2.2 – Amit észreveszünk, és ami elkerüli a figyelmünket – Was wir bemerken und was wir übersehen

---

2.2 – Amit észreveszünk, és ami elkerüli a figyelmünket – Was wir bemerken und was wir übersehen

---

1. Két ember ugyanazt a változást figyelheti meg, mégis másról gondolhatja azt, hogy érdemes közelebbről megvizsgálni. – Zwei Menschen können dieselbe Veränderung beobachten und dennoch unterschiedliche Aspekte für untersuchenswert halten.

2. Egy elképzelt eljárásnál a szakember azt nézheti, megbízhatóan teljesülnek-e az előírt lépések, a használója pedig azt, mennyi felesleges várakozással jár a teljesítésük. – Bei einem gedachten Verfahren könnte der Fachmann darauf achten, ob die vorgeschriebenen Schritte zuverlässig ausgeführt werden, während die Nutzerin darauf achtet, wie viel unnötiges Warten damit verbunden ist.

3. Az egyiknek egy apró eltérés lehet feltűnő, a másiknak az, hogy minden szabályosan történik, és mégis nehézkes az egész. – Dem einen kann eine kleine Abweichung auffallen, der anderen, dass alles regelgerecht abläuft und das Ganze dennoch umständlich ist.

4. Egyik megfigyelés sem teszi fölöslegessé a másikat. – Keine der beiden Beobachtungen macht die andere überflüssig.

5. A különbség abból is eredhet, hogy nem ugyanarra a kérdésre keresnek választ. – Der Unterschied kann auch daher rühren, dass sie auf verschiedene Fragen eine Antwort suchen.

6. Amikor azt mondjuk, hogy valaki figyelmesen néz valamit, rendszerint arra is gondolunk, hogy észreveszi a lényeges részleteket. – Wenn wir sagen, dass jemand etwas aufmerksam betrachtet, meinen wir meist auch, dass er die wesentlichen Einzelheiten bemerkt.

7. Csakhogy a részletek jelentősége nem mindig olvasható le magukról a részletekről. – Allerdings lässt sich die Bedeutung der Einzelheiten nicht immer an ihnen selbst ablesen.

8. Egy eltérés attól válhat fontossá, hogy veszélyeztet egy követelményt, megkérdőjelez egy feltevést, vagy megmutat valamit, amire a korábbi kérdés nem terjedt ki. – Eine Abweichung kann dadurch wichtig werden, dass sie die Erfüllung einer Anforderung gefährdet, eine Annahme infrage stellt oder etwas zeigt, das die bisherige Frage nicht erfasste.

9. Ha minden különbséget egyformán kezelnénk, nehezebben választanánk ki, melyiket kell tisztázni. – Würden wir alle Unterschiede gleich behandeln, könnten wir schwerer auswählen, welcher geklärt werden muss.

10. A figyelem ezért válogat, és ez a válogatás önmagában nem hiba. – Aufmerksamkeit wählt deshalb aus, und diese Auswahl ist für sich genommen kein Fehler.

11. A tapasztalat éppen abban segíthet, hogy ne kelljen minden apróság jelentőségét újra kitalálni. – Erfahrung kann gerade dabei helfen, die Bedeutung jeder Kleinigkeit nicht erneut herausfinden zu müssen.

12. Aki ismeri egy eljárás működését, olyan eltérést is felismerhet, amely az avatatlan szemlélőnek fel sem tűnik. – Wer die Funktionsweise eines Verfahrens kennt, kann auch eine Abweichung erkennen, die einem unkundigen Betrachter gar nicht auffällt.

13. Nem feltétlenül több részletet vesz észre, hanem jobban tudja, mely részletek kapcsolódnak össze. – Er bemerkt nicht unbedingt mehr Einzelheiten, sondern weiß besser, welche Einzelheiten miteinander zusammenhängen.

14. Egy szabályosan végrehajtott lépés például más jelentést kap, ha tudjuk, minek kellene előtte megtörténnie. – Ein regelgerecht ausgeführter Schritt erhält beispielsweise eine andere Bedeutung, wenn wir wissen, was vorher geschehen müsste.

15. Az ilyen tudás nélkül a sorrend jelentéktelen körülménynek látszhat, holott az adott feladatban döntő lehet. – Ohne dieses Wissen kann die Reihenfolge wie ein nebensächlicher Umstand erscheinen, obwohl sie für die jeweilige Aufgabe entscheidend sein kann.

16. A hozzáértés tehát nem egyszerűen megszűri a látványt, hanem összefüggéseket tesz felismerhetővé. – Sachkenntnis filtert also nicht einfach das Gesehene, sondern macht Zusammenhänge erkennbar.

17. A gyakorlott szem sem feladattól függetlenül figyel. – Auch der geschulte Blick richtet seine Aufmerksamkeit nicht unabhängig von einer Aufgabe auf etwas.

18. Ha ezt a feladatot szűken határozzák meg, a hozzáértő megfigyelés is szűk kérdésre adhat nagyon pontos választ. – Wird diese Aufgabe eng gefasst, kann auch eine sachkundige Beobachtung eine sehr genaue Antwort auf eine eng gefasste Frage geben.

19. Attól, hogy valaki biztosan felismeri a működési hibákat, még nem biztos, hogy a használat minden nehézségét is vizsgálja. – Dass jemand Fehler im Ablauf sicher erkennt, bedeutet noch nicht, dass er auch alle Schwierigkeiten bei der Nutzung untersucht.

20. Ez nem a szakmája változtathatatlan tulajdonsága, hanem azzal is összefügg, hogy éppen miért felel, és mit akar megtudni. – Das ist keine unveränderliche Eigenschaft seines Berufs, sondern hängt auch damit zusammen, wofür er gerade verantwortlich ist und was er herausfinden will.

21. Ugyanaz az ember más kérdéssel visszatérve más részletet tarthat jelentősnek. – Dieselbe Person kann bei einer erneuten Betrachtung mit einer anderen Frage eine andere Einzelheit für bedeutsam halten.

22. Egy új szempont nem törli a korábbi tudását. – Ein neuer Gesichtspunkt löscht ihr bisheriges Wissen nicht.

23. Inkább más kapcsolatban teheti használhatóvá azt, amit már megfigyelt. – Er kann vielmehr das bereits Beobachtete in einem anderen Zusammenhang nutzbar machen.

24. Ehhez viszont érdemes pontosítani, mit értünk azon, hogy valamit nem vettünk észre. – Dafür lohnt es sich allerdings, genauer zu bestimmen, was wir damit meinen, dass wir etwas nicht bemerkt haben.

25. Előfordulhat, hogy a szükséges információ egyáltalán nem jutott el hozzánk. – Es kann sein, dass die benötigte Information uns überhaupt nicht erreicht hat.

26. Ilyenkor hiába vizsgáljuk alaposabban a rendelkezésünkre álló részleteket, a hiányzó adat ettől még nem jelenik meg közöttük. – Dann können wir die verfügbaren Einzelheiten noch so gründlich untersuchen, ohne dass die fehlende Angabe dadurch unter ihnen auftaucht.

27. Más a helyzet, ha az információ hozzáférhető volt, de nem figyeltünk rá, mert nem látszott kapcsolódni a feladathoz. – Anders liegt der Fall, wenn die Information zugänglich war, wir sie aber nicht beachtet haben, weil sie keinen Bezug zur Aufgabe zu haben schien.

28. Itt nem új adat, hanem az adat jelentőségének felismerése hiányozhat. – Hier fehlt möglicherweise keine neue Angabe, sondern die Erkenntnis, welche Bedeutung die vorhandene hat.

29. A harmadik esetben a részletet észrevesszük, csak más kérdés szempontjából értelmezzük. – Im dritten Fall bemerken wir die Einzelheit, deuten sie aber im Hinblick auf eine andere Frage.

30. Fel is jegyezhetjük, majd úgy kezelhetjük, mint egy ismert probléma újabb előfordulását. – Wir können sie sogar festhalten und anschließend als ein weiteres Auftreten eines bekannten Problems behandeln.

31. A megfigyelés ilyenkor megvan. – Die Beobachtung liegt dann vor.

32. Az marad nyitva, hogy valóban a megfelelő magyarázathoz kapcsoltuk-e. – Offen bleibt, ob wir sie tatsächlich mit der passenden Erklärung verbunden haben.

33. Ezért a pontos feljegyzés és a helyes értelmezés nem ugyanaz a teljesítmény, még ha az egyik segíti is a másikat. – Eine genaue Aufzeichnung und eine richtige Deutung sind deshalb unterschiedliche Leistungen, auch wenn die eine die andere unterstützt.

34. Egy szokatlan használati módot például tekinthetünk az előírástól való eltérésnek, és ezzel választ adhatunk arra, hogy betartották-e a szabályt. – Eine ungewöhnliche Nutzungsweise können wir beispielsweise als Abweichung von der Vorschrift betrachten und damit die Frage beantworten, ob die Regel eingehalten wurde.

35. Arra azonban még nem válaszoltunk, miért választották ezt a használati módot, vagy milyen nehézséget próbáltak vele megkerülni. – Warum diese Nutzungsweise gewählt wurde oder welche Schwierigkeit damit umgangen werden sollte, haben wir damit allerdings noch nicht beantwortet.

36. A két kérdés eltérő vizsgálatot kívánhat. – Die beiden Fragen können unterschiedliche Untersuchungen erfordern.

37. Lehetséges, hogy az eltérés egyszerű tévedés, és semmilyen új igényre nem utal. – Möglicherweise ist die Abweichung ein einfacher Irrtum und deutet auf keinerlei neuen Bedarf hin.

38. Az is lehetséges, hogy a tévedésnek minősített mozzanat olyan nehézséget jelez, amelyet a szabályos működés ellenőrzése nem mutatott meg. – Es ist auch möglich, dass das als Irrtum eingestufte Detail eine Schwierigkeit anzeigt, die bei der Kontrolle des regelgerechten Ablaufs nicht erkennbar wurde.

39. Nem az eltérés puszta léte dönti el, melyik értelmezés indokolt. – Die bloße Existenz der Abweichung entscheidet nicht darüber, welche Deutung begründet ist.

40. Ehhez azt kell megvizsgálni, milyen körülmények között jelentkezik, és mit magyaráz meg belőle az egyik vagy a másik feltevés. – Dazu muss untersucht werden, unter welchen Umständen sie auftritt und was die eine oder die andere Annahme daran erklärt.

41. A várakozásaink ebben a vizsgálatban egyszerre segíthetnek és félrevezethetnek. – Unsere Erwartungen können uns bei dieser Untersuchung zugleich helfen und in die Irre führen.

42. Ha tudjuk, milyen eredménynek kellene következnie, az eltérés okot adhat arra, hogy megálljunk és közelebbről nézzük meg a folyamatot. – Wenn wir wissen, welches Ergebnis eintreten müsste, kann eine Abweichung Anlass geben, innezuhalten und den Ablauf genauer zu betrachten.

43. Várakozás nélkül a szokatlant sem mindig tudnánk elkülöníteni attól, ami egyszerűen csak ismeretlen. – Ohne eine Erwartung könnten wir auch das Ungewöhnliche nicht immer von dem unterscheiden, was einfach nur unbekannt ist.

44. A meglepetés így nem feltétlenül a tudás veresége, hanem olykor annak a jele, hogy a tudásunk alapján mást vártunk. – Eine Überraschung ist somit nicht unbedingt eine Niederlage unseres Wissens, sondern gelegentlich ein Zeichen dafür, dass wir aufgrund unseres Wissens etwas anderes erwartet haben.

45. Ez hasznos kiindulópont lehet egy magyarázat ellenőrzéséhez. – Das kann ein nützlicher Ausgangspunkt sein, um eine Erklärung zu überprüfen.

46. Ugyanakkor egy többféleképpen értelmezhető jel könnyen beleilleszthető a már ismert magyarázatba, különösen akkor, ha még kevés támpontunk van. – Zugleich lässt sich ein mehrdeutiges Anzeichen leicht in die bereits bekannte Erklärung einfügen, besonders wenn wir noch wenige Anhaltspunkte haben.

47. Nem minden ilyen besorolás elhamarkodott. – Nicht jede solche Zuordnung ist voreilig.

48. Az ismert összefüggés valóban megmagyarázhatja az új megfigyelést, és pusztán az újdonság kedvéért nem kell elvetni. – Der bekannte Zusammenhang kann die neue Beobachtung tatsächlich erklären, und wir müssen ihn nicht allein um der Neuheit willen verwerfen.

49. A nehézség ott kezdődik, ahol a magyarázatot már semmilyen eltérés nem késztetheti változásra. – Die Schwierigkeit beginnt dort, wo keine Abweichung mehr eine Veränderung der Erklärung veranlassen kann.

50. Ha minden ellenkező jel kivételnek számít anélkül, hogy megvizsgálnánk, miért kivétel, az értelmezés lassan elveszíti a kapcsolatát azzal, amit értelmeznie kellene. – Wenn jedes widersprechende Anzeichen als Ausnahme gilt, ohne dass wir untersuchen, warum es eine Ausnahme ist, verliert die Deutung allmählich den Bezug zu dem, was sie deuten soll.

51. Ettől még nem következik, hogy az első ellentmondó jel után új elméletre volna szükség. – Daraus folgt noch nicht, dass nach dem ersten widersprechenden Anzeichen eine neue Theorie nötig wäre.

52. Annyi következik, hogy a kivételként való kezelésnek is lehetnek ellenőrizhető indokai. – Daraus folgt lediglich, dass es auch für die Behandlung als Ausnahme überprüfbare Gründe geben kann.

53. Aki kívülről tekint egy eljárásra, éppen egy megszokott indokra kérdezhet rá. – Wer ein Verfahren von außen betrachtet, kann gerade eine gewohnte Begründung hinterfragen.

54. Számára nem magától értetődő, miért kerül egy részlet a figyelem középpontjába, míg egy másik következetesen érdektelennek számít. – Für ihn ist nicht selbstverständlich, warum eine Einzelheit in den Mittelpunkt der Aufmerksamkeit rückt, während eine andere durchweg als belanglos gilt.

55. Ez a távolság alkalmat adhat egy elmaradt kérdés feltevésére. – Diese Distanz kann Gelegenheit bieten, eine bisher nicht gestellte Frage zu stellen.

56. De a távolság nem biztosít jobb választ. – Aber die Distanz gewährleistet keine bessere Antwort.

57. A kívülálló azért is láthat értelmetlennek egy lépést, mert nem ismeri azt a hibát, amelynek a megelőzésére szolgál. – Ein Außenstehender kann einen Schritt auch deshalb für sinnlos halten, weil er den Fehler nicht kennt, den dieser Schritt verhindern soll.

58. Ami neki friss felismerés, az lehet olyan kérdés is, amelyet már megvizsgáltak, csak ő nem tud a vizsgálat eredményéről. – Was für ihn eine neue Erkenntnis ist, kann auch eine Frage sein, die bereits untersucht wurde, von deren Untersuchungsergebnis er aber nichts weiß.

59. A szakértelem hiánya nem ad különleges belátást a jövőbe. – Fehlende Sachkenntnis gewährt keinen besonderen Einblick in die Zukunft.

60. Ahogyan a szakértelem sem biztosítja, hogy minden lehetséges változás jeleit észrevesszük. – Ebenso wenig gewährleistet Sachkenntnis, dass wir die Anzeichen jeder möglichen Veränderung bemerken.

61. A két nézőpont akkor egészítheti ki egymást, ha kiderül, melyik milyen összefüggést lát, és mire alapozza az értelmezését. – Die beiden Sichtweisen können einander ergänzen, wenn deutlich wird, welche Zusammenhänge die jeweilige Sichtweise erkennt und worauf sie ihre Deutung stützt.

62. Ha csak egymás mellé helyezzük a különböző véleményeket, az ellentmondásukat még nem oldottuk fel. – Wenn wir die unterschiedlichen Meinungen lediglich nebeneinanderstellen, haben wir ihren Widerspruch noch nicht aufgelöst.

63. Több nézőpont több kérdést hozhat, de némelyik kérdés téves feltevésből indulhat ki. – Mehr Sichtweisen können mehr Fragen hervorbringen, aber manche Frage kann von einer falschen Annahme ausgehen.

64. Az eltérés értéke ezért nem pusztán abban áll, hogy valaki mást mond. – Der Wert des Unterschieds liegt deshalb nicht allein darin, dass jemand etwas anderes sagt.

65. Abban állhat, hogy olyan vizsgálható kapcsolatot tesz láthatóvá, amely a korábbi kérdésből kimaradt. – Er kann darin liegen, dass ein überprüfbarer Zusammenhang sichtbar wird, den die bisherige Frage nicht erfasste.

66. Ez a kapcsolat a jövőre vonatkozó várakozást is módosíthatja, anélkül, hogy már kész képet adna a jövőről. – Dieser Zusammenhang kann auch die Erwartung an die Zukunft verändern, ohne bereits ein fertiges Bild der Zukunft zu liefern.

67. Ha egy nehézséget kizárólag elszigetelt hibának tekintünk, annak megszűnésétől várhatjuk a változást. – Wenn wir eine Schwierigkeit ausschließlich als vereinzelten Fehler betrachten, können wir die Veränderung von dessen Verschwinden erwarten.

68. Ha kiderül, hogy az eljárás egy követelménye újra meg újra létrehozza ezt a nehézséget, a várakozásnak már e követelmény fennmaradásával is számolnia kell. – Wenn sich herausstellt, dass eine Anforderung des Verfahrens diese Schwierigkeit immer wieder hervorruft, muss die Erwartung auch den Fortbestand dieser Anforderung berücksichtigen.

69. Nem újabb részletet tettünk a meglévők mellé, hanem más szerepet adtunk egy megfigyelt összefüggésnek. – Wir haben den vorhandenen Einzelheiten keine weitere hinzugefügt, sondern einem beobachteten Zusammenhang eine andere Rolle gegeben.

70. Ez persze csak akkor indokolt, ha a kapcsolatot valóban alá tudjuk támasztani. – Das ist freilich nur begründet, wenn wir den Zusammenhang tatsächlich belegen können.

71. A kérdés megváltoztatása nem pótolja a hiányzó bizonyítékot. – Die Frage zu verändern ersetzt den fehlenden Beleg nicht.

72. Segíthet viszont megmondani, milyen bizonyíték hiányzik, és miért nem adott rá választ a korábbi vizsgálat. – Es kann aber helfen zu bestimmen, welcher Beleg fehlt und warum die bisherige Untersuchung darauf keine Antwort gegeben hat.

73. Ilyenkor a további tájékozódásnak pontosabb iránya lesz, ahelyett, hogy egyre több részletet gyűjtenénk ugyanarra a megválaszolt kérdésre. – Dann erhält die weitere Suche nach Informationen eine genauere Richtung, statt dass wir immer mehr Einzelheiten zu derselben bereits beantworteten Frage sammeln.

74. A gondosabb figyelem tehát nem mindig ugyanannak a dolognak a még aprólékosabb szemügyre vételét jelenti. – Genauer hinzusehen bedeutet also nicht immer, dieselbe Sache noch eingehender zu betrachten.

75. Jelentheti annak tisztázását is, hogy a megfigyelésünk egyáltalán melyik kérdésre alkalmas válasz. – Es kann auch bedeuten zu klären, auf welche Frage unsere Beobachtung überhaupt als Antwort taugt.

76. Ezzel nem nyílik meg előttünk minden lehetséges nézőpont, és nem válik láthatóvá minden későbbi fejlemény. – Damit eröffnen sich uns nicht alle möglichen Sichtweisen, und nicht jede spätere Entwicklung wird erkennbar.

77. Bizonyos jelek még hiányozhatnak, mások jelentősége pedig csak olyan körülmények között mutatkozhat meg, amelyek egyelőre nem állnak fenn. – Bestimmte Anzeichen können noch fehlen, und die Bedeutung anderer kann erst unter Umständen hervortreten, die gegenwärtig noch nicht bestehen.

78. A figyelmünknek akkor is marad határa, ha a határát jobban ismerjük. – Unsere Aufmerksamkeit behält auch dann ihre Grenzen, wenn wir diese Grenzen besser kennen.

79. Mégis másféle bizonytalanságban vagyunk, ha tudjuk, mire nem kerestünk választ, mint ha a megválaszolt kérdésünket teljes körű vizsgálatnak tekintjük. – Dennoch befinden wir uns in einer anderen Art von Unsicherheit, wenn wir wissen, worauf wir keine Antwort gesucht haben, als wenn wir unsere beantwortete Frage für eine umfassende Untersuchung halten.

80. Így két ember ugyanarról a változásról adott eltérő beszámolója nemcsak a változásról mondhat valamit, hanem arról is, milyen kérdések tették számukra láthatóvá. – So können die unterschiedlichen Berichte zweier Menschen über dieselbe Veränderung nicht nur etwas über die Veränderung aussagen, sondern auch darüber, welche Fragen sie für die beiden sichtbar gemacht haben.

(aufklappen)magyar

1. Két ember ugyanazt a változást figyelheti meg, mégis másról gondolhatja azt, hogy érdemes közelebbről megvizsgálni.

2. Egy elképzelt eljárásnál a szakember azt nézheti, megbízhatóan teljesülnek-e az előírt lépések, a használója pedig azt, mennyi felesleges várakozással jár a teljesítésük.

3. Az egyiknek egy apró eltérés lehet feltűnő, a másiknak az, hogy minden szabályosan történik, és mégis nehézkes az egész.

4. Egyik megfigyelés sem teszi fölöslegessé a másikat.

5. A különbség abból is eredhet, hogy nem ugyanarra a kérdésre keresnek választ.

6. Amikor azt mondjuk, hogy valaki figyelmesen néz valamit, rendszerint arra is gondolunk, hogy észreveszi a lényeges részleteket.

7. Csakhogy a részletek jelentősége nem mindig olvasható le magukról a részletekről.

8. Egy eltérés attól válhat fontossá, hogy veszélyeztet egy követelményt, megkérdőjelez egy feltevést, vagy megmutat valamit, amire a korábbi kérdés nem terjedt ki.

9. Ha minden különbséget egyformán kezelnénk, nehezebben választanánk ki, melyiket kell tisztázni.

10. A figyelem ezért válogat, és ez a válogatás önmagában nem hiba.

11. A tapasztalat éppen abban segíthet, hogy ne kelljen minden apróság jelentőségét újra kitalálni.

12. Aki ismeri egy eljárás működését, olyan eltérést is felismerhet, amely az avatatlan szemlélőnek fel sem tűnik.

13. Nem feltétlenül több részletet vesz észre, hanem jobban tudja, mely részletek kapcsolódnak össze.

14. Egy szabályosan végrehajtott lépés például más jelentést kap, ha tudjuk, minek kellene előtte megtörténnie.

15. Az ilyen tudás nélkül a sorrend jelentéktelen körülménynek látszhat, holott az adott feladatban döntő lehet.

16. A hozzáértés tehát nem egyszerűen megszűri a látványt, hanem összefüggéseket tesz felismerhetővé.

17. A gyakorlott szem sem feladattól függetlenül figyel.

18. Ha ezt a feladatot szűken határozzák meg, a hozzáértő megfigyelés is szűk kérdésre adhat nagyon pontos választ.

19. Attól, hogy valaki biztosan felismeri a működési hibákat, még nem biztos, hogy a használat minden nehézségét is vizsgálja.

20. Ez nem a szakmája változtathatatlan tulajdonsága, hanem azzal is összefügg, hogy éppen miért felel, és mit akar megtudni.

21. Ugyanaz az ember más kérdéssel visszatérve más részletet tarthat jelentősnek.

22. Egy új szempont nem törli a korábbi tudását.

23. Inkább más kapcsolatban teheti használhatóvá azt, amit már megfigyelt.

24. Ehhez viszont érdemes pontosítani, mit értünk azon, hogy valamit nem vettünk észre.

25. Előfordulhat, hogy a szükséges információ egyáltalán nem jutott el hozzánk.

26. Ilyenkor hiába vizsgáljuk alaposabban a rendelkezésünkre álló részleteket, a hiányzó adat ettől még nem jelenik meg közöttük.

27. Más a helyzet, ha az információ hozzáférhető volt, de nem figyeltünk rá, mert nem látszott kapcsolódni a feladathoz.

28. Itt nem új adat, hanem az adat jelentőségének felismerése hiányozhat.

29. A harmadik esetben a részletet észrevesszük, csak más kérdés szempontjából értelmezzük.

30. Fel is jegyezhetjük, majd úgy kezelhetjük, mint egy ismert probléma újabb előfordulását.

31. A megfigyelés ilyenkor megvan.

32. Az marad nyitva, hogy valóban a megfelelő magyarázathoz kapcsoltuk-e.

33. Ezért a pontos feljegyzés és a helyes értelmezés nem ugyanaz a teljesítmény, még ha az egyik segíti is a másikat.

34. Egy szokatlan használati módot például tekinthetünk az előírástól való eltérésnek, és ezzel választ adhatunk arra, hogy betartották-e a szabályt.

35. Arra azonban még nem válaszoltunk, miért választották ezt a használati módot, vagy milyen nehézséget próbáltak vele megkerülni.

36. A két kérdés eltérő vizsgálatot kívánhat.

37. Lehetséges, hogy az eltérés egyszerű tévedés, és semmilyen új igényre nem utal.

38. Az is lehetséges, hogy a tévedésnek minősített mozzanat olyan nehézséget jelez, amelyet a szabályos működés ellenőrzése nem mutatott meg.

39. Nem az eltérés puszta léte dönti el, melyik értelmezés indokolt.

40. Ehhez azt kell megvizsgálni, milyen körülmények között jelentkezik, és mit magyaráz meg belőle az egyik vagy a másik feltevés.

41. A várakozásaink ebben a vizsgálatban egyszerre segíthetnek és félrevezethetnek.

42. Ha tudjuk, milyen eredménynek kellene következnie, az eltérés okot adhat arra, hogy megálljunk és közelebbről nézzük meg a folyamatot.

43. Várakozás nélkül a szokatlant sem mindig tudnánk elkülöníteni attól, ami egyszerűen csak ismeretlen.

44. A meglepetés így nem feltétlenül a tudás veresége, hanem olykor annak a jele, hogy a tudásunk alapján mást vártunk.

45. Ez hasznos kiindulópont lehet egy magyarázat ellenőrzéséhez.

46. Ugyanakkor egy többféleképpen értelmezhető jel könnyen beleilleszthető a már ismert magyarázatba, különösen akkor, ha még kevés támpontunk van.

47. Nem minden ilyen besorolás elhamarkodott.

48. Az ismert összefüggés valóban megmagyarázhatja az új megfigyelést, és pusztán az újdonság kedvéért nem kell elvetni.

49. A nehézség ott kezdődik, ahol a magyarázatot már semmilyen eltérés nem késztetheti változásra.

50. Ha minden ellenkező jel kivételnek számít anélkül, hogy megvizsgálnánk, miért kivétel, az értelmezés lassan elveszíti a kapcsolatát azzal, amit értelmeznie kellene.

51. Ettől még nem következik, hogy az első ellentmondó jel után új elméletre volna szükség.

52. Annyi következik, hogy a kivételként való kezelésnek is lehetnek ellenőrizhető indokai.

53. Aki kívülről tekint egy eljárásra, éppen egy megszokott indokra kérdezhet rá.

54. Számára nem magától értetődő, miért kerül egy részlet a figyelem középpontjába, míg egy másik következetesen érdektelennek számít.

55. Ez a távolság alkalmat adhat egy elmaradt kérdés feltevésére.

56. De a távolság nem biztosít jobb választ.

57. A kívülálló azért is láthat értelmetlennek egy lépést, mert nem ismeri azt a hibát, amelynek a megelőzésére szolgál.

58. Ami neki friss felismerés, az lehet olyan kérdés is, amelyet már megvizsgáltak, csak ő nem tud a vizsgálat eredményéről.

59. A szakértelem hiánya nem ad különleges belátást a jövőbe.

60. Ahogyan a szakértelem sem biztosítja, hogy minden lehetséges változás jeleit észrevesszük.

61. A két nézőpont akkor egészítheti ki egymást, ha kiderül, melyik milyen összefüggést lát, és mire alapozza az értelmezését.

62. Ha csak egymás mellé helyezzük a különböző véleményeket, az ellentmondásukat még nem oldottuk fel.

63. Több nézőpont több kérdést hozhat, de némelyik kérdés téves feltevésből indulhat ki.

64. Az eltérés értéke ezért nem pusztán abban áll, hogy valaki mást mond.

65. Abban állhat, hogy olyan vizsgálható kapcsolatot tesz láthatóvá, amely a korábbi kérdésből kimaradt.

66. Ez a kapcsolat a jövőre vonatkozó várakozást is módosíthatja, anélkül, hogy már kész képet adna a jövőről.

67. Ha egy nehézséget kizárólag elszigetelt hibának tekintünk, annak megszűnésétől várhatjuk a változást.

68. Ha kiderül, hogy az eljárás egy követelménye újra meg újra létrehozza ezt a nehézséget, a várakozásnak már e követelmény fennmaradásával is számolnia kell.

69. Nem újabb részletet tettünk a meglévők mellé, hanem más szerepet adtunk egy megfigyelt összefüggésnek.

70. Ez persze csak akkor indokolt, ha a kapcsolatot valóban alá tudjuk támasztani.

71. A kérdés megváltoztatása nem pótolja a hiányzó bizonyítékot.

72. Segíthet viszont megmondani, milyen bizonyíték hiányzik, és miért nem adott rá választ a korábbi vizsgálat.

73. Ilyenkor a további tájékozódásnak pontosabb iránya lesz, ahelyett, hogy egyre több részletet gyűjtenénk ugyanarra a megválaszolt kérdésre.

74. A gondosabb figyelem tehát nem mindig ugyanannak a dolognak a még aprólékosabb szemügyre vételét jelenti.

75. Jelentheti annak tisztázását is, hogy a megfigyelésünk egyáltalán melyik kérdésre alkalmas válasz.

76. Ezzel nem nyílik meg előttünk minden lehetséges nézőpont, és nem válik láthatóvá minden későbbi fejlemény.

77. Bizonyos jelek még hiányozhatnak, mások jelentősége pedig csak olyan körülmények között mutatkozhat meg, amelyek egyelőre nem állnak fenn.

78. A figyelmünknek akkor is marad határa, ha a határát jobban ismerjük.

79. Mégis másféle bizonytalanságban vagyunk, ha tudjuk, mire nem kerestünk választ, mint ha a megválaszolt kérdésünket teljes körű vizsgálatnak tekintjük.

80. Így két ember ugyanarról a változásról adott eltérő beszámolója nemcsak a változásról mondhat valamit, hanem arról is, milyen kérdések tették számukra láthatóvá.

(aufklappen)német

1. Zwei Menschen können dieselbe Veränderung beobachten und dennoch unterschiedliche Aspekte für untersuchenswert halten.

2. Bei einem gedachten Verfahren könnte der Fachmann darauf achten, ob die vorgeschriebenen Schritte zuverlässig ausgeführt werden, während die Nutzerin darauf achtet, wie viel unnötiges Warten damit verbunden ist.

3. Dem einen kann eine kleine Abweichung auffallen, der anderen, dass alles regelgerecht abläuft und das Ganze dennoch umständlich ist.

4. Keine der beiden Beobachtungen macht die andere überflüssig.

5. Der Unterschied kann auch daher rühren, dass sie auf verschiedene Fragen eine Antwort suchen.

6. Wenn wir sagen, dass jemand etwas aufmerksam betrachtet, meinen wir meist auch, dass er die wesentlichen Einzelheiten bemerkt.

7. Allerdings lässt sich die Bedeutung der Einzelheiten nicht immer an ihnen selbst ablesen.

8. Eine Abweichung kann dadurch wichtig werden, dass sie die Erfüllung einer Anforderung gefährdet, eine Annahme infrage stellt oder etwas zeigt, das die bisherige Frage nicht erfasste.

9. Würden wir alle Unterschiede gleich behandeln, könnten wir schwerer auswählen, welcher geklärt werden muss.

10. Aufmerksamkeit wählt deshalb aus, und diese Auswahl ist für sich genommen kein Fehler.

11. Erfahrung kann gerade dabei helfen, die Bedeutung jeder Kleinigkeit nicht erneut herausfinden zu müssen.

12. Wer die Funktionsweise eines Verfahrens kennt, kann auch eine Abweichung erkennen, die einem unkundigen Betrachter gar nicht auffällt.

13. Er bemerkt nicht unbedingt mehr Einzelheiten, sondern weiß besser, welche Einzelheiten miteinander zusammenhängen.

14. Ein regelgerecht ausgeführter Schritt erhält beispielsweise eine andere Bedeutung, wenn wir wissen, was vorher geschehen müsste.

15. Ohne dieses Wissen kann die Reihenfolge wie ein nebensächlicher Umstand erscheinen, obwohl sie für die jeweilige Aufgabe entscheidend sein kann.

16. Sachkenntnis filtert also nicht einfach das Gesehene, sondern macht Zusammenhänge erkennbar.

17. Auch der geschulte Blick richtet seine Aufmerksamkeit nicht unabhängig von einer Aufgabe auf etwas.

18. Wird diese Aufgabe eng gefasst, kann auch eine sachkundige Beobachtung eine sehr genaue Antwort auf eine eng gefasste Frage geben.

19. Dass jemand Fehler im Ablauf sicher erkennt, bedeutet noch nicht, dass er auch alle Schwierigkeiten bei der Nutzung untersucht.

20. Das ist keine unveränderliche Eigenschaft seines Berufs, sondern hängt auch damit zusammen, wofür er gerade verantwortlich ist und was er herausfinden will.

21. Dieselbe Person kann bei einer erneuten Betrachtung mit einer anderen Frage eine andere Einzelheit für bedeutsam halten.

22. Ein neuer Gesichtspunkt löscht ihr bisheriges Wissen nicht.

23. Er kann vielmehr das bereits Beobachtete in einem anderen Zusammenhang nutzbar machen.

24. Dafür lohnt es sich allerdings, genauer zu bestimmen, was wir damit meinen, dass wir etwas nicht bemerkt haben.

25. Es kann sein, dass die benötigte Information uns überhaupt nicht erreicht hat.

26. Dann können wir die verfügbaren Einzelheiten noch so gründlich untersuchen, ohne dass die fehlende Angabe dadurch unter ihnen auftaucht.

27. Anders liegt der Fall, wenn die Information zugänglich war, wir sie aber nicht beachtet haben, weil sie keinen Bezug zur Aufgabe zu haben schien.

28. Hier fehlt möglicherweise keine neue Angabe, sondern die Erkenntnis, welche Bedeutung die vorhandene hat.

29. Im dritten Fall bemerken wir die Einzelheit, deuten sie aber im Hinblick auf eine andere Frage.

30. Wir können sie sogar festhalten und anschließend als ein weiteres Auftreten eines bekannten Problems behandeln.

31. Die Beobachtung liegt dann vor.

32. Offen bleibt, ob wir sie tatsächlich mit der passenden Erklärung verbunden haben.

33. Eine genaue Aufzeichnung und eine richtige Deutung sind deshalb unterschiedliche Leistungen, auch wenn die eine die andere unterstützt.

34. Eine ungewöhnliche Nutzungsweise können wir beispielsweise als Abweichung von der Vorschrift betrachten und damit die Frage beantworten, ob die Regel eingehalten wurde.

35. Warum diese Nutzungsweise gewählt wurde oder welche Schwierigkeit damit umgangen werden sollte, haben wir damit allerdings noch nicht beantwortet.

36. Die beiden Fragen können unterschiedliche Untersuchungen erfordern.

37. Möglicherweise ist die Abweichung ein einfacher Irrtum und deutet auf keinerlei neuen Bedarf hin.

38. Es ist auch möglich, dass das als Irrtum eingestufte Detail eine Schwierigkeit anzeigt, die bei der Kontrolle des regelgerechten Ablaufs nicht erkennbar wurde.

39. Die bloße Existenz der Abweichung entscheidet nicht darüber, welche Deutung begründet ist.

40. Dazu muss untersucht werden, unter welchen Umständen sie auftritt und was die eine oder die andere Annahme daran erklärt.

41. Unsere Erwartungen können uns bei dieser Untersuchung zugleich helfen und in die Irre führen.

42. Wenn wir wissen, welches Ergebnis eintreten müsste, kann eine Abweichung Anlass geben, innezuhalten und den Ablauf genauer zu betrachten.

43. Ohne eine Erwartung könnten wir auch das Ungewöhnliche nicht immer von dem unterscheiden, was einfach nur unbekannt ist.

44. Eine Überraschung ist somit nicht unbedingt eine Niederlage unseres Wissens, sondern gelegentlich ein Zeichen dafür, dass wir aufgrund unseres Wissens etwas anderes erwartet haben.

45. Das kann ein nützlicher Ausgangspunkt sein, um eine Erklärung zu überprüfen.

46. Zugleich lässt sich ein mehrdeutiges Anzeichen leicht in die bereits bekannte Erklärung einfügen, besonders wenn wir noch wenige Anhaltspunkte haben.

47. Nicht jede solche Zuordnung ist voreilig.

48. Der bekannte Zusammenhang kann die neue Beobachtung tatsächlich erklären, und wir müssen ihn nicht allein um der Neuheit willen verwerfen.

49. Die Schwierigkeit beginnt dort, wo keine Abweichung mehr eine Veränderung der Erklärung veranlassen kann.

50. Wenn jedes widersprechende Anzeichen als Ausnahme gilt, ohne dass wir untersuchen, warum es eine Ausnahme ist, verliert die Deutung allmählich den Bezug zu dem, was sie deuten soll.

51. Daraus folgt noch nicht, dass nach dem ersten widersprechenden Anzeichen eine neue Theorie nötig wäre.

52. Daraus folgt lediglich, dass es auch für die Behandlung als Ausnahme überprüfbare Gründe geben kann.

53. Wer ein Verfahren von außen betrachtet, kann gerade eine gewohnte Begründung hinterfragen.

54. Für ihn ist nicht selbstverständlich, warum eine Einzelheit in den Mittelpunkt der Aufmerksamkeit rückt, während eine andere durchweg als belanglos gilt.

55. Diese Distanz kann Gelegenheit bieten, eine bisher nicht gestellte Frage zu stellen.

56. Aber die Distanz gewährleistet keine bessere Antwort.

57. Ein Außenstehender kann einen Schritt auch deshalb für sinnlos halten, weil er den Fehler nicht kennt, den dieser Schritt verhindern soll.

58. Was für ihn eine neue Erkenntnis ist, kann auch eine Frage sein, die bereits untersucht wurde, von deren Untersuchungsergebnis er aber nichts weiß.

59. Fehlende Sachkenntnis gewährt keinen besonderen Einblick in die Zukunft.

60. Ebenso wenig gewährleistet Sachkenntnis, dass wir die Anzeichen jeder möglichen Veränderung bemerken.

61. Die beiden Sichtweisen können einander ergänzen, wenn deutlich wird, welche Zusammenhänge die jeweilige Sichtweise erkennt und worauf sie ihre Deutung stützt.

62. Wenn wir die unterschiedlichen Meinungen lediglich nebeneinanderstellen, haben wir ihren Widerspruch noch nicht aufgelöst.

63. Mehr Sichtweisen können mehr Fragen hervorbringen, aber manche Frage kann von einer falschen Annahme ausgehen.

64. Der Wert des Unterschieds liegt deshalb nicht allein darin, dass jemand etwas anderes sagt.

65. Er kann darin liegen, dass ein überprüfbarer Zusammenhang sichtbar wird, den die bisherige Frage nicht erfasste.

66. Dieser Zusammenhang kann auch die Erwartung an die Zukunft verändern, ohne bereits ein fertiges Bild der Zukunft zu liefern.

67. Wenn wir eine Schwierigkeit ausschließlich als vereinzelten Fehler betrachten, können wir die Veränderung von dessen Verschwinden erwarten.

68. Wenn sich herausstellt, dass eine Anforderung des Verfahrens diese Schwierigkeit immer wieder hervorruft, muss die Erwartung auch den Fortbestand dieser Anforderung berücksichtigen.

69. Wir haben den vorhandenen Einzelheiten keine weitere hinzugefügt, sondern einem beobachteten Zusammenhang eine andere Rolle gegeben.

70. Das ist freilich nur begründet, wenn wir den Zusammenhang tatsächlich belegen können.

71. Die Frage zu verändern ersetzt den fehlenden Beleg nicht.

72. Es kann aber helfen zu bestimmen, welcher Beleg fehlt und warum die bisherige Untersuchung darauf keine Antwort gegeben hat.

73. Dann erhält die weitere Suche nach Informationen eine genauere Richtung, statt dass wir immer mehr Einzelheiten zu derselben bereits beantworteten Frage sammeln.

74. Genauer hinzusehen bedeutet also nicht immer, dieselbe Sache noch eingehender zu betrachten.

75. Es kann auch bedeuten zu klären, auf welche Frage unsere Beobachtung überhaupt als Antwort taugt.

76. Damit eröffnen sich uns nicht alle möglichen Sichtweisen, und nicht jede spätere Entwicklung wird erkennbar.

77. Bestimmte Anzeichen können noch fehlen, und die Bedeutung anderer kann erst unter Umständen hervortreten, die gegenwärtig noch nicht bestehen.

78. Unsere Aufmerksamkeit behält auch dann ihre Grenzen, wenn wir diese Grenzen besser kennen.

79. Dennoch befinden wir uns in einer anderen Art von Unsicherheit, wenn wir wissen, worauf wir keine Antwort gesucht haben, als wenn wir unsere beantwortete Frage für eine umfassende Untersuchung halten.

80. So können die unterschiedlichen Berichte zweier Menschen über dieselbe Veränderung nicht nur etwas über die Veränderung aussagen, sondern auch darüber, welche Fragen sie für die beiden sichtbar gemacht haben.