2. Alapkőzet és domborzat: Hogyan jött létre Magyarország – Untergrund und Relief: Wie Ungarn entstand

---

2. Alapkőzet és domborzat: Hogyan jött létre Magyarország – Untergrund und Relief: Wie Ungarn entstand

1. Aki a Nagyalföldön kutat fúr, hosszú ideig laza anyagban haladhat, mielőtt a fúró szilárd kőzethez érne. – Wer in der Großen Tiefebene einen Brunnen bohrt, kann lange durch lockeres Material dringen, bevor der Bohrer festen Fels erreicht.

2. A mezők, utak és falvak alatt agyag-, homok-, kavics- és iszaprétegek fekszenek, amelyeket a folyók és tavak nagyon hosszú idő alatt rakódtak le. – Unter Feldern, Straßen und Dörfern liegen Schichten aus Ton, Sand, Kies und Schluff, die Flüsse und Seen über sehr lange Zeit abgelagert haben.

3. A sík felszín ezért olyan mélységet rejt, amely a szemnek sehol sem tűnik fel. – Die flache Oberfläche verdeckt deshalb eine Tiefe, die dem Auge nirgends auffällt.

4. Magyarország nem azért sík, mert itt mindig is egy sík lemez feküdt volna. – Ungarn ist nicht flach, weil hier immer schon eine ebene Platte gelegen hätte.

5. Síksága inkább egy hatalmas geológiai folyamat eredménye. – Seine Ebenheit ist vielmehr das Ergebnis eines gewaltigen geologischen Vorgangs.

6. Először a földkéreg nagy része süllyedt le, majd a víz és a folyók lassan feltöltötték az így kialakult mélyedést. – Erst sank ein großer Teil der Erdkruste ab, dann füllten Wasser und Flüsse die entstandene Senke langsam wieder auf.

7. Ami ma nyugodt tájnak tűnik, az tehát egy mozgalmas történelem felső rétege. – Was heute wie eine ruhige Landschaft aussieht, ist also die obere Schicht einer bewegten Geschichte.

8. A medence, amelyben Magyarország fekszik, a Kárpátok íve belsejében található Pannóniai-medencéhez tartozik. – Das Becken, in dem Ungarn liegt, gehört zum Pannonischen Becken im Inneren des Karpatenbogens.

9. Ezt a területet elsősorban a miocén és a pliocén időszakokban, azaz a későbbiekben a tercier korszak egyes szakaszaiban alakították át tektonikai mozgások. – Dieser Raum wurde vor allem im Miozän und Pliozän, also in Abschnitten des jüngeren Tertiärs, durch tektonische Bewegungen umgeformt.

10. A tektonika a szilárd földkéreg lassú mozgásait és deformációit jelenti. – Tektonik bezeichnet die langsamen Bewegungen und Verformungen der festen Erdkruste.

11. A kéreg nem egyetlen merev héjból áll, hanem nagyobb lemezekből és kisebb kéregtömbökből, amelyek egymáshoz képest mozognak. – Die Kruste besteht nicht aus einer einzigen starren Schale, sondern aus größeren Platten und kleineren Krustenblöcken, die sich gegeneinander bewegen.

12. Ahol ilyen tömbök ütköznek, hegyvidékek alakulhatnak ki. – Wo solche Blöcke zusammenstoßen, können Gebirge entstehen.

13. Ahol a kéreg megnyúlik és elvékonyodik, a talaj süllyedhet. – Wo die Kruste gedehnt und ausgedünnt wird, kann der Boden absinken.

14. A Kárpátok térségében mindkét folyamat egymás közvetlen közelében zajlott le. – Im Karpatenraum geschahen beide Dinge in räumlicher Nähe.

15. A széleken a kőzetrétegek összecsukódtak és egymás fölé csúsztak, míg a belsejében kialakult a későbbi medence. – An den Rändern falteten und überschoben sich Gesteinspakete, während sich im Inneren der spätere Beckenraum öffnete.

16. A Kárpátok ezért nem csupán a láthatáron elterülő díszlet, hanem ugyanazon történelem része, mint a Magyar-alföld. – Die Karpaten sind deshalb nicht bloß eine Kulisse am Horizont, sondern Teil derselben Geschichte wie die ungarische Ebene.

17. A mozgások pontos sorrendje a részletek tekintetében továbbra is a geológiai kutatások tárgyát képezi. – Die genaue Abfolge der Bewegungen ist in Einzelheiten weiterhin Gegenstand geologischer Forschung.

18. A süllyedés eleinte nem hozott létre kész tavat, sem kész síkságot. – Das Absinken schuf zunächst keinen fertigen See und auch keine fertige Tiefebene.

19. Olyan teret hozott létre, amelyben anyag gyűlhetett össze. – Es schuf Raum, in dem sich Material sammeln konnte.

20. A folyók kőzetdarabokat szállítottak a környező hegyekből és régebbi fennsíkokról. – Flüsse trugen Gesteinsbruchstücke aus den umgebenden Gebirgen und älteren Hochflächen heran.

21. A durvább kavicsok közelebb maradtak a peremekhez, míg a homok, az iszap és az agyag tovább jutott a medencébe. – Gröbere Gerölle blieben näher an den Rändern liegen, während Sand, Schluff und Ton weiter in das Becken gelangten.

22. Azokban az időszakokban, amikor nagyobb víztestek borították a medencét, finomszemcsés tavi üledékek is kialakultak. – In Zeiten, in denen größere Wasserflächen das Becken bedeckten, entstanden zusätzlich feinkörnige Seeablagerungen.

23. A fúrások és a szeizmikus vizsgálatok ezért azt mutatják, hogy az aljzat számos, egymásra rakódott rétegből áll, és nem egyetlen, homogén rétegcsomagból. – Bohrungen und seismische Untersuchungen zeigen deshalb einen Untergrund aus vielen übereinanderliegenden Schichten und nicht aus einem einzigen gleichartigen Paket.

24. A Nagy-alföld egyes részein az üledékréteg vastagsága több száz métert is elérhet. – In einzelnen Teilen der Großen Tiefebene kann die Sedimentfüllung mehrere hundert Meter mächtig werden.

25. A Makói-medencében és a medence más mély részein akár több mint ezer méter vastagságú fiatal üledékrétegekről is tudunk. – Im Makó-Trog und anderen tiefen Beckenabschnitten sind sogar mehr als tausend Meter junge Ablagerungen bekannt.

26. Ezek a számok jól mutatják, hogy a síkság nem egyszerűen egy lapos sziklaaljzat felszíne. – Solche Zahlen machen sichtbar, dass die Ebene nicht einfach die Oberfläche eines flachen Felsbodens ist.

27. Ez egy olyan táj, amely egy feltöltött mélyedés felett terül el. – Sie ist eine Landschaft, die sich über einer zugeschütteten Senke ausbreitet.

28. A feltöltődés egyúttal geológiai kiegyenlítő hatást is gyakorolt. – Die Auffüllung wirkte zugleich wie ein geologischer Ausgleich.

29. A széleken anyagot mosott el a víz, a mélyedésben pedig anyag rakódott le. – An den Rändern wurde Höhe abgetragen, und in der Senke wurde Material abgelagert.

30. Ez az egyszerű összefüggés összehasonlítható egy tálkával, amelyet fokozatosan homokkal töltenek meg. – Dieser einfache Zusammenhang lässt sich mit einer Schale vergleichen, die nach und nach mit Sand gefüllt wird.

31. A táj azonban nem lesz egyenletesen sima, mert a vízfolyások, a tektonikus mozgások és a különböző kőzetek megváltoztatják a mintázatot. – Die Landschaft wird dabei allerdings nicht gleichmäßig glatt, denn Wasserläufe, tektonische Bewegungen und unterschiedliche Gesteine verändern das Muster.

32. Mindazonáltal az üledékképződés csökkentette a szélek és a középső rész közötti nagy magasságkülönbségeket. – Dennoch verringerte die Sedimentation die großen Höhenunterschiede zwischen Rand und Mitte.

33. A folyók anyagukat deltoákban, kúpokban, folyóparti síkságokon és régi tómedencékben osztották szét. – Die Flüsse verteilten ihr Material in Fächern, Schwemmkegeln, Flussauen und alten Seebecken.

34. Később újra bevágódtak egyes üledékekbe, és áthelyezték medrüket. – Später schnitten sie sich in manche Ablagerungen wieder ein und verlagerten ihre Läufe.

35. Ezért még egy látszólag vízszintes síkság is rendelkezik száraz gerincekkel, nedves mélyedésekkel és alig látható domborzati lépcsőkkel. – Deshalb besitzt selbst eine scheinbar waagerechte Ebene trockene Rücken, feuchte Senken und kaum sichtbare Geländestufen.

36. Síkságuk nem geometriai tökéletesség, hanem az erózió és az üledékképződés közötti hosszú távú erőegyensúly eredménye. – Ihre Ebenheit ist keine geometrische Perfektion, sondern ein langfristiges Kräftegleichgewicht aus Abtragung und Ablagerung.

37. A domborzat így nemcsak azt árulja el, mi maradt meg, hanem azt is, mi tűnt el máshol. – Das Relief erzählt damit nicht nur, was stehen blieb, sondern auch, was anderswo verschwunden ist.

38. Magyarország aljzata emellett nagyon különböző korú kőzetekből áll. – Der Untergrund Ungarns besteht außerdem aus sehr verschieden alten Gesteinen.

39. Egyes kőzetblokkok több száz millió évvel ezelőtt keletkeztek, majd később elmozdultak, összecsukódtak vagy újra megemelkedtek. – Manche Gesteinsblöcke entstanden vor hunderten Millionen Jahren und wurden später verschoben, gefaltet oder erneut angehoben.

40. Más rétegek csak azután alakultak ki, hogy a medence lesüllyedt. – Andere Schichten bildeten sich erst, nachdem sich das Becken abgesenkt hatte.

41. Ebben az időbeli keverékben kemény kristályos kőzetek fekszenek puha üledékek mellett. – In dieser zeitlichen Mischung liegen harte kristalline Gesteine neben weichen Sedimenten.

42. A kristályos kőzetek megszilárdulás vagy átalakulás útján keletkeztek, és gyakran jobban ellenállnak a mállásnak, mint a laza üledékek. – Kristalline Gesteine sind durch Erstarrung oder Umwandlung entstanden und widerstehen der Verwitterung häufig besser als lockere Ablagerungen.

43. Az üledékek viszont könnyen elmosódhatnak, ha víz, fagy vagy szél hat rájuk. – Sedimente dagegen können sich leicht abschwemmen, wenn Wasser, Frost oder Wind sie angreifen.

44. Ahol egy kemény kőzetegység hosszabb ideig ellenállt az eróziónak, ott dombként maradt fenn. – Wo ein harter Gesteinskörper der Abtragung länger widerstand, blieb er als Erhebung zurück.

45. Ahol a puha anyag dominált, a felszín erőteljesebben kiegyenlítődhetett. – Wo weiches Material dominierte, konnte die Oberfläche stärker eingeebnet werden.

46. Magyarország középhegységei ezért nem az Alpok egyenletesen emelkedő előterét képezik. – Die Mittelgebirge Ungarns sind deshalb keine gleichmäßig ansteigende Vorstufe der Alpen.

47. Inkább olyanok, mint megmaradt szigetek és hegygerincek egy nagyrészt feltöltött medencében. – Sie wirken eher wie stehen gebliebene Inseln und Rücken in einem weitgehend verfüllten Becken.

48. Ez az ellentét különösen jól látható az északi középhegységben. – Besonders deutlich wird dieser Gegensatz am nördlichen Mittelgebirge.

49. Ott vulkáni kőzetek, mészkövek és régebbi hegyi kőzetek váltakoznak szűk területen. – Dort wechseln vulkanische Gesteine, Kalksteine und ältere Gebirgsgesteine auf engem Raum.

50. Tránsdanubia is rendelkezik hegyvonulatokkal, amelyek mai alakja a kőzetek, a törésvonalak és az erózió kölcsönhatásából alakult ki. – Auch Transdanubien besitzt Höhenzüge, deren heutige Gestalt aus dem Zusammenspiel von Gestein, Bruchlinien und Abtragung hervorgegangen ist.

51. Egy hegy ilyen esetben egy régi hegygerincből állhat, míg előterét lényegesen fiatalabb rétegek borítják. – Ein Berg kann dabei aus einem alten Gebirgsrumpf bestehen, während sein Vorland von wesentlich jüngeren Schichten bedeckt wird.

52. A „fiatal” szó a geológiában nem egy emberi élet korát jelenti, hanem a Föld történetében betöltött helyét. – Das Wort „jung“ beschreibt in der Geologie nicht das Alter eines einzelnen Menschenlebens, sondern eine Stellung innerhalb der Erdgeschichte.

53. Egy több millió éves üledék geológiai szempontból fiatal lehet, ha még régebbi kőzeteken fekszik. – Eine Ablagerung, die Millionen Jahre alt ist, kann geologisch jung sein, wenn sie auf noch älteren Gesteinen liegt.

54. Ezzel szemben egy magas hegygerinc régebbi lehet, mint a körülötte elterülő síkság. – Umgekehrt kann ein hoher Rücken älter sein als die Ebene, die ihn umgibt.

55. A táj ezért gyakran fordított sorrendben hordozza korát. – Die Landschaft trägt ihr Alter daher oft verkehrt herum.

56. A magas részek nem feltétlenül emelkedtek fel újonnan, a sík részek pedig nem feltétlenül eredetiek. – Das Hohe ist nicht notwendig neu aufgestiegen, und das Flache ist nicht notwendig ursprünglich.

57. Sok olyan terület, amely ma mélyen fekszik, csak süllyedés és feltöltődés révén nyerte el jelenlegi alakját. – Vieles, was heute tief liegt, wurde erst durch Absinken und Auffüllen zu dieser Form gebracht.

58. Egy harmadik erő adott hozzá egyes markáns formákat a képhez: a vulkanizmus. – Eine dritte Kraft fügte dem Bild einzelne markante Formen hinzu: der Vulkanismus.

59. Amikor a kéreg a medencében megnyúlt és elvékonyodott, a mély repedések megkönnyíthették a magma feljutását. – Als die Kruste im Beckenraum gedehnt und ausgedünnt wurde, konnten tiefe Brüche den Aufstieg von Magma erleichtern.

60. A magma a Föld belsejében található olvadt kőzet, amelyet a felszínen lávának neveznek. – Magma ist geschmolzenes Gestein im Erdinneren, das an der Oberfläche Lava genannt wird.

61. Nem minden magma jutott el a felszínre, és nem minden kitörés hagyott hátra tartósan felismerhető kúpot. – Nicht jedes Magma erreichte die Oberfläche, und nicht jeder Ausbruch hinterließ einen dauerhaft erkennbaren Kegel.

62. Néhány olvadt kőzet a korabeli felszín alatti hasadékokban és járatokban dermedt meg. – Manche Schmelzen erstarrten in Spalten und Gängen unter dem damaligen Gelände.

63. Mások lávafolyásokat, tufarétegeket vagy vulkáni kúpokat alkottak. – Andere bildeten Lavaströme, Tuffschichten oder Vulkankegel.

64. Észak-Magyarországon és a Balaton környékén különösen jól felismerhetők az ilyen vulkáni maradványok. – In Nordungarn und im Raum des Balatons sind solche vulkanischen Hinterlassenschaften besonders gut zu erkennen.

65. A Balaton környékén található feltűnő bazaltdombok közül sok nem teljes értékű vulkán, hanem egykori vulkáni képződmények kemény részei. – Viele der auffälligen Basaltkuppen am Balaton sind keine vollständigen Vulkane, sondern harte Teile ehemaliger vulkanischer Gebilde.

66. A körülöttük lévő lágyabb kőzeteket az idő múlásával erősebben erodálta a természet. – Die weicheren Gesteine um sie herum wurden im Lauf der Zeit stärker abgetragen.

67. Így az erózió bizonyos értelemben felfedte az ellenálló belső részt. – So legte die Erosion gewissermaßen das widerstandsfähige Innere frei.

68. A vulkanizmus ma már Magyarország geológiai múltjához tartozik, még akkor is, ha a föld alatt továbbra is meleg van. – Der Vulkanismus gehört heute zur geologischen Vergangenheit Ungarns, auch wenn die Erde unter dem Land weiterhin warm ist.

69. A medence vékony és elvékonyodott kéregéhez hozzájárul ahhoz, hogy a mélységből származó hő viszonylag könnyen jutjon a felszínre. – Die dünne und ausgedünnte Kruste des Beckens trägt dazu bei, dass Wärme aus der Tiefe vergleichsweise leicht nach oben gelangt.

70. Ez a hő, a vízben gazdagsággal együtt, magyarázza a termálforrások és a meleg talajvízkészletek nagy jelentőségét. – Diese Wärme erklärt zusammen mit dem Wasserreichtum die große Bedeutung von Thermalquellen und warmen Grundwasservorkommen.

71. Ez azonban nem egyenértékű a jelenlegi vulkanizmussal. – Sie ist jedoch nicht mit gegenwärtigem Vulkanismus gleichzusetzen.

72. A forró talaj geológiai időskálán még a vulkánok kialvása után is hosszú ideig hatást gyakorolhat. – Ein heißer Untergrund kann über geologische Zeiträume nachwirken, lange nachdem Vulkane erloschen sind.

73. A talajok és a kőzetek is őrzik ennek a tűzfázisnak a nyomait. – Auch Böden und Gesteine bewahren Spuren dieser Feuerphase.

74. A vulkáni hamu ásványi anyagokat szolgáltathat, és bizonyos kőzetek építő- vagy zúzalékanyagként is alkalmasak. – Vulkanische Aschen können Mineralstoffe liefern, und bestimmte Gesteine eignen sich als Bau- oder Schottermaterial.

75. A szőlőtermő területeken a vulkáni és egyéb ásványi talajrétegek emellett befolyásolják a talaj vízvezetését és felmelegedését is. – In Weinlandschaften beeinflussen vulkanische und andere mineralische Untergründe zudem die Wasserführung und Erwärmung der Böden.

76. Az ilyen tulajdonságok hasznosíthatósága azonban mindig az éghajlattól, a domborzattól és az emberi gazdálkodástól is függ. – Der Nutzen solcher Eigenschaften hängt allerdings immer auch von Klima, Gelände und menschlicher Bewirtschaftung ab.

77. Fentről nézve Magyarország ezért kis magasságkülönbségekkel rendelkező országnak tűnik. – Von oben betrachtet erscheint Ungarn deshalb als ein Land geringer Höhenunterschiede.

78. A Nemzeti Atlasz az ország területének körülbelül 82,4 százalékát a tengerszint feletti 200 méter alatti síksághoz sorolja. – Der Nationalatlas ordnet etwa 82,4 Prozent des Staatsgebiets dem Tiefland unterhalb von 200 Metern über dem Meeresspiegel zu.

79. Csak egy nagyon kis rész fekszik 500 méter felett. – Nur ein sehr kleiner Anteil liegt höher als 500 Meter.

80. A legmagasabb pont, a Mátra-hegységben található Kékes, 1 014 méter magas. – Der höchste Punkt, der Kékes im Mátra-Gebirge, erreicht 1.014 Meter.

81. A legalacsonyabb pont Gyálarétnél, Szeged közelében, a Tisza partján található, körülbelül 78 méterrel a tengerszint felett. – Der tiefste Punkt liegt bei Gyálarét nahe Szeged an der Theiß und etwa 78 Meter über dem Meeresspiegel.

82. A két pont között tehát körülbelül 936 magassági méter van, de ez a különbség nem egyenletes lépcsőként oszlik el az ország területén. – Zwischen beiden Punkten liegen also rund 936 Höhenmeter, doch diese Spanne verteilt sich nicht wie eine gleichmäßige Treppe über das Land.

83. A legmagasabb domborzati alakzatok elsősorban a peremvidéken és északon találhatóak, különálló középhegységek formájában. – Die höchsten Formen liegen vor allem als einzelne Mittelgebirge am Rand und im Norden.

84. Közöttük síkságok és enyhén hullámzó alföldek terülnek el. – Dazwischen breiten sich Ebenen und sanft gewellte Tiefländer aus.

85. Éppen azért, mert a nagy hegyek ritkák, már egy alacsony hegygerinc is meghatározhatja az utak, mezők, erdők és vízfolyások irányát. – Gerade weil große Berge selten sind, kann schon ein niedriger Rücken die Richtung von Straßen, Feldern, Wäldern und Wasserläufen bestimmen.

86. Egy sík vidéken a magasság nem válik jelentéktelenné, hanem érzékenyebbé válik. – In einem flachen Land wird die Höhe nicht unwichtig, sondern empfindlicher.

87. Néhány méteres szintkülönbség dönthet arról, hogy a víz elfolyik-e, megmarad-e, vagy beszivárog-e a talajba. – Ein Höhenunterschied von wenigen Metern kann entscheiden, ob Wasser abfließt, stehen bleibt oder in den Boden sickert.

88. Ez határozhatja meg, hogy egy szántóföldet rendszeresen eláraszt-e a víz, vagy száraz dombként emelkedik-e ki az árteréből. – Er kann darüber bestimmen, ob ein Acker regelmäßig überschwemmt wird oder als trockener Rücken aus der Aue ragt.

89. Ezen a sík vidéken a nagy folyóknak széles kanyarokat és mellékágakat kellett kialakítaniuk, mielőtt a gátak és a szabályozások korlátozták mozgásukat. – Die großen Flüsse mussten in dieser flachen Welt weite Bögen und Seitenarme bilden, bevor Deiche und Regulierungen ihre Bewegungen einschränkten.

90. A szél is felismeri a finom különbségeket, és nem mindenhol egyformán rakja le a homokot. – Auch der Wind erkennt die feinen Unterschiede und lagert Sand nicht überall gleich ab.

91. A löszön és más finomszemcsés üledékeken különösen termékeny talajok alakulhattak ki. – Auf Löss und anderen feinkörnigen Sedimenten konnten sich besonders fruchtbare Böden entwickeln.

92. A durva homokon a víz gyorsabban szivárog el, és a növényeknek más körülményekhez kell alkalmazkodniuk. – Auf grobem Sand versickert Wasser schneller, und Pflanzen müssen mit anderen Bedingungen zurechtkommen.

93. Az altalaj ezért a talajon keresztül hatással van a mezőgazdaságra is. – Der Untergrund wirkt deshalb durch die Böden bis in die Landwirtschaft hinein.

94. Ezenkívül befolyásolja azt is, hogy hol lehet biztonságosan épületeket alapozni, nyersanyagokat kitermelni vagy termálvizet kinyerni. – Er beeinflusst außerdem, wo Gebäude sicher gegründet, Rohstoffe gewonnen oder Thermalwasser erschlossen werden kann.

95. Ami a felszínen egységes síknak tűnik, az alatta és között kifejezett belső rendet rejt. – Was an der Oberfläche wie eine einheitliche Ebene aussieht, besitzt darunter und dazwischen eine ausgeprägte innere Ordnung.

96. A látható táj tehát több, különböző sebességű folyamat eredménye. – Die sichtbare Landschaft ist somit das Ergebnis mehrerer Vorgänge, die nicht dieselbe Geschwindigkeit hatten.

97. A kéregréteg süllyedése teret nyitott, a folyók és tavak kitöltötték azt, az erózió simította, a vulkanizmus pedig egyes kemény jeleket hagyott benne. – Das Absinken der Kruste öffnete den Raum, die Flüsse und Seen füllten ihn, die Erosion glättete ihn, und der Vulkanismus setzte einzelne harte Marken hinein.

98. Ezen folyamatok egyike sem ad teljes magyarázatot Magyarországra. – Kein einzelner dieser Vorgänge erklärt Ungarn vollständig.

99. Csak ezek együttes hatása teszi érthetővé, miért feküdhet egy kiterjedt síkság közepes hegyvidékek és vulkáni dombok mellett. – Erst ihr Zusammenspiel macht verständlich, warum eine weite Tiefebene neben Mittelgebirgen und vulkanischen Kuppen liegen kann.

100. A felszín mindössze egy sokkal régebbi történet legfiatalabb oldala. – Die Oberfläche ist dabei nur die jüngste Seite einer viel älteren Geschichte.

101. Nyugalmuk megtévesztő, mert alatta továbbra is hő, víz, nyomás és lassú mozgások hatnak. – Ihre Ruhe täuscht, weil unter ihr weiterhin Wärme, Wasser, Druck und langsame Bewegungen wirksam sind.

102. Magyarország síksága ezért nem a geológiai eseménytelenség jele. – Die Flachheit Ungarns ist daher kein Zeichen geologischer Ereignislosigkeit.

103. Ez a fedőlap egy olyan tér felett, amelyet lesüllyesztettek, feltöltöttek, átformáltak és tűz áthatott. – Sie ist das Deckblatt über einem Raum, der abgesunken, aufgefüllt, umgeformt und von Feuer durchdrungen wurde.

104. A felszínen az ország mozdulatlannak tűnik, míg kialakulása a mélységben zajló zűrzavarról árulkodik. – An der Oberfläche scheint das Land stillzuliegen, während seine Entstehung von Aufruhr in der Tiefe erzählt.

(aufklappen)magyar

1. Aki a Nagyalföldön kutat fúr, hosszú ideig laza anyagban haladhat, mielőtt a fúró szilárd kőzethez érne.

2. A mezők, utak és falvak alatt agyag-, homok-, kavics- és iszaprétegek fekszenek, amelyeket a folyók és tavak nagyon hosszú idő alatt rakódtak le.

3. A sík felszín ezért olyan mélységet rejt, amely a szemnek sehol sem tűnik fel.

4. Magyarország nem azért sík, mert itt mindig is egy sík lemez feküdt volna.

5. Síksága inkább egy hatalmas geológiai folyamat eredménye.

6. Először a földkéreg nagy része süllyedt le, majd a víz és a folyók lassan feltöltötték az így kialakult mélyedést.

7. Ami ma nyugodt tájnak tűnik, az tehát egy mozgalmas történelem felső rétege.

8. A medence, amelyben Magyarország fekszik, a Kárpátok íve belsejében található Pannóniai-medencéhez tartozik.

9. Ezt a területet elsősorban a miocén és a pliocén időszakokban, azaz a későbbiekben a tercier korszak egyes szakaszaiban alakították át tektonikai mozgások.

10. A tektonika a szilárd földkéreg lassú mozgásait és deformációit jelenti.

11. A kéreg nem egyetlen merev héjból áll, hanem nagyobb lemezekből és kisebb kéregtömbökből, amelyek egymáshoz képest mozognak.

12. Ahol ilyen tömbök ütköznek, hegyvidékek alakulhatnak ki.

13. Ahol a kéreg megnyúlik és elvékonyodik, a talaj süllyedhet.

14. A Kárpátok térségében mindkét folyamat egymás közvetlen közelében zajlott le.

15. A széleken a kőzetrétegek összecsukódtak és egymás fölé csúsztak, míg a belsejében kialakult a későbbi medence.

16. A Kárpátok ezért nem csupán a láthatáron elterülő díszlet, hanem ugyanazon történelem része, mint a Magyar-alföld.

17. A mozgások pontos sorrendje a részletek tekintetében továbbra is a geológiai kutatások tárgyát képezi.

18. A süllyedés eleinte nem hozott létre kész tavat, sem kész síkságot.

19. Olyan teret hozott létre, amelyben anyag gyűlhetett össze.

20. A folyók kőzetdarabokat szállítottak a környező hegyekből és régebbi fennsíkokról.

21. A durvább kavicsok közelebb maradtak a peremekhez, míg a homok, az iszap és az agyag tovább jutott a medencébe.

22. Azokban az időszakokban, amikor nagyobb víztestek borították a medencét, finomszemcsés tavi üledékek is kialakultak.

23. A fúrások és a szeizmikus vizsgálatok ezért azt mutatják, hogy az aljzat számos, egymásra rakódott rétegből áll, és nem egyetlen, homogén rétegcsomagból.

24. A Nagy-alföld egyes részein az üledékréteg vastagsága több száz métert is elérhet.

25. A Makói-medencében és a medence más mély részein akár több mint ezer méter vastagságú fiatal üledékrétegekről is tudunk.

26. Ezek a számok jól mutatják, hogy a síkság nem egyszerűen egy lapos sziklaaljzat felszíne.

27. Ez egy olyan táj, amely egy feltöltött mélyedés felett terül el.

28. A feltöltődés egyúttal geológiai kiegyenlítő hatást is gyakorolt.

29. A széleken anyagot mosott el a víz, a mélyedésben pedig anyag rakódott le.

30. Ez az egyszerű összefüggés összehasonlítható egy tálkával, amelyet fokozatosan homokkal töltenek meg.

31. A táj azonban nem lesz egyenletesen sima, mert a vízfolyások, a tektonikus mozgások és a különböző kőzetek megváltoztatják a mintázatot.

32. Mindazonáltal az üledékképződés csökkentette a szélek és a középső rész közötti nagy magasságkülönbségeket.

33. A folyók anyagukat deltoákban, kúpokban, folyóparti síkságokon és régi tómedencékben osztották szét.

34. Később újra bevágódtak egyes üledékekbe, és áthelyezték medrüket.

35. Ezért még egy látszólag vízszintes síkság is rendelkezik száraz gerincekkel, nedves mélyedésekkel és alig látható domborzati lépcsőkkel.

36. Síkságuk nem geometriai tökéletesség, hanem az erózió és az üledékképződés közötti hosszú távú erőegyensúly eredménye.

37. A domborzat így nemcsak azt árulja el, mi maradt meg, hanem azt is, mi tűnt el máshol.

38. Magyarország aljzata emellett nagyon különböző korú kőzetekből áll.

39. Egyes kőzetblokkok több száz millió évvel ezelőtt keletkeztek, majd később elmozdultak, összecsukódtak vagy újra megemelkedtek.

40. Más rétegek csak azután alakultak ki, hogy a medence lesüllyedt.

41. Ebben az időbeli keverékben kemény kristályos kőzetek fekszenek puha üledékek mellett.

42. A kristályos kőzetek megszilárdulás vagy átalakulás útján keletkeztek, és gyakran jobban ellenállnak a mállásnak, mint a laza üledékek.

43. Az üledékek viszont könnyen elmosódhatnak, ha víz, fagy vagy szél hat rájuk.

44. Ahol egy kemény kőzetegység hosszabb ideig ellenállt az eróziónak, ott dombként maradt fenn.

45. Ahol a puha anyag dominált, a felszín erőteljesebben kiegyenlítődhetett.

46. Magyarország középhegységei ezért nem az Alpok egyenletesen emelkedő előterét képezik.

47. Inkább olyanok, mint megmaradt szigetek és hegygerincek egy nagyrészt feltöltött medencében.

48. Ez az ellentét különösen jól látható az északi középhegységben.

49. Ott vulkáni kőzetek, mészkövek és régebbi hegyi kőzetek váltakoznak szűk területen.

50. Tránsdanubia is rendelkezik hegyvonulatokkal, amelyek mai alakja a kőzetek, a törésvonalak és az erózió kölcsönhatásából alakult ki.

51. Egy hegy ilyen esetben egy régi hegygerincből állhat, míg előterét lényegesen fiatalabb rétegek borítják.

52. A „fiatal” szó a geológiában nem egy emberi élet korát jelenti, hanem a Föld történetében betöltött helyét.

53. Egy több millió éves üledék geológiai szempontból fiatal lehet, ha még régebbi kőzeteken fekszik.

54. Ezzel szemben egy magas hegygerinc régebbi lehet, mint a körülötte elterülő síkság.

55. A táj ezért gyakran fordított sorrendben hordozza korát.

56. A magas részek nem feltétlenül emelkedtek fel újonnan, a sík részek pedig nem feltétlenül eredetiek.

57. Sok olyan terület, amely ma mélyen fekszik, csak süllyedés és feltöltődés révén nyerte el jelenlegi alakját.

58. Egy harmadik erő adott hozzá egyes markáns formákat a képhez: a vulkanizmus.

59. Amikor a kéreg a medencében megnyúlt és elvékonyodott, a mély repedések megkönnyíthették a magma feljutását.

60. A magma a Föld belsejében található olvadt kőzet, amelyet a felszínen lávának neveznek.

61. Nem minden magma jutott el a felszínre, és nem minden kitörés hagyott hátra tartósan felismerhető kúpot.

62. Néhány olvadt kőzet a korabeli felszín alatti hasadékokban és járatokban dermedt meg.

63. Mások lávafolyásokat, tufarétegeket vagy vulkáni kúpokat alkottak.

64. Észak-Magyarországon és a Balaton környékén különösen jól felismerhetők az ilyen vulkáni maradványok.

65. A Balaton környékén található feltűnő bazaltdombok közül sok nem teljes értékű vulkán, hanem egykori vulkáni képződmények kemény részei.

66. A körülöttük lévő lágyabb kőzeteket az idő múlásával erősebben erodálta a természet.

67. Így az erózió bizonyos értelemben felfedte az ellenálló belső részt.

68. A vulkanizmus ma már Magyarország geológiai múltjához tartozik, még akkor is, ha a föld alatt továbbra is meleg van.

69. A medence vékony és elvékonyodott kéregéhez hozzájárul ahhoz, hogy a mélységből származó hő viszonylag könnyen jutjon a felszínre.

70. Ez a hő, a vízben gazdagsággal együtt, magyarázza a termálforrások és a meleg talajvízkészletek nagy jelentőségét.

71. Ez azonban nem egyenértékű a jelenlegi vulkanizmussal.

72. A forró talaj geológiai időskálán még a vulkánok kialvása után is hosszú ideig hatást gyakorolhat.

73. A talajok és a kőzetek is őrzik ennek a tűzfázisnak a nyomait.

74. A vulkáni hamu ásványi anyagokat szolgáltathat, és bizonyos kőzetek építő- vagy zúzalékanyagként is alkalmasak.

75. A szőlőtermő területeken a vulkáni és egyéb ásványi talajrétegek emellett befolyásolják a talaj vízvezetését és felmelegedését is.

76. Az ilyen tulajdonságok hasznosíthatósága azonban mindig az éghajlattól, a domborzattól és az emberi gazdálkodástól is függ.

77. Fentről nézve Magyarország ezért kis magasságkülönbségekkel rendelkező országnak tűnik.

78. A Nemzeti Atlasz az ország területének körülbelül 82,4 százalékát a tengerszint feletti 200 méter alatti síksághoz sorolja.

79. Csak egy nagyon kis rész fekszik 500 méter felett.

80. A legmagasabb pont, a Mátra-hegységben található Kékes, 1 014 méter magas.

81. A legalacsonyabb pont Gyálarétnél, Szeged közelében, a Tisza partján található, körülbelül 78 méterrel a tengerszint felett.

82. A két pont között tehát körülbelül 936 magassági méter van, de ez a különbség nem egyenletes lépcsőként oszlik el az ország területén.

83. A legmagasabb domborzati alakzatok elsősorban a peremvidéken és északon találhatóak, különálló középhegységek formájában.

84. Közöttük síkságok és enyhén hullámzó alföldek terülnek el.

85. Éppen azért, mert a nagy hegyek ritkák, már egy alacsony hegygerinc is meghatározhatja az utak, mezők, erdők és vízfolyások irányát.

86. Egy sík vidéken a magasság nem válik jelentéktelenné, hanem érzékenyebbé válik.

87. Néhány méteres szintkülönbség dönthet arról, hogy a víz elfolyik-e, megmarad-e, vagy beszivárog-e a talajba.

88. Ez határozhatja meg, hogy egy szántóföldet rendszeresen eláraszt-e a víz, vagy száraz dombként emelkedik-e ki az árteréből.

89. Ezen a sík vidéken a nagy folyóknak széles kanyarokat és mellékágakat kellett kialakítaniuk, mielőtt a gátak és a szabályozások korlátozták mozgásukat.

90. A szél is felismeri a finom különbségeket, és nem mindenhol egyformán rakja le a homokot.

91. A löszön és más finomszemcsés üledékeken különösen termékeny talajok alakulhattak ki.

92. A durva homokon a víz gyorsabban szivárog el, és a növényeknek más körülményekhez kell alkalmazkodniuk.

93. Az altalaj ezért a talajon keresztül hatással van a mezőgazdaságra is.

94. Ezenkívül befolyásolja azt is, hogy hol lehet biztonságosan épületeket alapozni, nyersanyagokat kitermelni vagy termálvizet kinyerni.

95. Ami a felszínen egységes síknak tűnik, az alatta és között kifejezett belső rendet rejt.

96. A látható táj tehát több, különböző sebességű folyamat eredménye.

97. A kéregréteg süllyedése teret nyitott, a folyók és tavak kitöltötték azt, az erózió simította, a vulkanizmus pedig egyes kemény jeleket hagyott benne.

98. Ezen folyamatok egyike sem ad teljes magyarázatot Magyarországra.

99. Csak ezek együttes hatása teszi érthetővé, miért feküdhet egy kiterjedt síkság közepes hegyvidékek és vulkáni dombok mellett.

100. A felszín mindössze egy sokkal régebbi történet legfiatalabb oldala.

101. Nyugalmuk megtévesztő, mert alatta továbbra is hő, víz, nyomás és lassú mozgások hatnak.

102. Magyarország síksága ezért nem a geológiai eseménytelenség jele.

103. Ez a fedőlap egy olyan tér felett, amelyet lesüllyesztettek, feltöltöttek, átformáltak és tűz áthatott.

104. A felszínen az ország mozdulatlannak tűnik, míg kialakulása a mélységben zajló zűrzavarról árulkodik.

(aufklappen)német

1. Wer in der Großen Tiefebene einen Brunnen bohrt, kann lange durch lockeres Material dringen, bevor der Bohrer festen Fels erreicht.

2. Unter Feldern, Straßen und Dörfern liegen Schichten aus Ton, Sand, Kies und Schluff, die Flüsse und Seen über sehr lange Zeit abgelagert haben.

3. Die flache Oberfläche verdeckt deshalb eine Tiefe, die dem Auge nirgends auffällt.

4. Ungarn ist nicht flach, weil hier immer schon eine ebene Platte gelegen hätte.

5. Seine Ebenheit ist vielmehr das Ergebnis eines gewaltigen geologischen Vorgangs.

6. Erst sank ein großer Teil der Erdkruste ab, dann füllten Wasser und Flüsse die entstandene Senke langsam wieder auf.

7. Was heute wie eine ruhige Landschaft aussieht, ist also die obere Schicht einer bewegten Geschichte.

8. Das Becken, in dem Ungarn liegt, gehört zum Pannonischen Becken im Inneren des Karpatenbogens.

9. Dieser Raum wurde vor allem im Miozän und Pliozän, also in Abschnitten des jüngeren Tertiärs, durch tektonische Bewegungen umgeformt.

10. Tektonik bezeichnet die langsamen Bewegungen und Verformungen der festen Erdkruste.

11. Die Kruste besteht nicht aus einer einzigen starren Schale, sondern aus größeren Platten und kleineren Krustenblöcken, die sich gegeneinander bewegen.

12. Wo solche Blöcke zusammenstoßen, können Gebirge entstehen.

13. Wo die Kruste gedehnt und ausgedünnt wird, kann der Boden absinken.

14. Im Karpatenraum geschahen beide Dinge in räumlicher Nähe.

15. An den Rändern falteten und überschoben sich Gesteinspakete, während sich im Inneren der spätere Beckenraum öffnete.

16. Die Karpaten sind deshalb nicht bloß eine Kulisse am Horizont, sondern Teil derselben Geschichte wie die ungarische Ebene.

17. Die genaue Abfolge der Bewegungen ist in Einzelheiten weiterhin Gegenstand geologischer Forschung.

18. Das Absinken schuf zunächst keinen fertigen See und auch keine fertige Tiefebene.

19. Es schuf Raum, in dem sich Material sammeln konnte.

20. Flüsse trugen Gesteinsbruchstücke aus den umgebenden Gebirgen und älteren Hochflächen heran.

21. Gröbere Gerölle blieben näher an den Rändern liegen, während Sand, Schluff und Ton weiter in das Becken gelangten.

22. In Zeiten, in denen größere Wasserflächen das Becken bedeckten, entstanden zusätzlich feinkörnige Seeablagerungen.

23. Bohrungen und seismische Untersuchungen zeigen deshalb einen Untergrund aus vielen übereinanderliegenden Schichten und nicht aus einem einzigen gleichartigen Paket.

24. In einzelnen Teilen der Großen Tiefebene kann die Sedimentfüllung mehrere hundert Meter mächtig werden.

25. Im Makó-Trog und anderen tiefen Beckenabschnitten sind sogar mehr als tausend Meter junge Ablagerungen bekannt.

26. Solche Zahlen machen sichtbar, dass die Ebene nicht einfach die Oberfläche eines flachen Felsbodens ist.

27. Sie ist eine Landschaft, die sich über einer zugeschütteten Senke ausbreitet.

28. Die Auffüllung wirkte zugleich wie ein geologischer Ausgleich.

29. An den Rändern wurde Höhe abgetragen, und in der Senke wurde Material abgelagert.

30. Dieser einfache Zusammenhang lässt sich mit einer Schale vergleichen, die nach und nach mit Sand gefüllt wird.

31. Die Landschaft wird dabei allerdings nicht gleichmäßig glatt, denn Wasserläufe, tektonische Bewegungen und unterschiedliche Gesteine verändern das Muster.

32. Dennoch verringerte die Sedimentation die großen Höhenunterschiede zwischen Rand und Mitte.

33. Die Flüsse verteilten ihr Material in Fächern, Schwemmkegeln, Flussauen und alten Seebecken.

34. Später schnitten sie sich in manche Ablagerungen wieder ein und verlagerten ihre Läufe.

35. Deshalb besitzt selbst eine scheinbar waagerechte Ebene trockene Rücken, feuchte Senken und kaum sichtbare Geländestufen.

36. Ihre Ebenheit ist keine geometrische Perfektion, sondern ein langfristiges Kräftegleichgewicht aus Abtragung und Ablagerung.

37. Das Relief erzählt damit nicht nur, was stehen blieb, sondern auch, was anderswo verschwunden ist.

38. Der Untergrund Ungarns besteht außerdem aus sehr verschieden alten Gesteinen.

39. Manche Gesteinsblöcke entstanden vor hunderten Millionen Jahren und wurden später verschoben, gefaltet oder erneut angehoben.

40. Andere Schichten bildeten sich erst, nachdem sich das Becken abgesenkt hatte.

41. In dieser zeitlichen Mischung liegen harte kristalline Gesteine neben weichen Sedimenten.

42. Kristalline Gesteine sind durch Erstarrung oder Umwandlung entstanden und widerstehen der Verwitterung häufig besser als lockere Ablagerungen.

43. Sedimente dagegen können sich leicht abschwemmen, wenn Wasser, Frost oder Wind sie angreifen.

44. Wo ein harter Gesteinskörper der Abtragung länger widerstand, blieb er als Erhebung zurück.

45. Wo weiches Material dominierte, konnte die Oberfläche stärker eingeebnet werden.

46. Die Mittelgebirge Ungarns sind deshalb keine gleichmäßig ansteigende Vorstufe der Alpen.

47. Sie wirken eher wie stehen gebliebene Inseln und Rücken in einem weitgehend verfüllten Becken.

48. Besonders deutlich wird dieser Gegensatz am nördlichen Mittelgebirge.

49. Dort wechseln vulkanische Gesteine, Kalksteine und ältere Gebirgsgesteine auf engem Raum.

50. Auch Transdanubien besitzt Höhenzüge, deren heutige Gestalt aus dem Zusammenspiel von Gestein, Bruchlinien und Abtragung hervorgegangen ist.

51. Ein Berg kann dabei aus einem alten Gebirgsrumpf bestehen, während sein Vorland von wesentlich jüngeren Schichten bedeckt wird.

52. Das Wort „jung“ beschreibt in der Geologie nicht das Alter eines einzelnen Menschenlebens, sondern eine Stellung innerhalb der Erdgeschichte.

53. Eine Ablagerung, die Millionen Jahre alt ist, kann geologisch jung sein, wenn sie auf noch älteren Gesteinen liegt.

54. Umgekehrt kann ein hoher Rücken älter sein als die Ebene, die ihn umgibt.

55. Die Landschaft trägt ihr Alter daher oft verkehrt herum.

56. Das Hohe ist nicht notwendig neu aufgestiegen, und das Flache ist nicht notwendig ursprünglich.

57. Vieles, was heute tief liegt, wurde erst durch Absinken und Auffüllen zu dieser Form gebracht.

58. Eine dritte Kraft fügte dem Bild einzelne markante Formen hinzu: der Vulkanismus.

59. Als die Kruste im Beckenraum gedehnt und ausgedünnt wurde, konnten tiefe Brüche den Aufstieg von Magma erleichtern.

60. Magma ist geschmolzenes Gestein im Erdinneren, das an der Oberfläche Lava genannt wird.

61. Nicht jedes Magma erreichte die Oberfläche, und nicht jeder Ausbruch hinterließ einen dauerhaft erkennbaren Kegel.

62. Manche Schmelzen erstarrten in Spalten und Gängen unter dem damaligen Gelände.

63. Andere bildeten Lavaströme, Tuffschichten oder Vulkankegel.

64. In Nordungarn und im Raum des Balatons sind solche vulkanischen Hinterlassenschaften besonders gut zu erkennen.

65. Viele der auffälligen Basaltkuppen am Balaton sind keine vollständigen Vulkane, sondern harte Teile ehemaliger vulkanischer Gebilde.

66. Die weicheren Gesteine um sie herum wurden im Lauf der Zeit stärker abgetragen.

67. So legte die Erosion gewissermaßen das widerstandsfähige Innere frei.

68. Der Vulkanismus gehört heute zur geologischen Vergangenheit Ungarns, auch wenn die Erde unter dem Land weiterhin warm ist.

69. Die dünne und ausgedünnte Kruste des Beckens trägt dazu bei, dass Wärme aus der Tiefe vergleichsweise leicht nach oben gelangt.

70. Diese Wärme erklärt zusammen mit dem Wasserreichtum die große Bedeutung von Thermalquellen und warmen Grundwasservorkommen.

71. Sie ist jedoch nicht mit gegenwärtigem Vulkanismus gleichzusetzen.

72. Ein heißer Untergrund kann über geologische Zeiträume nachwirken, lange nachdem Vulkane erloschen sind.

73. Auch Böden und Gesteine bewahren Spuren dieser Feuerphase.

74. Vulkanische Aschen können Mineralstoffe liefern, und bestimmte Gesteine eignen sich als Bau- oder Schottermaterial.

75. In Weinlandschaften beeinflussen vulkanische und andere mineralische Untergründe zudem die Wasserführung und Erwärmung der Böden.

76. Der Nutzen solcher Eigenschaften hängt allerdings immer auch von Klima, Gelände und menschlicher Bewirtschaftung ab.

77. Von oben betrachtet erscheint Ungarn deshalb als ein Land geringer Höhenunterschiede.

78. Der Nationalatlas ordnet etwa 82,4 Prozent des Staatsgebiets dem Tiefland unterhalb von 200 Metern über dem Meeresspiegel zu.

79. Nur ein sehr kleiner Anteil liegt höher als 500 Meter.

80. Der höchste Punkt, der Kékes im Mátra-Gebirge, erreicht 1.014 Meter.

81. Der tiefste Punkt liegt bei Gyálarét nahe Szeged an der Theiß und etwa 78 Meter über dem Meeresspiegel.

82. Zwischen beiden Punkten liegen also rund 936 Höhenmeter, doch diese Spanne verteilt sich nicht wie eine gleichmäßige Treppe über das Land.

83. Die höchsten Formen liegen vor allem als einzelne Mittelgebirge am Rand und im Norden.

84. Dazwischen breiten sich Ebenen und sanft gewellte Tiefländer aus.

85. Gerade weil große Berge selten sind, kann schon ein niedriger Rücken die Richtung von Straßen, Feldern, Wäldern und Wasserläufen bestimmen.

86. In einem flachen Land wird die Höhe nicht unwichtig, sondern empfindlicher.

87. Ein Höhenunterschied von wenigen Metern kann entscheiden, ob Wasser abfließt, stehen bleibt oder in den Boden sickert.

88. Er kann darüber bestimmen, ob ein Acker regelmäßig überschwemmt wird oder als trockener Rücken aus der Aue ragt.

89. Die großen Flüsse mussten in dieser flachen Welt weite Bögen und Seitenarme bilden, bevor Deiche und Regulierungen ihre Bewegungen einschränkten.

90. Auch der Wind erkennt die feinen Unterschiede und lagert Sand nicht überall gleich ab.

91. Auf Löss und anderen feinkörnigen Sedimenten konnten sich besonders fruchtbare Böden entwickeln.

92. Auf grobem Sand versickert Wasser schneller, und Pflanzen müssen mit anderen Bedingungen zurechtkommen.

93. Der Untergrund wirkt deshalb durch die Böden bis in die Landwirtschaft hinein.

94. Er beeinflusst außerdem, wo Gebäude sicher gegründet, Rohstoffe gewonnen oder Thermalwasser erschlossen werden kann.

95. Was an der Oberfläche wie eine einheitliche Ebene aussieht, besitzt darunter und dazwischen eine ausgeprägte innere Ordnung.

96. Die sichtbare Landschaft ist somit das Ergebnis mehrerer Vorgänge, die nicht dieselbe Geschwindigkeit hatten.

97. Das Absinken der Kruste öffnete den Raum, die Flüsse und Seen füllten ihn, die Erosion glättete ihn, und der Vulkanismus setzte einzelne harte Marken hinein.

98. Kein einzelner dieser Vorgänge erklärt Ungarn vollständig.

99. Erst ihr Zusammenspiel macht verständlich, warum eine weite Tiefebene neben Mittelgebirgen und vulkanischen Kuppen liegen kann.

100. Die Oberfläche ist dabei nur die jüngste Seite einer viel älteren Geschichte.

101. Ihre Ruhe täuscht, weil unter ihr weiterhin Wärme, Wasser, Druck und langsame Bewegungen wirksam sind.

102. Die Flachheit Ungarns ist daher kein Zeichen geologischer Ereignislosigkeit.

103. Sie ist das Deckblatt über einem Raum, der abgesunken, aufgefüllt, umgeformt und von Feuer durchdrungen wurde.

104. An der Oberfläche scheint das Land stillzuliegen, während seine Entstehung von Aufruhr in der Tiefe erzählt.