10.1.2 Talaj, levegő és terhelések – Boden, Luft und Belastungen

1. Magyarországon egy téli nap a síkságon hidegebb lehet, mint a fölötte fekvő magasabb területeken.

2. Ez a szokásos hőmérséklet-eloszlás megfordulása több, mint pusztán egy időjárási sajátosság.

3. Egy melegebb légréteg alatt a füst és más szennyező anyagok a talaj közelében felhalmozódhatnak.

4. A táj ekkor kevés teret biztosít számukra a híguláshoz.

5. A kéményből kilépő anyagok ezért nem csupán a fűtött házat érintik.

6. Hasonlóképpen, a szántóföldön egy anyag is átlépheti eredeti határait, ha az eső egy árokba vagy a talajvízbe szállítja.

7. A talaj és a levegő különböző környezeti területek, de az emberi terhelések folyamatos cserén keresztül összekötik őket.

8. A termékeny talaj nem csupán apróra zúzott kőzetből áll.

9. Az ásványi részecskék között pórusok találhatók, amelyekben a víz és a levegő kering, miközben a gyökerek, gombák és más szervezetek megváltoztatják a szerkezetet.

10. A humusz, az átalakult szerves anyag, segít a tápanyagok tárolásában és a talajmorzsák összetartásában.

11. A mezőgazdaság kihasználja ezeket a tulajdonságokat, de gyengítheti is őket.

12. Ennek során meg kell különböztetni a kémiai szennyeződést a talajszerkezet romlásától.

13. Egy tömörödött szántóföld elveszítheti funkcióit, annak ellenére, hogy nem került bele mérgező anyag.

14. Ezzel szemben a szennyezőanyag-terhelés láthatatlan maradhat, miközben a növények eleinte normálisan növekednek.

15. A talajvizsgálatnak ezért többet kell felmérnie, mint a talaj színét vagy egy adott év terméshozamát.

16. Az ásványi műtrágya és az állattenyésztésből származó trágyák többek között nitrogént biztosítanak a növényeknek.

17. A tápanyag-bevitele akkor válik problémássá, ha a mennyiség és az időzítés nem felel meg a növény igényeinek.

18. A nitrát, egy jól vízoldódó nitrogénvegyület, a beszivárgó vízzel a gyökérzettel áthatott talajréteg alá juthat.

19. Ott megfelelő körülmények között eléri a talajvizet, ahelyett, hogy a növény még felhasználná.

20. A homokos talaj másképp tartja vissza a vizet, mint az agyagos talaj, ezért ugyanaz a műtrágyázási folyamat különböző helyszíneken eltérő következményekkel járhat.

21. Az évszak is szerepet játszik, mivel a betakarítás után az élő növényzet nélküli mezők kevesebb nitrogént vesznek fel.

22. A foszfor viszont gyakran a kimosódott talajrészecskékkel együtt jut a víztestekbe.

23. A további tápanyagok ott elősegíthetik az algák növekedését és megváltoztathatják az oxigén-egyensúlyt.

24. A mezőgazdasági veszteségeket ezért nem lehet kizárólag a mező szélén értékelni.

25. A növényvédő szerek esetében a környezeti hatás a hatóanyagtól, annak alkalmazásától és a helyszín jellemzőitől függ.

26. Egyes anyagok vagy azok bomlástermékei kimosódhatnak, mások erősebben kötődnek a talajrészecskékhez.

27. A kötődött maradványok is elhagyhatják a szántóföldet, ha a víz vagy a szél elszállítja ezeket a részecskéket.

28. Egy maradékanyag puszta kimutatása még nem jelenti azt, hogy mekkora az egészségügyi vagy ökológiai kockázat.

29. Ehhez a koncentráció, a hatás időtartama és az érintett szervezetek érzékenysége a döntő.

30. Az a általánosító állítás, hogy minden kezelt talaj mérgezett, éppoly téves lenne, mint az a feltételezés, hogy az engedélyezett alkalmazások semmiféle veszteséget nem okozhatnak.

31. A szükségletekhez igazodó trágyázás, a célzott kezelés és a növényzettel borított szegélysávok a anyagszállítás különböző útjain hatnak.

32. Hatásuk attól függ, hogy illeszkednek-e a helyi talaj- és vízviszonyokhoz.

33. Transdanubia dombos területein az erős eső elmoshatja a talajt a védtelen lejtőkről.

34. Az esőcseppek részecskéket oldanak ki a felszínből, és a lefolyó víz magával viszi őket.

35. Ez a vízi erózió eltávolítja a különösen értékes termőtalajt, amelyben sok szerves anyag és a gyökerek nagy része található.

36. Az elvesztett réteg nem pótolható egyszerűen további műtrágyázással.

37. Nyílt, száraz mezőkön egy másik szállító is közre játszik.

38. A szél finom részecskéket fújhat el, főleg akkor, ha kevés növény vagy betakarítási maradvány védi a felszínt.

39. A Nagy-síkság homokos területein ez a veszély különösen szemléletes, de más száraz talajok is porral járhatnak.

40. Az anyag ezután hiányzik a mezőről, és egyúttal szennyezi a levegőt a szállítási útvonala mentén.

41. A mezőpor így összekötő kapocs a talajveszteség és a légszennyezés között, anélkül, hogy egyenértékűnek tekinthető lenne az égési füsttel.

42. A nehéz gépek ott is megváltoztatják a talajt, ahol láthatóan nem visznek el semmit.

43. Ha nedves szántóföldön haladnak, összenyomhatják a pórusokat, és sűrű réteget hagyhatnak maguk után.

44. A gyökereknek így nehezebb mélyebbre hatolniuk, és az esővíz lassabban szivárog be a talajba.

45. A tömörödött réteg felett időnként víz torlódhat fel, míg a mélyebb talajrétegek nehezebben érhetők el.

46. Később a növényeknek bizonyos körülmények között kevesebb vízkészlet áll rendelkezésre.

47. A tömörödés ezért súlyosbíthatja mind a nedves, mind a száraz időjárás következményeit.

48. Ha ehhez még szerves anyagveszteség is társul, a talajmorzsák stabilitása romlik.

49. A növényborítás, a talajművelés megfelelő módosítása és a nedves területek óvatos kezelése ezért nemcsak a következő termést védi, hanem a talaj azon képességét is, hogy ellensúlyozza az időjárási változásokat.

50. A sóproblémák további megkülönböztetést igényelnek.

51. Magyarország só- és nátriumhatású talajai részben a táj természetes alkotóelemei, és nem feltétlenül jelzik a hibás gazdálkodást.

52. Az Alföld egyes részein az oldott sók a sekély talajvíz hatására a felszínre juthatnak.

53. Ha a víz elpárolog, a sók a talajban maradnak.

54. Kedvezőtlen körülmények között az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés elősegítheti a sók további felhalmozódását.

55. Hogy ez bekövetkezik-e, a felhasznált víz sótartalmától is függ.

56. A magas sókoncentrációk megnehezítik a növények vízfelvételét, míg a cserélhető nátrium magas aránya károsíthatja a talajszerkezetet.

57. A természetes eredetű sós talajok egyúttal különleges élőhelyi közösségeknek is otthont adnak, amelyek védelme más célokat szolgál, mint a szántóföld termékenységének javítása.

58. A mezőgazdasági korlátozásokból ezért nem következik, hogy minden ilyen területet műszakilag át kellene alakítani.

59. A mezőgazdaságon kívül helyenként talajszennyeződések keletkeznek szivárgó raktárak, ipari maradványok vagy nem megfelelően ártalmatlanított hulladékok miatt.

60. A korábbi üzemtelepeken szennyező anyagok maradhatnak vissza, miután a termelést már régóta leállították.

61. Az ilyen szennyezett területek eltérnek a mezőgazdaságból származó, számos mezőre eloszló szennyezőanyag-beviteltől.

62. Vizsgálatuknak tisztáznia kell, hogy milyen anyagok vannak jelen, és hogy az emberek vagy a talajvíz valóban érintkezésbe kerülhet-e velük.

63. Egy leszerelt gyár nem pusztán kora miatt minősül veszélyes területnek.

64. Ugyanígy az új felhasználás sem bizonyítja, hogy a talaj tiszta lenne.

65. Míg a szennyezett talaj évekig képes tárolni az anyagokat, a levegőben a koncentráció gyakran néhány órán belül megváltozik.

66. A levegő esetében a magyarázat a kibocsátás és a koncentráció közötti különbségtétellel kezdődik.

67. A kibocsátás azt a mennyiséget jelenti, amelyet egy forrás kibocsát, míg a koncentráció azt mutatja, hogy ebből mennyi található egy adott légtérfogatban.

68. Ugyanaz a kibocsátott mennyiség erős szél esetén gyorsan felhígulhat, vagy gyenge keveredés esetén magas helyi értékeket eredményezhet.

69. A közúti forgalom nitrogén-oxidokat bocsát ki, és a kopás, valamint a felkavart útpor révén részecskéket is juttat a levegőbe.

70. Az ipar és az energiatermelés – az üzemanyagtól, az eljárástól és a kipufogógáz-tisztítástól függően – különböző anyagokkal járul hozzá a szennyezéshez.

71. Télen ehhez hozzáadódik a lakóépületek fűtése, különösen a szilárd tüzelőanyagok égetése.

72. A nedves fa és a kedvezőtlen égési körülmények fokozhatják a füst- és részecskeképződést.

73. Ezért akár egy nagy gyár nélküli vidéki településen is rossz lehet a levegő minősége télen.

74. Az állattenyésztésből és a trágyázásból származó ammónia emellett olyan kémiai reakciókban is részt vehet, amelyek során a finom részecskék csak a légkörben keletkeznek.

75. Csendes téli időjárás esetén a talaj hőt veszít, és lehűti a közvetlenül felette lévő levegőt.

76. Egy medencében az ilyen hideg levegő nagy területen megmaradhat, miközben felette melegebb levegő helyezkedik el.

77. A meteorológusok ezt a hőmérsékleti fordulatot inverziónak nevezik.

78. Mivel a felemelkedő hideg levegőréteg nehezebb marad, mint a melegebb környezete, a vertikális légcserét ez gátolja.

79. A gyenge téli napfény gyakran nem elegendő ahhoz, hogy a rétegződést gyorsan feloldja.

80. Ugyanakkor hideg időben erősebben fűtenek, így további kibocsátások kerülnek a rosszul átkevert levegőtérbe.

81. A medencei fekvés így fokozza bizonyos szennyezési helyzeteket, de maga nem termel szennyező anyagokat.

82. Magyarország ráadásul nem légmentesen zárt medence, hiszen az időjárásváltozások és az erős szelek biztosítják a levegő cseréjét.

83. Más országokból érkező légtömegek is befolyásolják a szennyezést, ezért az nem magyarázható teljes mértékben helyi forrásokkal.

84. A finompor különböző eredetű és összetételű, levegőben lebegő apró részecskéket jelöl.

85. A szokásos méretosztályok megkülönböztetik azokat a részecskéket, amelyek mélyen bejuthatnak a légutakba, a még finomabb részecskéktől.

86. Ezeknek a részecskéknek a jelenléte növeli a légúti és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

87. A nitrogén-dioxid irritálhatja a légutakat, és súlyosbíthatja a már fennálló légúti betegségeket.

88. Nyáron ehhez hozzáadódik a talajközeli ózon, amely napfény hatására más légszennyező anyagokból keletkezik.

89. Ezt meg kell különböztetni a nagy magasságban található, védő ózonrétegtől.

90. A tiszta égbolt és a jó látótávolság ezért nem bizonyítják a szennyezésmentes levegőt.

91. Ezzel szemben a téli köd részben vízcseppekből áll, így színe önmagában nem helyettesíti a megbízható mérést.

92. A mérési értékek helytől, szennyező anyagtól és időszaktól függően eltérőek, ezért egyetlen téli nap alapján nem lehet következtetni egy egész országra.

93. A törvényes határértékek és az egészségügyi szempontból indokolt ajánlások is különböző feladatokat szolgálnak.

94. A törvényes határérték betartása nem jelenti azt, hogy minden egészségügyi kockázat megszűnt volna.

95. Magyarország hosszú távú fejlődése egyes szennyező anyagok esetében jelentős javulást mutat, például a kén-dioxid esetében, amelynek kibocsátása az ipari struktúrák átalakulása és a műszaki intézkedések következtében csökkent.

96. Ebből azonban nem következik minden szennyezés egyenletes javulása, mivel a forgalom, a fűtési igény és az időjárás eltérő hatással van az egyes szennyező anyagokra.

97. A megnövekedett forgalom részben semlegesítheti a technikai fejlődés eredményeit anélkül, hogy emiatt minden szennyezőanyag-koncentráció szükségszerűen emelkedne.

98. Ami egy mezőn elszáll vagy egy kéményből távozik, végül máshol rakódhat le, és újra elérheti a talajt.

99. A szél, amely feloldja a téli hideglevegő-tavat, megváltoztatja a város szennyezettségét, de nem szünteti meg annak forrásait.

100. A tiszta levegő ezért már az égés során keletkezik, a védett talaj pedig már a mezőgazdasági művelés módjától függ.

1. In Ungarn kann ein Wintertag in der Ebene kälter sein als auf den Höhen darüber.

2. Diese Umkehr der gewöhnlichen Temperaturverteilung ist mehr als eine Besonderheit des Wetters.

3. Unter einer wärmeren Luftschicht können sich Rauch und andere Schadstoffe nahe dem Boden anreichern.

4. Die Landschaft bietet ihnen dann wenig Raum zum Verdünnen.

5. Was aus einem Schornstein austritt, betrifft deshalb nicht nur das Haus, das geheizt wird.

6. Ähnlich überschreitet auf dem Acker ein Stoff seine ursprüngliche Grenze, wenn Regen ihn in einen Graben oder ins Grundwasser transportiert.

7. Boden und Luft sind unterschiedliche Umweltbereiche, doch menschliche Belastungen verbinden sie durch einen ständigen Austausch.

8. Ein fruchtbarer Boden besteht nicht bloß aus zerkleinertem Gestein.

9. Zwischen mineralischen Teilchen liegen Poren, in denen Wasser und Luft zirkulieren, während Wurzeln, Pilze und andere Organismen das Gefüge verändern.

10. Humus, die umgewandelte organische Substanz, hilft dabei, Nährstoffe zu speichern und Bodenkrümel zusammenzuhalten.

11. Landwirtschaft nutzt diese Leistungen, kann sie aber auch schwächen.

12. Dabei muss man chemische Verunreinigung von einer Verschlechterung der Bodenstruktur unterscheiden.

13. Ein verdichteter Acker kann seine Funktionen verlieren, obwohl kein giftiger Stoff hinzugekommen ist.

14. Umgekehrt kann eine Schadstoffbelastung unsichtbar bleiben, während die Pflanzen zunächst normal wachsen.

15. Eine Bodenuntersuchung muss deshalb mehr erfassen als die Farbe der Erde oder den Ertrag eines einzelnen Jahres.

16. Mineralischer Dünger und Wirtschaftsdünger aus der Tierhaltung liefern Pflanzen unter anderem Stickstoff.

17. Problematisch wird die Zufuhr, wenn Menge und Zeitpunkt nicht zum Bedarf der Kultur passen.

18. Nitrat, eine gut wasserlösliche Stickstoffverbindung, kann mit versickerndem Wasser unter die durchwurzelte Bodenschicht gelangen.

19. Dort erreicht es unter entsprechenden Bedingungen das Grundwasser, statt noch von der Pflanze genutzt zu werden.

20. Ein sandiger Boden hält Wasser anders zurück als ein tonreicher Boden, weshalb derselbe Düngevorgang an verschiedenen Standorten unterschiedliche Folgen haben kann.

21. Auch die Jahreszeit entscheidet mit, denn nach der Ernte nehmen Felder ohne lebenden Bewuchs weniger Stickstoff auf.

22. Phosphor gelangt dagegen häufig zusammen mit abgeschwemmten Bodenteilchen in Gewässer.

23. Zusätzliche Nährstoffe können dort das Algenwachstum fördern und den Sauerstoffhaushalt verändern.

24. Landwirtschaftliche Verluste lassen sich daher nicht allein am Rand eines Feldes beurteilen.

25. Bei Pflanzenschutzmitteln hängt die Umweltwirkung vom Wirkstoff, seiner Anwendung und den Eigenschaften des Standorts ab.

26. Manche Stoffe oder ihre Abbauprodukte können ausgewaschen werden, andere binden stärker an Bodenteilchen.

27. Auch gebundene Rückstände können den Acker verlassen, wenn Wasser oder Wind diese Teilchen forttragen.

28. Das bloße Auffinden eines Rückstands sagt noch nicht, wie groß das gesundheitliche oder ökologische Risiko ist.

29. Dafür sind Konzentration, Dauer der Einwirkung und Empfindlichkeit der betroffenen Organismen entscheidend.

30. Eine pauschale Behauptung, jeder behandelte Boden sei vergiftet, wäre ebenso falsch wie die Annahme, zugelassene Anwendungen könnten keinerlei Verluste verursachen.

31. Bedarfsgerechte Düngung, gezielte Behandlung und bewachsene Randstreifen setzen an unterschiedlichen Wegen des Stofftransports an.

32. Ihre Wirkung hängt davon ab, ob sie zur örtlichen Boden- und Wasserlage passen.

33. In den hügeligen Teilen Transdanubiens kann Starkregen Erde von ungeschützten Hängen abtragen.

34. Regentropfen lösen Teilchen aus der Oberfläche, und abfließendes Wasser nimmt sie mit.

35. Diese Wassererosion entfernt besonders wertvollen Oberboden, in dem sich viel organische Substanz und ein großer Teil der Wurzeln befinden.

36. Die verlorene Schicht lässt sich nicht einfach durch zusätzliche Düngung ersetzen.

37. Auf offenen, trockenen Feldern tritt ein anderer Transporteur hinzu.

38. Wind kann feine Teilchen ausblasen, vor allem wenn wenig Pflanzen oder Erntereste die Oberfläche schützen.

39. Auf sandigen Standorten der Großen Tiefebene ist diese Gefahr besonders anschaulich, doch auch andere trockene Böden können Staub liefern.

40. Das Material fehlt anschließend auf dem Feld und belastet zugleich die Luft entlang seines Transportwegs.

41. Feldstaub ist damit eine Verbindung zwischen Bodenverlust und Luftbelastung, ohne dass er mit Verbrennungsrauch gleichgesetzt werden darf.

42. Schwere Maschinen verändern den Boden auch dort, wo nichts sichtbar fortgetragen wird.

43. Befahren sie einen feuchten Acker, können sie die Poren zusammendrücken und eine dichte Schicht hinterlassen.

44. Wurzeln dringen dann schwerer in die Tiefe, und Regenwasser versickert langsamer.

45. Oberhalb einer verdichteten Schicht kann sich zeitweise Wasser stauen, während tiefere Bodenzonen schlechter erschlossen werden.

46. Später stehen den Pflanzen unter Umständen geringere Wasservorräte zur Verfügung.

47. Verdichtung kann deshalb die Folgen sowohl nasser als auch trockener Witterung verschärfen.

48. Wenn zusätzlich organische Substanz verloren geht, leidet die Stabilität der Bodenkrümel.

49. Begrünung, angepasste Bearbeitung und ein vorsichtiger Umgang mit feuchten Flächen schützen daher nicht nur den nächsten Ertrag, sondern auch die Fähigkeit des Bodens, Wetterwechsel abzufangen.

50. Salzprobleme benötigen eine weitere Unterscheidung.

51. Ungarns salz- und natriumbeeinflusste Böden sind teilweise natürliche Bestandteile der Landschaft und nicht automatisch Beweise fehlerhafter Bewirtschaftung.

52. In Teilen der Tiefebene können gelöste Salze mit flachem Grundwasser nach oben gelangen.

53. Verdunstet das Wasser, bleiben die Salze im Boden zurück.

54. Unter ungünstigen Bedingungen können Bewässerung und unzureichende Entwässerung eine zusätzliche Anreicherung fördern.

55. Ob das geschieht, hängt auch vom Salzgehalt des verwendeten Wassers ab.

56. Hohe Salzkonzentrationen erschweren Pflanzen die Wasseraufnahme, während ein hoher Anteil austauschbaren Natriums die Bodenstruktur beeinträchtigen kann.

57. Natürlich entstandene Salzböden tragen zugleich besondere Lebensgemeinschaften, deren Schutz andere Ziele hat als die Verbesserung eines Ackers.

58. Aus einer landwirtschaftlichen Einschränkung folgt deshalb nicht, dass jeder solche Standort technisch verändert werden sollte.

59. Außerhalb der Landwirtschaft entstehen punktuelle Bodenbelastungen durch undichte Lager, industrielle Rückstände oder unsachgemäß entsorgte Abfälle.

60. An früheren Betriebsstandorten können Schadstoffe verbleiben, nachdem die Produktion längst eingestellt wurde.

61. Solche Altlasten unterscheiden sich von den über viele Felder verteilten Einträgen der Landwirtschaft.

62. Ihre Untersuchung muss klären, welche Stoffe vorhanden sind und ob Menschen oder Grundwasser tatsächlich mit ihnen in Kontakt kommen können.

63. Eine stillgelegte Fabrik ist nicht allein aufgrund ihres Alters ein gefährlicher Standort.

64. Ebenso wenig beweist eine neue Nutzung, dass der Untergrund sauber ist.

65. Während verunreinigte Böden Stoffe über Jahre speichern können, verändert sich die Konzentration in der Luft oft innerhalb weniger Stunden.

66. Bei der Luft beginnt die Erklärung mit der Unterscheidung zwischen Ausstoß und Konzentration.

67. Der Ausstoß bezeichnet die Menge, die eine Quelle abgibt, während die Konzentration angibt, wie viel davon in einem bestimmten Luftvolumen vorhanden ist.

68. Dieselbe abgegebene Menge kann bei starkem Wind rasch verdünnt werden oder bei schwacher Durchmischung hohe örtliche Werte erzeugen.

69. Straßenverkehr setzt Stickoxide frei und liefert zusätzlich Partikel durch Abrieb und aufgewirbelten Straßenstaub.

70. Industrie und Energieerzeugung tragen je nach Brennstoff, Verfahren und Abgasreinigung unterschiedliche Stoffe bei.

71. Im Winter kommt die Heizung von Wohnhäusern hinzu, insbesondere die Verbrennung fester Brennstoffe.

72. Feuchtes Holz und ungünstige Verbrennungsbedingungen können Rauch und Partikelbildung verstärken.

73. Auch ein ländlicher Ort ohne große Fabrik kann deshalb schlechte Winterluft haben.

74. Aus Tierhaltung und Düngung entweichendes Ammoniak kann zudem an chemischen Reaktionen beteiligt sein, durch die feine Partikel erst in der Atmosphäre entstehen.

75. Bei ruhiger Winterwitterung verliert der Boden Wärme und kühlt die Luft unmittelbar über ihm ab.

76. In einem Becken kann sich solche kalte Luft großräumig halten, während darüber wärmere Luft liegt.

77. Meteorologen sprechen bei dieser Temperaturumkehr von einer Inversion.

78. Weil ein aufsteigendes kaltes Luftpaket schwerer als die wärmere Umgebung bleibt, wird der vertikale Austausch gehemmt.

79. Die schwache Wintersonne reicht häufig nicht aus, um die Schichtung rasch aufzulösen.

80. Gleichzeitig wird bei Kälte stärker geheizt, sodass zusätzliche Emissionen in ein schlecht durchmischtes Luftvolumen gelangen.

81. Die Beckenlage verstärkt damit bestimmte Belastungssituationen, erzeugt die Schadstoffe aber nicht selbst.

82. Ungarn ist außerdem keine luftdicht geschlossene Schüssel, denn Wetterwechsel und kräftige Winde können die Luft austauschen.

83. Auch aus anderen Ländern herangeführte Luftmassen beeinflussen die Belastung, weshalb sie nicht vollständig aus örtlichen Quellen erklärt werden kann.

84. Feinstaub bezeichnet kleine schwebende Partikel verschiedener Herkunft und Zusammensetzung.

85. Die gebräuchlichen Größenklassen unterscheiden Teilchen, die tief in die Atemwege gelangen können, von noch feineren Partikeln.

86. Ihre Belastung erhöht das Risiko von Erkrankungen der Atemwege und des Herz-Kreislauf-Systems.

87. Stickstoffdioxid kann die Atemwege reizen und bestehende Atemwegserkrankungen verschärfen.

88. Im Sommer tritt bodennahes Ozon hinzu, das unter Sonnenlicht aus anderen Luftschadstoffen entsteht.

89. Es ist von der schützenden Ozonschicht in großer Höhe zu unterscheiden.

90. Ein klarer Himmel und gute Fernsicht beweisen daher keine unbelastete Luft.

91. Umgekehrt besteht sichtbarer Winterdunst teilweise aus Wassertröpfchen, sodass seine Farbe allein keine verlässliche Messung ersetzt.

92. Die Messwerte unterscheiden sich nach Ort, Schadstoff und Zeitraum, weshalb ein einzelner Wintertag kein Urteil über ein ganzes Land erlaubt.

93. Auch gesetzliche Grenzwerte und gesundheitlich begründete Empfehlungen erfüllen unterschiedliche Aufgaben.

94. Ein eingehaltenes gesetzliches Limit bedeutet nicht, dass jedes gesundheitliche Risiko verschwunden ist.

95. Ungarns langfristige Entwicklung zeigt bei manchen Schadstoffen deutliche Verbesserungen, etwa beim Schwefeldioxid, dessen Ausstoß durch veränderte industrielle Strukturen und technische Maßnahmen sank.

96. Daraus folgt jedoch keine gleichmäßige Verbesserung aller Belastungen, denn Verkehr, Heizungsbedarf und Wetter wirken unterschiedlich auf die einzelnen Schadstoffe.

97. Mehr Verkehr kann technische Fortschritte teilweise aufzehren, ohne dass jede Schadstoffkonzentration deshalb zwangsläufig steigen muss.

98. Was auf einem Feld verweht oder aus einem Schornstein entweicht, kann sich schließlich anderswo ablagern und erneut den Boden erreichen.

99. Der Wind, der einen winterlichen Kaltluftsee auflöst, verändert die Belastung einer Stadt, beseitigt aber nicht ihre Quellen.

100. Saubere Luft entsteht deshalb schon bei der Verbrennung, und geschützter Boden schon bei der Art, wie ein Feld bewirtschaftet wird.