7.1.1 Szám, sűrűség és eloszlás – Zahl, Dichte und Verteilung

1. Egy éjszakai műholdas felvételen Magyarországon Budapest világos foltként jelenne meg, míg az Alföld nagy részét csupán néhány fényfolt szakítaná meg.

2. Ez a kép nem egyszerű határt mutat város és vidék között, hanem egy olyan népességet, amely bizonyos helyeken összpontosul.

3. 2022. október 1-jén a népszámlálás szerint körülbelül 9,604 millió ember élt Magyarországon.

4. Ez a szám egy pillanatfelvétel, és nem tartósan érvényes állapotot tükröz.

5. Már egy költözés, egy haláleset vagy egy születés is megváltoztatja, még ha ezek a változások a térképen eleinte láthatatlanok is maradnak.

6. A térbeli eloszlás szempontjából ezért nem csak az a döntő, hogy összesen hány ember él az országban.

7. Ugyanilyen fontos az a kérdés, hogy milyen területen laknak, és milyen utakat tesznek meg naponta.

8. A népsűrűség az egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakosságszámot jelenti.

9. Ha a mintegy 9,604 millió lakost elosztjuk Magyarország körülbelül 93 000 négyzetkilométernyi területével, akkor négyzetkilométerenként körülbelül 103 főt kapunk.

10. Ez az átlag szemléletesnek tűnik, de többet elrejt, mint amennyit elmagyaráz.

11. Egy sűrűn beépített budapesti városrész egy négyzetkilométere aligha hasonlítható össze a Nagy-alföld szélén fekvő egy négyzetkilométernyi szántóterülettel.

12. Az első esetben a lakások, munkahelyek, üzletek és megállók gyakran rövid távolságra vannak egymástól.

13. A második esetben ugyanaz a terület mezőkből, utakból, árkokból és elszórt tanyákból állhat.

14. Az országos átlag számításilag egy kalap alá veszi mindkét helyzetet.

15. Ezért kevés információt ad arról, hogy egy hely mennyire zsúfoltnak tűnik, vagy milyen messze van a legközelebbi orvos.

16. Budapest különösen jól rávilágít az átlag gyengeségére.

17. A fővárosnak a 2022-es népszámláláskor körülbelül 1,682 millió lakosa volt.

18. Ez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának körülbelül minden hatodik tagja egyetlen városban élt.

19. Budapest területe azonban alig haladja meg az 525 négyzetkilométert, így területét tekintve az országnak csak egy nagyon kis részét teszi ki.

20. Népességsűrűsége ezért meghaladta a 3 000 főt négyzetkilométerenként.

21. A skála másik végén kiterjedt vidéki területek találhatók, ahol a falvak és kisvárosok egymástól távol helyezkednek el.

22. Különösen a keleti és déli részeken váltakoznak a nagy szántóterületek és a kis települések.

23. Északon is vannak ritkán lakott területek, amelyek domborzata, munkaerőpiaca és közlekedési összeköttetései korlátozzák a nagyobb városok koncentrációját.

24. A ritka népesség nem jelenti azt, hogy ott senki sem él.

25. Azt jelenti, hogy kevés embernek kell egy nagy területet ellátnia és hasznosítania.

26. Egy falu mezőgazdasági szempontból jelentős lehet, annak ellenére, hogy csak néhány száz lakosa van.

27. Ezzel szemben egy város gazdasági szempontból fontos lehet anélkül, hogy különösebben nagy lenne.

28. A népesség eloszlása tehát nem kizárólag a talaj természetes termékenységétől függ.

29. Ez a történelem, a közlekedés, a munkahelyek, az állami döntések és a személyes élettervek eredménye.

30. Ezek a tényezők hosszú időn át kölcsönösen erősítették egymást.

31. Budapest a Duna partján fekszik, valamint fontos közlekedési tengelyek mentén, amelyek az ország különböző részeit kötik össze.

32. Fővárosként a város magában egyesíti a minisztériumokat, az egyetemeket, a kórházakat, a kulturális intézményeket és számos vállalat központját.

33. Ezek a funkciók nem véletlenül alakultak ki egymás mellett.

34. Ahol politikai és gazdasági döntéseket hoznak, ott további szolgáltatások és képzettséget igénylő munkahelyek telepednek le.

35. Ahol sok munkahely van, ott érdemes sűrű tömegközlekedést biztosítani.

36. Ahol felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek működnek, ott viszont új vállalkozások és speciális szakmák jönnek létre.

37. A koncentráció így önmegerősítő körforgást hoz létre.

38. A sok ember keresletet teremt a kínálat iránt, a sok kínálat pedig vonzóvá teszi a helyet további emberek számára.

39. Ezt a folyamatot a városföldrajzban gyakran agglomerációnak nevezik.

40. Az agglomeráció egy szorosan összefonódó települési és gazdasági térség, amely túlnyúlik egy adott város közigazgatási határain.

41. A főváros ezért nem ott ér véget, ahol a „Budapest” táblát egy másik településnév-tábla váltja fel.

42. Naponta ingáznak az emberek a környező településekről a városba, este pedig vissza.

43. Mások a városon kívül laknak, de a budapesti iskolákat, kórházakat, hatóságokat vagy kulturális kínálatot veszik igénybe.

44. Pest megye, amely gyűrűszerűen veszi körül a fővárost, 2022-ben körülbelül 1,339 millió lakossal rendelkezett.

45. Budapest és Pest együttesen így valamivel több mint három millió főt tett ki.

46. Ez Magyarország lakosságának alig egyharmadát jelentette.

47. Ez a számítás egy közigazgatási régiót ír le, és nem egy teljesen élesen körülhatárolt nagyvárosi régiót.

48. Mindazonáltal jól mutatja, milyen erősen koncentrálódnak a lakosság és a funkciók a főváros köré.

49. A környék egyes települései azért növekednek, mert a családok ott keresnek lakóhelyet, és továbbra is Budapestre ingáznak.

50. Mások az ipari parkokból, bevásárlóközpontokból és az új közlekedési összeköttetésekből profitálnak.

51. A fővároshoz való közelség így egyszerre jelenthet tehermentesítést és függőséget is.

52. Egy háztartás talán talál egy házat kerttel a városon kívül, de továbbra is a budapesti munkahelyére van utalva.

53. Egy vállalat az olcsóbb telkek és a nagy munkaerőpiac közelsége miatt választja a város peremét.

54. Minden ilyen lépéssel tovább terjed a főváros funkcionális befolyása.

55. Ez a kiterjedés nem mindenhol egyformán erős.

56. A vasútvonalak és a jól kiépített utak mentén fekvő települések általában jobban kapcsolódnak a hálózathoz, mint a távoli helyek.

57. Ebben az idő gyakran fontosabb, mint a távolság.

58. Egy távolabbi hely is elérhető lehet az ingázók számára, ha a kapcsolat megbízható és gyors.

59. Ezzel szemben egy közelebb fekvő falu jelentőségét veszítheti, ha a buszok ritkán közlekednek és hiányoznak a munkahelyek.

60. A közlekedés tehát nem csupán a térképen látható vonalak révén alakítja a népesség eloszlását, hanem a mindennapi életben elérhető lehetőségek révén is.

61. A fővárosi régión kívül Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr tölt be fontos regionális szerepet.

62. Ezek a városok felsőoktatási intézményeket, kórházakat, közigazgatási szerveket és munkahelyeket biztosítanak a tágabb térségek számára.

63. Vonzerőjük azonban általában nem terjed olyan messzire, mint Budapesté.

64. Ez kisebb méretüknek, a nemzeti intézmények fővárosban való koncentrációjának, valamint a különböző gazdasági fejlődési tendenciáknak köszönhető.

65. Győr jelentősen profitál a nyugati közlekedési térségben elfoglalt elhelyezkedéséből és az ipari munkahelyekből.

66. Debrecen a keleti régiók jelentős központja, amely ötvözi az oktatást, a közigazgatást és a gazdaságot.

67. Szeged az egyetemmel, az egészségüggyel és a határ melletti funkciókkal jellemzi a déli régiót.

68. Miskolc és Pécs szintén nagy regionális vonzáskörzettel rendelkezik, ugyanakkor viselik a korábbi ipari átalakulások következményeit.

69. Az ilyen városok nagyobb sűrűségű szigeteket alkotnak a tágabb vidéki környezetben.

70. Lassítják a környékük elnéptelenedését, de nem tudják mindenhol megakadályozni.

71. Hiszen a lehetőségek koncentrációja máshol lehetőséghiányt eredményez.

72. Amikor a fiatal felnőttek tanulás vagy munkavállalás céljából elköltöznek, a kis településeken átlag feletti számban maradnak vissza idősek.

73. Ezáltal csökken a gyermekek száma, bár az épületek és az utak eleinte változatlanok maradnak.

74. Egy iskolának azonban elegendő számú gyermekre van szüksége ahhoz, hogy tartósan fenntarthassa az osztályokat és a tanári állományt.

75. Ha egy iskola bezár, a családoknak messzebb kell járatniuk gyermekeiket, vagy egy nagyobb településre kell költözniük.

76. Hasonló érvényes az üzletekre, az orvosi rendelőkre, a postahivatalokra és a buszjáratokra is.

77. Minden bezárás rövid távon költségmegtakarítást jelent, de tovább csökkentheti a település vonzerejét.

78. Így a vidéken is kialakul egy önmagát erősítő körforgás, ezúttal a ritkulás irányába.

79. A kevesebb lakos kevesebb keresletet eredményez, a kevesebb kínálat pedig fokozza a kivándorlásra nehezedő nyomást.

80. A körforgás nem mindenhol egyformán erős, mert egyes, kedvező fekvésű, iparral vagy turizmussal rendelkező települések ellensúlyozni tudják ezt.

81. A síkság tehát nem feltétlenül lakatlan, a város pedig nem feltétlenül gazdag.

82. A termékeny talaj intenzív mezőgazdaságot tesz lehetővé anélkül, hogy területenként sok munkahelyet teremtene.

83. A modern mezőgazdaság viszonylag kevés munkavállalóval nagy mennyiségeket termel.

84. Egy város viszont akkor is növekedhet, ha közvetlen környezete mezőgazdasági szempontból kevésbé termékeny.

85. Ilyenkor döntő jelentőségűek a város funkciói a közlekedési, tudás-, közigazgatási és szolgáltatási hálózatban.

86. A történelmi döntések hatása hosszú ideig érezhető.

87. A vasútvonalak, az ipari üzemek, az egyetemek és a közigazgatási határok évtizedeken át bizonyos helyekre irányították a beruházásokat.

88. Egy egyszer kiépített központ ezért olyan előnnyel rendelkezik, amelyet a kisebb települések csak nehezen tudnak behozni.

89. Ez az előny nem természeti törvény, de megváltoztatja minden új döntés kiindulási helyzetét.

90. Aki vállalkozást akar alapítani vagy tanulni szeretne, a központban máris megtalálja az ügyfeleket, a partnereket, a munkaerőt és az információkat.

91. A népesség eloszlása ezért a lehetőségek térképe, és nem csupán pontok halmaza.

92. Megmutatja, hol laknak az emberek, de azt is, hol keresnek munkát, hol tanulnak, hol gondoskodnak róluk, és hol tervezik a jövőjüket.

93. Az országos átlag, amely körülbelül 103 fő/négyzetkilométer, nem képes feloldani a különbségeket egy budapesti kerület és egy távoli falu között.

94. Még egy település lakosságszáma sem magyarázza meg, hogy az a település jól kapcsolódik-e a nagyobb központokhoz.

95. Egy település növekedhet, mert a fővárosi övezet része, míg egy ugyanolyan nagyságú, de távolabb fekvő település zsugorodik.

96. A sűrűséget ezért mindig térbeli és funkcionális szempontból kell értelmezni.

97. Nem csupán azt írja le, hogy hány ember él egymás mellett, hanem azt is, hogy milyen kapcsolatok vannak lakóhelyeik között.

98. Magyarország ebben az értelemben egyszerre erősen sűrűn lakott és kiterjedten ritkán lakott.

99. Az emberek néhány központban zsúfolódnak össze, míg közöttük nagy területek húzódnak, amelyek falvai sok helyen egyre öregednek és kicsinyednek.

100. Ez a kis ország ezért egyszerre nagyon zsúfolt és nagyon üres, attól függően, hogy a főváros fényes foltjára vagy a sötét közterületekre tekintünk-e.

1. Auf einem nächtlichen Satellitenbild Ungarns würde Budapest als heller Fleck erscheinen, während große Teile der Tiefebene nur von wenigen Lichtinseln durchbrochen wären.

2. Dieses Bild zeigt keine einfache Grenze zwischen Stadt und Land, sondern eine Bevölkerung, die sich an bestimmten Orten sammelt.

3. Am 1. Oktober 2022 lebten in Ungarn nach der Volkszählung rund 9,604 Millionen Menschen.

4. Die Zahl ist eine Momentaufnahme und kein dauerhaft gültiger Bestand.

5. Schon ein Umzug, ein Todesfall oder eine Geburt verändert sie, auch wenn solche Veränderungen auf einer Landkarte zunächst unsichtbar bleiben.

6. Für die räumliche Verteilung ist deshalb nicht nur entscheidend, wie viele Menschen insgesamt im Land leben.

7. Ebenso wichtig ist die Frage, auf welcher Fläche sie wohnen und welche Wege sie täglich zurücklegen.

8. Bevölkerungsdichte bezeichnet die durchschnittliche Zahl der Menschen pro Quadratkilometer.

9. Teilt man die rund 9,604 Millionen Einwohner durch die Fläche Ungarns von etwa 93 000 Quadratkilometern, erhält man ungefähr 103 Menschen je Quadratkilometer.

10. Dieser Durchschnitt klingt anschaulich, verdeckt aber mehr, als er erklärt.

11. Ein Quadratkilometer in einem dicht bebauten Budapester Stadtbezirk ist mit einem Quadratkilometer Ackerland am Rand der Großen Tiefebene kaum vergleichbar.

12. Im ersten Fall liegen Wohnungen, Arbeitsplätze, Geschäfte und Haltestellen oft in kurzer Entfernung nebeneinander.

13. Im zweiten Fall kann dieselbe Fläche aus Feldern, Wegen, Gräben und einzelnen Höfen bestehen.

14. Der Landesdurchschnitt legt beide Situationen rechnerisch übereinander.

15. Er sagt daher wenig darüber aus, wie voll sich ein Ort anfühlt oder wie weit der nächste Arzt entfernt ist.

16. Budapest macht die Schwäche des Durchschnitts besonders deutlich.

17. Die Hauptstadt hatte bei der Volkszählung 2022 rund 1,682 Millionen Einwohner.

18. Damit lebte dort ungefähr jeder sechste Einwohner Ungarns innerhalb einer einzigen Stadt.

19. Budapest umfasst jedoch nur gut 525 Quadratkilometer und ist damit flächenmäßig ein sehr kleiner Teil des Landes.

20. Seine Bevölkerungsdichte lag deshalb bei mehr als 3 000 Menschen je Quadratkilometer.

21. Am anderen Ende der Skala liegen ausgedehnte ländliche Räume, in denen Dörfer und Kleinstädte weit auseinanderliegen.

22. Besonders in Teilen des Ostens und Südens wechseln sich große Ackerflächen mit kleinen Siedlungen ab.

23. Auch im Norden gibt es dünn besiedelte Gebiete, deren Gelände, Arbeitsmarkt und Verkehrsanbindung die Konzentration größerer Städte begrenzen.

24. Dünne Besiedlung bedeutet nicht, dass dort niemand lebt.

25. Sie bedeutet, dass wenige Menschen eine große Fläche versorgen und nutzen müssen.

26. Ein Dorf kann dabei landwirtschaftlich bedeutend sein, obwohl es nur einige hundert Einwohner hat.

27. Umgekehrt kann eine Stadt wirtschaftlich wichtig sein, ohne besonders groß zu sein.

28. Die Bevölkerungsverteilung folgt also nicht allein der natürlichen Fruchtbarkeit des Bodens.

29. Sie ist das Ergebnis von Geschichte, Verkehr, Arbeitsplätzen, staatlichen Entscheidungen und persönlichen Lebensplänen.

30. Diese Faktoren haben sich über lange Zeit gegenseitig verstärkt.

31. Budapest liegt an der Donau und an wichtigen Verkehrsachsen, die verschiedene Teile des Landes verbinden.

32. Als Hauptstadt bündelt die Stadt Ministerien, Hochschulen, Krankenhäuser, kulturelle Einrichtungen und die Zentralen vieler Unternehmen.

33. Diese Funktionen entstanden nicht zufällig nebeneinander.

34. Wo politische und wirtschaftliche Entscheidungen getroffen werden, siedeln sich weitere Dienstleistungen und qualifizierte Arbeitsplätze an.

35. Wo viele Arbeitsplätze vorhanden sind, lohnt sich ein dichter öffentlicher Verkehr.

36. Wo Hochschulen und Forschungseinrichtungen bestehen, entstehen wiederum neue Unternehmen und spezialisierte Berufe.

37. Die Konzentration erzeugt dadurch einen selbstverstärkenden Kreislauf.

38. Viele Menschen schaffen Nachfrage nach Angeboten, und viele Angebote machen den Ort für weitere Menschen attraktiv.

39. Dieser Vorgang wird in der Stadtgeografie häufig als Agglomeration bezeichnet.

40. Eine Agglomeration ist ein dicht verflochtener Siedlungs- und Wirtschaftsraum, der über die Verwaltungsgrenze einer einzelnen Stadt hinausreicht.

41. Die Hauptstadt endet deshalb nicht dort, wo das Schild Budapest durch ein anderes Ortsschild ersetzt wird.

42. Täglich pendeln Menschen aus den umliegenden Gemeinden in die Stadt und abends wieder zurück.

43. Andere wohnen außerhalb, nutzen aber Budapester Schulen, Kliniken, Behörden oder Kulturangebote.

44. Der Komitat Pest, der die Hauptstadt ringförmig umgibt, hatte 2022 rund 1,339 Millionen Einwohner.

45. Budapest und Pest zusammen kamen damit auf etwas mehr als drei Millionen Menschen.

46. Das entsprach knapp einem Drittel der Bevölkerung Ungarns.

47. Diese Rechnung beschreibt eine Verwaltungsregion und keine vollkommen scharf begrenzte Metropolregion.

48. Sie zeigt dennoch, wie stark sich Bevölkerung und Funktionen um die Hauptstadt bündeln.

49. Manche Gemeinden im Umland wachsen, weil Familien dort Wohnraum suchen und weiterhin nach Budapest pendeln.

50. Andere profitieren von Gewerbegebieten, Einkaufszentren und neuen Verkehrsverbindungen.

51. Die Nähe zur Hauptstadt kann damit zugleich Entlastung und Abhängigkeit bedeuten.

52. Ein Haushalt findet außerhalb der Stadt vielleicht ein Haus mit Garten, bleibt aber auf den Arbeitsplatz in Budapest angewiesen.

53. Ein Unternehmen wählt den Stadtrand wegen günstigerer Flächen und der Nähe zu einem großen Arbeitsmarkt.

54. Mit jedem solchen Schritt dehnt sich der funktionale Einfluss der Hauptstadt weiter aus.

55. Diese Ausdehnung ist nicht überall gleich stark.

56. Gemeinden an Bahnlinien und leistungsfähigen Straßen sind meist besser angeschlossen als abgelegene Orte.

57. Zeit ist dabei oft wichtiger als Entfernung.

58. Ein weiter entfernter Ort kann für Pendler erreichbar sein, wenn die Verbindung zuverlässig und schnell ist.

59. Ein näher gelegenes Dorf kann dagegen an Bedeutung verlieren, wenn Busse selten fahren und Arbeitsplätze fehlen.

60. Verkehr formt die Bevölkerungsverteilung daher nicht nur durch Linien auf der Karte, sondern durch die erreichbaren Möglichkeiten des Alltags.

61. Außerhalb der Hauptstadtregion übernehmen Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs und Győr wichtige regionale Funktionen.

62. Sie bieten Hochschulen, Krankenhäuser, Verwaltungen und Arbeitsplätze für größere Räume.

63. Ihre Anziehungskraft reicht jedoch meist weniger weit als diejenige Budapests.

64. Das liegt an ihrer geringeren Größe, an der Konzentration nationaler Institutionen in der Hauptstadt und an unterschiedlichen wirtschaftlichen Entwicklungen.

65. Győr profitiert stark von seiner Lage im westlichen Verkehrsraum und von industriellen Arbeitsplätzen.

66. Debrecen ist ein bedeutendes Zentrum der östlichen Landesteile und verbindet Bildung, Verwaltung und Wirtschaft.

67. Szeged prägt den Süden mit Universität, Gesundheitswesen und grenznahen Funktionen.

68. Miskolc und Pécs besitzen ebenfalls große regionale Einzugsbereiche, tragen aber zugleich die Folgen älterer industrieller Umbrüche.

69. Solche Städte bilden Inseln höherer Dichte in einem weiteren ländlichen Umfeld.

70. Sie bremsen die Entleerung ihrer Umgebung, können sie aber nicht überall aufhalten.

71. Denn die Konzentration von Chancen erzeugt an anderer Stelle einen Mangel an Chancen.

72. Wenn junge Erwachsene für Ausbildung oder Arbeit fortziehen, bleiben in kleinen Gemeinden überdurchschnittlich viele ältere Menschen zurück.

73. Dadurch sinkt die Zahl der Kinder, obwohl die Gebäude und Straßen zunächst unverändert bleiben.

74. Eine Schule benötigt jedoch eine ausreichende Zahl von Kindern, um Klassen und Lehrkräfte dauerhaft zu tragen.

75. Schließt eine Schule, müssen Familien ihre Kinder weiter fahren lassen oder ziehen in einen größeren Ort.

76. Ähnliches gilt für Geschäfte, Arztpraxen, Poststellen und Busverbindungen.

77. Jede Schließung spart kurzfristig Kosten, kann aber die Attraktivität des Ortes weiter mindern.

78. So entsteht auch auf dem Land ein selbstverstärkender Kreislauf, diesmal in Richtung Ausdünnung.

79. Weniger Einwohner führen zu weniger Nachfrage, und weniger Angebote erhöhen den Druck zur Abwanderung.

80. Der Kreislauf ist nicht überall gleich stark, weil einzelne Gemeinden mit guter Lage, Industrie oder Tourismus gegensteuern können.

81. Die Ebene selbst ist also nicht automatisch leer und die Stadt nicht automatisch reich.

82. Ein fruchtbarer Boden kann intensive Landwirtschaft ermöglichen, ohne viele Arbeitsplätze pro Fläche zu schaffen.

83. Moderne Landwirtschaft produziert große Mengen mit relativ wenigen Beschäftigten.

84. Eine Stadt kann dagegen auch dann wachsen, wenn ihre unmittelbare Umgebung landwirtschaftlich wenig ertragreich ist.

85. Entscheidend sind dann ihre Funktionen im Netzwerk von Verkehr, Wissen, Verwaltung und Dienstleistungen.

86. Historische Entscheidungen wirken dabei lange nach.

87. Eisenbahnlinien, Industriebetriebe, Universitäten und Verwaltungsgrenzen lenkten Investitionen über Jahrzehnte an bestimmte Orte.

88. Ein einmal aufgebautes Zentrum besitzt deshalb einen Vorsprung, den kleinere Orte nur schwer einholen.

89. Dieser Vorsprung ist kein Naturgesetz, aber er verändert die Ausgangslage jeder neuen Entscheidung.

90. Wer einen Betrieb gründen oder studieren will, findet im Zentrum bereits Kunden, Partner, Personal und Informationen.

91. Die Verteilung der Bevölkerung ist deshalb eine Landkarte von Möglichkeiten und nicht nur eine Ansammlung von Punkten.

92. Sie zeigt, wo Menschen wohnen, aber auch, wo sie Arbeit suchen, lernen, versorgt werden und ihre Zukunft planen.

93. Der Landesdurchschnitt von ungefähr 103 Menschen je Quadratkilometer kann die Unterschiede zwischen einem Budapester Bezirk und einem abgelegenen Dorf nicht auflösen.

94. Selbst die Zahl der Einwohner eines Ortes erklärt noch nicht, ob dieser Ort gut an größere Zentren angebunden ist.

95. Eine Gemeinde kann wachsen, weil sie Teil des Hauptstadtgürtels ist, während eine gleich große Gemeinde in größerer Entfernung schrumpft.

96. Dichte ist daher immer räumlich und funktional zu lesen.

97. Sie beschreibt nicht nur, wie viele Menschen nebeneinander wohnen, sondern auch, welche Beziehungen zwischen ihren Wohnorten bestehen.

98. Ungarn ist in diesem Sinn gleichzeitig stark verdichtet und weitläufig dünn besiedelt.

99. Die Menschen drängen sich in wenigen Zentren, während zwischen ihnen große Räume liegen, deren Dörfer vielerorts älter und kleiner werden.

100. Das kleine Land ist deshalb sehr voll und sehr leer zugleich, je nachdem, ob man auf den hellen Fleck der Hauptstadt oder auf die dunklen Zwischenräume blickt.