4.2.1 Nyári hőség és aszály – Sommerhitze und Dürre

1. Egy kukoricalapon látható, mikor nem tud a növény vízellátása lépést tartani a nyári hővel: hosszában összegöngyölődik.

2. Különösen a déli hőségben jelentkezhet ez a reakció, amikor a gyökerek kevesebb vizet juttatnak a növényhez, mint amennyit a levelek elveszítenek.

3. Ha a feltekeredés már délelőtt megkezdődik, az súlyosabb vízhiányra utal.

4. A levél ezzel jelzi a talajfelszín alatt kialakult szűk keresztmetszetet.

5. Magyarország Nagy-alföldjén az ilyen szűk keresztmetszetek szorosan összefüggenek a napsugárzás, az időjárási viszonyok és a talajnedvesség kölcsönhatásával.

6. Egy meleg nyári nap önmagában még nem szárítja ki a mezőt.

7. A hő akkor válik veszélyessé, ha napokig tart, és már kimerült vízkészletekre talál.

8. Ekkor nemcsak a növény változik meg, hanem az is, ahogyan a táj felmelegíti a fölötte lévő levegőt.

9. Egy ilyen folyamat gyakran egy kiterjedt magasnyomású területtel kezdődik, amelynek helyzete hosszabb ideig alig változik.

10. Magasnyomású területen a levegő nagy kiterjedésben süllyed, és ezáltal a sűrűsödés következtében felmelegszik.

11. Ezáltal csökken a relatív páratartalma, és megnehezül a felhők kialakulása.

12. A felhőtlen égbolt miatt sok napsugárzás jut el a földig, amely felmelegszik, és hőt ad át a talajközeli levegőnek.

13. Ha az időjárási helyzet fennmarad, ez a folyamat egymást követő napokon megismétlődik.

14. A meteorológusok blokkoló időjárási helyzetről beszélnek, amikor egy tartós áramlási minta akadályozza az alacsony nyomású területek szokásos áthaladását.

15. Az esőt hozó frontok ilyenkor esetleg messze elkerülik Magyarországot, miközben az ország felett továbbra is napos időjárás uralkodik.

16. A déli irányból érkező további meleg levegő tovább emelheti a hőmérsékletet, így hőhullám alakul ki mind a beáramló meleg, mind a helyi felmelegedés hatására.

17. A Kárpátok medencéje azonban nem egy zárt tartály, amelybe egyszer bekerült levegő mozdulatlanul maradna.

18. Hőhullám idején is fúj a szél, és a levegőcsere továbbra is zajlik.

19. A döntő kérdés az, hogy ez a levegőcsere hűvösebb levegőt és csapadékot hoz-e, vagy fenntartja a meleg, száraz időjárási helyzetet.

20. Magyarország szárazföldi elhelyezkedése azonban azt jelenti, hogy a közeli tenger nem tompítja nagy területen a nyári felmelegedést.

21. Az alacsonyan fekvő, gyakran felhőmentes síkságokon ezért nagy területeken magas hőmérsékletek alakulhatnak ki.

22. Hasonló körülmények között a magasabban fekvő területek általában hűvösebbek, míg a helyi felhőzet, a talajborítás és a páratartalom további különbségeket eredményez.

23. Még a legerősebb hőség sem korlátozódik azonban a déli síkságra.

24. A HungaroMet 2026. június 30-ára 42 Celsius-fokos levegőhőmérsékletet jelentett Szécsényből, Észak-Magyarországról, amivel a szolgálat új országos csúcsértéket jelentett be.

25. Egy ilyen mérési érték a levegő hőmérsékletét jelzi szabványosított körülmények között, és nem a napsütötte talajfelület hőmérsékletét.

26. A száraz talaj és az aszfalt lényegesen jobban felmelegedhet, mint a felettük mért levegő.

27. Egy egész régióra gyakorolt terhelés szempontjából egy délutáni csúcsérték egyébként sem elegendő.

28. Ugyanilyen fontosak a hőség időtartama, az éjszakai lehűlés és a levegő páratartalma.

29. Egy bőséges eső után bekövetkező rövid, forró nap más körülmények között jelentkezik, mint egy ugyanolyan magas hőmérséklet több száraz hét után.

30. Az aszály hosszabb ideig fennálló vízhiányt jelent, egy adott hely szokásos viszonyaihoz és növényeinek, valamint vizeinek igényeihez viszonyítva.

31. A hőség és az aszály együtt is előfordulhatnak, de nem azonosak.

32. Az aszály már a hűvös évszakban is kezdődhet, míg egy forró nyári időszak elegendően nedves talajon eleinte nem okoz súlyos aszálykárokat.

33. Egy mező esetében a vízegyensúly a döntő: mennyi víz kerül be, és mennyi veszik el párolgás, lefolyás vagy beszivárgás révén a gyökértérből?

34. A csapadék pótolja a készletet, feltéve, hogy a víz behatol a talajba, és ott a gyökerek számára elérhető marad.

35. A talaj felszínéről a víz közvetlenül elpárolog, míg a növények a leveleiken keresztül a levegőbe bocsátják a felvett vizet.

36. A növények ezen vízleadását transzpirációnak nevezzük.

37. E két folyamatot együttesen evapotranszpirációnak nevezzük.

38. Erős napsütés és száraz, meleg levegő esetén a légkör sok vizet képes felvenni, és a szél elszállítja a nedves levegőt a felszínekről.

39. Ezért egy meleg, szeles időszak akkor is gyorsan kiszáríthatja a talajt, ha előtte esett az eső.

40. Minél kevesebb a fennmaradó vízkészlet, annál nehezebb a növényeknek pótolni a vízveszteségüket.

41. Ebben a talaj is döntő szerepet játszik abban, hogy egy száraz hét milyen gyorsan válik problémává.

42. A homokos talajok általában kevesebb, a növények számára felvehető vizet tárolnak, mint a mély talajok, amelyek kedvezőbb arányban tartalmaznak finom és durva pórusokat.

43. A nagyon finom pórusok azonban olyan szorosan kötik meg a vizet, hogy a gyökerek alig tudják felvenni.

44. A növények számára ezért nem minden, a talajban jelen lévő víz számít felhasználható tartaléknak.

45. A nagy, gyökerek számára elérhető talajmélység enyhítheti a száraz időszakokat, míg a tömörödött rétegek megnehezítik a mélyebben fekvő nedvességhez való hozzáférést.

46. A nyár előzményei is hatással vannak, mivel a téli és tavaszi esőhiány csökkentheti a kiindulási vízkészleteket.

47. Két szomszédos mező ugyanazon hőhullám alatt is eltérő mértékben szenvedhet, ha talajuk, gyökérmélységük és eddigi vízveszteségük különböző.

48. Egy táj szárazságtérképe így az időjárásból és a talaj tulajdonságaiból alakul ki.

49. Amíg elegendő víz áll rendelkezésre, a talajra érkező energia jelentős része párolgásra fordítódik.

50. A folyékony vízből vízgőzzé történő átalakuláshoz energia szükséges, amely így nem melegíti közvetlenül a felszínt és a levegőt.

51. Ugyanez a fizikai folyamat hűti a nedves bőrt is, még ha egy szántóföld felépítése természetesen eltér is az emberi testétől.

52. A kiszáradás előrehaladtával a táj elveszíti ennek a párolgási hűtésnek egy részét.

53. Vízhiány esetén a növények bezárják sztómáikat, azaz a levelekben található kis, szabályozható nyílásokat, amelyeken keresztül a vízgőz távozik, és a szén-dioxid bejut.

54. Ezáltal vizet takarítanak meg, ugyanakkor kevesebb szén-dioxidot tudnak felvenni az új növényi tömeg képzéséhez.

55. A rendelkezésre álló energia nagyobb része most a talajt és a levegőt melegíti fel, ahelyett, hogy vizet párologtatna el.

56. A magasabb hőmérséklet fokozza a légkör párolgási igényét, és súlyosbítja a vízhiányt ott, ahol még elérhető a víz.

57. Ezt a kölcsönös erősítést pozitív visszacsatolásnak nevezzük, ahol a „pozitív” kifejezés csupán az erősítő irányt jelöli, és nem jelent kedvező hatást.

58. A száraz talaj elősegíti a további felmelegedést, a további felmelegedés pedig növeli a nyomást a fennmaradó vízkészletekre.

59. Ebből nem következik, hogy a teljesen kiszáradt talaj egyre több vizet párologtat el.

60. Ahol alig van már víz, a tényleges párolgás inkább csökken, míg a vízveszteség potenciálja magas marad.

61. Pontosan ez a megkülönböztetés magyarázza, miért lehet egy táj egyszerre nagyon forró, és mégis csak kevés vízgőzt bocsát ki.

62. A visszacsatolás fokozza a hőhullámot, de önmagában nem alakítja ki a nagy léptékű időjárási helyzetet.

63. Az, hogy a magasnyomás megmarad-e, vagy érkezik-e egy hűvösebb levegőt hozó front, továbbra is az Európát átszelő légáramlástól függ.

64. Az Alföld tehát hozzájárul a felmelegedéséhez, anélkül, hogy teljes mértékben maga határozná meg az időjárását.

65. A 2022-es aszály jól mutatta, milyen egyenlőtlen hatással járnak ezek a folyamatok Magyarországon belül.

66. Már az első félévben a Közép-Alföld nagy részén és a Tisza keleti oldalán kevesebb mint 120 milliméter csapadék hullott, ami körülbelül a szokásos mennyiség fele.

67. Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméteren, így az egész félév során négyzetméterenként kevesebb mint 120 liter hullott az égből.

68. Az ország nyugati és délnyugati részein viszont június végéig sok helyen elérte a csapadékmennyiség a 250–300 millimétert, és így közelebb állt a helyi átlaghoz.

69. Nyáron a hőséghez további csapadékhiány is társult.

70. A 2022. júniustól augusztusig tartó időszakra vonatkozó meteorológiai elemzés szerint az országos átlag körülbelül 134 milliméter csapadékot mutatott, szemben a 1991–2020 közötti összehasonlító időszakban mért körülbelül 203 milliméterrel.

71. Így a szokásos nyári csapadékmennyiség körülbelül egyharmada hiányzott, bár az országos átlag nem ad teljes képet a különösen száraz területekről.

72. Ezek a térbeli különbségek döntő jelentőségűek, mivel a nyugati csapadék nem tölti fel a Tisza keleti oldalán fekvő kukoricamezők gyökérterét.

73. A termés szempontjából emellett az is fontos, hogy a vízhiány a fejlődés melyik szakaszában jelentkezik.

74. A kukorica esetében a virágzás idején jelentkező szárazság zavarhatja a pollen kibocsátásának és a fogékony bibeszálak kialakulásának időbeli összehangolását.

75. Ezáltal kevesebb mag képződik, még akkor is, ha később ismét víz áll rendelkezésre.

76. A magtöltődés során a tartós vízhiány korlátozhatja a már kialakult magok további növekedését.

77. Egy későbbi esős időszak ezért nem feltétlenül szünteti meg egy korábbi kritikus hét által okozott károkat.

78. 2022 augusztusában az európai termésfigyelés Magyarországot a hőség és a szárazság által különösen súlyosan érintett területek közé sorolta.

79. A példa jól illusztrálja, miért nem mond sokat önmagában az éves csapadékmennyiség a termés biztonságáról.

80. A víznek a gyökérzettel átszőtt talajban kell lennie, amikor a növénynek fejlődéséhez szüksége van rá.

81. Miközben a mezők kiszáradnak, a folyók, tavak és talajvízkészletek is nyomás alá kerülhetnek, bár más ütemben.

82. A szakértők ezért megkülönböztetik a csapadékhiányt mint meteorológiai aszályt, a gyökérzónában jelentkező vízhiányt mint mezőgazdasági aszályt, valamint a szűkös vízkészleteket mint hidrológiai aszályt.

83. A folyók a teljes vízgyűjtő területükön, azaz azon a területen, ahonnan a víz beáramlik hozzájuk, reagálnak a csapadékra.

84. A Duna és a Tisza esetében ezért a Magyarországon kívüli időjárás is fontos.

85. A talajvízszint késleltetve csökkenhet, ha hosszabb ideig kevesebb víz áramlik be, miközben a víz továbbra is elfolyik vagy kivonásra kerül.

86. Egyetlen forró nap tehát nem mindenhol csökkenti azonnal a talajvízszintet.

87. Az öntözés segíthet a haszonnövényeknek egy száraz időszak átvészelésében, de éppen akkor növeli a víz iránti igényt, amikor a rendelkezésre álló készletek szűkössé válnak.

88. Ugyanakkor a hőség megterheli az embereket, különösen a szabadban végzett fizikai munka során, valamint idősebb korban vagy meglévő betegségek esetén.

89. A meleg éjszakák megnehezítik a pihenést, és a felmelegedett épületek a naplemente után is meghosszabbíthatják a terhelést.

90. A hőhullám következményei tehát mind az időjárási viszonyoktól, mind a vízellátástól, a munkakörülményektől és a lakhatási viszonyoktól függenek.

91. Az egyes nyári időszakokon túlmenően a 2025-ig kiértékelt magyar mérési sorozatok azt mutatják, hogy a hőhullámok gyakrabban fordulnak elő, és hosszabbá, valamint intenzívebbé váltak.

92. A HungaroMet adatai szerint a 2021 és 2025 közötti öt nyár közül négyben kevesebb csapadék hullott, mint az 1991 és 2020 közötti átlag, míg 2023 kivételt jelentett.

93. Az aszály alakulását nehezebb egyetlen számmal leírni, mivel a csapadék, a párolgási igény, a talaj és a vizsgált időszak együttesen hatnak.

94. A melegebb éghajlat azonban növeli a vízkészletekre nehezedő terhelést, és azonos csapadékhiány mellett erősebb szárazsági stresszt eredményezhet.

95. Ebből azonban nem következik, hogy minden nyár szárazabb lesz az előzőnél, sem az, hogy egy-egy szárazságos év önmagában hosszú távú tendenciát bizonyítana.

96. A szárazság végét sem lehet egyetlen zivatarhoz kötni.

97. Egy rövid zápor megnedvesítheti a talaj legfelső rétegeit, miközben az alattuk lévő nagyobb hiányok továbbra is fennmaradnak, és az érintett víztesteknek hosszabb időre van szükségük a helyreálláshoz.

98. Az iszaposodott vagy tömörödött területeken az erős eső részben a felszínen folyhat le, ahelyett, hogy feltöltené a gyökérzónát.

99. A tartós időjárásváltozás nem csupán hűvös időt hoz, hanem megfelelően elosztott csapadékot is, amely ténylegesen pótolja az elvesztett vízkészleteket.

100. A feltekeredett kukoricalevél tehát többet jelez, mint egy forró délutánt: láthatóvá teszi, hogy a mezőnek vízhiánya van, és ezzel együtt csökken a párolgás révén történő hűtési képessége is.

101. Csak akkor, ha elegendő víz tér vissza, tud ugyanaz a napsütés ismét növekedést lehetővé tenni, ahelyett, hogy tovább súlyosbítaná a gyökerek, a levelek és a forró levegő közötti szűk keresztmetszetet.

1. An einem Maisblatt lässt sich erkennen, wann die Wasserversorgung einer Pflanze mit der Sommerhitze nicht mehr Schritt hält: Es rollt sich längs zusammen.

2. Besonders in der Mittagshitze kann diese Reaktion auftreten, wenn die Wurzeln weniger Wasser nachliefern, als die Blätter verlieren.

3. Beginnt das Einrollen schon am Vormittag, deutet das auf stärkeren Wassermangel hin.

4. Das Blatt zeigt damit einen Engpass an, der unter der Bodenoberfläche entstanden ist.

5. In Ungarns Großer Tiefebene, dem Alföld, hängen solche Engpässe eng mit dem Zusammenspiel von Sonneneinstrahlung, Wetterlage und Bodenfeuchte zusammen.

6. Ein warmer Sommertag allein lässt ein Feld noch nicht vertrocknen.

7. Gefährlich wird die Wärme, wenn sie über Tage anhält und auf bereits erschöpfte Wasservorräte trifft.

8. Dann verändert sich nicht nur die Pflanze, sondern auch die Art, wie die Landschaft die darüberliegende Luft erwärmt.

9. Eine solche Entwicklung beginnt häufig mit einem ausgedehnten Hochdruckgebiet, dessen Lage sich über längere Zeit kaum verändert.

10. In einem Hoch sinkt Luft großräumig ab und erwärmt sich dabei durch Verdichtung.

11. Dadurch nimmt ihre relative Feuchtigkeit ab, und die Bildung von Wolken wird erschwert.

12. Der wolkenarme Himmel lässt viel Sonnenstrahlung bis zum Boden gelangen, der sich erwärmt und Wärme an die bodennahe Luft abgibt.

13. Bleibt die Wetterlage bestehen, wiederholt sich dieser Vorgang an aufeinanderfolgenden Tagen.

14. Meteorologen sprechen von einer blockierenden Wetterlage, wenn ein langlebiges Strömungsmuster den gewohnten Durchzug von Tiefdruckgebieten behindert.

15. Regenbringende Fronten ziehen dann möglicherweise weit an Ungarn vorbei, während über dem Land sonniges Wetter anhält.

16. Zusätzliche Warmluftzufuhr aus südlichen Richtungen kann die Temperaturen weiter erhöhen, sodass eine Hitzewelle sowohl durch herangeführte Wärme als auch durch örtliche Erwärmung entsteht.

17. Das Karpatenbecken ist dabei kein geschlossener Behälter, in dem einmal eingetroffene Luft unbeweglich liegen bleibt.

18. Auch während einer Hitzewelle weht Wind, und Luft wird weiterhin ausgetauscht.

19. Entscheidend ist, ob dieser Austausch kühlere Luft und Niederschlag bringt oder die warme, trockene Wetterlage aufrechterhält.

20. Die Binnenlage Ungarns bedeutet allerdings, dass ein nahes Meer die sommerliche Erwärmung nicht großräumig abpuffert.

21. In den tief gelegenen, häufig wolkenarmen Ebenen können deshalb hohe Temperaturen über großen Flächen auftreten.

22. Höhenlagen sind unter vergleichbaren Bedingungen meist kühler, während lokale Wolken, Bodenbedeckung und Feuchtigkeit zusätzliche Unterschiede schaffen.

23. Selbst die stärkste Hitze beschränkt sich jedoch nicht auf die südliche Tiefebene.

24. HungaroMet meldete für den 30. Juni 2026 in Szécsény im Norden Ungarns eine Lufttemperatur von 42 Grad Celsius, womit der Dienst einen neuen landesweiten Höchstwert bekannt gab.

25. Ein solcher Messwert bezeichnet die Lufttemperatur unter standardisierten Bedingungen und nicht die Temperatur einer besonnten Bodenoberfläche.

26. Trockene Erde und Asphalt können sich deutlich stärker aufheizen als die darüber gemessene Luft.

27. Für die Belastung einer ganzen Region reicht der höchste Wert eines Nachmittags ohnehin nicht aus.

28. Ebenso wichtig sind die Dauer der Hitze, die nächtliche Abkühlung und die Feuchtigkeit der Luft.

29. Ein kurzer heißer Tag nach ergiebigem Regen trifft auf andere Voraussetzungen als eine ebenso hohe Temperatur nach mehreren trockenen Wochen.

30. Dürre bedeutet einen über längere Zeit bestehenden Wassermangel, gemessen an den üblichen Verhältnissen eines Ortes und an den Bedürfnissen seiner Pflanzen und Gewässer.

31. Hitze und Dürre können gemeinsam auftreten, sind aber nicht dasselbe.

32. Eine Dürre kann schon in einer kühlen Jahreszeit beginnen, während ein heißer Sommerabschnitt auf ausreichend feuchten Böden zunächst ohne schwere Trockenschäden bleibt.

33. Für ein Feld zählt die Wasserbilanz: Wie viel Wasser kommt hinzu, und wie viel geht durch Verdunstung, Abfluss oder Versickerung aus dem Wurzelraum verloren?

34. Niederschlag füllt den Vorrat auf, sofern das Wasser in den Boden eindringt und dort für die Wurzeln erreichbar bleibt.

35. Von der Bodenoberfläche verdunstet Wasser unmittelbar, während Pflanzen aufgenommenes Wasser über ihre Blätter an die Luft abgeben.

36. Diese Wasserabgabe der Pflanzen heißt Transpiration.

37. Beide Vorgänge zusammen werden als Evapotranspiration bezeichnet.

38. Bei starker Sonne und trockener, warmer Luft kann die Atmosphäre viel Wasser aufnehmen, und Wind transportiert feuchte Luft von den Oberflächen fort.

39. Deshalb kann eine warme, windige Periode einen Boden auch dann rasch austrocknen, wenn zuvor Regen gefallen ist.

40. Je geringer der verbleibende Vorrat, desto schwerer können Pflanzen ihre Wasserverluste ausgleichen.

41. Dabei entscheidet der Boden mit darüber, wie schnell eine trockene Woche zum Problem wird.

42. Sandige Böden speichern im Allgemeinen weniger pflanzenverfügbares Wasser als tiefgründige Böden mit einer günstigeren Mischung aus feinen und groben Poren.

43. Sehr feine Poren können Wasser allerdings so fest binden, dass Wurzeln es kaum noch aufnehmen können.

44. Für Pflanzen zählt deshalb nicht jedes im Boden vorhandene Wasser als nutzbarer Vorrat.

45. Eine große durchwurzelbare Bodentiefe kann Trockenphasen abpuffern, während verdichtete Schichten den Zugang zu tiefer liegender Feuchtigkeit erschweren.

46. Auch die Vorgeschichte des Sommers wirkt fort, denn fehlender Regen im Winter und Frühjahr kann die Ausgangsvorräte verkleinern.

47. Zwei benachbarte Felder können unter derselben Hitzewelle unterschiedlich leiden, wenn ihre Böden, Wurzeltiefen und bisherigen Wasserverluste verschieden sind.

48. Die Dürrekarte einer Landschaft entsteht somit aus dem Wetter und aus den Eigenschaften des Untergrunds.

49. Solange genügend Wasser verfügbar ist, wird ein erheblicher Teil der am Boden ankommenden Energie für Verdunstung verwendet.

50. Der Übergang vom flüssigen Wasser zum Wasserdampf benötigt Energie, die dann nicht unmittelbar die Oberfläche und die Luft erwärmt.

51. Derselbe physikalische Vorgang kühlt nasse Haut, auch wenn ein Acker natürlich anders aufgebaut ist als ein menschlicher Körper.

52. Mit zunehmender Austrocknung verliert die Landschaft einen Teil dieser Verdunstungskühlung.

53. Pflanzen schließen bei Wassermangel ihre Spaltöffnungen, also die kleinen regulierbaren Öffnungen in den Blättern, durch die Wasserdampf austritt und Kohlendioxid eintritt.

54. Dadurch sparen sie Wasser, können aber zugleich weniger Kohlendioxid für die Bildung neuer Pflanzenmasse aufnehmen.

55. Ein größerer Anteil der verfügbaren Energie erwärmt nun Boden und Luft, statt Wasser zu verdunsten.

56. Die höhere Temperatur verstärkt den Verdunstungsbedarf der Atmosphäre und verschärft den Wassermangel dort, wo noch Wasser erreichbar ist.

57. Diese gegenseitige Verstärkung heißt positive Rückkopplung, wobei „positiv“ lediglich die verstärkende Richtung und keine günstige Wirkung bezeichnet.

58. Ein trockener Boden begünstigt zusätzliche Erwärmung, und zusätzliche Erwärmung erhöht den Druck auf die verbleibenden Wasservorräte.

59. Daraus folgt nicht, dass ein vollständig ausgetrockneter Boden immer mehr Wasser verdunstet.

60. Wo kaum noch Wasser vorhanden ist, nimmt die tatsächliche Verdunstung vielmehr ab, während das Potenzial zum Wasserverlust hoch bleibt.

61. Genau diese Unterscheidung erklärt, warum eine Landschaft zugleich sehr heiß sein und nur noch wenig Wasserdampf abgeben kann.

62. Die Rückkopplung verstärkt eine Hitzewelle, erzeugt aber nicht allein die großräumige Wetterlage.

63. Ob das Hoch bestehen bleibt oder eine Front mit kühlerer Luft eintrifft, hängt weiterhin von der Strömung über Europa ab.

64. Die Ebene trägt also zu ihrer Erwärmung bei, ohne ihr Wetter vollständig selbst zu bestimmen.

65. Wie ungleich sich solche Prozesse innerhalb Ungarns auswirken, zeigte die Dürre von 2022.

66. Schon im ersten Halbjahr fiel in größeren Teilen des mittleren Alföld und östlich der Theiß weniger als 120 Millimeter Niederschlag, ungefähr die Hälfte der dort üblichen Menge.

67. Ein Millimeter Niederschlag entspricht einem Liter Wasser auf einem Quadratmeter, sodass im gesamten Halbjahr weniger als 120 Liter je Quadratmeter vom Himmel kamen.

68. In westlichen und südwestlichen Landesteilen erreichten die Mengen bis Ende Juni dagegen vielerorts 250 bis 300 Millimeter und lagen damit näher am örtlichen Durchschnitt.

69. Im Sommer kamen Hitze und weitere Niederschlagsdefizite hinzu.

70. Für Juni bis August 2022 ergab die meteorologische Auswertung im Landesmittel rund 134 Millimeter Regen gegenüber rund 203 Millimetern im Vergleichszeitraum 1991 bis 2020.

71. Es fehlte damit etwa ein Drittel der üblichen Sommermenge, wobei der Landesdurchschnitt die besonders trockenen Gebiete nur unvollständig beschreibt.

72. Diese räumlichen Unterschiede sind entscheidend, denn Regen im Westen füllt den Wurzelraum eines Maisfeldes östlich der Theiß nicht auf.

73. Für die Ernte kommt es außerdem darauf an, in welcher Entwicklungsphase der Wassermangel auftritt.

74. Bei Mais kann Trockenstress während der Blüte die zeitliche Abstimmung von Pollenfreisetzung und Ausbildung der empfänglichen Narbenfäden stören.

75. Dadurch werden weniger Körner angesetzt, selbst wenn später wieder Wasser zur Verfügung steht.

76. Während der Kornfüllung kann anhaltender Wassermangel das weitere Wachstum der bereits angelegten Körner begrenzen.

77. Eine spätere Regenperiode beseitigt deshalb nicht zwangsläufig den Schaden einer vorherigen kritischen Woche.

78. Im August 2022 zählte die europäische Erntebeobachtung Ungarn zu den besonders stark von Hitze und Trockenheit betroffenen Gebieten.

79. Das Beispiel zeigt, warum eine Jahresniederschlagssumme allein wenig über die Sicherheit einer Ernte aussagt.

80. Wasser muss im durchwurzelten Boden vorhanden sein, wenn die Pflanze es für ihre Entwicklung benötigt.

81. Während Felder austrocknen, können auch Flüsse, Seen und Grundwasservorräte unter Druck geraten, allerdings in einem anderen Rhythmus.

82. Fachleute unterscheiden deshalb den Niederschlagsmangel als meteorologische Dürre, den Wassermangel im Wurzelraum als landwirtschaftliche Dürre und knappe Gewässervorräte als hydrologische Dürre.

83. Flüsse reagieren auf Niederschlag in ihrem gesamten Einzugsgebiet, also in dem Raum, aus dem ihnen Wasser zufließt.

84. Für Donau und Theiß ist deshalb auch das Wetter außerhalb Ungarns wichtig.

85. Grundwasserstände können verzögert sinken, wenn über längere Zeit weniger Wasser nachgeliefert wird, während weiterhin Wasser abfließt oder entnommen wird.

86. Ein einzelner heißer Tag senkt folglich nicht überall sofort den Grundwasserspiegel.

87. Bewässerung kann Kulturpflanzen über eine Trockenphase helfen, erhöht aber gerade dann die Nachfrage nach Wasser, wenn verfügbare Vorräte knapp werden.

88. Zugleich belastet Hitze Menschen, besonders bei körperlicher Arbeit im Freien sowie bei höherem Alter oder bestehenden Erkrankungen.

89. Warme Nächte erschweren die Erholung, und aufgeheizte Gebäude können die Belastung über den Sonnenuntergang hinaus verlängern.

90. Die Folgen einer Hitzewelle hängen damit sowohl von der Wetterlage als auch von Wasserversorgung, Arbeitsbedingungen und Wohnverhältnissen ab.

91. Über einzelne Sommer hinaus zeigen die bis 2025 ausgewerteten ungarischen Messreihen, dass Hitzeextreme häufiger auftreten und Hitzewellen länger und intensiver geworden sind.

92. Von den fünf Sommern 2021 bis 2025 waren laut HungaroMet vier niederschlagsärmer als das Mittel von 1991 bis 2020, während 2023 die Ausnahme bildete.

93. Für Dürre ist die Entwicklung schwieriger mit einer einzigen Zahl zu beschreiben, weil Niederschlag, Verdunstungsbedarf, Boden und betrachteter Zeitraum zusammenwirken.

94. Ein wärmeres Klima erhöht jedoch die Belastung der Wasservorräte und kann bei gleichem Regenmangel stärkeren Trockenstress begünstigen.

95. Daraus folgt weder, dass jeder Sommer trockener als sein Vorgänger wird, noch dass ein einzelnes Dürrejahr für sich einen langfristigen Trend beweist.

96. Auch das Ende einer Dürre lässt sich nicht an einem einzigen Gewitter festmachen.

97. Ein kurzer Guss kann die obersten Bodenschichten befeuchten, während größere Defizite darunter bestehen bleiben und betroffene Gewässer länger für ihre Erholung brauchen.

98. Auf verschlämmten oder verdichteten Flächen kann heftiger Regen zudem teilweise oberflächlich abfließen, statt den Wurzelraum aufzufüllen.

99. Ein nachhaltiger Wetterwechsel bringt nicht nur Abkühlung, sondern ausreichend verteilten Niederschlag, der verlorene Vorräte tatsächlich ersetzt.

100. Die eingerollten Maisblätter zeigen somit mehr als einen heißen Nachmittag: Sie machen sichtbar, dass dem Feld Wasser fehlt und damit auch ein Teil seiner Fähigkeit, sich durch Verdunstung zu kühlen.

101. Erst wenn genügend Wasser zurückkehrt, kann derselbe Sonnenschein wieder Wachstum ermöglichen, statt den Engpass zwischen Wurzeln, Blättern und heißer Luft weiter zu verschärfen.