10.3.3 A régiók és az uniós szint – Die Regionen und die EU-Ebene

1. Budapest és a közvetlenül szomszédos Pest megye a 2021–2027-es európai támogatási térképen különböző kategóriákban szerepelnek.

2. A főváros ott fejlettebb régiónak, Pest pedig kevésbé fejlettnek minősül.

3. A kettő között nincs új államhatár.

4. Még a külvárosból a budapesti munkahelyre vezető napi utazás sem vezet egy másik gazdasági térségbe.

5. Ennek ellenére éppen ez a felosztás dönthet arról, hogy egy projekt milyen feltételek mellett részesülhet európai támogatásban.

6. Ennek oka egy olyan besorolás, amelynek célja, hogy a területeket statisztikai és támogatási szempontból összehasonlíthatóvá tegye.

7. Ez a Magyarországon megszokott közigazgatási térkép fölé egy további rendszert vet.

8. Hatása különösen ott válik nyilvánvalóvá, ahol egy gazdaságilag szorosan összekapcsolt városi régiót statisztikai szempontból szétválasztanak.

9. Magyarország hagyományos középfokú közigazgatási egységeit megyéknek, magyarul Vármegyéknek nevezik.

10. Ezek egyesítik az állami hatásköröket, az önkormányzatiságot és a történelmileg kialakult hovatartozást, bár ezek a funkciók az idők folyamán megváltoztak.

11. Az európai országok közötti összehasonlításhoz önmagában ez a nemzeti felosztás nem elegendő.

12. Egy hosszú történelemmel rendelkező egységnek nem feltétlenül kell ugyanakkora lakosságszámmal vagy ugyanazokkal a feladatokkal rendelkeznie, mint egy hasonló nevű egységnek a szomszédos országban.

13. Aki a regionális gazdasági erőt kívánja összehasonlítani, annak ezért közös módszerre van szüksége.

14. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala, ehhez a NUTS területi rendszert használja.

15. A rövidítés a statisztikai területi egységek rendszerének francia elnevezéséből származik.

16. A szakmai elnevezés mögött egy gyakorlati kérdés áll: mely területeket kell egymással összehasonlítani?

17. A NUTS a területeket három, egymásba ágyazott szintre osztja.

18. A NUTS 1 nagy területi egységeket, a NUTS 2 a számos regionális politikai összehasonlítás szempontjából meghatározó régiókat, a NUTS 3 pedig kisebb egységeket ír le.

19. Egy község ettől még nem válik megyévé, és egy megye sem szűnik meg attól, hogy egy nagyobb régióhoz sorolják.

20. A különböző szintek különböző elemzésekhez szolgálnak.

21. A NUTS 2024 területi felosztás szerint Magyarországnak három egysége van az első, nyolc a második és húsz a harmadik szinten.

22. A harmadik szint húsz egységét a tizenkilenc megye és Budapest alkotja.

23. Az első szinten Közép-Magyarország, Duna-vidék, valamint a Nagyalföld és Észak-Magyarország kerül összevonásra.

24. Közöttük helyezkedik el az a szint, amelyen Magyarország régiói az európai támogatási összehasonlításban különösen jól láthatóvá válnak.

25. A statisztikai régió azonban nem egyenlő a kormányzattal.

26. A magyar NUTS-2 régiók nem alkotnak további általános önkormányzati szintet választott regionális parlamenttel, a német szövetségi tartományok mintájára.

27. Nevükből ezért nem derül ki, ki tartja karban az utakat vagy ki adja ki az építési engedélyeket.

28. Ehhez az adott nemzeti hatásköröket kell megvizsgálni.

29. Egy régió fontos lehet adatok és programok szempontjából, anélkül, hogy a területére vonatkozó összes döntést maga hozná meg.

30. Hasonlóképpen, egy nemzeti támogatási program több régiót is érinthet.

31. Az igazgatás, a tervezés és a statisztika tehát részben ugyanazokat a határokat használja, de különböző feladatokat lát el.

32. Ez a megkülönböztetés megakadályozza, hogy egy európai táblázat sorát összetévesszék egy önálló politikai területi egységgel.

33. Magyarország nagyobb tervezési régiói nem csak a 2004-es EU-csatlakozás után jöttek létre.

34. Már 1998-ban egy parlamenti határozat hét régióra osztotta fel az országot.

35. Az európai együttműködésre való felkészülés fontos összefüggés volt, de a regionális tervezésnek voltak belföldi okai is.

36. A közlekedési kapcsolatok, a gazdasági kapcsolatok és a fejlesztési problémák nem érnek véget minden megyehatárnál.

37. Több szomszédos megyét együttesen vizsgálva ezek az összefüggések világosabban láthatók.

38. 2018 januárja óta nyolc tervezési és statisztikai régió létezik, mivel Közép-Magyarországot a második NUTS-szinten Budapestre és Pestre osztották fel.

39. A „Közép-Magyarország” elnevezés a felette álló első szinten megmaradt.

40. Aki régebbi dokumentumokban hét régiót talál, az ezért gyakran egy korábbi területi felosztást lát, és nem egyszerűen számolási hibát.

41. A többi hat régió a NUTS 2024 szerinti területi felosztás szerint mindegyik három megyét foglal magában.

42. Nyugat-Tánulnia például Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában.

43. Ezzel összeköti a Győr körüli északnyugati térséget a nyugati országhatár mentén fekvő, délebbre elhelyezkedő területekkel.

44. Ez az összevonás átfogó gazdasági jellemzőket tár fel, bár az egyes megyék korántsem egyformák.

45. Az Északi Nagyalföldön Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket együttesen vizsgálják.

46. Debrecen így ugyanahhoz a statisztikai régióhoz tartozik, mint azok a vidéki térségek, amelyek gazdasági szerkezete eltérő.

47. A régiók nevei olyan térbeli fogalmakra utalnak, mint a Duna-menti régió vagy az Alföld.

48. Pontos határaik azonban a meglévő területi egységeket követik, és nem tekinthetők pusztán természeti vagy kulturális tájak határainak.

49. Az Európai Unió ennek érdekében nem ír elő tagállamainak mindenhol azonos közigazgatási szervezetet.

50. A NUTS-nak lehetőség szerint a meglévő közigazgatási felosztásokat kell felhasználnia.

51. Amennyiben egy szükséges szinten nincsenek megfelelő közigazgatási egységek, a kisebb egységeket statisztikai térségekké lehet összevonni.

52. Az összehasonlíthatósághoz a lakosságszámra vonatkozó irányértékek is tartoznak.

53. A NUTS 2 esetében a tervezett létszámtartomány 800 000 és három millió lakos között van, wobei a szabályok az adminisztratív és nem adminisztratív egységeket eltérően kezelik, és kivételeket is engedélyeznek.

54. A referenciaértékek tehát nem hoznak létre teljesen azonos méretű régiókat.

55. Ezenkívül a felosztásnak hosszabb távon is kellően stabilnak kell maradnia, hogy a fejlemények mérhetőek legyenek.

56. Ha a határok folyamatosan változnának, a látszólagos javulás pusztán abból származhatna, hogy egy jómódú részterület újonnan csatlakozik.

57. A statisztikai felosztás pénzügyi kérdéssé válik, amint az európai kohéziós politika ehhez kapcsolódik.

58. A kohézió itt gazdasági, társadalmi és területi összetartást jelent.

59. A támogatás célja többek között a fejlettségi különbségek csökkentése, valamint a munkához, az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

60. Fontos mérőszám az egy főre jutó regionális bruttó hazai termék.

61. A bruttó hazai termék azt a gazdasági teljesítményt méri, amely egy adott területen keletkezik.

62. Nemzetközi összehasonlításokhoz vásárlóerő-paritásra számítják át, hogy a különböző árszintek kevésbé torzítsák az összehasonlítást.

63. Ez az érték nem az egyes lakosok által kapott átlagos jövedelem.

64. Nem is írja le közvetlenül, hogy egy eldugott falu milyen színvonalú orvosi ellátásban részesül.

65. A 2021–2027-es támogatási időszakra vonatkozóan a kohéziós politika három fejlettségi kategóriát különböztet meg.

66. A kevésbé fejlett régiók a vonatkozó számítás szerint az EU-ban az egy főre jutó átlagos bruttó hazai termék 75 százaléka alatt helyezkednek el.

67. Az átmeneti régiók 75 és 100 százalék között, a fejlettebb régiók pedig e felett helyezkednek el.

68. A besorolás egy meghatározott támogatási időszakra vonatkozik, az erre a célra előírt adatok és szabályok alapján.

69. Egy később közzétett éves érték ezért nem változtatja meg automatikusan egy folyamatban lévő program kategóriáját.

70. Magyarországon ebben az időszakban Pest megyét és a Budapesten kívüli hat többi régiót kevésbé fejlettnek minősítették.

71. Budapest a fejlettebb régiók kategóriájába tartozik.

72. Egy fejlettebb régió is részesülhet támogatásban, azonban más támogatási feltételek mellett és eltérő pénzügyi súlyozással.

73. A felosztás befolyásolja azt az átlagot, amelyre az ilyen szabályokat alkalmazzák.

74. Ha egy gazdaságilag erős fővárost és egy gyengébb külvárosi területet együttesen számolnak, a főváros teljesítménye emeli a közös terület értékét.

75. A külvárosi területek alacsonyabb értéke így részben elrejtődik a regionális átlagban.

76. Budapest és Pest korábbi összevonása pontosan ezt a méretbeli problémát mutatta.

77. A szétválasztás után a két területet NUTS-2-szinten önállóan értékelik.

78. Ezáltal Pest nem lett hirtelen szegényebb, és Budapest sem kapott egyik napról a másikra további vállalkozásokat.

79. Először is a meglévő különbségek kimutatásának módja változott meg.

80. Egy határ tehát megváltoztathatja a támogatási értékelést, annak ellenére, hogy a házak, a munkahelyek és a napi ingázási útvonalak a korábbi helyükön maradnak.

81. A különálló értékek is gondos értelmezést igényelnek.

82. Lehet, hogy az emberek Pesten laknak, de Budapesten dolgoznak, így munkájuk hozzájárul a főváros gazdasági teljesítményéhez.

83. Az egy főre jutó számítás során ezt a teljesítményt az adott terület lakosságához viszonyítják.

84. Az erős ingázói kapcsolatok ennek következtében különösen szembetűnővé tehetik a bruttó hazai termékben megnyilvánuló különbséget egy központi város és környéke között.

85. A háztartási adatok, valamint a foglalkoztatásra és az elérhetőségre vonatkozó információk ezért kiegészítik a képet.

86. Egy kevésbé fejlett régión belül is lehet gazdaságilag erős város.

87. Egy fejlettebb régión belül is élhetnek szegénységben élő emberek.

88. A támogatási kategória egy térbeli kiindulási helyzetet jelöl meg, nem pedig az egyes lakosok életkörülményeit értékeli.

89. A besorolásból továbbá nem következik automatikus pénzáramlás minden önkormányzat számára.

90. A támogatásokat programok, kiválasztási eljárások és konkrét projektek keretében ítélik oda, amelyek feltételei az időszaktól és az eszköztől függően eltérőek.

91. A pályázóknak meg kell felelniük a vonatkozó feltételeknek, és a rendelkezésre álló források önmagukban még nem garantálják a hatékony megvalósítást.

92. Ebben az európai előírások és a nemzeti döntések együttesen hatnak.

93. Az elosztás politikailag vitatott, mivel különböző helyszínek, projektek és csoportok versengenek egymással a korlátozott erőforrásokért.

94. A közös európai szabályok támogatói az összehasonlítható mércéket és a hátrányos helyzetű térségek támogatását hangsúlyozzák, míg a kritikusok nagyobb súlyt fektetnek a nemzeti döntési mozgástérre vagy a kiválasztási kritériumokra.

95. Az ilyen értékelések nem változtatnak azon a tényen, hogy a határok és a számítások ellenőrizhető következményekkel járnak a támogatási feltételekre nézve.

96. A Budapestről és Pestről készült térképen ezért több látható, mint egy statisztika: ugyanaz a városi régió térbelileg egybe tartozik, mégis egy közös európai feladat keretében két különböző számításba sorolják be.

1. Budapest und das unmittelbar angrenzende Komitat Pest erscheinen auf der europäischen Förderkarte für 2021 bis 2027 in unterschiedlichen Kategorien.

2. Die Hauptstadt gilt dort als stärker entwickelte Region, Pest als weniger entwickelte.

3. Zwischen beiden verläuft keine neue Staatsgrenze.

4. Auch die tägliche Fahrt von einem Vorort zum Arbeitsplatz in Budapest führt nicht in einen anderen Wirtschaftsraum.

5. Dennoch kann dieselbe Linie darüber mitentscheiden, unter welchen Bedingungen ein Vorhaben europäische Unterstützung erhält.

6. Der Grund liegt in einer Einteilung, die Räume für Statistik und Förderung vergleichbar machen soll.

7. Sie legt über Ungarns vertraute Verwaltungskarte eine weitere Ordnung.

8. Besonders deutlich wird ihre Wirkung dort, wo eine wirtschaftlich eng verbundene Stadtregion statistisch auseinandergeteilt wird.

9. Die traditionellen mittleren Verwaltungseinheiten Ungarns heißen Komitate, auf Ungarisch Vármegyék.

10. Sie verbinden staatliche Zuständigkeiten, Selbstverwaltung und historisch gewachsene Zugehörigkeit, wobei sich diese Funktionen im Lauf der Zeit verändert haben.

11. Für Vergleiche zwischen europäischen Ländern reicht eine solche nationale Einteilung allein nicht aus.

12. Eine Einheit mit langer Geschichte muss weder dieselbe Einwohnerzahl noch dieselben Aufgaben haben wie eine ähnlich benannte Einheit im Nachbarland.

13. Wer regionale Wirtschaftskraft vergleichen will, braucht deshalb ein gemeinsames Verfahren.

14. Eurostat, das statistische Amt der Europäischen Union, verwendet dafür die Gebietssystematik NUTS.

15. Das Kürzel stammt aus der französischen Bezeichnung für eine Systematik statistischer Gebietseinheiten.

16. Hinter dem technischen Namen steht eine praktische Frage: Welche Räume sollen miteinander verglichen werden?

17. NUTS ordnet die Gebiete in drei ineinander verschachtelte Ebenen.

18. NUTS 1 beschreibt große Teilräume, NUTS 2 die für viele regionalpolitische Vergleiche maßgeblichen Regionen und NUTS 3 kleinere Einheiten.

19. Eine Gemeinde wird dadurch nicht zum Komitat, und ein Komitat verschwindet nicht, weil es einer größeren Region zugerechnet wird.

20. Die verschiedenen Ebenen dienen unterschiedlichen Auswertungen.

21. Nach der Gebietseinteilung NUTS 2024 besitzt Ungarn drei Einheiten auf der ersten, acht auf der zweiten und zwanzig auf der dritten Ebene.

22. Die zwanzig Einheiten der dritten Ebene bestehen aus den neunzehn Komitaten und Budapest.

23. Auf der ersten Ebene werden Zentralungarn, Transdanubien sowie die Große Tiefebene und Nordungarn zusammengefasst.

24. Dazwischen liegt die Ebene, auf der Ungarns Regionen im europäischen Fördervergleich besonders sichtbar werden.

25. Eine statistische Region ist allerdings keine Regierung.

26. Die ungarischen NUTS-2-Regionen bilden keine zusätzliche allgemeine Selbstverwaltungsebene mit einem gewählten Regionalparlament nach dem Muster deutscher Bundesländer.

27. Aus ihrem Namen lässt sich deshalb nicht ablesen, wer eine Straße unterhält oder eine Baugenehmigung erteilt.

28. Dafür müssen die jeweiligen nationalen Zuständigkeiten geprüft werden.

29. Eine Region kann als Bezugsraum für Daten und Programme wichtig sein, ohne sämtliche Entscheidungen für ihr Gebiet selbst zu treffen.

30. Ebenso kann ein nationales Förderprogramm mehrere Regionen betreffen.

31. Verwaltung, Planung und Statistik verwenden somit teilweise dieselben Grenzen, verfolgen aber verschiedene Aufgaben.

32. Diese Unterscheidung verhindert, dass eine europäische Tabellenzeile mit einer eigenständigen politischen Gebietskörperschaft verwechselt wird.

33. Ungarns größere Planungsregionen entstanden nicht erst nach dem EU-Beitritt von 2004.

34. Bereits 1998 legte ein Parlamentsbeschluss eine Einteilung in sieben Regionen fest.

35. Die Vorbereitung auf die europäische Zusammenarbeit war ein wichtiger Zusammenhang, doch regionale Planung hatte auch innerungarische Gründe.

36. Verkehrsverbindungen, Wirtschaftsbeziehungen und Entwicklungsprobleme enden nicht an jeder Komitatsgrenze.

37. Mehrere benachbarte Komitate gemeinsam zu betrachten, kann solche Zusammenhänge deutlicher zeigen.

38. Seit Januar 2018 bestehen acht Planungs- und Statistikregionen, weil Zentralungarn auf der zweiten NUTS-Ebene in Budapest und Pest geteilt wurde.

39. Die Bezeichnung Zentralungarn blieb auf der übergeordneten ersten Ebene erhalten.

40. Wer in älteren Unterlagen sieben Regionen findet, sieht daher häufig einen früheren Gebietsstand und nicht einfach einen Zählfehler.

41. Die sechs anderen Regionen bündeln nach dem Gebietsstand NUTS 2024 jeweils drei Komitate.

42. Westtransdanubien umfasst beispielsweise Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala.

43. Damit verbindet es den nordwestlichen Raum um Győr mit weiter südlich gelegenen Gebieten entlang der westlichen Landesgrenze.

44. Diese Zusammenfassung macht übergreifende wirtschaftliche Merkmale sichtbar, obwohl die einzelnen Komitate keineswegs gleich sind.

45. In der Nördlichen Großen Tiefebene werden Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok und Szabolcs-Szatmár-Bereg gemeinsam betrachtet.

46. Debrecen gehört damit zu derselben statistischen Region wie ländliche Räume, deren Wirtschaftsstruktur anders aussieht.

47. Die Namen der Regionen greifen räumliche Vorstellungen wie Transdanubien oder die Tiefebene auf.

48. Ihre genauen Grenzen folgen jedoch bestehenden Gebietseinheiten und sind nicht als reine Abgrenzungen von Natur- oder Kulturlandschaften zu verstehen.

49. Die Europäische Union schreibt ihren Mitgliedern dafür keine überall identische Verwaltungsorganisation vor.

50. NUTS soll vorhandene administrative Einteilungen möglichst nutzen.

51. Wo auf einer benötigten Ebene keine geeigneten Verwaltungseinheiten bestehen, können kleinere Einheiten zu statistischen Räumen zusammengefasst werden.

52. Zur Vergleichbarkeit gehören Richtwerte für die Einwohnerzahl.

53. Für NUTS 2 liegt der vorgesehene Größenbereich zwischen 800.000 und drei Millionen Einwohnern, wobei die Regeln administrative und nicht administrative Einheiten unterschiedlich behandeln und Ausnahmen zulassen.

54. Die Richtwerte schaffen also keine vollkommen gleich großen Regionen.

55. Außerdem soll der Zuschnitt über längere Zeit ausreichend stabil bleiben, damit Entwicklungen messbar sind.

56. Würden die Grenzen ständig wechseln, könnte eine scheinbare Verbesserung lediglich daraus entstehen, dass ein wohlhabender Teilraum neu hinzukommt.

57. Aus der statistischen Einteilung wird eine finanzielle Frage, sobald die europäische Kohäsionspolitik daran anknüpft.

58. Kohäsion bedeutet hier wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Zusammenhalt.

59. Die Förderung soll unter anderem Entwicklungsunterschiede verringern und den Zugang zu Arbeit, Infrastruktur und Dienstleistungen verbessern.

60. Ein wichtiger Maßstab ist das regionale Bruttoinlandsprodukt je Einwohner.

61. Das Bruttoinlandsprodukt erfasst die wirtschaftliche Leistung, die innerhalb eines Gebietes entsteht.

62. Für internationale Vergleiche wird es in Kaufkraftstandards umgerechnet, damit unterschiedliche Preisniveaus den Vergleich weniger verzerren.

63. Der Wert ist kein durchschnittliches Einkommen, das jeder Einwohner erhält.

64. Er beschreibt auch nicht unmittelbar, wie gut ein abgelegenes Dorf medizinisch versorgt ist.

65. Für die Förderperiode 2021 bis 2027 unterscheidet die Kohäsionspolitik drei Entwicklungskategorien.

66. Weniger entwickelte Regionen liegen nach der maßgeblichen Berechnung unter 75 Prozent des durchschnittlichen Bruttoinlandsprodukts je Einwohner der EU.

67. Übergangsregionen liegen zwischen 75 und 100 Prozent, stärker entwickelte darüber.

68. Die Einordnung erfolgt für einen festgelegten Förderzeitraum auf Grundlage der dafür vorgesehenen Daten und Regeln.

69. Ein später veröffentlichter Jahreswert verändert deshalb nicht automatisch die Kategorie eines laufenden Programms.

70. In Ungarn wurden für diese Periode Pest und die sechs übrigen Regionen außerhalb Budapests als weniger entwickelt eingestuft.

71. Budapest gehört zur Kategorie der stärker entwickelten Regionen.

72. Auch eine stärker entwickelte Region kann Unterstützung erhalten, allerdings unter anderen Förderbedingungen und mit einer anderen finanziellen Gewichtung.

73. Der Zuschnitt beeinflusst den Durchschnitt, auf den solche Regeln angewendet werden.

74. Werden eine wirtschaftsstarke Hauptstadt und ein schwächeres Umland gemeinsam berechnet, hebt die Leistung der Hauptstadt den Wert des gemeinsamen Gebietes.

75. Ein niedrigerer Wert im Umland wird dann im regionalen Mittel teilweise verdeckt.

76. Die frühere Zusammenfassung von Budapest und Pest zeigte genau dieses Problem der Maßstabsebene.

77. Nach der Trennung werden die beiden Gebiete auf NUTS-2-Ebene eigenständig bewertet.

78. Dadurch wurde Pest nicht plötzlich ärmer, und Budapest erhielt nicht über Nacht zusätzliche Betriebe.

79. Verändert hatte sich zunächst die Art, in der die vorhandenen Unterschiede ausgewiesen wurden.

80. Eine Grenze kann also die Förderbewertung verändern, obwohl die Häuser, Arbeitsplätze und täglichen Wege an ihrem bisherigen Ort bleiben.

81. Auch die getrennten Werte verlangen eine sorgfältige Deutung.

82. Menschen können in Pest wohnen und in Budapest arbeiten, sodass ihre Arbeit zur Wirtschaftsleistung der Hauptstadt beiträgt.

83. Bei der Berechnung je Einwohner wird diese Leistung mit der Wohnbevölkerung des jeweiligen Gebietes ins Verhältnis gesetzt.

84. Starke Pendlerverflechtungen können dadurch den Unterschied zwischen einer Kernstadt und ihrem Umland im Bruttoinlandsprodukt besonders deutlich erscheinen lassen.

85. Haushaltsdaten und Informationen zu Beschäftigung oder Erreichbarkeit ergänzen deshalb das Bild.

86. Innerhalb einer weniger entwickelten Region kann eine wirtschaftsstarke Stadt liegen.

87. Innerhalb einer stärker entwickelten Region können Menschen in Armut leben.

88. Die Förderkategorie benennt eine räumliche Ausgangslage, sie beurteilt nicht die Lebensverhältnisse jedes einzelnen Bewohners.

89. Aus der Einstufung folgt außerdem kein automatischer Geldfluss an jede Gemeinde.

90. Fördermittel werden über Programme, Auswahlverfahren und konkrete Vorhaben vergeben, deren Bedingungen sich nach Zeitraum und Instrument unterscheiden.

91. Antragsteller müssen die jeweiligen Voraussetzungen erfüllen, und verfügbare Mittel allein sichern noch keine wirksame Umsetzung.

92. Europäische Vorgaben und nationale Entscheidungen wirken dabei zusammen.

93. Die Verteilung ist politisch umstritten, weil unterschiedliche Orte, Vorhaben und Gruppen miteinander um begrenzte Ressourcen konkurrieren.

94. Befürworter gemeinsamer europäischer Regeln betonen vergleichbare Maßstäbe und Unterstützung für benachteiligte Räume, während Kritiker nationale Entscheidungsspielräume oder die Auswahlkriterien stärker gewichten.

95. Solche Bewertungen ändern nichts daran, dass die Grenzen und Berechnungen überprüfbare Folgen für Förderbedingungen haben.

96. Auf der Karte zwischen Budapest und Pest wird deshalb mehr sichtbar als eine Statistik: dieselbe Stadtregion gehört räumlich zusammen und wird für eine gemeinsame europäische Aufgabe dennoch in zwei verschiedene Rechnungen eingeordnet.