1.1 – Ami ma még elképzelhetetlennek tűnik – Was heute noch undenkbar erscheint

---

1.1 – Ami ma még elképzelhetetlennek tűnik – Was heute noch undenkbar erscheint

---

1. Egy ismert eszköz gyorsabb változatáról akkor is tudunk beszélni, ha nem értünk a készítéséhez. – Über eine schnellere Variante eines bekannten Werkzeugs können wir auch dann sprechen, wenn wir nichts von seiner Herstellung verstehen.

2. Tudjuk, miben különbözne a meglévőtől, és azt is, mire használnánk. – Wir wissen, worin sie sich vom vorhandenen Werkzeug unterscheiden würde und wozu wir sie verwenden würden.

3. Nehezebb dolgunk van, ha nem az eszköz teljesítménye változna, hanem az, ahogyan egy feladatot egyáltalán el lehet végezni. – Schwieriger wird es, wenn sich nicht die Leistung des Werkzeugs ändern würde, sondern die Art, wie sich eine Aufgabe überhaupt erledigen lässt.

4. Ilyenkor a megszokott leírás nem feltétlenül segít megérteni az új javaslatot. – Dann hilft die gewohnte Beschreibung nicht unbedingt dabei, den neuen Vorschlag zu verstehen.

5. Még az sem világos, mit kellene magunk elé képzelnünk. – Nicht einmal das, was wir uns vorstellen sollen, ist klar.

6. A tanácstalanság könnyen végleges ítéletnek hangzik, amikor azt mondjuk valamire, hogy elképzelhetetlen. – Ratlosigkeit klingt leicht wie ein endgültiges Urteil, wenn wir etwas als undenkbar bezeichnen.

7. Pedig lehet, hogy egyelőre csak nem tudjuk, mit kezdjünk a hallottakkal. – Dabei wissen wir vielleicht vorerst nur nicht, was wir mit dem Gehörten anfangen sollen.

8. Az ismert használat több kérdést már eleve megválaszol helyettünk: ki tesz valamit, mivel, és milyen eredményért. – Die bekannte Nutzung beantwortet bereits mehrere Fragen für uns, nämlich wer etwas tut, womit und für welches Ergebnis.

9. Egy másféle használatnál ezek a kapcsolatok is magyarázatra szorulhatnak, ezért egyetlen új tulajdonság megnevezése nem mindig elég. – Bei einer anderen Nutzung können auch diese Beziehungen erklärungsbedürftig sein, weshalb es nicht immer genügt, eine einzige neue Eigenschaft zu benennen.

10. Nem feltétlenül a részletek száma zavar bennünket, hanem az, hogy nem látjuk, hogyan tartoznak össze. – Nicht unbedingt die Zahl der Einzelheiten verwirrt uns, sondern der Umstand, dass wir ihren Zusammenhang nicht erkennen.

11. Az elképzelhetetlen szó azonban nem mindig ezt a hiányt jelöli. – Das Wort undenkbar bezeichnet allerdings nicht immer diese Lücke.

12. Mondhatjuk olyasmire is, amit nem fogadnánk el, még ha megvalósítható volna is. – Wir können es auch für etwas verwenden, das wir selbst dann nicht akzeptieren würden, wenn es machbar wäre.

13. Máskor csupán rendkívül valószínűtlennek tartunk valamit, és a határozott szóval a várakozásunk erejét fejezzük ki. – Manchmal halten wir etwas lediglich für äußerst unwahrscheinlich und drücken mit dem entschiedenen Wort aus, wie fest unsere Erwartung ist.

14. Az elutasítás, a csekély esély és a megértés nehézsége különböző okból vezethet ugyanahhoz a mondathoz. – Ablehnung, eine geringe Wahrscheinlichkeit und Schwierigkeiten beim Verstehen können aus unterschiedlichen Gründen zu demselben Satz führen.

15. Ha nem tisztázzuk, melyikről van szó, könnyen más állítást cáfolunk, mint amelyet valaki tett. – Wenn wir nicht klären, worum es geht, widerlegen wir leicht eine andere Aussage als die, die jemand gemacht hat.

16. Egy bekövetkezett esemény megmutathatja, hogy az esemény lehetséges volt, de nem bizonyítja, hogy előtte nagy esélyt kellett tulajdonítani neki. – Ein eingetretenes Ereignis kann zeigen, dass es möglich war, beweist aber nicht, dass man ihm vorher eine hohe Wahrscheinlichkeit hätte zuschreiben müssen.

17. Az sem változik meg pusztán a megvalósulástól, hogy valaki kívánatosnak tartja-e. – Auch ob jemand es für wünschenswert hält, ändert sich nicht allein dadurch, dass es Wirklichkeit wird.

18. A saját képzeletünkről szóló beszámoló még ennél is szűkebb. – Ein Bericht über unsere eigene Vorstellungskraft ist noch enger begrenzt.

19. Abból, hogy nem értjük, miként működhetne valami, először csak az derül ki, hogy nekünk nincs hozzá megfelelő magyarázatunk. – Wenn wir nicht verstehen, wie etwas funktionieren könnte, geht daraus zunächst nur hervor, dass wir keine passende Erklärung dafür haben.

20. Ez lehet lényeges hiány, de az okát még meg kell keresni. – Das kann eine wesentliche Lücke sein, doch ihre Ursache müssen wir noch suchen.

21. Hiányozhat egy ismeret, amely nélkül a javaslat részei értelmetlennek látszanak. – Es kann eine Kenntnis fehlen, ohne die die Teile des Vorschlags sinnlos erscheinen.

22. Az is lehet, hogy a használt fogalmak olyan tulajdonságokat sugallnak, amelyekre a javaslatnak valójában nincs szüksége. – Es kann auch sein, dass die verwendeten Begriffe Eigenschaften nahelegen, die der Vorschlag tatsächlich gar nicht benötigt.

23. És lehet valódi ellentmondás is a követelmények között. – Und zwischen den Anforderungen kann auch ein echter Widerspruch bestehen.

24. Ezeket azért kell megkülönböztetni, mert nem ugyanaz segítene rajtuk. – Wir müssen diese Fälle unterscheiden, weil ihnen nicht dasselbe abhelfen würde.

25. A hiányzó összefüggést egy magyarázat hozzáférhetővé teheti, az ellentmondást viszont előbb fel kell oldani. – Eine Erklärung kann den fehlenden Zusammenhang zugänglich machen, einen Widerspruch müssen wir hingegen zunächst auflösen.

26. Képzeljünk el egy eljárást, amelyben ugyanahhoz a lépéshez előzetes jóváhagyást követelnek, miközben azt is előírják, hogy a jóváhagyást csak a lépés befejezése után lehet megadni. – Stellen wir uns ein Verfahren vor, bei dem für denselben Schritt eine vorherige Genehmigung verlangt wird, während zugleich vorgeschrieben ist, dass die Genehmigung erst nach Abschluss des Schritts erteilt werden darf.

27. Ha mindkét előírást változatlanul és ugyanarra az esetre alkalmazzuk, az eljárás nem teljesíthető. – Wenn wir beide Vorschriften unverändert auf denselben Fall anwenden, lässt sich das Verfahren nicht durchführen.

28. Ezt nem az bizonyítja, hogy senkinek sem jut eszébe elég ügyes megoldás. – Das wird nicht dadurch bewiesen, dass niemandem eine hinreichend geschickte Lösung einfällt.

29. A két feltétel együtt zárja ki a teljesítést. – Die beiden Bedingungen schließen gemeinsam die Durchführung aus.

30. Ha az egyik előírást megváltoztatjuk, más feladatot kapunk, amelynek már lehet megoldása. – Ändern wir eine der Vorschriften, erhalten wir eine andere Aufgabe, für die es nun eine Lösung geben kann.

31. Ez érdemi változás, csak nem az eredeti ellentmondás legyőzése. – Das ist eine wesentliche Änderung, aber keine Überwindung des ursprünglichen Widerspruchs.

32. Az új ötlet így néha a feltételek módosításában áll, és nem abban, hogy valaki változatlan feltételek mellett végre megtette a lehetetlent. – Die neue Idee besteht also manchmal darin, die Bedingungen zu ändern, und nicht darin, dass jemand unter unveränderten Bedingungen endlich das Unmögliche geschafft hat.

33. A kizáró ítélet ereje ezért attól is függ, milyen pontosan nevezzük meg azt, amire vonatkozik. – Die Stärke eines ausschließenden Urteils hängt deshalb auch davon ab, wie genau wir benennen, worauf es sich bezieht.

34. A jelenlegi eljárásról tett állítás nem válik automatikusan minden lehetséges eljárásról szóló állítássá. – Eine Aussage über das gegenwärtige Verfahren wird nicht automatisch zu einer Aussage über sämtliche möglichen Verfahren.

35. Ugyanakkor a feltételek megváltoztathatóságát is indokolni kell, ha erre építjük a reményünket. – Allerdings müssen wir auch begründen, dass sich die Bedingungen ändern lassen, wenn wir unsere Hoffnung darauf bauen.

36. Nem elég egy kellemetlen követelményt elhagyni a leírásból, miközben a valóságban továbbra is teljesíteni kellene. – Es reicht nicht, eine unangenehme Anforderung aus der Beschreibung wegzulassen, wenn sie in der Wirklichkeit weiterhin erfüllt werden müsste.

37. A pontosabb kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy el tudjuk-e képzelni a sikert. – Die genauere Frage lautet also nicht einfach, ob wir uns einen Erfolg vorstellen können.

38. Azt is tisztázza, melyik tulajdonság nélkülözhetetlen, melyik kapcsolatot nem értjük, és mi az, ami egy másik követelménynek ellentmond. – Sie klärt auch, welche Eigenschaft unverzichtbar ist, welchen Zusammenhang wir nicht verstehen und was einer anderen Anforderung widerspricht.

39. Így a bizonytalanság nem feltétlenül csökken rögtön, de már nem egyetlen áthatolhatatlan egésznek látszik. – So wird die Unsicherheit nicht unbedingt sofort geringer, erscheint aber nicht mehr als ein einziges undurchdringliches Ganzes.

40. Külön vizsgálhatóvá válik, ami korábban ugyanabban a tiltó szóban tűnt el. – Was zuvor in demselben ausschließenden Wort verschwunden war, lässt sich nun einzeln untersuchen.

41. Egy ilyen vizsgálathoz nem mindig kell a kész eredmény részletes képe. – Für eine solche Untersuchung brauchen wir nicht immer ein detailliertes Bild des fertigen Ergebnisses.

42. Megérthetjük, milyen kapcsolat teremtene különbséget, miközben az eszköz alakjáról vagy a használat pontos menetéről még keveset tudunk. – Wir können verstehen, welche Beziehung einen Unterschied bewirken würde, während wir über die Gestalt des Werkzeugs oder den genauen Ablauf seiner Nutzung noch wenig wissen.

43. A gondolkodás ilyenkor nem látványt, hanem összefüggést keres. – Das Denken sucht dann nach einem Zusammenhang statt nach einem anschaulichen Bild.

44. Ha világos, hogy egy változtatás miért hatna egy eredményre, már van mit megvizsgálni, akkor is, ha az egész még nem rajzolható le. – Wenn klar ist, warum eine Veränderung ein Ergebnis beeinflussen würde, gibt es bereits etwas zu untersuchen, auch wenn sich das Ganze noch nicht zeichnen lässt.

45. A kapcsolat érthetősége persze nem bizonyítja, hogy minden szükséges feltétel teljesíthető. – Die Verständlichkeit des Zusammenhangs beweist freilich nicht, dass sämtliche notwendigen Bedingungen erfüllt werden können.

46. Arra ad alapot, hogy a következő kérdésünk pontosabb legyen az elsőnél. – Sie schafft eine Grundlage dafür, dass unsere nächste Frage genauer wird als die erste.

47. Fordítva is lehetséges: egy részletes jövőkép könnyen elmondható, miközben éppen az marad homályos, hogyan jönne létre a kívánt hatás. – Auch das Umgekehrte ist möglich: Ein detailliertes Zukunftsbild lässt sich leicht schildern, während gerade unklar bleibt, wie die gewünschte Wirkung entstehen würde.

48. A képben minden a helyén lehet, a magyarázatban mégis hiányozhat a döntő kapcsolat. – Im Bild kann alles seinen Platz haben, während in der Erklärung dennoch die entscheidende Beziehung fehlt.

49. A szép rajz nem válaszol helyettünk. – Die schöne Zeichnung antwortet nicht für uns.

50. A részletek akkor segítenek, ha a működést teszik érthetőbbé, nem csak a bizonyosság érzését erősítik. – Einzelheiten helfen dann, wenn sie die Funktionsweise verständlicher machen und nicht bloß das Gefühl von Gewissheit verstärken.

51. Ezért az a kérdés, hogy valami mennyire elevenen képzelhető el, más választ kívánhat, mint az, hogy mennyire jól értjük. – Deshalb kann die Frage, wie lebhaft sich etwas vorstellen lässt, eine andere Antwort verlangen als die Frage, wie gut wir es verstehen.

52. Nem kell rossz képzelőerőt feltételeznünk annál, aki egy világos kapcsolatot elfogad, de nem tud hozzá látványos képet társítani. – Wir müssen niemandem eine schwache Vorstellungskraft unterstellen, der einen klaren Zusammenhang akzeptiert, damit aber kein anschauliches Bild verbinden kann.

53. A meglévő fogalmak közben átmeneti segítséget adhatnak egy szokatlan kapcsolat leírásához. – Die vorhandenen Begriffe können unterdessen eine vorläufige Hilfe bei der Beschreibung eines ungewohnten Zusammenhangs bieten.

54. Egy hasonlat kiemelheti azt, ami az ismert és az ismeretlen működésében közös. – Ein Vergleich kann hervorheben, was die Funktionsweisen des Bekannten und des Unbekannten gemeinsam haben.

55. Ha azonban további közös tulajdonságokat is beleértünk, amelyeket senki sem igazolt, a segítség félrevezetővé válhat. – Wenn wir jedoch weitere gemeinsame Eigenschaften hineinlesen, die niemand belegt hat, kann die Hilfe irreführend werden.

56. Ilyenkor nem a hasonlatot kell szó szerint megvalósítani, hanem azt kell ellenőrizni, meddig érvényes az általa jelzett kapcsolat. – Dann müssen wir den Vergleich nicht wörtlich verwirklichen, sondern überprüfen, wie weit die Beziehung gilt, auf die er hinweist.

57. Egy új elnevezés is tehet hasonló szolgálatot, ha korábban összekevert különbségeket tesz kimondhatóvá. – Auch eine neue Bezeichnung kann einen ähnlichen Dienst leisten, wenn sie zuvor vermischte Unterschiede ausdrückbar macht.

58. A név önmagában azonban nem dönti el, hogy létezik-e az, aminek nevet adtunk. – Der Name allein entscheidet allerdings nicht darüber, ob das, was wir benannt haben, existiert.

59. A megértéshez vezető nyelvi segítség és a tárgyra vonatkozó bizonyíték két külön dolog. – Eine sprachliche Hilfe auf dem Weg zum Verstehen und ein Beleg für eine Aussage über den Gegenstand sind zwei verschiedene Dinge.

60. Ez a különbség akkor is megmarad, ha a leírás végre természetesnek hangzik. – Dieser Unterschied bleibt auch dann bestehen, wenn die Beschreibung endlich natürlich klingt.

61. Az érthetővé vált javaslat lehet megvalósíthatatlan, vagy megvalósítható, de kevéssé valószínű. – Ein verständlich gewordener Vorschlag kann undurchführbar sein oder durchführbar, aber wenig wahrscheinlich.

62. Az utóbbi esetben a megvalósulás esélyéről többet kell tudnunk annál, hogy nem találtunk benne ellentmondást. – Im letzteren Fall müssen wir über die Wahrscheinlichkeit seiner Verwirklichung mehr wissen als lediglich, dass wir keinen Widerspruch darin gefunden haben.

63. A hiányzó cáfolat még nem kedvező előrejelzés. – Das Fehlen einer Widerlegung ist noch keine günstige Prognose.

64. Ugyanígy az érthetetlennek tűnő javaslat sem kap külön előnyt attól, hogy szokatlan. – Ebenso erhält ein unverständlich erscheinender Vorschlag keinen besonderen Vorteil dadurch, dass er ungewöhnlich ist.

65. Felmerülhet az ellenvetés, hogy sok téves kizáró ítélet után minden mai elutasításban ugyanazt a hibát kellene gyanítanunk. – Es lässt sich einwenden, dass wir nach vielen irrtümlichen Ausschlussurteilen in jeder heutigen Ablehnung denselben Fehler vermuten sollten.

66. Csakhogy abból, hogy egy ítéletfajta tévesnek bizonyulhat, nem tudjuk meg, melyik konkrét ítélet téves. – Doch daraus, dass sich eine Art von Urteil als falsch erweisen kann, erfahren wir nicht, welches konkrete Urteil falsch ist.

67. A tévedés lehetősége ok az indokok vizsgálatára, de nem indok arra, hogy előre megfordítsuk az eredményt. – Die Möglichkeit eines Irrtums ist ein Grund, die Begründungen zu untersuchen, aber kein Grund, das Ergebnis im Voraus umzukehren.

68. A szokatlanság sem bizonyíték a javaslat ellen, sem külön érdem mellette. – Ungewöhnlichkeit ist weder ein Beleg gegen den Vorschlag noch ein besonderer Vorzug zu seinen Gunsten.

69. Előfordulhat, hogy egy kizárás a rendelkezésre álló ismeretek alapján jól indokolt, noha később új ismeretek miatt felül kell vizsgálni. – Es kann vorkommen, dass ein Ausschluss auf Grundlage des verfügbaren Wissens gut begründet ist, obwohl er später aufgrund neuer Erkenntnisse überprüft werden muss.

70. A felülvizsgálhatóság nem teszi egyformán bizonytalanná az összes állítást. – Die Möglichkeit einer Überprüfung macht nicht alle Aussagen gleichermaßen unsicher.

71. Van különbség aközött, hogy egy kapcsolatot még senki sem magyarázott meg nekünk, és aközött, hogy világosan megnevezett feltételek mellett ellentmondást találtunk benne. – Es besteht ein Unterschied zwischen einem Zusammenhang, den uns noch niemand erklärt hat, und einem Zusammenhang, in dem wir unter klar benannten Bedingungen einen Widerspruch gefunden haben.

72. Ha az utóbbi ítéletet akarjuk megváltoztatni, meg kell mutatnunk, hol hibás az indoklás, vagy melyik feltétel változott. – Wenn wir das letztere Urteil ändern wollen, müssen wir zeigen, wo die Begründung fehlerhaft ist oder welche Bedingung sich verändert hat.

73. A puszta bizakodás egyik kérdésre sem felel. – Bloße Zuversicht beantwortet keine dieser Fragen.

74. A "ma még" ezért nem egy későbbi siker udvarias ígérete. – Das "heute noch" ist deshalb kein höfliches Versprechen eines späteren Erfolgs.

75. Azt jelzi, hogy egy ítélet egy meghatározott tudáshoz és feltételrendszerhez kötődik, amelyeknek a változása eltérő módon érintheti az indokait. – Es zeigt an, dass ein Urteil an ein bestimmtes Wissen und bestimmte Bedingungen gebunden ist, deren Veränderung seine Gründe auf unterschiedliche Weise berühren kann.

76. Egy hiányzó magyarázat később hozzáférhetővé válhat, míg egy megmaradó ellentmondás ugyanazt a feladatot továbbra is kizárja. – Eine fehlende Erklärung kann später zugänglich werden, während ein fortbestehender Widerspruch dieselbe Aufgabe weiterhin ausschließt.

77. Nem minden nyitott kérdésből lesz használható megoldás, és nem minden erős mai indok lesz holnap gyenge. – Nicht aus jeder offenen Frage entsteht eine brauchbare Lösung, und nicht jede heute starke Begründung wird morgen schwach.

78. A jövőről így anélkül is mondhatunk valami pontosat, hogy kész képet adnánk róla. – So können wir etwas Genaues über die Zukunft sagen, ohne ein fertiges Bild von ihr zu liefern.

79. Megnevezhetjük, mit értünk már, mihez hiányzik még magyarázat, és melyik állítás ellen van tényleges érvünk. – Wir können benennen, was wir bereits verstehen, wofür noch eine Erklärung fehlt und gegen welche Aussage wir ein tatsächliches Argument haben.

80. Az elképzelhetetlennek nevezett dologról ekkor nem feltétlenül tudunk többet, de már nem állítunk róla többet, mint amire az indokaink feljogosítanak. – Über das als undenkbar Bezeichnete wissen wir dann nicht unbedingt mehr, behaupten darüber aber auch nicht mehr, als unsere Gründe uns erlauben.

(aufklappen)magyar

1. Egy ismert eszköz gyorsabb változatáról akkor is tudunk beszélni, ha nem értünk a készítéséhez.

2. Tudjuk, miben különbözne a meglévőtől, és azt is, mire használnánk.

3. Nehezebb dolgunk van, ha nem az eszköz teljesítménye változna, hanem az, ahogyan egy feladatot egyáltalán el lehet végezni.

4. Ilyenkor a megszokott leírás nem feltétlenül segít megérteni az új javaslatot.

5. Még az sem világos, mit kellene magunk elé képzelnünk.

6. A tanácstalanság könnyen végleges ítéletnek hangzik, amikor azt mondjuk valamire, hogy elképzelhetetlen.

7. Pedig lehet, hogy egyelőre csak nem tudjuk, mit kezdjünk a hallottakkal.

8. Az ismert használat több kérdést már eleve megválaszol helyettünk: ki tesz valamit, mivel, és milyen eredményért.

9. Egy másféle használatnál ezek a kapcsolatok is magyarázatra szorulhatnak, ezért egyetlen új tulajdonság megnevezése nem mindig elég.

10. Nem feltétlenül a részletek száma zavar bennünket, hanem az, hogy nem látjuk, hogyan tartoznak össze.

11. Az elképzelhetetlen szó azonban nem mindig ezt a hiányt jelöli.

12. Mondhatjuk olyasmire is, amit nem fogadnánk el, még ha megvalósítható volna is.

13. Máskor csupán rendkívül valószínűtlennek tartunk valamit, és a határozott szóval a várakozásunk erejét fejezzük ki.

14. Az elutasítás, a csekély esély és a megértés nehézsége különböző okból vezethet ugyanahhoz a mondathoz.

15. Ha nem tisztázzuk, melyikről van szó, könnyen más állítást cáfolunk, mint amelyet valaki tett.

16. Egy bekövetkezett esemény megmutathatja, hogy az esemény lehetséges volt, de nem bizonyítja, hogy előtte nagy esélyt kellett tulajdonítani neki.

17. Az sem változik meg pusztán a megvalósulástól, hogy valaki kívánatosnak tartja-e.

18. A saját képzeletünkről szóló beszámoló még ennél is szűkebb.

19. Abból, hogy nem értjük, miként működhetne valami, először csak az derül ki, hogy nekünk nincs hozzá megfelelő magyarázatunk.

20. Ez lehet lényeges hiány, de az okát még meg kell keresni.

21. Hiányozhat egy ismeret, amely nélkül a javaslat részei értelmetlennek látszanak.

22. Az is lehet, hogy a használt fogalmak olyan tulajdonságokat sugallnak, amelyekre a javaslatnak valójában nincs szüksége.

23. És lehet valódi ellentmondás is a követelmények között.

24. Ezeket azért kell megkülönböztetni, mert nem ugyanaz segítene rajtuk.

25. A hiányzó összefüggést egy magyarázat hozzáférhetővé teheti, az ellentmondást viszont előbb fel kell oldani.

26. Képzeljünk el egy eljárást, amelyben ugyanahhoz a lépéshez előzetes jóváhagyást követelnek, miközben azt is előírják, hogy a jóváhagyást csak a lépés befejezése után lehet megadni.

27. Ha mindkét előírást változatlanul és ugyanarra az esetre alkalmazzuk, az eljárás nem teljesíthető.

28. Ezt nem az bizonyítja, hogy senkinek sem jut eszébe elég ügyes megoldás.

29. A két feltétel együtt zárja ki a teljesítést.

30. Ha az egyik előírást megváltoztatjuk, más feladatot kapunk, amelynek már lehet megoldása.

31. Ez érdemi változás, csak nem az eredeti ellentmondás legyőzése.

32. Az új ötlet így néha a feltételek módosításában áll, és nem abban, hogy valaki változatlan feltételek mellett végre megtette a lehetetlent.

33. A kizáró ítélet ereje ezért attól is függ, milyen pontosan nevezzük meg azt, amire vonatkozik.

34. A jelenlegi eljárásról tett állítás nem válik automatikusan minden lehetséges eljárásról szóló állítássá.

35. Ugyanakkor a feltételek megváltoztathatóságát is indokolni kell, ha erre építjük a reményünket.

36. Nem elég egy kellemetlen követelményt elhagyni a leírásból, miközben a valóságban továbbra is teljesíteni kellene.

37. A pontosabb kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy el tudjuk-e képzelni a sikert.

38. Azt is tisztázza, melyik tulajdonság nélkülözhetetlen, melyik kapcsolatot nem értjük, és mi az, ami egy másik követelménynek ellentmond.

39. Így a bizonytalanság nem feltétlenül csökken rögtön, de már nem egyetlen áthatolhatatlan egésznek látszik.

40. Külön vizsgálhatóvá válik, ami korábban ugyanabban a tiltó szóban tűnt el.

41. Egy ilyen vizsgálathoz nem mindig kell a kész eredmény részletes képe.

42. Megérthetjük, milyen kapcsolat teremtene különbséget, miközben az eszköz alakjáról vagy a használat pontos menetéről még keveset tudunk.

43. A gondolkodás ilyenkor nem látványt, hanem összefüggést keres.

44. Ha világos, hogy egy változtatás miért hatna egy eredményre, már van mit megvizsgálni, akkor is, ha az egész még nem rajzolható le.

45. A kapcsolat érthetősége persze nem bizonyítja, hogy minden szükséges feltétel teljesíthető.

46. Arra ad alapot, hogy a következő kérdésünk pontosabb legyen az elsőnél.

47. Fordítva is lehetséges: egy részletes jövőkép könnyen elmondható, miközben éppen az marad homályos, hogyan jönne létre a kívánt hatás.

48. A képben minden a helyén lehet, a magyarázatban mégis hiányozhat a döntő kapcsolat.

49. A szép rajz nem válaszol helyettünk.

50. A részletek akkor segítenek, ha a működést teszik érthetőbbé, nem csak a bizonyosság érzését erősítik.

51. Ezért az a kérdés, hogy valami mennyire elevenen képzelhető el, más választ kívánhat, mint az, hogy mennyire jól értjük.

52. Nem kell rossz képzelőerőt feltételeznünk annál, aki egy világos kapcsolatot elfogad, de nem tud hozzá látványos képet társítani.

53. A meglévő fogalmak közben átmeneti segítséget adhatnak egy szokatlan kapcsolat leírásához.

54. Egy hasonlat kiemelheti azt, ami az ismert és az ismeretlen működésében közös.

55. Ha azonban további közös tulajdonságokat is beleértünk, amelyeket senki sem igazolt, a segítség félrevezetővé válhat.

56. Ilyenkor nem a hasonlatot kell szó szerint megvalósítani, hanem azt kell ellenőrizni, meddig érvényes az általa jelzett kapcsolat.

57. Egy új elnevezés is tehet hasonló szolgálatot, ha korábban összekevert különbségeket tesz kimondhatóvá.

58. A név önmagában azonban nem dönti el, hogy létezik-e az, aminek nevet adtunk.

59. A megértéshez vezető nyelvi segítség és a tárgyra vonatkozó bizonyíték két külön dolog.

60. Ez a különbség akkor is megmarad, ha a leírás végre természetesnek hangzik.

61. Az érthetővé vált javaslat lehet megvalósíthatatlan, vagy megvalósítható, de kevéssé valószínű.

62. Az utóbbi esetben a megvalósulás esélyéről többet kell tudnunk annál, hogy nem találtunk benne ellentmondást.

63. A hiányzó cáfolat még nem kedvező előrejelzés.

64. Ugyanígy az érthetetlennek tűnő javaslat sem kap külön előnyt attól, hogy szokatlan.

65. Felmerülhet az ellenvetés, hogy sok téves kizáró ítélet után minden mai elutasításban ugyanazt a hibát kellene gyanítanunk.

66. Csakhogy abból, hogy egy ítéletfajta tévesnek bizonyulhat, nem tudjuk meg, melyik konkrét ítélet téves.

67. A tévedés lehetősége ok az indokok vizsgálatára, de nem indok arra, hogy előre megfordítsuk az eredményt.

68. A szokatlanság sem bizonyíték a javaslat ellen, sem külön érdem mellette.

69. Előfordulhat, hogy egy kizárás a rendelkezésre álló ismeretek alapján jól indokolt, noha később új ismeretek miatt felül kell vizsgálni.

70. A felülvizsgálhatóság nem teszi egyformán bizonytalanná az összes állítást.

71. Van különbség aközött, hogy egy kapcsolatot még senki sem magyarázott meg nekünk, és aközött, hogy világosan megnevezett feltételek mellett ellentmondást találtunk benne.

72. Ha az utóbbi ítéletet akarjuk megváltoztatni, meg kell mutatnunk, hol hibás az indoklás, vagy melyik feltétel változott.

73. A puszta bizakodás egyik kérdésre sem felel.

74. A "ma még" ezért nem egy későbbi siker udvarias ígérete.

75. Azt jelzi, hogy egy ítélet egy meghatározott tudáshoz és feltételrendszerhez kötődik, amelyeknek a változása eltérő módon érintheti az indokait.

76. Egy hiányzó magyarázat később hozzáférhetővé válhat, míg egy megmaradó ellentmondás ugyanazt a feladatot továbbra is kizárja.

77. Nem minden nyitott kérdésből lesz használható megoldás, és nem minden erős mai indok lesz holnap gyenge.

78. A jövőről így anélkül is mondhatunk valami pontosat, hogy kész képet adnánk róla.

79. Megnevezhetjük, mit értünk már, mihez hiányzik még magyarázat, és melyik állítás ellen van tényleges érvünk.

80. Az elképzelhetetlennek nevezett dologról ekkor nem feltétlenül tudunk többet, de már nem állítunk róla többet, mint amire az indokaink feljogosítanak.

(aufklappen)német

1. Über eine schnellere Variante eines bekannten Werkzeugs können wir auch dann sprechen, wenn wir nichts von seiner Herstellung verstehen.

2. Wir wissen, worin sie sich vom vorhandenen Werkzeug unterscheiden würde und wozu wir sie verwenden würden.

3. Schwieriger wird es, wenn sich nicht die Leistung des Werkzeugs ändern würde, sondern die Art, wie sich eine Aufgabe überhaupt erledigen lässt.

4. Dann hilft die gewohnte Beschreibung nicht unbedingt dabei, den neuen Vorschlag zu verstehen.

5. Nicht einmal das, was wir uns vorstellen sollen, ist klar.

6. Ratlosigkeit klingt leicht wie ein endgültiges Urteil, wenn wir etwas als undenkbar bezeichnen.

7. Dabei wissen wir vielleicht vorerst nur nicht, was wir mit dem Gehörten anfangen sollen.

8. Die bekannte Nutzung beantwortet bereits mehrere Fragen für uns, nämlich wer etwas tut, womit und für welches Ergebnis.

9. Bei einer anderen Nutzung können auch diese Beziehungen erklärungsbedürftig sein, weshalb es nicht immer genügt, eine einzige neue Eigenschaft zu benennen.

10. Nicht unbedingt die Zahl der Einzelheiten verwirrt uns, sondern der Umstand, dass wir ihren Zusammenhang nicht erkennen.

11. Das Wort undenkbar bezeichnet allerdings nicht immer diese Lücke.

12. Wir können es auch für etwas verwenden, das wir selbst dann nicht akzeptieren würden, wenn es machbar wäre.

13. Manchmal halten wir etwas lediglich für äußerst unwahrscheinlich und drücken mit dem entschiedenen Wort aus, wie fest unsere Erwartung ist.

14. Ablehnung, eine geringe Wahrscheinlichkeit und Schwierigkeiten beim Verstehen können aus unterschiedlichen Gründen zu demselben Satz führen.

15. Wenn wir nicht klären, worum es geht, widerlegen wir leicht eine andere Aussage als die, die jemand gemacht hat.

16. Ein eingetretenes Ereignis kann zeigen, dass es möglich war, beweist aber nicht, dass man ihm vorher eine hohe Wahrscheinlichkeit hätte zuschreiben müssen.

17. Auch ob jemand es für wünschenswert hält, ändert sich nicht allein dadurch, dass es Wirklichkeit wird.

18. Ein Bericht über unsere eigene Vorstellungskraft ist noch enger begrenzt.

19. Wenn wir nicht verstehen, wie etwas funktionieren könnte, geht daraus zunächst nur hervor, dass wir keine passende Erklärung dafür haben.

20. Das kann eine wesentliche Lücke sein, doch ihre Ursache müssen wir noch suchen.

21. Es kann eine Kenntnis fehlen, ohne die die Teile des Vorschlags sinnlos erscheinen.

22. Es kann auch sein, dass die verwendeten Begriffe Eigenschaften nahelegen, die der Vorschlag tatsächlich gar nicht benötigt.

23. Und zwischen den Anforderungen kann auch ein echter Widerspruch bestehen.

24. Wir müssen diese Fälle unterscheiden, weil ihnen nicht dasselbe abhelfen würde.

25. Eine Erklärung kann den fehlenden Zusammenhang zugänglich machen, einen Widerspruch müssen wir hingegen zunächst auflösen.

26. Stellen wir uns ein Verfahren vor, bei dem für denselben Schritt eine vorherige Genehmigung verlangt wird, während zugleich vorgeschrieben ist, dass die Genehmigung erst nach Abschluss des Schritts erteilt werden darf.

27. Wenn wir beide Vorschriften unverändert auf denselben Fall anwenden, lässt sich das Verfahren nicht durchführen.

28. Das wird nicht dadurch bewiesen, dass niemandem eine hinreichend geschickte Lösung einfällt.

29. Die beiden Bedingungen schließen gemeinsam die Durchführung aus.

30. Ändern wir eine der Vorschriften, erhalten wir eine andere Aufgabe, für die es nun eine Lösung geben kann.

31. Das ist eine wesentliche Änderung, aber keine Überwindung des ursprünglichen Widerspruchs.

32. Die neue Idee besteht also manchmal darin, die Bedingungen zu ändern, und nicht darin, dass jemand unter unveränderten Bedingungen endlich das Unmögliche geschafft hat.

33. Die Stärke eines ausschließenden Urteils hängt deshalb auch davon ab, wie genau wir benennen, worauf es sich bezieht.

34. Eine Aussage über das gegenwärtige Verfahren wird nicht automatisch zu einer Aussage über sämtliche möglichen Verfahren.

35. Allerdings müssen wir auch begründen, dass sich die Bedingungen ändern lassen, wenn wir unsere Hoffnung darauf bauen.

36. Es reicht nicht, eine unangenehme Anforderung aus der Beschreibung wegzulassen, wenn sie in der Wirklichkeit weiterhin erfüllt werden müsste.

37. Die genauere Frage lautet also nicht einfach, ob wir uns einen Erfolg vorstellen können.

38. Sie klärt auch, welche Eigenschaft unverzichtbar ist, welchen Zusammenhang wir nicht verstehen und was einer anderen Anforderung widerspricht.

39. So wird die Unsicherheit nicht unbedingt sofort geringer, erscheint aber nicht mehr als ein einziges undurchdringliches Ganzes.

40. Was zuvor in demselben ausschließenden Wort verschwunden war, lässt sich nun einzeln untersuchen.

41. Für eine solche Untersuchung brauchen wir nicht immer ein detailliertes Bild des fertigen Ergebnisses.

42. Wir können verstehen, welche Beziehung einen Unterschied bewirken würde, während wir über die Gestalt des Werkzeugs oder den genauen Ablauf seiner Nutzung noch wenig wissen.

43. Das Denken sucht dann nach einem Zusammenhang statt nach einem anschaulichen Bild.

44. Wenn klar ist, warum eine Veränderung ein Ergebnis beeinflussen würde, gibt es bereits etwas zu untersuchen, auch wenn sich das Ganze noch nicht zeichnen lässt.

45. Die Verständlichkeit des Zusammenhangs beweist freilich nicht, dass sämtliche notwendigen Bedingungen erfüllt werden können.

46. Sie schafft eine Grundlage dafür, dass unsere nächste Frage genauer wird als die erste.

47. Auch das Umgekehrte ist möglich: Ein detailliertes Zukunftsbild lässt sich leicht schildern, während gerade unklar bleibt, wie die gewünschte Wirkung entstehen würde.

48. Im Bild kann alles seinen Platz haben, während in der Erklärung dennoch die entscheidende Beziehung fehlt.

49. Die schöne Zeichnung antwortet nicht für uns.

50. Einzelheiten helfen dann, wenn sie die Funktionsweise verständlicher machen und nicht bloß das Gefühl von Gewissheit verstärken.

51. Deshalb kann die Frage, wie lebhaft sich etwas vorstellen lässt, eine andere Antwort verlangen als die Frage, wie gut wir es verstehen.

52. Wir müssen niemandem eine schwache Vorstellungskraft unterstellen, der einen klaren Zusammenhang akzeptiert, damit aber kein anschauliches Bild verbinden kann.

53. Die vorhandenen Begriffe können unterdessen eine vorläufige Hilfe bei der Beschreibung eines ungewohnten Zusammenhangs bieten.

54. Ein Vergleich kann hervorheben, was die Funktionsweisen des Bekannten und des Unbekannten gemeinsam haben.

55. Wenn wir jedoch weitere gemeinsame Eigenschaften hineinlesen, die niemand belegt hat, kann die Hilfe irreführend werden.

56. Dann müssen wir den Vergleich nicht wörtlich verwirklichen, sondern überprüfen, wie weit die Beziehung gilt, auf die er hinweist.

57. Auch eine neue Bezeichnung kann einen ähnlichen Dienst leisten, wenn sie zuvor vermischte Unterschiede ausdrückbar macht.

58. Der Name allein entscheidet allerdings nicht darüber, ob das, was wir benannt haben, existiert.

59. Eine sprachliche Hilfe auf dem Weg zum Verstehen und ein Beleg für eine Aussage über den Gegenstand sind zwei verschiedene Dinge.

60. Dieser Unterschied bleibt auch dann bestehen, wenn die Beschreibung endlich natürlich klingt.

61. Ein verständlich gewordener Vorschlag kann undurchführbar sein oder durchführbar, aber wenig wahrscheinlich.

62. Im letzteren Fall müssen wir über die Wahrscheinlichkeit seiner Verwirklichung mehr wissen als lediglich, dass wir keinen Widerspruch darin gefunden haben.

63. Das Fehlen einer Widerlegung ist noch keine günstige Prognose.

64. Ebenso erhält ein unverständlich erscheinender Vorschlag keinen besonderen Vorteil dadurch, dass er ungewöhnlich ist.

65. Es lässt sich einwenden, dass wir nach vielen irrtümlichen Ausschlussurteilen in jeder heutigen Ablehnung denselben Fehler vermuten sollten.

66. Doch daraus, dass sich eine Art von Urteil als falsch erweisen kann, erfahren wir nicht, welches konkrete Urteil falsch ist.

67. Die Möglichkeit eines Irrtums ist ein Grund, die Begründungen zu untersuchen, aber kein Grund, das Ergebnis im Voraus umzukehren.

68. Ungewöhnlichkeit ist weder ein Beleg gegen den Vorschlag noch ein besonderer Vorzug zu seinen Gunsten.

69. Es kann vorkommen, dass ein Ausschluss auf Grundlage des verfügbaren Wissens gut begründet ist, obwohl er später aufgrund neuer Erkenntnisse überprüft werden muss.

70. Die Möglichkeit einer Überprüfung macht nicht alle Aussagen gleichermaßen unsicher.

71. Es besteht ein Unterschied zwischen einem Zusammenhang, den uns noch niemand erklärt hat, und einem Zusammenhang, in dem wir unter klar benannten Bedingungen einen Widerspruch gefunden haben.

72. Wenn wir das letztere Urteil ändern wollen, müssen wir zeigen, wo die Begründung fehlerhaft ist oder welche Bedingung sich verändert hat.

73. Bloße Zuversicht beantwortet keine dieser Fragen.

74. Das "heute noch" ist deshalb kein höfliches Versprechen eines späteren Erfolgs.

75. Es zeigt an, dass ein Urteil an ein bestimmtes Wissen und bestimmte Bedingungen gebunden ist, deren Veränderung seine Gründe auf unterschiedliche Weise berühren kann.

76. Eine fehlende Erklärung kann später zugänglich werden, während ein fortbestehender Widerspruch dieselbe Aufgabe weiterhin ausschließt.

77. Nicht aus jeder offenen Frage entsteht eine brauchbare Lösung, und nicht jede heute starke Begründung wird morgen schwach.

78. So können wir etwas Genaues über die Zukunft sagen, ohne ein fertiges Bild von ihr zu liefern.

79. Wir können benennen, was wir bereits verstehen, wofür noch eine Erklärung fehlt und gegen welche Aussage wir ein tatsächliches Argument haben.

80. Über das als undenkbar Bezeichnete wissen wir dann nicht unbedingt mehr, behaupten darüber aber auch nicht mehr, als unsere Gründe uns erlauben.