4.1.1 Magyarország három éghajlati hatás között – Ungarn zwischen drei Klimaeinflüssen

1. Egy időjárási térképen előfordulhat, hogy nyugatról egy atlanti ciklon közeledik, miközben a kelet-európai síkság felett erős magasnyomású terület helyezkedik el.

2. E két nyomásrendszer között a levegő áramlik át Magyarországon, és néhány óra alatt megváltozhat egy nap jellege.

3. Reggel enyhe, párás felhőzet borítja a Duna-menti régiót, délutánra pedig szárazabb meleg érkezik keletről.

4. Egy ilyen időjárási helyzet változékonynak tűnik, de nem véletlen.

5. Azért alakul ki, mert Magyarország különböző légtömegek találkozási pontján fekszik.

6. A légtömeg egy kiterjedt légcsomag, amelynek hőmérséklete és páratartalma hosszabb távolságokon át hasonló marad.

7. A levegő tulajdonságait eleinte attól a felszíntől veszi át, amely felett kialakul.

8. Az óceán felett nedvességet vesz fel, és a víz hatására hőmérséklete kiegyenlítődik.

9. Egy nagy kontinens felett viszont kiszáradhat, és erősen felmelegedhet vagy lehűlhet.

10. A Földközi-tenger felett viszonylag enyhe hőmérsékletet bőséges vízgőzzel ötvöz.

11. Magyarország számára elsősorban három eredeti terület fontos.

12. Nyugatról és északnyugatról atlanti tengeri levegő éri el az országot.

13. Keletről és északkeletről kontinentális levegő áramolhat be Európa belsejéből és Kelet-Európa kiterjedt síkságairól.

14. Déli irányból időnként olyan levegő érkezik, amely a Földközi-tenger felett felmelegedett és nedvességgel telítődött.

15. Ez a három hatás nem olyan rögzített rétegekből áll, amelyek tisztán egymás mellett helyezkednek el.

16. Ezek áramlások, amelyek elmozdulnak, keverednek és időjárási frontokon ütköznek egymással.

17. Az időjárási front a jelentősen eltérő tulajdonságú légtömegek közötti átmeneti zóna.

18. Ezen felhők keletkezhetnek, mert a meleg levegő felemelkedik, vagy a hideg levegő kényszeríti a melegebb levegőt a felemelkedésre.

19. A felemelkedő levegő lehűl, és a benne lévő vízgőz felhőkké és csapadékká alakulhat.

20. Így a láthatatlan határból látható időjárásváltozás lesz.

21. Az atlanti levegő általában kiegyensúlyozó erőt jelent a magyar időjárásban.

22. Gyakran nedvesebb, mint a kontinentális keletről érkező levegő.

23. Hosszú útja az Atlanti-óceán felett miatt hőmérséklete kevésbé kötődik a szárazföld szélsőséges hőmérsékleti viszonyaihoz.

24. Télen enyhébb lehet, mint a Magyarország felett lévő hideg levegő.

25. Nyáron lehűtheti a felmelegedett szárazföldi levegőt.

26. Gyakran felhőmezőket, szelet és esőt hoz magával.

27. Ez nem jelenti azt, hogy minden nyugati szél esős napot eredményez.

28. A pontos időjárási hatás attól függ, mennyi nedvességet szállít a légáramlás, és milyen nyomásrendszerek kísérik.

29. Mindazonáltal az atlanti hatás korlátozza a szárazföld hajlamát a teljesen féktelen hőmérsékleti emelkedésre.

30. Különösen az ország nyugati részén érezhető gyakrabban ez a kapcsolat a tengeri időjárással, mint a keleti síkságon.

31. A kontinentális levegő más logika szerint működik.

32. Hosszú távolságokat tesz meg a szárazföld felett anélkül, hogy egy közeli tenger kiegyenlítené.

33. Nyáron ezért forró és száraz lehet.

34. Egy kiterjedt magasnyomású terület alatt a levegő lassan süllyed, az ég gyakran felhőtlen marad, és a nap napról napra melegíti a talajt.

35. Ha egyúttal eső sem esik, a talaj vizet veszít, miközben a párolgás továbbra is folytatódik.

36. A hőség ilyenkor nem rövid ideig tartó kiugrásként jelentkezik, hanem hasonló napok sorozataként.

37. Télen ugyanez a kontinentális eredet súlyos hideget hozhat.

38. Tiszta égbolt esetén a talaj sok hőt veszít, és hideg levegő áramlik keletről a medencébe.

39. Mivel a hideg levegő nehezebb, mint a meleg, alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban gyűlhet össze.

40. Ilyenkor néha köd és talajfagy is fennmarad, annak ellenére, hogy a magasabb lejtőkön már látható a nap.

41. A kontinentalitás a szárazföld belsejének egyre növekvő hatását jelenti a tengertől való távolság növekedésével.

42. Ez elsősorban a nyári és a téli hőmérsékletek közötti nagyobb különbségben nyilvánul meg.

43. Magyarország ugyan nem fekszik óceán partján, de nem is az eurázsiai kontinens legszélén.

44. Éghajlata ezért közepes, változó kontinentalitásból alakul ki.

45. Az évszakok jelentősen eltérhetnek egymástól anélkül, hogy minden időjárási helyzet szigorúan kontinentális lenne.

46. Egy atlanti légtömeg behatolása megszakíthatja a hideg évszakot.

47. Ezzel szemben egy keleti magasnyomású rendszer akár nyáron is hetekig visszatarthatja a nedvesebb nyugati áramlást.

48. A „kontinentális” szó ezért egy alapvető tendenciát jelöl, és nem a mindennapi időjárást.

49. Éppen ez a megkülönböztetés fontos, mert az éghajlat hosszú időjárási megfigyelési sorozatokból alakul ki.

50. Az egyes zivatarok vagy a fagyos napok események, míg a hőre és hidegre való visszatérő hajlam éghajlati mintázat.

51. A harmadik befolyás dél felől érkezik.

52. A mediterrán levegő nem mindig közvetlenül a Földközi-tenger felett keletkezik, de gyakran déli vagy délnyugati útvonalakon éri el Magyarországot.

53. Általában enyhe és sok nedvességet tartalmaz.

54. Ha a medence felett halad át, és emelkedésre kényszerül, bőséges esőt hozhat.

55. Ez különösen akkor igaz, ha egy alacsony nyomású terület a levegőt a környező hegyek felé tereli.

56. Az alacsony nyomású terület egy viszonylag alacsony légnyomású terület, ahol a levegő összeáramlik és emelkedik.

57. A magas nyomású terület nagyjából ellentétes hatást fejt ki, mivel a levegő süllyed és a talaj közelében szétáramlik.

58. Az ilyen nyomásrendszerek elhelyezkedése és mozgása határozza meg, hogy éppen melyik levegőforrás jut be.

59. A mediterrán levegőáramlás ősszel enyhe, nedves időjárási viszonyokat eredményezhet.

60. Télen olvadást okozhat, ha kiszorítja a hideg kontinentális levegőt.

61. Nyáron a három hatás gyakran különleges módon keveredik egymással.

62. Az Atlanti-óceán nedves levegőt juttathat Közép-Európába, míg a déli áramlatok további hőt biztosítanak.

63. Ha ilyen légtömegek száraz, erősen felmelegedett kontinentális levegővel találkoznak, a köztük lévő ellentét fokozódik.

64. A határvidéken a meleg levegő gyorsan emelkedhet.

65. Ekkor erős felhők, záporok és zivatarok alakulnak ki.

66. Egy zivatar azonban nem bizonyítja, hogy az egész nyár nedves volt.

67. Hatalmas mennyiségű esőt hozhat egy kis területre, miközben néhány kilométerrel arrébb a talaj száraz marad.

68. Ezzel szemben egy stabil magasnyomású helyzet átmenetileg elzárhatja a különböző légáramlási útvonalakat.

69. Az időjárást ilyenkor kevésbé az új légtömegek, mint inkább egy egyetlen légtömeg hosszú élettartama határozza meg.

70. Az egymásra ható tényezők így hosszabb hő-, szárazság- vagy hidegidőszakot eredményezhetnek.

71. A nyomásrendszerek ezért a három eredeti terület közötti mozgékony „bírók”.

72. Helyzetük megváltoztatja a légáramlás irányát, erősségük pedig meghatározza, hogy egy áramlás mennyi ideig tart.

73. Egy Magyarország nyugati részén elhelyezkedő alacsony nyomású terület enyhe levegőt hozhat délnyugati irányból.

74. Egy Kelet-Európa felett elhelyezkedő magas nyomású terület hideg vagy száraz levegőt terelhet keletről nyugat felé.

75. Ha viszont egy magasnyomású terület nyugaton helyezkedik el, az elzárhatja vagy elterelheti az Atlanti-óceánról érkező levegőt.

76. Az ilyen mintázatok eltolódnak, mert a légkör folyamatosan reagál a nyomás-, hőmérséklet- és páratartalom-különbségekre.

77. Az időjárás-előrejelzés ezért nem csupán a talajszintű hőmérsékletet követi nyomon, hanem a levegő különböző magasságokban történő, nagy kiterjedésű mozgását is.

78. Előfordulhat, hogy egy légáramlás a talajszinten gyengének tűnik, míg nagyobb magasságban már egyértelműen más irányból érkezik.

79. A medence azonban nem teszi semleges átjáróvá ezt a nagy kiterjedésű jelenséget.

80. Alakja döntő szerepet játszik abban, hogy mely levegőt lassítja, emeli, osztja szét vagy gyűjti össze a belsejében.

81. A Kárpátok íve és a szomszédos hegyvidékek nem mindenhol egyformán zárják körül Magyarországot.

82. Mindazonáltal olyan domborzati keretet alkotnak, amely megváltoztatja a légáramlást.

83. A nedves levegő a peremeken emelkedhet, és eközben víztartalmának egy részét elveszítheti.

84. A domborzatok mögött szárazabb állapotban jut el a mélyebb medencés tájakra.

85. A hegyvidékek emellett csatornázhatják, elterelhetik a szelet, vagy egy áramlást egyes völgyekbe és átjárókba koncentrálhatnak.

86. A síkság viszont bőséges teret kínál a vízszintesen terjedő levegő számára.

87. A meleg levegő ott nagy területen felhalmozódhat.

88. A hideg levegő a mélyebb területeken maradhat, ha a fölötte lévő enyhébb levegő nem szorítja ki teljesen.

89. A medence tehát nem minden időjárási helyzetet erősít, de meghatározza azok időtartamát és térbeli eloszlását.

90. Hatása inkább szűrő, mint áthatolhatatlan fal.

91. Ezekből a kapcsolatokból magyarázható a Nyugat és a Kelet közötti különbség is.

92. Nyugat közelebb fekszik az Atlanti-óceánról érkező légáramlatokhoz, ezért gyakrabban tapasztalható ott a nedves tengeri levegő által jellemzett időjárás.

93. Kelet közelebb van a kontinentális területekhez, ahonnan a száraz nyári és a hideg téli levegő könnyebben áramolhat be.

94. Ez az ellentét nem jelent éles határvonalat.

95. Időjárási helyzetről időjárási helyzetre változik, és magasságbeli különbségek, folyók, tavak és helyi domborzati alakzatok is befolyásolják.

96. Délnyugaton a mediterrán nedvesség fokozhatja a nyugati hatást.

97. Északkeleten a kontinentális légáramlatok különösen markánsan jelentkezhetnek.

98. Az, hogy egy irányból fúj a szél leggyakrabban, nem jelenti azt, hogy a többi időszak jelentéktelen lenne.

99. Éppen a ritkábban előforduló légáramlatok hozhatnak szokatlan meleget, hideget vagy csapadékot.

100. Egy hely éghajlata ezért nem egyszerűen a leggyakoribb szélirány statisztikája.

101. Ezenkívül a három hatás az évszakokkal együtt változik.

102. A meleg évszakban a belső fekvés ellenére gyakori lehet a tengeri hatás, míg télen a kontinentális légtömegek erőteljesebben érvényesülnek.

103. Ezek az adatok tipikus gyakoriságokat írnak le, és nem minden egyes évre vonatkozó szilárd szabályt jelentenek.

104. A tavasz hosszú ideig keleti szárazság hatása alatt állhat, majd az atlanti ciklonok miatt hirtelen megváltozhat.

105. Az ősz szokatlanul enyhén kezdődhet, ha a déli levegő észak felé áramlik.

106. A téli hideg levegőhelyzet viszont hirtelen véget érhet, amint nyugati vagy délnyugati áramlás lép érvénybe.

107. A naptár ezért csupán a kereteket határozza meg.

108. A magas- és alacsonynyomású területek aktuális eloszlása dönti el, hogy egy adott napon melyik keret válik láthatóvá.

109. A légtömeg páratartalma sem változatlan tulajdonság.

110. A szárazföld felett haladva csapadékot veszíthet, felmelegedhet vagy más levegővel keveredhet.

111. Magyarország időjárását ezért sem tisztán tengeri éghajlatként, sem gátlástalan kontinentális éghajlatként nem lehet értelmezni.

112. Az atlanti hatás kiegyensúlyozóan hat, a kontinentális hatás felerősíti a szezonális ellentéteket, a mediterrán beáramlás pedig déli meleget és nedvességet ad hozzá.

113. A hegyvidéki keret tompítja, irányítja és megváltoztatja ezeket az áramlatokat, anélkül, hogy teljesen elzárná őket.

114. Ezáltal a nyugat és a kelet átlagosan eltér egymástól, de ugyanazon a változó rendszer részét képezik.

115. Még egy tiszta nyári nap is gyakran több légáramlás előzményeit hordozza magában.

116. Egy meleg déli áramlás egy száraz síkság felett más hatást gyakorolhat, mint a nedves nyugati országrész felett.

117. Egy atlanti front néhány óra alatt csökkentheti a hőmérsékletet anélkül, hogy mindenhol egyformán sok esőt hagyna maga után.

118. A kontinentális hideg levegő sokáig megmaradhat, amíg egy új nyomáseloszlás el nem zárja az útját.

119. Ami időjárási szeszélynek tűnik, az tehát egy légköri erőpróba éppen látható eredménye.

120. Magyarország éghajlata nem egy homogén állapot, hanem annak változó eredménye, hogy éppen ki nyer a medence felett.

1. Auf einer Wetterkarte kann ein atlantisches Tief von Westen heranziehen, während über der osteuropäischen Ebene ein kräftiges Hochdruckgebiet liegt.

2. Zwischen diesen beiden Druckgebilden strömt Luft über Ungarn hinweg, und innerhalb weniger Stunden kann sich der Charakter eines Tages verändern.

3. Morgens liegt milde, feuchte Bewölkung über Transdanubien, nachmittags dringt trockenere Wärme von Osten heran.

4. Eine solche Wetterlage wirkt wechselhaft, ist aber kein Zufall.

5. Sie entsteht, weil Ungarn an einer Kreuzung verschiedener Luftmassen liegt.

6. Eine Luftmasse ist ein großräumiges Luftpaket, dessen Temperatur und Feuchtigkeit über längere Strecken ähnlich bleiben.

7. Ihre Eigenschaften übernimmt die Luft zunächst von der Oberfläche, über der sie sich bildet.

8. Über einem Ozean nimmt sie Feuchtigkeit auf und wird durch das Wasser temperaturmäßig ausgeglichen.

9. Über einem großen Kontinent kann sie dagegen austrocknen und sich stark erwärmen oder abkühlen.

10. Über dem Mittelmeer verbindet sie vergleichsweise milde Temperaturen mit reichlich Wasserdampf.

11. Für Ungarn sind vor allem drei Herkunftsräume wichtig.

12. Aus dem Westen und Nordwesten erreicht das Land atlantische Meeresluft.

13. Aus dem Osten und Nordosten kann kontinentale Luft aus dem Inneren Europas und aus den weiten Ebenen Osteuropas einströmen.

14. Aus südlichen Richtungen gelangt mitunter Luft heran, die über dem Mittelmeer erwärmt und mit Feuchtigkeit angereichert wurde.

15. Diese drei Einflüsse sind keine festen Schichten, die sauber nebeneinanderliegen.

16. Sie sind Strömungen, die sich verlagern, vermischen und an Wetterfronten gegeneinanderstoßen.

17. Eine Wetterfront ist die Übergangszone zwischen Luftmassen mit deutlich verschiedenen Eigenschaften.

18. An ihr können Wolken entstehen, weil warme Luft aufgleitet oder kalte Luft die wärmere Luft zum Aufsteigen zwingt.

19. Aufsteigende Luft kühlt sich ab, und ihr Wasserdampf kann zu Wolken und Niederschlag werden.

20. So wird aus einer unsichtbaren Grenze eine sichtbare Wetterveränderung.

21. Die atlantische Luft bringt meist die ausgleichende Kraft in das ungarische Wetter.

22. Sie ist häufig feuchter als die Luft aus dem kontinentalen Osten.

23. Ihre Temperatur ist durch den langen Weg über den Atlantik weniger stark an die Extreme des Festlands gebunden.

24. Im Winter kann sie milder sein als die über Ungarn liegende Kaltluft.

25. Im Sommer kann sie die aufgeheizte Landesluft abkühlen.

26. Mit ihr kommen oft Wolkenfelder, Wind und Regen.

27. Das bedeutet nicht, dass jeder Westwind einen Regentag erzeugt.

28. Die genaue Wetterwirkung hängt davon ab, wie viel Feuchtigkeit die Strömung mitführt und welche Druckgebiete sie begleitet.

29. Dennoch begrenzt der atlantische Einfluss die Neigung des Binnenlandes zu völlig ungebremsten Temperaturen.

30. Besonders im Westen des Landes ist diese Verbindung zum maritimen Wetter häufiger spürbar als in der östlichen Ebene.

31. Die kontinentale Luft folgt einer anderen Logik.

32. Sie legt große Entfernungen über Land zurück, ohne sich an einem nahen Meer auszugleichen.

33. Im Sommer kann sie daher heiß und trocken sein.

34. Unter einem ausgedehnten Hochdruckgebiet sinkt die Luft langsam ab, der Himmel bleibt oft wolkenarm, und die Sonne erwärmt den Boden Tag für Tag.

35. Fehlt zugleich der Regen, verliert der Boden Wasser, während die Verdunstung weiterläuft.

36. Die Hitze erscheint dann nicht als kurzer Ausreißer, sondern als Folge ähnlicher Tage.

37. Im Winter kann dieselbe kontinentale Herkunft strenge Kälte bringen.

38. Der Boden verliert bei klarem Himmel viel Wärme, und kalte Luft strömt aus dem Osten in das Becken.

39. Weil kalte Luft schwerer ist als warme Luft, kann sie sich in tieferen Lagen sammeln.

40. Nebel und Bodenfrost halten sich dann mitunter, obwohl die Sonne auf höheren Hängen bereits sichtbar ist.

41. Kontinentalität bezeichnet die zunehmende Wirkung des Landesinneren mit wachsender Entfernung vom Meer.

42. Sie zeigt sich vor allem in einer größeren Differenz zwischen den Temperaturen des Sommers und des Winters.

43. Ungarn liegt zwar nicht an einem Ozean, aber auch nicht am äußersten Rand des eurasischen Kontinents.

44. Sein Klima entsteht deshalb aus einer mittleren, wechselnden Kontinentalität.

45. Die Jahreszeiten können deutlich auseinanderliegen, ohne dass jede Wetterlage streng kontinental wäre.

46. Ein atlantischer Vorstoß kann eine kalte Jahreszeit unterbrechen.

47. Eine östliche Hochdrucklage kann dagegen auch im Sommer wochenlang die feuchtere Westströmung zurückhalten.

48. Das Wort kontinental beschreibt daher eine Grundneigung und kein täglich gleiches Wetter.

49. Gerade diese Unterscheidung ist wichtig, weil Klima aus langen Reihen von Wetterbeobachtungen entsteht.

50. Das einzelne Gewitter oder der einzelne Frosttag ist ein Ereignis, die wiederkehrende Neigung zu Hitze und Kälte ein klimatisches Muster.

51. Der dritte Einfluss kommt aus dem Süden.

52. Mediterrane Luft entsteht nicht immer unmittelbar über dem Mittelmeer, erreicht Ungarn aber häufig über südliche oder südwestliche Zugbahnen.

53. Sie ist in der Regel mild und enthält viel Feuchtigkeit.

54. Wird sie über das Becken geführt und zum Aufsteigen gezwungen, kann sie ergiebigen Regen bringen.

55. Das gilt besonders dann, wenn ein Tiefdruckgebiet die Luft gegen die umgebenden Gebirge lenkt.

56. Ein Tiefdruckgebiet ist ein Bereich relativ niedrigen Luftdrucks, in dem Luft zusammenströmt und aufsteigt.

57. Ein Hochdruckgebiet wirkt im Groben entgegengesetzt, weil Luft absinkt und am Boden auseinanderströmt.

58. Die Lage und Bewegung solcher Druckgebiete entscheidet darüber, welche Luftquelle gerade Zugang erhält.

59. Mediterrane Zufuhr kann im Herbst milde, feuchte Wetterlagen erzeugen.

60. Im Winter kann sie Tauwetter auslösen, wenn sie kalte kontinentale Luft verdrängt.

61. Im Sommer mischen sich die drei Einflüsse oft auf eine besondere Weise.

62. Der Atlantik kann feuchte Luft nach Mitteleuropa führen, während südliche Strömungen zusätzliche Wärme bereitstellen.

63. Treffen solche Luftmassen auf trockene, stark erwärmte Kontinentalluft, wächst der Gegensatz zwischen ihnen.

64. An der Grenze kann die warme Luft rasch aufsteigen.

65. Dann entstehen kräftige Wolken, Schauer und Gewitter.

66. Ein Gewitter beweist dabei nicht, dass der gesamte Sommer feucht gewesen ist.

67. Es kann große Regenmengen auf engem Raum bringen, während wenige Kilometer entfernt der Boden trocken bleibt.

68. Umgekehrt kann eine stabile Hochdrucklage die verschiedenen Zufuhrwege vorübergehend blockieren.

69. Das Wetter wird dann weniger durch neue Luftmassen als durch die lange Lebensdauer einer einzigen Luftmasse geprägt.

70. Aus einem Wechselspiel kann so eine längere Hitze-, Trocken- oder Kälteperiode werden.

71. Die Druckgebiete sind deshalb die beweglichen Schiedsrichter zwischen den drei Herkunftsräumen.

72. Ihre Position verändert die Richtung der Luftströmung, ihre Stärke bestimmt, wie lange eine Strömung anhält.

73. Ein Tief westlich von Ungarn kann milde Luft aus südwestlicher Richtung heranführen.

74. Ein Hoch über Osteuropa kann kalte oder trockene Luft aus dem Osten nach Westen lenken.

75. Liegt ein Hoch dagegen über dem Westen, kann es die atlantische Zufuhr abschirmen oder umlenken.

76. Solche Muster verschieben sich, weil die Atmosphäre ständig auf Unterschiede von Druck, Temperatur und Feuchtigkeit reagiert.

77. Die Wettervorhersage verfolgt deshalb nicht nur die Temperatur am Boden, sondern auch die großräumige Bewegung der Luft in verschiedenen Höhen.

78. Eine Strömung kann am Boden schwach wirken und in größerer Höhe bereits deutlich aus einer anderen Richtung kommen.

79. Das Becken macht aus diesem großräumigen Geschehen jedoch keinen neutralen Durchgang.

80. Seine Form entscheidet mit, welche Luft abgebremst, gehoben, geteilt oder im Inneren gesammelt wird.

81. Der Karpatenbogen und die benachbarten Gebirge umgeben Ungarn nicht überall gleich geschlossen.

82. Dennoch bilden sie einen topografischen Rahmen, der die Luftströmung verändert.

83. Feuchte Luft kann an den Rändern gehoben werden und dabei einen Teil ihres Wassers verlieren.

84. Hinter den Erhebungen kommt sie trockener in die tieferen Beckenlandschaften.

85. Gebirge können außerdem den Wind kanalisieren, umlenken oder eine Strömung in einzelne Täler und Durchgänge konzentrieren.

86. Die Ebene selbst bietet dagegen viel Raum für Luft, die sich horizontal ausbreitet.

87. Warme Luft kann sich dort großflächig aufbauen.

88. Kalte Luft kann in tieferen Bereichen liegen bleiben, wenn sie durch mildere Luft darüber nicht vollständig verdrängt wird.

89. Das Becken verstärkt damit nicht jede Wetterlage, aber es prägt deren Dauer und räumliche Verteilung.

90. Seine Wirkung ist eher ein Filter als eine undurchlässige Mauer.

91. Aus diesen Beziehungen erklärt sich auch der Unterschied zwischen West und Ost.

92. Der Westen liegt den atlantischen Zufuhren näher und erhält häufiger Wetter, das durch feuchte Meeresluft geprägt ist.

93. Der Osten ist den kontinentalen Räumen näher, aus denen trockene Sommerluft und kalte Winterluft leichter heranströmen können.

94. Dieser Gegensatz ist kein scharfer Grenzstreifen.

95. Er verändert sich von Wetterlage zu Wetterlage und wird durch Höhenunterschiede, Flüsse, Seen und lokale Geländeformen überlagert.

96. Im Südwesten kann mediterrane Feuchtigkeit den westlichen Einfluss verstärken.

97. Im Nordosten können kontinentale Strömungen besonders deutlich hervortreten.

98. Der häufigste Wind aus einer Richtung bedeutet zudem nicht, dass die übrige Zeit ohne Bedeutung wäre.

99. Gerade die selteneren Strömungen können ungewöhnliche Wärme, Kälte oder Niederschläge bringen.

100. Das Klima eines Ortes ist daher nicht einfach die Statistik der häufigsten Windrichtung.

101. Die drei Einflüsse wechseln außerdem mit den Jahreszeiten.

102. In der warmen Jahreszeit kann der maritime Anteil trotz der Binnenlage häufig sein, während im Winter kontinentale Luftmassen stärker hervortreten.

103. Diese Angaben beschreiben typische Häufigkeiten und keine feste Regel für jedes einzelne Jahr.

104. Ein Frühling kann lange unter östlicher Trockenheit stehen und dann durch atlantische Tiefs abrupt umschlagen.

105. Ein Herbst kann ungewöhnlich mild beginnen, wenn südliche Luft nach Norden geführt wird.

106. Eine winterliche Kaltluftlage kann dagegen plötzlich enden, sobald eine westliche oder südwestliche Strömung durchgreift.

107. Der Kalender gibt deshalb nur den Rahmen vor.

108. Die aktuelle Verteilung von Hoch- und Tiefdruckgebieten entscheidet, welcher Rahmen an einem bestimmten Tag sichtbar wird.

109. Auch die Feuchtigkeit einer Luftmasse ist keine unveränderliche Eigenschaft.

110. Auf ihrem Weg über Land kann sie Niederschlag verlieren, sich erwärmen oder mit anderer Luft vermischen.

111. Ungarns Wetter lässt sich deshalb weder als reines Meeresklima noch als ungebremstes Kontinentalklima verstehen.

112. Der atlantische Einfluss bringt Ausgleich, der kontinentale Einfluss verschärft die jahreszeitlichen Gegensätze, und die mediterrane Zufuhr fügt Wärme und Feuchtigkeit aus dem Süden hinzu.

113. Der Gebirgsrahmen dämpft, lenkt und verändert diese Strömungen, ohne sie vollständig abzuschneiden.

114. West und Ost unterscheiden sich dadurch im Mittel, bleiben aber Teil desselben beweglichen Systems.

115. Selbst ein klarer Sommertag trägt oft die Vorgeschichte mehrerer Luftwege in sich.

116. Eine warme Südströmung kann über einer trockenen Ebene anders wirken als über einem feuchten westlichen Landesteil.

117. Eine atlantische Front kann die Temperatur in wenigen Stunden senken, ohne überall gleich viel Regen zu hinterlassen.

118. Kontinentale Kaltluft kann lange bleiben, bis ein neues Druckmuster ihr den Weg versperrt.

119. Was als Wetterlaune erscheint, ist somit das jeweils sichtbare Ergebnis eines atmosphärischen Kräftemessens.

120. Ungarns Klima ist kein Zustand aus einem Guss, sondern das wechselnde Ergebnis davon, wer über dem Becken gerade gewinnt.