4.2.3 A klímaváltozás Magyarországon – Der Klimawandel in Ungarn

1. Egy meteorológiai állomás hosszú mérési sorozata más történetet mesél el, mint egy-egy forró nyár.

2. Ebben nem csupán egy rekord emelkedik magasabbra, hanem az egész tartomány, amit szokásosnak tekintünk.

3. Pontosan ebben rejlik a különbség az időjárás és az éghajlat között.

4. Az időjárás egy nap vagy egy hét eseményei, míg az éghajlat több évtized statisztikai rendjét írja le.

5. Egy hideg tél ezért nem cáfolja a felmelegedést, ahogyan egy-egy forró nap sem bizonyítja azt önmagában.

6. Döntő fontosságú, hogy az átlagértékek, a gyakoriságok, az időtartamok és a valószínűségek hosszabb távon változnak-e.

7. Magyarország számára ez a kérdés különösen fontos, mivel az ország a Kárpát-medence belsejében fekszik.

8. Nincs kiegyenlítő tengerpartja, és már ma is forró nyarak, szabálytalan csapadék és szűkös nyári vízháztartás jellemzi.

9. A felmelegedés ezért itt nem semleges területre hat, hanem egy érzékeny egyensúlyra.

10. Magyarországon a klímaváltozás kevésbé tűnik egyetlen drámai pillanatnak, mint inkább a normális állapot fokozatos eltolódásának.

11. Ennek az eltolódásnak az alapjai globális szinten és fizikai szempontból jól ismertek.

12. A szén-dioxid, a metán és más üvegházhatású gázok elnyelik a Föld által kibocsátott hősugárzás egy részét.

13. Ennek következtében az energia lassabban távozik az űrbe, mint amennyit a felszínen és a légkörben felvesznek.

14. Az éghajlati rendszer addig melegszik, amíg új sugárzási egyensúly nem alakul ki.

15. Az iparosodás kezdete óta az ember jelentősen megnövelte a fontos üvegházhatású gázok koncentrációját.

16. A többletkibocsátás elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz elégetéséből, a földhasználat változásaiból, valamint bizonyos mezőgazdasági folyamatokból származik.

17. A légkör, az óceánok, a jég és a szárazföldi felületek mérései összefüggő képet adnak erről.

18. A mai globális felmelegedés ezért nem egy természetes időjárási fázisok közötti, megmagyarázhatatlan váltakozás.

19. A természetes hatások továbbra is befolyásolják az éghajlatot, de nem magyarázzák a 20. század második felétől megfigyelt felmelegedés irányát és sebességét.

20. Az emberi befolyás a jelenlegi globális felmelegedésre tudományosan nagyon jól bizonyított.

21. Amit globális szinten bizonyítottnak tekintünk, azt regionális szinten mégis gondosan le kell fordítani.

22. Magyarországon nem minden hónapban és minden helyen egyformán meleg van.

23. A hegyek, a talaj, a városok, a víztestek, valamint a magas- és alacsony nyomású területek változó elhelyezkedése alakítja a helyi jellemzőket.

24. A hosszú távú hőmérsékleti trendet ez nem szünteti meg, hanem a természetes ingadozások fedik el.

25. A magyar mérési sorozatokban a felmelegedés különösen egyértelműen az emelkedő éves átlaghőmérsékletekben mutatkozik meg.

26. A meleg napok száma és a hosszabb hőhullámok gyakorisága is nőtt.

27. Ugyanakkor a hideg szélsőségek átlagosan ritkábbakká válnak, bár egyes esetekben továbbra is előfordulhatnak súlyos fagyok.

28. A melegebb éghajlat tehát nem szünteti meg a telet, hanem a mérsékeltebb lefolyás felé billenti a mérleg nyelvét.

29. Az emberek számára ez nem csupán több nagyon forró délutánt jelent, hanem több meleg éjszakát is.

30. Különösen a meleg éjszakák nehezítik a test pihenését, mivel az épületek és a városok csak lassan adják le a felhalmozott hőt.

31. A felmelegedés hatása ott a legerőteljesebb, ahol a hőség és a szárazság egyidejűleg jelentkezik.

32. A magas hőmérséklet fokozza a talaj, a növények, a nyílt víztestek és az emberi bőr párolgását.

33. A párolgás a folyékony víz légkörbe való átalakulása, amely a felszínen energiát fogyaszt.

34. Ha azonban egyidejűleg kevés eső esik, ezt a hűtési folyamatot a növekvő vízhiány korlátozza.

35. A talajok elveszítik nedvességüket, a növények bezárják sztómáikat, és a terméshozamok csökkennek.

36. A száraz talajok napközben ráadásul gyorsabban melegednek fel, mint a nedves talajok.

37. Így kialakulhat egy visszacsatolási folyamat, amelyben a szárazság fokozza a hőséget, a hőség pedig felgyorsítja a vízveszteséget.

38. Nem minden aszályt a klímaváltozás okoz, de a melegebb éghajlat számos aszályos időszakot súlyosabbá tesz.

39. Még ha a csapadékmennyiség változatlan maradna is, magasabb hőmérséklet mellett több víz juthatna vissza a légkörbe.

40. A mezőgazdaság számára ezért nem csak az számít, hogy mennyi eső esik, hanem az is, hogy a párolgás után mennyi marad a gyökérzónában.

41. A csapadék alakulását illetően a helyzet bonyolultabb, mint a hőmérséklet esetében.

42. A hosszú távú átlagértékek regionális szinten csak kis mértékben változhatnak, míg az évre vetített eloszlás és az egyes események intenzitása jelentősen változhat.

43. Egy meleg nyár során hosszabb száraz időszakok és rövid, heves zivatarok közvetlenül egymás után is előfordulhatnak.

44. A víz ilyenkor nem feltétlenül ott hullik, ahol a mezőknek szükségük van rá, és nem feltétlenül olyan formában, amelyet a talaj fel tud venni.

45. A heves esőzés kiszáradt vagy tömörödött talajon gyorsan lefolyhat a felszínen.

46. Egy heves zápor ezért nem pótolja automatikusan a több hetes, megfelelő talajnedvességet.

47. A melegebb levegő több vízgőzt képes magába venni, mielőtt telítetté válna.

48. Ha ezt a nedves levegőt felemelik és lehűtik, rövid időn belül intenzív eső formájában leadhatja a felesleges nedvességét.

49. Ebből nem következik egyszerű ellentét a kevesebb és a több eső között.

50. Valószínűbb egy egyenetlenebb vízeloszlás, hosszabb száraz időszakokkal és intenzívebb csapadékeseményekkel, amelyek pontos jellege a régiótól és az időjárási viszonyoktól függ.

51. Magyarország számára ez a fejlemény a medencében elfoglalt elhelyezkedése miatt különösen jelentős következményekkel jár.

52. Az ország nagy része egy nyílt, viszonylag száraz síkságon fekszik, ahol a nyári párolgás jelentős lehet.

53. A csapadékból, a folyókból és a talajvízből származó vízellátás ott a víz iránti növekvő légköri igénynek áll szemben.

54. Ezt az igényt a légkör párolgási igényének nevezik.

55. Ez magasabb hőmérséklet, erősebb napsugárzás és száraz szél esetén növekszik.

56. Ha a talajvízszint csökken, a sekély gyökérzetű növények nehezebben jutnak hozzá a rendelkezésre álló vízhez.

57. A folyók és a vizes élőhelyek emellett a teljes vízgyűjtő területükön hulló csapadékra is reagálnak, amely messze túlnyúlhat Magyarország határain.

58. Ezért előfordulhat, hogy egy országban tapasztalt száraz év egy nagy folyó áradásával jár együtt, ha a folyó felső szakaszán erős esőzések voltak.

59. Az ilyen ellentétek azt mutatják, hogy a vízhiány és az árvízveszély nem egyszerű ellentétek.

60. Mindkettő közelebb kerülhet egymáshoz egy melegebb és szabálytalanabb vízháztartás mellett.

61. A mezőgazdaság különösen közvetlenül érzékeli ezeket a változásokat.

62. A gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a gyümölcsök és a szőlő különböző fejlődési szakaszokban reagálnak érzékenyen a hőségre és a vízhiányra.

63. A betakarítás előtti rövid szárazságnak más hatása van, mint ugyanannak a csapadékhiánynak a virágzás idején.

64. A magasabb hőmérséklet meghosszabbíthatja a vegetációs időszakot, de a hosszabb növekedési időszak csak akkor jelent előnyt, ha elegendő a víz és a tápanyag.

65. A korai virágzás növelheti annak kockázatát, hogy egy késői fagy károsítsa az érzékeny szerveket.

66. A későbbi érés veszélybe kerülhet az őszi esőzések miatt, míg a korai érés szenvedhet a nyári aszálytól.

67. A gazdák erre alkalmazkodó fajtákkal, megváltozott talajműveléssel, öntözéssel és eltérő időzítéssel reagálnak.

68. Ezen intézkedések mindegyikének vannak korlátai és költségei.

69. Az öntözés stabilizálhatja a terméshozamokat, de száraz években különösen problémás lehet, ha sok felhasználó egyszerre vesz ki vizet.

70. A klímaváltozás tehát nemcsak a mezők feletti időjárást változtatja meg, hanem azokat a feltételeket is, amelyek mellett a vízzel kapcsolatos döntéseket meghozzák.

71. A városok is jobban felmelegednek, mint azt a beépített területeken kívüli mérési pontok alapján feltételezni lehetne.

72. Az aszfalt, a beton és a tégla nappal energiát tárol, és éjszaka késleltetve adja vissza azt.

73. A sűrű beépítés egyúttal akadályozza a szellőzést, míg a járművek, a fűtés és a légkondicionálók további hőt bocsáthatnak ki.

74. Így keletkezik egy városi hősziget, amelynek intenzitása a beépítettségtől, a széltől, a növényzettől és a napszaktól függ.

75. Forró időszakokban ez a hősziget növeli az egészségügyi terhelést, különösen az idősek, a kisgyermekek és a meglévő betegségekkel küzdő személyek számára.

76. A fák, az árnyék, a világos felületek és a hozzáférhető víz enyhíthetik a helyi hőséget, de nem helyettesítik a globális felmelegedés korlátozását.

77. Az alkalmazkodás védelmet nyújt a következményekkel szemben, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése korlátozza a további sugárzási hajtóerő okát.

78. Mindkét feladat összefügg, mert még a sikeres kibocsátáscsökkentés sem fordítja vissza azonnal a már elindult felmelegedést.

79. Minden elkerült felmelegedés azonban csökkenti a jövőbeli terhelések számát és mértékét.

80. Egy olyan ország számára, amelynek nagy fővárosa és sok kisebb városa van, a közterületek kialakítása ezért klímakérdés is.

81. A jövőbeli előrejelzéseket el kell különíteni ezektől a megfigyelt trendektől.

82. Az éghajlati modellek nem számítanak ki egy adott napra, egy adott évben vonatkozó, rögzített időjárási sorozatot.

83. Azt vizsgálják, hogy a kibocsátásokra, a földhasználatra és a társadalmi fejlődésre vonatkozó különböző feltételezések mellett hogyan változhatnak a statisztikai mutatók.

84. Minél kisebb a vizsgált terület és minél hosszabb az időtartam, annál erőteljesebben hatnak a regionális cirkuláció és a modell felbontás bizonytalanságai.

85. A felmelegedés és a forró szélsőségek gyakoriságának növekedése a megbízhatóbb előrejelzések közé tartozik.

86. Az éves csapadékmennyiség, a nyári csapadékeloszlás és az egyes vihartípusok pontos alakulása tekintetében a bizonytalansági tartomány nagyobb.

87. Ez nem jelenti azt, hogy minden jövőbeli megállapítás egyformán bizonytalan lenne.

88. Inkább azt jelenti, hogy a különböző változókra eltérő bizonyossági fokozatokat kell megadni.

89. A század közepére vonatkozó előrejelzés ráadásul nem egy adott évre vonatkozó jóslat, hanem egy időszak lehetséges átlagértékeiről és gyakoriságairól szóló megállapítás.

90. Minél tovább halad előre a felmelegedés, annál erőteljesebben jelentkeznek számos kockázat, de azok pontos helyi megjelenési formája továbbra is a folyamatban lévő kutatások tárgyát képezi.

91. Az egyes szélsőséges évek ezért sem a klímaváltozás teljes bizonyítékaként, sem pedig cáfolataként nem szolgálhatnak.

92. A szokatlanul száraz 2022-es év vagy egy különösen forró nyár csak hosszú mérési sorozatokkal és az ilyen események várható gyakoriságával összehasonlítva nyer jelentőséget.

93. A kérdés nem az, hogy Magyarországon lesz-e még egyszer hideg tél.

94. A kérdés az, hogy a jövőben milyen gyakran fordulnak elő bizonyos mértékű hideg, hőség, aszály vagy heves esőzések, és mennyi ideig tartanak.

95. Egy társadalom alkalmazkodhat a megváltozott körülményekhez azáltal, hogy vizet tárol, védi a talajt, árnyékot biztosít a városokban, hűti az épületeket és fejleszti a riasztórendszereket.

96. Ezek az intézkedések nem osztják el automatikusan igazságosan a védelmet, mert az alacsony jövedelmű vagy az egészségügyi ellátáshoz nehezebben hozzáférő emberek gyakran nagyobb veszélynek vannak kitéve.

97. Az ökoszisztémák sem tudnak tetszőleges gyorsasággal alkalmazkodni, ha a hőség, a szárazság és élőhelyeik felaprózódása egyszerre növekszik.

98. A változás ezért a légkör, a víz, a talaj, az infrastruktúra és a társadalmi sebezhetőség kölcsönhatásaként nyilvánul meg.

99. Magyarországon a felmelegedés nem egyetlen nap katasztrófája, hanem azoknak a mércéknek az eltolódása, amelyek alapján egy nyarat, egy termést és egy vízgazdálkodási évet mérünk.

100. Ami tegnap még kivételes nyárnak számított, az így olyan referenciaponttá válhat, amelyhez képest a következő generációk a szokásos éveiket fogják felismerni.

1. Eine lange Messreihe einer Wetterstation erzählt eine andere Geschichte als ein einzelner heißer Sommer.

2. In ihr verschiebt sich nicht nur ein Rekord nach oben, sondern der ganze Bereich dessen, was als gewöhnlich gilt.

3. Genau darin liegt der Unterschied zwischen Wetter und Klima.

4. Wetter ist das Geschehen eines Tages oder einer Woche, während Klima die statistische Ordnung vieler Jahrzehnte beschreibt.

5. Ein kalter Winter widerlegt deshalb keine Erwärmung, so wenig wie ein einzelner Hitzetag sie allein beweist.

6. Entscheidend ist, ob sich Mittelwerte, Häufigkeiten, Dauern und Wahrscheinlichkeiten über längere Zeit verändern.

7. Für Ungarn ist diese Frage besonders wichtig, weil das Land im Inneren des Karpatenbeckens liegt.

8. Es besitzt keinen ausgleichenden Meeresrand und ist bereits heute durch heiße Sommer, unregelmäßigen Niederschlag und eine knappe sommerliche Wasserbilanz geprägt.

9. Eine Erwärmung wirkt hier daher nicht auf ein neutrales Gelände, sondern auf ein empfindliches Gleichgewicht.

10. Der Klimawandel erscheint in Ungarn weniger als ein einzelner dramatischer Augenblick denn als eine allmähliche Verschiebung des Normalen.

11. Die Grundlage dieser Verschiebung ist global und physikalisch gut verstanden.

12. Kohlendioxid, Methan und andere Treibhausgase absorbieren einen Teil der von der Erde abgegebenen Wärmestrahlung.

13. Dadurch entweicht Energie langsamer in den Weltraum, als sie an der Oberfläche und in der Atmosphäre aufgenommen wird.

14. Das Klimasystem erwärmt sich, bis sich ein neues Strahlungsgleichgewicht bildet.

15. Seit Beginn der Industrialisierung hat der Mensch die Konzentration wichtiger Treibhausgase deutlich erhöht.

16. Die zusätzlichen Emissionen stammen vor allem aus der Verbrennung von Kohle, Erdöl und Erdgas, aus Landnutzungsänderungen und aus bestimmten landwirtschaftlichen Prozessen.

17. Messungen der Atmosphäre, der Ozeane, des Eises und der Landoberflächen ergeben dabei ein zusammenhängendes Bild.

18. Die heutige globale Erwärmung ist deshalb kein ungeklärter Wechsel zwischen natürlichen Wetterphasen.

19. Natürliche Einflüsse verändern das Klima weiterhin, erklären aber die beobachtete Erwärmung seit der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts nicht in ihrer Richtung und Geschwindigkeit.

20. Der menschliche Einfluss auf die gegenwärtige globale Erwärmung ist wissenschaftlich sehr gut belegt.

21. Was global gesichert ist, muss regional dennoch sorgfältig übersetzt werden.

22. Ungarn wird nicht in jedem Monat und an jedem Ort gleich warm.

23. Berge, Böden, Städte, Wasserflächen und die wechselnde Lage von Hoch- und Tiefdruckgebieten formen die lokale Ausprägung.

24. Der langfristige Temperaturtrend ist davon nicht aufgehoben, sondern von natürlicher Schwankung überlagert.

25. In den ungarischen Messreihen zeigt sich eine Erwärmung besonders deutlich an steigenden Jahresmitteltemperaturen.

26. Auch die Zahl warmer Tage und die Häufigkeit längerer Hitzeperioden haben zugenommen.

27. Zugleich werden kalte Extreme im Mittel seltener, obwohl einzelne strenge Frostlagen weiterhin möglich sind.

28. Ein wärmeres Klima löscht den Winter also nicht aus, sondern verschiebt die Chancen zugunsten milderer Verläufe.

29. Für die Menschen bedeutet das nicht nur mehr sehr heiße Nachmittage, sondern auch mehr warme Nächte.

30. Gerade warme Nächte erschweren dem Körper die Erholung, weil Gebäude und Städte ihre gespeicherte Wärme nur langsam abgeben.

31. Die stärkste Wirkung zeigt die Erwärmung dort, wo Hitze und Trockenheit zusammenfallen.

32. Hohe Temperaturen erhöhen die Verdunstung von Böden, Pflanzen, offenen Wasserflächen und der menschlichen Haut.

33. Verdunstung ist der Übergang von flüssigem Wasser in die Atmosphäre und verbraucht an der Oberfläche Energie.

34. Wenn aber gleichzeitig wenig Regen fällt, wird dieser Kühlungsvorgang durch einen zunehmenden Wassermangel begrenzt.

35. Die Böden verlieren Feuchtigkeit, die Pflanzen schließen ihre Spaltöffnungen, und die Erträge geraten unter Druck.

36. Trockene Böden heizen sich tagsüber zudem schneller auf als feuchte Böden.

37. So kann eine Rückkopplung entstehen, in der Trockenheit die Hitze verstärkt und die Hitze den Wasserverlust beschleunigt.

38. Nicht jede Dürre wird durch den Klimawandel verursacht, doch ein wärmeres Klima macht viele Dürreperioden belastender.

39. Selbst wenn die Niederschlagsmenge unverändert bliebe, würde bei höherer Temperatur mehr Wasser in die Atmosphäre zurückkehren können.

40. Für die Landwirtschaft zählt deshalb nicht nur, wie viel Regen fällt, sondern wie viel nach der Verdunstung im Wurzelraum verbleibt.

41. Bei der Niederschlagsentwicklung ist die Aussage komplizierter als bei der Temperatur.

42. Langjährige Mittelwerte können sich regional nur wenig verändern, während die Verteilung über das Jahr und die Stärke einzelner Ereignisse deutlich wechseln.

43. Ein warmer Sommer kann längere trockene Abschnitte und kurze, heftige Gewitter unmittelbar nebeneinander bringen.

44. Das Wasser fällt dann nicht unbedingt dort, wo die Felder es brauchen, und nicht unbedingt in einer Form, die der Boden aufnehmen kann.

45. Starkregen kann auf ausgetrocknetem oder verdichtetem Boden schnell oberflächlich abfließen.

46. Ein heftiger Guss ersetzt deshalb nicht automatisch mehrere Wochen mit ausreichender Bodenfeuchtigkeit.

47. Wärmere Luft kann mehr Wasserdampf aufnehmen, bevor sie gesättigt ist.

48. Wird diese feuchte Luft gehoben und abgekühlt, kann sie ihre zusätzliche Feuchtigkeit in kurzer Zeit als intensiven Regen abgeben.

49. Daraus folgt kein einfacher Gegensatz zwischen weniger Regen und mehr Regen.

50. Plausibler ist eine ungleichmäßigere Wasserverteilung mit längeren trockenen Pausen und intensiveren Niederschlagsereignissen, deren genaue Ausprägung von der Region und der Wetterlage abhängt.

51. Für Ungarn ist diese Entwicklung wegen der Lage im Becken besonders folgenreich.

52. Ein großer Teil des Landes liegt in einer offenen, relativ trockenen Ebene, in der die sommerliche Verdunstung hoch sein kann.

53. Die Wasserzufuhr aus Niederschlag, Flüssen und Grundwasser steht dort einer wachsenden atmosphärischen Nachfrage nach Wasser gegenüber.

54. Diese Nachfrage bezeichnet man als Verdunstungsanspruch der Atmosphäre.

55. Sie steigt bei höherer Temperatur, stärkerer Sonneneinstrahlung und trockenem Wind.

56. Sinkt der Grundwasserspiegel, erreichen Pflanzen mit flachen Wurzeln das verfügbare Wasser schlechter.

57. Flüsse und Feuchtgebiete reagieren zusätzlich auf die Niederschläge ihrer gesamten Einzugsgebiete, die weit über Ungarn hinausreichen können.

58. Ein trockenes Jahr im Land kann deshalb mit Hochwasser an einem großen Fluss zusammentreffen, wenn stromaufwärts starke Regenfälle gefallen sind.

59. Solche Gegensätze zeigen, dass Wasserknappheit und Überschwemmungsgefahr keine einfachen Gegenspieler sind.

60. Beide können in einem wärmeren und unregelmäßigeren Wasserhaushalt näher zusammenrücken.

61. Die Landwirtschaft spürt diese Veränderungen besonders unmittelbar.

62. Getreide, Mais, Sonnenblumen, Obst und Wein reagieren jeweils an anderen Entwicklungsphasen empfindlich auf Hitze und Wassermangel.

63. Eine kurze Trockenheit vor der Ernte hat eine andere Wirkung als derselbe Regenmangel während der Blüte.

64. Höhere Temperaturen können die Vegetationsperiode verlängern, aber eine längere Wachstumszeit ist nur dann ein Vorteil, wenn Wasser und Nährstoffe ausreichen.

65. Frühere Blüte kann das Risiko erhöhen, dass ein später Frost empfindliche Organe beschädigt.

66. Spätere Reife kann durch Herbstregen gefährdet werden, während frühere Reife unter Sommerdürre leiden kann.

67. Landwirte reagieren darauf mit angepassten Sorten, veränderter Bodenbearbeitung, Bewässerung und einer anderen zeitlichen Planung.

68. Jede dieser Maßnahmen hat Grenzen und Kosten.

69. Bewässerung kann Erträge stabilisieren, doch sie ist in trockenen Jahren besonders dann problematisch, wenn viele Nutzer gleichzeitig Wasser entnehmen.

70. Der Klimawandel verändert damit nicht nur das Wetter über den Feldern, sondern auch die Bedingungen, unter denen Entscheidungen über Wasser getroffen werden.

71. Auch Städte erwärmen sich stärker, als ein Messpunkt außerhalb bebauter Flächen vermuten lässt.

72. Asphalt, Beton und Ziegel speichern tagsüber Energie und geben sie nachts verzögert wieder ab.

73. Dichte Bebauung behindert zugleich die Durchlüftung, während Fahrzeuge, Heizungen und Klimaanlagen zusätzliche Wärme freisetzen können.

74. Es entsteht eine städtische Wärmeinsel, deren Stärke von Bebauung, Wind, Vegetation und Tageszeit abhängt.

75. In heißen Perioden erhöht diese Wärmeinsel die gesundheitliche Belastung, besonders für ältere Menschen, kleine Kinder und Personen mit Vorerkrankungen.

76. Bäume, Schatten, helle Oberflächen und zugängliches Wasser können die lokale Hitze mindern, ersetzen aber keine Begrenzung der globalen Erwärmung.

77. Anpassung schützt vor Folgen, während die Verringerung von Treibhausgasemissionen die Ursache des zusätzlichen Strahlungsantriebs begrenzt.

78. Beide Aufgaben gehören zusammen, weil selbst erfolgreiche Emissionsminderungen die bereits angestoßene Erwärmung nicht sofort zurückdrehen.

79. Jede vermiedene Erwärmung verringert jedoch die Zahl und Stärke künftiger Belastungen.

80. Für ein Land mit einer großen Hauptstadt und vielen kleineren Städten ist die Gestaltung des öffentlichen Raums daher auch eine Klimafrage.

81. Zukunftsprojektionen müssen von diesen beobachteten Trends getrennt werden.

82. Klimamodelle berechnen keine feststehende Wetterfolge für einen bestimmten Tag in einem bestimmten Jahr.

83. Sie untersuchen, wie sich statistische Größen unter verschiedenen Annahmen über Emissionen, Landnutzung und gesellschaftliche Entwicklung verändern könnten.

84. Je kleiner das betrachtete Gebiet und je länger der Zeitraum, desto stärker wirken Unsicherheiten der regionalen Zirkulation und der Modellauflösung.

85. Die Erwärmung und die Zunahme heißer Extreme gehören zu den robusteren Aussagen.

86. Bei der genauen Entwicklung der jährlichen Niederschlagsmenge, der sommerlichen Regenverteilung und einzelner Sturmtypen ist die Bandbreite größer.

87. Das bedeutet nicht, dass alle Zukunftsaussagen gleich unsicher sind.

88. Es bedeutet vielmehr, dass man für verschiedene Größen unterschiedliche Sicherheitsgrade angeben muss.

89. Eine Projektion für die Mitte des Jahrhunderts ist außerdem keine Vorhersage eines einzelnen Jahres, sondern eine Aussage über mögliche Mittelwerte und Häufigkeiten eines Zeitraums.

90. Je weiter die Erwärmung fortschreitet, desto stärker treten viele Risiken hervor, doch ihre genaue örtliche Form bleibt Gegenstand laufender Forschung.

91. Einzelne Extremjahre dürfen deshalb weder als vollständiger Beweis noch als Gegenbeweis für den Klimawandel dienen.

92. Das ungewöhnlich trockene Jahr 2022 oder ein besonders heißer Sommer gewinnt seine Bedeutung erst im Vergleich mit langen Messreihen und mit der erwartbaren Häufigkeit solcher Ereignisse.

93. Die Frage lautet nicht, ob Ungarn noch einmal einen kalten Winter erleben wird.

94. Sie lautet, wie oft bestimmte Kälte, Hitze, Dürre oder Starkregen künftig auftreten und wie lange sie andauern.

95. Eine Gesellschaft kann sich an veränderte Bedingungen anpassen, indem sie Wasser zurückhält, Böden schützt, Städte beschattet, Gebäude kühlt und Warnsysteme verbessert.

96. Diese Maßnahmen verteilen Schutz nicht automatisch gerecht, weil Menschen mit geringem Einkommen oder schlechterem Zugang zu Gesundheitsversorgung oft stärker gefährdet sind.

97. Auch Ökosysteme können sich nicht beliebig schnell anpassen, wenn Hitze, Dürre und die Zerschneidung ihrer Lebensräume gleichzeitig zunehmen.

98. Der Wandel zeigt sich daher als Zusammenspiel von Atmosphäre, Wasser, Boden, Infrastruktur und sozialer Verwundbarkeit.

99. In Ungarn ist die Erwärmung nicht die Katastrophe eines einzigen Tages, sondern eine Verschiebung der Maßstäbe, an denen ein Sommer, eine Ernte und ein Wasserjahr gemessen werden.

100. Was gestern als Ausnahmesommer galt, kann dadurch zum Bezugspunkt werden, an dem die nächsten Generationen ihre gewöhnlichen Jahre erkennen.