9.2.1 A nehézipartól a modern gyártásig – Von der Schwerindustrie zur modernen Fertigung

---

9.2.1 A nehézipartól a modern gyártásig – Von der Schwerindustrie zur modernen Fertigung

1. Diósgyőrben, Miskolc egyik városrészében, a Bükk-hegység lábánál 2009-ben véget ért a nagyüzemi acélgyártás. – In Diósgyőr, einem Teil von Miskolc am Fuß des Bükkgebirges, endete 2009 die großbetriebliche Stahlproduktion.

2. A történelmi gyárterületen azonban továbbra is működnek fémfeldolgozó és gépgyártó vállalkozások. – Auf dem historischen Werksgelände arbeiten jedoch weiterhin Betriebe der Metallverarbeitung und des Maschinenbaus.

3. Ez több, mint egy apró kivétel a hanyatlás történetéből. – Das ist mehr als eine kleine Ausnahme von einer Geschichte des Niedergangs.

4. Ez azt mutatja, milyen egyenlőtlenül alakulhat egy ipari átalakulás egyetlen telephelyen belül. – Es zeigt, wie ungleich ein industrieller Umbruch innerhalb eines einzigen Standorts verlaufen kann.

5. Egy gyártási lánc szétesik, miközben egyes szakmák és műhelyek továbbra is fennmaradnak. – Eine Produktionskette zerfällt, während einzelne Fähigkeiten und Werkstätten weiterbestehen.

6. Magyarország útját a modern gyártás felé ezért sem egyenes vonalú fejlődésként, sem ipari múltjának teljes eltűnésként nem lehet leírni. – Ungarns Weg zur modernen Fertigung lässt sich deshalb weder als geradliniger Fortschritt noch als vollständige Auslöschung seiner industriellen Vergangenheit beschreiben.

7. Döntő fontosságú, hogy a régi gazdaság mely részei voltak még szükségessé az új körülmények között, és melyek veszítették el vevőiket. – Entscheidend ist, welche Teile der alten Wirtschaft unter neuen Bedingungen noch gebraucht wurden und welche ihre Abnehmer verloren.

8. A diósgyőri vasfeldolgozás a 18. századig nyúlik vissza. – Die Eisenverarbeitung von Diósgyőr reicht bis ins 18. Jahrhundert zurück.

9. A gyár későbbi bővítése szorosan összefüggött a vasútépítéssel, amelyhez sínekre, kerekekre és egyéb fémalkatrészekre volt szükség. – Der spätere Ausbau des Werks hing eng mit dem Eisenbahnbau zusammen, der Schienen, Räder und andere Metallteile benötigte.

10. Az ipar tehát Magyarországon jóval a szocialista tervgazdaság előtt kialakult. – Industrie entstand in Ungarn also lange vor der sozialistischen Planwirtschaft.

11. A víz, a fa, a szén, a közlekedési útvonalak és az állami megrendelések a telephelytől függően együtt hatottak. – Wasser, Holz, Kohle, Verkehrswege und staatliche Aufträge wirkten je nach Standort zusammen.

12. A nehézipar olyan ágazatokat jelöl, amelyek nagy mennyiségű nyersanyagot és energiát használnak fel, és többnyire kiterjedt létesítményeket igényelnek. – Schwerindustrie bezeichnet Branchen, die große Mengen an Rohstoffen und Energie einsetzen und meist umfangreiche Anlagen benötigen.

13. Ide tartozik a vas- és acélgyártás, valamint a vegyipar és a gépgyártás egyes területei. – Dazu gehören die Eisen- und Stahlherstellung sowie Teile der Chemie und des Maschinenbaus.

14. Az ilyen üzemeket nem lehet úgy gyorsan áthelyezni vagy teljesen más termékre átállítani, mint egy kis műhelyt. – Solche Werke lassen sich nicht wie eine kleine Werkstatt rasch verlegen oder auf ein völlig anderes Produkt umstellen.

15. Méretük hatékonyságot biztosít, ugyanakkor hosszú távon egy helyhez köti a tőkét és a munkahelyeket. – Ihre Größe macht sie leistungsfähig, bindet aber Kapital und Arbeitsplätze langfristig an einen Ort.

16. A második világháború után a nehézipar a szocialista gazdasági tervezés révén különös jelentőségre tett szert. – Nach dem Zweiten Weltkrieg erhielt die Schwerindustrie durch die sozialistische Wirtschaftsplanung besonderes Gewicht.

17. Az állam határozta meg a beruházásokat és a termelési célokat, és az ipari kapacitások gyors bővítésére helyezte a hangsúlyt. – Der Staat bestimmte Investitionen und Produktionsziele und setzte auf den raschen Ausbau industrieller Kapazitäten.

18. Az acél és a gépek a további termelés alapjainak számítottak, például az erőművek, a közlekedés és az építőipar számára. – Stahl und Maschinen galten als Grundlagen weiterer Produktion, etwa für Kraftwerke, Verkehr und Bauwirtschaft.

19. Ezen ágazatok támogatása ezért egyszerre követte a gazdasági és a politikai elképzeléseket. – Die Förderung dieser Branchen folgte deshalb wirtschaftlichen und politischen Vorstellungen zugleich.

20. Magyarország nyersanyag-alapja azonban korlátokat szabott ennek a stratégiának. – Ungarns Rohstoffbasis setzte dieser Strategie allerdings Grenzen.

21. A hazai szénkészletek és egyéb földalatti kincsek egyes bányavidékeket tápláltak, de a hazai lelőhelyek nem fedezték az ipar teljes igényét. – Heimische Kohlevorkommen und andere Bodenschätze trugen einzelne Reviere, doch einheimische Lagerstätten deckten nicht den gesamten Bedarf der Industrie.

22. A nagy üzemek importált nyersanyagokra és tüzelőanyagokra is szorultak. – Große Werke benötigten auch eingeführte Rohstoffe und Brennstoffe.

23. Az a képzelet, hogy egy ipari ország teljes mértékben saját erőforrásokból épül fel, eltakarná ezt a függőséget. – Die Vorstellung eines vollständig aus eigenen Ressourcen aufgebauten Industrielandes würde diese Abhängigkeit verdecken.

24. Az északi ipari térségekben a bányák, kohók és gépgyárak szorosan összefonódó gazdasági térségeket alkottak. – In den nördlichen Industrierevieren verbanden sich Bergwerke, Hütten und Maschinenfabriken zu eng verflochtenen Wirtschaftsräumen.

25. Egy nagy üzem más vállalatoktól rendelt szolgáltatásokat, és a környező településekről származó embereket foglalkoztatott. – Ein großer Betrieb bestellte Leistungen bei anderen Unternehmen und beschäftigte Menschen aus umliegenden Gemeinden.

26. Hatása messze túlnyúlt a gyárkapun. – Seine Wirkung reichte weit über das Werkstor hinaus.

27. A lakások, a közlekedés és a helyi ellátás az üzemben végzett munkához igazodott. – Wohnungen, Verkehr und örtliche Versorgung richteten sich auf die Arbeit im Betrieb aus.

28. Ez a koncentráció sok család számára viszonylag biztos jövedelmet nyújtott. – Diese Konzentration bot vielen Familien ein vergleichsweise verlässliches Einkommen.

29. Ugyanakkor sebezhetővé tette a régiót, ha több munkaadó is ugyanattól az iparágtól függött. – Sie machte eine Region zugleich anfällig, wenn mehrere Arbeitgeber vom gleichen Industriezweig abhingen.

30. Egy számos üzlettel rendelkező város ezért még nem jelentette azt, hogy sokoldalú gazdasági alapokkal rendelkezett. – Eine Stadt mit zahlreichen Geschäften war deshalb noch keine Stadt mit einer vielseitigen wirtschaftlichen Grundlage.

31. Az üzletek is gyakran ugyanazon gyár munkabéreiből éltek. – Auch die Geschäfte lebten häufig von den Löhnen derselben Fabrik.

32. A szocialista gazdasági térségen belüli kereskedelem számos termelési kapcsolatot stabilizált. – Der Handel innerhalb des sozialistischen Wirtschaftsraums stabilisierte viele Produktionsbeziehungen.

33. A Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanács, röviden KGST, koordinálta a Szovjetunió és partnerállamai közötti kereskedelem egy részét. – Der Rat für gegenseitige Wirtschaftshilfe, meist RGW genannt, koordinierte Teile dieses Handels zwischen der Sowjetunion und ihren Partnerstaaten.

34. A hosszú távú megállapodások megkönnyítették az értékesítés és az anyagellátás tervezését. – Langfristige Vereinbarungen erleichterten die Planung von Absatz und Materialversorgung.

35. Ezek részben megóvták a vállalatokat a nyugati verseny követelményeitől. – Sie schirmten Unternehmen teilweise von den Anforderungen des westlichen Wettbewerbs ab.

36. Ez nem jelentette azt, hogy minden termék alacsony minőségű lett volna, vagy minden üzem műszakilag elmaradott. – Das bedeutete nicht, dass jedes Erzeugnis minderwertig oder jeder Betrieb technisch rückständig war.

37. Magyarországnak tapasztalt mérnökei, ipari hagyományai, valamint nyugati üzleti kapcsolatokkal rendelkező vállalatai is voltak. – Ungarn besaß erfahrene Ingenieure, industrielle Traditionen und auch Unternehmen mit westlichen Geschäftsbeziehungen.

38. Mindazonáltal a védett értékesítési csatornák el tudták fedni azokat a gyengeségeket, amelyek más árak mellett és a vásárlók szabad választása esetén sokkal szembetűnőbbek lettek volna. – Dennoch konnten geschützte Absatzwege Schwächen verdecken, die unter anderen Preisen und bei freier Wahl der Käufer deutlicher hervortraten.

39. Előfordulhatott, hogy egy termék a korábbi kereskedelmi rendszerben keresett volt, de egy újonnan megnyílt piacon mégis nehezen értékesíthetővé vált. – Ein Produkt konnte im bisherigen Handelssystem gefragt sein und auf einem neu geöffneten Markt trotzdem schwer verkäuflich werden.

40. Az 1989 körüli politikai és gazdasági rendszerváltással egyszerre több feltétel is megváltozott. – Mit dem politischen und wirtschaftlichen Systemwechsel um 1989 änderten sich mehrere Bedingungen gleichzeitig.

41. A vállalatoknak nagyobb mértékben kellett az árakhoz, a fizetőképes kereslethez és a finanszírozási költségekhez igazodniuk. – Unternehmen mussten sich stärker an Preisen, zahlungsfähiger Nachfrage und Finanzierungskosten orientieren.

42. Ugyanakkor számos megszokott kereskedelmi kapcsolat szakadt meg Kelet-Európában. – Zugleich zerbrachen zahlreiche gewohnte Handelsbeziehungen im Osten.

43. A RGW-kereskedelmi rendszer összeomlása tovább súlyosbította a nehézségeket, mivel a korábbi vevők csökkentették a megrendeléseket, vagy már nem tudtak a korábbiakhoz hasonlóan fizetni. – Der Zusammenbruch des RGW-Handelssystems verschärfte die Schwierigkeiten, weil frühere Abnehmer Aufträge kürzten oder nicht mehr wie bisher bezahlen konnten.

44. A nyugati értékesítési piacok ugyan egyre inkább megnyíltak, de nem pótolták automatikusan ezt a keresletet. – Westliche Absatzmärkte standen zwar zunehmend offen, ersetzten diese Nachfrage aber nicht automatisch.

45. Ott a magyar gyártók olyan vállalatokkal versenyeztek, amelyek már rendelkeztek megfelelő termékekkel, értékesítési hálózatokkal és ügyfélkapcsolatokkal. – Dort konkurrierten ungarische Hersteller mit Firmen, die bereits passende Produkte, Vertriebsnetze und Kundenbindungen besaßen.

46. Egy vállalkozás számára a válság ezért egyszerre jelenthetett értékesítési veszteséget, pénzhiányt és technikai alkalmazkodási nyomást. – Für einen Betrieb konnte die Krise daher zugleich Absatzverlust, Geldmangel und technischen Anpassungsdruck bedeuten.

47. Ez az összefüggés jobban magyarázza a visszaesést, mint az az állítás, miszerint a régi gyárak pusztán koruk miatt mentek tönkre. – Diese Verbindung erklärt den Einbruch besser als die Behauptung, alte Fabriken seien allein wegen ihres Alters gescheitert.

48. Az energiaigényes eljárások esetében különösen fontos volt, hogy egy eladható egység előállításához mennyi tüzelőanyag és nyersanyag kellett. – Bei energieintensiven Verfahren fiel besonders ins Gewicht, wie viel Brennstoff und Material für eine verkäufliche Einheit nötig war.

49. A magas költségeket nem lehetett tartósan nagyobb termelési mennyiségekkel ellensúlyozni, ha a vevők olcsóbb vagy jobb ajánlatokra váltottak. – Hohe Kosten ließen sich nicht dauerhaft durch größere Produktionsmengen ausgleichen, wenn Käufer zu günstigeren oder besseren Angeboten wechselten.

50. A túlméretezett berendezések tovább súlyosbították a problémát, amint már nem voltak megfelelően kihasználva. – Überdimensionierte Anlagen verschärften das Problem, sobald sie nicht mehr ausreichend ausgelastet waren.

51. Egy kohó akkor is jelentős költségeket okoz, ha kapacitásának egy része kihasználatlanul marad. – Eine Hütte verursacht auch dann erhebliche Kosten, wenn ein Teil ihrer Kapazität ungenutzt bleibt.

52. A modernizáció beruházásokat igényelt volna, éppen akkor, amikor a bevételek és a hitelfelvételi lehetőségek nyomás alá kerültek. – Modernisierung hätte Investitionen erfordert, gerade als Einnahmen und Kreditmöglichkeiten unter Druck gerieten.

53. A privatizáció, azaz az állami vállalatok magánkézbe kerülése, egyes vállalkozásoknak új tőkét és új piacokat hozott. – Privatisierung, also der Übergang staatlicher Unternehmen in private Hände, brachte manchen Betrieben neues Kapital und neue Märkte.

54. Másokat felosztottak, leépítettek vagy bezártak. – Andere wurden aufgeteilt, verkleinert oder geschlossen.

55. A tulajdonosváltás és a vállalkozás fenntartása ezért egyáltalán nem volt egy és ugyanaz. – Eigentümerwechsel und Betriebserhalt waren deshalb keineswegs dasselbe.

56. A munkavállalók számára ez a változás a mindennapi életben bekövetkezett törést jelentett, nem csupán egy gazdasági ágazatból a másikba való átállást. – Für Beschäftigte war dieser Wandel ein Bruch im Alltag, nicht bloß eine Verschiebung zwischen Wirtschaftsbranchen.

57. Aki elvesztette az állását, gyakran egyúttal elvesztette a hasonló munkalehetőség kilátását is a közelben. – Wer seine Stelle verlor, verlor häufig zugleich die Aussicht auf ähnliche Arbeit in erreichbarer Nähe.

58. Az acélgyárban szerzett ismeretek részben átvihetők voltak más fémipari vállalkozásokba. – Kenntnisse aus einer Hütte ließen sich teilweise in andere Metallbetriebe übertragen.

59. Bizonyos tevékenységekhez azonban további képesítésekre volt szükség, és az üres álláshelyek gyakran más régiókban voltak. – Für manche Tätigkeiten waren jedoch zusätzliche Qualifikationen nötig, und freie Stellen lagen oft in anderen Regionen.

60. A költözés pénzt, lakást és a családi kötelékek átrendezésére való hajlandóságot igényelt. – Ein Umzug verlangte Geld, eine Wohnung und die Bereitschaft, familiäre Bindungen neu zu ordnen.

61. Ez különösen nehéz volt az idősebb munkavállalók és az alacsony megtakarításokkal rendelkező háztartások számára. – Besonders schwierig war das für ältere Beschäftigte und Haushalte mit geringen Rücklagen.

62. Amikor a fiatalok elvándoroltak, az érintett települések további vásárlóerőt és szakmai képességeket veszítettek. – Wenn junge Menschen abwanderten, verloren betroffene Orte zusätzlich Kaufkraft und berufliche Fähigkeiten.

63. A társadalmi következmények ezért hosszabb ideig tartottak, mint a termelés közvetlen visszaesése. – Die sozialen Folgen hielten deshalb länger an als der unmittelbare Rückgang der Produktion.

64. A modern gyártás újjáépítése többféle módon valósult meg. – Der Neuaufbau moderner Fertigung beruhte auf mehreren Wegen.

65. Egyes befektetők meglévő vállalatokat vettek át, és megújították azok berendezéseit, szervezetét és értékesítési kapcsolatait. – Manche Investoren übernahmen bestehende Unternehmen und erneuerten deren Anlagen, Organisation und Absatzbeziehungen.

66. Mások eddig ipari szempontból kihasználatlan területeken hoztak létre új üzemeket. – Andere errichteten neue Werke auf bislang industriell ungenutzten Flächen.

67. A külföldi közvetlen befektetések olyan hosszú távú részesedések vagy vállalkozásalapítások, amelyek során egy másik országból származó befektető befolyást szerez a vállalat felett. – Ausländische Direktinvestitionen sind solche langfristigen Beteiligungen oder Betriebsgründungen, bei denen ein Investor aus einem anderen Land Einfluss auf das Unternehmen erhält.

68. A pénz mellett gyártási szakértelmet, nemzetközi ügyfélkört és hozzáférést a vállalatcsoport hálózataihoz is hozhattak magukkal. – Sie konnten neben Geld auch Produktionswissen, internationale Kunden und Zugang zu Konzernnetzen mitbringen.

69. A magyar telephelyek képzett munkaerőt, viszonylag alacsony költségeket és a fontos európai piacokhoz képest kedvező elhelyezkedést kínáltak. – Ungarische Standorte boten qualifizierte Arbeitskräfte, vergleichsweise niedrige Kosten und eine günstige Lage gegenüber wichtigen europäischen Märkten.

70. Az állami támogatások és a kiépített közlekedési kapcsolatok kiegészítették ezeket az előnyöket. – Staatliche Förderungen und ausgebaute Verkehrsverbindungen ergänzten diese Vorteile.

71. Az új gyár ezért nem véletlenül épült oda, ahol elegendő hely állt rendelkezésre, hanem oda, ahol több feltétel együttesen tette lehetővé a megbízható termelést. – Die neue Fabrik stand deshalb nicht zufällig dort, wo ausreichend Platz vorhanden war, sondern dort, wo mehrere Bedingungen gemeinsam eine verlässliche Produktion ermöglichten.

72. Különösen a nyugati és északnyugati régiók profitáltak korán az Ausztriához és a nyugati értékesítési piacokhoz való közelségből. – Besonders der Westen und Nordwesten profitierten früh von der Nähe zu Österreich und den westlichen Absatzmärkten.

73. Budapest és környéke emellett nagy munkaerőpiacot és számos szolgáltatást kínált. – Budapest und sein Umland boten zusätzlich einen großen Arbeitsmarkt und zahlreiche Dienstleistungen.

74. Ezzel az ipar súlypontja eltolódott az országon belül. – Damit verschob sich das Gewicht der Industrie innerhalb des Landes.

75. A régi északi ipari régiók munkahelyeket veszítettek, míg más települések új gyárakat és beszállítókat vonzottak. – Alte nördliche Reviere verloren Arbeitsplätze, während andere Standorte neue Werke und Zulieferer anzogen.

76. Ez a mintázat azonban nem jelentett megváltoztathatatlan határt a sikeres Nyugat és a sikertelen Kelet között. – Dieses Muster war jedoch keine unveränderliche Grenze zwischen einem erfolgreichen Westen und einem erfolglosen Osten.

77. A korábbi ipari térségek is felhasználhatták a meglévő tudást, infrastruktúrát és felsőoktatási intézményeket új tevékenységekhez. – Auch frühere Industriegebiete konnten vorhandenes Wissen, Infrastruktur und Hochschulen für neue Tätigkeiten nutzen.

78. Döntő fontosságú volt, hogy ezek az alapok megfeleltek-e az új munkaadók követelményeinek. – Entscheidend war, ob diese Grundlagen zu den Anforderungen neuer Arbeitgeber passten.

79. Egy bezárt gyár így egyaránt hagyott maga után terheket és lehetséges kiindulási pontokat egy újrakezdéshez. – Ein stillgelegtes Werk hinterließ damit sowohl Belastungen als auch mögliche Ansatzpunkte für einen Neubeginn.

80. A járműgyártás, az elektronika és a gépgyártás új formái nemcsak az árukat, hanem a gyártás szervezését is megváltoztatták. – Fahrzeugbau, Elektronik und neue Formen des Maschinenbaus veränderten nicht nur die Waren, sondern auch die Organisation der Fertigung.

81. Egy magyar vállalkozás immár átvehetett egy meghatározott munkafolyamatot egy nemzetközi gyártási lánc keretein belül. – Ein ungarischer Betrieb konnte nun einen bestimmten Arbeitsschritt innerhalb einer internationalen Produktionskette übernehmen.

82. Az alkatrészek több országból érkeztek, ott megmunkálták vagy összeszerelték őket, majd ismét exportálták. – Bauteile kamen aus mehreren Ländern, wurden bearbeitet oder zusammengesetzt und anschließend wieder ausgeführt.

83. Egy ilyen láncban a minőségnek, a szállítási határidőnek és a műszaki összehangolásnak megbízhatóan össze kell illeszkednie. – In einer solchen Kette müssen Qualität, Lieferzeit und technische Abstimmung zuverlässig zusammenpassen.

84. A termelékenység ebben az összefüggésben a létrehozott eredmény és a felhasznált erőforrások – például a munkaidő – közötti arányt jelenti. – Produktivität bezeichnet dabei das Verhältnis zwischen dem erzeugten Ergebnis und den eingesetzten Mitteln, etwa der Arbeitszeit.

85. A modern berendezések javíthatják ezt az arányt anélkül, hogy ennek megfelelően sok új munkahely jönne létre. – Moderne Anlagen können dieses Verhältnis verbessern, ohne dass entsprechend viele zusätzliche Arbeitsplätze entstehen.

86. A nagy exportmennyiségek ráadásul nem mutatják közvetlenül, hogy mennyi gazdasági érték keletkezik az országban. – Große Ausfuhrmengen zeigen außerdem nicht unmittelbar, wie viel wirtschaftlicher Wert im Land geschaffen wird.

87. A hozzáadott érték az a többletérték, amelyet egy vállalkozás maga termel ki, miután levonták a másoktól beszerzett előzetes teljesítéseket. – Wertschöpfung ist der zusätzliche Wert, den ein Betrieb selbst erzeugt, nachdem die von anderen bezogenen Vorleistungen abgezogen sind.

88. A magyar statisztika szerint 2023-ban a járműgyártás a feldolgozóipar termelési értékének körülbelül egynegyedét tette ki. – Für 2023 weist die ungarische Statistik den Fahrzeugbau mit etwa einem Viertel des Produktionswerts des verarbeitenden Gewerbes aus.

89. A feldolgozóipar hozzáadott értékéhez viszonyított részesedése viszont körülbelül egyhatod volt. – Sein Anteil an dessen Wertschöpfung lag dagegen bei ungefähr einem Sechstel.

90. Ez a különbség jól mutatja, mennyire támaszkodhat a gyártás a beszerzett alkatrészekre és egyéb előzetes teljesítményekre. – Dieser Unterschied macht sichtbar, wie stark Fertigung auf zugekauften Teilen und anderen Vorleistungen beruhen kann.

91. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem tekinthető egy modern gyárépület önmagában egy régió gazdasági önállóságának mércéjének. – Er erklärt auch, weshalb eine moderne Halle allein noch kein Maß für die wirtschaftliche Eigenständigkeit einer Region ist.

92. A hazai beszállítók többet nyernek, ha igényes feladatokat vállalnak és továbbfejlesztik saját képességeiket. – Heimische Zulieferer gewinnen mehr, wenn sie anspruchsvolle Leistungen übernehmen und eigene Fähigkeiten weiterentwickeln.

93. Hogy ez sikerül-e, többek között a finanszírozástól, a képzéstől és az ügyfelekhez való hozzáféréstől függ. – Ob das gelingt, hängt unter anderem von Finanzierung, Ausbildung und dem Zugang zu Kunden ab.

94. A privatizáció üteméről, feltételeiről és társadalmi költségeiről továbbra is vitatott az értékelés. – Über Tempo, Bedingungen und soziale Kosten der Privatisierung bleibt die Bewertung umstritten.

95. Az ipari újjáépítés új lehetőségeket teremtett, de nem pótolta az elvesztett munkahelyeket se mindenhol, se ugyanazok számára. – Der industrielle Neuaufbau schuf neue Möglichkeiten, ersetzte aber weder überall noch für dieselben Menschen die verlorenen Stellen.

96. Diósgyőrben egy nagy gyártási korszak ért véget, miközben a fémfeldolgozás tovább folytatódott. – In Diósgyőr endete eine große Produktionsgeschichte, während Metall weiter bearbeitet wurde.

97. E két tény között rejlik a változás valódi mércéje: egy régiónak képesnek kell lennie arra, hogy megmaradt szakértelméből új munkahelyeket teremtsen. – Zwischen diesen beiden Tatsachen liegt der eigentliche Maßstab des Wandels: Eine Region muss aus ihrem verbliebenen Können neue Arbeit machen können.

(aufklappen)magyar

1. Diósgyőrben, Miskolc egyik városrészében, a Bükk-hegység lábánál 2009-ben véget ért a nagyüzemi acélgyártás.

2. A történelmi gyárterületen azonban továbbra is működnek fémfeldolgozó és gépgyártó vállalkozások.

3. Ez több, mint egy apró kivétel a hanyatlás történetéből.

4. Ez azt mutatja, milyen egyenlőtlenül alakulhat egy ipari átalakulás egyetlen telephelyen belül.

5. Egy gyártási lánc szétesik, miközben egyes szakmák és műhelyek továbbra is fennmaradnak.

6. Magyarország útját a modern gyártás felé ezért sem egyenes vonalú fejlődésként, sem ipari múltjának teljes eltűnésként nem lehet leírni.

7. Döntő fontosságú, hogy a régi gazdaság mely részei voltak még szükségessé az új körülmények között, és melyek veszítették el vevőiket.

8. A diósgyőri vasfeldolgozás a 18. századig nyúlik vissza.

9. A gyár későbbi bővítése szorosan összefüggött a vasútépítéssel, amelyhez sínekre, kerekekre és egyéb fémalkatrészekre volt szükség.

10. Az ipar tehát Magyarországon jóval a szocialista tervgazdaság előtt kialakult.

11. A víz, a fa, a szén, a közlekedési útvonalak és az állami megrendelések a telephelytől függően együtt hatottak.

12. A nehézipar olyan ágazatokat jelöl, amelyek nagy mennyiségű nyersanyagot és energiát használnak fel, és többnyire kiterjedt létesítményeket igényelnek.

13. Ide tartozik a vas- és acélgyártás, valamint a vegyipar és a gépgyártás egyes területei.

14. Az ilyen üzemeket nem lehet úgy gyorsan áthelyezni vagy teljesen más termékre átállítani, mint egy kis műhelyt.

15. Méretük hatékonyságot biztosít, ugyanakkor hosszú távon egy helyhez köti a tőkét és a munkahelyeket.

16. A második világháború után a nehézipar a szocialista gazdasági tervezés révén különös jelentőségre tett szert.

17. Az állam határozta meg a beruházásokat és a termelési célokat, és az ipari kapacitások gyors bővítésére helyezte a hangsúlyt.

18. Az acél és a gépek a további termelés alapjainak számítottak, például az erőművek, a közlekedés és az építőipar számára.

19. Ezen ágazatok támogatása ezért egyszerre követte a gazdasági és a politikai elképzeléseket.

20. Magyarország nyersanyag-alapja azonban korlátokat szabott ennek a stratégiának.

21. A hazai szénkészletek és egyéb földalatti kincsek egyes bányavidékeket tápláltak, de a hazai lelőhelyek nem fedezték az ipar teljes igényét.

22. A nagy üzemek importált nyersanyagokra és tüzelőanyagokra is szorultak.

23. Az a képzelet, hogy egy ipari ország teljes mértékben saját erőforrásokból épül fel, eltakarná ezt a függőséget.

24. Az északi ipari térségekben a bányák, kohók és gépgyárak szorosan összefonódó gazdasági térségeket alkottak.

25. Egy nagy üzem más vállalatoktól rendelt szolgáltatásokat, és a környező településekről származó embereket foglalkoztatott.

26. Hatása messze túlnyúlt a gyárkapun.

27. A lakások, a közlekedés és a helyi ellátás az üzemben végzett munkához igazodott.

28. Ez a koncentráció sok család számára viszonylag biztos jövedelmet nyújtott.

29. Ugyanakkor sebezhetővé tette a régiót, ha több munkaadó is ugyanattól az iparágtól függött.

30. Egy számos üzlettel rendelkező város ezért még nem jelentette azt, hogy sokoldalú gazdasági alapokkal rendelkezett.

31. Az üzletek is gyakran ugyanazon gyár munkabéreiből éltek.

32. A szocialista gazdasági térségen belüli kereskedelem számos termelési kapcsolatot stabilizált.

33. A Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanács, röviden KGST, koordinálta a Szovjetunió és partnerállamai közötti kereskedelem egy részét.

34. A hosszú távú megállapodások megkönnyítették az értékesítés és az anyagellátás tervezését.

35. Ezek részben megóvták a vállalatokat a nyugati verseny követelményeitől.

36. Ez nem jelentette azt, hogy minden termék alacsony minőségű lett volna, vagy minden üzem műszakilag elmaradott.

37. Magyarországnak tapasztalt mérnökei, ipari hagyományai, valamint nyugati üzleti kapcsolatokkal rendelkező vállalatai is voltak.

38. Mindazonáltal a védett értékesítési csatornák el tudták fedni azokat a gyengeségeket, amelyek más árak mellett és a vásárlók szabad választása esetén sokkal szembetűnőbbek lettek volna.

39. Előfordulhatott, hogy egy termék a korábbi kereskedelmi rendszerben keresett volt, de egy újonnan megnyílt piacon mégis nehezen értékesíthetővé vált.

40. Az 1989 körüli politikai és gazdasági rendszerváltással egyszerre több feltétel is megváltozott.

41. A vállalatoknak nagyobb mértékben kellett az árakhoz, a fizetőképes kereslethez és a finanszírozási költségekhez igazodniuk.

42. Ugyanakkor számos megszokott kereskedelmi kapcsolat szakadt meg Kelet-Európában.

43. A RGW-kereskedelmi rendszer összeomlása tovább súlyosbította a nehézségeket, mivel a korábbi vevők csökkentették a megrendeléseket, vagy már nem tudtak a korábbiakhoz hasonlóan fizetni.

44. A nyugati értékesítési piacok ugyan egyre inkább megnyíltak, de nem pótolták automatikusan ezt a keresletet.

45. Ott a magyar gyártók olyan vállalatokkal versenyeztek, amelyek már rendelkeztek megfelelő termékekkel, értékesítési hálózatokkal és ügyfélkapcsolatokkal.

46. Egy vállalkozás számára a válság ezért egyszerre jelenthetett értékesítési veszteséget, pénzhiányt és technikai alkalmazkodási nyomást.

47. Ez az összefüggés jobban magyarázza a visszaesést, mint az az állítás, miszerint a régi gyárak pusztán koruk miatt mentek tönkre.

48. Az energiaigényes eljárások esetében különösen fontos volt, hogy egy eladható egység előállításához mennyi tüzelőanyag és nyersanyag kellett.

49. A magas költségeket nem lehetett tartósan nagyobb termelési mennyiségekkel ellensúlyozni, ha a vevők olcsóbb vagy jobb ajánlatokra váltottak.

50. A túlméretezett berendezések tovább súlyosbították a problémát, amint már nem voltak megfelelően kihasználva.

51. Egy kohó akkor is jelentős költségeket okoz, ha kapacitásának egy része kihasználatlanul marad.

52. A modernizáció beruházásokat igényelt volna, éppen akkor, amikor a bevételek és a hitelfelvételi lehetőségek nyomás alá kerültek.

53. A privatizáció, azaz az állami vállalatok magánkézbe kerülése, egyes vállalkozásoknak új tőkét és új piacokat hozott.

54. Másokat felosztottak, leépítettek vagy bezártak.

55. A tulajdonosváltás és a vállalkozás fenntartása ezért egyáltalán nem volt egy és ugyanaz.

56. A munkavállalók számára ez a változás a mindennapi életben bekövetkezett törést jelentett, nem csupán egy gazdasági ágazatból a másikba való átállást.

57. Aki elvesztette az állását, gyakran egyúttal elvesztette a hasonló munkalehetőség kilátását is a közelben.

58. Az acélgyárban szerzett ismeretek részben átvihetők voltak más fémipari vállalkozásokba.

59. Bizonyos tevékenységekhez azonban további képesítésekre volt szükség, és az üres álláshelyek gyakran más régiókban voltak.

60. A költözés pénzt, lakást és a családi kötelékek átrendezésére való hajlandóságot igényelt.

61. Ez különösen nehéz volt az idősebb munkavállalók és az alacsony megtakarításokkal rendelkező háztartások számára.

62. Amikor a fiatalok elvándoroltak, az érintett települések további vásárlóerőt és szakmai képességeket veszítettek.

63. A társadalmi következmények ezért hosszabb ideig tartottak, mint a termelés közvetlen visszaesése.

64. A modern gyártás újjáépítése többféle módon valósult meg.

65. Egyes befektetők meglévő vállalatokat vettek át, és megújították azok berendezéseit, szervezetét és értékesítési kapcsolatait.

66. Mások eddig ipari szempontból kihasználatlan területeken hoztak létre új üzemeket.

67. A külföldi közvetlen befektetések olyan hosszú távú részesedések vagy vállalkozásalapítások, amelyek során egy másik országból származó befektető befolyást szerez a vállalat felett.

68. A pénz mellett gyártási szakértelmet, nemzetközi ügyfélkört és hozzáférést a vállalatcsoport hálózataihoz is hozhattak magukkal.

69. A magyar telephelyek képzett munkaerőt, viszonylag alacsony költségeket és a fontos európai piacokhoz képest kedvező elhelyezkedést kínáltak.

70. Az állami támogatások és a kiépített közlekedési kapcsolatok kiegészítették ezeket az előnyöket.

71. Az új gyár ezért nem véletlenül épült oda, ahol elegendő hely állt rendelkezésre, hanem oda, ahol több feltétel együttesen tette lehetővé a megbízható termelést.

72. Különösen a nyugati és északnyugati régiók profitáltak korán az Ausztriához és a nyugati értékesítési piacokhoz való közelségből.

73. Budapest és környéke emellett nagy munkaerőpiacot és számos szolgáltatást kínált.

74. Ezzel az ipar súlypontja eltolódott az országon belül.

75. A régi északi ipari régiók munkahelyeket veszítettek, míg más települések új gyárakat és beszállítókat vonzottak.

76. Ez a mintázat azonban nem jelentett megváltoztathatatlan határt a sikeres Nyugat és a sikertelen Kelet között.

77. A korábbi ipari térségek is felhasználhatták a meglévő tudást, infrastruktúrát és felsőoktatási intézményeket új tevékenységekhez.

78. Döntő fontosságú volt, hogy ezek az alapok megfeleltek-e az új munkaadók követelményeinek.

79. Egy bezárt gyár így egyaránt hagyott maga után terheket és lehetséges kiindulási pontokat egy újrakezdéshez.

80. A járműgyártás, az elektronika és a gépgyártás új formái nemcsak az árukat, hanem a gyártás szervezését is megváltoztatták.

81. Egy magyar vállalkozás immár átvehetett egy meghatározott munkafolyamatot egy nemzetközi gyártási lánc keretein belül.

82. Az alkatrészek több országból érkeztek, ott megmunkálták vagy összeszerelték őket, majd ismét exportálták.

83. Egy ilyen láncban a minőségnek, a szállítási határidőnek és a műszaki összehangolásnak megbízhatóan össze kell illeszkednie.

84. A termelékenység ebben az összefüggésben a létrehozott eredmény és a felhasznált erőforrások – például a munkaidő – közötti arányt jelenti.

85. A modern berendezések javíthatják ezt az arányt anélkül, hogy ennek megfelelően sok új munkahely jönne létre.

86. A nagy exportmennyiségek ráadásul nem mutatják közvetlenül, hogy mennyi gazdasági érték keletkezik az országban.

87. A hozzáadott érték az a többletérték, amelyet egy vállalkozás maga termel ki, miután levonták a másoktól beszerzett előzetes teljesítéseket.

88. A magyar statisztika szerint 2023-ban a járműgyártás a feldolgozóipar termelési értékének körülbelül egynegyedét tette ki.

89. A feldolgozóipar hozzáadott értékéhez viszonyított részesedése viszont körülbelül egyhatod volt.

90. Ez a különbség jól mutatja, mennyire támaszkodhat a gyártás a beszerzett alkatrészekre és egyéb előzetes teljesítményekre.

91. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem tekinthető egy modern gyárépület önmagában egy régió gazdasági önállóságának mércéjének.

92. A hazai beszállítók többet nyernek, ha igényes feladatokat vállalnak és továbbfejlesztik saját képességeiket.

93. Hogy ez sikerül-e, többek között a finanszírozástól, a képzéstől és az ügyfelekhez való hozzáféréstől függ.

94. A privatizáció üteméről, feltételeiről és társadalmi költségeiről továbbra is vitatott az értékelés.

95. Az ipari újjáépítés új lehetőségeket teremtett, de nem pótolta az elvesztett munkahelyeket se mindenhol, se ugyanazok számára.

96. Diósgyőrben egy nagy gyártási korszak ért véget, miközben a fémfeldolgozás tovább folytatódott.

97. E két tény között rejlik a változás valódi mércéje: egy régiónak képesnek kell lennie arra, hogy megmaradt szakértelméből új munkahelyeket teremtsen.

(aufklappen)német

1. In Diósgyőr, einem Teil von Miskolc am Fuß des Bükkgebirges, endete 2009 die großbetriebliche Stahlproduktion.

2. Auf dem historischen Werksgelände arbeiten jedoch weiterhin Betriebe der Metallverarbeitung und des Maschinenbaus.

3. Das ist mehr als eine kleine Ausnahme von einer Geschichte des Niedergangs.

4. Es zeigt, wie ungleich ein industrieller Umbruch innerhalb eines einzigen Standorts verlaufen kann.

5. Eine Produktionskette zerfällt, während einzelne Fähigkeiten und Werkstätten weiterbestehen.

6. Ungarns Weg zur modernen Fertigung lässt sich deshalb weder als geradliniger Fortschritt noch als vollständige Auslöschung seiner industriellen Vergangenheit beschreiben.

7. Entscheidend ist, welche Teile der alten Wirtschaft unter neuen Bedingungen noch gebraucht wurden und welche ihre Abnehmer verloren.

8. Die Eisenverarbeitung von Diósgyőr reicht bis ins 18. Jahrhundert zurück.

9. Der spätere Ausbau des Werks hing eng mit dem Eisenbahnbau zusammen, der Schienen, Räder und andere Metallteile benötigte.

10. Industrie entstand in Ungarn also lange vor der sozialistischen Planwirtschaft.

11. Wasser, Holz, Kohle, Verkehrswege und staatliche Aufträge wirkten je nach Standort zusammen.

12. Schwerindustrie bezeichnet Branchen, die große Mengen an Rohstoffen und Energie einsetzen und meist umfangreiche Anlagen benötigen.

13. Dazu gehören die Eisen- und Stahlherstellung sowie Teile der Chemie und des Maschinenbaus.

14. Solche Werke lassen sich nicht wie eine kleine Werkstatt rasch verlegen oder auf ein völlig anderes Produkt umstellen.

15. Ihre Größe macht sie leistungsfähig, bindet aber Kapital und Arbeitsplätze langfristig an einen Ort.

16. Nach dem Zweiten Weltkrieg erhielt die Schwerindustrie durch die sozialistische Wirtschaftsplanung besonderes Gewicht.

17. Der Staat bestimmte Investitionen und Produktionsziele und setzte auf den raschen Ausbau industrieller Kapazitäten.

18. Stahl und Maschinen galten als Grundlagen weiterer Produktion, etwa für Kraftwerke, Verkehr und Bauwirtschaft.

19. Die Förderung dieser Branchen folgte deshalb wirtschaftlichen und politischen Vorstellungen zugleich.

20. Ungarns Rohstoffbasis setzte dieser Strategie allerdings Grenzen.

21. Heimische Kohlevorkommen und andere Bodenschätze trugen einzelne Reviere, doch einheimische Lagerstätten deckten nicht den gesamten Bedarf der Industrie.

22. Große Werke benötigten auch eingeführte Rohstoffe und Brennstoffe.

23. Die Vorstellung eines vollständig aus eigenen Ressourcen aufgebauten Industrielandes würde diese Abhängigkeit verdecken.

24. In den nördlichen Industrierevieren verbanden sich Bergwerke, Hütten und Maschinenfabriken zu eng verflochtenen Wirtschaftsräumen.

25. Ein großer Betrieb bestellte Leistungen bei anderen Unternehmen und beschäftigte Menschen aus umliegenden Gemeinden.

26. Seine Wirkung reichte weit über das Werkstor hinaus.

27. Wohnungen, Verkehr und örtliche Versorgung richteten sich auf die Arbeit im Betrieb aus.

28. Diese Konzentration bot vielen Familien ein vergleichsweise verlässliches Einkommen.

29. Sie machte eine Region zugleich anfällig, wenn mehrere Arbeitgeber vom gleichen Industriezweig abhingen.

30. Eine Stadt mit zahlreichen Geschäften war deshalb noch keine Stadt mit einer vielseitigen wirtschaftlichen Grundlage.

31. Auch die Geschäfte lebten häufig von den Löhnen derselben Fabrik.

32. Der Handel innerhalb des sozialistischen Wirtschaftsraums stabilisierte viele Produktionsbeziehungen.

33. Der Rat für gegenseitige Wirtschaftshilfe, meist RGW genannt, koordinierte Teile dieses Handels zwischen der Sowjetunion und ihren Partnerstaaten.

34. Langfristige Vereinbarungen erleichterten die Planung von Absatz und Materialversorgung.

35. Sie schirmten Unternehmen teilweise von den Anforderungen des westlichen Wettbewerbs ab.

36. Das bedeutete nicht, dass jedes Erzeugnis minderwertig oder jeder Betrieb technisch rückständig war.

37. Ungarn besaß erfahrene Ingenieure, industrielle Traditionen und auch Unternehmen mit westlichen Geschäftsbeziehungen.

38. Dennoch konnten geschützte Absatzwege Schwächen verdecken, die unter anderen Preisen und bei freier Wahl der Käufer deutlicher hervortraten.

39. Ein Produkt konnte im bisherigen Handelssystem gefragt sein und auf einem neu geöffneten Markt trotzdem schwer verkäuflich werden.

40. Mit dem politischen und wirtschaftlichen Systemwechsel um 1989 änderten sich mehrere Bedingungen gleichzeitig.

41. Unternehmen mussten sich stärker an Preisen, zahlungsfähiger Nachfrage und Finanzierungskosten orientieren.

42. Zugleich zerbrachen zahlreiche gewohnte Handelsbeziehungen im Osten.

43. Der Zusammenbruch des RGW-Handelssystems verschärfte die Schwierigkeiten, weil frühere Abnehmer Aufträge kürzten oder nicht mehr wie bisher bezahlen konnten.

44. Westliche Absatzmärkte standen zwar zunehmend offen, ersetzten diese Nachfrage aber nicht automatisch.

45. Dort konkurrierten ungarische Hersteller mit Firmen, die bereits passende Produkte, Vertriebsnetze und Kundenbindungen besaßen.

46. Für einen Betrieb konnte die Krise daher zugleich Absatzverlust, Geldmangel und technischen Anpassungsdruck bedeuten.

47. Diese Verbindung erklärt den Einbruch besser als die Behauptung, alte Fabriken seien allein wegen ihres Alters gescheitert.

48. Bei energieintensiven Verfahren fiel besonders ins Gewicht, wie viel Brennstoff und Material für eine verkäufliche Einheit nötig war.

49. Hohe Kosten ließen sich nicht dauerhaft durch größere Produktionsmengen ausgleichen, wenn Käufer zu günstigeren oder besseren Angeboten wechselten.

50. Überdimensionierte Anlagen verschärften das Problem, sobald sie nicht mehr ausreichend ausgelastet waren.

51. Eine Hütte verursacht auch dann erhebliche Kosten, wenn ein Teil ihrer Kapazität ungenutzt bleibt.

52. Modernisierung hätte Investitionen erfordert, gerade als Einnahmen und Kreditmöglichkeiten unter Druck gerieten.

53. Privatisierung, also der Übergang staatlicher Unternehmen in private Hände, brachte manchen Betrieben neues Kapital und neue Märkte.

54. Andere wurden aufgeteilt, verkleinert oder geschlossen.

55. Eigentümerwechsel und Betriebserhalt waren deshalb keineswegs dasselbe.

56. Für Beschäftigte war dieser Wandel ein Bruch im Alltag, nicht bloß eine Verschiebung zwischen Wirtschaftsbranchen.

57. Wer seine Stelle verlor, verlor häufig zugleich die Aussicht auf ähnliche Arbeit in erreichbarer Nähe.

58. Kenntnisse aus einer Hütte ließen sich teilweise in andere Metallbetriebe übertragen.

59. Für manche Tätigkeiten waren jedoch zusätzliche Qualifikationen nötig, und freie Stellen lagen oft in anderen Regionen.

60. Ein Umzug verlangte Geld, eine Wohnung und die Bereitschaft, familiäre Bindungen neu zu ordnen.

61. Besonders schwierig war das für ältere Beschäftigte und Haushalte mit geringen Rücklagen.

62. Wenn junge Menschen abwanderten, verloren betroffene Orte zusätzlich Kaufkraft und berufliche Fähigkeiten.

63. Die sozialen Folgen hielten deshalb länger an als der unmittelbare Rückgang der Produktion.

64. Der Neuaufbau moderner Fertigung beruhte auf mehreren Wegen.

65. Manche Investoren übernahmen bestehende Unternehmen und erneuerten deren Anlagen, Organisation und Absatzbeziehungen.

66. Andere errichteten neue Werke auf bislang industriell ungenutzten Flächen.

67. Ausländische Direktinvestitionen sind solche langfristigen Beteiligungen oder Betriebsgründungen, bei denen ein Investor aus einem anderen Land Einfluss auf das Unternehmen erhält.

68. Sie konnten neben Geld auch Produktionswissen, internationale Kunden und Zugang zu Konzernnetzen mitbringen.

69. Ungarische Standorte boten qualifizierte Arbeitskräfte, vergleichsweise niedrige Kosten und eine günstige Lage gegenüber wichtigen europäischen Märkten.

70. Staatliche Förderungen und ausgebaute Verkehrsverbindungen ergänzten diese Vorteile.

71. Die neue Fabrik stand deshalb nicht zufällig dort, wo ausreichend Platz vorhanden war, sondern dort, wo mehrere Bedingungen gemeinsam eine verlässliche Produktion ermöglichten.

72. Besonders der Westen und Nordwesten profitierten früh von der Nähe zu Österreich und den westlichen Absatzmärkten.

73. Budapest und sein Umland boten zusätzlich einen großen Arbeitsmarkt und zahlreiche Dienstleistungen.

74. Damit verschob sich das Gewicht der Industrie innerhalb des Landes.

75. Alte nördliche Reviere verloren Arbeitsplätze, während andere Standorte neue Werke und Zulieferer anzogen.

76. Dieses Muster war jedoch keine unveränderliche Grenze zwischen einem erfolgreichen Westen und einem erfolglosen Osten.

77. Auch frühere Industriegebiete konnten vorhandenes Wissen, Infrastruktur und Hochschulen für neue Tätigkeiten nutzen.

78. Entscheidend war, ob diese Grundlagen zu den Anforderungen neuer Arbeitgeber passten.

79. Ein stillgelegtes Werk hinterließ damit sowohl Belastungen als auch mögliche Ansatzpunkte für einen Neubeginn.

80. Fahrzeugbau, Elektronik und neue Formen des Maschinenbaus veränderten nicht nur die Waren, sondern auch die Organisation der Fertigung.

81. Ein ungarischer Betrieb konnte nun einen bestimmten Arbeitsschritt innerhalb einer internationalen Produktionskette übernehmen.

82. Bauteile kamen aus mehreren Ländern, wurden bearbeitet oder zusammengesetzt und anschließend wieder ausgeführt.

83. In einer solchen Kette müssen Qualität, Lieferzeit und technische Abstimmung zuverlässig zusammenpassen.

84. Produktivität bezeichnet dabei das Verhältnis zwischen dem erzeugten Ergebnis und den eingesetzten Mitteln, etwa der Arbeitszeit.

85. Moderne Anlagen können dieses Verhältnis verbessern, ohne dass entsprechend viele zusätzliche Arbeitsplätze entstehen.

86. Große Ausfuhrmengen zeigen außerdem nicht unmittelbar, wie viel wirtschaftlicher Wert im Land geschaffen wird.

87. Wertschöpfung ist der zusätzliche Wert, den ein Betrieb selbst erzeugt, nachdem die von anderen bezogenen Vorleistungen abgezogen sind.

88. Für 2023 weist die ungarische Statistik den Fahrzeugbau mit etwa einem Viertel des Produktionswerts des verarbeitenden Gewerbes aus.

89. Sein Anteil an dessen Wertschöpfung lag dagegen bei ungefähr einem Sechstel.

90. Dieser Unterschied macht sichtbar, wie stark Fertigung auf zugekauften Teilen und anderen Vorleistungen beruhen kann.

91. Er erklärt auch, weshalb eine moderne Halle allein noch kein Maß für die wirtschaftliche Eigenständigkeit einer Region ist.

92. Heimische Zulieferer gewinnen mehr, wenn sie anspruchsvolle Leistungen übernehmen und eigene Fähigkeiten weiterentwickeln.

93. Ob das gelingt, hängt unter anderem von Finanzierung, Ausbildung und dem Zugang zu Kunden ab.

94. Über Tempo, Bedingungen und soziale Kosten der Privatisierung bleibt die Bewertung umstritten.

95. Der industrielle Neuaufbau schuf neue Möglichkeiten, ersetzte aber weder überall noch für dieselben Menschen die verlorenen Stellen.

96. In Diósgyőr endete eine große Produktionsgeschichte, während Metall weiter bearbeitet wurde.

97. Zwischen diesen beiden Tatsachen liegt der eigentliche Maßstab des Wandels: Eine Region muss aus ihrem verbliebenen Können neue Arbeit machen können.