9. Magyarország gazdasági térsége – Wirtschaftsraum Ungarn

1. Egy gyárilag új autókat szállító vonat halad Magyarországról nyugat felé, míg a pálya mellett a mezők a sík horizontig nyúlnak.

2. Ebben a képben a magyar gazdaság két oldala is megmutatkozik: az ország a saját talajából termel, ugyanakkor üzemeiben olyan anyagokat és alkatrészeket is feldolgoz, amelyek messzi tájakról érkeznek.

3. A vonat nem véletlenül halad át a síkságon, hiszen Magyarország közép-európai elhelyezkedése és a szomszédos államokkal való kapcsolatai az országot a termelési helyszínek és az értékesítési piacok közötti csomóponttá teszik.

4. Az itt látható gazdagság azonban csak részben származik a saját talajban rejlő nyersanyagokból.

5. Magyarország inkább abból él, hogy a talajt, a munkaerőt és a földrajzi elhelyezkedést beépíti a nagyobb gazdasági körforgásokba.

6. Az alföld ehhez rendkívül nagy, összefüggő termőterületet kínál.

7. A termékeny talaj, a meleg nyár és a hosszú vegetációs időszak kedvez a gabonafélék és más szántóföldi növények termesztésének.

8. A mezőgazdaság ezért évszázadokon át nemcsak az ellátást, hanem a településeket, a tulajdonviszonyokat és a táj képét is alakította.

9. A modern gépek ma lehetővé teszik, hogy nagy mezőket viszonylag kevés munkaerővel műveljenek.

10. A termés bőséges lehet, ha a talaj és az időjárás kedvezően hatnak egymásra.

11. Ha elmarad a nyári eső, ugyanaz a nyílt táj válik gyenge ponttá, mert a vizet nem mindenhol lehet elegendő mennyiségben tárolni vagy odavezetni.

12. Az aszály gyorsan csökkentheti a terméshozamot, és azokat a gazdaságokat sújtja, amelyek jövedelme néhány termésen múlik.

13. A világpiaci árak is döntő szerepet játszanak abban, hogy egy jó termés gazdasági szempontból jó évet jelent-e.

14. A teli raktár még nem jelent biztos nyereséget, ha a kínálat növekszik vagy a kereslet csökken.

15. A mezőgazdaság a teljes gazdasági teljesítményhez viszonyítva kisebb, mint korábban, de jelentősége nem merül ki a bruttó hazai termékben való részesedésében.

16. Ellátja a feldolgozóipart, exportárukat állít elő, és az ország nagy részét hasznosítja.

17. A talaj ebben a folyamatban olyan, mint a megújuló tőke, de csak akkor, ha a víz, a talaj termékenysége és a gondos gazdálkodás megmarad.

18. Magyarország ipara más képet mutat a szűkös hazai nyersanyagokról.

19. Ahelyett, hogy a nagy hazai nyersanyagkészleteket átfogó termelési láncokba integrálta volna, az ország tőkét, technológiát és előtermékeket vonzott be külföldről.

20. Az állami irányítású tervgazdaság végével bekövetkezett gazdasági átalakulás óta a gyártás egyre inkább a nemzetközi piacokra orientálódott.

21. A vállalatok azért építettek vagy bővítettek gyárakat, mert Magyarország központi fekvésű, jó közlekedési összeköttetésekkel rendelkezik, és az európai belső piac része.

22. A képzett munkaerő, a bérköltségek, az adók és az állami támogatások is befolyásolják az ilyen telephelyválasztási döntéseket.

23. Sok üzemben importált alkatrészeket szerelnek össze, ellenőriznek vagy dolgoznak fel tovább, mielőtt a készterméket újra exportálnák.

24. Így jön létre a hozzáadott érték, vagyis az a többletgazdasági érték, amely a munkával és a feldolgozással jön létre.

25. Egy gyár munkahelyeket, képzési lehetőségeket és megrendeléseket teremthet a helyi beszállítók számára.

26. Ugyanakkor technológiájának, finanszírozásának és vállalatirányításának jelentős része Magyarországon kívül is helyezkedhet el.

27. A „kiterjesztett munkapad” kifejezés ezt a helyzetet írja le, amikor egy ország elsősorban a gyártási lépéseket végzi, míg a márkák, a kutatás vagy a fontos döntések máshol zajlanak.

28. Ez a kép hasznos, de nem teljes, hiszen a magyar vállalatok és munkavállalók is szereznek ismereteket, és saját beszállítói szolgáltatásokat is ki tudnak fejleszteni.

29. Hogy ebből mennyi marad tartósan az országban, az attól függ, hogy milyen feladatokat vállalnak a helyi vállalatok.

30. Az összeszerelés jövedelmet teremt, de a fejlesztés, a tervezés és a saját márkák további hozzáadott értéket és nagyobb döntési mozgásteret eredményezhetnek.

31. Az export összeköti a gyárakat más országok keresletével.

32. Ez nagy gyártási mennyiségeket tesz lehetővé, ugyanakkor a vállalatokat érzékennyé teszi a konjunktúra ingadozásaira, a szállítási kiesésekre és a nemzetközi ellátási láncok változásaira.

33. Ha egy modell iránt már nincs kereslet, vagy egy vállalatcsoport áthelyezi a termelését, a munkavállalók és az alvállalkozók a telephelyen érzik meg a következményeket.

34. A külföldi tőke ezért sem egyszerűen ajándék, sem pedig automatikusan az önrendelkezés elvesztését jelenti.

35. Befektetéseket és munkahelyeket teremthet, ugyanakkor függőséget is okozhat olyan döntésektől, amelyek az országon kívül születnek.

36. Ezt a függőséget gazdaságpolitikai szempontból eltérően értékelik, mivel az exportteljesítmény és a sebezhetőség egyidejűleg is növekedhet.

37. A harmadik alap a földrajzi elhelyezkedés maga.

38. Magyarország tengerpart nélkül fekszik a Kárpát-medence közepén, de a belföldi elhelyezkedés nem jelenti az elszigeteltséget.

39. Az utak, a vasutak és a Duna összekötik az országot nyugaton Ausztriával és Németországgal, délen és keleten a szomszédos államokkal, valamint a távolabbi piacokkal is.

40. Az Európai Unió több, Magyarországon átvezető határon átnyúló közlekedési tengelyt is beépített tranz-európai hálózatába.

41. Ezek egyike, a Rajna–Duna-folyosó, a Duna mentén köti össze a nyugat-európai régiókat Budapesti és a Fekete-tengeri térséggel.

42. A folyosó nem egyetlen útvonalat jelent, hanem az utak, vasutak, kikötők és átrakodási helyek összehangolt hálózatát.

43. A vállalkozások számára az a fontos, hogy az áruk megbízhatóan érkezzenek meg, és átrakodhatók legyenek az egyik közlekedési eszközről a másikra.

44. Az ország számára a tranzit munkahelyeket teremthet a logisztika, a raktározás és a szolgáltatások területén.

45. Egy csak áthaladó teherautó azonban kevesebb helyi hozzáadott értéket teremt, mint egy olyan áru, amelyet itt feldolgoznak vagy forgalmaznak.

46. Ugyanakkor a járművek és az áruforgalom igénybe veszik az infrastruktúrát, és zajt és kipufogógázokat okoznak.

47. A központi elhelyezkedés ezért csupán egy lehetőség, nem pedig automatikus jólétgarancia.

48. Csak akkor válik gazdasági szempontból hatékonnyá, ha a közlekedési összeköttetések megbízhatóak, és a vállalkozások ki tudják használni őket.

49. Az energia is a határokon átnyúló hálózatokat követi.

50. Magyarország igényének egy részét saját termelésből fedezi, de a fontos energiahordozók tekintetében továbbra is az importtól függ.

51. A pontos függőség az egyes energiahordozók szerint eltérő, és a fogyasztás, a termelés és a szállítási útvonalak függvényében változik.

52. Egy szárazföldi ország ugyan igénybe veheti a vezetékeket és az áramkapcsolatokat, de ezzel nem szerez automatikusan ellenőrzést a források vagy a szállító országok politikai döntései felett.

53. Az energiaellátás így a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés telephelyválasztásának egyik tényezőjévé válik.

54. A magas vagy bizonytalan energiaárak megdrágítják a termelést, és ronthatják a versenyképességet.

55. Aki az ellátásbiztonságról beszél, az egyúttal a technológiáról, a költségekről és a külkapcsolatokról is tárgyal.

56. A három alapelv egymásba fonódik, nem pedig egymás mellett áll.

57. A mezőgazdaság nyersanyagokat szolgáltat az élelmiszer-feldolgozás és a kereskedelem számára.

58. Az iparnak energiára, szállítási útvonalakra és megbízható beszállításokra van szüksége.

59. A közlekedés pedig ott növekszik, ahol a mezőgazdasági területek, a gyárak és a piacok árukat cserélnek.

60. Egyetlen termék is láthatóvá teheti ezt az összefüggést.

61. Egy exportált jármű esetében az anyagokat és alkatrészeket határokon átnyúlóan szerzik be, egy magyar gyárban szerelik össze, majd továbbszállítják a vevőknek.

62. A telephely profitál a hálózatba való beágyazottságából, de a folyamat több ország döntéseitől és feltételeitől függ.

63. Hasonló összefüggés érvényes a mezőgazdasági termékekre is, amelyek értéke gyakran csak a feldolgozás, a csomagolás és a forgalmazás révén növekszik.

64. Az ilyen láncokban elmosódik a „hazai” és a „külföldi” közötti határ.

65. Döntő fontosságú, hogy milyen munka zajlik az országban, milyen készségek alakulnak ki ott, és a bevétel mekkora része marad a helyszínen.

66. Ez a nyitás gazdasági szempontból megváltoztatta Magyarországot, de nem minden régiót ugyanúgy.

67. A vállalkozások inkább olyan helyeken telepednek le, ahol közlekedési útvonalak, munkaerő és beszállítók elérhetők.

68. Az ilyen előnyök egymást erősíthetik: egy meglévő vállalkozás további cégeket vonz, amelyek viszont még vonzóbbá teszik a telephelyet.

69. Azok a régiók, amelyek nem rendelkeznek hasonló összeköttetésekkel, a rendelkezésre álló munkaerő ellenére is nehezebben vonzzák be az új beruházásokat.

70. A gazdasági lehetőségek térbeli eloszlása ezért nem kizárólag a fővárostól való távolságtól függ.

71. A határközelség, az infrastruktúra, a képzettség és a meglévő vállalkozások szerkezete is befolyásolja azt.

72. A mezőgazdaság ugyanakkor olyan térségekben is fenntartja a gazdasági tevékenységeket, ahol a nagy gyárak csak szórványosan fordulnak elő.

73. Egy ország így egyszerre rendelkezhet ipari központokkal, mezőgazdasági jellegű térségekkel és szorosan összekapcsolt tranzitfolyosókkal.

74. Ezek a különbségek nem bizonyítják egy egységes fejlődési modell létezését.

75. Inkább azt mutatják, hogy ugyanazok a nemzeti feltételek helytől függően különböző lehetőségeket nyújtanak.

76. Magyarország külső függősége nem csupán olyan gyengeség, amelyet elzárkózással lehetne megszüntetni.

77. Egy kis belföldi piac aligha tudna önmagában eltartani számos specializált vállalkozást.

78. A nagyobb piacokhoz való hozzáférés lehetővé teszi a specializációt és az értékesítést, ugyanakkor a vállalkozásokat erősebb versenynek is kiteszi.

79. Az ipari termelés nagy része exportra irányul, és ez a tájolás a nemzetközi keresletet fontos támaszponttá teszi.

80. Ha a kereslet, a finanszírozás vagy a szállítási útvonalak megváltoznak, ugyanez a kapcsolat kockázattá válhat.

81. A mezőgazdaság az időjárástól és az áraktól függ, a gyártás a beruházásoktól és a megrendelésektől, a tranzit pedig a nyitott útvonalaktól és a működő hálózatoktól.

82. Minden alap tehát mozgásteret nyit, ugyanakkor határt is szab.

83. A kép elején látható, autókat szállító vonat nem csupán késztermékeket visz ki az országból.

84. A vonaton utaznak a ledolgozott munkaórák, az importált alkatrészek, az energia és a határon túli vevőkre irányuló remény is.

85. A vasútvonal mögött továbbra is ott terül el a termékeny talaj, amelyet évről évre újra megművelhetnek.

86. De sem a termés, sem a gyár, sem a közlekedési tengely nem biztosítja önmagában a jólétet.

87. Magyarország gazdasági ereje ott alakul ki, ahol a talaj, a szakértelem és a földrajzi elhelyezkedés összefonódik.

88. Sebezhető marad mindaddig, amíg a döntő árak, nyersanyagok, megrendelések és útvonalak az országon kívüli körülményektől függenek.

89. Az ország tehát nem csupán abból él, amit a mezői termelnek vagy a gyárai gyártanak.

90. Abból is él, hogy mások eljutnak hozzá, kereskednek vele és kihasználják kapcsolatait.

1. Ein Zug mit fabrikneuen Autos rollt aus Ungarn nach Westen, während neben der Strecke Felder bis zum flachen Horizont reichen.

2. In diesem Bild liegen zwei Seiten der ungarischen Wirtschaft: das Land erzeugt aus seinem Boden und verarbeitet in seinen Betrieben zugleich Stoffe und Teile, die von weit her kommen.

3. Der Zug fährt nicht zufällig durch die Ebene, denn Ungarns Lage in Mitteleuropa und seine Verbindungen zu Nachbarstaaten machen das Land zu einem Knoten zwischen Produktionsorten und Absatzmärkten.

4. Doch der Reichtum, der hier sichtbar wird, stammt nur teilweise aus Rohstoffen, die im eigenen Boden liegen.

5. Ungarn lebt vielmehr davon, Boden, Arbeitskraft und Lage in größere wirtschaftliche Kreisläufe einzubringen.

6. Die Ebene bietet dafür eine ungewöhnlich große zusammenhängende Nutzfläche.

7. Fruchtbare Böden, warme Sommer und eine lange Vegetationszeit begünstigen den Anbau von Getreide und anderen Feldfrüchten.

8. Landwirtschaft formte deshalb über Jahrhunderte nicht nur die Versorgung, sondern auch die Siedlungen, Besitzverhältnisse und das Bild der Landschaft.

9. Moderne Maschinen erlauben heute, große Felder mit vergleichsweise wenigen Arbeitskräften zu bewirtschaften.

10. Die Ernte kann reich ausfallen, wenn Boden und Wetter zusammenspielen.

11. Bleibt der Sommerregen aus, wird dieselbe offene Landschaft zur Schwachstelle, denn Wasser lässt sich nicht überall ausreichend speichern oder heranführen.

12. Dürre kann Erträge rasch mindern und trifft Betriebe, deren Einkommen von wenigen Ernten abhängt.

13. Auch Weltmarktpreise entscheiden mit, ob eine gute Ernte wirtschaftlich ein gutes Jahr bedeutet.

14. Ein voller Speicher ist noch kein sicherer Gewinn, wenn das Angebot wächst oder die Nachfrage sinkt.

15. Landwirtschaft ist gemessen an der gesamten Wirtschaftsleistung kleiner als früher, doch ihre Bedeutung erschöpft sich nicht in ihrem Anteil am Bruttoinlandsprodukt.

16. Sie versorgt Verarbeiter, schafft Exportgüter und hält weite Teile des Landes in Nutzung.

17. Der Boden wirkt dabei wie Kapital, das sich erneuert, aber nur, wenn Wasser, Bodenfruchtbarkeit und sorgfältige Bewirtschaftung erhalten bleiben.

18. Ungarns Industrie erzählt eine andere Geschichte von knappen eigenen Rohstoffen.

19. Statt große heimische Vorkommen in umfassende Produktionsketten einzubinden, zog das Land Kapital, Technik und Vorprodukte aus dem Ausland an.

20. Seit dem wirtschaftlichen Wandel nach dem Ende der staatlich gelenkten Planwirtschaft wurde die Fertigung stärker auf internationale Märkte ausgerichtet.

21. Unternehmen errichteten oder erweiterten Werke, weil Ungarn zentral liegt, über Verkehrsverbindungen verfügt und Teil des europäischen Binnenmarkts ist.

22. Auch qualifizierte Arbeitskräfte, Lohnkosten, Steuern und staatliche Förderungen beeinflussen solche Standortentscheidungen.

23. In vielen Betrieben werden importierte Bauteile montiert, geprüft oder weiterverarbeitet, ehe das fertige Produkt wieder ausgeführt wird.

24. So entsteht Wertschöpfung, also der zusätzliche wirtschaftliche Wert, der durch Arbeit und Verarbeitung hinzukommt.

25. Ein Werk kann Beschäftigung, Ausbildung und Aufträge für örtliche Zulieferer schaffen.

26. Zugleich kann ein großer Teil seiner Technik, Finanzierung und Unternehmensführung außerhalb Ungarns liegen.

27. Der Ausdruck „verlängerte Werkbank“ beschreibt diese Lage, wenn ein Land vor allem Produktionsschritte übernimmt, während Marken, Forschung oder wichtige Entscheidungen andernorts sitzen.

28. Das Bild ist nützlich, aber nicht vollständig, denn ungarische Betriebe und Beschäftigte erwerben auch Kenntnisse und können eigene Zulieferleistungen entwickeln.

29. Wie viel davon dauerhaft im Land bleibt, hängt von den Aufgaben ab, die lokale Unternehmen übernehmen.

30. Montage schafft Einkommen, aber Entwicklung, Konstruktion und eigene Marken können zusätzliche Wertschöpfung und größere Entscheidungsspielräume bringen.

31. Der Export verbindet die Werke mit der Nachfrage in anderen Ländern.

32. Das ermöglicht hohe Produktionsmengen, macht Betriebe jedoch empfindlich für Konjunktur, Lieferausfälle und Veränderungen in internationalen Lieferketten.

33. Wird ein Modell nicht mehr nachgefragt oder verlagert ein Konzern seine Produktion, spüren Beschäftigte und Zulieferer die Folgen am Standort.

34. Ausländisches Kapital ist deshalb weder schlicht ein Geschenk noch automatisch ein Verlust an Selbstbestimmung.

35. Es kann Investitionen und Arbeitsplätze ermöglichen, zugleich aber Abhängigkeit von Entscheidungen schaffen, die außerhalb des Landes fallen.

36. Diese Abhängigkeit wird wirtschaftspolitisch unterschiedlich bewertet, weil Exportkraft und Verwundbarkeit gleichzeitig wachsen können.

37. Die dritte Grundlage ist die Lage selbst.

38. Ungarn liegt ohne Meeresküste im Zentrum des Karpatenbeckens, doch Binnenlage bedeutet nicht Abgeschiedenheit.

39. Straßen, Eisenbahnen und die Donau verbinden das Land mit Österreich und Deutschland im Westen, mit den Nachbarstaaten im Süden und Osten sowie mit Märkten weiter entfernt.

40. Die Europäische Union ordnet mehrere grenzüberschreitende Verkehrsachsen durch Ungarn in ihr transeuropäisches Netz ein.

41. Eine davon, der Rhein-Donau-Korridor, verbindet westeuropäische Regionen über die Donau mit Budapest und den Schwarzmeerraum.

42. Ein Korridor ist dabei kein einzelner Weg, sondern ein abgestimmtes Geflecht aus Straßen, Schienen, Häfen und Umschlagplätzen.

43. Für Unternehmen zählt, ob Waren zuverlässig ankommen und sich zwischen Verkehrsmitteln umladen lassen.

44. Für das Land kann Transit Arbeit in Logistik, Lagerung und Dienstleistungen bringen.

45. Ein Lastwagen, der nur hindurchfährt, schafft allerdings weniger örtliche Wertschöpfung als eine Ware, die hier verarbeitet oder gehandelt wird.

46. Gleichzeitig nutzen Fahrzeuge und Güterwege, beanspruchen Infrastruktur und verursachen Lärm und Abgase.

47. Die zentrale Lage ist daher eine Möglichkeit, kein automatischer Wohlstandsgarant.

48. Sie wird erst wirtschaftlich wirksam, wenn Verkehrsverbindungen zuverlässig sind und Betriebe sie nutzen können.

49. Auch Energie folgt Netzen, die Landesgrenzen überschreiten.

50. Ungarn deckt einen Teil seines Bedarfs aus eigener Erzeugung, bleibt aber bei wichtigen Energieträgern auf Importe angewiesen.

51. Die genaue Abhängigkeit unterscheidet sich nach Energieträger und verändert sich mit Verbrauch, Erzeugung und Lieferwegen.

52. Ein Binnenland kann Leitungen und Stromverbindungen nutzen, doch es kontrolliert damit nicht automatisch die Quellen oder die politischen Entscheidungen seiner Lieferländer.

53. Energieversorgung wird so zu einem Teil der Standortfrage für Landwirtschaft, Fabriken und Verkehr.

54. Hohe oder unsichere Energiepreise verteuern Produktion und können die Wettbewerbsfähigkeit beeinträchtigen.

55. Wer über Versorgungssicherheit spricht, verhandelt deshalb zugleich über Technik, Kosten und Außenbeziehungen.

56. Die drei Grundlagen greifen ineinander, statt nebeneinander zu stehen.

57. Landwirtschaft liefert Rohstoffe für Lebensmittelverarbeitung und Handel.

58. Industrie benötigt Energie, Transportwege und verlässliche Zulieferungen.

59. Verkehr wiederum wächst dort, wo Felder, Fabriken und Märkte Waren austauschen.

60. Ein einzelnes Produkt kann diese Verbindung sichtbar machen.

61. Für ein exportiertes Fahrzeug werden Materialien und Bauteile über Grenzen hinweg bezogen, in einem ungarischen Werk zusammengefügt und anschließend zu Kundinnen und Kunden weitertransportiert.

62. Der Standort profitiert von seiner Einbindung, doch der Ablauf hängt von Entscheidungen und Bedingungen in mehreren Ländern ab.

63. Ein ähnlicher Zusammenhang gilt für landwirtschaftliche Erzeugnisse, deren Wert oft erst durch Verarbeitung, Verpackung und Vertrieb steigt.

64. Die Grenze zwischen „einheimisch“ und „ausländisch“ wird in solchen Ketten unscharf.

65. Entscheidend ist, welche Arbeit im Land stattfindet, welche Fähigkeiten dort entstehen und welcher Teil des Erlöses vor Ort bleibt.

66. Diese Öffnung hat Ungarn wirtschaftlich verändert, aber nicht alle Regionen auf dieselbe Weise.

67. Betriebe siedeln sich eher dort an, wo Verkehrswege, Arbeitskräfte und Zulieferer erreichbar sind.

68. Solche Vorteile können sich gegenseitig verstärken: Ein vorhandener Betrieb zieht weitere Unternehmen an, die wiederum den Standort attraktiver machen.

69. Regionen ohne vergleichbare Anschlüsse können trotz verfügbarer Arbeitskräfte schwerer neue Investitionen gewinnen.

70. Die räumliche Verteilung wirtschaftlicher Chancen hängt daher nicht allein von der Entfernung zur Hauptstadt ab.

71. Auch Grenznähe, Infrastruktur, Qualifikation und die Struktur vorhandener Betriebe prägen sie.

72. Landwirtschaft hält zugleich Tätigkeiten in Landschaften aufrecht, in denen große Fabriken nur punktuell auftreten.

73. Ein Land kann somit zugleich industrielle Zentren, landwirtschaftlich geprägte Räume und stark vernetzte Transitachsen besitzen.

74. Diese Unterschiede sind kein Beweis für ein einheitliches Entwicklungsmodell.

75. Sie zeigen vielmehr, dass dieselben nationalen Bedingungen je nach Ort andere Möglichkeiten eröffnen.

76. Ungarns Abhängigkeit von außen ist dabei nicht bloß eine Schwäche, die sich durch Abschottung beseitigen ließe.

77. Ein kleiner Binnenmarkt könnte viele spezialisierte Betriebe kaum allein tragen.

78. Zugang zu größeren Märkten ermöglicht Spezialisierung und Absatz, setzt Unternehmen aber auch stärkerem Wettbewerb aus.

79. Ein großer Teil der industriellen Produktion ist auf Export ausgelegt, und diese Ausrichtung macht internationale Nachfrage zu einer wichtigen Stütze.

80. Wenn Nachfrage, Finanzierung oder Lieferwege sich verschieben, kann dieselbe Verbindung zum Risiko werden.

81. Die Landwirtschaft ist an Wetter und Preise gebunden, die Fertigung an Investitionen und Bestellungen, der Transit an offene Routen und funktionierende Netze.

82. Jede Grundlage eröffnet damit Spielraum und setzt zugleich eine Grenze.

83. Der Zug mit den Autos am Anfang des Blicks trägt mehr als fertige Ware aus dem Land.

84. In ihm fahren Arbeitsstunden, importierte Teile, Energie und die Hoffnung auf Käufer jenseits der Grenze mit.

85. Hinter der Bahnlinie liegt weiterhin der fruchtbare Boden, der jedes Jahr neu bestellt werden kann.

86. Doch weder Ernte noch Werk noch Verkehrsachse sichern Wohlstand für sich allein.

87. Ungarns wirtschaftliche Stärke entsteht dort, wo Boden, Können und Lage zusammenarbeiten.

88. Sie bleibt verletzlich, solange entscheidende Preise, Rohstoffe, Aufträge und Wege von Bedingungen außerhalb des Landes abhängen.

89. Das Land lebt daher nicht nur davon, was seine Felder hervorbringen oder seine Fabriken herstellen.

90. Es lebt auch davon, dass andere es erreichen, mit ihm handeln und seine Verbindungen nutzen.