2.1.3 A vulkanizmus – Der Vulkanismus

1. A Balaton északi partja felett emelkedik a Badacsony, amelynek teteje feltűnően lapos, mintha valaki késsel levágta volna a hegyet.

2. Alakja nem a táj véletlen alkotása, hanem egy vulkáni történelem maradványa, amelynek legszembetűnőbb része csak a tűz kialvása után jött létre.

3. Magyarországon ma nincs aktív vulkán.

4. Ennek ellenére a vulkanizmus azok közé az erők közé tartozik, amelyek segítségével megérthetővé válik az ország.

5. Hegyvidékeket hozott létre északon, egyes kúpokat és asztalszerű hegyeket nyugaton, és utat nyitott a mélyből érkező hőnek és víznek.

6. A magyar vulkánok nem mind egyszerre füstöltek, és nem is egyforma típusúak voltak.

7. Némelyik egy kiterjedt vulkáni övezethez tartozott, mások pedig már kialakult tájban elszórt egyedi kráterek voltak.

8. Közös bennük, hogy kőzeteik ma fiatalabb üledékek és erősen lekopott hegygerincek között helyezkednek el.

9. Aki ezeket a formákat értelmezi, az ezért nem csupán a korábbi kitöréseket látja, hanem az azokat követő millió évek munkáját is.

10. Magyarország vulkanizmusa nem annyira egyedi esemény, mint inkább a tűz, a lehűlés, a felemelkedés és az erózió sorozata.

11. Mélyebb oka a Kárpáti-medence földkéregének tágulásához kapcsolódik.

12. Amikor a kéreg elvékonyodott és a medence lesüllyedt, repedések keletkeztek, amelyek utat nyithattak a felszálló magmának.

13. A magma a Föld belsejében található olvadt kőzet, míg láváról akkor beszélünk, amikor ez az anyag a felszínre tör.

14. A tágulás nem mindenhol hozott létre egyforma méretű nyílást, ezért a kitörések térben és időben egyenetlenül oszlottak el.

15. A felfelé törő magma nem egyszerűen áttört egy egységes kőzetrétegen.

16. Különböző kéregtömbökkel, üledékekkel és régebbi kőzetekkel találkozott, amelyek befolyásolták összetételét és emelkedési útját.

17. Ezért Magyarország vulkáni tájai geológiai szempontból nem úgy néznek ki, mintha egyetlen vulkán részei lennének.

18. Északon a miocénben alakult ki egy vulkáni övezet, amelynek kőzetei körülbelül húsz-tíz millió évvel ezelőtt kerültek a felszínre.

19. Az időadatok kerekítettek, mivel az egyes kitörési fázisok és azok pontos elhatárolása a kőzet testétől függően eltérően határozható meg.

20. Az azonban biztos, hogy ezek a vulkánok jóval a modern ember megjelenése előtt kialudtak.

21. Az északi vulkáni területek közé elsősorban a Börzsöny, a Visegrádi-hegység, a Cserhát és a Mátra tartoznak.

22. Jellegzetes kőzeteik az andezit, a dazit és a vulkáni tufák.

23. Az andezit és a dazit megszilárdult láva, amely viszonylag sok kovasavat tartalmaz, és ezért viszkózusabb lehet, mint a bazaltos láva.

24. A tufa akkor keletkezik, amikor a kilökött vulkáni anyagok, például a hamu és a kőzetdarabok, később megszilárdulnak.

25. Az ilyen üledékek heves robbanásokból származhatnak, de ismételt kitörésekből is, amelyek rétegenként épülnek fel.

26. A Börzsöny még mindig megőrizte egy erősen erodált vulkáni hegytest alakját.

27. A Mátrában a vulkáni kőzetek kiterjedt közepes magasságú hegyvidéket alkotnak, amelynek legmagasabb pontja a Kékes.

28. A Cserhát ma dombosabbnak és kevésbé zártnak tűnik, mert az erózió különböző mértékben alakította ki vulkáni és üledékes kőzeteit.

29. A hegyláncok között nincsenek egymástól élesen elválasztott fejezetek a Föld történetében, hanem átmenetek, egymásra rétegződések és törészónák.

30. Az északi vulkáni táj ezért inkább egy nagyobb vulkáni ív erodált részlete, mint egy sor elszigetelt, mesekönyvbe illő kúp.

31. Egy másik tájtípus alakult ki a Balatonon és a Balatoni-fennsíkon.

32. Ott körülbelül nyolc és két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött egy újabb bazaltos vulkanizmus.

33. A bazalt egy sötét, többnyire vas- és magnéziumban gazdag kőzet, amely viszonylag folyékony láva kialakulásából származik.

34. A kitörések ebben a régióban több tucat kis vulkáni központot hoztak létre, köztük krátereket, lávafolyásokat, salakkúpokat és márokat.

35. A maar egy többnyire lapos vulkáni kráter, amely a felszálló magma és a talajvíz közötti robbanásszerű reakció eredményeként jöhet létre.

36. A Tihanyi-félsziget olyan alakzatokat őriz, amelyek egy ilyen robbanásszerű kitöréshez kapcsolódnak.

37. A tapolcai medencében és a szomszédos tájakon bazalthegyek emelkedtek ki egy olyan felszínből, amelyet akkoriban részben fiatal tavi üledékek jellemeztek.

38. A mai Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc és a Gulács e vulkáni korszak legismertebb maradványai közé tartoznak.

39. Szembetűnő kontúrjaik nem azt jelentik, hogy teljes vulkáni kúpokként maradtak fenn.

40. Inkább egy későbbi szelekció eredményei, amelynek során a táj eltávolította a puha részeket, és csak az ellenálló részeket hagyta meg.

41. A kitörések befejeztével a lávaárak kihűltek, a hamurétegek pedig kőzetté alakultak.

42. Ezt követően a víz, a fagy és a szél hatására a környező üledékek eróziónak lettek kitéve.

43. A Pannóniai-tó üledékei sok helyen puhábbak voltak, mint a bazaltburkolatok és a kőzetcsatornák.

44. Ahol egy kemény bazaltlemez védte az alatta lévő üledékeket, ott egy asztalszerű hegy maradt vissza.

45. Ezt a folyamatot szelektív eróziónak nevezik, mert nem minden kőzetfajta ugyanolyan gyorsan kopik el.

46. Ez a folyamat néha éppen akkor emeli ki különösen jól egy egykori vulkán alakját, amikor külső kúpja már rég eltűnt.

47. A hegy ekkor olyan, mint egy építmény, amelynek falazata lekopott, míg csak a kemény fedlap és a belső kráter maradt meg.

48. Az analógiának vannak határai, hiszen a vulkán nem szabályos felépítésű épület, hanem egy egyenetlen test, amely lávából, tufából, törmelékből és utólag kialakult repedésekből áll.

49. A Szent György-hegyen található jól ismert bazaltorgonák jól szemléltetik, hogyan oszthatja fel magát a kihűlő lávatömeg oszlopszerű formákra.

50. Ezek az oszlopok nem megdermedt lángok, hanem hűtési repedések egy olyan kőzetben, amely zsugorodás közben sokszög alakú struktúrákat alkotott.

51. A Monoszló melletti Hegyestű különösen szemléletesen mutatja be egy ilyen vulkáni maradvány belső felépítését.

52. A korábbi kőbányában végzett kitermelés egy oszlopszerű bazaltból álló magas falat tárt fel.

53. Ami első pillantásra mesterséges falnak tűnik, valójában egy lehűlt vulkáni test keresztmetszete.

54. Az ilyen kőzetkibontásokból látható, hogy egy-egy hegy több lávafolyást és lehűlési fázist is magában foglalhat.

55. A hegy látható alakja ezért csupán egy sokkal hosszabb fejlődési folyamat utolsó felülete.

56. Először a kitörés határozta meg, hogy hol rakódott le a láva és a hamu.

57. Ezt követően a hegyemelkedés, az éghajlat és a vízelvezetés határozta meg, hogy mely rétegek maradtak fenn.

58. A jégkorszakok a fagyhatás révén fokozta a sziklák szétesését, és meglazította a lejtők kőzetét.

59. A mai szőlőültetvények és falvak tehát olyan tájon fekszenek, amelynek alaprajzát vulkánok alakították ki, de részleteit a víz és az ember alakította át.

60. A vulkanizmus magyarázza ezeknek a formáknak a keletkezését, de nem minden vonalat, amelyet ma rajtuk láthatunk.

61. A talaj is elárulja, hogy a vulkáni kőzet több, mint egy sötét kő az út szélén.

62. Az időjárás hatására a bazalt, az andezit és a tufa kisebb ásványi szemcsékre bomlik.

63. A növénygyökerek, a víz és a talajszervezetek ezt az anyagot humusszal keverik össze, és ebből élő talajréteget képeznek.

64. A bazalt táplálékban gazdag talajt biztosíthat, mivel ásványi anyagai nedves körülmények között olyan elemeket szabadítanak fel, mint a kalcium, a magnézium és a vas.

65. Ez nem jelenti azt, hogy minden bazaltalapú talaj automatikusan termékeny lenne.

66. A lejtés, a vízelvezetés, az erózió, az éghajlat és a korábbi használat is meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyen vastag és termékeny lesz a talajréteg.

67. A Balaton-fennsík vulkáni lejtőin az ilyen talajok a napsugárzással és a védett fekvéssel együtt meghatározzák egyes szőlőtermő területeket.

68. Egy bor különleges minősége ezért nem vezethető vissza kizárólag a vulkáni kőzetre.

69. Az altalaj lehetőségeket teremt, de a szőlőfajta, a művelés, a csapadék és a lejtőn való elhelyezkedés megváltoztatják az eredményt.

70. A geológia itt nem ízvarázslattá válik, hanem a lejtő különböző hasznosításának magyarázatának részévé.

71. A vulkáni kőzetek emellett praktikus anyagokká váltak az ember számára.

72. A bazalt és az andezit kemény és ellenálló, ezért többek között zúzalékként, útburkoló- és építőköveként használták őket.

73. A kőbányák egyes helyeken láthatóvá tették a hegyek belső felépítését.

74. Ugyanakkor megváltoztatták a tájat, és élőhelyeket is tönkretehettek, ha a kitermelési területeket nem védték meg, vagy később nem biztosították gondosan.

75. Ma számos geológiai kitárulkozás védelem alatt áll, vagy geoparkokban oktatási célokra hozzáférhetővé teszik őket.

76. Értékük nem csupán a gyönyörű kilátásban rejlik, hanem abban is, hogy ezeken a helyeken egy geológiai folyamat továbbra is ellenőrizhető marad.

77. A bazaltkiszolgáltatás egy archívum, amelynek oldalai oszlopokból, repedésekből, szemcsékből és érintkezési felületekből állnak.

78. Aki ezeket az oldalakat elolvassa, az jobban meg tudja különböztetni a kitörés, a lehűlés és az erózió sorrendjét a puszta tájképi benyomásoktól.

79. Így egy szikla védelme összeköti a tudományos ismereteket egy konkrét hely megőrzésével.

80. A kőbányaként való korábbi hasznosításnak nem kell eltűnnie, hiszen éppen a mesterséges vágás teheti láthatóvá a természetes felépítést.

81. A geológiai hőegyensúly egy további nyoma Magyarország meleg forrásaiban rejlik.

82. A hő nem egy rejtett, még folyékony lávatóból származik a föld alatt.

83. Elsősorban a mély talajból származó megnövekedett hőáramlással, a medence vékony kéregével és azokkal a törésvonalakkal függ össze, amelyek mentén a víz keringhet.

84. Az esővíz beszivárog a talajba, a mélyben felmelegszik, és felvehet oldott ásványi anyagokat.

85. Amikor hasadékok mentén vagy áteresztő kőzetrétegekön keresztül újra a felszínre tör, meleg vagy ásványianyag-gazdag vízként tör elő.

86. Ez a rendszer a mai napig működik, annak ellenére, hogy a vulkáni kitörések már nagyon régen véget értek.

87. A termálvíz tehát a mély medence kialakulásának továbbra is érvényes következménye, de nem bizonyíték a jelenlegi vulkáni tevékenységre.

88. Egy forrás kémiai összetétele a víz útjától és az általa áthaladott kőzetektől függ.

89. Ezért a meleg források nem mindenhol egyformán melegek, és nem mindenhol tartalmaznak ugyanazokat az ásványi anyagokat.

90. Fürdőkben való hasznosításuk egy geológiai erőforrást ötvöz egy hosszú kulturális és gazdasági történelemmel.

91. A ma látható vulkáni alakzatok nem véletlenül helyezkednek el éppen a nagy tavi táj szélén.

92. Ott a fiatal bazaltos kitörések olyan üledékekkel találkoztak, amelyek könnyebben erodálódtak, mint a kihűlt láva.

93. Maga a Balaton nem vulkáni kráter, még akkor sem, ha környezetét vulkáni maradványok jellemzik.

94. Tájképe a medence mozgásainak, az üledékeknek, a vízi eróziónak és a keményebb vulkáni testek kölcsönhatásából alakult ki.

95. A tó nem emeli ki a táblahegyeket, hanem a környezetük tágas méretarányának köszönhetően láthatóvá teszi, mennyire magasodnak ki a síkságból.

96. Az ország északi részén viszont a vulkáni hegyek nagyobb, összefüggő közepes hegyvidéki területekként helyezkednek el.

97. Ott a kiterjedt hegygerincek és a mélyen bevágott völgyek erőteljesebben emlékeztetnek a vulkáni testek eredeti nagyságára.

98. Mindkét tájtípus a kéregnyúlás közös történetéhez tartozik, de koruk, kőzetük és a későbbi erózió tekintetében különböznek egymástól.

99. Magyarország vulkánjai éppen azáltal váltak láthatóvá, hogy kialudtak, és lágyabb burkolatukat az eróziónak átadták.

100. Ami ma csendes bazalthegyként a Balaton felett vagy erdős hegygerincként északon látható, az ezért egy rég kialudt tűz feltárult, kemény magja.

1. Über dem Nordufer des Balaton steht der Badacsony mit einer auffällig flachen Oberseite, als hätte jemand einen Berg mit einem Messer abgeschnitten.

2. Seine Form ist kein Zufall der Landschaft, sondern der Rest einer vulkanischen Geschichte, deren sichtbarster Teil erst nach dem Erlöschen des Feuers entstand.

3. In Ungarn gibt es heute keinen tätigen Vulkan.

4. Trotzdem gehört der Vulkanismus zu den Kräften, die das Land verständlich machen.

5. Er schuf Gebirge im Norden, einzelne Kegel und Tafelberge im Westen und öffnete Wege für Wärme und Wasser aus der Tiefe.

6. Die ungarischen Vulkane rauchten nicht alle zur selben Zeit und waren auch nicht vom selben Typ.

7. Manche gehörten zu einer ausgedehnten vulkanischen Zone, andere waren einzelne Schlote in einer bereits geformten Landschaft.

8. Gemeinsam ist ihnen, dass ihre Gesteine heute zwischen jüngeren Ablagerungen und stark abgetragenen Bergrücken liegen.

9. Wer diese Formen liest, sieht deshalb nicht nur ehemalige Ausbrüche, sondern auch die Arbeit von Millionen Jahren danach.

10. Der Vulkanismus Ungarns ist weniger ein einzelnes Ereignis als eine Folge von Feuer, Abkühlung, Hebung und Abtragung.

11. Seine tiefere Ursache hängt mit der Dehnung der Erdkruste im Karpatenbecken zusammen.

12. Als sich die Kruste ausdünnte und das Becken absank, entstanden Brüche, die den Weg für aufsteigendes Magma öffnen konnten.

13. Magma ist geschmolzenes Gestein im Erdinneren, während man von Lava spricht, sobald dieses Material an der Oberfläche austritt.

14. Die Dehnung machte nicht überall eine gleich große Öffnung, weshalb die Ausbrüche räumlich und zeitlich ungleich verteilt waren.

15. Das aufsteigende Magma schmolz sich nicht einfach durch eine einheitliche Platte nach oben.

16. Es traf auf verschiedene Krustenblöcke, Sedimente und ältere Gesteine, die seine Zusammensetzung und seinen Aufstiegsweg beeinflussten.

17. Deshalb sehen die vulkanischen Landschaften Ungarns geologisch nicht wie die Teile eines einzigen Vulkans aus.

18. Im Norden bildete sich im Miozän eine vulkanische Zone, deren Gesteine vor ungefähr zwanzig bis zehn Millionen Jahren an die Oberfläche gelangten.

19. Die Zeitangaben sind gerundet, weil einzelne Ausbruchsphasen und ihre genaue Abgrenzung je nach Gesteinskörper unterschiedlich bestimmt werden.

20. Sicher ist jedoch, dass diese Vulkane lange vor dem Auftreten des modernen Menschen erloschen waren.

21. Zu den nördlichen Vulkangebieten gehören vor allem Börzsöny, Visegráder Gebirge, Cserhát und Mátra.

22. Ihre typischen Gesteine sind Andesit, Dazit und vulkanische Tuffe.

23. Andesit und Dazit sind erstarrte Laven, die relativ viel Kieselsäure enthalten und deshalb zähflüssiger sein können als basaltische Lava.

24. Tuff entsteht, wenn ausgeworfenes vulkanisches Material wie Asche und Gesteinsbruchstücke später verfestigt wird.

25. Solche Ablagerungen können von heftigen Explosionen stammen, aber auch von wiederholten Ausbrüchen, die Schicht auf Schicht aufbauen.

26. Das Börzsöny bewahrt noch die Gestalt eines stark erodierten vulkanischen Gebirgskörpers.

27. Im Mátra bilden vulkanische Gesteine ein ausgedehntes Mittelgebirge, dessen höchste Erhebung der Kékes ist.

28. Der Cserhát wirkt heute hügeliger und weniger geschlossen, weil die Abtragung seine vulkanischen und sedimentären Gesteine unterschiedlich stark bearbeitet hat.

29. Zwischen den Bergzügen liegen keine sauber getrennten Kapitel der Erdgeschichte, sondern Übergänge, Überlagerungen und Bruchzonen.

30. Die nördliche Vulkanlandschaft ist daher eher ein erodierter Ausschnitt eines größeren vulkanischen Bogens als eine Reihe isolierter Bilderbuchkegel.

31. Ein anderer Landschaftstyp entstand am Balaton und im Balaton-Oberland.

32. Dort setzte vor ungefähr acht bis zweieinhalb Millionen Jahren ein jüngerer basaltischer Vulkanismus ein.

33. Basalt ist ein dunkles, meist eisen- und magnesiumreiches Ergussgestein, das aus vergleichsweise dünnflüssiger Lava entsteht.

34. Die Ausbrüche bildeten in dieser Region mehrere Dutzend kleine Vulkanzentren, darunter Schlote, Lavaströme, Schlackenkegel und Maare.

35. Ein Maar ist ein meist flacher Vulkankrater, der durch eine explosive Reaktion von aufsteigendem Magma mit Grundwasser entstehen kann.

36. Die Tihany-Halbinsel bewahrt Formen, die mit einem solchen explosiven Ausbruch in Verbindung stehen.

37. Im Becken von Tapolca und in den angrenzenden Landschaften ragten basaltische Berge aus einer Oberfläche, die damals teilweise von jungen Seesedimenten geprägt war.

38. Der heutige Badacsony, der Szent György-hegy, der Csobánc und der Gulács gehören zu den bekanntesten Resten dieser vulkanischen Phase.

39. Ihre auffälligen Umrisse bedeuten nicht, dass sie als vollständige Vulkankegel erhalten geblieben sind.

40. Sie sind vielmehr das Ergebnis einer späteren Auslese, bei der die Landschaft die weichen Teile entfernte und die widerstandsfähigen Teile stehen ließ.

41. Nach dem Ende der Ausbrüche wurden die Lavaströme kalt und die Aschenlagen zu Gestein.

42. Wasser, Frost und Wind griffen anschließend die umgebenden Sedimente an.

43. Die Ablagerungen des Pannonischen Sees waren vielerorts weicher als die basaltischen Decken und Schlote.

44. Wo eine harte Basaltplatte die darunterliegenden Sedimente schützte, blieb ein Tafelberg zurück.

45. Dieser Vorgang heißt selektive Erosion, weil nicht jede Gesteinsart mit derselben Geschwindigkeit abgetragen wird.

46. Er lässt einen ehemaligen Vulkan manchmal gerade dann besonders deutlich hervortreten, wenn sein äußerer Kegel längst verschwunden ist.

47. Der Berg wirkt dann wie ein Bauwerk, dessen Mauerwerk abgetragen wurde, während nur der harte Deckel und der innere Schlot übrig blieben.

48. Die Analogie hat eine Grenze, denn ein Vulkan ist kein regelmäßig gebautes Gebäude, sondern ein ungleichmäßiger Körper aus Lava, Tuff, Bruchstücken und nachträglichen Rissen.

49. Die bekannten Basaltorgeln am Szent György-hegy zeigen, wie sich eine erkaltende Lavamasse in säulenartige Formen teilen kann.

50. Diese Säulen sind keine erstarrten Flammen, sondern Abkühlungsrisse in einem Gestein, das beim Schrumpfen polygonale Strukturen bildete.

51. Hegyestű bei Monoszló macht den inneren Aufbau eines solchen Vulkanrestes besonders anschaulich.

52. Der Abbau im ehemaligen Steinbruch legte eine hohe Wand aus säulenförmigem Basalt frei.

53. Was auf den ersten Blick wie eine künstliche Mauer wirkt, ist der Querschnitt durch einen erkalteten vulkanischen Körper.

54. An solchen Aufschlüssen lässt sich erkennen, dass ein einzelner Berg mehrere Lavaströme und Abkühlungsphasen enthalten kann.

55. Die sichtbare Form des Berges ist deshalb nur die letzte Oberfläche einer viel längeren Entwicklung.

56. Zuerst bestimmte der Ausbruch, wo Lava und Asche abgelagert wurden.

57. Danach bestimmten Hebung, Klima und Entwässerung, welche dieser Schichten erhalten blieben.

58. Die Eiszeiten verstärkten durch Frostsprengung die Zerlegung der Klippen und lockerten das Gestein an den Hängen.

59. Die heutigen Weinberge und Dörfer liegen somit auf einer Landschaft, deren Grundriss von Vulkanen stammt, deren Einzelheiten aber von Wasser und Menschen nachbearbeitet wurden.

60. Der Vulkanismus erklärt den Anfang dieser Formen, nicht jede Linie, die man heute an ihnen sieht.

61. Auch der Boden verrät, dass vulkanisches Gestein mehr ist als ein dunkler Stein am Wegrand.

62. Durch Verwitterung werden Basalt, Andesit und Tuff in kleinere Mineralkörner zerlegt.

63. Pflanzenwurzeln, Wasser und Bodenorganismen mischen dieses Material mit Humus und bilden daraus eine belebte Bodenschicht.

64. Basalt kann dabei nährstoffreiche Böden liefern, weil seine Minerale unter feuchten Bedingungen Elemente wie Calcium, Magnesium und Eisen freisetzen.

65. Das bedeutet nicht, dass jeder Boden auf Basalt automatisch fruchtbar ist.

66. Hangneigung, Wasserabfluss, Erosion, Klima und die bisherige Nutzung entscheiden mit darüber, wie dick und leistungsfähig die Bodendecke wird.

67. Auf den Vulkanhängen des Balaton-Oberlandes prägen solche Böden zusammen mit der Sonneneinstrahlung und den geschützten Lagen manche Weinbaugebiete.

68. Die besondere Qualität eines Weines lässt sich deshalb nicht auf das Vulkangestein allein zurückführen.

69. Der Untergrund schafft Möglichkeiten, aber Rebsorte, Bewirtschaftung, Niederschlag und die Lage am Hang verändern das Ergebnis.

70. Geologie wird hier nicht zum Geschmackszauber, sondern zu einem Teil der Erklärung für die unterschiedliche Nutzung eines Hanges.

71. Vulkanische Gesteine wurden außerdem zu einem praktischen Material für den Menschen.

72. Basalt und Andesit sind hart und widerstandsfähig und wurden deshalb unter anderem als Schotter, Pflaster- und Baustein verwendet.

73. Steinbrüche haben an manchen Orten den inneren Aufbau der Berge sichtbar gemacht.

74. Zugleich veränderten sie die Landschaft und konnten Lebensräume zerstören, wenn Abbauflächen nicht geschützt oder später sorgfältig gesichert wurden.

75. Heute stehen viele geologische Aufschlüsse unter Schutz oder werden als Lehrorte in Geoparks zugänglich gemacht.

76. Ihr Wert liegt nicht nur in einem schönen Ausblick, sondern darin, dass an ihnen ein geologischer Vorgang überprüfbar bleibt.

77. Ein Basaltaufschluss ist ein Archiv, dessen Seiten aus Säulen, Rissen, Körnern und Kontaktflächen bestehen.

78. Wer diese Seiten liest, kann die Abfolge von Ausbruch, Abkühlung und Abtragung besser von bloßen Landschaftseindrücken unterscheiden.

79. So verbindet der Schutz eines Felsens wissenschaftliche Erkenntnis mit der Bewahrung eines konkreten Ortes.

80. Die ehemalige Nutzung als Steinbruch muss dabei nicht verschwinden, denn gerade der künstliche Schnitt kann den natürlichen Aufbau sichtbar machen.

81. Eine weitere Spur des geologischen Wärmehaushalts liegt in den warmen Quellen Ungarns.

82. Die Wärme stammt nicht aus einem verborgenen, noch flüssigen Lavasee unter dem Land.

83. Sie hängt vor allem mit der erhöhten Wärmeströmung aus dem tiefen Untergrund, der dünnen Kruste des Beckens und den Störungen zusammen, entlang derer Wasser zirkulieren kann.

84. Regenwasser sickert in den Untergrund, wird in der Tiefe erwärmt und kann gelöste Mineralstoffe aufnehmen.

85. Wenn es entlang von Klüften oder durch durchlässige Gesteinsschichten wieder aufsteigt, tritt es als warmes oder mineralreiches Wasser aus.

86. Dieses System wirkt bis heute, obwohl die vulkanischen Ausbrüche seit sehr langer Zeit beendet sind.

87. Thermalwasser ist daher eine fortwirkende Folge der tiefen Beckenentwicklung, aber kein Beweis für aktuelle vulkanische Aktivität.

88. Die chemische Zusammensetzung einer Quelle hängt vom Weg des Wassers und von den durchquerten Gesteinen ab.

89. Deshalb sind warme Quellen nicht überall gleich warm und enthalten nicht überall dieselben Mineralstoffe.

90. Ihre Nutzung in Bädern verbindet eine geologische Ressource mit einer langen kulturellen und wirtschaftlichen Geschichte.

91. Die heute sichtbaren Vulkanformen liegen nicht zufällig gerade am Rand der großen Seenlandschaft.

92. Dort trafen junge basaltische Ausbrüche auf Sedimente, die leichter abzutragen waren als die erkaltete Lava.

93. Der Balaton selbst ist kein Vulkankrater, auch wenn seine Umgebung von Vulkanresten geprägt ist.

94. Seine Landschaft entstand aus dem Zusammenspiel von Beckenbewegungen, Sedimenten, Wassererosion und den härteren vulkanischen Körpern.

95. Der See hebt die Tafelberge nicht hervor, sondern macht durch den offenen Maßstab ihrer Umgebung sichtbar, wie stark sie aus der Ebene herausragen.

96. Im Norden des Landes liegen die vulkanischen Berge dagegen als größere, zusammenhängende Mittelgebirgsräume.

97. Dort erinnern ausgedehnte Bergrücken und tief eingeschnittene Täler stärker an die ursprüngliche Größe der vulkanischen Körper.

98. Beide Landschaftstypen gehören zu einer gemeinsamen Geschichte der Krustendehnung, unterscheiden sich aber in Alter, Gestein und späterer Abtragung.

99. Ungarns Vulkane wurden gerade dadurch sichtbar, dass sie starben und ihre weicheren Hüllen der Erosion überließen.

100. Was heute als stiller Basaltberg über dem Balaton oder als bewaldeter Rücken im Norden erscheint, ist deshalb das freigelegte harte Herz eines Feuers, das längst erloschen ist.