6.4 – Literatur lang

6.4 – Kosztolányi Dezső – Dezső Kosztolányi

1. Kosztolányi Dezső a Nyugat első nemzedékének egyik legsokoldalúbb alkotója, a modern magyar líra és próza kiemelkedő mestere volt. – Dezső Kosztolányi war einer der vielseitigsten Autoren der ersten Nyugat-Generation und ein herausragender Meister der modernen ungarischen Lyrik und Prosa.

2. Költőként, regényíróként, novellistaként, műfordítóként, kritikusként, esszéistaként és újságíróként egyaránt jelentős életművet hozott létre. – Als Dichter, Romanautor, Novellist, Übersetzer, Kritiker, Essayist und Journalist schuf er gleichermaßen ein bedeutendes Lebenswerk.

3. Műveinek központi témái közé tartozik a gyermekkor, az emlékezés, a nyelv, a magány, a halál, az emberi méltóság és a hétköznapi élet titokzatossága. – Zu den zentralen Themen seiner Werke gehören Kindheit, Erinnerung, Sprache, Einsamkeit, Tod, menschliche Würde und die Rätselhaftigkeit des Alltags.

4. Kosztolányit különösen az egyedi emberi személyiség érdekelte, amelyet nem lehet egyszerű társadalmi, politikai vagy erkölcsi kategóriákra visszavezetni. – Kosztolányi interessierte sich besonders für die einzigartige menschliche Persönlichkeit, die sich nicht auf einfache gesellschaftliche, politische oder moralische Kategorien reduzieren lässt.

5. Írásművészetét a pontos nyelv, a formai fegyelem, az érzékletes megfigyelés, a játékosság, az irónia és az emberi szenvedés iránti részvét jellemzi. – Seine Schreibkunst ist durch präzise Sprache, formale Disziplin, anschauliche Beobachtung, spielerische Leichtigkeit, Ironie und Mitgefühl mit menschlichem Leiden gekennzeichnet.

6. Kosztolányi Dezső 1885-ben született Szabadkán, egy művelt polgári család gyermekeként. – Dezső Kosztolányi wurde 1885 in Szabadka als Sohn einer gebildeten bürgerlichen Familie geboren.

7. Édesapja, Kosztolányi Árpád tanár, majd a szabadkai gimnázium igazgatója volt, édesanyja pedig Brenner Eulália. – Sein Vater Árpád Kosztolányi war Lehrer und später Direktor des Gymnasiums von Szabadka; seine Mutter hieß Eulália Brenner.

8. A család művelt légköre, Szabadka soknemzetiségű világa és a vidéki polgárság életformája egész pályájára tartós hatást gyakorolt. – Die gebildete Atmosphäre seiner Familie, die multinationale Welt Szabadkas und die Lebensform des kleinstädtischen Bürgertums beeinflussten seine gesamte Laufbahn nachhaltig.

9. Szülővárosának emlékei később verseiben és prózájában is visszatértek, regényeiben pedig részben ezekből alakította ki a képzeletbeli Sárszeg világát. – Die Erinnerungen an seine Heimatstadt kehrten später in seinen Gedichten und Prosawerken wieder; in seinen Romanen formte er daraus teilweise die Welt der erfundenen Stadt Sárszeg.

10. Budapesten magyar–német szakos egyetemi tanulmányokat folytatott, de tanári oklevelet végül nem szerzett. – In Budapest studierte er Ungarisch und Deutsch, erwarb jedoch keinen Abschluss als Lehrer.

11. Négyesy László egyetemi stílusgyakorlatain ismerkedett meg Babits Mihállyal, Juhász Gyulával és több más fiatal íróval. – In László Négyesys universitären Stilübungen lernte er Mihály Babits, Gyula Juhász und mehrere andere junge Schriftsteller kennen.

12. Egy ideig Bécsben is tanult, ahol közvetlenül találkozott a századforduló modern nagyvárosi kultúrájával és szellemi irányzataival. – Eine Zeit lang studierte er auch in Wien, wo er unmittelbar mit der modernen Großstadtkultur und den geistigen Strömungen der Jahrhundertwende in Berührung kam.

13. Tanulmányainak befejezése helyett az újságírói pályát választotta, amely egész életében biztosította megélhetésének jelentős részét. – Statt sein Studium abzuschließen, entschied er sich für den Journalismus, der während seines gesamten Lebens einen wesentlichen Teil seines Lebensunterhalts sicherte.

14. Első verseskötete, a Négy fal között 1907-ben jelent meg, és már megmutatta rendkívüli formaérzékét és nyelvi tudatosságát. – Sein erster Gedichtband „Négy fal között“ erschien 1907 und zeigte bereits sein außergewöhnliches Formgefühl und sein sprachliches Bewusstsein.

15. A Nyugat 1908-as indulásától kezdve rendszeresen közölt a folyóiratban, és hamarosan annak egyik legismertebb szerzőjévé vált. – Seit der Gründung der Nyugat im Jahr 1908 veröffentlichte er regelmäßig in der Zeitschrift und wurde bald zu einem ihrer bekanntesten Autoren.

16. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt és írót, aki később férjéről és közös életükről is fontos visszaemlékezéseket írt. – Im Jahr 1913 heiratete er die Schauspielerin und Schriftstellerin Ilona Harmos, die später bedeutende Erinnerungen über ihren Mann und ihr gemeinsames Leben verfasste.

17. Kosztolányi műfordítóként számos angol, francia, német és más nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra. – Als Übersetzer übertrug Kosztolányi zahlreiche literarische Werke aus dem Englischen, Französischen, Deutschen und anderen Sprachen ins Ungarische.

18. Fordításaiban nem pusztán az eredeti szöveg jelentését, hanem annak hangulatát, ritmusát és magyarul is költőien ható formáját igyekezett megteremteni. – In seinen Übersetzungen wollte er nicht nur die Bedeutung des Originaltextes wiedergeben, sondern auch dessen Stimmung, Rhythmus und eine im Ungarischen poetisch wirkende Form schaffen.

19. A magyar nyelvről írt cikkeiben és esszéiben a világos, természetes és kifejező nyelvhasználat mellett érvelt. – In seinen Artikeln und Essays über die ungarische Sprache trat er für einen klaren, natürlichen und ausdrucksstarken Sprachgebrauch ein.

20. Súlyos betegsége élete utolsó éveiben egyre inkább a testi szenvedés, az elmúlás és az emberi létezés végső kérdései felé fordította figyelmét. – Seine schwere Krankheit richtete seine Aufmerksamkeit in den letzten Lebensjahren zunehmend auf körperliches Leiden, Vergänglichkeit und die letzten Fragen der menschlichen Existenz.

21. A szegény kisgyermek panaszai 1910-ben jelent meg, és Kosztolányi első nagy költői sikerét hozta meg. – „Die Klagen des armen kleinen Kindes“ erschienen 1910 und brachten Kosztolányi seinen ersten großen dichterischen Erfolg.

22. A kötet összefüggő versciklus, amelyben egy felnőtt ember emlékezik vissza gyermekkorának élményeire, érzéseire és félelmeire. – Der Band ist ein zusammenhängender Gedichtzyklus, in dem sich ein Erwachsener an die Erlebnisse, Gefühle und Ängste seiner Kindheit erinnert.

23. A versek beszélője ezért nem egyszerűen egy valódi gyermek, hanem a gyermekkorát újraalkotó felnőtt költő tudata is megszólal benne. – Der Sprecher der Gedichte ist daher nicht einfach ein wirkliches Kind; in ihm spricht zugleich das Bewusstsein des erwachsenen Dichters, der seine Kindheit neu erschafft.

24. A ciklusban a családi ház, az iskola, a rokonok, a cselédek, a játékok, a betegségek és a kisvárosi élet hétköznapi eseményei jelennek meg. – Im Zyklus erscheinen das Familienhaus, die Schule, die Verwandten, die Dienstboten, die Spiele, die Krankheiten und die alltäglichen Ereignisse des kleinstädtischen Lebens.

25. A gyermek számára a felnőttek világa egyszerre biztonságos és félelmetes, mert szabályait még nem érti, titkait azonban folyamatosan érzékeli. – Für das Kind ist die Welt der Erwachsenen zugleich sicher und beängstigend, weil es ihre Regeln noch nicht versteht, ihre Geheimnisse jedoch ständig wahrnimmt.

26. Az ismerős szobák, bútorok és családtagok a gyermeki képzeletben gyakran különös, titokzatos vagy fenyegető jelentést kapnak. – Vertraute Zimmer, Möbel und Familienmitglieder erhalten in der kindlichen Fantasie häufig eine ungewöhnliche, geheimnisvolle oder bedrohliche Bedeutung.

27. A ciklusban fontos szerepet játszanak a színek, a hangok, az illatok és más érzéki benyomások, amelyek az emlékezés töredékes működését követik. – Im Zyklus spielen Farben, Geräusche, Gerüche und andere Sinneseindrücke eine wichtige Rolle und folgen der bruchstückhaften Funktionsweise der Erinnerung.

28. A Mostan színes tintákról álmodom című versben a különböző színű tinták a gyermek gazdag képzeletét és a költői alkotás örömét fejezik ki. – Im Gedicht „Mostan színes tintákról álmodom“ drücken die verschiedenfarbigen Tinten die reiche Fantasie des Kindes und die Freude am dichterischen Schaffen aus.

29. A rút varangyot véresen megöltük a gyermeki kegyetlenséget, a közösen elkövetett tett izgalmát és az utólag felébredő bűntudatot kapcsolja össze. – „A rút varangyot véresen megöltük“ verbindet kindliche Grausamkeit, die Erregung über eine gemeinsam begangene Tat und das nachträglich erwachende Schuldgefühl.

30. A halál már ebben a korai ciklusban is állandóan jelen van a betegségtől, az éjszakától, az öregedéstől és a hozzátartozók elvesztésétől való félelemben. – Der Tod ist bereits in diesem frühen Zyklus ständig gegenwärtig, und zwar in der Angst vor Krankheit, Nacht, Alter und dem Verlust nahestehender Menschen.

31. A szimbolista és impresszionista képek ellenére a versek nyelve többnyire egyszerű és zenei, ezért a gyermeki élmény közvetlennek és hitelesnek hat. – Trotz der symbolistischen und impressionistischen Bilder ist die Sprache der Gedichte meist einfach und musikalisch, sodass das kindliche Erlebnis unmittelbar und glaubwürdig wirkt.

32. A gyermekkor Kosztolányi későbbi műveiben is elveszített teljességként, a csodálkozás forrásaként és az emberi személyiség alapjaként tért vissza. – Die Kindheit kehrte auch in Kosztolányis späteren Werken als verlorene Ganzheit, als Quelle des Staunens und als Grundlage der menschlichen Persönlichkeit wieder.

33. Kései lírájának legfontosabb verseit az 1935-ben megjelent Számadás című kötet fogta össze. – Die wichtigsten Gedichte seiner späten Lyrik wurden in dem 1935 erschienenen Band „Számadás“ zusammengefasst.

34. A kötet címében szereplő számadás az élet eredményeivel, veszteségeivel, tévedéseivel és közelgő végével való őszinte szembenézést jelenti. – Die im Titel bezeichnete Rechenschaft bedeutet eine ehrliche Auseinandersetzung mit den Ergebnissen, Verlusten, Irrtümern und dem nahenden Ende des Lebens.

35. A kései versek nyelve gyakran közvetlenebb és beszédszerűbb a korai költészeténél, miközben formájuk továbbra is rendkívül gondosan kidolgozott. – Die Sprache der späten Gedichte ist häufig unmittelbarer und gesprochener als die seiner frühen Lyrik, während ihre Form weiterhin äußerst sorgfältig ausgearbeitet ist.

36. A Halotti beszéd címe és kezdete a legrégibb fennmaradt összefüggő magyar nyelvemléket idézi fel, de egy hétköznapi ember haláláról szól. – Titel und Anfang von „Halotti beszéd“ erinnern an das älteste erhaltene zusammenhängende ungarische Sprachdenkmal, doch das Gedicht handelt vom Tod eines gewöhnlichen Menschen.

37. A vers szerint minden ember egyetlen és megismételhetetlen lény, akinek halálával egy egész külön világ tűnik el. – Nach dem Gedicht ist jeder Mensch ein einmaliges und unwiederholbares Wesen, mit dessen Tod eine ganze eigene Welt verschwindet.

38. Az elhunyt jelentőségét nem rendkívüli tettek, hanem apró szokásai, gesztusai, mondatai és másokhoz fűződő kapcsolatai bizonyítják. – Die Bedeutung des Verstorbenen zeigt sich nicht in außergewöhnlichen Taten, sondern in seinen kleinen Gewohnheiten, Gesten, Äußerungen und Beziehungen zu anderen Menschen.

39. A Halotti beszéd így a hétköznapi ember pótolhatatlanságát és minden egyes személyes élet felbecsülhetetlen értékét fejezi ki. – „Halotti beszéd“ bringt damit die Unersetzlichkeit des gewöhnlichen Menschen und den unschätzbaren Wert jedes persönlichen Lebens zum Ausdruck.

40. A Hajnali részegség egy álmatlan éjszaka történetével kezdődik, amikor a költő budapesti lakásának ablakából figyeli az alvó várost. – „Hajnali részegség“ beginnt mit einer schlaflosen Nacht, in der der Dichter vom Fenster seiner Budapester Wohnung aus die schlafende Stadt betrachtet.

41. A szegényes lakások és az emberi élet bezártsága fölött egyszerre feltárul előtte a csillagos ég hatalmas és ragyogó látványa. – Über den ärmlichen Wohnungen und der Enge des menschlichen Lebens eröffnet sich ihm plötzlich der gewaltige und leuchtende Anblick des Sternenhimmels.

42. A költői képzelet az égboltot fényes bálteremmé alakítja, amelyből hajnalban távozik a csillagok ünnepi vendégserege. – Die dichterische Fantasie verwandelt den Himmel in einen strahlenden Ballsaal, aus dem im Morgengrauen die festliche Gesellschaft der Sterne aufbricht.

43. A látvány hatására a hitetlennek vallott beszélőt is hála és csodálat tölti el, mintha földi életében egy ismeretlen úr vendége lett volna. – Unter dem Eindruck dieses Anblicks wird selbst der sich als ungläubig bezeichnende Sprecher von Dankbarkeit und Staunen erfüllt, als sei er während seines irdischen Lebens der Gast eines unbekannten Herrn gewesen.

44. A vers nem szünteti meg a kételyt, hanem a mindennapi nyomorúság és a világ felfoghatatlan szépsége közötti ellentétet tartja fenn. – Das Gedicht hebt den Zweifel nicht auf, sondern bewahrt den Gegensatz zwischen dem Elend des Alltags und der unbegreiflichen Schönheit der Welt.

45. Prózaíróként Kosztolányi elsősorban az emberi lélek rejtett folyamatait, a társadalmi szerepek bizonytalanságát és az emberek közötti megértés nehézségeit vizsgálta. – Als Prosaautor untersuchte Kosztolányi vor allem die verborgenen Vorgänge der menschlichen Seele, die Unsicherheit gesellschaftlicher Rollen und die Schwierigkeiten zwischenmenschlichen Verstehens.

46. Az 1926-ban megjelent Édes Anna az 1919-es politikai fordulat utáni Budapesten játszódik, de a történelmi háttér mellett egy cselédlány kiszolgáltatottságát állítja középpontba. – Der 1926 erschienene Roman „Édes Anna“ spielt im Budapest nach dem politischen Umbruch von 1919, stellt jedoch neben dem historischen Hintergrund die Schutzlosigkeit eines Dienstmädchens in den Mittelpunkt.

47. Anna tökéletesen szolgálja a Vizy házaspárt, munkaadói azonban elsősorban jól működő munkaerőt látnak benne, és alig érdeklődnek érzései vagy vágyai iránt. – Anna dient dem Ehepaar Vizy vollkommen, doch ihre Arbeitgeber sehen in ihr vor allem eine gut funktionierende Arbeitskraft und interessieren sich kaum für ihre Gefühle oder Wünsche.

48. Jancsihoz fűződő kapcsolata, terhességének megszakítása és újabb csalódásai tovább növelik elszigeteltségét, míg végül látszólag váratlanul meggyilkolja gazdáit. – Ihre Beziehung zu Jancsi, der Abbruch ihrer Schwangerschaft und weitere Enttäuschungen verstärken ihre Isolation, bis sie schließlich scheinbar unerwartet ihre Arbeitgeber ermordet.

49. Az Esti Kornél 1933-ban megjelent fejezeteiben a címszereplő az elbeszélő szabálytalan, szabad és játékos másik énjeként utazásokon, beszélgetéseken és különös kalandokon keresztül vizsgálja a nyelv, az erkölcs és az emberi viselkedés ellentmondásait. – In den 1933 erschienenen Kapiteln von „Esti Kornél“ untersucht die Titelfigur als regelwidriges, freies und spielerisches zweites Ich des Erzählers durch Reisen, Gespräche und ungewöhnliche Abenteuer die Widersprüche von Sprache, Moral und menschlichem Verhalten.

50. A következő fejezetek Kosztolányi Dezső életútját, A szegény kisgyermek panaszai világát, a Halotti beszéd és a Hajnali részegség kései líráját, valamint az Édes Anna és az Esti Kornél prózáját mutatják be részletesebben. – Die folgenden Kapitel stellen Dezső Kosztolányis Lebensweg, die Welt der „Klagen des armen kleinen Kindes“, die späte Lyrik von „Halotti beszéd“ und „Hajnali részegség“ sowie die Prosa von „Édes Anna“ und „Esti Kornél“ genauer dar.