3.2.3 A Bakony és a Balaton-fennsík – Der Bakony und das Balaton-Oberland

1. A Badacsonynál a szőlősorok egy sötét sziklaperem alatt húzódnak, amely felett egy széles, erdős csúcs emelkedik.

2. A lejtők alatt fekszik a Balaton, amelyet németül Plattensee-nek hívnak.

3. A hegy távolról úgy tűnik, mintha egy kúp lenne, amelynek csúcsát levágták.

4. Ám alakja nem abból ered, hogy valaki levágta volna egy vulkán tetejét.

5. Arról árulkodik, hogy az ellenálló láva megőrizte a táj egy részét, miközben a víz és a szél elmosta a környéket.

6. E tóparti szőlőültetvény mögött egy nagyobb, erdőkből, mészkőből és földalatti vízfolyásokból álló rendszer kezdődik.

7. A Bakony a Balaton északi részén fekszik, és a Dunántúli Középhegység legnagyobb hegyvonulatát képezi.

8. Dunántúl Magyarország Duna-tól nyugatra fekvő részét jelöli.

9. A Bakony nem egyetlen hegygerinc, hanem tagolt hegyvidék, fennsíkokkal, bevágott völgyekkel és azok között elhelyezkedő medencékkel.

10. A Magas-Bakonyban a Kőris-hegy tengerszint feletti magassága körülbelül 709 méter.

11. Ez az Alpokhoz képest szerény magasság, de elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabban fekvő környező területekhez képest más feltételeket teremtsen az erdők és a víz számára.

12. A magasabb fekvésű területek általában hűvösebbek és nedvesebbek, mint a tó közvetlen közelében lévő napos lejtők.

13. Ezért már önmagában a hegyvidéken belüli elhelyezkedés is meghatározó szerepet játszik abban, hogy milyen fák nőnek, és hogyan használják az emberek a talajt.

14. A Bakony nagy része mészkőből és dolomitból áll, két rokon kőzetből, amelyek alapanyagai túlnyomórészt ősi tengerekben rakódtak le.

15. A dolomit a kalcium mellett magnéziumot is tartalmaz, és az időjárás hatására részben másképp reagál, mint a mészkő.

16. Az egykori üledékek megszilárdultak, később a földkéreg mozgásai emelték őket, és a törésvonalak mentén egymáshoz képest eltolódtak.

17. Ezért a kőzetrétegek ma nem mindenhol azonos magasságban vagy dőlésszögben helyezkednek el.

18. A patakok völgyeket vájtak ki, míg a keményebb részek gerincekként és sziklafalakként megmaradtak.

19. A Cuha-szurdokban különösen jól látható ez az ellentét az erdős magaslatok és a szűk völgy között.

20. A táj itt tagoltnak tűnik, bár nincsenek rajta magas-alpesi magasságú csúcsok.

21. A víz a Bakonyban ott is hat, ahol a felszínen nem látható patak.

22. Az esővíz felveszi a levegőből és a talajból a szén-dioxidot, és ezáltal lassan feloldja a mészkövet.

23. Behatol a hasadékokba, kiszélesíti azokat, és idővel földalatti lefolyási utakat hoz létre.

24. Az ilyen, kőzetoldódás által kialakított tájat karsztnak nevezzük.

25. Ide tartoznak a barlangok, a tölcsér alakú mélyedések és azok a helyek, ahol a víz a föld alatt eltűnik.

26. Ahol a föld alatti utak újra a felszínre vezetnek, ott források törnek a felszínre.

27. Vízük így gyakran olyan vízgyűjtő területről származik, amelyet a látható terep alapján önmagában nem lehet teljes mértékben feltérképezni.

28. A Bakonybél közelében található Odvaskő-barlang az egyik olyan, látogatható hely, amely tanúskodik erről a rejtett tájról.

29. A karszt azonban nem jelenti azt, hogy minden esőcsepp azonnal eltűnik egy barlangjáratban.

30. A talajrétegek, a kevésbé áteresztő rétegek és a különböző mértékben nyitott hasadékok megváltoztatják a víz útját.

31. Így rövid távolságokon belül száraz sziklahátak és nedves völgymélységek is egymás mellett helyezkedhetnek el.

32. A mészkő talajon növő erdő sem ellentmondás, hiszen gyökerei feltárják a talajüregeket és hasadékokat, míg a lomb és a humusz visszatartja a vizet.

33. A Magas-Bakonyban a bükkösök határozzák meg a nagy területeket, melegebb helyeken pedig más erdőtársulások is megjelennek.

34. A lombkorona alatti árnyék enyhíti a talaj felmelegedését és lassítja annak kiszáradását.

35. Egy nyílt déli lejtőn ezért ugyanaz az altalaj teljesen más élőhelyet táplálhat, mint egy árnyékos völgyben.

36. Ezek az erdők hosszú ideig olyan térséggé tették a Bakonyt, amelynek belső völgyei nehezebben voltak megközelíthetők, mint a környező nyílt tájak.

37. Ugyanakkor nem mindenhol és minden időben volt elzárt.

38. A falvak, kolostorok és a völgyeken átvezető összeköttetések éppúgy hozzátartoztak a történelméhez, mint a kiterjedt erdőterületek.

39. A fa építőanyagot és tüzelőanyagot szolgáltatott, a mészkövet pedig kitermelték és mészégető kemencékben dolgozták fel.

40. Emellett a szén, a bauxit és más nyersanyag-lelőhelyek is gazdasági jelentőségre tettek szert.

41. A bauxit egy alumíniumban gazdag kőzet, amely itt-ott kitöltötte a karsztos felszín régi egyenetlenségeit.

42. A nyersanyagok nem egyenletesen oszlottak el az egész hegyvidék alatt, hanem bizonyos geológiai területekre koncentrálódtak.

43. A kitermelés és a víz közötti szoros összefüggést különösen jól mutatta a Bakony-vidék más részein folyó bányászat.

44. A lelőhelyek szárazon tartása érdekében a 20. század folyamán több helyen is kiszivattyúzták a karsztvizet.

45. Ezáltal csökkent a talajvízszint, és a következmények túlmutattak az egyes bányákon.

46. A tapolcai tó-barlangban az 1980-as években a regionális bauxitbányászat következtében eltűnt a víz.

47. Csak az ezredforduló táján tért vissza, miután a bányászati víztartás visszaszorult.

48. Egy erdős hegyvidék és egy barlang a Balaton közelében így egy összekapcsolt víztér részeinek bizonyultak.

49. A táj a felszínen számos kis kamrára osztható, míg a felszín alatt ezeket összekötő kapcsolatok jönnek létre.

50. A tó felé haladva a hegyvidék átmegy a Balaton-felvidékbe, amelyet magyarul Balaton-felvidéknek neveznek.

51. Ez a Balaton északi részén elterülő, dombokkal, kisebb medencékkel, falvakkal és szőlőültetvényekkel tarkított, tagolt területet jelenti.

52. Egyáltalán nem áll kizárólag vulkáni kőzetekből.

53. A mészkő, a dolomit és a vörös homokkő szintén jellemzi a táj egyes részeit.

54. Különösen a nyugati részén fekvő Tapolcai-medencében az egyes vulkáni maradványok feltűnő akcentusokat adnak az alacsonyabb területek között.

55. Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc ezek közé a messziről látható hegyek közé tartoznak.

56. A tájban betöltött önálló jellegük miatt tájékozódási pontok, ugyanakkor egy korábban egészen másképp kialakult környezet tanúi is.

57. A Bakony–Balaton térségben a vulkáni tevékenység szünetekkel több millió éven át tartott.

58. Nyomai ezért nem egyetlen kitörés vagy egyetlen vulkántípus eredményei.

59. Különböző helyeken magma, azaz forró kőzetolvadék emelkedett fel a Föld belsejéből.

60. Ha a magma a felszín alatti vízzel találkozott, heves robbanások keletkezhettek, amelyek széttépték a kőzetet és krátereket alakítottak ki.

61. Máshol vagy későbbi szakaszokban a láva kifolyott, és bazaltként megszilárdult.

62. Az ilyen lávarétegek helyenként a régebbi, lágyabb homok- és agyaglerakódásokat borították be.

63. Amikor a környező területet később az erózió elvitte, a keményebb bazaltréteg megvédte az alatta lévő anyag egy részét.

64. Így maradtak fenn olyan hegyek, amelyek csúcsvidéke megőrizte a korábbi domborzat magasságának egy részét.

65. Az ilyen formákra a magyar „tanúhegy” kifejezést használják, ami szó szerint „tanúhegyet” jelent.

66. A lapos felső rész tehát nem egyszerűen az eredeti vulkáni kúp megmaradt sziluettje.

67. A mai hegyet a vulkáni felépítés és a környezetének későbbi eróziója együttesen alkotja.

68. Nem minden vulkáni maradvány néz ki ugyanúgy, mivel kemény kőzeteik vastagsága, kiterjedése és elhelyezkedése eltérő.

69. Egyes meredek széleken bazaltoszlopok állnak, amelyek úgy hatnak, mintha sűrűn egymás mellé állított orgonasípok lennének.

70. Ezek azért keletkeztek, mert a megszilárduló láva lehűlés közben összehúzódott, és a repedések mentén hosszúkás testekre szakadt szét.

71. A Szent György-hegyen ezek a „bazaltorgonák” különösen szemléletes példát nyújtanak arra, hogy még a masszív szikla is rendelkezik belső rendszerrel.

72. A Monoszló melletti Hegyestű emellett azt is megmutatja, hogyan tudják az emberek egy ilyen hegyet átalakítani.

73. Egy korábbi kőbánya eltávolította az északi oldalának egy részét, és felfedett egy magas, oszlopokra tagolt bazaltfalat.

74. A látható sziklafal ezért egyszerre geológiai feltárás és egy beavatkozás következménye.

75. A Badacsony-hegyen is bányásztak bazaltot, amíg az ottani kőbányászat 1964-ben végleg le nem állt.

76. Ami ma jellegzetes tájképként jelenik meg, az akkoriban egyben keresett nyersanyag-készlet is volt.

77. A kő építőanyagkénti értéke szemben állt a megőrzött hegy értékével.

78. Egy ilyen döntés nem csupán a sziklát érinti, hanem az élőhelyeket, a szőlőültetvényeket és egész települések arculatát is.

79. A szőlő ezeken a hegyeken nem közvetlenül a csupasz bazaltból nő.

80. Gyökereik olyan talajban állnak, amely mállott kőzetből, régebbi üledékekből és helyenként máshonnan idehordott anyagokból alakult ki.

81. Ezért a talaj összetétele már a szomszédos lejtőszakaszok között is eltérhet.

82. A vulkáni mállástermékek befolyásolják az ásványianyag-egyensúlyt, de önmagukban sem a termékeny talajt, sem a jó bort nem garantálják.

83. Ugyanilyen döntő jelentőségűek a talajmélység, a víz rendelkezésre állása és a borászok által végzett talajművelés.

84. A meredek területeken a lefolyó esővíz elmoshatja a finom talajanyagot, ezért a talajréteg megőrzése a lejtők hasznosításának szerves része.

85. A Balaton északi partján a szőlőtermesztés 2026-ban is meghatározó gazdálkodási forma marad, különösen olyan fehér szőlőfajtákkal, mint az Olaszrizling és a Welschriesling.

86. A mészkő- és homokkőtalajon fekvő szőlőültetvények egyúttal azt is mutatják, hogy ez a gazdálkodási forma messze túlnyúlik a bazalthegyeken.

87. A szőlő számára az is fontos, hogy a lejtő hogyan áll a naphoz képest.

88. Délre néző területek hasonló körülmények között különösen sok napenergiát kapnak, míg a magasabb gerincek helyenként védelmet nyújthatnak a hideg légáramlatok ellen.

89. Tiszta, szélcsendes éjszakákon a hideg levegő lefelé áramlik a lejtőn, és a mélyebb völgyekben gyűlik össze.

90. Egy ilyen hideglevegő-tó feletti lejtő ezért kevésbé lehet fagyveszélyes, mint a közeli völgytalaj.

91. A Balaton tovább módosítja a mikroklímát, mivel a víz lassabban melegszik fel és hűl le, mint a környező szárazföld.

92. Tavasszal a még hűvös víztükör lassíthatja a környező területek felmelegedését.

93. Ősszel a tó leadja a felhalmozott hőt, és enyhítheti a szomszédos területek lehűlését.

94. Ennek a hatásnak a mértéke a távolságtól, a széltől és a domborzattól függ, így a tó hatása nem mindenhol egyforma, és nem is akadályozza meg a fagyot vagy a nyári szárazságot.

95. 2026-ban a Balaton-fennsík értékes részei az azonos nevű nemzeti parkban, a Magas-Bakony egyes részei pedig tájvédelmi területen találhatók.

96. A Bakony-Balaton Geopark emellett összeköti a geológiai örökséget és a regionális fejlesztést, és 2015 óta viseli az UNESCO Globális Geopark címet.

97. Ez az elismerés nem jelenti azt, hogy teljes területe ugyanazt a jogi védelmi státuszt élvezné.

98. Az erdőgazdálkodás, a szőlőtermesztés, a települések és a látogatóforgalom továbbra is egy hasznosított táj alkotóelemei maradnak, amelynek érzékeny területei különböző védelmi intézkedéseket igényelnek.

99. A Badacsonyon ezek az igények már néhány magassági méteren belül találkoznak, a művelt szőlőültetvényektől az erdőig és a sziklaperemig.

100. A tó feletti szőlő így a kőzet, a talaj, a lejtőhelyzet, a víz és az emberi munka kölcsönhatásából nő ki.

101. Felette a bazaltburkolat őrzi egy eltűnt táj maradványait, míg a közeli tó enyhíti az évszakok váltakozását.

1. Am Badacsony stehen die Rebzeilen unter einer dunklen Felskante, über der sich ein breiter, bewaldeter Gipfel erhebt.

2. Unterhalb der Hänge liegt der Balaton, der auf Deutsch Plattensee heißt.

3. Der Berg wirkt aus der Ferne wie ein Kegel, dessen Spitze abgeschnitten wurde.

4. Doch seine Gestalt entstand nicht dadurch, dass jemand einem Vulkan das Dach nahm.

5. Sie erzählt davon, wie widerstandsfähige Lava einen Rest der Landschaft bewahrte, während Wasser und Wind die Umgebung abtrugen.

6. Hinter diesem Weinberg am See beginnt ein größerer Zusammenhang aus Wäldern, Kalkgestein und unterirdischen Wasserwegen.

7. Der Bakony liegt nördlich des Balaton und bildet den größten Gebirgsblock des Transdanubischen Mittelgebirges.

8. Transdanubien bezeichnet den westlich der Donau gelegenen Teil Ungarns, der ungarisch Dunántúl heißt.

9. Der Bakony ist kein einzelner Bergrücken, sondern ein gegliedertes Bergland mit Hochflächen, eingeschnittenen Tälern und dazwischenliegenden Becken.

10. Im Hohen Bakony erreicht der Kőris-hegy rund 709 Meter über dem Meer.

11. Das ist eine bescheidene Höhe im Vergleich zu den Alpen, reicht aber aus, um über dem tieferen Umland andere Bedingungen für Wald und Wasser zu schaffen.

12. Die höheren Lagen sind im Allgemeinen kühler und feuchter als die sonnigen Hänge unmittelbar am See.

13. Bereits die Lage innerhalb dieses Berglands entscheidet deshalb mit darüber, welche Bäume wachsen und wie Menschen den Boden nutzen.

14. Große Teile des Bakony bestehen aus Kalkstein und Dolomit, zwei verwandten Gesteinen, deren Ausgangsstoffe überwiegend in alten Meeren abgelagert wurden.

15. Dolomit enthält neben Kalzium auch Magnesium und reagiert auf Verwitterung teilweise anders als Kalkstein.

16. Die einstigen Ablagerungen wurden verfestigt, später durch Bewegungen der Erdkruste angehoben und an Brüchen gegeneinander versetzt.

17. Deshalb liegen die Gesteinsschichten heute nicht überall gleich hoch oder gleich geneigt.

18. Bäche konnten Täler einschneiden, während härtere Partien als Rücken und Felswände stehen blieben.

19. In der Cuha-Schlucht wird dieser Gegensatz zwischen bewaldeter Höhe und engem Tal besonders deutlich.

20. Die Landschaft erscheint hier zerklüftet, obwohl ihr keine Gipfel von hochalpinem Maß aufgesetzt sind.

21. Das Wasser arbeitet im Bakony auch dort, wo an der Oberfläche kein Bach zu sehen ist.

22. Regenwasser nimmt Kohlendioxid aus Luft und Boden auf und kann dadurch Kalkstein langsam lösen.

23. Es dringt in Klüfte ein, erweitert sie und schafft mit der Zeit unterirdische Abflusswege.

24. Eine solche durch Gesteinslösung geprägte Landschaft nennt man Karst.

25. Zu ihr gehören Höhlen, trichterförmige Senken und Stellen, an denen Wasser im Untergrund verschwindet.

26. Wo unterirdische Wege wieder an die Oberfläche führen, treten Quellen aus.

27. Ihr Wasser stammt damit oft aus einem Einzugsgebiet, das sich vom sichtbaren Gelände allein nicht vollständig erschließen lässt.

28. Die Odvaskő-Höhle bei Bakonybél gehört zu den zugänglichen Zeugnissen dieser verborgenen Landschaft.

29. Karst bedeutet jedoch nicht, dass jeder Regentropfen sofort in einem Höhlengang verschwindet.

30. Bodenauflagen, weniger durchlässige Schichten und unterschiedlich weit geöffnete Klüfte verändern den Weg des Wassers.

31. So können auf kurzen Entfernungen trockene Felsrücken und feuchte Talgründe nebeneinanderliegen.

32. Auch Wald auf Kalkstein ist kein Widerspruch, denn seine Wurzeln erschließen Bodenräume und Spalten, während Laub und Humus Wasser zurückhalten.

33. Im Hohen Bakony prägen Buchenwälder weite Flächen, an wärmeren Standorten treten andere Waldgesellschaften hinzu.

34. Die Beschattung unter den Kronen mildert die Erwärmung des Bodens und verlangsamt seine Austrocknung.

35. Auf einem offenen Südhang kann derselbe Untergrund deshalb einen ganz anderen Lebensraum tragen als in einem schattigen Taleinschnitt.

36. Diese Wälder machten den Bakony lange zu einem Raum, dessen innere Täler schwerer erreichbar waren als die offenen Landschaften ringsum.

37. Abgelegen war er jedoch nicht überall und zu jeder Zeit.

38. Dörfer, Klöster und Verbindungen durch die Täler gehörten ebenso zu seiner Geschichte wie ausgedehnte Waldflächen.

39. Holz lieferte Baustoff und Brennmaterial, Kalkstein wurde gebrochen und in Kalköfen verarbeitet.

40. Daneben gewannen Kohle, Bauxit und andere Lagerstätten wirtschaftliche Bedeutung.

41. Bauxit ist ein aluminiumreiches Gestein, das hier stellenweise alte Unebenheiten der verkarsteten Oberfläche ausfüllte.

42. Die Rohstoffe lagen nicht gleichmäßig unter dem ganzen Gebirge verteilt, sondern konzentrierten sich in bestimmten geologischen Bereichen.

43. Wie eng Nutzung und Wasser zusammenhängen, zeigte der Bergbau im weiteren Bakonyraum besonders deutlich.

44. Um Lagerstätten trocken zu halten, wurde während des zwanzigsten Jahrhunderts an verschiedenen Orten Karstwasser abgepumpt.

45. Dadurch sank der Wasserstand im Untergrund, und die Folgen reichten über einzelne Gruben hinaus.

46. In der Seehöhle von Tapolca verschwand während der 1980er Jahre das Wasser infolge des regionalen Bauxitbergbaus.

47. Erst um die Jahrtausendwende kehrte es nach dem Rückgang der bergbaulichen Wasserhaltung wieder zurück.

48. Ein Waldgebirge und eine Höhle nahe dem Balaton erwiesen sich damit als Teile eines verbundenen Wasserraums.

49. Die Landschaft kann an der Oberfläche in viele kleine Kammern gegliedert sein, während der Untergrund Verbindungen zwischen ihnen herstellt.

50. Zum See hin geht das Bergland in das Balaton-Oberland über, das ungarisch Balaton-felvidék heißt.

51. Gemeint ist der gegliederte Raum nördlich des Balaton mit Hügeln, kleineren Becken, Dörfern und Weinhängen.

52. Er besteht keineswegs durchgehend aus Vulkangestein.

53. Kalkstein, Dolomit und roter Sandstein prägen ebenfalls Teile seines Erscheinungsbilds.

54. Besonders im Tapolca-Becken im westlichen Bereich setzen einzelne Vulkanreste auffällige Akzente zwischen niedrigeren Flächen.

55. Badacsony, Szent György-hegy und Csobánc gehören zu diesen weithin sichtbaren Bergen.

56. Ihre Eigenständigkeit im Gelände macht sie zu Orientierungspunkten, aber auch zu Zeugen einer früher ganz anders geformten Umgebung.

57. Die vulkanische Tätigkeit im weiteren Bakony-Balaton-Gebiet erstreckte sich mit Unterbrechungen über mehrere Millionen Jahre.

58. Ihre Spuren sind deshalb nicht das Ergebnis eines einzigen Ausbruchs oder eines einzigen Vulkantyps.

59. An verschiedenen Stellen stieg Magma auf, also heiße Gesteinsschmelze aus dem Erdinneren.

60. Traf es auf Wasser im Untergrund, konnten heftige Explosionen entstehen, die Gestein zerrissen und Krater ausschlugen.

61. Anderswo oder in späteren Phasen floss Lava aus und erstarrte zu Basalt.

62. Solche Lavaschichten bedeckten örtlich ältere, weichere Ablagerungen aus Sand und Ton.

63. Als die Umgebung anschließend abgetragen wurde, schützte die härtere Basaltdecke einen Teil des darunterliegenden Materials.

64. So blieben Berge stehen, deren Gipfelbereiche etwas von der früheren Landschaftshöhe bewahren.

65. Für solche Formen verwendet man den ungarischen Ausdruck „tanúhegy“, sinngemäß „Zeugenberg“.

66. Die flache Oberseite ist also nicht einfach die erhaltene Silhouette eines ursprünglichen Vulkankegels.

67. Zum heutigen Berg gehören vulkanischer Aufbau und die spätere Abtragung seiner Umgebung gemeinsam.

68. Nicht alle Vulkanreste sehen gleich aus, denn Mächtigkeit, Ausdehnung und Lage ihrer harten Gesteine unterscheiden sich.

69. An manchen Steilrändern stehen Basaltsäulen, die wie dicht nebeneinander aufgestellte Pfeifen einer Orgel wirken.

70. Sie entstanden, weil sich die erstarrende Lava beim Abkühlen zusammenzog und entlang von Rissen in längliche Körper teilte.

71. Am Szent György-hegy sind diese „Basaltorgeln“ ein besonders anschauliches Beispiel dafür, dass selbst massiver Fels eine innere Ordnung besitzt.

72. Der Hegyestű bei Monoszló zeigt außerdem, wie Menschen einen solchen Berg verändern können.

73. Ein früherer Steinbruch entfernte einen Teil seiner Nordseite und legte eine hohe Wand aus säulenförmig gegliedertem Basalt frei.

74. Die sichtbare Felswand ist deshalb zugleich ein geologischer Aufschluss und die Folge eines Eingriffs.

75. Auch am Badacsony wurde Basalt abgebaut, bis der dortige Steinbruchbetrieb 1964 endgültig endete.

76. Was heute als unverwechselbares Landschaftsbild erscheint, war damals zugleich ein begehrter Rohstoffvorrat.

77. Der Wert des Gesteins als Baumaterial stand gegen den Wert des erhaltenen Berges.

78. Eine solche Entscheidung betrifft nicht nur Fels, sondern auch Lebensräume, Weinberge und das Erscheinungsbild ganzer Ortschaften.

79. Die Reben wachsen an diesen Bergen nicht unmittelbar aus blankem Basalt.

80. Ihre Wurzeln stehen in Böden, die aus verwittertem Gestein, älteren Ablagerungen und örtlich anderem herangetragenem Material entstanden sind.

81. Deshalb kann sich die Bodenbeschaffenheit bereits zwischen benachbarten Hangabschnitten unterscheiden.

82. Vulkanische Verwitterungsprodukte beeinflussen den Mineralstoffhaushalt, garantieren aber allein weder fruchtbaren Boden noch guten Wein.

83. Ebenso entscheidend sind Bodentiefe, Wasserverfügbarkeit und die Bearbeitung durch die Winzer.

84. Auf steilen Flächen kann abfließendes Regenwasser feines Bodenmaterial forttragen, weshalb die Erhaltung der Bodenauflage zur Nutzung der Hänge gehört.

85. Der Weinbau am nördlichen Balaton ist 2026 weiterhin eine prägende Nutzung, besonders mit weißen Rebsorten wie Olaszrizling, dem Welschriesling.

86. Die Weinlagen auf Kalk- und Sandstein zeigen zugleich, dass diese Kultur weit über die Basaltberge hinausreicht.

87. Für die Rebe zählt außerdem, wie der Hang zur Sonne steht.

88. Südlich ausgerichtete Flächen erhalten unter vergleichbaren Bedingungen besonders viel Sonnenenergie, während höhere Rücken örtlich Schutz gegen kalte Luftströmungen bieten können.

89. In klaren, windarmen Nächten sinkt kalte Luft hangabwärts und sammelt sich in tieferen Mulden.

90. Ein Hang oberhalb eines solchen Kaltluftsees kann deshalb weniger frostgefährdet sein als der nahe Talboden.

91. Der Balaton verändert das Kleinklima zusätzlich, weil Wasser sich langsamer erwärmt und abkühlt als das umgebende Land.

92. Im Frühjahr kann die noch kühle Wasserfläche die Erwärmung in ihrer Nähe bremsen.

93. Im Herbst gibt sie gespeicherte Wärme ab und kann die Abkühlung benachbarter Lagen mildern.

94. Wie stark dieser Einfluss ausfällt, hängt von Entfernung, Wind und Gelände ab, sodass der See weder überall gleich wirkt noch Frost oder sommerliche Trockenheit verhindert.

95. Im Jahr 2026 stehen wertvolle Teile des Balaton-Oberlandes im gleichnamigen Nationalpark und Teile des Hohen Bakony unter Landschaftsschutz.

96. Der Bakony-Balaton-Geopark verbindet darüber hinaus geologisches Erbe und regionale Entwicklung und trägt seit 2015 den Titel UNESCO Global Geopark.

97. Diese Anerkennung bedeutet nicht, dass sein gesamtes Gebiet denselben gesetzlichen Schutzstatus besitzt.

98. Waldwirtschaft, Weinbau, Siedlungen und Besucherverkehr bleiben Bestandteile einer genutzten Landschaft, deren empfindliche Bereiche unterschiedliche Schutzmaßnahmen brauchen.

99. Auf dem Badacsony treffen diese Ansprüche schon auf wenigen Höhenmetern zusammen, vom bewirtschafteten Rebhang bis zum Wald und zur Felskante.

100. Die Rebe über dem See wächst damit aus dem Zusammenspiel von Gestein, Boden, Hanglage, Wasser und menschlicher Arbeit.

101. Über ihr bewahrt die Basaltdecke den Rest einer verschwundenen Landschaft, während der nahe See den Wechsel der Jahreszeiten mildert.