6.3.3 Aggtelek, a Bükk, valamint a hegyi és karsztparkok – Aggtelek, Bükk und die Berg- und Karstparks

---

6.3.3 Aggtelek, a Bükk, valamint a hegyi és karsztparkok – Aggtelek, Bükk und die Berg- und Karstparks

1. Az aggtekeli Baradla-barlangban a mennyezetről csepegő víz oldott mészet szállít magával, és cseppenként épít fel egy olyan világot, amelyről kívülről alig lehet sejteni. – In der Baradla-Höhle bei Aggtelek tropft Wasser von der Decke, trägt gelösten Kalk mit sich und baut Tropfen für Tropfen eine Welt auf, die von außen kaum zu ahnen ist.

2. Ami ott növekszik, évszázadokig, sőt évezredekig tart, míg egyetlen lépés vagy ütés örökre megváltoztathatja az alakját. – Was dort wächst, braucht Jahrhunderte bis Jahrtausende, während ein einziger Tritt oder Schlag die Form für immer verändern kann.

3. Magyarország északi hegyvidékeinek védelme ezért egy szokatlan kérdéssel kezdődik: hogyan lehet megőrizni azt, ami nagyrészt a föld alatt fekszik? – Der Schutz der nördlichen Berglandschaften Ungarns beginnt deshalb mit einer ungewöhnlichen Frage: Wie bewahrt man etwas, das größtenteils unter der Erde liegt?

4. A válasz a magaslati erdőktől és réktől a barlangi patakokig, forrásokig és a talajig terjed, amelyen keresztül a víz a mélybe jut. – Die Antwort reicht von den Wäldern und Wiesen auf den Höhen bis zu Höhlenbächen, Quellen und dem Boden, durch den das Wasser in die Tiefe gelangt.

5. Aggtelek és a Bükk a természetvédelem két szorosan összefüggő, de eltérő feladatát mutatják be. – Aggtelek und das Bükk zeigen zwei eng verbundene, aber unterschiedliche Aufgaben des Naturschutzes.

6. Az aggteleki karsztban a föld alatti barlanghálózat áll különösen egyértelműen a középpontban. – Im Aggteleker Karst steht das unterirdische Höhlennetz besonders deutlich im Mittelpunkt.

7. A Bükkben kiterjedt erdők, sziklaalakzatok, források, magaslati rétek és szintén számos barlang jellemzi a változatos hegyvidéket. – Im Bükk prägen ausgedehnte Wälder, Felsformen, Quellen, Hochlagenwiesen und ebenfalls zahlreiche Höhlen ein vielfältiges Bergland.

8. Mindkét terület szemlélteti, hogy egy védett terület nem ér véget a felszínen. – Beide Gebiete machen sichtbar, dass ein Schutzgebiet nicht an der Oberfläche endet.

9. A karszt ott alakul ki, ahol a víz fokozatosan feloldja a vízoldható kőzeteket, elsősorban a mészkövet. – Karst entsteht dort, wo Wasser lösliches Gestein, vor allem Kalkstein, allmählich auflöst.

10. Az esővíz felveszi a levegőből és a talajból a szén-dioxidot, és ettől enyhén savassá válik. – Regenwasser nimmt Kohlendioxid aus der Luft und dem Boden auf und wird dadurch leicht sauer.

11. Beszivárog a hasadékokba, lassan tágítja azokat, és hosszú idő alatt üregeket és földalatti lefolyási útvonalakat alakíthat ki. – Es sickert durch Risse, erweitert sie langsam und kann über lange Zeiträume Hohlräume und unterirdische Abflusswege formen.

12. A felszínen gyakran csak néhány patak marad, mert a víz gyorsan eltűnik a hasadékokban és aknákban. – An der Oberfläche bleiben oft nur wenige Bäche zurück, weil Wasser rasch in Klüfte und Schächte verschwindet.

13. A növények és állatok számára ez a nedvességhez való változó hozzáférést jelenti. – Für Pflanzen und Tiere bedeutet das einen wechselhaften Zugang zu Feuchtigkeit.

14. A természetvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy a látható táj és a rejtett vízi világ egy összefüggő rendszert alkot. – Für den Schutz bedeutet es, dass die sichtbare Landschaft und die verborgene Wasserwelt ein zusammenhängendes System bilden.

15. Az Aggteleki-karszt Magyarország északkeleti részén, a szlovák határ mentén fekszik. – Der Aggteleker Karst liegt im Nordosten Ungarns an der Grenze zur Slowakei.

16. A határ mindkét oldalán folytatódnak a mészkővidékek és a barlangrendszerek. – Auf beiden Seiten der Grenze setzen sich die Kalklandschaften und Höhlensysteme fort.

17. A Baradla-Domica egy határokon átnyúló barlangrendszer, amelynek ismert részei magyar és szlovák területen fekszenek. – Die Baradla-Domica ist ein grenzüberschreitendes Höhlensystem, dessen bekannte Teile auf ungarischem und slowakischem Gebiet liegen.

18. Az UNESCO 1995-ben felvette az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világörökségi listára. – Die UNESCO nahm die Höhlen des Aggteleker und des Slowakischen Karsts 1995 in die Welterbeliste auf.

19. Az elismerés egy közös természeti térségre vonatkozik, amelynek geológiai története nem ismer államhatárokat. – Die Anerkennung gilt einem gemeinsamen Naturraum, dessen geologische Geschichte keine Staatsgrenze kennt.

20. A felvételkor 712 barlangot regisztráltak; mára a világörökségi területen több mint ezer ismert barlang található. – Bei der Einschreibung waren 712 Höhlen erfasst; inzwischen sind in dem Welterbegebiet über tausend bekannt.

21. Ezek a számadatok változnak, mivel új üregeket fedeznek fel és térképeznek fel. – Solche Bestandszahlen ändern sich, weil neue Hohlräume entdeckt und kartiert werden.

22. Ezenkívül az egész határon átnyúló helyszínt jelölik, és nem értelmezhetők pusztán Magyarországra vonatkozó számként. – Sie bezeichnen zudem die ganze grenzüberschreitende Stätte und dürfen nicht einfach als Zahl allein für Ungarn gelesen werden.

23. A szűk területen található nagy barlangsűrűség része ennek a tájnak az értékének. – Die große Höhlendichte auf engem Raum ist ein Teil des Wertes dieser Landschaft.

24. A különböző barlangtípusok a hosszú geológiai fejlődés nyomait őrzik, és egyúttal élőhelyeket is biztosítanak. – Unterschiedliche Höhlentypen bewahren Spuren langer geologischer Entwicklungen und bieten zugleich Lebensräume.

25. A teljes sötétségben olyan állatok élnek, amelyek állandóan a barlangokhoz kötődnek, olyan fajok mellett, amelyek csak időnként használják a barlangokat. – In vollständiger Dunkelheit leben Tiere, die dauerhaft an Höhlen gebunden sind, neben Arten, die Höhlen nur zeitweise nutzen.

26. Az UNESCO a teljes területen több mint ötszáz barlanghoz kötődő vagy barlangkedvelő fajt számlál, köztük endemikus fajokat is. – UNESCO zählt für das Gesamtgebiet mehr als fünfhundert höhlengebundene oder höhlenliebende Arten, darunter endemische Arten.

27. Az endemikus kifejezés azt jelenti, hogy egy faj természetes körülmények között csak egy korlátozott területen fordul elő. – Endemisch heißt, dass eine Art natürlicherweise nur in einem begrenzten Gebiet vorkommt.

28. A barlangokban szűkösek a táplálék- és energiaforrások, mivel a növények fény nélkül nem képesek fotoszintézist végezni. – In Höhlen sind Nahrung und Energie knapp, denn Pflanzen können ohne Licht keine Photosynthese betreiben.

29. Számos barlanglakó ezért közvetve függ a külső környezetből vízzel vagy állatokkal bejutó szerves anyagoktól. – Viele Höhlenbewohner hängen daher indirekt von organischem Material ab, das von außen mit Wasser oder Tieren hineingelangt.

30. A denevérek egyes barlangokat pihenő-, telelő- vagy szaporodási helyként használnak. – Fledermäuse nutzen manche Höhlen als Ruhe-, Überwinterungs- oder Fortpflanzungsplätze.

31. Jelenlétük összeköti a föld alatti környezetet a külső erdőkkel és nyílt területekkel. – Ihre Anwesenheit verbindet die unterirdische Umwelt mit den Wäldern und offenen Flächen draußen.

32. A barlangbejárat tehát nem elszigetelt átjáró, hanem egy nagyobb élőhely része. – Ein Höhleneingang ist damit kein isoliertes Tor, sondern Teil eines größeren Lebensraums.

33. A feltűnő cseppkövek is élő folyamatok eredményei, bár maguk nem élőlények. – Auch die auffälligen Tropfsteine sind Ergebnis lebender Prozesse, obwohl sie selbst keine Lebewesen sind.

34. A víz egy helyen feloldja a mészet, majd egy másik helyen újra lerakja. – Wasser löst Kalk an einer Stelle und lagert ihn an anderer Stelle wieder ab.

35. Ahol cseppek hullanak a mennyezetről, ott egy cseppkő lefelé nőhet; a talajon pedig idővel cseppkőoszlop alakul ki. – Wo Tropfen von der Decke fallen, kann ein Stalaktit nach unten wachsen; am Boden bildet sich mit der Zeit ein Stalagmit.

36. Kialakulásuk olyan lassú, hogy a károsodásokat egy emberi életen belül nem lehet helyrehozni. – Ihre Entstehung ist so langsam, dass Beschädigungen nicht innerhalb eines menschlichen Lebens ausgeglichen werden.

37. A kivilágított látogatói barlangok hozzáférhetővé teszik ezeket a képződményeket, de a látogatásnak kijelölt útvonalakon és ellenőrzött körülmények között kell történnie. – Beleuchtete Schauhöhlen machen diese Strukturen zugänglich, doch Besuch muss auf festgelegten Wegen und unter kontrollierten Bedingungen stattfinden.

38. Egy barlang nem képes korlátlanul elviselni a hőt, a fényt, a port és a mozgást. – Eine Höhle verträgt nicht unbegrenzt Wärme, Licht, Staub und Bewegung.

39. Még a páratartalom és a hőmérséklet apró változásai is károsíthatják az érzékeny üledékeket és élőlényeket. – Selbst kleine Veränderungen von Luftfeuchtigkeit und Temperatur können empfindliche Ablagerungen und Organismen beeinträchtigen.

40. A legfontosabb védelem azonban gyakran messze a barlang bejáratától kezdődik. – Der wichtigste Schutz beginnt allerdings oft weit entfernt vom Höhleneingang.

41. A karsztvidék vize vastag talajréteg és természetes szűrők hiányában gyorsan bejuthat a talajba. – Das Wasser eines Karstgebiets kann ohne dicke Bodenschicht und ohne natürliche Filter rasch in den Untergrund gelangen.

42. Ha műtrágyák, növényvédő szerek, szennyvíz vagy hulladékok kerülnek ezekbe a csatornákba, az forrásokat és a barlangi vizeket szennyezheti. – Gelangen Dünger, Pflanzenschutzmittel, Abwasser oder Abfälle in diese Wege, können Quellen und Höhlengewässer belastet werden.

43. A talaj alatti rétegek ezért nem automatikusan védettek a külső hatásoktól. – Der Untergrund ist deshalb nicht automatisch vor Einflüssen von außen geschützt.

44. Éppen ellenkezőleg: a felszín és a mélység közötti gyors kapcsolat különösen érzékennyé teszi őket. – Im Gegenteil macht die schnelle Verbindung zwischen Oberfläche und Tiefe ihn besonders empfindlich.

45. Az erdőirtás és a talajerózió is befolyásolja, hogy mennyi víz szivárog el, és milyen anyagokat visz magával. – Auch Abholzung und Bodenerosion verändern, wie viel Wasser versickert und welche Stoffe es mitnimmt.

46. Az eső így több földet juttathat a karszthasadékokba és barlangokba. – Regen kann dann mehr Erde in Karstspalten und Höhlen transportieren.

47. A védelemnek ezért a víz vízgyűjtő területét is figyelembe kell vennie, és nem csupán a felszín alatti üregeket kell lezárnia. – Schutz muss folglich das Einzugsgebiet des Wassers mitdenken und nicht nur die unterirdischen Hohlräume absperren.

48. Ez együttműködést igényel a természetvédelem, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és a szennyvízkezelés tervezői között. – Das verlangt Zusammenarbeit zwischen Naturschutz, Landwirtschaft, Gemeinden und Abwasserplanung.

49. Az UNESCO a határokon átnyúló világörökségi helyszín esetében kiemeli a koordinált gazdálkodás és a vízminőség-ellenőrzés fontosságát. – UNESCO hebt für die grenzüberschreitende Welterbestätte ein abgestimmtes Management und die Überwachung der Wasserqualität hervor.

50. Ez a feladat tartós jellegű, mivel a használat, a csapadékmennyiség és a vízszintek folyamatosan változnak. – Diese Aufgabe bleibt dauerhaft, weil sich Nutzung, Niederschläge und Wasserstände verändern.

51. Az éghajlati változások a vízhozam erős ingadozásai révén további hatással lehetnek a barlangokra. – Klimatische Veränderungen können die Höhlen zusätzlich durch starke Schwankungen der Wasserführung beeinflussen.

52. A nemzeti park ezért nem egy zárt, bemutató jellegű területet véd, hanem egy olyan tájat, amelynek kapcsolatai a felszínen kezdődnek. – Der Nationalpark schützt daher keine abgeschlossene Schaubühne, sondern eine Landschaft mit Verbindungen, die an der Oberfläche beginnen.

53. Aggtelektől délnyugatra fekvő Bükk egy kiterjedt közepes magasságú hegyvidék, amely mészkőből, dolomitból és egyéb ősi kőzetekből áll. – Das Bükk südwestlich von Aggtelek ist ein ausgedehntes Mittelgebirge mit Kalkstein, Dolomit und weiteren alten Gesteinen.

54. A tengerszint feletti magasság és a változatos domborzat egymás mellett nedves, hűvös völgyeket, napos lejtőket, sziklafalakat és fennsíkokat hoz létre. – Die Höhenlage und das wechselnde Relief schaffen nebeneinander feuchte, kühle Täler, sonnige Hänge, Felswände und Hochflächen.

55. Ennek köszönhetően ugyanazon hegyvidéken találkoznak egymással különböző éghajlati és földrajzi eredetű növények és állatok. – Dadurch treffen im selben Gebirge Pflanzen und Tiere unterschiedlicher klimatischer und geografischer Herkunft aufeinander.

56. A hűvös és nedves területeken hegyvidéki vagy kárpáti eredetű fajok találhatók. – In kühlen und feuchten Lagen finden sich Arten mit montanen oder karpatischen Bezügen.

57. A melegebb lejtőkön viszont kontinentális és délkeleti hatásokkal rendelkező, melegkedvelő élőlényközösségek élnek. – Wärmere Hänge tragen dagegen wärmeliebende Lebensgemeinschaften mit kontinentalen und südöstlichen Einflüssen.

58. A különböző körülmények közelsége részben magyarázza a biológiai gazdagságot. – Diese Nähe verschiedener Bedingungen erklärt einen Teil des biologischen Reichtums.

59. Ugyanakkor ez a területet sebezhetővé teszi a változásokkal szemben, ha az erdőket egységesítik, vagy a nyílt élőhelyeket feladják. – Sie macht das Gebiet zugleich anfällig für Veränderungen, wenn Wälder vereinheitlicht oder offene Lebensräume aufgegeben werden.

60. A Bükk Nemzeti Parkot 1977-ben alapították, mint Magyarország első, kifejezetten hegyvidéki területet magában foglaló nemzeti parkját. – Der Bükk-Nationalpark wurde 1977 als Ungarns erster Nationalpark mit einem ausgesprochenen Berggebiet gegründet.

61. Védelmi feladata a barlangok mellett kiterjed a sziklaalakzatokra, a dolinákra, a forrásokra, a patakokra, a hegyi rétekre és a jellegzetes erdei társulásokra is. – Seine Schutzaufgabe umfasst neben Höhlen auch Felsformationen, Dolinen, Quellen, Bäche, Bergwiesen und charakteristische Waldgesellschaften.

62. A dolinák tölcsér- vagy tál alakú mélyedések, amelyek gyakran a mészkő oldódási folyamatai következtében jönnek létre. – Dolinen sind trichter- oder schüsselförmige Senken, die häufig durch Lösungsvorgänge im Kalk entstehen.

63. Helyileg összegyűjtik a vizet és a talajt, és ezzel olyan kis területű élőhelyi viszonyokat teremtenek, amelyek eltérnek a szomszédos lejtőktől. – Sie sammeln örtlich Wasser und Boden und schaffen damit kleinräumige Lebensbedingungen, die sich von den benachbarten Hängen unterscheiden.

64. A fennsíkokon a rétek és legelők meglepő nyitottságot őrizhetnek az erdős hegyvidék közepén. – Auf den Hochflächen können Wiesen und Weiden eine überraschende Offenheit inmitten des Waldgebirges bewahren.

65. Ezek nem csupán rések az erdőben, hanem önálló élőhelyek a növények, rovarok és madarak számára. – Sie sind keine bloßen Lücken im Wald, sondern eigene Lebensräume für Pflanzen, Insekten und Vögel.

66. Ahol a hagyományos hasznosítás visszaszorul, a cserjés növényzet fokozatosan benőheti a területeket. – Wo traditionelle Nutzung zurückgeht, kann Gehölz die Flächen allmählich überwachsen.

67. Ahol a hasznosítás túl intenzívvé válik, az érzékeny növények és talajok szenvednek a taposástól, a tápanyag-beviteltől vagy a gyakori kaszálástól. – Wo sie zu intensiv wird, leiden empfindliche Pflanzen und Böden unter Tritt, Nährstoffeintrag oder häufigem Mähen.

68. A természetvédelemnek ezért minden helyszín esetében el kell döntenie, hogy a hasznosítást folytatni, módosítani vagy korlátozni kell-e. – Naturschutz muss daher für jeden Ort entscheiden, ob Nutzung fortgeführt, verändert oder begrenzt werden soll.

69. A Bükk erdei sem mindenhol egyformán idősek vagy egyformán épültek fel. – Auch die Wälder des Bükk sind nicht überall gleich alt oder gleich aufgebaut.

70. A bükkök és a tölgyek nagy területeket jellemeznek, de a gazdálkodott állományokban hasonló korú fák dominálhatnak. – Buchen und Eichen prägen große Flächen, doch in bewirtschafteten Beständen können Bäume ähnlichen Alters dominieren.

71. Egy természetes erdőben általában nagyobb a változatosság az egyes fák, a tisztások, az elhalt faanyag és a fiatal hajtások között. – Ein natürlicher Wald enthält meist mehr Unterschiede zwischen einzelnen Bäumen, Lichtungen, Totholz und jungen Trieben.

72. Ez a szerkezet több élőhelyet kínál gombáknak, rovaroknak, harkályoknak és odúban fészkelő madaraknak. – Diese Struktur bietet mehr Nischen für Pilze, Insekten, Spechte und Höhlenbrüter.

73. A nemzeti park magában foglalja mind a hasznosított erdőket, mind azokat a területeket, ahol a beavatkozások különösen szigorúan korlátozottak. – Der Nationalpark umfasst sowohl genutzte Wälder als auch Bereiche, in denen Eingriffe besonders streng begrenzt sind.

74. Ide tartoznak az idősebb állományok és a különösen érzékeny helyek, amelyekre csak kijelölt ösvényeken vagy külön engedéllyel lehet belépni. – Dazu gehören ältere Bestände und besonders empfindliche Orte, die nur auf markierten Wegen oder mit besonderer Erlaubnis betreten werden dürfen.

75. A szabályok nem csupán az egyes ritka fajokat védik, hanem azokat a zavarmentes folyamatokat is, amelyektől egyszerre több faj függ. – Die Regeln schützen nicht nur einzelne seltene Arten, sondern auch störungsarme Abläufe, von denen mehrere Arten zugleich abhängen.

76. Az öreg erdőállományokban a denevérek faodvakat és hasadékokat találnak, míg a barlangok további biztonságos menedéket nyújtanak számukra. – In alten Waldbeständen finden Fledermäuse Baumhöhlen und Spalten, während Höhlen ihnen weitere sichere Aufenthaltsorte bieten.

77. A madarak, például a ragadozó madarak, zavarmentes fészkelőhelyekre és elegendő zsákmányra szorulnak a környező tájon. – Vögel wie Greifvögel brauchen störungsarme Brutplätze und ausreichend Beute in der umgebenden Landschaft.

78. A kétéltűek viszont szaporodásukhoz megfelelő vízhelyekre és a szárazföldön nedves menedékhelyekre szorulnak. – Amphibien wiederum benötigen geeignete Wasserstellen für ihre Fortpflanzung und feuchte Rückzugsorte an Land.

79. A hegyi erdő védelme tehát többet jelent, mint egy adott fafaj megőrzése. – Der Schutz eines Bergwalds besteht somit aus mehr als dem Erhalt einer bestimmten Baumart.

80. Összetart egy olyan feltételekből álló hálót, amelyek az évszakok és a magassági szintek között oszlanak el. – Er hält ein Geflecht von Bedingungen zusammen, die sich über Jahreszeiten und Höhenstufen verteilen.

81. A hegyvidék védelme egyúttal a gazdasági hasznosításra vonatkozó józan szemléletet is megkövetel. – Bergschutz verlangt zugleich einen nüchternen Blick auf wirtschaftliche Nutzung.

82. Az erdőgazdálkodás, a legeltetés, az utak és a rekreáció továbbra is meghatározó szerepet játszanak a térségben. – Forstwirtschaft, Weidewirtschaft, Wege und Erholung prägen den Raum weiterhin.

83. Ahol fákat kitermelnek, az időzítés és a módszer befolyásolja, hogy mennyi takarás, holtfa és talajnyugalom marad fenn. – Wo Bäume geerntet werden, beeinflussen Zeitpunkt und Methode, wie viel Deckung, Totholz und Bodenruhe erhalten bleiben.

84. Az egyenletes tisztáskitermelés csökkentheti az élőhelyek sokféleségét, és fokozhatja a vízlefolyást, valamint a talajeróziót. – Gleichmäßige Kahlschläge können die Lebensraumvielfalt verringern und Wasserabfluss sowie Bodenerosion verstärken.

85. A folytonos erdőborítás és a változatos korosztályi összetétel enyhítheti ezeket a következményeket anélkül, hogy kizárná a gazdálkodást. – Eine kontinuierliche Walddecke und vielfältige Altersstrukturen können diese Folgen mindern, ohne jede Nutzung auszuschließen.

86. A túraútvonalak és a barlangtúrák lehetővé teszik az emberek számára, hogy megismerjék a természetet, ugyanakkor a látogatásokat tudatosan bizonyos útvonalakra koncentrálják. – Wanderwege und Höhlenführungen ermöglichen Menschen, die Natur kennenzulernen, konzentrieren den Besuch aber bewusst auf bestimmte Routen.

87. Így korlátozható a zavarás, miközben a terület egy része továbbra is hozzáférhető marad. – So lässt sich die Störung begrenzen, während ein Teil des Gebiets zugänglich bleibt.

88. Ez a megkülönböztetés fontos, mert egy nemzeti parknak nem kell sem embertelennek, sem mindenhol szabadon látogathatónak lennie. – Diese Unterscheidung ist wichtig, denn ein Nationalpark muss weder menschenleer noch überall frei betretbar sein.

89. Aggtelek és a Bükk ugyanazon védelmi feladat két különböző megközelítését mutatják be. – Aggtelek und Bükk zeigen zwei Maßstäbe derselben Schutzaufgabe.

90. A karsztvidéken a felszínen tanúsított magatartás határozza meg a mélyben található víz és élet állapotát. – Im Karst entscheidet das Verhalten an der Oberfläche über Wasser und Leben in der Tiefe.

91. A hegyi erdőben az állományok sokfélesége határozza meg, hogy hány faj talál táplálékot, menedéket és fészkelőhelyet. – Im Bergwald entscheidet die Vielfalt der Bestände darüber, wie viele Arten ihre Nahrung, Deckung und Brutplätze finden.

92. Mindkét tájon a látszólag apró területeken bekövetkező károsodásoknak messzemenő következményei lehetnek. – In beiden Landschaften können Schäden an scheinbar kleinen Stellen weitreichende Folgen haben.

93. Egy szennyezett mellékfolyó eljuthat a felszín alatti vizekbe, és egy leegyszerűsített erdei szerkezet egyszerre számos specializált fajt szoríthat vissza. – Ein belasteter Zufluss kann unterirdische Gewässer erreichen, und eine vereinfachte Waldstruktur kann zahlreiche spezialisierte Arten zugleich zurückdrängen.

94. Ezért nem elég egy barlangot lezárni vagy egy erdőhatárt feltüntetni a térképen. – Darum reicht es nicht, eine Höhle zu verschließen oder eine Waldgrenze auf einer Karte einzuzeichnen.

95. A védelemhez ismerni kell a talaj, a víz, a növények, az állatok és az emberi hasznosítás közötti összefüggéseket. – Schutz braucht Kenntnis der Verbindungen zwischen Boden, Wasser, Pflanzen, Tieren und menschlicher Nutzung.

96. Ezen összefüggések közül néhány látható, mások pedig csak mérések, kutatások és hosszú távú megfigyelések révén ismerhetők fel. – Manche dieser Verbindungen sind sichtbar, andere lassen sich erst durch Messungen, Forschung und langfristige Beobachtung erkennen.

97. Az aggtekeli világörökség és a Bükk Nemzeti Park ezért nem csupán gyönyörű kilátásokat és lenyűgöző barlangokat őriz. – Das Welterbe von Aggtelek und der Nationalpark Bükk sichern deshalb nicht nur schöne Aussichten und eindrucksvolle Höhlen.

98. Olyan folyamatokat őriznek meg, amelyek fennmaradása az egész vízgyűjtő területen és a környező erdőben hozott döntésektől függ. – Sie bewahren Prozesse, deren Fortbestand von Entscheidungen im ganzen Einzugsgebiet und im umgebenden Wald abhängt.

99. Egy karsztvidéken a barlang csak annyira marad egészséges, amennyire az a víz, amely felülről áramlik bele. – In einer Karstlandschaft bleibt die Höhle nur so gesund wie das Wasser, das von oben in sie hinabfließt.

100. Aki meg akarja védeni a mélységet, annak ezért gondosan kell bánnia a felszíntel, ahol a víz útjára indul. – Wer die Tiefe schützen will, muss deshalb sorgsam mit der Oberfläche umgehen, auf der das Wasser seinen Weg beginnt.

(aufklappen)magyar

1. Az aggtekeli Baradla-barlangban a mennyezetről csepegő víz oldott mészet szállít magával, és cseppenként épít fel egy olyan világot, amelyről kívülről alig lehet sejteni.

2. Ami ott növekszik, évszázadokig, sőt évezredekig tart, míg egyetlen lépés vagy ütés örökre megváltoztathatja az alakját.

3. Magyarország északi hegyvidékeinek védelme ezért egy szokatlan kérdéssel kezdődik: hogyan lehet megőrizni azt, ami nagyrészt a föld alatt fekszik?

4. A válasz a magaslati erdőktől és réktől a barlangi patakokig, forrásokig és a talajig terjed, amelyen keresztül a víz a mélybe jut.

5. Aggtelek és a Bükk a természetvédelem két szorosan összefüggő, de eltérő feladatát mutatják be.

6. Az aggteleki karsztban a föld alatti barlanghálózat áll különösen egyértelműen a középpontban.

7. A Bükkben kiterjedt erdők, sziklaalakzatok, források, magaslati rétek és szintén számos barlang jellemzi a változatos hegyvidéket.

8. Mindkét terület szemlélteti, hogy egy védett terület nem ér véget a felszínen.

9. A karszt ott alakul ki, ahol a víz fokozatosan feloldja a vízoldható kőzeteket, elsősorban a mészkövet.

10. Az esővíz felveszi a levegőből és a talajból a szén-dioxidot, és ettől enyhén savassá válik.

11. Beszivárog a hasadékokba, lassan tágítja azokat, és hosszú idő alatt üregeket és földalatti lefolyási útvonalakat alakíthat ki.

12. A felszínen gyakran csak néhány patak marad, mert a víz gyorsan eltűnik a hasadékokban és aknákban.

13. A növények és állatok számára ez a nedvességhez való változó hozzáférést jelenti.

14. A természetvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy a látható táj és a rejtett vízi világ egy összefüggő rendszert alkot.

15. Az Aggteleki-karszt Magyarország északkeleti részén, a szlovák határ mentén fekszik.

16. A határ mindkét oldalán folytatódnak a mészkővidékek és a barlangrendszerek.

17. A Baradla-Domica egy határokon átnyúló barlangrendszer, amelynek ismert részei magyar és szlovák területen fekszenek.

18. Az UNESCO 1995-ben felvette az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világörökségi listára.

19. Az elismerés egy közös természeti térségre vonatkozik, amelynek geológiai története nem ismer államhatárokat.

20. A felvételkor 712 barlangot regisztráltak; mára a világörökségi területen több mint ezer ismert barlang található.

21. Ezek a számadatok változnak, mivel új üregeket fedeznek fel és térképeznek fel.

22. Ezenkívül az egész határon átnyúló helyszínt jelölik, és nem értelmezhetők pusztán Magyarországra vonatkozó számként.

23. A szűk területen található nagy barlangsűrűség része ennek a tájnak az értékének.

24. A különböző barlangtípusok a hosszú geológiai fejlődés nyomait őrzik, és egyúttal élőhelyeket is biztosítanak.

25. A teljes sötétségben olyan állatok élnek, amelyek állandóan a barlangokhoz kötődnek, olyan fajok mellett, amelyek csak időnként használják a barlangokat.

26. Az UNESCO a teljes területen több mint ötszáz barlanghoz kötődő vagy barlangkedvelő fajt számlál, köztük endemikus fajokat is.

27. Az endemikus kifejezés azt jelenti, hogy egy faj természetes körülmények között csak egy korlátozott területen fordul elő.

28. A barlangokban szűkösek a táplálék- és energiaforrások, mivel a növények fény nélkül nem képesek fotoszintézist végezni.

29. Számos barlanglakó ezért közvetve függ a külső környezetből vízzel vagy állatokkal bejutó szerves anyagoktól.

30. A denevérek egyes barlangokat pihenő-, telelő- vagy szaporodási helyként használnak.

31. Jelenlétük összeköti a föld alatti környezetet a külső erdőkkel és nyílt területekkel.

32. A barlangbejárat tehát nem elszigetelt átjáró, hanem egy nagyobb élőhely része.

33. A feltűnő cseppkövek is élő folyamatok eredményei, bár maguk nem élőlények.

34. A víz egy helyen feloldja a mészet, majd egy másik helyen újra lerakja.

35. Ahol cseppek hullanak a mennyezetről, ott egy cseppkő lefelé nőhet; a talajon pedig idővel cseppkőoszlop alakul ki.

36. Kialakulásuk olyan lassú, hogy a károsodásokat egy emberi életen belül nem lehet helyrehozni.

37. A kivilágított látogatói barlangok hozzáférhetővé teszik ezeket a képződményeket, de a látogatásnak kijelölt útvonalakon és ellenőrzött körülmények között kell történnie.

38. Egy barlang nem képes korlátlanul elviselni a hőt, a fényt, a port és a mozgást.

39. Még a páratartalom és a hőmérséklet apró változásai is károsíthatják az érzékeny üledékeket és élőlényeket.

40. A legfontosabb védelem azonban gyakran messze a barlang bejáratától kezdődik.

41. A karsztvidék vize vastag talajréteg és természetes szűrők hiányában gyorsan bejuthat a talajba.

42. Ha műtrágyák, növényvédő szerek, szennyvíz vagy hulladékok kerülnek ezekbe a csatornákba, az forrásokat és a barlangi vizeket szennyezheti.

43. A talaj alatti rétegek ezért nem automatikusan védettek a külső hatásoktól.

44. Éppen ellenkezőleg: a felszín és a mélység közötti gyors kapcsolat különösen érzékennyé teszi őket.

45. Az erdőirtás és a talajerózió is befolyásolja, hogy mennyi víz szivárog el, és milyen anyagokat visz magával.

46. Az eső így több földet juttathat a karszthasadékokba és barlangokba.

47. A védelemnek ezért a víz vízgyűjtő területét is figyelembe kell vennie, és nem csupán a felszín alatti üregeket kell lezárnia.

48. Ez együttműködést igényel a természetvédelem, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és a szennyvízkezelés tervezői között.

49. Az UNESCO a határokon átnyúló világörökségi helyszín esetében kiemeli a koordinált gazdálkodás és a vízminőség-ellenőrzés fontosságát.

50. Ez a feladat tartós jellegű, mivel a használat, a csapadékmennyiség és a vízszintek folyamatosan változnak.

51. Az éghajlati változások a vízhozam erős ingadozásai révén további hatással lehetnek a barlangokra.

52. A nemzeti park ezért nem egy zárt, bemutató jellegű területet véd, hanem egy olyan tájat, amelynek kapcsolatai a felszínen kezdődnek.

53. Aggtelektől délnyugatra fekvő Bükk egy kiterjedt közepes magasságú hegyvidék, amely mészkőből, dolomitból és egyéb ősi kőzetekből áll.

54. A tengerszint feletti magasság és a változatos domborzat egymás mellett nedves, hűvös völgyeket, napos lejtőket, sziklafalakat és fennsíkokat hoz létre.

55. Ennek köszönhetően ugyanazon hegyvidéken találkoznak egymással különböző éghajlati és földrajzi eredetű növények és állatok.

56. A hűvös és nedves területeken hegyvidéki vagy kárpáti eredetű fajok találhatók.

57. A melegebb lejtőkön viszont kontinentális és délkeleti hatásokkal rendelkező, melegkedvelő élőlényközösségek élnek.

58. A különböző körülmények közelsége részben magyarázza a biológiai gazdagságot.

59. Ugyanakkor ez a területet sebezhetővé teszi a változásokkal szemben, ha az erdőket egységesítik, vagy a nyílt élőhelyeket feladják.

60. A Bükk Nemzeti Parkot 1977-ben alapították, mint Magyarország első, kifejezetten hegyvidéki területet magában foglaló nemzeti parkját.

61. Védelmi feladata a barlangok mellett kiterjed a sziklaalakzatokra, a dolinákra, a forrásokra, a patakokra, a hegyi rétekre és a jellegzetes erdei társulásokra is.

62. A dolinák tölcsér- vagy tál alakú mélyedések, amelyek gyakran a mészkő oldódási folyamatai következtében jönnek létre.

63. Helyileg összegyűjtik a vizet és a talajt, és ezzel olyan kis területű élőhelyi viszonyokat teremtenek, amelyek eltérnek a szomszédos lejtőktől.

64. A fennsíkokon a rétek és legelők meglepő nyitottságot őrizhetnek az erdős hegyvidék közepén.

65. Ezek nem csupán rések az erdőben, hanem önálló élőhelyek a növények, rovarok és madarak számára.

66. Ahol a hagyományos hasznosítás visszaszorul, a cserjés növényzet fokozatosan benőheti a területeket.

67. Ahol a hasznosítás túl intenzívvé válik, az érzékeny növények és talajok szenvednek a taposástól, a tápanyag-beviteltől vagy a gyakori kaszálástól.

68. A természetvédelemnek ezért minden helyszín esetében el kell döntenie, hogy a hasznosítást folytatni, módosítani vagy korlátozni kell-e.

69. A Bükk erdei sem mindenhol egyformán idősek vagy egyformán épültek fel.

70. A bükkök és a tölgyek nagy területeket jellemeznek, de a gazdálkodott állományokban hasonló korú fák dominálhatnak.

71. Egy természetes erdőben általában nagyobb a változatosság az egyes fák, a tisztások, az elhalt faanyag és a fiatal hajtások között.

72. Ez a szerkezet több élőhelyet kínál gombáknak, rovaroknak, harkályoknak és odúban fészkelő madaraknak.

73. A nemzeti park magában foglalja mind a hasznosított erdőket, mind azokat a területeket, ahol a beavatkozások különösen szigorúan korlátozottak.

74. Ide tartoznak az idősebb állományok és a különösen érzékeny helyek, amelyekre csak kijelölt ösvényeken vagy külön engedéllyel lehet belépni.

75. A szabályok nem csupán az egyes ritka fajokat védik, hanem azokat a zavarmentes folyamatokat is, amelyektől egyszerre több faj függ.

76. Az öreg erdőállományokban a denevérek faodvakat és hasadékokat találnak, míg a barlangok további biztonságos menedéket nyújtanak számukra.

77. A madarak, például a ragadozó madarak, zavarmentes fészkelőhelyekre és elegendő zsákmányra szorulnak a környező tájon.

78. A kétéltűek viszont szaporodásukhoz megfelelő vízhelyekre és a szárazföldön nedves menedékhelyekre szorulnak.

79. A hegyi erdő védelme tehát többet jelent, mint egy adott fafaj megőrzése.

80. Összetart egy olyan feltételekből álló hálót, amelyek az évszakok és a magassági szintek között oszlanak el.

81. A hegyvidék védelme egyúttal a gazdasági hasznosításra vonatkozó józan szemléletet is megkövetel.

82. Az erdőgazdálkodás, a legeltetés, az utak és a rekreáció továbbra is meghatározó szerepet játszanak a térségben.

83. Ahol fákat kitermelnek, az időzítés és a módszer befolyásolja, hogy mennyi takarás, holtfa és talajnyugalom marad fenn.

84. Az egyenletes tisztáskitermelés csökkentheti az élőhelyek sokféleségét, és fokozhatja a vízlefolyást, valamint a talajeróziót.

85. A folytonos erdőborítás és a változatos korosztályi összetétel enyhítheti ezeket a következményeket anélkül, hogy kizárná a gazdálkodást.

86. A túraútvonalak és a barlangtúrák lehetővé teszik az emberek számára, hogy megismerjék a természetet, ugyanakkor a látogatásokat tudatosan bizonyos útvonalakra koncentrálják.

87. Így korlátozható a zavarás, miközben a terület egy része továbbra is hozzáférhető marad.

88. Ez a megkülönböztetés fontos, mert egy nemzeti parknak nem kell sem embertelennek, sem mindenhol szabadon látogathatónak lennie.

89. Aggtelek és a Bükk ugyanazon védelmi feladat két különböző megközelítését mutatják be.

90. A karsztvidéken a felszínen tanúsított magatartás határozza meg a mélyben található víz és élet állapotát.

91. A hegyi erdőben az állományok sokfélesége határozza meg, hogy hány faj talál táplálékot, menedéket és fészkelőhelyet.

92. Mindkét tájon a látszólag apró területeken bekövetkező károsodásoknak messzemenő következményei lehetnek.

93. Egy szennyezett mellékfolyó eljuthat a felszín alatti vizekbe, és egy leegyszerűsített erdei szerkezet egyszerre számos specializált fajt szoríthat vissza.

94. Ezért nem elég egy barlangot lezárni vagy egy erdőhatárt feltüntetni a térképen.

95. A védelemhez ismerni kell a talaj, a víz, a növények, az állatok és az emberi hasznosítás közötti összefüggéseket.

96. Ezen összefüggések közül néhány látható, mások pedig csak mérések, kutatások és hosszú távú megfigyelések révén ismerhetők fel.

97. Az aggtekeli világörökség és a Bükk Nemzeti Park ezért nem csupán gyönyörű kilátásokat és lenyűgöző barlangokat őriz.

98. Olyan folyamatokat őriznek meg, amelyek fennmaradása az egész vízgyűjtő területen és a környező erdőben hozott döntésektől függ.

99. Egy karsztvidéken a barlang csak annyira marad egészséges, amennyire az a víz, amely felülről áramlik bele.

100. Aki meg akarja védeni a mélységet, annak ezért gondosan kell bánnia a felszíntel, ahol a víz útjára indul.

(aufklappen)német

1. In der Baradla-Höhle bei Aggtelek tropft Wasser von der Decke, trägt gelösten Kalk mit sich und baut Tropfen für Tropfen eine Welt auf, die von außen kaum zu ahnen ist.

2. Was dort wächst, braucht Jahrhunderte bis Jahrtausende, während ein einziger Tritt oder Schlag die Form für immer verändern kann.

3. Der Schutz der nördlichen Berglandschaften Ungarns beginnt deshalb mit einer ungewöhnlichen Frage: Wie bewahrt man etwas, das größtenteils unter der Erde liegt?

4. Die Antwort reicht von den Wäldern und Wiesen auf den Höhen bis zu Höhlenbächen, Quellen und dem Boden, durch den das Wasser in die Tiefe gelangt.

5. Aggtelek und das Bükk zeigen zwei eng verbundene, aber unterschiedliche Aufgaben des Naturschutzes.

6. Im Aggteleker Karst steht das unterirdische Höhlennetz besonders deutlich im Mittelpunkt.

7. Im Bükk prägen ausgedehnte Wälder, Felsformen, Quellen, Hochlagenwiesen und ebenfalls zahlreiche Höhlen ein vielfältiges Bergland.

8. Beide Gebiete machen sichtbar, dass ein Schutzgebiet nicht an der Oberfläche endet.

9. Karst entsteht dort, wo Wasser lösliches Gestein, vor allem Kalkstein, allmählich auflöst.

10. Regenwasser nimmt Kohlendioxid aus der Luft und dem Boden auf und wird dadurch leicht sauer.

11. Es sickert durch Risse, erweitert sie langsam und kann über lange Zeiträume Hohlräume und unterirdische Abflusswege formen.

12. An der Oberfläche bleiben oft nur wenige Bäche zurück, weil Wasser rasch in Klüfte und Schächte verschwindet.

13. Für Pflanzen und Tiere bedeutet das einen wechselhaften Zugang zu Feuchtigkeit.

14. Für den Schutz bedeutet es, dass die sichtbare Landschaft und die verborgene Wasserwelt ein zusammenhängendes System bilden.

15. Der Aggteleker Karst liegt im Nordosten Ungarns an der Grenze zur Slowakei.

16. Auf beiden Seiten der Grenze setzen sich die Kalklandschaften und Höhlensysteme fort.

17. Die Baradla-Domica ist ein grenzüberschreitendes Höhlensystem, dessen bekannte Teile auf ungarischem und slowakischem Gebiet liegen.

18. Die UNESCO nahm die Höhlen des Aggteleker und des Slowakischen Karsts 1995 in die Welterbeliste auf.

19. Die Anerkennung gilt einem gemeinsamen Naturraum, dessen geologische Geschichte keine Staatsgrenze kennt.

20. Bei der Einschreibung waren 712 Höhlen erfasst; inzwischen sind in dem Welterbegebiet über tausend bekannt.

21. Solche Bestandszahlen ändern sich, weil neue Hohlräume entdeckt und kartiert werden.

22. Sie bezeichnen zudem die ganze grenzüberschreitende Stätte und dürfen nicht einfach als Zahl allein für Ungarn gelesen werden.

23. Die große Höhlendichte auf engem Raum ist ein Teil des Wertes dieser Landschaft.

24. Unterschiedliche Höhlentypen bewahren Spuren langer geologischer Entwicklungen und bieten zugleich Lebensräume.

25. In vollständiger Dunkelheit leben Tiere, die dauerhaft an Höhlen gebunden sind, neben Arten, die Höhlen nur zeitweise nutzen.

26. UNESCO zählt für das Gesamtgebiet mehr als fünfhundert höhlengebundene oder höhlenliebende Arten, darunter endemische Arten.

27. Endemisch heißt, dass eine Art natürlicherweise nur in einem begrenzten Gebiet vorkommt.

28. In Höhlen sind Nahrung und Energie knapp, denn Pflanzen können ohne Licht keine Photosynthese betreiben.

29. Viele Höhlenbewohner hängen daher indirekt von organischem Material ab, das von außen mit Wasser oder Tieren hineingelangt.

30. Fledermäuse nutzen manche Höhlen als Ruhe-, Überwinterungs- oder Fortpflanzungsplätze.

31. Ihre Anwesenheit verbindet die unterirdische Umwelt mit den Wäldern und offenen Flächen draußen.

32. Ein Höhleneingang ist damit kein isoliertes Tor, sondern Teil eines größeren Lebensraums.

33. Auch die auffälligen Tropfsteine sind Ergebnis lebender Prozesse, obwohl sie selbst keine Lebewesen sind.

34. Wasser löst Kalk an einer Stelle und lagert ihn an anderer Stelle wieder ab.

35. Wo Tropfen von der Decke fallen, kann ein Stalaktit nach unten wachsen; am Boden bildet sich mit der Zeit ein Stalagmit.

36. Ihre Entstehung ist so langsam, dass Beschädigungen nicht innerhalb eines menschlichen Lebens ausgeglichen werden.

37. Beleuchtete Schauhöhlen machen diese Strukturen zugänglich, doch Besuch muss auf festgelegten Wegen und unter kontrollierten Bedingungen stattfinden.

38. Eine Höhle verträgt nicht unbegrenzt Wärme, Licht, Staub und Bewegung.

39. Selbst kleine Veränderungen von Luftfeuchtigkeit und Temperatur können empfindliche Ablagerungen und Organismen beeinträchtigen.

40. Der wichtigste Schutz beginnt allerdings oft weit entfernt vom Höhleneingang.

41. Das Wasser eines Karstgebiets kann ohne dicke Bodenschicht und ohne natürliche Filter rasch in den Untergrund gelangen.

42. Gelangen Dünger, Pflanzenschutzmittel, Abwasser oder Abfälle in diese Wege, können Quellen und Höhlengewässer belastet werden.

43. Der Untergrund ist deshalb nicht automatisch vor Einflüssen von außen geschützt.

44. Im Gegenteil macht die schnelle Verbindung zwischen Oberfläche und Tiefe ihn besonders empfindlich.

45. Auch Abholzung und Bodenerosion verändern, wie viel Wasser versickert und welche Stoffe es mitnimmt.

46. Regen kann dann mehr Erde in Karstspalten und Höhlen transportieren.

47. Schutz muss folglich das Einzugsgebiet des Wassers mitdenken und nicht nur die unterirdischen Hohlräume absperren.

48. Das verlangt Zusammenarbeit zwischen Naturschutz, Landwirtschaft, Gemeinden und Abwasserplanung.

49. UNESCO hebt für die grenzüberschreitende Welterbestätte ein abgestimmtes Management und die Überwachung der Wasserqualität hervor.

50. Diese Aufgabe bleibt dauerhaft, weil sich Nutzung, Niederschläge und Wasserstände verändern.

51. Klimatische Veränderungen können die Höhlen zusätzlich durch starke Schwankungen der Wasserführung beeinflussen.

52. Der Nationalpark schützt daher keine abgeschlossene Schaubühne, sondern eine Landschaft mit Verbindungen, die an der Oberfläche beginnen.

53. Das Bükk südwestlich von Aggtelek ist ein ausgedehntes Mittelgebirge mit Kalkstein, Dolomit und weiteren alten Gesteinen.

54. Die Höhenlage und das wechselnde Relief schaffen nebeneinander feuchte, kühle Täler, sonnige Hänge, Felswände und Hochflächen.

55. Dadurch treffen im selben Gebirge Pflanzen und Tiere unterschiedlicher klimatischer und geografischer Herkunft aufeinander.

56. In kühlen und feuchten Lagen finden sich Arten mit montanen oder karpatischen Bezügen.

57. Wärmere Hänge tragen dagegen wärmeliebende Lebensgemeinschaften mit kontinentalen und südöstlichen Einflüssen.

58. Diese Nähe verschiedener Bedingungen erklärt einen Teil des biologischen Reichtums.

59. Sie macht das Gebiet zugleich anfällig für Veränderungen, wenn Wälder vereinheitlicht oder offene Lebensräume aufgegeben werden.

60. Der Bükk-Nationalpark wurde 1977 als Ungarns erster Nationalpark mit einem ausgesprochenen Berggebiet gegründet.

61. Seine Schutzaufgabe umfasst neben Höhlen auch Felsformationen, Dolinen, Quellen, Bäche, Bergwiesen und charakteristische Waldgesellschaften.

62. Dolinen sind trichter- oder schüsselförmige Senken, die häufig durch Lösungsvorgänge im Kalk entstehen.

63. Sie sammeln örtlich Wasser und Boden und schaffen damit kleinräumige Lebensbedingungen, die sich von den benachbarten Hängen unterscheiden.

64. Auf den Hochflächen können Wiesen und Weiden eine überraschende Offenheit inmitten des Waldgebirges bewahren.

65. Sie sind keine bloßen Lücken im Wald, sondern eigene Lebensräume für Pflanzen, Insekten und Vögel.

66. Wo traditionelle Nutzung zurückgeht, kann Gehölz die Flächen allmählich überwachsen.

67. Wo sie zu intensiv wird, leiden empfindliche Pflanzen und Böden unter Tritt, Nährstoffeintrag oder häufigem Mähen.

68. Naturschutz muss daher für jeden Ort entscheiden, ob Nutzung fortgeführt, verändert oder begrenzt werden soll.

69. Auch die Wälder des Bükk sind nicht überall gleich alt oder gleich aufgebaut.

70. Buchen und Eichen prägen große Flächen, doch in bewirtschafteten Beständen können Bäume ähnlichen Alters dominieren.

71. Ein natürlicher Wald enthält meist mehr Unterschiede zwischen einzelnen Bäumen, Lichtungen, Totholz und jungen Trieben.

72. Diese Struktur bietet mehr Nischen für Pilze, Insekten, Spechte und Höhlenbrüter.

73. Der Nationalpark umfasst sowohl genutzte Wälder als auch Bereiche, in denen Eingriffe besonders streng begrenzt sind.

74. Dazu gehören ältere Bestände und besonders empfindliche Orte, die nur auf markierten Wegen oder mit besonderer Erlaubnis betreten werden dürfen.

75. Die Regeln schützen nicht nur einzelne seltene Arten, sondern auch störungsarme Abläufe, von denen mehrere Arten zugleich abhängen.

76. In alten Waldbeständen finden Fledermäuse Baumhöhlen und Spalten, während Höhlen ihnen weitere sichere Aufenthaltsorte bieten.

77. Vögel wie Greifvögel brauchen störungsarme Brutplätze und ausreichend Beute in der umgebenden Landschaft.

78. Amphibien wiederum benötigen geeignete Wasserstellen für ihre Fortpflanzung und feuchte Rückzugsorte an Land.

79. Der Schutz eines Bergwalds besteht somit aus mehr als dem Erhalt einer bestimmten Baumart.

80. Er hält ein Geflecht von Bedingungen zusammen, die sich über Jahreszeiten und Höhenstufen verteilen.

81. Bergschutz verlangt zugleich einen nüchternen Blick auf wirtschaftliche Nutzung.

82. Forstwirtschaft, Weidewirtschaft, Wege und Erholung prägen den Raum weiterhin.

83. Wo Bäume geerntet werden, beeinflussen Zeitpunkt und Methode, wie viel Deckung, Totholz und Bodenruhe erhalten bleiben.

84. Gleichmäßige Kahlschläge können die Lebensraumvielfalt verringern und Wasserabfluss sowie Bodenerosion verstärken.

85. Eine kontinuierliche Walddecke und vielfältige Altersstrukturen können diese Folgen mindern, ohne jede Nutzung auszuschließen.

86. Wanderwege und Höhlenführungen ermöglichen Menschen, die Natur kennenzulernen, konzentrieren den Besuch aber bewusst auf bestimmte Routen.

87. So lässt sich die Störung begrenzen, während ein Teil des Gebiets zugänglich bleibt.

88. Diese Unterscheidung ist wichtig, denn ein Nationalpark muss weder menschenleer noch überall frei betretbar sein.

89. Aggtelek und Bükk zeigen zwei Maßstäbe derselben Schutzaufgabe.

90. Im Karst entscheidet das Verhalten an der Oberfläche über Wasser und Leben in der Tiefe.

91. Im Bergwald entscheidet die Vielfalt der Bestände darüber, wie viele Arten ihre Nahrung, Deckung und Brutplätze finden.

92. In beiden Landschaften können Schäden an scheinbar kleinen Stellen weitreichende Folgen haben.

93. Ein belasteter Zufluss kann unterirdische Gewässer erreichen, und eine vereinfachte Waldstruktur kann zahlreiche spezialisierte Arten zugleich zurückdrängen.

94. Darum reicht es nicht, eine Höhle zu verschließen oder eine Waldgrenze auf einer Karte einzuzeichnen.

95. Schutz braucht Kenntnis der Verbindungen zwischen Boden, Wasser, Pflanzen, Tieren und menschlicher Nutzung.

96. Manche dieser Verbindungen sind sichtbar, andere lassen sich erst durch Messungen, Forschung und langfristige Beobachtung erkennen.

97. Das Welterbe von Aggtelek und der Nationalpark Bükk sichern deshalb nicht nur schöne Aussichten und eindrucksvolle Höhlen.

98. Sie bewahren Prozesse, deren Fortbestand von Entscheidungen im ganzen Einzugsgebiet und im umgebenden Wald abhängt.

99. In einer Karstlandschaft bleibt die Höhle nur so gesund wie das Wasser, das von oben in sie hinabfließt.

100. Wer die Tiefe schützen will, muss deshalb sorgsam mit der Oberfläche umgehen, auf der das Wasser seinen Weg beginnt.