5.3 – Literatur lang

5.3 – Tompa Mihály és Vajda János – Mihály Tompa und János Vajda

1. Tompa Mihály és Vajda János költészete két különböző választ adott a szabadságharc bukása után kialakult történelmi és erkölcsi válságra. – Die Dichtung von Mihály Tompa und János Vajda gab zwei unterschiedliche Antworten auf die historische und moralische Krise nach der Niederlage des Freiheitskampfes.

2. Tompa elsősorban a nemzeti közösség gyászát, reménytelenségét és kitartását szólaltatta meg, míg Vajda egyre inkább az elszigetelt egyén belső világát vizsgálta. – Tompa brachte vor allem Trauer, Hoffnungslosigkeit und Standhaftigkeit der nationalen Gemeinschaft zum Ausdruck, während Vajda zunehmend die innere Welt des vereinsamten Individuums untersuchte.

3. Mindketten a romantika hagyományából indultak ki, költészetük azonban már a tizenkilencedik század második felének új kérdései felé mutatott. – Beide gingen von der Tradition der Romantik aus, doch ihre Dichtung wies bereits auf die neuen Fragestellungen der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts voraus.

4. Tompa allegóriái a politikai elnyomás körülményei között rejtett nemzeti üzeneteket közvetítettek, Vajda versei pedig a modern magány és az elbizonytalanodott személyiség tapasztalatát fogalmazták meg. – Tompas Allegorien vermittelten unter den Bedingungen politischer Unterdrückung verborgene nationale Botschaften, während Vajdas Gedichte die Erfahrung moderner Einsamkeit und einer verunsicherten Persönlichkeit formulierten.

5. A két költő együtt jól érzékelteti, hogyan alakult át a reformkor közösségi küldetéstudata a vereség után gyásszá, önvizsgálattá és személyes kétellyé. – Zusammen veranschaulichen die beiden Dichter, wie sich das gemeinschaftliche Sendungsbewusstsein des Reformzeitalters nach der Niederlage in Trauer, Selbstprüfung und persönlichen Zweifel verwandelte.

6. Tompa Mihály 1817-ben született Rimaszombatban, és 1868-ban halt meg a Gömör vármegyei Hanván. – Mihály Tompa wurde 1817 in Rimaszombat geboren und starb 1868 in Hanva im Komitat Gömör.

7. Elszegényedett nemesi családból származott, édesanyját korán elveszítette, ezért gyermekkorának jelentős részét apai nagyapjánál, Igriciben töltötte. – Er stammte aus einer verarmten Adelsfamilie, verlor früh seine Mutter und verbrachte daher einen großen Teil seiner Kindheit bei seinem Großvater väterlicherseits in Igrici.

8. Tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte, ahol a klasszikus műveltség mellett a magyar irodalom és a népi hagyományok iránt is érdeklődni kezdett. – Er studierte am reformierten Kollegium von Sárospatak, wo er sich neben der klassischen Bildung auch für die ungarische Literatur und die volkstümlichen Überlieferungen zu interessieren begann.

9. Tanulmányai közben tanítóként és nevelőként dolgozott, majd rövid ideig jogi pályára készült, végül azonban a református lelkészi hivatást választotta. – Während seiner Ausbildung arbeitete er als Lehrer und Erzieher, bereitete sich kurzzeitig auf eine juristische Laufbahn vor, entschied sich schließlich jedoch für den Beruf des reformierten Pfarrers.

10. Eperjesen ismerkedett meg Petőfi Sándorral, később pedig Arany Jánossal is szoros barátságot alakított ki. – In Eperjes lernte er Sándor Petőfi kennen, später verband ihn auch mit János Arany eine enge Freundschaft.

11. Petőfit, Aranyt és Tompát a kortársak gyakran a népies-nemzeti költészet három jelentős képviselőjeként említették együtt. – Petőfi, Arany und Tompa wurden von den Zeitgenossen häufig gemeinsam als drei bedeutende Vertreter der volkstümlich-nationalen Dichtung genannt.

12. Tompa első nagy sikerét az 1846-ban megjelent Népregék, népmondák című kötettel érte el. – Seinen ersten großen Erfolg erzielte Tompa mit dem 1846 erschienenen Band „Népregék, népmondák“ („Volkssagen und Volkslegenden“).

13. Ezekben az elbeszélő költeményekben népi mondákat, helyi hagyományokat és természeti jelenségeket formált romantikus történetekké. – In diesen erzählenden Gedichten gestaltete er Volkssagen, örtliche Überlieferungen und Naturerscheinungen zu romantischen Geschichten.

14. Költészetében a növények, állatok, erdők, folyók és évszakok gyakran emberi tulajdonságokat, érzelmeket és erkölcsi jelentéseket kaptak. – In seiner Dichtung erhielten Pflanzen, Tiere, Wälder, Flüsse und Jahreszeiten häufig menschliche Eigenschaften, Gefühle und moralische Bedeutungen.

15. Tompa 1846-ban Bején lett református lelkész, és ettől kezdve költői munkája mellett élete végéig egyházi szolgálatot is végzett. – Tompa wurde 1846 reformierter Pfarrer in Beje und versah von da an neben seiner dichterischen Arbeit bis zu seinem Lebensende auch kirchlichen Dienst.

16. Az 1848–1849-es szabadságharc idején nemzetőrként jelentkezett, majd a gömöri önkéntesek tábori lelkészeként szolgált. – Während des Freiheitskampfes von 1848–1849 meldete er sich zur Nationalgarde und diente anschließend als Feldprediger der Freiwilligen aus Gömör.

17. A katonák között közvetlenül megtapasztalta a lelkesedést, a bizonytalanságot, a szenvedést és végül a nemzeti küzdelem bukását. – Unter den Soldaten erlebte er unmittelbar Begeisterung, Unsicherheit, Leiden und schließlich die Niederlage des nationalen Kampfes.

18. A vereség után Keleméren, majd 1852-től Hanván szolgált lelkészként, távol Pest irodalmi központjától. – Nach der Niederlage wirkte er zunächst in Kelemér und ab 1852 in Hanva als Pfarrer, weit entfernt vom literarischen Zentrum Pest.

19. Vidéki elszigeteltsége ellenére kapcsolatban maradt Arannyal, Gyulai Pállal és a magyar irodalmi élet más jelentős alakjaival. – Trotz seiner Abgeschiedenheit auf dem Land blieb er mit Arany, Pál Gyulai und anderen bedeutenden Persönlichkeiten des ungarischen Literaturlebens in Verbindung.

20. Az önkényuralom idején a nyílt politikai költészet veszélyes volt, ezért Tompa jelképes természeti történetekben beszélt a nemzet helyzetéről. – Während der Willkürherrschaft war offene politische Dichtung gefährlich, weshalb Tompa in symbolischen Naturgeschichten über die Lage der Nation sprach.

21. Allegóriáiban a természeti képeknek egyszerre van közvetlen és átvitt jelentésük, ezért a versek a cenzúra számára ártalmatlannak tűnhettek, az olvasók azonban felismerték politikai üzenetüket. – In seinen Allegorien besitzen die Naturbilder zugleich eine unmittelbare und eine übertragene Bedeutung, sodass die Gedichte der Zensur harmlos erscheinen konnten, die Leser jedoch ihre politische Botschaft erkannten.

22. Az 1850-ben írt A gólyához egy hazájába visszatérő költöző madár megszólításán keresztül fejezi ki a vereség utáni keserűséget. – Das 1850 entstandene Gedicht „A gólyához“ („An den Storch“) bringt durch die Anrede eines in seine Heimat zurückkehrenden Zugvogels die Bitterkeit nach der Niederlage zum Ausdruck.

23. A gólya két hazát ismer, mégis mindig visszatér régi fészkéhez, ezért alakja a hazához való ösztönös és felbonthatatlan kötődés jelképévé válik. – Der Storch kennt zwei Heimaten und kehrt dennoch stets zu seinem alten Nest zurück, weshalb seine Gestalt zum Symbol einer instinktiven und unauflöslichen Bindung an die Heimat wird.

24. A lírai beszélő ugyanakkor arra figyelmezteti a madarat, hogy a visszatérés után pusztulást, hallgatást és egy önmagával meghasonlott országot fog találni. – Der lyrische Sprecher warnt den Vogel zugleich davor, nach seiner Rückkehr Zerstörung, Schweigen und ein mit sich selbst entzweites Land vorzufinden.

25. A versben a táj nem egyszerű háttér, hanem a nemzet erkölcsi és lelki állapotának kifejezője. – Die Landschaft ist in dem Gedicht kein bloßer Hintergrund, sondern Ausdruck des moralischen und seelischen Zustandes der Nation.

26. Tompát hazafias versei miatt a hatóságok megfigyelték, kihallgatták és eljárás alá vonták, ami tovább erősítette szorongását és bizalmatlanságát. – Wegen seiner patriotischen Gedichte wurde Tompa von den Behörden überwacht, verhört und verfolgt, was seine Ängste und sein Misstrauen weiter verstärkte.

27. Az 1852-ben keletkezett A madár, fiaihoz a bukás utáni magyar költészet egyik legismertebb allegorikus alkotása lett. – Das 1852 entstandene Gedicht „A madár, fiaihoz“ („Der Vogel an seine Jungen“) wurde zu einem der bekanntesten allegorischen Werke der ungarischen Dichtung nach der Niederlage.

28. A vers képi szintjén egy madáranya szólítja meg elcsüggedt fiókáit, akik a vihar után némán ülnek a megtépázott fészek körül. – Auf der bildlichen Ebene des Gedichts spricht eine Vogelmutter zu ihren mutlosen Jungen, die nach dem Sturm schweigend am zerstörten Nest sitzen.

29. Az allegorikus jelentés szerint az anya a hazát, a fészek Magyarországot, a madárfiókák pedig a nemzet költőit és művészeit jelképezik. – In der allegorischen Bedeutung steht die Mutter für die Heimat, das Nest für Ungarn und die jungen Vögel für die Dichter und Künstler der Nation.

30. A vers arra szólítja fel az alkotókat, hogy a vereség és az elnyomás ellenére se hallgassanak el, hanem fájdalmas énekükkel őrizzék meg a közösség reményét. – Das Gedicht fordert die Künstler dazu auf, trotz Niederlage und Unterdrückung nicht zu verstummen, sondern mit ihrem schmerzlichen Gesang die Hoffnung der Gemeinschaft zu bewahren.

31. A visszatérő felszólítás, „Fiaim, csak énekeljetek!”, a költészetet erkölcsi kötelességként és a nemzeti fennmaradás eszközeként értelmezi. – Die wiederkehrende Aufforderung „Meine Kinder, singt nur weiter!“ versteht die Dichtung als moralische Pflicht und als Mittel des nationalen Fortbestehens.

32. Tompa allegorikus költészete nem közvetlen politikai programot hirdetett, hanem a gyász feldolgozását, a hűséget és a lelki ellenállást szolgálta. – Tompas allegorische Dichtung verkündete kein unmittelbares politisches Programm, sondern diente der Verarbeitung der Trauer, der Treue und dem inneren Widerstand.

33. Későbbi éveiben családi veszteségek, betegségek és egyre súlyosabb lelki válságok nehezítették életét, költészetének hangja pedig mind sötétebbé vált. – In seinen späteren Jahren wurde sein Leben durch familiäre Verluste, Krankheiten und immer schwerere seelische Krisen belastet, während der Ton seiner Dichtung zunehmend dunkler wurde.

34. Vajda János 1827-ben született Pesten, és 1897-ben halt meg Budapesten. – János Vajda wurde 1827 in Pest geboren und starb 1897 in Budapest.

35. Gyermekkorát a Fejér vármegyei Válon, egy erdészházban töltötte, ezért az erdők, tavak és magányos tájak egész költészetének meghatározó élményeivé váltak. – Seine Kindheit verbrachte er in einem Forsthaus in Vál im Komitat Fejér, weshalb Wälder, Seen und einsame Landschaften zu prägenden Erlebnissen seiner gesamten Dichtung wurden.

36. Fiatalon többféle pályával próbálkozott, rövid ideig vándorszínész is volt, majd bekapcsolódott Pest politikai és irodalmi életébe. – In seiner Jugend versuchte er sich in verschiedenen Berufen, war kurze Zeit Wanderschauspieler und beteiligte sich anschließend am politischen und literarischen Leben Pests.

37. Az 1848. márciusi ifjak közé tartozott, a szabadságharc idején pedig honvédként és tisztként szolgált. – Er gehörte zur Märzjugend von 1848 und diente während des Freiheitskampfes als Honvéd und Offizier.

38. A vereség után bujdosott, majd büntetésből besorozták a császári hadseregbe, így személyesen is megtapasztalta a forradalmi nemzedék kiszolgáltatottságát. – Nach der Niederlage hielt er sich verborgen und wurde anschließend zur Strafe in die kaiserliche Armee eingezogen, sodass er die Abhängigkeit der revolutionären Generation persönlich erlebte.

39. Leszerelése után elsősorban újságíróként, politikai szerzőként és költőként dolgozott, de ritkán jutott biztos megélhetéshez vagy tartós társadalmi elismeréshez. – Nach seiner Entlassung aus dem Militär arbeitete er vor allem als Journalist, politischer Autor und Dichter, fand jedoch nur selten ein gesichertes Auskommen oder dauerhafte gesellschaftliche Anerkennung.

40. Közéleti írásaiban megőrizte 1848 demokratikus és nemzeti eszményeit, ugyanakkor élesen bírálta a politikai önáltatást, az elmaradottságot és a kiegyezés korának megalkuvását. – In seinen politischen Schriften bewahrte er die demokratischen und nationalen Ideale von 1848, kritisierte zugleich jedoch scharf politische Selbsttäuschung, Rückständigkeit und die Kompromissbereitschaft der Ausgleichsepoche.

41. Vajda nehezen illeszkedett az uralkodó népies-nemzeti irodalmi irányzathoz, ezért kortársai gyakran különc, magányos és nehezen megközelíthető alkotónak tekintették. – Vajda fügte sich nur schwer in die vorherrschende volkstümlich-nationale Literaturrichtung ein und galt seinen Zeitgenossen daher häufig als eigenwilliger, einsamer und schwer zugänglicher Autor.

42. Költészetében a közösségi hazafias témáknál egyre fontosabbá vált az egyéni szenvedés, az emlékezés, a vágy, az elmúlás és a világ értelmével kapcsolatos kétely. – In seiner Dichtung wurden individuelles Leiden, Erinnerung, Sehnsucht, Vergänglichkeit und Zweifel am Sinn der Welt zunehmend wichtiger als gemeinschaftliche patriotische Themen.

43. Szerelmi lírájának legfontosabb ihletője Kratochwill Georgina, költői nevén Gina volt, aki iránt érzett szerelme nem teljesedett be. – Die wichtigste Inspirationsquelle seiner Liebeslyrik war Kratochwill Georgina, mit ihrem dichterischen Namen Gina, deren Liebe zu ihm unerfüllt blieb.

44. A Gina-versekben a valódi nő alakja fokozatosan elérhetetlen emlékké, eszménnyé és a költő elveszett ifjúságának jelképévé alakult át. – In den Gina-Gedichten verwandelte sich die Gestalt der wirklichen Frau allmählich in eine unerreichbare Erinnerung, ein Ideal und ein Symbol der verlorenen Jugend des Dichters.

45. A Húsz év múlva című versben a lírai én szívét a Mont Blanc örök jegéhez hasonlítja, amelyet látszólag már semmilyen új szenvedély nem képes felolvasztani. – Im Gedicht „Húsz év múlva“ („Zwanzig Jahre später“) vergleicht das lyrische Ich sein Herz mit dem ewigen Eis des Mont Blanc, das scheinbar keine neue Leidenschaft mehr schmelzen kann.

46. A megkövült nyugalom mögött azonban továbbra is él Gina emléke, amely egy rövid pillanatra újra felragyog a múlt távoli világából. – Hinter der erstarrten Ruhe lebt jedoch weiterhin die Erinnerung an Gina, die für einen kurzen Augenblick aus der fernen Welt der Vergangenheit wieder aufleuchtet.

47. Az üstökös című költeményben a magányosan haladó égitest a társadalomból kiszakadt, saját útját követő költő önképévé válik. – Im Gedicht „Az üstökös“ („Der Komet“) wird der einsam dahinziehende Himmelskörper zum Selbstbild des aus der Gesellschaft herausgelösten Dichters, der seinem eigenen Weg folgt.

48. A Nádas tavon egy valóságos táj szemléléséből indul ki, majd fokozatosan az idő, az álom, a létezés és a bizonytalan emberi megismerés filozófiai kérdéseihez jut el. – „Nádas tavon“ („Auf dem Schilfsee“) geht von der Betrachtung einer wirklichen Landschaft aus und gelangt schrittweise zu philosophischen Fragen nach Zeit, Traum, Existenz und unsicherer menschlicher Erkenntnis.

49. Vajda sűrített képei, kozmikus távlatú hasonlatai, hangulati tájai és önvizsgáló beszédmódja már Ady Endre és a Nyugat modern líráját készítették elő. – Vajdas verdichtete Bilder, seine Vergleiche von kosmischer Weite, seine Stimmungslandschaften und seine selbstprüfende Sprechweise bereiteten bereits die moderne Lyrik Endre Adys und der Zeitschrift „Nyugat“ vor.

50. A következő fejezetek Tompa Mihály allegorikus költészetét, valamint Vajda János szerelmi, természeti és filozófiai líráját mutatják be részletesebben. – Die folgenden Kapitel stellen Mihály Tompas allegorische Dichtung sowie János Vajdas Liebes-, Natur- und philosophische Lyrik genauer dar.