4. Éghajlat és időjárás – Klima und Wetter

1. 2022 nyarán Nyugat-Tran-Duna vidékén sok helyen több mint 250 milliméter csapadék hullott, míg az ország Tisza-tól keletre fekvő nagy részein még 80 millimétert sem értek el.

2. Területre átszámítva ez több mint 250 liter vizet jelent négyzetméterenként, szemben a kevesebb mint 80 literrel.

3. E régiók között nem egy másik kontinens fekszik, hanem ugyanazon magyar medence egy része.

4. Ennek ellenére a nyár a talajuk és növényeik szempontjából nagyon eltérően alakult.

5. A mérések olyan térbeli ellentétet mutatnak, amelyet a „nyári időjárás” kifejezés könnyen elrejt.

6. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugat mindig csapadékos, a kelet pedig mindig száraz lenne.

7. Az eső eloszlása is évről évre változhat.

8. Aki meg akarja érteni Magyarország időjárását, annak ezért a helyszín elhelyezkedése mellett a helyet elérő levegő útját is figyelembe kell vennie.

9. Magyarország Európa mérsékelt éghajlati övezetében fekszik, egy nagy, hegyekkel körülvett síkság belsejében.

10. Ezt a Kárpát-medencét északon és keleten a Kárpátok, nyugaton az Alpok, délnyugaton pedig a Dinári-hegység határolja.

11. A hegyvonulatok túlnyomórészt a szomszédos országokhoz tartoznak, de Magyarországon belüli időjárásra is hatással vannak.

12. Felettük olyan légtér húzódik át, amelynek mozgása messze túlnyúlik a medencén.

13. A nyugati Atlanti-óceán, a keleti kiterjedt szárazföldi területek és a déli Földközi-tengeri térség különböző feltételeket teremtenek a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében.

14. Magyarország mindhárom hatás körzetében fekszik.

15. Ebből egy átmeneti éghajlat alakul ki, amelynek kifejezett kontinentális jellemzői vannak.

16. Az „átmeneti” kifejezés itt nem határozatlanságot jelent, hanem egy olyan földrajzi elhelyezkedést, ahol különböző hatások egymásra hatnak és váltakoznak.

17. Az időjárás és az éghajlat közötti különbség segít ezeket a változásokat helyesen értelmezni.

18. Az időjárás egy adott helyen, egy adott időpontban fennálló légköri állapotot jelenti, beleértve az óráról órára vagy napról napra bekövetkező változásokat is.

19. Az éghajlat viszont az időjárás hosszabb időtartamra vonatkozó statisztikai jellemzőit írja le.

20. Ide tartoznak nemcsak az átlaghőmérsékletek, hanem a ingadozások, a gyakoriságok és a szokatlan körülmények valószínűsége is.

21. Az éghajlati átlagok kiszámításához általában harmincéves időszakokat vesznek alapul, hogy az egyes kiugró nyarak vagy telek kevésbé befolyásolják az eredményt.

22. Egy hűvös, esős nap tehát nem cáfolja a meleg nyarakkal jellemezhető éghajlatot.

23. Hasonlóképpen egy enyhe téli hét még nem teszi Magyarországot mediterrán országgá.

24. Az éghajlat inkább azt a keretet határozza meg, amelyen belül különböző időjárási helyzetek alakulhatnak ki.

25. Ez a keret lehetővé teszi a változásokat anélkül, hogy minden változás máris az éghajlat megváltozását jelentené.

26. A széllel nem csupán melegebb vagy hűvösebb hőmérsékletek érkeznek, hanem nagy légtömegek is, amelyeknek megvan a maguk előzménye.

27. A meteorológusok ilyen légtömeget „légtömegnek” neveznek, ha a hőmérséklet és a páratartalom egy kiterjedt területen belül viszonylag hasonló.

28. Ezek a tulajdonságok ott alakulnak ki, ahol a levegő hosszabb ideig bizonyos felületek felett tartózkodik.

29. A tenger felett párolgás révén nedvességet vehet fel, miközben hőmérsékletváltozását a víz enyhíti.

30. Egy nagy szárazföldi terület felett ez a kiegyenlítő hatás hiányzik.

31. A levegő azonban nem visel változatlan eredetjelölést.

32. Útja során felmelegszik vagy lehűl, csapadék formájában vizet veszít, és új nedvességet vesz fel.

33. Ezért a szélirány önmagában még nem árul el mindent a várható időjárásról.

34. Döntő fontosságú az is, hogy a levegő eredetileg honnan származik, és mely területeken haladt át útja során.

35. Magyarország az uralkodó nyugati szelek övezetéhez tartozik, így az atlanti hatások rendszeresen eljutnak a medencébe.

36. Hatásuk az évszaktól és az Atlanti-óceán térségén belüli eredetüktől függ.

37. Télen a tengeri levegő véget vethet egy erős fagyos időszaknak, mivel melegebb, mint a belföld lehűlt levegője.

38. Nyáron viszont ugyanez a tengeri hatás hűvösséget hozhat.

39. Ekkor a felhők korlátozzák a napsugárzást, és hűvösebb levegő váltja fel a szárazföld felett korábban felmelegedett levegőt.

40. Az atlanti hatás tehát nem egyszerűen meleget jelent.

41. Gyakran kiegyensúlyozó hatással bír, ugyanakkor gyors időjárásváltozásokat is okozhat esővel és széllel.

42. Kelet felé a tenger közvetlen hatása összességében csökken, anélkül, hogy egy meghatározott vonalon eltűnne.

43. Európa nagy szárazföldi területei másképp reagálnak az évszakok váltakozására, mint a tenger.

44. A szárazföldi felületek a napsugárzás hatására gyorsan felmelegednek, és hőjüket ugyanolyan gyorsan elveszíthetik.

45. A tengerben viszont az energia jelentős víztérfogatban tárolódik és keveredik.

46. Ezáltal hőmérséklet-változása lassabb.

47. Kontinentalitásnak nevezzük a szárazföld hatását, amely többek között elősegíti a nyár és a tél közötti nagyobb hőmérséklet-különbségeket.

48. Magyarország esetében ez meleg vagy akár forró nyarat és olyan telet jelent, amikor jelentős fagy is előfordulhat.

49. Ha télen hideg levegő áramlik be a keleti vagy északkeleti kontinentális területről, az fokozhatja ezt a lehűlést.

50. A nyári meleg viszont mind a kontinentális jellegű levegővel, mind a déli irányból érkező levegőáramlással kialakulhat.

51. Nem minden hőhullám keletről érkezik.

52. A medence felett tartósan besütő napfény is megváltoztatja a levegőt, így hőmérséklete nem magyarázható kizárólag eredetével.

53. A Földközi-tengeri térség további tényezőt ad ehhez a kölcsönhatáshoz.

54. A déli áramlatok révén viszonylag meleg és nedves levegő juthat el Közép-Európába.

55. Ennek jelentősége különösen nyilvánvalóvá válik az alacsony nyomású területek esetében, amelyek a Földközi-tengeri térségben alakulnak ki vagy erősödnek meg, majd befolyásolják a Kárpátok medencéjének időjárását.

56. Ezek bőséges csapadékot hozhatnak.

57. Egy mediterrán alacsony nyomású terület ezért korántsem jelenti mindig a napos, enyhe időt.

58. Télen a csapadék hideg levegővel találkozhat, és hó formájában hullhat.

59. Az, hogy egy helyen eső, hó vagy eleinte enyhébb levegő érkezik-e, az alacsony nyomású terület pályájától és a medencéhez viszonyított helyzetétől függ.

60. A pálya itt azt az utat jelenti, amelyet egy nyomásterület fejlődése során bejár.

61. A déli hatást éppúgy nem lehet csupán a nyári melegre redukálni, mint a nyugati hatást az esőre.

62. Hogy milyen levegő éri el Magyarországot, azt lényegében a magas- és alacsonynyomású területek eloszlása határozza meg Európában.

63. A légnyomás a levegőnek egy felület feletti súlyából keletkezik, és a térbeli nyomáskülönbségek mozgásba hozzák a levegőt.

64. A Föld forgása eltéríti ezt a mozgást, így a levegő nem egyszerűen a legrövidebb úton áramlik a magasnyomású területről az alacsonynyomású területre.

65. A nyomásrendszerekkel együtt ezért a légtömegek útvonala is változik.

66. Egy magasnyomású területen a levegő gyakran süllyed, eközben felmelegszik, és megnehezíti a kiterjedt esőfelhők kialakulását.

67. Egy tartós magasnyomás megszakíthatja a közeledő időjárási frontok egyébként gyakori következményeit.

68. Ilyenkor egy időjárási helyzet több napig vagy még hosszabb ideig fennmarad.

69. Magyarország változékonysága kifejezetten magában foglalja az ilyen állandó szakaszokat is.

70. A száraz, forró időszak nem abból adódik, hogy a különböző hatások naponta váltakoznak, hanem éppen abból, hogy a váltakozás időnként elmarad.

71. Az időjárási front a különböző tulajdonságú légtömegek közötti átmeneti zóna.

72. Ha hűvösebb levegő érkezik, az kényszerítheti a melegebb levegőt emelkedésre.

73. A magasság növekedésével a felemelkedő levegő kitágul és lehűl.

74. Ha elegendő vízgőz van jelen, és a levegő kellő mértékben lehűl, felhőcseppek keletkeznek.

75. Ebből a folyamatból eső, megfelelő körülmények között pedig zivatar alakulhat ki.

76. Egy forró időszakot követő időjárásváltozás ezért több, mint pusztán alacsonyabb hőmérséklet bekövetkezése.

77. A levegő kicserélődik, felemelkedik és újra összekeveredik.

78. Az időjárásváltozás erőssége a páratartalomtól, a hőmérséklet-eloszlástól és a különböző magasságokban zajló mozgástól függ.

79. Két légtömeg találkozása tehát nem feltétlenül vezet zivatarhoz.

80. A hegyvidéki keret megváltoztatja ezeket a nagy kiterjedésű folyamatokat, anélkül, hogy egy zárt falhoz hasonlóan megállítaná őket.

81. A levegő átáramolhat a hegyvonulatokon, alacsonyabb átjárókon haladhat át, vagy a hegyek körül kanyarodhat.

82. Ha nedves levegő találkozik egy lejtővel, a emelkedő terep gyakran felfelé kényszeríti azt.

83. Az emelkedés során bekövetkező lehűlés elősegíti a felhők kialakulását és a csapadékot a szél felé néző oldalon.

84. A hegyvonulaton túl a levegő ismét süllyedhet, felmelegedhet, és ezáltal viszonylag szárazabbá válhat.

85. Egy ilyen esőárnyék hozzájárul a belterület alacsonyabb páratartalmához, de önmagában nem magyarázza annak eloszlását.

86. Ugyanilyen fontosak a tengerektől való távolság és a megfelelő áramlási útvonalak.

87. Az 1991 és 2020 közötti évek átlagában a Zagyva, a Tisza és a Hármas-Körös mentén fekvő legszárazabb összefüggő területeken évente körülbelül 500–550 milliméter csapadék hullott.

88. Délnyugaton és a magasabb hegyvidéki területeken a csapadékmennyiség jelentősen meghaladta ezt az értéket, helyenként akár 800 millimétert is meghaladva.

89. Ez a különbség azt mutatja, hogy a tengerhez való közelség és a domborzat együttesen hatnak, ahelyett, hogy egyszerű ellentétet teremtenének a peremterületek és a teljes középső terület között.

90. Télen a medence különösen erőteljesen befolyásolhatja az időjárási viszonyok egy másik részét.

91. Nyugodt időjárási körülmények között a talaj lehűl, és hőt von el a fölötte lévő levegőből is.

92. A hideg levegő sűrűbb, mint a melegebb, és alacsonyabb rétegekben gyűlhet össze.

93. Ha fölötte melegebb levegő található, a magassággal járó szokásos hőmérséklet-csökkenés helyileg megfordul.

94. Ezt a rétegződést hőmérsékleti inverziónak nevezik.

95. Ez megnehezíti a vertikális légcserét, így alul hideg maradhat, és elegendő páratartalom esetén köd is kialakulhat.

96. Ilyenkor egy magasabban fekvő hely időnként melegebb lehet, mint az alatta fekvő síkság.

97. A medence alakja elősegíti az ilyen talajközeli légrétegek fennmaradását, de csak a megfelelő időjárási helyzet teszi azokat lehetővé.

98. Erősebb szél vagy egy átfogó légtömeg-csere felbonthatja a rétegződést.

99. A 2022-es nyár csapadékbeli ellentéte e háttér előtt egy ismert földrajzi kereten belüli konkrét időjárási alakulás eredményeként értelmezhető.

100. Az összegek önmagukban azonban még nem árulják el, hogy az egyes esőfelhők hogyan keletkeztek.

101. Ehhez szükség van az érintett napok időjárási térképeire és méréseire.

102. A helyzet magyarázza a lehetőségeket, az akkori időjárási viszonyok sorozata pedig a tényleges eloszlást.

103. Magyarország éghajlata éppen e kölcsönhatásból nyeri el felismerhető jellegét.

104. A szárazföld nagy évszakok közötti ellentéteket tesz lehetővé, a tengerek változó hatásokat gyakorolnak, a domborzat pedig módosítja ezek hatását a medencében.

105. Egy hegyvonulat elkaphatja a nedvességet, míg egy másik szakaszon új légáramlat jut be az országba.

106. Így a Tisza mindkét partján fekvő mezők és a Transdanubia lejtői olyan mozgások következményeit hordozzák, amelyek messze a láthatárukon kívül kezdődtek.

107. Ami magyar időjárási szeszélynek tűnik, annak okai egyszerre a közeli tájban és Európa távoli peremvidékein keresendők.

1. Im Sommer 2022 fielen in Westtransdanubien vielerorts mehr als 250 Millimeter Niederschlag, während große Teile des Landes östlich der Theiß nicht einmal 80 Millimeter erhielten.

2. Auf die Fläche umgerechnet sind das mehr als 250 Liter Wasser je Quadratmeter gegenüber weniger als 80 Litern.

3. Zwischen diesen Regionen liegt kein anderer Kontinent, sondern ein Teil desselben ungarischen Beckens.

4. Trotzdem verlief der Sommer für ihre Böden und Pflanzen sehr unterschiedlich.

5. Die Messungen zeigen einen räumlichen Gegensatz, der sich hinter dem Wort „Sommerwetter“ leicht verbirgt.

6. Sie bedeuten allerdings nicht, dass der Westen immer nass und der Osten immer trocken ist.

7. Auch die Verteilung des Regens kann sich von Jahr zu Jahr verschieben.

8. Wer Ungarns Wetter verstehen will, muss deshalb neben der Lage eines Ortes auch den Weg der Luft betrachten, die ihn erreicht.

9. Ungarn liegt in der gemäßigten Zone Europas, im Inneren eines großen, von Gebirgen eingerahmten Tieflandsraums.

10. Dieses Karpatenbecken ist nach Norden und Osten von den Karpaten, nach Westen von den Alpen und nach Südwesten vom Dinarischen Gebirgssystem begrenzt.

11. Die Höhenzüge gehören überwiegend zu den Nachbarländern, beeinflussen aber auch das Wetter innerhalb Ungarns.

12. Über ihnen zieht eine Atmosphäre hinweg, deren Bewegungen weit über das Becken hinausreichen.

13. Der Atlantik im Westen, die ausgedehnten Landflächen im Osten und der Mittelmeerraum im Süden liefern unterschiedliche Voraussetzungen für Temperatur und Feuchtigkeit.

14. Ungarn liegt im Wirkungsbereich aller drei Einflüsse.

15. Daraus entsteht ein Übergangsklima mit ausgeprägten kontinentalen Eigenschaften.

16. Übergang bedeutet dabei keine Unentschiedenheit, sondern eine bestimmte geografische Lage, an der sich verschiedene Einflüsse überlagern und abwechseln.

17. Der Unterschied zwischen Wetter und Klima hilft, diese Wechsel richtig einzuordnen.

18. Wetter bezeichnet den Zustand der Atmosphäre an einem Ort zu einer bestimmten Zeit, einschließlich seiner Veränderungen von Stunde zu Stunde oder von Tag zu Tag.

19. Klima beschreibt dagegen die statistischen Eigenschaften des Wetters über längere Zeiträume.

20. Dazu gehören nicht nur Durchschnittstemperaturen, sondern auch Schwankungen, Häufigkeiten und die Wahrscheinlichkeit ungewöhnlicher Bedingungen.

21. Für Klimamittel verwendet man gewöhnlich Zeiträume von dreißig Jahren, damit einzelne auffällige Sommer oder Winter weniger stark ins Gewicht fallen.

22. Ein kühler Regentag widerlegt daher kein Klima mit warmen Sommern.

23. Ebenso macht eine milde Winterwoche aus Ungarn kein Mittelmeerland.

24. Das Klima legt vielmehr den Rahmen fest, innerhalb dessen unterschiedliche Wetterlagen auftreten können.

25. Dieser Rahmen lässt Wechsel zu, ohne dass jeder Wechsel bereits eine Veränderung des Klimas wäre.

26. Mit dem Wind kommen nicht bloß wärmere oder kühlere Temperaturen, sondern große Luftkörper mit einer Vorgeschichte.

27. Meteorologen nennen einen solchen Körper eine Luftmasse, wenn Temperatur und Feuchtigkeit innerhalb eines ausgedehnten Bereichs vergleichsweise ähnlich sind.

28. Diese Eigenschaften entwickeln sich dort, wo die Luft längere Zeit über bestimmten Oberflächen liegt.

29. Über einem Meer kann sie durch Verdunstung Feuchtigkeit aufnehmen, während ihr Temperaturgang durch das Wasser gemildert wird.

30. Über einer großen Landfläche fehlt dieser ausgleichende Einfluss.

31. Die Luft trägt allerdings keinen unveränderlichen Herkunftsstempel.

32. Auf ihrem Weg erwärmt sie sich oder kühlt ab, verliert Wasser durch Niederschlag und nimmt neue Feuchtigkeit auf.

33. Deshalb sagt eine Windrichtung allein noch nicht alles über das kommende Wetter.

34. Entscheidend ist auch, woher die Luft ursprünglich stammt und welche Gebiete sie unterwegs überquert hat.

35. Ungarn gehört zum Bereich der vorherrschenden Westwinde, sodass atlantische Einflüsse regelmäßig bis in das Becken gelangen.

36. Ihre Wirkung hängt von der Jahreszeit und der Herkunft innerhalb des Atlantikraums ab.

37. Im Winter kann Meeresluft einen starken Frost beenden, weil sie gegenüber der ausgekühlten Luft des Binnenlands wärmer ist.

38. Im Sommer kann dieselbe maritime Prägung dagegen Abkühlung bringen.

39. Wolken begrenzen dann die Sonneneinstrahlung, und kühlere Luft ersetzt die zuvor erhitzte Luft über dem Land.

40. Atlantischer Einfluss bedeutet also nicht einfach Wärme.

41. Er wirkt häufig ausgleichend, kann aber zugleich rasche Wetterwechsel mit Regen und Wind verursachen.

42. Richtung Osten nimmt der unmittelbare Einfluss des Meeres insgesamt ab, ohne an einer festen Linie zu verschwinden.

43. Die großen Landflächen Europas reagieren anders auf den Jahreslauf als das Meer.

44. Landoberflächen erwärmen sich unter Sonneneinstrahlung rasch und können ihre Wärme ebenso rasch wieder verlieren.

45. Im Meer wird die Energie dagegen in einem erheblichen Wasservolumen gespeichert und durchmischt.

46. Dadurch bleibt sein Temperaturgang träger.

47. Kontinentalität nennt man den Einfluss des Binnenlands, der unter anderem größere Temperaturunterschiede zwischen Sommer und Winter begünstigt.

48. Für Ungarn bedeutet das warme bis heiße Sommer und Winter, in denen deutlicher Frost möglich ist.

49. Strömt im Winter kalte Luft aus dem östlichen oder nordöstlichen Kontinentalraum heran, kann sie diese Abkühlung verstärken.

50. Sommerliche Wärme kann dagegen sowohl mit kontinental geprägter Luft als auch mit einer Zufuhr aus südlichen Richtungen entstehen.

51. Nicht jede Hitzewelle kommt aus dem Osten.

52. Auch längere Sonneneinstrahlung über dem Becken selbst verändert die Luft, sodass ihre Temperatur nicht allein aus ihrer Herkunft zu erklären ist.

53. Der Mittelmeerraum fügt diesem Wechselspiel einen weiteren Einfluss hinzu.

54. Mit südlichen Strömungen kann relativ warme und feuchte Luft nach Mitteleuropa gelangen.

55. Besonders deutlich wird seine Bedeutung bei Tiefdruckgebieten, die sich im Mittelmeerraum bilden oder dort verstärken und anschließend das Wetter im Karpatenbecken beeinflussen.

56. Sie können ergiebigen Niederschlag bringen.

57. Ein mediterranes Tief steht deshalb keineswegs immer für sonniges, mildes Wetter.

58. Im Winter kann sein Niederschlag auf kalte Luft treffen und als Schnee fallen.

59. Ob ein Ort Regen, Schnee oder zunächst mildere Luft erhält, hängt von der Zugbahn des Tiefs und seiner Lage zum Becken ab.

60. Zugbahn bezeichnet hier den Weg, den ein Druckgebiet im Lauf seiner Entwicklung nimmt.

61. Der südliche Einfluss lässt sich damit ebenso wenig auf sommerliche Wärme reduzieren wie der westliche auf Regen.

62. Welche Luft Ungarn erreicht, entscheidet sich wesentlich durch die Anordnung der Hochdruck- und Tiefdruckgebiete über Europa.

63. Luftdruck entsteht durch das Gewicht der Luft über einer Fläche, und räumliche Druckunterschiede setzen Luft in Bewegung.

64. Die Erdrotation lenkt diese Bewegung ab, sodass Luft nicht einfach auf dem kürzesten Weg vom Hoch zum Tief strömt.

65. Mit den Druckgebieten verändern sich daher auch die Wege der Luftmassen.

66. In einem Hochdruckgebiet sinkt Luft häufig ab, erwärmt sich dabei und erschwert die Bildung ausgedehnter Regenwolken.

67. Ein langlebiges Hoch kann die sonst häufige Folge heranziehender Wetterfronten unterbrechen.

68. Dann bleibt eine Wetterlage über mehrere Tage oder länger bestehen.

69. Die Wechselhaftigkeit Ungarns schließt solche beständigen Phasen ausdrücklich ein.

70. Ein trockener, heißer Abschnitt entsteht nicht dadurch, dass die verschiedenen Einflüsse täglich wechseln, sondern gerade dadurch, dass der Wechsel zeitweise ausbleibt.

71. Eine Wetterfront ist die Übergangszone zwischen Luftmassen mit unterschiedlichen Eigenschaften.

72. Rückt kühlere Luft vor, kann sie die wärmere Luft zum Aufsteigen zwingen.

73. Mit zunehmender Höhe dehnt sich die aufsteigende Luft aus und kühlt ab.

74. Wenn genügend Wasserdampf vorhanden ist und die Luft ausreichend abkühlt, bilden sich Wolkentröpfchen.

75. Aus diesem Vorgang können Regen und unter geeigneten Bedingungen Gewitter entstehen.

76. Ein Wetterumschwung nach einer heißen Phase ist deshalb mehr als das bloße Eintreffen einer niedrigeren Temperatur.

77. Die Luft wird ausgetauscht, gehoben und neu durchmischt.

78. Wie kräftig der Umschwung ausfällt, hängt von Feuchtigkeit, Temperaturverteilung und Bewegung in verschiedenen Höhen ab.

79. Das Zusammentreffen zweier Luftmassen führt also nicht zwangsläufig zu einem Unwetter.

80. Der Gebirgsrahmen verändert diese großräumigen Vorgänge, ohne sie aufzuhalten wie eine geschlossene Wand.

81. Luft kann Höhenzüge überströmen, durch niedrigere Übergänge gelangen oder um Gebirge herumgeführt werden.

82. Trifft feuchte Luft auf einen Hang, zwingt das ansteigende Gelände sie häufig nach oben.

83. Die Abkühlung beim Aufsteigen begünstigt Wolken und Niederschlag auf der dem Wind zugewandten Seite.

84. Jenseits des Gebirges kann die Luft wieder absinken, sich erwärmen und dadurch relativ trockener werden.

85. Ein solcher Regenschatten trägt zur geringeren Feuchtigkeit im Inneren bei, erklärt deren Verteilung aber nicht allein.

86. Ebenso wichtig sind die Entfernung zu den Meeren und die jeweiligen Strömungswege.

87. Im Mittel der Jahre 1991 bis 2020 erhielten die trockensten zusammenhängenden Gebiete entlang von Zagyva, Theiß und Hármas-Körös etwa 500 bis 550 Millimeter Niederschlag jährlich.

88. Im Südwesten und in höheren Gebirgslagen lagen die Mengen deutlich darüber, örtlich auch über 800 Millimetern.

89. Der Unterschied zeigt, dass sich Meeresnähe und Relief gemeinsam auswirken, statt einen einfachen Gegensatz zwischen allen Rändern und der gesamten Mitte zu erzeugen.

90. Im Winter kann das Becken einen anderen Teil des Wettergeschehens besonders stark prägen.

91. Bei ruhigen Wetterlagen kühlt der Boden ab und entzieht auch der darüberliegenden Luft Wärme.

92. Kalte Luft ist dichter als wärmere Luft und kann sich in tieferen Bereichen sammeln.

93. Liegt darüber wärmere Luft, wird die übliche Abnahme der Temperatur mit der Höhe örtlich umgekehrt.

94. Diese Schichtung heißt Temperaturinversion.

95. Sie erschwert den vertikalen Luftaustausch, sodass sich unten Kälte und bei genügend Feuchtigkeit Nebel halten können.

96. Dann kann ein höher gelegener Ort zeitweise wärmer sein als die Ebene unter ihm.

97. Die Beckenform begünstigt die Beständigkeit solcher bodennahen Luftschichten, aber erst die passende Wetterlage ermöglicht sie.

98. Stärkerer Wind oder ein durchgreifender Luftmassenwechsel kann die Schichtung wieder auflösen.

99. Der Niederschlagsgegensatz des Sommers 2022 lässt sich vor diesem Hintergrund als Ergebnis einer konkreten Wetterentwicklung innerhalb eines bekannten geografischen Rahmens lesen.

100. Die Summen allein verraten allerdings noch nicht, auf welchem Weg jede Regenwolke entstand.

101. Dafür braucht man die Wetterkarten und Messungen der betreffenden Tage.

102. Die Lage erklärt die Möglichkeiten, die damalige Folge der Wetterlagen ihre tatsächliche Verteilung.

103. Ungarns Klima gewinnt gerade aus diesem Zusammenspiel sein erkennbares Profil.

104. Das Binnenland ermöglicht große jahreszeitliche Gegensätze, die Meere liefern wechselnde Einflüsse, und das Relief verändert deren Wirkung im Becken.

105. Ein Gebirgsrand kann Feuchtigkeit abfangen, während über einem anderen Abschnitt eine neue Strömung ins Land gelangt.

106. So tragen die Felder auf beiden Seiten der Theiß und die Hänge Transdanubiens die Folgen von Bewegungen, die weit außerhalb ihres Horizonts begonnen haben.

107. Was als ungarische Wetterlaune erscheint, hat seine Ursachen zugleich im nahen Gelände und an den fernen Rändern Europas.