3.5 – Miért nem előz meg a több információ minden meglepetést – Warum mehr Informationen nicht jede Überraschung verhindern
1. Egyre többet tudhatunk meg valamiről úgy, hogy közben változatlan marad az a kérdés, amelyre választ keresünk. – Wir können immer mehr über etwas erfahren, während die Frage, auf die wir eine Antwort suchen, unverändert bleibt.
2. A válaszunk pontosabb lesz, de ettől még nem biztos, hogy észrevesszük, mi maradt ki a kérdésből. – Unsere Antwort wird genauer, doch damit ist noch nicht sicher, dass wir bemerken, was in der Frage fehlt.
3. Ez nem a tájékozódás kudarca. – Das ist kein Scheitern der Informationssuche.
4. Ha egy új adat megcáfol egy téves feltevést, máris kevesebb okunk van olyan folytatásra számítani, amelynek nem volt megfelelő alapja. – Wenn eine neue Angabe eine falsche Annahme widerlegt, haben wir bereits weniger Grund, mit einem weiteren Verlauf zu rechnen, für den es keine ausreichende Grundlage gab.
5. Egy gondosabb vizsgálat azt is megmutathatja, hogy két hasonlónak látszó helyzet között éppen az a különbség számít, amelyet korábban mellékesnek tartottunk. – Eine sorgfältigere Untersuchung kann auch zeigen, dass sich zwei scheinbar ähnliche Situationen gerade in dem Punkt unterscheiden, den wir zuvor für nebensächlich hielten.
6. Ilyenkor a többletinformáció valóban javítja a várakozásunkat. – In einem solchen Fall verbessert die zusätzliche Information unsere Erwartung tatsächlich.
7. Nemcsak újabb részletet kapunk, hanem módosulhat az is, milyen következtetést tartunk indokoltnak. – Wir erhalten nicht nur ein weiteres Detail, sondern es kann sich auch ändern, welchen Schluss wir für begründet halten.
8. Máskor egy fontos bizonytalanságot sikerül szűkíteni, bár teljesen megszüntetni nem tudjuk. – In anderen Fällen gelingt es, eine wichtige Unsicherheit einzugrenzen, obwohl wir sie nicht vollständig beseitigen können.
9. Ez is eredmény. – Auch das ist ein Ergebnis.
10. A baj ott kezdődik, amikor az egyik kérdésben elért előrelépést úgy értelmezzük, mintha minden lényeges kérdésben előrébb jutottunk volna. – Das Problem beginnt dort, wo wir den Fortschritt bei einer Frage so deuten, als wären wir bei allen wesentlichen Fragen vorangekommen.
11. Az információ valamiről szól, és ez a valami nem feltétlenül azonos mindazzal, amit a jövőről tudni szeretnénk. – Eine Information bezieht sich auf etwas, und dieses Etwas ist nicht unbedingt mit allem identisch, was wir über die Zukunft wissen möchten.
12. Egy adat értelmezéséhez ezért az is hozzátartozik, hogy mire vonatkozik, hogyan jutottak hozzá, és milyen körülmények között érvényes. – Zur Deutung einer Angabe gehört deshalb auch, worauf sie sich bezieht, wie sie gewonnen wurde und unter welchen Bedingungen sie gilt.
13. Az elérhető közlés még nem feltétlenül megbízható ismeret. – Eine verfügbare Mitteilung ist noch nicht unbedingt verlässliches Wissen.
14. Lehet pontatlan, hiányozhat belőle egy feltétel, vagy más kérdésre adhat választ, mint amelyre mi használni akarjuk. – Sie kann ungenau sein, eine Bedingung auslassen oder eine andere Frage beantworten als diejenige, für die wir sie nutzen wollen.
15. Még a helyes közlésből is levonhatunk hibás következtetést, ha többet várunk tőle, mint amennyit alátámaszt. – Selbst aus einer richtigen Mitteilung können wir einen falschen Schluss ziehen, wenn wir mehr von ihr erwarten, als sie stützt.
16. Az értelmezés tehát nem puszta csomagolás, amelyet a kész tények köré teszünk. – Deutung ist also keine bloße Verpackung, die wir um fertige Tatsachen legen.
17. Ennek során tisztázzuk, milyen kapcsolat van a kapott információ és a saját kérdésünk között. – Dabei klären wir, welche Verbindung zwischen der erhaltenen Information und unserer eigenen Frage besteht.
18. Ez a kapcsolat olykor közvetlen, máskor külön feltevésre van szükség ahhoz, hogy a közlésből a várható folytatásra következtessünk. – Manchmal ist diese Verbindung unmittelbar, in anderen Fällen brauchen wir eine zusätzliche Annahme, um aus der Mitteilung auf den erwarteten weiteren Verlauf zu schließen.
19. Ha ezt a feltevést nem vesszük észre, a következtetés bizonytalanságát könnyen az adat megbízhatósága mögé rejtjük. – Wenn wir diese Annahme nicht bemerken, verstecken wir die Unsicherheit des Schlusses leicht hinter der Verlässlichkeit der Angabe.
20. Így egy valóban biztos részletből látszólag biztos jövőkép születhet. – So kann aus einem tatsächlich sicheren Detail ein scheinbar sicheres Zukunftsbild entstehen.
21. Az adatgyűjtés már az értelmezés előtt is választásokat kíván. – Schon vor der Deutung erfordert das Sammeln von Daten bestimmte Entscheidungen.
22. El kell dönteni, mely tulajdonságokat figyeljük, milyen eltéréseket különböztetünk meg, és mi számít az adott vizsgálatban eredménynek. – Wir müssen entscheiden, welche Eigenschaften wir beobachten, welche Abweichungen wir unterscheiden und was in der jeweiligen Untersuchung als Ergebnis zählt.
23. Ez szükséges szűkítés, hiszen egyetlen leírás sem követhet egyszerre minden összefüggést. – Das ist eine notwendige Eingrenzung, denn keine Beschreibung kann sämtliche Zusammenhänge gleichzeitig verfolgen.
24. A kiválasztás attól még lehet ésszerű, hogy később kiderül róla: egy másik kérdéshez nem elegendő. – Die Auswahl kann vernünftig sein, auch wenn sich später herausstellt, dass sie für eine andere Frage nicht ausreicht.
25. Tegyük fel, hogy egy eljárásról egyre pontosabban tudjuk, mennyi idő alatt végezhető el a megszokott feladat. – Nehmen wir an, wir wissen über ein Verfahren immer genauer, wie viel Zeit es für die gewohnte Aufgabe benötigt.
26. Ezek az adatok hasznosak lehetnek a tervezéshez, de önmagukban nem mondják meg, hogy új használói ugyanarra a feladatra fogják-e alkalmazni. – Diese Daten können für die Planung nützlich sein, sagen aber für sich genommen nicht, ob neue Nutzer das Verfahren für dieselbe Aufgabe einsetzen werden.
27. A változó használat kérdésére a régi teljesítmény pontosabb mérése nem ad automatikusan választ. – Auf die Frage nach einer veränderten Nutzung gibt die genauere Messung der bisherigen Leistung nicht automatisch eine Antwort.
28. Ehhez előbb fel kell ismerni, hogy a használat módja is változhat. – Dazu müssen wir zunächst erkennen, dass sich auch die Art der Nutzung verändern kann.
29. Nem több tizedesjegy hiányzik. – Es fehlen nicht noch mehr Nachkommastellen.
30. Másvalamit is meg kell kérdezni. – Wir müssen auch nach etwas anderem fragen.
31. Ebből azonban nem következik, hogy az adatok csak a már kész kérdéseket szolgálhatják. – Daraus folgt allerdings nicht, dass Daten nur bereits formulierten Fragen dienen können.
32. Egy szokatlan eltérés éppen arra figyelmeztethet, hogy a vizsgálat eredeti feltevése nem illik minden megfigyeléshez. – Eine ungewöhnliche Abweichung kann gerade darauf hinweisen, dass die ursprüngliche Annahme der Untersuchung nicht zu allen Beobachtungen passt.
33. Ha az eltérést megvizsgáljuk, olyan összefüggés is előtérbe kerülhet, amelyre addig nem gondoltunk. – Wenn wir die Abweichung untersuchen, kann auch ein Zusammenhang in den Vordergrund treten, an den wir bisher nicht gedacht haben.
34. Az információ tehát új kérdést is elindíthat, de ehhez az eltérésnek figyelmet és értelmet kell kapnia. – Information kann also eine neue Frage anstoßen, doch dazu muss die Abweichung Beachtung finden und gedeutet werden.
35. Nem minden rendellenesség jelent új jelenséget. – Nicht jede Auffälligkeit bedeutet ein neues Phänomen.
36. Mérési hiba vagy egy már ismert feltétel változása is okozhatja, ezért a szokatlan adatot sem érdemes rögtön nagy felfedezésként ünnepelni. – Auch ein Messfehler oder die Veränderung einer bereits bekannten Bedingung kann sie verursachen, weshalb wir die ungewöhnliche Angabe nicht sofort als große Entdeckung feiern sollten.
37. A múltból származó adatoknál különösen fontos, hogyan jutunk el a megfigyelt helyzettől a várhatóhoz. – Bei Daten aus der Vergangenheit ist besonders wichtig, wie wir von der beobachteten Situation zur erwarteten gelangen.
38. A korábbi tapasztalat akkor ad jó támpontot, ha az adott kérdés szempontjából lényeges viszonyok kellően hasonlóak maradnak. – Frühere Erfahrung bietet dann einen guten Anhaltspunkt, wenn die für die jeweilige Frage wesentlichen Beziehungen hinreichend ähnlich bleiben.
39. A hasonlóságot azonban nem bizonyítja önmagában, hogy sok korábbi megfigyelés áll rendelkezésre. – Die Ähnlichkeit wird allerdings nicht allein dadurch belegt, dass viele frühere Beobachtungen vorliegen.
40. A nagyobb gyűjtemény részletesebben mutathatja meg, mi történt eddig, miközben továbbra is nyitott marad, miért várható hasonló folytatás. – Die größere Sammlung kann ausführlicher zeigen, was bisher geschehen ist, während weiterhin offenbleibt, warum ein ähnlicher weiterer Verlauf zu erwarten ist.
41. Ha a körülmények megváltoznak, a régi adatok nem válnak egyszerre használhatatlanná, de alkalmazásuk új indoklást igényelhet. – Wenn sich die Umstände verändern, werden die alten Daten nicht auf einmal unbrauchbar, doch ihre Anwendung kann eine neue Begründung erfordern.
42. Azt kell tisztázni, mely kapcsolatok maradnak érvényesek, és melyek függtek olyan feltételektől, amelyek már nem állnak fenn. – Wir müssen klären, welche Zusammenhänge weiterhin gelten und welche von Bedingungen abhingen, die nicht mehr bestehen.
43. Így a tapasztalatra épülő várakozásban nemcsak a múlt leírása van jelen, hanem egy állítás arról is, mi marad meg belőle. – In einer auf Erfahrung beruhenden Erwartung steckt somit nicht nur die Beschreibung der Vergangenheit, sondern auch eine Aussage darüber, was von ihr erhalten bleibt.
44. Ezt az állítást további megfigyelések erősíthetik vagy gyengíthetik. – Weitere Beobachtungen können diese Aussage stärken oder schwächen.
45. A gyűjtés és az értelmezés tehát nem két végleg lezárt munkafázis. – Sammeln und Deuten sind also keine zwei endgültig abgeschlossenen Arbeitsphasen.
46. Amit észreveszünk, módosíthatja azt, amit ezután keresünk. – Was wir bemerken, kann verändern, wonach wir anschließend suchen.
47. Közben a növekvő információmennyiség több megkülönböztetést is kívánhat, mert nem minden közlés ugyanarról, ugyanakkor és ugyanolyan feltételek között szól. – Zugleich kann die wachsende Informationsmenge mehr Unterscheidungen verlangen, weil nicht jede Mitteilung dieselbe Sache zur selben Zeit und unter denselben Bedingungen betrifft.
48. Két ellentmondónak tűnő beszámoló akár egyaránt helyes lehet, ha eltérő helyzeteket ír le. – Zwei scheinbar widersprüchliche Berichte können sogar beide richtig sein, wenn sie unterschiedliche Situationen beschreiben.
49. Az ellentmondás feloldásához ilyenkor nem egy harmadik véleményre, hanem a két állítás feltételeinek tisztázására van szükség. – Um den Widerspruch aufzulösen, brauchen wir dann keine dritte Meinung, sondern müssen die Bedingungen der beiden Aussagen klären.
50. Más esetben valódi nézeteltérést találunk, amelyet nem tüntet el az, hogy mindkét állítást gondosan elmentettük. – In anderen Fällen finden wir eine tatsächliche Meinungsverschiedenheit, die nicht dadurch verschwindet, dass wir beide Aussagen sorgfältig gespeichert haben.
51. A források száma sem mindig jelzi, hány külön megfigyelés támaszt alá egy állítást. – Auch die Zahl der Quellen zeigt nicht immer, wie viele verschiedene Beobachtungen eine Aussage stützen.
52. Ha több közlés ugyanazt az eredeti beszámolót ismétli, az ismétlés önmagában nem ad hozzá új ellenőrzést. – Wenn mehrere Mitteilungen denselben ursprünglichen Bericht wiederholen, fügt die Wiederholung allein keine neue Überprüfung hinzu.
53. Ettől az eredeti beszámoló még lehet megbízható, de más okból kell megbíznunk benne. – Der ursprüngliche Bericht kann dennoch verlässlich sein, aber wir müssen ihm aus einem anderen Grund vertrauen.
54. A sűrű visszhang nem új tanú. – Ein vielfaches Echo ist kein neuer Zeuge.
55. Ugyanígy egy lényeges jelzés rendelkezésre állhat anélkül, hogy bekerülne abba a gondolatmenetbe, amelyből a várakozásunk születik. – Ebenso kann ein wesentlicher Hinweis verfügbar sein, ohne in den Gedankengang einzugehen, aus dem unsere Erwartung entsteht.
56. Ilyenkor nem az információ megszerzése maradt el, hanem a jelentőségének felismerése vagy a megfelelő helyen való felhasználása. – Dann fehlt es nicht an der Beschaffung der Information, sondern daran, ihre Bedeutung zu erkennen oder sie an der richtigen Stelle zu verwenden.
57. Ez komoly ellenvetés azzal szemben, hogy a meglepetések pusztán az elkerülhetetlen ismeretlenből fakadnak. – Das ist ein ernsthafter Einwand gegen die Vorstellung, Überraschungen gingen bloß auf das unvermeidliche Unbekannte zurück.
58. Egy már hozzáférhető figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása nem válik szükségszerűvé attól, hogy más veszélyekről még nem tudunk. – Eine bereits zugängliche Warnung zu übergehen wird nicht dadurch unvermeidlich, dass wir von anderen Gefahren noch nichts wissen.
59. Ha a döntő feltételt meg lehetett volna vizsgálni, az elmulasztott vizsgálatnak szerepe lehet abban, hogy váratlanul ér bennünket az eredmény. – Wenn sich die entscheidende Bedingung hätte untersuchen lassen, kann die unterlassene Untersuchung dazu beitragen, dass uns das Ergebnis unerwartet trifft.
60. A későbbi rossz kimenetel viszont önmagában nem bizonyítja, hogy ezt a feltételt korábban fel lehetett ismerni. – Ein späterer schlechter Ausgang beweist allerdings für sich genommen nicht, dass diese Bedingung früher erkennbar war.
61. A mulasztás megítéléséhez azt is nézni kell, milyen kérdés, eszköz és elérhető ismeret állt akkor rendelkezésre. – Um das Versäumnis zu beurteilen, müssen wir auch berücksichtigen, welche Frage, welches Werkzeug und welches zugängliche Wissen damals vorhanden waren.
62. Különben a jövő ismeretét kérjük számon azon, aki még csak a jelenből tájékozódhatott. – Sonst verlangen wir Kenntnis der Zukunft von jemandem, der sich noch allein von der Gegenwart aus orientieren konnte.
63. A gondos tájékozódás ettől még nem fölösleges. – Sorgfältige Informationssuche ist deshalb keineswegs überflüssig.
64. Éppen azért számít, mert egyes tévedéseket kijavíthatunk és egyes bizonytalanságokat csökkenthetünk, még ha az összes lehetséges meglepetést nem is tudjuk felsorolni. – Sie zählt gerade deshalb, weil wir manche Irrtümer korrigieren und manche Unsicherheiten verringern können, auch wenn wir nicht sämtliche möglichen Überraschungen aufzählen können.
65. Az ismeretlen kérdések létezése nem ment fel az ismert kérdések vizsgálata alól. – Die Existenz unbekannter Fragen entbindet uns nicht von der Untersuchung bekannter Fragen.
66. Ugyanakkor ebből nem lesz minden további keresés egyformán hasznos. – Allerdings wird damit nicht jede weitere Suche gleichermaßen nützlich.
67. Ha újra és újra olyan részletet pontosítunk, amely a várakozásunk szempontjából alig számít, közben érintetlenül maradhat egy fontosabb nyitott feltétel. – Wenn wir immer wieder ein Detail genauer bestimmen, das für unsere Erwartung kaum eine Rolle spielt, kann unterdessen eine wichtigere offene Bedingung unangetastet bleiben.
68. A kutatás értékét ezért az is meghatározza, milyen következtetést tudunk módosítani az eredménye alapján. – Der Wert einer Untersuchung hängt deshalb auch davon ab, welchen Schluss wir auf Grundlage ihres Ergebnisses verändern können.
69. A nagyon pontos megfogalmazás ezt a különbséget néha elfedi. – Eine sehr präzise Formulierung verdeckt diesen Unterschied manchmal.
70. Egy becslés részletes felbontása megmutathatja, hogyan számoltunk, de önmagában nem teszi biztosabbá azt a feltevést, amelyre a számítás épül. – Die ausführliche Aufschlüsselung einer Schätzung kann zeigen, wie wir gerechnet haben, macht aber für sich genommen die Annahme, auf der die Berechnung beruht, nicht sicherer.
71. A becslés attól még becslés marad, hogy szépen sorakoznak benne a számjegyek. – Eine Schätzung bleibt eine Schätzung, auch wenn ihre Ziffern ordentlich aufgereiht sind.
72. A pontosságot azonban ugyanilyen hiba volna puszta dísznek tekinteni. – Es wäre jedoch ein ebenso großer Fehler, Genauigkeit als bloßen Schmuck zu betrachten.
73. Ha megbízható megfigyelésre támaszkodik, lényeges különbségeket tehet láthatóvá, amelyeket egy elnagyolt leírás eltakarna. – Wenn sie sich auf verlässliche Beobachtung stützt, kann sie wesentliche Unterschiede sichtbar machen, die eine grobe Beschreibung verdecken würde.
74. Az a kérdés, hol támasztja alá a részletességet a vizsgálat, és hol épül már további következtetés egy még nyitott feltevésre. – Die Frage ist, wo die Untersuchung den Detailgrad stützt und wo bereits weitere Schlüsse auf einer noch offenen Annahme beruhen.
75. Ennek megkülönböztetésével nem kevesebbet tudunk, hanem világosabban látjuk, mit tudunk. – Indem wir das unterscheiden, wissen wir nicht weniger, sondern sehen klarer, was wir wissen.
76. A várakozás így egyszerre válhat határozottabbá egy igazolt kapcsolatban és óvatosabbá ott, ahol új körülményekre kell átvinnünk. – Unsere Erwartung kann so zugleich bei einem belegten Zusammenhang bestimmter und dort vorsichtiger werden, wo wir ihn auf neue Umstände übertragen müssen.
77. Több információ és egy új kérdés ezért nem egymás vetélytársai. – Mehr Information und eine neue Frage sind deshalb keine Rivalen.
78. A megfigyelés megváltoztathatja a kérdést, a megváltozott kérdés pedig más megfigyelést tehet szükségessé. – Eine Beobachtung kann die Frage verändern, und die veränderte Frage kann wiederum eine andere Beobachtung notwendig machen.
79. A gyűjtemény bővülése akkor több puszta gyarapodásnál, amikor azt is felismerjük belőle, mely állításainkat kell újragondolni. – Das Anwachsen der Sammlung wird dann zu mehr als einer bloßen Vermehrung, wenn wir daran auch erkennen, welche unserer Aussagen wir überdenken müssen.
80. Így a meglepetés olykor nem egy hiányzó adatot hoz felszínre, hanem megmutatja, hogy mindeddig pontos válaszokat kerestünk egy túl szűk kérdésre. – So bringt eine Überraschung manchmal keine fehlende Angabe ans Licht, sondern zeigt, dass wir bisher genaue Antworten auf eine zu eng gefasste Frage gesucht haben.
(aufklappen)magyar
1. Egyre többet tudhatunk meg valamiről úgy, hogy közben változatlan marad az a kérdés, amelyre választ keresünk.
2. A válaszunk pontosabb lesz, de ettől még nem biztos, hogy észrevesszük, mi maradt ki a kérdésből.
3. Ez nem a tájékozódás kudarca.
4. Ha egy új adat megcáfol egy téves feltevést, máris kevesebb okunk van olyan folytatásra számítani, amelynek nem volt megfelelő alapja.
5. Egy gondosabb vizsgálat azt is megmutathatja, hogy két hasonlónak látszó helyzet között éppen az a különbség számít, amelyet korábban mellékesnek tartottunk.
6. Ilyenkor a többletinformáció valóban javítja a várakozásunkat.
7. Nemcsak újabb részletet kapunk, hanem módosulhat az is, milyen következtetést tartunk indokoltnak.
8. Máskor egy fontos bizonytalanságot sikerül szűkíteni, bár teljesen megszüntetni nem tudjuk.
9. Ez is eredmény.
10. A baj ott kezdődik, amikor az egyik kérdésben elért előrelépést úgy értelmezzük, mintha minden lényeges kérdésben előrébb jutottunk volna.
11. Az információ valamiről szól, és ez a valami nem feltétlenül azonos mindazzal, amit a jövőről tudni szeretnénk.
12. Egy adat értelmezéséhez ezért az is hozzátartozik, hogy mire vonatkozik, hogyan jutottak hozzá, és milyen körülmények között érvényes.
13. Az elérhető közlés még nem feltétlenül megbízható ismeret.
14. Lehet pontatlan, hiányozhat belőle egy feltétel, vagy más kérdésre adhat választ, mint amelyre mi használni akarjuk.
15. Még a helyes közlésből is levonhatunk hibás következtetést, ha többet várunk tőle, mint amennyit alátámaszt.
16. Az értelmezés tehát nem puszta csomagolás, amelyet a kész tények köré teszünk.
17. Ennek során tisztázzuk, milyen kapcsolat van a kapott információ és a saját kérdésünk között.
18. Ez a kapcsolat olykor közvetlen, máskor külön feltevésre van szükség ahhoz, hogy a közlésből a várható folytatásra következtessünk.
19. Ha ezt a feltevést nem vesszük észre, a következtetés bizonytalanságát könnyen az adat megbízhatósága mögé rejtjük.
20. Így egy valóban biztos részletből látszólag biztos jövőkép születhet.
21. Az adatgyűjtés már az értelmezés előtt is választásokat kíván.
22. El kell dönteni, mely tulajdonságokat figyeljük, milyen eltéréseket különböztetünk meg, és mi számít az adott vizsgálatban eredménynek.
23. Ez szükséges szűkítés, hiszen egyetlen leírás sem követhet egyszerre minden összefüggést.
24. A kiválasztás attól még lehet ésszerű, hogy később kiderül róla: egy másik kérdéshez nem elegendő.
25. Tegyük fel, hogy egy eljárásról egyre pontosabban tudjuk, mennyi idő alatt végezhető el a megszokott feladat.
26. Ezek az adatok hasznosak lehetnek a tervezéshez, de önmagukban nem mondják meg, hogy új használói ugyanarra a feladatra fogják-e alkalmazni.
27. A változó használat kérdésére a régi teljesítmény pontosabb mérése nem ad automatikusan választ.
28. Ehhez előbb fel kell ismerni, hogy a használat módja is változhat.
29. Nem több tizedesjegy hiányzik.
30. Másvalamit is meg kell kérdezni.
31. Ebből azonban nem következik, hogy az adatok csak a már kész kérdéseket szolgálhatják.
32. Egy szokatlan eltérés éppen arra figyelmeztethet, hogy a vizsgálat eredeti feltevése nem illik minden megfigyeléshez.
33. Ha az eltérést megvizsgáljuk, olyan összefüggés is előtérbe kerülhet, amelyre addig nem gondoltunk.
34. Az információ tehát új kérdést is elindíthat, de ehhez az eltérésnek figyelmet és értelmet kell kapnia.
35. Nem minden rendellenesség jelent új jelenséget.
36. Mérési hiba vagy egy már ismert feltétel változása is okozhatja, ezért a szokatlan adatot sem érdemes rögtön nagy felfedezésként ünnepelni.
37. A múltból származó adatoknál különösen fontos, hogyan jutunk el a megfigyelt helyzettől a várhatóhoz.
38. A korábbi tapasztalat akkor ad jó támpontot, ha az adott kérdés szempontjából lényeges viszonyok kellően hasonlóak maradnak.
39. A hasonlóságot azonban nem bizonyítja önmagában, hogy sok korábbi megfigyelés áll rendelkezésre.
40. A nagyobb gyűjtemény részletesebben mutathatja meg, mi történt eddig, miközben továbbra is nyitott marad, miért várható hasonló folytatás.
41. Ha a körülmények megváltoznak, a régi adatok nem válnak egyszerre használhatatlanná, de alkalmazásuk új indoklást igényelhet.
42. Azt kell tisztázni, mely kapcsolatok maradnak érvényesek, és melyek függtek olyan feltételektől, amelyek már nem állnak fenn.
43. Így a tapasztalatra épülő várakozásban nemcsak a múlt leírása van jelen, hanem egy állítás arról is, mi marad meg belőle.
44. Ezt az állítást további megfigyelések erősíthetik vagy gyengíthetik.
45. A gyűjtés és az értelmezés tehát nem két végleg lezárt munkafázis.
46. Amit észreveszünk, módosíthatja azt, amit ezután keresünk.
47. Közben a növekvő információmennyiség több megkülönböztetést is kívánhat, mert nem minden közlés ugyanarról, ugyanakkor és ugyanolyan feltételek között szól.
48. Két ellentmondónak tűnő beszámoló akár egyaránt helyes lehet, ha eltérő helyzeteket ír le.
49. Az ellentmondás feloldásához ilyenkor nem egy harmadik véleményre, hanem a két állítás feltételeinek tisztázására van szükség.
50. Más esetben valódi nézeteltérést találunk, amelyet nem tüntet el az, hogy mindkét állítást gondosan elmentettük.
51. A források száma sem mindig jelzi, hány külön megfigyelés támaszt alá egy állítást.
52. Ha több közlés ugyanazt az eredeti beszámolót ismétli, az ismétlés önmagában nem ad hozzá új ellenőrzést.
53. Ettől az eredeti beszámoló még lehet megbízható, de más okból kell megbíznunk benne.
54. A sűrű visszhang nem új tanú.
55. Ugyanígy egy lényeges jelzés rendelkezésre állhat anélkül, hogy bekerülne abba a gondolatmenetbe, amelyből a várakozásunk születik.
56. Ilyenkor nem az információ megszerzése maradt el, hanem a jelentőségének felismerése vagy a megfelelő helyen való felhasználása.
57. Ez komoly ellenvetés azzal szemben, hogy a meglepetések pusztán az elkerülhetetlen ismeretlenből fakadnak.
58. Egy már hozzáférhető figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása nem válik szükségszerűvé attól, hogy más veszélyekről még nem tudunk.
59. Ha a döntő feltételt meg lehetett volna vizsgálni, az elmulasztott vizsgálatnak szerepe lehet abban, hogy váratlanul ér bennünket az eredmény.
60. A későbbi rossz kimenetel viszont önmagában nem bizonyítja, hogy ezt a feltételt korábban fel lehetett ismerni.
61. A mulasztás megítéléséhez azt is nézni kell, milyen kérdés, eszköz és elérhető ismeret állt akkor rendelkezésre.
62. Különben a jövő ismeretét kérjük számon azon, aki még csak a jelenből tájékozódhatott.
63. A gondos tájékozódás ettől még nem fölösleges.
64. Éppen azért számít, mert egyes tévedéseket kijavíthatunk és egyes bizonytalanságokat csökkenthetünk, még ha az összes lehetséges meglepetést nem is tudjuk felsorolni.
65. Az ismeretlen kérdések létezése nem ment fel az ismert kérdések vizsgálata alól.
66. Ugyanakkor ebből nem lesz minden további keresés egyformán hasznos.
67. Ha újra és újra olyan részletet pontosítunk, amely a várakozásunk szempontjából alig számít, közben érintetlenül maradhat egy fontosabb nyitott feltétel.
68. A kutatás értékét ezért az is meghatározza, milyen következtetést tudunk módosítani az eredménye alapján.
69. A nagyon pontos megfogalmazás ezt a különbséget néha elfedi.
70. Egy becslés részletes felbontása megmutathatja, hogyan számoltunk, de önmagában nem teszi biztosabbá azt a feltevést, amelyre a számítás épül.
71. A becslés attól még becslés marad, hogy szépen sorakoznak benne a számjegyek.
72. A pontosságot azonban ugyanilyen hiba volna puszta dísznek tekinteni.
73. Ha megbízható megfigyelésre támaszkodik, lényeges különbségeket tehet láthatóvá, amelyeket egy elnagyolt leírás eltakarna.
74. Az a kérdés, hol támasztja alá a részletességet a vizsgálat, és hol épül már további következtetés egy még nyitott feltevésre.
75. Ennek megkülönböztetésével nem kevesebbet tudunk, hanem világosabban látjuk, mit tudunk.
76. A várakozás így egyszerre válhat határozottabbá egy igazolt kapcsolatban és óvatosabbá ott, ahol új körülményekre kell átvinnünk.
77. Több információ és egy új kérdés ezért nem egymás vetélytársai.
78. A megfigyelés megváltoztathatja a kérdést, a megváltozott kérdés pedig más megfigyelést tehet szükségessé.
79. A gyűjtemény bővülése akkor több puszta gyarapodásnál, amikor azt is felismerjük belőle, mely állításainkat kell újragondolni.
80. Így a meglepetés olykor nem egy hiányzó adatot hoz felszínre, hanem megmutatja, hogy mindeddig pontos válaszokat kerestünk egy túl szűk kérdésre.
(aufklappen)német
1. Wir können immer mehr über etwas erfahren, während die Frage, auf die wir eine Antwort suchen, unverändert bleibt.
2. Unsere Antwort wird genauer, doch damit ist noch nicht sicher, dass wir bemerken, was in der Frage fehlt.
3. Das ist kein Scheitern der Informationssuche.
4. Wenn eine neue Angabe eine falsche Annahme widerlegt, haben wir bereits weniger Grund, mit einem weiteren Verlauf zu rechnen, für den es keine ausreichende Grundlage gab.
5. Eine sorgfältigere Untersuchung kann auch zeigen, dass sich zwei scheinbar ähnliche Situationen gerade in dem Punkt unterscheiden, den wir zuvor für nebensächlich hielten.
6. In einem solchen Fall verbessert die zusätzliche Information unsere Erwartung tatsächlich.
7. Wir erhalten nicht nur ein weiteres Detail, sondern es kann sich auch ändern, welchen Schluss wir für begründet halten.
8. In anderen Fällen gelingt es, eine wichtige Unsicherheit einzugrenzen, obwohl wir sie nicht vollständig beseitigen können.
9. Auch das ist ein Ergebnis.
10. Das Problem beginnt dort, wo wir den Fortschritt bei einer Frage so deuten, als wären wir bei allen wesentlichen Fragen vorangekommen.
11. Eine Information bezieht sich auf etwas, und dieses Etwas ist nicht unbedingt mit allem identisch, was wir über die Zukunft wissen möchten.
12. Zur Deutung einer Angabe gehört deshalb auch, worauf sie sich bezieht, wie sie gewonnen wurde und unter welchen Bedingungen sie gilt.
13. Eine verfügbare Mitteilung ist noch nicht unbedingt verlässliches Wissen.
14. Sie kann ungenau sein, eine Bedingung auslassen oder eine andere Frage beantworten als diejenige, für die wir sie nutzen wollen.
15. Selbst aus einer richtigen Mitteilung können wir einen falschen Schluss ziehen, wenn wir mehr von ihr erwarten, als sie stützt.
16. Deutung ist also keine bloße Verpackung, die wir um fertige Tatsachen legen.
17. Dabei klären wir, welche Verbindung zwischen der erhaltenen Information und unserer eigenen Frage besteht.
18. Manchmal ist diese Verbindung unmittelbar, in anderen Fällen brauchen wir eine zusätzliche Annahme, um aus der Mitteilung auf den erwarteten weiteren Verlauf zu schließen.
19. Wenn wir diese Annahme nicht bemerken, verstecken wir die Unsicherheit des Schlusses leicht hinter der Verlässlichkeit der Angabe.
20. So kann aus einem tatsächlich sicheren Detail ein scheinbar sicheres Zukunftsbild entstehen.
21. Schon vor der Deutung erfordert das Sammeln von Daten bestimmte Entscheidungen.
22. Wir müssen entscheiden, welche Eigenschaften wir beobachten, welche Abweichungen wir unterscheiden und was in der jeweiligen Untersuchung als Ergebnis zählt.
23. Das ist eine notwendige Eingrenzung, denn keine Beschreibung kann sämtliche Zusammenhänge gleichzeitig verfolgen.
24. Die Auswahl kann vernünftig sein, auch wenn sich später herausstellt, dass sie für eine andere Frage nicht ausreicht.
25. Nehmen wir an, wir wissen über ein Verfahren immer genauer, wie viel Zeit es für die gewohnte Aufgabe benötigt.
26. Diese Daten können für die Planung nützlich sein, sagen aber für sich genommen nicht, ob neue Nutzer das Verfahren für dieselbe Aufgabe einsetzen werden.
27. Auf die Frage nach einer veränderten Nutzung gibt die genauere Messung der bisherigen Leistung nicht automatisch eine Antwort.
28. Dazu müssen wir zunächst erkennen, dass sich auch die Art der Nutzung verändern kann.
29. Es fehlen nicht noch mehr Nachkommastellen.
30. Wir müssen auch nach etwas anderem fragen.
31. Daraus folgt allerdings nicht, dass Daten nur bereits formulierten Fragen dienen können.
32. Eine ungewöhnliche Abweichung kann gerade darauf hinweisen, dass die ursprüngliche Annahme der Untersuchung nicht zu allen Beobachtungen passt.
33. Wenn wir die Abweichung untersuchen, kann auch ein Zusammenhang in den Vordergrund treten, an den wir bisher nicht gedacht haben.
34. Information kann also eine neue Frage anstoßen, doch dazu muss die Abweichung Beachtung finden und gedeutet werden.
35. Nicht jede Auffälligkeit bedeutet ein neues Phänomen.
36. Auch ein Messfehler oder die Veränderung einer bereits bekannten Bedingung kann sie verursachen, weshalb wir die ungewöhnliche Angabe nicht sofort als große Entdeckung feiern sollten.
37. Bei Daten aus der Vergangenheit ist besonders wichtig, wie wir von der beobachteten Situation zur erwarteten gelangen.
38. Frühere Erfahrung bietet dann einen guten Anhaltspunkt, wenn die für die jeweilige Frage wesentlichen Beziehungen hinreichend ähnlich bleiben.
39. Die Ähnlichkeit wird allerdings nicht allein dadurch belegt, dass viele frühere Beobachtungen vorliegen.
40. Die größere Sammlung kann ausführlicher zeigen, was bisher geschehen ist, während weiterhin offenbleibt, warum ein ähnlicher weiterer Verlauf zu erwarten ist.
41. Wenn sich die Umstände verändern, werden die alten Daten nicht auf einmal unbrauchbar, doch ihre Anwendung kann eine neue Begründung erfordern.
42. Wir müssen klären, welche Zusammenhänge weiterhin gelten und welche von Bedingungen abhingen, die nicht mehr bestehen.
43. In einer auf Erfahrung beruhenden Erwartung steckt somit nicht nur die Beschreibung der Vergangenheit, sondern auch eine Aussage darüber, was von ihr erhalten bleibt.
44. Weitere Beobachtungen können diese Aussage stärken oder schwächen.
45. Sammeln und Deuten sind also keine zwei endgültig abgeschlossenen Arbeitsphasen.
46. Was wir bemerken, kann verändern, wonach wir anschließend suchen.
47. Zugleich kann die wachsende Informationsmenge mehr Unterscheidungen verlangen, weil nicht jede Mitteilung dieselbe Sache zur selben Zeit und unter denselben Bedingungen betrifft.
48. Zwei scheinbar widersprüchliche Berichte können sogar beide richtig sein, wenn sie unterschiedliche Situationen beschreiben.
49. Um den Widerspruch aufzulösen, brauchen wir dann keine dritte Meinung, sondern müssen die Bedingungen der beiden Aussagen klären.
50. In anderen Fällen finden wir eine tatsächliche Meinungsverschiedenheit, die nicht dadurch verschwindet, dass wir beide Aussagen sorgfältig gespeichert haben.
51. Auch die Zahl der Quellen zeigt nicht immer, wie viele verschiedene Beobachtungen eine Aussage stützen.
52. Wenn mehrere Mitteilungen denselben ursprünglichen Bericht wiederholen, fügt die Wiederholung allein keine neue Überprüfung hinzu.
53. Der ursprüngliche Bericht kann dennoch verlässlich sein, aber wir müssen ihm aus einem anderen Grund vertrauen.
54. Ein vielfaches Echo ist kein neuer Zeuge.
55. Ebenso kann ein wesentlicher Hinweis verfügbar sein, ohne in den Gedankengang einzugehen, aus dem unsere Erwartung entsteht.
56. Dann fehlt es nicht an der Beschaffung der Information, sondern daran, ihre Bedeutung zu erkennen oder sie an der richtigen Stelle zu verwenden.
57. Das ist ein ernsthafter Einwand gegen die Vorstellung, Überraschungen gingen bloß auf das unvermeidliche Unbekannte zurück.
58. Eine bereits zugängliche Warnung zu übergehen wird nicht dadurch unvermeidlich, dass wir von anderen Gefahren noch nichts wissen.
59. Wenn sich die entscheidende Bedingung hätte untersuchen lassen, kann die unterlassene Untersuchung dazu beitragen, dass uns das Ergebnis unerwartet trifft.
60. Ein späterer schlechter Ausgang beweist allerdings für sich genommen nicht, dass diese Bedingung früher erkennbar war.
61. Um das Versäumnis zu beurteilen, müssen wir auch berücksichtigen, welche Frage, welches Werkzeug und welches zugängliche Wissen damals vorhanden waren.
62. Sonst verlangen wir Kenntnis der Zukunft von jemandem, der sich noch allein von der Gegenwart aus orientieren konnte.
63. Sorgfältige Informationssuche ist deshalb keineswegs überflüssig.
64. Sie zählt gerade deshalb, weil wir manche Irrtümer korrigieren und manche Unsicherheiten verringern können, auch wenn wir nicht sämtliche möglichen Überraschungen aufzählen können.
65. Die Existenz unbekannter Fragen entbindet uns nicht von der Untersuchung bekannter Fragen.
66. Allerdings wird damit nicht jede weitere Suche gleichermaßen nützlich.
67. Wenn wir immer wieder ein Detail genauer bestimmen, das für unsere Erwartung kaum eine Rolle spielt, kann unterdessen eine wichtigere offene Bedingung unangetastet bleiben.
68. Der Wert einer Untersuchung hängt deshalb auch davon ab, welchen Schluss wir auf Grundlage ihres Ergebnisses verändern können.
69. Eine sehr präzise Formulierung verdeckt diesen Unterschied manchmal.
70. Die ausführliche Aufschlüsselung einer Schätzung kann zeigen, wie wir gerechnet haben, macht aber für sich genommen die Annahme, auf der die Berechnung beruht, nicht sicherer.
71. Eine Schätzung bleibt eine Schätzung, auch wenn ihre Ziffern ordentlich aufgereiht sind.
72. Es wäre jedoch ein ebenso großer Fehler, Genauigkeit als bloßen Schmuck zu betrachten.
73. Wenn sie sich auf verlässliche Beobachtung stützt, kann sie wesentliche Unterschiede sichtbar machen, die eine grobe Beschreibung verdecken würde.
74. Die Frage ist, wo die Untersuchung den Detailgrad stützt und wo bereits weitere Schlüsse auf einer noch offenen Annahme beruhen.
75. Indem wir das unterscheiden, wissen wir nicht weniger, sondern sehen klarer, was wir wissen.
76. Unsere Erwartung kann so zugleich bei einem belegten Zusammenhang bestimmter und dort vorsichtiger werden, wo wir ihn auf neue Umstände übertragen müssen.
77. Mehr Information und eine neue Frage sind deshalb keine Rivalen.
78. Eine Beobachtung kann die Frage verändern, und die veränderte Frage kann wiederum eine andere Beobachtung notwendig machen.
79. Das Anwachsen der Sammlung wird dann zu mehr als einer bloßen Vermehrung, wenn wir daran auch erkennen, welche unserer Aussagen wir überdenken müssen.
80. So bringt eine Überraschung manchmal keine fehlende Angabe ans Licht, sondern zeigt, dass wir bisher genaue Antworten auf eine zu eng gefasste Frage gesucht haben.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.