4.4 – Miért olyan nehéz előre jelezni az időpontot és a lefolyást – Warum Zeitpunkt und Verlauf so schwer vorherzusagen sind

---

4.4 – Miért olyan nehéz előre jelezni az időpontot és a lefolyást – Warum Zeitpunkt und Verlauf so schwer vorherzusagen sind

---

1. Attól, hogy látjuk egy változás előkészületeit, még nem tudjuk, mikor válik belőlük tényleges változás. – Dass wir die Vorbereitungen einer Veränderung sehen, bedeutet noch nicht, dass wir wissen, wann daraus eine tatsächliche Veränderung wird.

2. Az irány már felismerhető lehet, amikor az időpontnak még nincs biztos támpontja. – Die Richtung kann bereits erkennbar sein, während es für den Zeitpunkt noch keinen sicheren Anhaltspunkt gibt.

3. Ez nem feltétlenül az előrejelzés hibája. – Das muss kein Fehler der Vorhersage sein.

4. Lehet, hogy két különböző kérdésre keresünk választ, és az egyikhez több ismeretünk van, mint a másikhoz. – Vielleicht suchen wir Antworten auf zwei verschiedene Fragen und wissen über die eine mehr als über die andere.

5. Ha egy megoldás egyre könnyebben használható, ebből következtethetünk arra, hogy többen fognak érdeklődni iránta. – Wenn eine Lösung immer leichter nutzbar wird, können wir daraus schließen, dass sich mehr Menschen dafür interessieren werden.

6. Azt már nehezebb megmondani, mikor jut el az érdeklődés addig, hogy az emberek ténylegesen változtassanak a szokásaikon. – Schwieriger ist es zu sagen, wann das Interesse so weit reicht, dass die Menschen ihre Gewohnheiten tatsächlich ändern.

7. Az előkészület fokozatosan haladhat, miközben a látható fordulat elmarad. – Die Vorbereitung kann allmählich vorankommen, während der sichtbare Umschwung ausbleibt.

8. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a változás késik, holott talán csak a saját várakozásunkhoz képest van késésben. – Dann denken wir leicht, die Veränderung verspäte sich, obwohl sie vielleicht nur gegenüber unserer eigenen Erwartung verspätet ist.

9. A növekvő érdeklődés ugyanis nem tartalmazza a fordulat dátumát. – Denn das wachsende Interesse enthält kein Datum für den Umschwung.

10. Ahhoz külön meg kellene értenünk, hogyan vezetnek a változó feltételek egy adott eseményhez. – Dafür müssten wir eigens verstehen, wie die sich verändernden Bedingungen zu einem bestimmten Ereignis führen.

11. Néha úgy beszélünk erről, mintha a fejlődésnek át kellene lépnie egy küszöböt. – Manchmal sprechen wir darüber, als müsse die Entwicklung eine Schwelle überschreiten.

12. A kép hasznos lehet, ha azt fejezi ki, hogy bizonyos feltételek együtt már más viselkedést tesznek lehetővé. – Das Bild kann hilfreich sein, wenn es ausdrückt, dass bestimmte Bedingungen zusammen bereits ein anderes Verhalten ermöglichen.

13. Félrevezető viszont, ha azt sugallja, hogy a küszöb helyét előre pontosan le tudjuk olvasni. – Irreführend ist es dagegen, wenn es nahelegt, wir könnten die Lage der Schwelle im Voraus genau ablesen.

14. Az emberi kapcsolatokban ritkán találunk hozzá olyan egyértelmű jelzést, mint egy műszeren. – In menschlichen Beziehungen finden wir dafür selten eine so eindeutige Anzeige wie auf einem Messgerät.

15. Ráadásul a feltételek nem feltétlenül egymás után teljesülnek, rendezett sorban. – Außerdem erfüllen sich die Bedingungen nicht unbedingt nacheinander in einer geordneten Reihe.

16. Az egyik előrehaladhat, miközben a másik megreked, a harmadik pedig éppen az első változására vár. – Die eine kann vorankommen, während die andere stockt und die dritte gerade auf eine Veränderung der ersten wartet.

17. Ha mindhárom szükséges, az első gyors javulása önmagában nem dönti el a kezdés időpontját. – Wenn alle drei notwendig sind, entscheidet die schnelle Verbesserung der ersten allein nicht über den Zeitpunkt des Beginns.

18. A leglátványosabb előkészület ezért könnyen túl nagy szerepet kap az előrejelzésben. – Die auffälligste Vorbereitung bekommt deshalb in der Vorhersage leicht ein zu großes Gewicht.

19. Ami kevésbé látszik, attól még késleltetheti az egész folyamatot. – Was weniger sichtbar ist, kann dennoch den gesamten Prozess verzögern.

20. Képzeljünk el egy kezdeményezést, amelynek résztvevői csak akkor vállalják a kezdést, ha már elegen csatlakoztak. – Stellen wir uns eine Initiative vor, deren Beteiligte sich erst zum Beginn bereit erklären, wenn sich bereits genügend Menschen angeschlossen haben.

21. A szándékuk külön-külön komoly lehet, mégis várakoznak, mert egyikük sem akar túl korán egyedül maradni. – Ihre Absichten können einzeln durchaus ernst gemeint sein, und trotzdem warten sie ab, weil niemand zu früh allein dastehen möchte.

22. A késlekedés itt nem az érdeklődés hiányából, hanem a döntések egymásra utaltságából ered. – Die Verzögerung entsteht hier durch die gegenseitige Abhängigkeit der Entscheidungen und nicht durch fehlendes Interesse.

23. Ha valaki hitelt érdemlően vállalja a részvételt, ezzel mások döntési helyzetét is megváltoztathatja. – Wenn jemand seine Teilnahme glaubwürdig zusagt, kann er damit auch die Entscheidungssituation der anderen verändern.

24. Nem csupán egy újabb résztvevő jelenik meg, hanem a többiek számára is kisebbnek tűnhet a csatlakozás kockázata. – Es kommt nicht bloß ein weiterer Teilnehmer hinzu, sondern auch den anderen kann das Risiko eines Beitritts geringer erscheinen.

25. Egy ilyen változás felgyorsíthatja azt, ami addig alig mozdult. – Eine solche Veränderung kann beschleunigen, was sich bis dahin kaum bewegt hat.

26. Ettől még nem lesz minden várakozás önbeteljesítő. – Dadurch erfüllt sich noch nicht jede Erwartung selbst.

27. A csatlakozási kedv nem pótolja azokat az eszközöket vagy ismereteket, amelyek nélkül a kezdeményezés nem működhet. – Die Bereitschaft zum Beitritt ersetzt weder die Mittel noch die Kenntnisse, ohne die die Initiative nicht funktionieren kann.

28. A többiek viselkedéséről alkotott elképzelés azonban maga is a tényleges viselkedés egyik feltételévé válhat. – Die Vorstellung vom Verhalten der anderen kann jedoch selbst zu einer Bedingung des tatsächlichen Verhaltens werden.

29. Így az előrejelzés tárgya nem feltétlenül marad változatlan, miközben előrejelzést készítünk róla. – Der Gegenstand der Vorhersage bleibt somit nicht unbedingt unverändert, während wir eine Vorhersage über ihn erstellen.

30. A résztvevők új hírekre, egymás döntéseire, sőt az elhangzó várakozásokra is reagálhatnak. – Die Beteiligten können auf neue Nachrichten, die Entscheidungen anderer und sogar auf die geäußerten Erwartungen reagieren.

31. Visszacsatolásról beszélünk, amikor egy folyamat következménye módosítja azokat a feltételeket, amelyek a folyamat további alakulását befolyásolják. – Von Rückkopplung sprechen wir, wenn eine Folge eines Prozesses die Bedingungen verändert, die seinen weiteren Verlauf beeinflussen.

32. Ha a növekvő részvétel megkönnyíti az újabb csatlakozást, a korábbi tempóból számított időpont túl későinek bizonyulhat. – Wenn die wachsende Beteiligung weitere Beitritte erleichtert, kann sich der aus dem bisherigen Tempo berechnete Zeitpunkt als zu spät erweisen.

33. Ha viszont ugyanaz a növekedés túlterheli a rendelkezésre álló kapacitást, a gyorsulást lassulás követheti. – Wenn dagegen dasselbe Wachstum die vorhandene Kapazität überlastet, kann auf die Beschleunigung eine Verlangsamung folgen.

34. A két lehetőség nem zárja ki egymást. – Die beiden Möglichkeiten schließen einander nicht aus.

35. Egy folyamat különböző szakaszaiban más feltételek válhatnak meghatározóvá, ezért a tegnapi sebesség nem feltétlenül írja le a holnapit. – In verschiedenen Phasen eines Prozesses können andere Bedingungen ausschlaggebend werden, weshalb die gestrige Geschwindigkeit nicht unbedingt die morgige beschreibt.

36. A késés nagyságát sem mindig a közvetlenül elveszített idő határozza meg. – Auch das Ausmaß einer Verzögerung wird nicht immer durch die unmittelbar verlorene Zeit bestimmt.

37. Egy kisebb csúszás nagyobb halasztást okozhat, ha miatta elmarad egy olyan alkalom, amelyre csak később nyílik újra lehetőség. – Eine kleine Verzögerung kann einen größeren Aufschub bewirken, wenn dadurch eine Gelegenheit verpasst wird, die sich erst später wieder bietet.

38. Ebben az esetben nem pusztán néhány nap adódik hozzá a várakozáshoz. – In diesem Fall verlängert sich die Wartezeit nicht bloß um einige Tage.

39. Megváltozik az, hogy melyik következő lépés mikor válhat elérhetővé. – Es verändert sich, welcher nächste Schritt wann möglich werden kann.

40. De ugyanekkora csúszás alig számíthat, ha a folyamatban van tartalék idő, és a többi lépés közben tovább haladhat. – Doch eine ebenso große Verzögerung kann kaum ins Gewicht fallen, wenn der Prozess einen zeitlichen Spielraum hat und die übrigen Schritte währenddessen weiter vorankommen können.

41. A kis eltérés jelentősége tehát attól függ, milyen kapcsolatokon keresztül hat a további lépésekre. – Die Bedeutung einer kleinen Abweichung hängt also davon ab, über welche Verbindungen sie die weiteren Schritte beeinflusst.

42. Nem a kicsinysége teszi veszélyessé, és nem is minden bonyolult folyamat érzékeny rá ugyanúgy. – Ihre geringe Größe macht sie nicht gefährlich, und auch nicht jeder komplexe Prozess reagiert gleich empfindlich auf sie.

43. A bizonytalanságot ezért érdemes pontosabban megnevezni annál, hogy a jövő kiszámíthatatlan. – Deshalb lohnt es sich, die Unsicherheit genauer zu benennen, als nur zu sagen, die Zukunft sei unberechenbar.

44. Előfordul, hogy egyszerűen nem ismerünk egy már létező körülményt. – Manchmal kennen wir schlicht einen bereits bestehenden Umstand nicht.

45. Ha ezt megtudjuk, az időpontra vonatkozó becslés szűkebb és megalapozottabb lehet. – Wenn wir ihn in Erfahrung bringen, kann die Schätzung des Zeitpunkts enger eingegrenzt und besser begründet werden.

46. Máskor még nincs olyan kész válasz, amelyet több adat összegyűjtésével elő lehetne keríteni. – In anderen Fällen gibt es noch keine fertige Antwort, die sich durch das Sammeln weiterer Daten finden ließe.

47. Egy résztvevő például még nem döntött arról, hogy mikor teszi meg a következő lépést. – Ein Beteiligter hat beispielsweise noch nicht entschieden, wann er den nächsten Schritt unternimmt.

48. Ez nem jelenti azt, hogy a döntéséről semmilyen értelmes várakozásunk nem lehet. – Das bedeutet nicht, dass wir keinerlei vernünftige Erwartung hinsichtlich seiner Entscheidung haben können.

49. A kötelezettségei, a lehetőségei és a korábbi viselkedése adhatnak támpontot, de a támpont nem azonos egy már meghozott döntéssel. – Seine Verpflichtungen, seine Möglichkeiten und sein bisheriges Verhalten können Anhaltspunkte liefern, doch ein Anhaltspunkt ist nicht dasselbe wie eine bereits getroffene Entscheidung.

50. Megint más helyzet, amikor sok feltételt ismerünk, mégsem tudjuk eléggé pontosan követni az egymásra gyakorolt hatásukat. – Wieder anders liegt der Fall, wenn wir viele Bedingungen kennen und trotzdem ihre gegenseitigen Wirkungen nicht genau genug verfolgen können.

51. Ilyenkor nem feltétlenül egyetlen hiányzó adat beszerzése oldaná meg a nehézséget. – Dann würde die Beschaffung einer einzigen fehlenden Angabe die Schwierigkeit nicht unbedingt lösen.

52. Az összefüggések változása, a becslések pontatlansága és a számítás gyakorlati korlátai együtt is szűkíthetik azt, amit a lefolyásról megbízhatóan mondhatunk. – Veränderte Zusammenhänge, ungenaue Schätzungen und praktische Grenzen der Berechnung können gemeinsam einschränken, was wir zuverlässig über den Verlauf sagen können.

53. Ezek különböző nehézségek. – Das sind unterschiedliche Schwierigkeiten.

54. Ha összemossuk őket, azt sem látjuk, hol segíthet további tájékozódás, és hol marad nyitva valami a jobb ismeretek ellenére is. – Wenn wir sie vermischen, erkennen wir auch nicht, wo zusätzliche Informationen helfen können und wo trotz besserer Kenntnisse etwas offenbleibt.

55. Az sem biztos, hogy minden kérdésben a távolabbi jövő homályosabb. – Ebenso wenig steht fest, dass die fernere Zukunft in jeder Hinsicht unklarer ist.

56. Lehetséges, hogy egy változás általános irányát hosszabb távon jobban látjuk, mint a következő rövid szakasz pontos lépéseit. – Es ist möglich, dass wir die allgemeine Richtung einer Veränderung auf längere Sicht besser erkennen als die genauen Schritte des nächsten kurzen Abschnitts.

57. Egy tartósan ható ösztönző többféle lefolyás mellett is ugyanabba az irányba terelheti a folyamatot. – Ein dauerhaft wirkender Anreiz kann den Prozess bei unterschiedlichen Verläufen in dieselbe Richtung lenken.

58. A köztes állapotok azonban eltérhetnek aszerint, hogy a résztvevők milyen sorrendben és milyen válaszok nyomán cselekszenek. – Die Zwischenzustände können jedoch unterschiedlich ausfallen, je nachdem, in welcher Reihenfolge die Beteiligten handeln und welche Reaktionen sie dazu bewegen.

59. Az irány ismerete ezért nem adja meg automatikusan az útvonalat. – Die Kenntnis der Richtung gibt deshalb nicht automatisch den Weg vor.

60. A változás megállhat egy időre, részben visszafordulhat, majd új feltételek között folytatódhat anélkül, hogy az eredeti irány teljesen elveszne. – Die Veränderung kann eine Zeit lang zum Stillstand kommen, sich teilweise umkehren und dann unter neuen Bedingungen weitergehen, ohne dass die ursprüngliche Richtung ganz verloren geht.

61. Egy ilyen megtorpanásból nem következik rögtön, hogy az egész előrejelzés téves volt. – Aus einem solchen Stocken folgt nicht sofort, dass die gesamte Vorhersage falsch war.

62. De az sem következik belőle, hogy csak türelmesen várnunk kell az eredetileg megígért végállapotra. – Es folgt daraus aber auch nicht, dass wir lediglich geduldig auf den ursprünglich versprochenen Endzustand warten müssen.

63. Meg kell különböztetni az átmeneti akadályt attól a változástól, amely az irányt megalapozó feltételeket is megszünteti. – Wir müssen ein vorübergehendes Hindernis von einer Veränderung unterscheiden, die auch die Bedingungen aufhebt, auf denen die Richtung beruht.

64. Az előrejelzés akkor segít ebben, ha megmutatja, mire épült a várakozás, és melyik változás tenné indokolttá a felülvizsgálatát. – Die Vorhersage hilft dabei, wenn sie zeigt, worauf die Erwartung beruhte und welche Veränderung eine Überprüfung rechtfertigen würde.

65. Mindez mégsem érv a pontos időbeli előrejelzések általános elutasítása mellett. – All das spricht dennoch nicht dafür, genaue zeitliche Vorhersagen grundsätzlich abzulehnen.

66. Ahol a lépések jól ismertek, az időigényük viszonylag állandó, és elegendő tartalék áll rendelkezésre, ott egy konkrét időpont megjelölése ésszerű lehet. – Wo die Schritte gut bekannt sind, ihr Zeitbedarf relativ konstant ist und ausreichend Spielraum besteht, kann die Angabe eines konkreten Zeitpunkts vernünftig sein.

67. A pontosság önmagában nem túlzás. – Genauigkeit allein ist keine Übertreibung.

68. Az válik túlzássá, amikor a naptárban megjelölt nap nagyobb bizonyosságot sugall, mint amennyit az alapjául szolgáló ismeretek indokolnak. – Zur Übertreibung wird es, wenn der im Kalender bezeichnete Tag mehr Gewissheit vermittelt, als die zugrunde liegenden Kenntnisse rechtfertigen.

69. Nyitottabb folyamatoknál egy időszak megjelölése többet mondhat, ha a határait a szükséges lépések várható időigénye indokolja. – Bei offeneren Prozessen kann die Angabe eines Zeitraums mehr aussagen, wenn seine Grenzen durch den erwarteten Zeitbedarf der notwendigen Schritte begründet sind.

70. Egy önkényesen tág időszak viszont nem lesz megbízhatóbb attól, hogy kényelmesen elfér benne szinte bármilyen eredmény. – Ein willkürlich weiter Zeitraum wird dagegen nicht dadurch verlässlicher, dass nahezu jedes Ergebnis bequem hineinpasst.

71. A feltételes állítás akkor használható, ha a feltétel valóban befolyásolja a becsült időpontot, és felismerhető, hogy teljesült-e. – Eine bedingte Aussage ist dann brauchbar, wenn die Bedingung den geschätzten Zeitpunkt tatsächlich beeinflusst und erkennbar ist, ob sie erfüllt wurde.

72. Ha azt várjuk, hogy egy változás bizonyos döntések után indulhat el, világossá válik, miért nem elegendő hozzá az általános érdeklődés növekedése. – Wenn wir erwarten, dass eine Veränderung nach bestimmten Entscheidungen beginnen kann, wird deutlich, weshalb die Zunahme des allgemeinen Interesses dafür nicht ausreicht.

73. Ez nem pontos dátum, de már különbséget tesz a kezdéshez közelebb vivő jel és egy pusztán biztató hír között. – Das ist kein genaues Datum, unterscheidet aber bereits zwischen einem Hinweis, der den Beginn näher rücken lässt, und einer bloß ermutigenden Nachricht.

74. Ha viszont a feltételeket minden késés után átírjuk, az állítás elveszíti ezt az értékét. – Wenn wir dagegen die Bedingungen nach jeder Verzögerung umschreiben, verliert die Aussage diesen Wert.

75. Az időpont megnevezése ugyanis önálló állítás, még akkor is, ha ugyanabban a mondatban szerepel, mint a változás várható iránya. – Die Angabe des Zeitpunkts ist nämlich eine eigenständige Aussage, auch wenn sie im selben Satz steht wie die erwartete Richtung der Veränderung.

76. Azt is állítjuk vele, hogy a szükséges lépések addigra olyan sorrendben és olyan ütemben kapcsolódnak össze, amely lehetővé teszi az eseményt. – Damit behaupten wir auch, dass sich die notwendigen Schritte bis dahin in einer Reihenfolge und einem Tempo verbinden, die das Ereignis ermöglichen.

77. Ehhez több indok kell, mint annak felismeréséhez, hogy a jelenlegi helyzet nem marad változatlan. – Dafür sind mehr Gründe nötig als für die Erkenntnis, dass die gegenwärtige Situation nicht unverändert bleiben wird.

78. A naptár üres helyeit könnyű kitölteni. – Die leeren Stellen im Kalender lassen sich leicht ausfüllen.

79. A nehézség annak megindokolása, hogy az ott álló dátumhoz miért tartozhat majd egy megtörtént esemény. – Die Schwierigkeit liegt darin, zu begründen, weshalb zu dem dort eingetragenen Datum später ein tatsächlich eingetretenes Ereignis gehören könnte.

80. Amikor ezt a külön állítást is észrevesszük, az időpont bizonytalansága már nem puszta köd, hanem látható távolság aközött, amit a változásról tudunk, és amit a dátumával még hozzáteszünk. – Wenn wir auch diese gesonderte Aussage erkennen, ist die Unsicherheit des Zeitpunkts kein bloßer Nebel mehr, sondern ein sichtbarer Abstand zwischen dem, was wir über die Veränderung wissen, und dem, was wir mit ihrem Datum noch hinzufügen.

(aufklappen)magyar

1. Attól, hogy látjuk egy változás előkészületeit, még nem tudjuk, mikor válik belőlük tényleges változás.

2. Az irány már felismerhető lehet, amikor az időpontnak még nincs biztos támpontja.

3. Ez nem feltétlenül az előrejelzés hibája.

4. Lehet, hogy két különböző kérdésre keresünk választ, és az egyikhez több ismeretünk van, mint a másikhoz.

5. Ha egy megoldás egyre könnyebben használható, ebből következtethetünk arra, hogy többen fognak érdeklődni iránta.

6. Azt már nehezebb megmondani, mikor jut el az érdeklődés addig, hogy az emberek ténylegesen változtassanak a szokásaikon.

7. Az előkészület fokozatosan haladhat, miközben a látható fordulat elmarad.

8. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a változás késik, holott talán csak a saját várakozásunkhoz képest van késésben.

9. A növekvő érdeklődés ugyanis nem tartalmazza a fordulat dátumát.

10. Ahhoz külön meg kellene értenünk, hogyan vezetnek a változó feltételek egy adott eseményhez.

11. Néha úgy beszélünk erről, mintha a fejlődésnek át kellene lépnie egy küszöböt.

12. A kép hasznos lehet, ha azt fejezi ki, hogy bizonyos feltételek együtt már más viselkedést tesznek lehetővé.

13. Félrevezető viszont, ha azt sugallja, hogy a küszöb helyét előre pontosan le tudjuk olvasni.

14. Az emberi kapcsolatokban ritkán találunk hozzá olyan egyértelmű jelzést, mint egy műszeren.

15. Ráadásul a feltételek nem feltétlenül egymás után teljesülnek, rendezett sorban.

16. Az egyik előrehaladhat, miközben a másik megreked, a harmadik pedig éppen az első változására vár.

17. Ha mindhárom szükséges, az első gyors javulása önmagában nem dönti el a kezdés időpontját.

18. A leglátványosabb előkészület ezért könnyen túl nagy szerepet kap az előrejelzésben.

19. Ami kevésbé látszik, attól még késleltetheti az egész folyamatot.

20. Képzeljünk el egy kezdeményezést, amelynek résztvevői csak akkor vállalják a kezdést, ha már elegen csatlakoztak.

21. A szándékuk külön-külön komoly lehet, mégis várakoznak, mert egyikük sem akar túl korán egyedül maradni.

22. A késlekedés itt nem az érdeklődés hiányából, hanem a döntések egymásra utaltságából ered.

23. Ha valaki hitelt érdemlően vállalja a részvételt, ezzel mások döntési helyzetét is megváltoztathatja.

24. Nem csupán egy újabb résztvevő jelenik meg, hanem a többiek számára is kisebbnek tűnhet a csatlakozás kockázata.

25. Egy ilyen változás felgyorsíthatja azt, ami addig alig mozdult.

26. Ettől még nem lesz minden várakozás önbeteljesítő.

27. A csatlakozási kedv nem pótolja azokat az eszközöket vagy ismereteket, amelyek nélkül a kezdeményezés nem működhet.

28. A többiek viselkedéséről alkotott elképzelés azonban maga is a tényleges viselkedés egyik feltételévé válhat.

29. Így az előrejelzés tárgya nem feltétlenül marad változatlan, miközben előrejelzést készítünk róla.

30. A résztvevők új hírekre, egymás döntéseire, sőt az elhangzó várakozásokra is reagálhatnak.

31. Visszacsatolásról beszélünk, amikor egy folyamat következménye módosítja azokat a feltételeket, amelyek a folyamat további alakulását befolyásolják.

32. Ha a növekvő részvétel megkönnyíti az újabb csatlakozást, a korábbi tempóból számított időpont túl későinek bizonyulhat.

33. Ha viszont ugyanaz a növekedés túlterheli a rendelkezésre álló kapacitást, a gyorsulást lassulás követheti.

34. A két lehetőség nem zárja ki egymást.

35. Egy folyamat különböző szakaszaiban más feltételek válhatnak meghatározóvá, ezért a tegnapi sebesség nem feltétlenül írja le a holnapit.

36. A késés nagyságát sem mindig a közvetlenül elveszített idő határozza meg.

37. Egy kisebb csúszás nagyobb halasztást okozhat, ha miatta elmarad egy olyan alkalom, amelyre csak később nyílik újra lehetőség.

38. Ebben az esetben nem pusztán néhány nap adódik hozzá a várakozáshoz.

39. Megváltozik az, hogy melyik következő lépés mikor válhat elérhetővé.

40. De ugyanekkora csúszás alig számíthat, ha a folyamatban van tartalék idő, és a többi lépés közben tovább haladhat.

41. A kis eltérés jelentősége tehát attól függ, milyen kapcsolatokon keresztül hat a további lépésekre.

42. Nem a kicsinysége teszi veszélyessé, és nem is minden bonyolult folyamat érzékeny rá ugyanúgy.

43. A bizonytalanságot ezért érdemes pontosabban megnevezni annál, hogy a jövő kiszámíthatatlan.

44. Előfordul, hogy egyszerűen nem ismerünk egy már létező körülményt.

45. Ha ezt megtudjuk, az időpontra vonatkozó becslés szűkebb és megalapozottabb lehet.

46. Máskor még nincs olyan kész válasz, amelyet több adat összegyűjtésével elő lehetne keríteni.

47. Egy résztvevő például még nem döntött arról, hogy mikor teszi meg a következő lépést.

48. Ez nem jelenti azt, hogy a döntéséről semmilyen értelmes várakozásunk nem lehet.

49. A kötelezettségei, a lehetőségei és a korábbi viselkedése adhatnak támpontot, de a támpont nem azonos egy már meghozott döntéssel.

50. Megint más helyzet, amikor sok feltételt ismerünk, mégsem tudjuk eléggé pontosan követni az egymásra gyakorolt hatásukat.

51. Ilyenkor nem feltétlenül egyetlen hiányzó adat beszerzése oldaná meg a nehézséget.

52. Az összefüggések változása, a becslések pontatlansága és a számítás gyakorlati korlátai együtt is szűkíthetik azt, amit a lefolyásról megbízhatóan mondhatunk.

53. Ezek különböző nehézségek.

54. Ha összemossuk őket, azt sem látjuk, hol segíthet további tájékozódás, és hol marad nyitva valami a jobb ismeretek ellenére is.

55. Az sem biztos, hogy minden kérdésben a távolabbi jövő homályosabb.

56. Lehetséges, hogy egy változás általános irányát hosszabb távon jobban látjuk, mint a következő rövid szakasz pontos lépéseit.

57. Egy tartósan ható ösztönző többféle lefolyás mellett is ugyanabba az irányba terelheti a folyamatot.

58. A köztes állapotok azonban eltérhetnek aszerint, hogy a résztvevők milyen sorrendben és milyen válaszok nyomán cselekszenek.

59. Az irány ismerete ezért nem adja meg automatikusan az útvonalat.

60. A változás megállhat egy időre, részben visszafordulhat, majd új feltételek között folytatódhat anélkül, hogy az eredeti irány teljesen elveszne.

61. Egy ilyen megtorpanásból nem következik rögtön, hogy az egész előrejelzés téves volt.

62. De az sem következik belőle, hogy csak türelmesen várnunk kell az eredetileg megígért végállapotra.

63. Meg kell különböztetni az átmeneti akadályt attól a változástól, amely az irányt megalapozó feltételeket is megszünteti.

64. Az előrejelzés akkor segít ebben, ha megmutatja, mire épült a várakozás, és melyik változás tenné indokolttá a felülvizsgálatát.

65. Mindez mégsem érv a pontos időbeli előrejelzések általános elutasítása mellett.

66. Ahol a lépések jól ismertek, az időigényük viszonylag állandó, és elegendő tartalék áll rendelkezésre, ott egy konkrét időpont megjelölése ésszerű lehet.

67. A pontosság önmagában nem túlzás.

68. Az válik túlzássá, amikor a naptárban megjelölt nap nagyobb bizonyosságot sugall, mint amennyit az alapjául szolgáló ismeretek indokolnak.

69. Nyitottabb folyamatoknál egy időszak megjelölése többet mondhat, ha a határait a szükséges lépések várható időigénye indokolja.

70. Egy önkényesen tág időszak viszont nem lesz megbízhatóbb attól, hogy kényelmesen elfér benne szinte bármilyen eredmény.

71. A feltételes állítás akkor használható, ha a feltétel valóban befolyásolja a becsült időpontot, és felismerhető, hogy teljesült-e.

72. Ha azt várjuk, hogy egy változás bizonyos döntések után indulhat el, világossá válik, miért nem elegendő hozzá az általános érdeklődés növekedése.

73. Ez nem pontos dátum, de már különbséget tesz a kezdéshez közelebb vivő jel és egy pusztán biztató hír között.

74. Ha viszont a feltételeket minden késés után átírjuk, az állítás elveszíti ezt az értékét.

75. Az időpont megnevezése ugyanis önálló állítás, még akkor is, ha ugyanabban a mondatban szerepel, mint a változás várható iránya.

76. Azt is állítjuk vele, hogy a szükséges lépések addigra olyan sorrendben és olyan ütemben kapcsolódnak össze, amely lehetővé teszi az eseményt.

77. Ehhez több indok kell, mint annak felismeréséhez, hogy a jelenlegi helyzet nem marad változatlan.

78. A naptár üres helyeit könnyű kitölteni.

79. A nehézség annak megindokolása, hogy az ott álló dátumhoz miért tartozhat majd egy megtörtént esemény.

80. Amikor ezt a külön állítást is észrevesszük, az időpont bizonytalansága már nem puszta köd, hanem látható távolság aközött, amit a változásról tudunk, és amit a dátumával még hozzáteszünk.

(aufklappen)német

1. Dass wir die Vorbereitungen einer Veränderung sehen, bedeutet noch nicht, dass wir wissen, wann daraus eine tatsächliche Veränderung wird.

2. Die Richtung kann bereits erkennbar sein, während es für den Zeitpunkt noch keinen sicheren Anhaltspunkt gibt.

3. Das muss kein Fehler der Vorhersage sein.

4. Vielleicht suchen wir Antworten auf zwei verschiedene Fragen und wissen über die eine mehr als über die andere.

5. Wenn eine Lösung immer leichter nutzbar wird, können wir daraus schließen, dass sich mehr Menschen dafür interessieren werden.

6. Schwieriger ist es zu sagen, wann das Interesse so weit reicht, dass die Menschen ihre Gewohnheiten tatsächlich ändern.

7. Die Vorbereitung kann allmählich vorankommen, während der sichtbare Umschwung ausbleibt.

8. Dann denken wir leicht, die Veränderung verspäte sich, obwohl sie vielleicht nur gegenüber unserer eigenen Erwartung verspätet ist.

9. Denn das wachsende Interesse enthält kein Datum für den Umschwung.

10. Dafür müssten wir eigens verstehen, wie die sich verändernden Bedingungen zu einem bestimmten Ereignis führen.

11. Manchmal sprechen wir darüber, als müsse die Entwicklung eine Schwelle überschreiten.

12. Das Bild kann hilfreich sein, wenn es ausdrückt, dass bestimmte Bedingungen zusammen bereits ein anderes Verhalten ermöglichen.

13. Irreführend ist es dagegen, wenn es nahelegt, wir könnten die Lage der Schwelle im Voraus genau ablesen.

14. In menschlichen Beziehungen finden wir dafür selten eine so eindeutige Anzeige wie auf einem Messgerät.

15. Außerdem erfüllen sich die Bedingungen nicht unbedingt nacheinander in einer geordneten Reihe.

16. Die eine kann vorankommen, während die andere stockt und die dritte gerade auf eine Veränderung der ersten wartet.

17. Wenn alle drei notwendig sind, entscheidet die schnelle Verbesserung der ersten allein nicht über den Zeitpunkt des Beginns.

18. Die auffälligste Vorbereitung bekommt deshalb in der Vorhersage leicht ein zu großes Gewicht.

19. Was weniger sichtbar ist, kann dennoch den gesamten Prozess verzögern.

20. Stellen wir uns eine Initiative vor, deren Beteiligte sich erst zum Beginn bereit erklären, wenn sich bereits genügend Menschen angeschlossen haben.

21. Ihre Absichten können einzeln durchaus ernst gemeint sein, und trotzdem warten sie ab, weil niemand zu früh allein dastehen möchte.

22. Die Verzögerung entsteht hier durch die gegenseitige Abhängigkeit der Entscheidungen und nicht durch fehlendes Interesse.

23. Wenn jemand seine Teilnahme glaubwürdig zusagt, kann er damit auch die Entscheidungssituation der anderen verändern.

24. Es kommt nicht bloß ein weiterer Teilnehmer hinzu, sondern auch den anderen kann das Risiko eines Beitritts geringer erscheinen.

25. Eine solche Veränderung kann beschleunigen, was sich bis dahin kaum bewegt hat.

26. Dadurch erfüllt sich noch nicht jede Erwartung selbst.

27. Die Bereitschaft zum Beitritt ersetzt weder die Mittel noch die Kenntnisse, ohne die die Initiative nicht funktionieren kann.

28. Die Vorstellung vom Verhalten der anderen kann jedoch selbst zu einer Bedingung des tatsächlichen Verhaltens werden.

29. Der Gegenstand der Vorhersage bleibt somit nicht unbedingt unverändert, während wir eine Vorhersage über ihn erstellen.

30. Die Beteiligten können auf neue Nachrichten, die Entscheidungen anderer und sogar auf die geäußerten Erwartungen reagieren.

31. Von Rückkopplung sprechen wir, wenn eine Folge eines Prozesses die Bedingungen verändert, die seinen weiteren Verlauf beeinflussen.

32. Wenn die wachsende Beteiligung weitere Beitritte erleichtert, kann sich der aus dem bisherigen Tempo berechnete Zeitpunkt als zu spät erweisen.

33. Wenn dagegen dasselbe Wachstum die vorhandene Kapazität überlastet, kann auf die Beschleunigung eine Verlangsamung folgen.

34. Die beiden Möglichkeiten schließen einander nicht aus.

35. In verschiedenen Phasen eines Prozesses können andere Bedingungen ausschlaggebend werden, weshalb die gestrige Geschwindigkeit nicht unbedingt die morgige beschreibt.

36. Auch das Ausmaß einer Verzögerung wird nicht immer durch die unmittelbar verlorene Zeit bestimmt.

37. Eine kleine Verzögerung kann einen größeren Aufschub bewirken, wenn dadurch eine Gelegenheit verpasst wird, die sich erst später wieder bietet.

38. In diesem Fall verlängert sich die Wartezeit nicht bloß um einige Tage.

39. Es verändert sich, welcher nächste Schritt wann möglich werden kann.

40. Doch eine ebenso große Verzögerung kann kaum ins Gewicht fallen, wenn der Prozess einen zeitlichen Spielraum hat und die übrigen Schritte währenddessen weiter vorankommen können.

41. Die Bedeutung einer kleinen Abweichung hängt also davon ab, über welche Verbindungen sie die weiteren Schritte beeinflusst.

42. Ihre geringe Größe macht sie nicht gefährlich, und auch nicht jeder komplexe Prozess reagiert gleich empfindlich auf sie.

43. Deshalb lohnt es sich, die Unsicherheit genauer zu benennen, als nur zu sagen, die Zukunft sei unberechenbar.

44. Manchmal kennen wir schlicht einen bereits bestehenden Umstand nicht.

45. Wenn wir ihn in Erfahrung bringen, kann die Schätzung des Zeitpunkts enger eingegrenzt und besser begründet werden.

46. In anderen Fällen gibt es noch keine fertige Antwort, die sich durch das Sammeln weiterer Daten finden ließe.

47. Ein Beteiligter hat beispielsweise noch nicht entschieden, wann er den nächsten Schritt unternimmt.

48. Das bedeutet nicht, dass wir keinerlei vernünftige Erwartung hinsichtlich seiner Entscheidung haben können.

49. Seine Verpflichtungen, seine Möglichkeiten und sein bisheriges Verhalten können Anhaltspunkte liefern, doch ein Anhaltspunkt ist nicht dasselbe wie eine bereits getroffene Entscheidung.

50. Wieder anders liegt der Fall, wenn wir viele Bedingungen kennen und trotzdem ihre gegenseitigen Wirkungen nicht genau genug verfolgen können.

51. Dann würde die Beschaffung einer einzigen fehlenden Angabe die Schwierigkeit nicht unbedingt lösen.

52. Veränderte Zusammenhänge, ungenaue Schätzungen und praktische Grenzen der Berechnung können gemeinsam einschränken, was wir zuverlässig über den Verlauf sagen können.

53. Das sind unterschiedliche Schwierigkeiten.

54. Wenn wir sie vermischen, erkennen wir auch nicht, wo zusätzliche Informationen helfen können und wo trotz besserer Kenntnisse etwas offenbleibt.

55. Ebenso wenig steht fest, dass die fernere Zukunft in jeder Hinsicht unklarer ist.

56. Es ist möglich, dass wir die allgemeine Richtung einer Veränderung auf längere Sicht besser erkennen als die genauen Schritte des nächsten kurzen Abschnitts.

57. Ein dauerhaft wirkender Anreiz kann den Prozess bei unterschiedlichen Verläufen in dieselbe Richtung lenken.

58. Die Zwischenzustände können jedoch unterschiedlich ausfallen, je nachdem, in welcher Reihenfolge die Beteiligten handeln und welche Reaktionen sie dazu bewegen.

59. Die Kenntnis der Richtung gibt deshalb nicht automatisch den Weg vor.

60. Die Veränderung kann eine Zeit lang zum Stillstand kommen, sich teilweise umkehren und dann unter neuen Bedingungen weitergehen, ohne dass die ursprüngliche Richtung ganz verloren geht.

61. Aus einem solchen Stocken folgt nicht sofort, dass die gesamte Vorhersage falsch war.

62. Es folgt daraus aber auch nicht, dass wir lediglich geduldig auf den ursprünglich versprochenen Endzustand warten müssen.

63. Wir müssen ein vorübergehendes Hindernis von einer Veränderung unterscheiden, die auch die Bedingungen aufhebt, auf denen die Richtung beruht.

64. Die Vorhersage hilft dabei, wenn sie zeigt, worauf die Erwartung beruhte und welche Veränderung eine Überprüfung rechtfertigen würde.

65. All das spricht dennoch nicht dafür, genaue zeitliche Vorhersagen grundsätzlich abzulehnen.

66. Wo die Schritte gut bekannt sind, ihr Zeitbedarf relativ konstant ist und ausreichend Spielraum besteht, kann die Angabe eines konkreten Zeitpunkts vernünftig sein.

67. Genauigkeit allein ist keine Übertreibung.

68. Zur Übertreibung wird es, wenn der im Kalender bezeichnete Tag mehr Gewissheit vermittelt, als die zugrunde liegenden Kenntnisse rechtfertigen.

69. Bei offeneren Prozessen kann die Angabe eines Zeitraums mehr aussagen, wenn seine Grenzen durch den erwarteten Zeitbedarf der notwendigen Schritte begründet sind.

70. Ein willkürlich weiter Zeitraum wird dagegen nicht dadurch verlässlicher, dass nahezu jedes Ergebnis bequem hineinpasst.

71. Eine bedingte Aussage ist dann brauchbar, wenn die Bedingung den geschätzten Zeitpunkt tatsächlich beeinflusst und erkennbar ist, ob sie erfüllt wurde.

72. Wenn wir erwarten, dass eine Veränderung nach bestimmten Entscheidungen beginnen kann, wird deutlich, weshalb die Zunahme des allgemeinen Interesses dafür nicht ausreicht.

73. Das ist kein genaues Datum, unterscheidet aber bereits zwischen einem Hinweis, der den Beginn näher rücken lässt, und einer bloß ermutigenden Nachricht.

74. Wenn wir dagegen die Bedingungen nach jeder Verzögerung umschreiben, verliert die Aussage diesen Wert.

75. Die Angabe des Zeitpunkts ist nämlich eine eigenständige Aussage, auch wenn sie im selben Satz steht wie die erwartete Richtung der Veränderung.

76. Damit behaupten wir auch, dass sich die notwendigen Schritte bis dahin in einer Reihenfolge und einem Tempo verbinden, die das Ereignis ermöglichen.

77. Dafür sind mehr Gründe nötig als für die Erkenntnis, dass die gegenwärtige Situation nicht unverändert bleiben wird.

78. Die leeren Stellen im Kalender lassen sich leicht ausfüllen.

79. Die Schwierigkeit liegt darin, zu begründen, weshalb zu dem dort eingetragenen Datum später ein tatsächlich eingetretenes Ereignis gehören könnte.

80. Wenn wir auch diese gesonderte Aussage erkennen, ist die Unsicherheit des Zeitpunkts kein bloßer Nebel mehr, sondern ein sichtbarer Abstand zwischen dem, was wir über die Veränderung wissen, und dem, was wir mit ihrem Datum noch hinzufügen.