2.8.6 – Régészeti nyomok és települési helyek – Archäologische Spuren und Siedlungsplätze
1. Etelköz régészeti kutatása különleges és alapvető nehézségekkel szembesül. – Die archäologische Erforschung Etelköz‘ steht vor besonderen und grundsätzlichen Schwierigkeiten.
2. A letelepedett népektől eltérően a nomád magyarok csak szűkös anyagi nyomokat hagytak hátra. – Anders als bei sesshaften Völkern hinterließen die nomadischen Magyaren nur spärliche materielle Spuren.
3. Egy olyan nép, amely mozgatható sátrakban élt és folyamatosan vándorolt, nem épített állandó létesítményeket. – Ein Volk, das in beweglichen Zelten lebte und ständig wanderte, baute keine dauerhaften Anlagen.
4. Nem voltak állandó városok, kőépületek és nem voltak tartós települési rétegek sem. – Es gab keine festen Städte, keine steinernen Bauten und keine bleibenden Siedlungsschichten.
5. Így az régészetnek éppen az hiányzik, ami más kultúrák esetében támaszpontként szolgálhat. – Damit fehlt der Archäologie gerade das, woran sie sich bei anderen Kulturen halten kann.
6. Az letelepedett népek települési dombokat, falmaradványokat és mély hulladékrétegeket hagynak hátra. – Sesshafte Völker hinterlassen Siedlungshügel, Mauerreste und tiefe Schichten von Abfällen.
7. Ilyen leletekből gyakran pontosan rekonstruálható egy közösség élete. – Aus solchen Funden lässt sich das Leben einer Gemeinschaft oft genau rekonstruieren.
8. Egy olyan lovas nomád nép esetében, mint a magyarok, ezek a gazdag leletforrások hiányoznak. – Bei einem reiternomadischen Volk wie den Magyaren entfallen diese reichen Fundquellen.
9. A nemezből, fából és bőrből készült lakóhelyek nyomtalanul eltűntek a talajban. – Die Behausungen aus Filz, Holz und Leder vergingen rückstandslos im Boden.
10. A táborhelyeket felszámolták, és alig hagytak hátra maradandó nyomokat. – Die Lagerplätze wurden geräumt und hinterließen kaum bleibende Spuren.
11. Ami megmaradt, azok elsősorban az elhunytak sírjai voltak. – Was blieb, waren vor allem die Gräber der Verstorbenen.
12. A halottakat meghatározott helyeken temették el, és nem vitték tovább. – Die Toten wurden an festen Orten bestattet und nicht weitergetragen.
13. Így a sírok jelentik a legfontosabb, és gyakran az egyetlen leletforrást a nomád népek esetében. – So sind die Gräber die wichtigste und oft einzige Fundquelle für Nomadenvölker.
14. A korai magyarok régészetének egészét ezért elsősorban a temetkezési helyek alkotják. – Die gesamte Archäologie der frühen Magyaren stützt sich daher vor allem auf Gräberfelder.
15. Ez az alapvető tény meghatározza a kutatás minden lehetőségét és korlátját. – Diese Grundtatsache prägt alle Möglichkeiten und Grenzen der Forschung.
16. A magyarok temetkezési szokásai meghatározott, visszatérő mintákat követtek. – Die Bestattungssitten der Magyaren folgten bestimmten, wiederkehrenden Mustern.
17. Ezek a minták jelentősen eltérnek a szomszédos népekétől. – Diese Muster unterscheiden sich deutlich von denen der benachbarten Völker.
18. Éppen ebben rejlik a magyar sírok felismerésének lehetősége. – Gerade darin liegt die Möglichkeit, magyarische Gräber zu erkennen.
19. Különösen jellegzetes vonás az ember és a ló szoros kapcsolata. – Ein besonders kennzeichnendes Merkmal ist die enge Verbindung von Mensch und Pferd.
20. A lovast gyakran a lova egyes részeivel együtt temették el. – Der Reiter wurde häufig zusammen mit Teilen seines Pferdes bestattet.
21. Leggyakrabban a ló koponyáját és lábszárcsontjait is a sírba helyezték. – Meist legte man Schädel und Beinknochen des Pferdes mit ins Grab.
22. Ezek a részek az egész, feláldozott állatot szimbolizálták. – Diese Teile standen stellvertretend für das ganze, geopferte Tier.
23. A lónak nyilvánvalóan a túlvilágon is kísérnie kellett a halottat. – Das Pferd sollte den Toten offenbar auch im Jenseits begleiten.
24. Ez a szokás tükrözi a ló központi szerepét a magyarok életében. – Diese Sitte spiegelt die zentrale Rolle des Pferdes im Leben der Magyaren.
25. Az ilyen lovas sírok a korai magyar kultúra legfontosabb felismerési jeleinek számítanak. – Solche Reitergräber gelten als das wichtigste Erkennungszeichen der frühungarischen Kultur.
26. Ezek egyértelműen eltérnek a letelepedett szomszédok temetkezési szokásaitól. – Sie heben sich klar von den Bestattungen der sesshaften Nachbarn ab.
27. A ló mellett a halott számos személyes sírmellékletet is kapott a sírba. – Neben dem Pferd erhielt der Tote zahlreiche persönliche Beigaben mit ins Grab.
28. Ezeknek a sírmellékleteknek a túlvilágon kellett szolgálniuk őt, és rangját tanúsítaniuk. – Diese Beigaben sollten ihm im Jenseits dienen und seinen Rang bezeugen.
29. Ide tartoznak fegyverek, ékszerek, eszközök és viseletelemek. – Sie umfassen Waffen, Schmuck, Geräte und Trachtbestandteile.
30. Ezen leletekből részben megismerhető a magyarok élete. – Aus diesen Funden lässt sich das Leben der Magyaren teilweise erschließen.
31. A fegyverek különösen sokatmondó leletcsoportot alkotnak. – Die Waffen bilden eine besonders aussagekräftige Gruppe von Funden.
32. Első helyen áll a kissé ívelt szablya, a lovas fő fegyvere. – An erster Stelle steht der leicht gekrümmte Säbel, die Hauptwaffe des Reiters.
33. Ehhez jönnek még a összetett reflexíj maradványai. – Hinzu kommen die Reste des zusammengesetzten Reflexbogens.
34. Maga az íjból többnyire csak a csontmerevítők maradtak fenn. – Vom Bogen selbst blieben meist nur die knöchernen Versteifungen erhalten.
35. Ezek a csontlemezek árulkodnak az íj felépítéséről és méretéről. – Diese Knochenplatten verraten die Bauweise und Größe des Bogens.
36. A sírokban gyakran találhatók vas nyílhegyek. – Pfeilspitzen aus Eisen finden sich häufig in den Gräbern.
37. Alakjukból következtetni lehet a lövedékek típusára és hatékonyságára. – Ihre Form gibt Auskunft über die Art der Geschosse und ihre Wirkung.
38. A tegez és az íjtartó létezését a fémkapcsok és a maradványok bizonyítják. – Köcher und Bogenbehälter sind durch Beschläge und Reste belegt.
39. Esetenként lándzsacsúcsok és balták is előkerülnek. – Gelegentlich finden sich auch Lanzenspitzen und Beile.
40. A fegyverleletek megerősítik a lovas íjászról alkotott képet. – Die Waffenfunde bestätigen das Bild des berittenen Bogenschützen.
41. A lófelszerelés képezi a második fontos leletcsoportot. – Eine zweite wichtige Fundgruppe bildet die Reitausrüstung.
42. A vas kengyelek a leggyakrabban előkerülő leletek közé tartoznak. – Steigbügel aus Eisen gehören zu den häufigsten Funden.
43. Ezek biztosították a lovas számára a szilárd üléspozíciót és a lóról való lövöldözést. – Sie ermöglichten dem Reiter den festen Sitz und das Schießen vom Pferd.
44. A kantárok és a szájvasak a lovak irányításáról tanúskodnak. – Trensen und Gebisse zeugen von der Lenkung der Pferde.
45. A nyeregszegecsek és a hevederek kiegészítik a felszerelés képét. – Sattelbeschläge und Riemenzeug ergänzen das Bild der Ausrüstung.
46. Ezek a leletek egy magasan fejlett lovas kultúrát tanúsítanak. – Diese Funde belegen eine hoch entwickelte Reitkultur.
47. Megmutatják, milyen központi szerepet játszott a ló a hadviselésben és a mindennapi életben. – Sie zeigen, wie zentral das Pferd für Kriegsführung und Alltag war.
48. A harmadik leletcsoport az ékszereket és a viseletelemeket foglalja magában. – Eine dritte Fundgruppe umfasst den Schmuck und die Trachtbestandteile.
49. Ide tartoznak elsősorban a művészien kidolgozott fém díszek. – Hierzu gehören vor allem kunstvoll gearbeitete Metallbeschläge.
50. Különösen jellegzetesek az ezüstből készült, díszített fém díszek. – Besonders kennzeichnend sind verzierte Beschläge aus Silber.
51. Ezek öveket, táskákat, ruhákat és kantárkészleteket díszítettek. – Sie schmückten Gürtel, Taschen, Kleidung und Zaumzeug.
52. A díszítések többnyire növényi és virágmotívumokat ábrázolnak. – Die Verzierungen zeigen meist pflanzliche und florale Muster.
53. Ezek a motívumok alkotják az úgynevezett palmetta-szerű stílust. – Diese Muster bilden den sogenannten palmettenartigen Stil.
54. Ez a korai magyar művészet jellegzetes stílusának számít. – Er gilt als kennzeichnend für die frühungarische Kunst.
55. Emellett fülbevalók, karkötők, gyűrűk és medálok is előfordulnak. – Daneben finden sich Ohrringe, Armreife, Ringe und Anhänger.
56. A fonott copfokat is díszítőelemekkel díszítették. – Auch geflochtene Zöpfe wurden mit Beschlägen geschmückt.
57. Ezek az ékszerleletek a jólétről és a kézműves mesterségről tanúskodnak. – Diese Schmuckfunde zeugen von Wohlstand und kunsthandwerklichem Können.
58. Ezenkívül a magyarok kulturális kapcsolatairól. – Sie verraten zudem die kulturellen Verbindungen der Magyaren.
59. Egyes minták és technikák kelet felé, a sztyeppére utalnak. – Manche Muster und Techniken weisen nach Osten in die Steppe.
60. Mások a bizánci vagy perzsa térségből származó hatásokat mutatnak. – Andere zeigen Einflüsse aus dem byzantinischen oder persischen Raum.
61. Így a leletek tükrözik a nép kiterjedt kapcsolati hálóját. – So spiegeln die Funde das weite Beziehungsgeflecht des Volkes.
62. Különleges leletcsoportot alkotnak az úgynevezett halotti maszkok és szemfedők. – Eine besondere Fundgruppe bilden die sogenannten Totenmasken und Augenbleche.
63. Egyes sírokban fémlemezeket találtak a szemek és a száj felett. – In manchen Gräbern fanden sich Metallplättchen über Augen und Mund.
64. Ezek feltehetően az arc nyílásainak lezárására szolgáltak. – Diese sollten vermutlich die Öffnungen des Gesichts verschließen.
65. Ezek a halálról és a túlvilágról alkotott bizonyos elképzelésekhez kapcsolódnak. – Sie hängen mit bestimmten Vorstellungen vom Tod und Jenseits zusammen.
66. Ezüst arcfedőkről is vannak szórványos említések. – Auch silberne Gesichtsbedeckungen sind vereinzelt belegt.
67. Az ilyen leletek betekintést nyújtanak a magyarok vallási elképzeléseibe. – Solche Funde geben Einblick in die religiösen Vorstellungen der Magyaren.
68. Kiegészítik a sámánizmus és az ősök imádatának képét. – Sie ergänzen das Bild des Schamanismus und der Ahnenverehrung.
69. A sírleletek összessége lehetővé teszi a kultúra rekonstruálását. – Die Gesamtheit der Grabfunde ermöglicht eine Rekonstruktion der Kultur.
70. Egy harcias, lovas nomád és művészetkedvelő népet mutat be. – Sie zeigt ein kriegerisches, reiternomadisches und kunstsinniges Volk.
71. Ezzel a régészet megerősíti az írott források által festett képet. – Damit bestätigt die Archäologie das Bild der schriftlichen Quellen.
72. De most felmerül a döntő és nehéz kérdés. – Doch nun stellt sich die entscheidende und schwierige Frage.
73. Egyáltalán biztosan hozzárendelhetők-e ezek a leletek Etelköz területéhez? – Lassen sich solche Funde überhaupt sicher dem Gebiet von Etelköz zuordnen?
74. Itt kezdődnek az Etelköz-régészet valódi problémái. – Hier beginnen die eigentlichen Probleme der Etelköz-Archäologie.
75. Az első probléma a leletek időbeli behatárolása. – Das erste Problem ist die zeitliche Eingrenzung der Funde.
76. Az Etelközben való tartózkodás csupán néhány évtizedig tartott. – Der Aufenthalt in Etelköz dauerte nur wenige Jahrzehnte.
77. Egy ilyen rövid időtartamot régészeti szempontból nehéz megfogalmazni. – Eine so kurze Zeitspanne ist archäologisch schwer zu fassen.
78. A leleteket gyakran csak nagyjából egy századra lehet datálni. – Die Funde lassen sich oft nur grob auf ein Jahrhundert datieren.
79. Ritkán lehetséges a tartózkodás éveire történő pontos besorolás. – Eine genaue Zuweisung an die Jahre des Aufenthalts ist selten möglich.
80. Hasonló leletek találhatók az Etelköz-korszak előtt és után is. – Ähnliche Funde gibt es vor und nach der Etelköz-Zeit.
81. Hasonlítanak a Levediából és a Kárpát-medencéből származó leletekhez. – Sie ähneln den Funden aus Levedia und aus dem Karpatenbecken.
82. A sztyeppék nomád kultúrája nagy területeken egységes volt. – Die nomadische Kultur der Steppe war über weite Räume einheitlich.
83. Ez jelentősen megnehezíti az egyes szakaszok megkülönböztetését. – Dies erschwert die Unterscheidung der einzelnen Phasen erheblich.
84. A második probléma a leletek térbeli besorolása. – Das zweite Problem ist die räumliche Zuordnung der Funde.
85. A magyarok csak egyike voltak a sztyeppe számos lovas népének. – Die Magyaren waren nur eines von vielen Reitervölkern der Steppe.
86. A pecsenyék, a kazárok és más népek is hagytak hátra hasonló sírokat. – Auch Petschenegen, Chasaren und andere hinterließen ähnliche Gräber.
87. E népek anyagi kultúrája erősen hasonlított egymásra. – Die materiellen Kulturen dieser Völker glichen einander stark.
88. A szablyák, a kengyelek és a fémberakások széles körben elterjedtek voltak. – Säbel, Steigbügel und Beschläge waren weit verbreitet.
89. Ezért nehéz egy sírt egyértelműen a magyarokhoz rendelni. – Daher ist es schwierig, ein Grab eindeutig den Magyaren zuzuweisen.
90. Egy lelet ugyanúgy származhat egy szomszédos sztyepp néptől is. – Ein Fund könnte ebenso von einem benachbarten Steppenvolk stammen.
91. Csak bizonyos jellemzők teszik lehetővé a valószínűsíthető besorolást. – Nur bestimmte Merkmale erlauben eine wahrscheinliche Zuordnung.
92. Ide tartozik a jellegzetes lótemetés és a palmetta-szerű stílus. – Dazu gehören die typische Pferdebestattung und der palmettenartige Stil.
93. De még ezek a jellemzők sem teljesen egyértelműek. – Doch auch diese Merkmale sind nicht völlig eindeutig.
94. Így minden besorolásnak megmarad egy bizonyos fokú bizonytalansága. – So bleibt jede Zuweisung mit einem Rest an Unsicherheit behaftet.
95. A harmadik probléma maguknak a feltárásoknak az állapota. – Das dritte Problem ist der Stand der Ausgrabungen selbst.
96. Az Etelköz területe több mai államra terjed ki. – Das Gebiet Etelköz‘ erstreckt sich über mehrere heutige Staaten.
97. Magában foglalja Ukrajna, Moldávia és Románia egyes részeit. – Es umfasst Teile der Ukraine, Moldawiens und Rumäniens.
98. A kutatások intenzitása ezekben az országokban eltérő volt. – Die Erforschung verlief in diesen Ländern unterschiedlich intensiv.
99. A politikai és történelmi körülmények befolyásolták az ásatási tevékenységet. – Politische und historische Umstände beeinflussten die Grabungstätigkeit.
100. Egyes területeket alaposan feltártak, másokat alig vizsgáltak. – Manche Gebiete sind gut erforscht, andere kaum untersucht.
101. Ezért a kép hiányos és egyenetlen. – Dadurch ergibt sich ein lückenhaftes und ungleichmäßiges Bild.
102. Az egyik régióból származó leletek keveset árulnak el a többi régióról. – Funde aus einer Region sagen wenig über andere Regionen aus.
103. Etelköz átfogó feltárása még hátra van. – Eine flächendeckende Erforschung Etelköz‘ steht noch aus.
104. E nehézségek ellenére vannak olyan lelőhelyek, amelyeket a magyarokkal hoznak összefüggésbe. – Trotz dieser Schwierigkeiten gibt es Fundstätten, die mit den Magyaren verbunden werden.
105. A Dnyeper és a Pruth közötti térségben találtak ilyen sírokat. – Im Raum zwischen Dnepr und Pruth fanden sich einschlägige Gräber.
106. Néhány temetkezési hely a lovas nomádok jellegzetes vonásait mutatja. – Einige Gräberfelder zeigen die typischen Merkmale der Reiternomaden.
107. Lovak eltemetéseit, fegyvereket és jellegzetes ékszereket tartalmaznak. – Sie enthalten Pferdebestattungen, Waffen und charakteristischen Schmuck.
108. Egyes kutatók a magyarok örökségének tekintik őket. – Manche Forscher deuten sie als Hinterlassenschaft der Magyaren.
109. Különösen a Fekete-tengertől északra fekvő területen gyakoriak az ilyen leletek. – Besonders im Gebiet nördlich des Schwarzen Meeres häufen sich solche Funde.
110. A nagy folyók mentén is találtak ilyen sírokat. – Auch entlang der großen Flüsse fanden sich entsprechende Gräber.
111. A folyóvölgyek voltak a nomádok kedvelt tartózkodási helyei. – Die Flusstäler waren die bevorzugten Aufenthaltsorte der Nomaden.
112. Ott voltak a téli táborok és az állandó temetkezési helyek. – Dort lagen die Winterlager und die festen Bestattungsplätze.
113. A leletek elhelyezkedése tehát megerősíti a feltételezett települési módot. – Die Lage der Funde bestätigt somit die vermutete Siedlungsweise.
114. Az egyes esetek besorolása azonban mindig vitatott marad. – Allerdings bleibt die Zuordnung im Einzelfall stets umstritten.
115. Híres példa erre a Subbotzy környékéről származó leletek. – Ein berühmtes Beispiel sind Funde aus dem Gebiet von Subbotzy.
116. Ott olyan sírokat fedeztek fel, amelyek egyértelmű korai magyar vonásokat hordoznak. – Dort entdeckte man Gräber, die deutliche frühungarische Züge tragen.
117. Egyes kutatók ezeket kulcsfontosságú leleteknek tekintik Et elközre vonatkozóan. – Sie gelten manchen Forschern als Schlüsselfunde für Etelköz.
118. Az úgynevezett Subbotzy-csoportot a vándorló magyarokkal hozzák összefüggésbe. – Die sogenannte Subbotzy-Gruppe wird mit den wandernden Magyaren verbunden.
119. Leletük feltűnően hasonlít a későbbi Kárpát-medencei leletekhez. – Ihre Funde ähneln auffällig denen aus dem späteren Karpatenbecken.
120. Ez a hasonlóság alátámasztja a keletről nyugatra irányuló vándorlás feltételezését. – Diese Ähnlichkeit stützt die Annahme einer Wanderung von Ost nach West.
121. Összekapcsolja a sztyeppés leleteket a honfoglalás idejéből származó leletekkel. – Sie verbindet die Steppenfunde mit den Funden der Landnahmezeit.
122. Ezáltal a Subbotzy-csoport fontos régészeti hidat képez. – Damit bildet die Subbotzy-Gruppe eine wichtige archäologische Brücke.
123. De értelmezése sem teljesen vitathatatlan. – Doch auch ihre Deutung ist nicht völlig unumstritten.
124. A kormeghatározás és a besorolás továbbra is vita tárgyát képezi. – Die Datierung und Zuordnung werden weiterhin diskutiert.
125. Ez ismét rávilágít az Etelköz régészetének alapvető bizonytalanságára. – Dies zeigt erneut die grundsätzliche Unsicherheit der Etelköz-Archäologie.
126. A sírokon kívül alig lehet állandó települési helyeket kimutatni. – Neben den Gräbern sind feste Siedlungsplätze kaum nachzuweisen.
127. Ez megfelel a magyarok nomád életmódjának. – Dies entspricht der nomadischen Lebensweise der Magyaren.
128. Mozgó táborokban éltek, nem állandó falvakban. – Sie lebten in beweglichen Lagern, nicht in festen Dörfern.
129. Az ilyen táborok csak csekély és múló nyomokat hagynak maguk után. – Solche Lager hinterlassen nur geringe und flüchtige Spuren.
130. Legfeljebb tűzhelyek, gödrök és állatcsontok maradhatnak fenn. – Allenfalls Feuerstellen, Gruben und Tierknochen können erhalten bleiben.
131. Ezeket a nyomokat nehéz felismerni és keltezni. – Diese Spuren sind schwer zu erkennen und zu datieren.
132. Ezért alig vannak bizonyított magyar települési helyek Etelközben. – Daher gibt es kaum gesicherte magyarische Siedlungsplätze in Etelköz.
133. A kevés feltételezett helyszín értelmezése bizonytalan. – Die wenigen vermuteten Plätze sind in ihrer Deutung unsicher.
134. A magyarokat így régészeti szempontból elsősorban halottaik révén lehet nyomon követni. – Die Magyaren bleiben somit archäologisch vor allem durch ihre Toten fassbar.
135. Életviláguk nagyrészt elkerüli a ásó szemeit. – Ihre Lebenswelt entzieht sich weitgehend dem Spaten.
136. Ez alapvető különbség a letelepedett szomszédokhoz képest. – Dies ist ein grundlegender Unterschied zu den sesshaften Nachbarn.
137. A szláv szomszédok állandó falvakat és települési rétegeket hagytak hátra. – Die slawischen Nachbarn hinterließen feste Dörfer und Siedlungsschichten.
138. Házuk, élelmiszer-gödrük és műhelyeik jól kimutathatók. – Ihre Häuser, Vorratsgruben und Werkstätten sind gut nachweisbar.
139. Ezekből a leletekből életük pontosan rekonstruálható. – Aus diesen Funden lässt sich ihr Leben genau rekonstruieren.
140. A nomádok és az letelepedettek közötti ellentét a talajban is megmutatkozik. – Der Gegensatz zwischen Nomaden und Sesshaften zeigt sich auch im Boden.
141. A régészeti láthatóság szorosan összefügg az életmóddal. – Die archäologische Sichtbarkeit hängt eng mit der Lebensweise zusammen.
142. Egy vándorló népet nehezebb megragadni, mint egy letelepedettet. – Ein mobiles Volk ist schwerer zu fassen als ein sesshaftes.
143. Ez a felismerés alapvető fontosságú a forráshelyzet megértéséhez. – Diese Einsicht ist für das Verständnis der Quellenlage grundlegend.
144. Ez magyarázza, miért éppen a magyarokról olyan nehéz képet alkotni. – Sie erklärt, warum gerade die Magyaren so schwer greifbar sind.
145. A régészet ennek ellenére kiegészítheti az írásos források által alkotott képet. – Die Archäologie kann das Bild der schriftlichen Quellen dennoch ergänzen.
146. Közvetlen tanúbizonyságokat szolgáltat az anyagi kultúráról. – Sie liefert unmittelbare Zeugnisse der materiellen Kultur.
147. Ezeket a tanúbizonyságokat nem torzítják idegen szavak. – Diese Zeugnisse sind nicht durch fremde Worte gebrochen.
148. Az élet és a halál tényleges tárgyait mutatják be. – Sie zeigen die tatsächlichen Gegenstände des Lebens und des Todes.
149. Ezáltal önálló, független forrást jelentenek. – Damit bieten sie eine eigene, eigenständige Quelle.
150. Ahol az írott források hallgatnak, ott az régészet szólalhat meg. – Wo die schriftlichen Quellen schweigen, kann die Archäologie sprechen.
151. Bemutatja a magyarok művészetét, fegyvereit és ékszereit. – Sie zeigt die Kunst, die Waffen und den Schmuck der Magyaren.
152. Bizonyítja lovas kultúrájukat és harcos életmódjukat. – Sie belegt ihre Reitkultur und ihre kriegerische Lebensweise.
153. Megerősíti kiterjedt kulturális kapcsolataikat. – Sie bestätigt ihre weitreichenden kulturellen Verbindungen.
154. Mindezekben a pontokban alátámasztja az írásos források által festett képet. – In all diesen Punkten stützt sie das Bild der Texte.
155. Az írásos források és a régészeti leletek kiegészítik és megerősítik egymást. – Schrift und Boden ergänzen und bestätigen einander.
156. Ahol egybehangzanak, az adott megállapítás különös bizonyosságot nyer. – Wo sie übereinstimmen, gewinnt eine Aussage besondere Sicherheit.
157. Ez az egybehangzás a kutatás értékes eredménye. – Diese Übereinstimmung ist ein wertvolles Ergebnis der Forschung.
158. A részletek tekintetében azonban számos kérdés továbbra is nyitott marad. – Doch im Detail bleiben viele Fragen weiterhin offen.
159. A települések pontos elhelyezkedése ismeretlen. – Die genaue Lage der Siedlungsplätze ist unbekannt.
160. A leletek időbeli sorrendje bizonytalan. – Die zeitliche Abfolge der Funde ist unsicher.
161. Az egyes sírok besorolása továbbra is vitatott. – Die Zuordnung einzelner Gräber bleibt umstritten.
162. Ezek a bizonytalanságok az Etelköz régészetét összességében jellemzik. – Diese Unsicherheiten kennzeichnen die Etelköz-Archäologie insgesamt.
163. Ezek nem kudarcot jelentenek, hanem a kutatási tárgy természetéből fakadnak. – Sie sind kein Versagen, sondern liegen in der Natur des Gegenstands.
164. Egy vándorló nomád népet nehéz pontosan meghatározni. – Ein wanderndes Nomadenvolk ist eben schwer zu fassen.
165. A kutatásnak meg kell tanulnia együtt élni ezzel az alapvető nehézséggel. – Die Forschung muss mit dieser grundsätzlichen Schwierigkeit leben.
166. A jövőbeli ásatások azonban kiegészíthetik a képet. – Künftige Grabungen könnten das Bild jedoch erweitern.
167. Új lelőhelyek bármikor felfedezhetők. – Neue Fundstätten können jederzeit entdeckt werden.
168. A modern módszerek javítják a kormeghatározást és az elemzést. – Moderne Methoden verbessern die Datierung und Analyse.
169. A természettudományos eljárások új betekintést nyújtanak. – Naturwissenschaftliche Verfahren erlauben neue Einblicke.
170. Így például meghatározható az emberek és állatok eredete. – So lässt sich etwa die Herkunft von Menschen und Tieren bestimmen.
171. A genetikai kutatások teljesen új lehetőségeket nyitnak meg. – Die Erforschung des Erbguts eröffnet ganz neue Möglichkeiten.
172. Segítségükkel láthatóvá válhatnak a vándorlások és a rokonsági kapcsolatok. – Sie kann Wanderungen und Verwandtschaften sichtbar machen.
173. Az ilyen módszerek a jövőben fényt deríthetnek az Etelközzel kapcsolatos kérdésekre. – Solche Methoden könnten die Frage nach Etelköz künftig erhellen.
174. Az régészeti kutatás tehát még nem ért véget. – Die archäologische Forschung ist somit nicht abgeschlossen.
175. Továbbra is egy élénk és ígéretes terület marad. – Sie bleibt ein lebendiges und vielversprechendes Feld.
176. Összefoglalva: régészeti szempontból Etelköz elsősorban sírok alapján ismerhető meg. – Zusammenfassend ist Etelköz archäologisch vor allem durch Gräber fassbar.
177. A magyarokat lovas sírok jellemzik, amelyekben lovak, fegyverek és ékszerek találhatók. – Reitergräber mit Pferd, Waffen und Schmuck kennzeichnen die Magyaren.
178. A nomád életmódnak megfelelően nincsenek állandó települések. – Feste Siedlungsplätze fehlen entsprechend der nomadischen Lebensweise.
179. A leletek időbeli és térbeli besorolása továbbra is bizonytalan. – Die Zuordnung der Funde bleibt zeitlich und räumlich unsicher.
180. Mindazonáltal a régészet alapvető vonalaiban megerősíti az írásos források által festett képet. – Dennoch bestätigt die Archäologie in den Grundzügen das Bild der Schriftquellen.
(aufklappen)magyar
1. Etelköz régészeti kutatása különleges és alapvető nehézségekkel szembesül.
2. A letelepedett népektől eltérően a nomád magyarok csak szűkös anyagi nyomokat hagytak hátra.
3. Egy olyan nép, amely mozgatható sátrakban élt és folyamatosan vándorolt, nem épített állandó létesítményeket.
4. Nem voltak állandó városok, kőépületek és nem voltak tartós települési rétegek sem.
5. Így az régészetnek éppen az hiányzik, ami más kultúrák esetében támaszpontként szolgálhat.
6. Az letelepedett népek települési dombokat, falmaradványokat és mély hulladékrétegeket hagynak hátra.
7. Ilyen leletekből gyakran pontosan rekonstruálható egy közösség élete.
8. Egy olyan lovas nomád nép esetében, mint a magyarok, ezek a gazdag leletforrások hiányoznak.
9. A nemezből, fából és bőrből készült lakóhelyek nyomtalanul eltűntek a talajban.
10. A táborhelyeket felszámolták, és alig hagytak hátra maradandó nyomokat.
11. Ami megmaradt, azok elsősorban az elhunytak sírjai voltak.
12. A halottakat meghatározott helyeken temették el, és nem vitték tovább.
13. Így a sírok jelentik a legfontosabb, és gyakran az egyetlen leletforrást a nomád népek esetében.
14. A korai magyarok régészetének egészét ezért elsősorban a temetkezési helyek alkotják.
15. Ez az alapvető tény meghatározza a kutatás minden lehetőségét és korlátját.
16. A magyarok temetkezési szokásai meghatározott, visszatérő mintákat követtek.
17. Ezek a minták jelentősen eltérnek a szomszédos népekétől.
18. Éppen ebben rejlik a magyar sírok felismerésének lehetősége.
19. Különösen jellegzetes vonás az ember és a ló szoros kapcsolata.
20. A lovast gyakran a lova egyes részeivel együtt temették el.
21. Leggyakrabban a ló koponyáját és lábszárcsontjait is a sírba helyezték.
22. Ezek a részek az egész, feláldozott állatot szimbolizálták.
23. A lónak nyilvánvalóan a túlvilágon is kísérnie kellett a halottat.
24. Ez a szokás tükrözi a ló központi szerepét a magyarok életében.
25. Az ilyen lovas sírok a korai magyar kultúra legfontosabb felismerési jeleinek számítanak.
26. Ezek egyértelműen eltérnek a letelepedett szomszédok temetkezési szokásaitól.
27. A ló mellett a halott számos személyes sírmellékletet is kapott a sírba.
28. Ezeknek a sírmellékleteknek a túlvilágon kellett szolgálniuk őt, és rangját tanúsítaniuk.
29. Ide tartoznak fegyverek, ékszerek, eszközök és viseletelemek.
30. Ezen leletekből részben megismerhető a magyarok élete.
31. A fegyverek különösen sokatmondó leletcsoportot alkotnak.
32. Első helyen áll a kissé ívelt szablya, a lovas fő fegyvere.
33. Ehhez jönnek még a összetett reflexíj maradványai.
34. Maga az íjból többnyire csak a csontmerevítők maradtak fenn.
35. Ezek a csontlemezek árulkodnak az íj felépítéséről és méretéről.
36. A sírokban gyakran találhatók vas nyílhegyek.
37. Alakjukból következtetni lehet a lövedékek típusára és hatékonyságára.
38. A tegez és az íjtartó létezését a fémkapcsok és a maradványok bizonyítják.
39. Esetenként lándzsacsúcsok és balták is előkerülnek.
40. A fegyverleletek megerősítik a lovas íjászról alkotott képet.
41. A lófelszerelés képezi a második fontos leletcsoportot.
42. A vas kengyelek a leggyakrabban előkerülő leletek közé tartoznak.
43. Ezek biztosították a lovas számára a szilárd üléspozíciót és a lóról való lövöldözést.
44. A kantárok és a szájvasak a lovak irányításáról tanúskodnak.
45. A nyeregszegecsek és a hevederek kiegészítik a felszerelés képét.
46. Ezek a leletek egy magasan fejlett lovas kultúrát tanúsítanak.
47. Megmutatják, milyen központi szerepet játszott a ló a hadviselésben és a mindennapi életben.
48. A harmadik leletcsoport az ékszereket és a viseletelemeket foglalja magában.
49. Ide tartoznak elsősorban a művészien kidolgozott fém díszek.
50. Különösen jellegzetesek az ezüstből készült, díszített fém díszek.
51. Ezek öveket, táskákat, ruhákat és kantárkészleteket díszítettek.
52. A díszítések többnyire növényi és virágmotívumokat ábrázolnak.
53. Ezek a motívumok alkotják az úgynevezett palmetta-szerű stílust.
54. Ez a korai magyar művészet jellegzetes stílusának számít.
55. Emellett fülbevalók, karkötők, gyűrűk és medálok is előfordulnak.
56. A fonott copfokat is díszítőelemekkel díszítették.
57. Ezek az ékszerleletek a jólétről és a kézműves mesterségről tanúskodnak.
58. Ezenkívül a magyarok kulturális kapcsolatairól.
59. Egyes minták és technikák kelet felé, a sztyeppére utalnak.
60. Mások a bizánci vagy perzsa térségből származó hatásokat mutatnak.
61. Így a leletek tükrözik a nép kiterjedt kapcsolati hálóját.
62. Különleges leletcsoportot alkotnak az úgynevezett halotti maszkok és szemfedők.
63. Egyes sírokban fémlemezeket találtak a szemek és a száj felett.
64. Ezek feltehetően az arc nyílásainak lezárására szolgáltak.
65. Ezek a halálról és a túlvilágról alkotott bizonyos elképzelésekhez kapcsolódnak.
66. Ezüst arcfedőkről is vannak szórványos említések.
67. Az ilyen leletek betekintést nyújtanak a magyarok vallási elképzeléseibe.
68. Kiegészítik a sámánizmus és az ősök imádatának képét.
69. A sírleletek összessége lehetővé teszi a kultúra rekonstruálását.
70. Egy harcias, lovas nomád és művészetkedvelő népet mutat be.
71. Ezzel a régészet megerősíti az írott források által festett képet.
72. De most felmerül a döntő és nehéz kérdés.
73. Egyáltalán biztosan hozzárendelhetők-e ezek a leletek Etelköz területéhez?
74. Itt kezdődnek az Etelköz-régészet valódi problémái.
75. Az első probléma a leletek időbeli behatárolása.
76. Az Etelközben való tartózkodás csupán néhány évtizedig tartott.
77. Egy ilyen rövid időtartamot régészeti szempontból nehéz megfogalmazni.
78. A leleteket gyakran csak nagyjából egy századra lehet datálni.
79. Ritkán lehetséges a tartózkodás éveire történő pontos besorolás.
80. Hasonló leletek találhatók az Etelköz-korszak előtt és után is.
81. Hasonlítanak a Levediából és a Kárpát-medencéből származó leletekhez.
82. A sztyeppék nomád kultúrája nagy területeken egységes volt.
83. Ez jelentősen megnehezíti az egyes szakaszok megkülönböztetését.
84. A második probléma a leletek térbeli besorolása.
85. A magyarok csak egyike voltak a sztyeppe számos lovas népének.
86. A pecsenyék, a kazárok és más népek is hagytak hátra hasonló sírokat.
87. E népek anyagi kultúrája erősen hasonlított egymásra.
88. A szablyák, a kengyelek és a fémberakások széles körben elterjedtek voltak.
89. Ezért nehéz egy sírt egyértelműen a magyarokhoz rendelni.
90. Egy lelet ugyanúgy származhat egy szomszédos sztyepp néptől is.
91. Csak bizonyos jellemzők teszik lehetővé a valószínűsíthető besorolást.
92. Ide tartozik a jellegzetes lótemetés és a palmetta-szerű stílus.
93. De még ezek a jellemzők sem teljesen egyértelműek.
94. Így minden besorolásnak megmarad egy bizonyos fokú bizonytalansága.
95. A harmadik probléma maguknak a feltárásoknak az állapota.
96. Az Etelköz területe több mai államra terjed ki.
97. Magában foglalja Ukrajna, Moldávia és Románia egyes részeit.
98. A kutatások intenzitása ezekben az országokban eltérő volt.
99. A politikai és történelmi körülmények befolyásolták az ásatási tevékenységet.
100. Egyes területeket alaposan feltártak, másokat alig vizsgáltak.
101. Ezért a kép hiányos és egyenetlen.
102. Az egyik régióból származó leletek keveset árulnak el a többi régióról.
103. Etelköz átfogó feltárása még hátra van.
104. E nehézségek ellenére vannak olyan lelőhelyek, amelyeket a magyarokkal hoznak összefüggésbe.
105. A Dnyeper és a Pruth közötti térségben találtak ilyen sírokat.
106. Néhány temetkezési hely a lovas nomádok jellegzetes vonásait mutatja.
107. Lovak eltemetéseit, fegyvereket és jellegzetes ékszereket tartalmaznak.
108. Egyes kutatók a magyarok örökségének tekintik őket.
109. Különösen a Fekete-tengertől északra fekvő területen gyakoriak az ilyen leletek.
110. A nagy folyók mentén is találtak ilyen sírokat.
111. A folyóvölgyek voltak a nomádok kedvelt tartózkodási helyei.
112. Ott voltak a téli táborok és az állandó temetkezési helyek.
113. A leletek elhelyezkedése tehát megerősíti a feltételezett települési módot.
114. Az egyes esetek besorolása azonban mindig vitatott marad.
115. Híres példa erre a Subbotzy környékéről származó leletek.
116. Ott olyan sírokat fedeztek fel, amelyek egyértelmű korai magyar vonásokat hordoznak.
117. Egyes kutatók ezeket kulcsfontosságú leleteknek tekintik Et elközre vonatkozóan.
118. Az úgynevezett Subbotzy-csoportot a vándorló magyarokkal hozzák összefüggésbe.
119. Leletük feltűnően hasonlít a későbbi Kárpát-medencei leletekhez.
120. Ez a hasonlóság alátámasztja a keletről nyugatra irányuló vándorlás feltételezését.
121. Összekapcsolja a sztyeppés leleteket a honfoglalás idejéből származó leletekkel.
122. Ezáltal a Subbotzy-csoport fontos régészeti hidat képez.
123. De értelmezése sem teljesen vitathatatlan.
124. A kormeghatározás és a besorolás továbbra is vita tárgyát képezi.
125. Ez ismét rávilágít az Etelköz régészetének alapvető bizonytalanságára.
126. A sírokon kívül alig lehet állandó települési helyeket kimutatni.
127. Ez megfelel a magyarok nomád életmódjának.
128. Mozgó táborokban éltek, nem állandó falvakban.
129. Az ilyen táborok csak csekély és múló nyomokat hagynak maguk után.
130. Legfeljebb tűzhelyek, gödrök és állatcsontok maradhatnak fenn.
131. Ezeket a nyomokat nehéz felismerni és keltezni.
132. Ezért alig vannak bizonyított magyar települési helyek Etelközben.
133. A kevés feltételezett helyszín értelmezése bizonytalan.
134. A magyarokat így régészeti szempontból elsősorban halottaik révén lehet nyomon követni.
135. Életviláguk nagyrészt elkerüli a ásó szemeit.
136. Ez alapvető különbség a letelepedett szomszédokhoz képest.
137. A szláv szomszédok állandó falvakat és települési rétegeket hagytak hátra.
138. Házuk, élelmiszer-gödrük és műhelyeik jól kimutathatók.
139. Ezekből a leletekből életük pontosan rekonstruálható.
140. A nomádok és az letelepedettek közötti ellentét a talajban is megmutatkozik.
141. A régészeti láthatóság szorosan összefügg az életmóddal.
142. Egy vándorló népet nehezebb megragadni, mint egy letelepedettet.
143. Ez a felismerés alapvető fontosságú a forráshelyzet megértéséhez.
144. Ez magyarázza, miért éppen a magyarokról olyan nehéz képet alkotni.
145. A régészet ennek ellenére kiegészítheti az írásos források által alkotott képet.
146. Közvetlen tanúbizonyságokat szolgáltat az anyagi kultúráról.
147. Ezeket a tanúbizonyságokat nem torzítják idegen szavak.
148. Az élet és a halál tényleges tárgyait mutatják be.
149. Ezáltal önálló, független forrást jelentenek.
150. Ahol az írott források hallgatnak, ott az régészet szólalhat meg.
151. Bemutatja a magyarok művészetét, fegyvereit és ékszereit.
152. Bizonyítja lovas kultúrájukat és harcos életmódjukat.
153. Megerősíti kiterjedt kulturális kapcsolataikat.
154. Mindezekben a pontokban alátámasztja az írásos források által festett képet.
155. Az írásos források és a régészeti leletek kiegészítik és megerősítik egymást.
156. Ahol egybehangzanak, az adott megállapítás különös bizonyosságot nyer.
157. Ez az egybehangzás a kutatás értékes eredménye.
158. A részletek tekintetében azonban számos kérdés továbbra is nyitott marad.
159. A települések pontos elhelyezkedése ismeretlen.
160. A leletek időbeli sorrendje bizonytalan.
161. Az egyes sírok besorolása továbbra is vitatott.
162. Ezek a bizonytalanságok az Etelköz régészetét összességében jellemzik.
163. Ezek nem kudarcot jelentenek, hanem a kutatási tárgy természetéből fakadnak.
164. Egy vándorló nomád népet nehéz pontosan meghatározni.
165. A kutatásnak meg kell tanulnia együtt élni ezzel az alapvető nehézséggel.
166. A jövőbeli ásatások azonban kiegészíthetik a képet.
167. Új lelőhelyek bármikor felfedezhetők.
168. A modern módszerek javítják a kormeghatározást és az elemzést.
169. A természettudományos eljárások új betekintést nyújtanak.
170. Így például meghatározható az emberek és állatok eredete.
171. A genetikai kutatások teljesen új lehetőségeket nyitnak meg.
172. Segítségükkel láthatóvá válhatnak a vándorlások és a rokonsági kapcsolatok.
173. Az ilyen módszerek a jövőben fényt deríthetnek az Etelközzel kapcsolatos kérdésekre.
174. Az régészeti kutatás tehát még nem ért véget.
175. Továbbra is egy élénk és ígéretes terület marad.
176. Összefoglalva: régészeti szempontból Etelköz elsősorban sírok alapján ismerhető meg.
177. A magyarokat lovas sírok jellemzik, amelyekben lovak, fegyverek és ékszerek találhatók.
178. A nomád életmódnak megfelelően nincsenek állandó települések.
179. A leletek időbeli és térbeli besorolása továbbra is bizonytalan.
180. Mindazonáltal a régészet alapvető vonalaiban megerősíti az írásos források által festett képet.
(aufklappen)német
1. Die archäologische Erforschung Etelköz‘ steht vor besonderen und grundsätzlichen Schwierigkeiten.
2. Anders als bei sesshaften Völkern hinterließen die nomadischen Magyaren nur spärliche materielle Spuren.
3. Ein Volk, das in beweglichen Zelten lebte und ständig wanderte, baute keine dauerhaften Anlagen.
4. Es gab keine festen Städte, keine steinernen Bauten und keine bleibenden Siedlungsschichten.
5. Damit fehlt der Archäologie gerade das, woran sie sich bei anderen Kulturen halten kann.
6. Sesshafte Völker hinterlassen Siedlungshügel, Mauerreste und tiefe Schichten von Abfällen.
7. Aus solchen Funden lässt sich das Leben einer Gemeinschaft oft genau rekonstruieren.
8. Bei einem reiternomadischen Volk wie den Magyaren entfallen diese reichen Fundquellen.
9. Die Behausungen aus Filz, Holz und Leder vergingen rückstandslos im Boden.
10. Die Lagerplätze wurden geräumt und hinterließen kaum bleibende Spuren.
11. Was blieb, waren vor allem die Gräber der Verstorbenen.
12. Die Toten wurden an festen Orten bestattet und nicht weitergetragen.
13. So sind die Gräber die wichtigste und oft einzige Fundquelle für Nomadenvölker.
14. Die gesamte Archäologie der frühen Magyaren stützt sich daher vor allem auf Gräberfelder.
15. Diese Grundtatsache prägt alle Möglichkeiten und Grenzen der Forschung.
16. Die Bestattungssitten der Magyaren folgten bestimmten, wiederkehrenden Mustern.
17. Diese Muster unterscheiden sich deutlich von denen der benachbarten Völker.
18. Gerade darin liegt die Möglichkeit, magyarische Gräber zu erkennen.
19. Ein besonders kennzeichnendes Merkmal ist die enge Verbindung von Mensch und Pferd.
20. Der Reiter wurde häufig zusammen mit Teilen seines Pferdes bestattet.
21. Meist legte man Schädel und Beinknochen des Pferdes mit ins Grab.
22. Diese Teile standen stellvertretend für das ganze, geopferte Tier.
23. Das Pferd sollte den Toten offenbar auch im Jenseits begleiten.
24. Diese Sitte spiegelt die zentrale Rolle des Pferdes im Leben der Magyaren.
25. Solche Reitergräber gelten als das wichtigste Erkennungszeichen der frühungarischen Kultur.
26. Sie heben sich klar von den Bestattungen der sesshaften Nachbarn ab.
27. Neben dem Pferd erhielt der Tote zahlreiche persönliche Beigaben mit ins Grab.
28. Diese Beigaben sollten ihm im Jenseits dienen und seinen Rang bezeugen.
29. Sie umfassen Waffen, Schmuck, Geräte und Trachtbestandteile.
30. Aus diesen Funden lässt sich das Leben der Magyaren teilweise erschließen.
31. Die Waffen bilden eine besonders aussagekräftige Gruppe von Funden.
32. An erster Stelle steht der leicht gekrümmte Säbel, die Hauptwaffe des Reiters.
33. Hinzu kommen die Reste des zusammengesetzten Reflexbogens.
34. Vom Bogen selbst blieben meist nur die knöchernen Versteifungen erhalten.
35. Diese Knochenplatten verraten die Bauweise und Größe des Bogens.
36. Pfeilspitzen aus Eisen finden sich häufig in den Gräbern.
37. Ihre Form gibt Auskunft über die Art der Geschosse und ihre Wirkung.
38. Köcher und Bogenbehälter sind durch Beschläge und Reste belegt.
39. Gelegentlich finden sich auch Lanzenspitzen und Beile.
40. Die Waffenfunde bestätigen das Bild des berittenen Bogenschützen.
41. Eine zweite wichtige Fundgruppe bildet die Reitausrüstung.
42. Steigbügel aus Eisen gehören zu den häufigsten Funden.
43. Sie ermöglichten dem Reiter den festen Sitz und das Schießen vom Pferd.
44. Trensen und Gebisse zeugen von der Lenkung der Pferde.
45. Sattelbeschläge und Riemenzeug ergänzen das Bild der Ausrüstung.
46. Diese Funde belegen eine hoch entwickelte Reitkultur.
47. Sie zeigen, wie zentral das Pferd für Kriegsführung und Alltag war.
48. Eine dritte Fundgruppe umfasst den Schmuck und die Trachtbestandteile.
49. Hierzu gehören vor allem kunstvoll gearbeitete Metallbeschläge.
50. Besonders kennzeichnend sind verzierte Beschläge aus Silber.
51. Sie schmückten Gürtel, Taschen, Kleidung und Zaumzeug.
52. Die Verzierungen zeigen meist pflanzliche und florale Muster.
53. Diese Muster bilden den sogenannten palmettenartigen Stil.
54. Er gilt als kennzeichnend für die frühungarische Kunst.
55. Daneben finden sich Ohrringe, Armreife, Ringe und Anhänger.
56. Auch geflochtene Zöpfe wurden mit Beschlägen geschmückt.
57. Diese Schmuckfunde zeugen von Wohlstand und kunsthandwerklichem Können.
58. Sie verraten zudem die kulturellen Verbindungen der Magyaren.
59. Manche Muster und Techniken weisen nach Osten in die Steppe.
60. Andere zeigen Einflüsse aus dem byzantinischen oder persischen Raum.
61. So spiegeln die Funde das weite Beziehungsgeflecht des Volkes.
62. Eine besondere Fundgruppe bilden die sogenannten Totenmasken und Augenbleche.
63. In manchen Gräbern fanden sich Metallplättchen über Augen und Mund.
64. Diese sollten vermutlich die Öffnungen des Gesichts verschließen.
65. Sie hängen mit bestimmten Vorstellungen vom Tod und Jenseits zusammen.
66. Auch silberne Gesichtsbedeckungen sind vereinzelt belegt.
67. Solche Funde geben Einblick in die religiösen Vorstellungen der Magyaren.
68. Sie ergänzen das Bild des Schamanismus und der Ahnenverehrung.
69. Die Gesamtheit der Grabfunde ermöglicht eine Rekonstruktion der Kultur.
70. Sie zeigt ein kriegerisches, reiternomadisches und kunstsinniges Volk.
71. Damit bestätigt die Archäologie das Bild der schriftlichen Quellen.
72. Doch nun stellt sich die entscheidende und schwierige Frage.
73. Lassen sich solche Funde überhaupt sicher dem Gebiet von Etelköz zuordnen?
74. Hier beginnen die eigentlichen Probleme der Etelköz-Archäologie.
75. Das erste Problem ist die zeitliche Eingrenzung der Funde.
76. Der Aufenthalt in Etelköz dauerte nur wenige Jahrzehnte.
77. Eine so kurze Zeitspanne ist archäologisch schwer zu fassen.
78. Die Funde lassen sich oft nur grob auf ein Jahrhundert datieren.
79. Eine genaue Zuweisung an die Jahre des Aufenthalts ist selten möglich.
80. Ähnliche Funde gibt es vor und nach der Etelköz-Zeit.
81. Sie ähneln den Funden aus Levedia und aus dem Karpatenbecken.
82. Die nomadische Kultur der Steppe war über weite Räume einheitlich.
83. Dies erschwert die Unterscheidung der einzelnen Phasen erheblich.
84. Das zweite Problem ist die räumliche Zuordnung der Funde.
85. Die Magyaren waren nur eines von vielen Reitervölkern der Steppe.
86. Auch Petschenegen, Chasaren und andere hinterließen ähnliche Gräber.
87. Die materiellen Kulturen dieser Völker glichen einander stark.
88. Säbel, Steigbügel und Beschläge waren weit verbreitet.
89. Daher ist es schwierig, ein Grab eindeutig den Magyaren zuzuweisen.
90. Ein Fund könnte ebenso von einem benachbarten Steppenvolk stammen.
91. Nur bestimmte Merkmale erlauben eine wahrscheinliche Zuordnung.
92. Dazu gehören die typische Pferdebestattung und der palmettenartige Stil.
93. Doch auch diese Merkmale sind nicht völlig eindeutig.
94. So bleibt jede Zuweisung mit einem Rest an Unsicherheit behaftet.
95. Das dritte Problem ist der Stand der Ausgrabungen selbst.
96. Das Gebiet Etelköz‘ erstreckt sich über mehrere heutige Staaten.
97. Es umfasst Teile der Ukraine, Moldawiens und Rumäniens.
98. Die Erforschung verlief in diesen Ländern unterschiedlich intensiv.
99. Politische und historische Umstände beeinflussten die Grabungstätigkeit.
100. Manche Gebiete sind gut erforscht, andere kaum untersucht.
101. Dadurch ergibt sich ein lückenhaftes und ungleichmäßiges Bild.
102. Funde aus einer Region sagen wenig über andere Regionen aus.
103. Eine flächendeckende Erforschung Etelköz‘ steht noch aus.
104. Trotz dieser Schwierigkeiten gibt es Fundstätten, die mit den Magyaren verbunden werden.
105. Im Raum zwischen Dnepr und Pruth fanden sich einschlägige Gräber.
106. Einige Gräberfelder zeigen die typischen Merkmale der Reiternomaden.
107. Sie enthalten Pferdebestattungen, Waffen und charakteristischen Schmuck.
108. Manche Forscher deuten sie als Hinterlassenschaft der Magyaren.
109. Besonders im Gebiet nördlich des Schwarzen Meeres häufen sich solche Funde.
110. Auch entlang der großen Flüsse fanden sich entsprechende Gräber.
111. Die Flusstäler waren die bevorzugten Aufenthaltsorte der Nomaden.
112. Dort lagen die Winterlager und die festen Bestattungsplätze.
113. Die Lage der Funde bestätigt somit die vermutete Siedlungsweise.
114. Allerdings bleibt die Zuordnung im Einzelfall stets umstritten.
115. Ein berühmtes Beispiel sind Funde aus dem Gebiet von Subbotzy.
116. Dort entdeckte man Gräber, die deutliche frühungarische Züge tragen.
117. Sie gelten manchen Forschern als Schlüsselfunde für Etelköz.
118. Die sogenannte Subbotzy-Gruppe wird mit den wandernden Magyaren verbunden.
119. Ihre Funde ähneln auffällig denen aus dem späteren Karpatenbecken.
120. Diese Ähnlichkeit stützt die Annahme einer Wanderung von Ost nach West.
121. Sie verbindet die Steppenfunde mit den Funden der Landnahmezeit.
122. Damit bildet die Subbotzy-Gruppe eine wichtige archäologische Brücke.
123. Doch auch ihre Deutung ist nicht völlig unumstritten.
124. Die Datierung und Zuordnung werden weiterhin diskutiert.
125. Dies zeigt erneut die grundsätzliche Unsicherheit der Etelköz-Archäologie.
126. Neben den Gräbern sind feste Siedlungsplätze kaum nachzuweisen.
127. Dies entspricht der nomadischen Lebensweise der Magyaren.
128. Sie lebten in beweglichen Lagern, nicht in festen Dörfern.
129. Solche Lager hinterlassen nur geringe und flüchtige Spuren.
130. Allenfalls Feuerstellen, Gruben und Tierknochen können erhalten bleiben.
131. Diese Spuren sind schwer zu erkennen und zu datieren.
132. Daher gibt es kaum gesicherte magyarische Siedlungsplätze in Etelköz.
133. Die wenigen vermuteten Plätze sind in ihrer Deutung unsicher.
134. Die Magyaren bleiben somit archäologisch vor allem durch ihre Toten fassbar.
135. Ihre Lebenswelt entzieht sich weitgehend dem Spaten.
136. Dies ist ein grundlegender Unterschied zu den sesshaften Nachbarn.
137. Die slawischen Nachbarn hinterließen feste Dörfer und Siedlungsschichten.
138. Ihre Häuser, Vorratsgruben und Werkstätten sind gut nachweisbar.
139. Aus diesen Funden lässt sich ihr Leben genau rekonstruieren.
140. Der Gegensatz zwischen Nomaden und Sesshaften zeigt sich auch im Boden.
141. Die archäologische Sichtbarkeit hängt eng mit der Lebensweise zusammen.
142. Ein mobiles Volk ist schwerer zu fassen als ein sesshaftes.
143. Diese Einsicht ist für das Verständnis der Quellenlage grundlegend.
144. Sie erklärt, warum gerade die Magyaren so schwer greifbar sind.
145. Die Archäologie kann das Bild der schriftlichen Quellen dennoch ergänzen.
146. Sie liefert unmittelbare Zeugnisse der materiellen Kultur.
147. Diese Zeugnisse sind nicht durch fremde Worte gebrochen.
148. Sie zeigen die tatsächlichen Gegenstände des Lebens und des Todes.
149. Damit bieten sie eine eigene, eigenständige Quelle.
150. Wo die schriftlichen Quellen schweigen, kann die Archäologie sprechen.
151. Sie zeigt die Kunst, die Waffen und den Schmuck der Magyaren.
152. Sie belegt ihre Reitkultur und ihre kriegerische Lebensweise.
153. Sie bestätigt ihre weitreichenden kulturellen Verbindungen.
154. In all diesen Punkten stützt sie das Bild der Texte.
155. Schrift und Boden ergänzen und bestätigen einander.
156. Wo sie übereinstimmen, gewinnt eine Aussage besondere Sicherheit.
157. Diese Übereinstimmung ist ein wertvolles Ergebnis der Forschung.
158. Doch im Detail bleiben viele Fragen weiterhin offen.
159. Die genaue Lage der Siedlungsplätze ist unbekannt.
160. Die zeitliche Abfolge der Funde ist unsicher.
161. Die Zuordnung einzelner Gräber bleibt umstritten.
162. Diese Unsicherheiten kennzeichnen die Etelköz-Archäologie insgesamt.
163. Sie sind kein Versagen, sondern liegen in der Natur des Gegenstands.
164. Ein wanderndes Nomadenvolk ist eben schwer zu fassen.
165. Die Forschung muss mit dieser grundsätzlichen Schwierigkeit leben.
166. Künftige Grabungen könnten das Bild jedoch erweitern.
167. Neue Fundstätten können jederzeit entdeckt werden.
168. Moderne Methoden verbessern die Datierung und Analyse.
169. Naturwissenschaftliche Verfahren erlauben neue Einblicke.
170. So lässt sich etwa die Herkunft von Menschen und Tieren bestimmen.
171. Die Erforschung des Erbguts eröffnet ganz neue Möglichkeiten.
172. Sie kann Wanderungen und Verwandtschaften sichtbar machen.
173. Solche Methoden könnten die Frage nach Etelköz künftig erhellen.
174. Die archäologische Forschung ist somit nicht abgeschlossen.
175. Sie bleibt ein lebendiges und vielversprechendes Feld.
176. Zusammenfassend ist Etelköz archäologisch vor allem durch Gräber fassbar.
177. Reitergräber mit Pferd, Waffen und Schmuck kennzeichnen die Magyaren.
178. Feste Siedlungsplätze fehlen entsprechend der nomadischen Lebensweise.
179. Die Zuordnung der Funde bleibt zeitlich und räumlich unsicher.
180. Dennoch bestätigt die Archäologie in den Grundzügen das Bild der Schriftquellen.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.