7.2 Kisebbségek és népcsoportok – Minderheiten und Volksgruppen

1. Budapestről nem messze, Budaörsön a német nemzeti önkormányzat a „Deutsche Selbstverwaltung Wudersch” nevet viseli.

2. Mindkét helynév ugyanazt a várost jelöli.

3. A magyar név a mai államterülethez rendeli a várost, a német név pedig megőrzi egy itt gyökerező közösség nyelvét.

4. Ebből az egymás mellett létezésből felismerhető egy olyan nehézség, amely egy szokásos politikai térképen láthatatlan marad.

5. Az államterület, a mindennapi nyelv és a kulturális hovatartozás nem fedik egymást teljes mértékben.

6. Ez Magyarországon belül éppúgy igaz, mint határain túl.

7. Magyarország a nyilvános mindennapokban nyelvi szempontból viszonylag egységesnek tűnik.

8. A 2022-es népszámláláson a lakosság körülbelül 99 százaléka jelölte meg, hogy magyarul beszél.

9. Ez az adat azonban a nyelvtudást írja le, nem pedig a kizárólagos tartozást egyetlen közösséghez.

10. Aki magyarul beszél, egyúttal ápolhatja a német családi hagyományokat, vagy rómának tekintheti magát.

11. A közös nyelv lehetővé teszi a megértést anélkül, hogy minden különbséget feloldana.

12. Éppen ezért a kulturális sokszínűséget nem lehet megbízhatóan abból felismerni, hogy melyik nyelvet beszélik egy pénztárnál.

13. A „magyar” szó utalhat állampolgárságra, nyelvre vagy nemzeti hovatartozásra.

14. Ezeket a jelentéseket meg kell különböztetni, amint kisebbségekről van szó.

15. Egy német származású magyar állampolgár jogilag nem minősül külföldinek.

16. Egy romániai magyar anyanyelvű lakos viszont nem szerez magyar állampolgárságot pusztán anyanyelve alapján.

17. Nemzeti vagy etnikai kisebbség alatt itt egy államon belül számbeli kisebbségben lévő közösséget értünk, amelynek saját kulturális, nyelvi vagy történelmi kötődései vannak.

18. Tagjainak nem kell ugyanazt az életmódot folytatniuk, és nem is kell ugyanolyan erősen érezniük a közösséghez való tartozásukat.

19. A „népcsoport” kifejezés ezért nem olyan embercsoportot jelöl, amelynek változatlan tulajdonságai vannak.

20. A Kárpát-medence kulturális térképe jóval a mai államhatárok kialakulása előtt alakult ki.

21. Az emberek bevándoroltak, településeket alapítottak, nyelvet váltottak, vagy generációkon át más nyelvű szomszédokkal éltek együtt.

22. Az uralkodói területek gyakran több nyelvet és vallási hagyományt is magukban foglaltak.

23. Egyes településeket célzottan támogattak, mert a földesurak a háborús pusztítások után munkaerőt kerestek birtokaikra.

24. Budaörsöt 1720-ban Zsuzsanna Bercsényi földesasszony újratelepítette, és a település erősen német jellegűvé fejlődött.

25. Az ilyen településtörténetek magyarázzák, miért élhet egy közösség messze a mai államhatártól, amelynek többsége ugyanazt a nyelvet beszéli.

26. A kisebbségek tehát korántsem kizárólag a határváltozás maradványai.

27. A határváltozások azonban alapvetően megváltoztatták, hogy ki tartozott az adott állam többségéhez.

28. Az első világháború után a Habsburg-monarchia szétesett, és a trianoni békeszerződés 1920-ban rögzítette a jelentősen megcsappant Magyarország határait.

29. Millióknyi magyar nyelvű ember élt ekkor már ezen állam határain kívül.

30. Ehhez nem kellett elvándorolniuk.

31. Ugyanakkor Magyarországon belül többek között német, szlovák és délszláv közösségek maradtak.

32. Az új állam nyelvi szempontból összességében egységesebbé vált, de a nyelvi egységesség ezzel még nem valósult meg.

33. A szomszédos államokban is továbbra is különböző nemzeti kötődésű népességek éltek.

34. Ezt az átszervezést nem lehet helyesen úgy leírni, mint egy korábban végig magyar nyelvű ország felosztását.

35. Maga a történelmi Magyar Királyság is többnyelvű volt, és számos elcsatolt területen túlnyomórészt más nyelvi közösségek éltek.

36. Más területeken viszont az új határok a magyar jellegű települési területeket elválasztották a magyar államtól.

37. Az összefüggő nyelvi térségeket, a vegyes lakosságú városokat és a szétszórt településeket nehéz volt egyértelmű állami területekké alakítani.

38. Sok magyar számára ezért a trianoni béke a veszteséget és az összetartozó közösségek szétválasztását jelenti.

39. A szomszédos országok nemzeti emlékezet-hagyományai során ugyanezt az átszervezést gyakran állami önrendelkezésként vagy nemzeti egyesülésként értelmezik.

40. Ezek a különböző értelmezések magyarázatot nyújtanak a politikai érzékenységekre, de nem helyettesítik az egyes helyszínek és lakóik alapos vizsgálatát.

41. A nyelvi tér és az állami terület közötti szakadék különösen jól látható Erdélyben, Dél-Szlovákiában és Vajdaságban.

42. Ott a mai napig is magyar közösségek élnek Románia, Szlovákia, illetve Szerbia területén.

43. A ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja is a magyar nyelvű emberek történelmi települési területe.

44. E régiók mai állami hovatartozása azonban nem minden esetben változatlanul alakult ki 1920-ban.

45. További határváltozások, háborúk és államok felbomlása követte egymást.

46. Aki minden külföldi magyar közösséget kivándorlói közösségnek nevez, az ezért eltekint a történelmük egy lényeges részétől.

47. Egy kivándorlás révén kialakult diaszpóra, azaz a származási területen kívül szétszóródva élő közösség esetében a történelmi összefüggés más.

48. Magyarországon belül a nemzetiségi törvény jogi keretet biztosít a történelmileg letelepedett közösségek számára.

49. Tizenhárom nemzetiséget ismer el, és többek között védi a kulturális tevékenységeket, a nyelvhasználatot és az oktatást.

50. A magyar „nemzetiség” kifejezés ebben az összefüggésben a nemzeti kisebbséghez való tartozást jelenti, nem pedig az állampolgárságot.

51. E jogi körbe tartoznak a romák éppúgy, mint a németek, a szlovákok és más közösségek.

52. Az elismerés lehetőséget teremt a saját érdekek képviseletére és a kulturális önigazgatásra.

53. Ez azonban nem ad teljes képet a mai lakosság összes kulturális kötődéséről.

54. A közelmúltbeli bevándorlás és az egyéni élettörténetek túlmutatnak a törvényes kategóriákon.

55. Az, hogy egy kisebbség milyen nagynak tűnik, attól is függ, hogy egy felmérésben pontosan mit kérdeznek.

56. A 2022-es magyar népszámlálás a nemzeti hovatartozás mellett az anyanyelvet és a családi vagy baráti körben használt nyelvet is felmérte.

57. További nemzeti hovatartozás is megadható volt.

58. Az ilyen válaszok jobban tükrözik az egymást átfedő kötődéseket, mint az a felfogás, miszerint minden embernek pontosan egy csoporthoz kell tartoznia.

59. Az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes volt, és a lakosság mintegy 86 százaléka válaszolt rájuk.

60. A válasz elmaradásából nem lehet konkrét hovatartozást levezetni.

61. Ugyanígy nem szabad úgy kezelni a különböző felmérési módszerekből származó számadatokat, mintha azok automatikusan ugyanazt a személycsoportot jelölnék.

62. A hovatartozási és nyelvi adatok szélesebb körén alapulva a 2022-es népszámlálás körülbelül 210 000 roma hovatartozású és körülbelül 143 000 német kötődésű embert regisztrált.

63. Ezzel a romák voltak a nyilvántartott kisebbségek közül a legnagyobbak, a németek pedig a második legnagyobbak.

64. Ezek a számok egy konkrét felmérés eredményét tükrözik.

65. Ezek nem jelentenek végleges felmérést azokról az emberekről, akik ezekhez a közösségekhez kötődnek, vagy akiket mások ezekhez sorolnak.

66. Az önmeghatározás és a külső besorolás eltérhet egymástól.

67. Különösen a diszkriminációt tapasztaló csoportok esetében döntő fontosságú, hogy az embereket ne sorolják be akaratuk ellenére név, lakóhely vagy külső megjelenés alapján.

68. Egy kisebbség térbeli eloszlásának ábrázolása is többet igényel, mint színes területek feltüntetése egy térképen.

69. A teljes népességhez viszonyított alacsony arány együtt járhat erős helyi gyökerekkel.

70. Ezzel szemben egy közösség számos tagja számos városban és településen szétszórva élhet.

71. A helyi koncentráció megkönnyíti a közös iskolák, egyesületek vagy kulturális intézmények működését, de nem garantálja azok fennmaradását.

72. Ha a fiatal felnőttek elköltöznek, egy kis nyelvi közösségből egyidejűleg hiányoznak a leendő szülők, tanárok és egyesületi tagok.

73. Egy nagyvárostban viszont új kapcsolatok alakulhatnak ki, annak ellenére, hogy a közösség tagjai ott csak a lakosság nagyon kis hányadát teszik ki.

74. Egy közösség életképessége ezért a közlekedési összeköttetésektől, az oktatási lehetőségektől és a személyes hálózatoktól is függ.

75. A nyelv a mindennapi életben adódik át, és éppen ott változik.

76. Ha az iskola, a munkahely és a média túlnyomórészt magyarul működik, a kisebbségi nyelv egy családon belül generációkon át veszíthet jelentőségéből.

77. Ezt a kulturális és nyelvi kiigazulási folyamatot asszimilációnak nevezik.

78. Ez saját döntésekből fakadhat, ugyanakkor a társadalmi elvárások és az egyenlőtlen lehetőségek hatása alatt is áll.

79. A második világháború utáni sok magyar-német kitelepítése ráadásul azt is mutatja, hogy a közösségeket állami kényszer is szétszakította.

80. Mai méretüket ezért sem kizárólag az önkéntes nyelvváltással, sem kizárólag a történelmi erőszakos intézkedésekkel nem lehet megmagyarázni.

81. A kulturális kötelékek továbbra is fennmaradhatnak, ha a hagyományosan átadott nyelvet már csak részben sajátítják el.

82. A kisebbség védelme tehát nem merül ki abban, hogy a népviseleteket és az ünnepségeket láthatóvá tegyék.

83. Az oktatás, a média és a nyelv nyilvános használatának lehetősége is döntő szerepet játszik abban, hogy a nyelv a mindennapi életben használható marad-e.

84. A nemzeti önkormányzatok oktatási intézményekkel és kulturális programokkal járulhatnak hozzá ehhez.

85. Az Európa Tanács 2026-ban közzétett jelentéseiben elismerte Magyarország jogi és intézményi kereteit, de rámutatott a nyelv gyakorlati támogatásával kapcsolatos nehézségekre is.

86. Az akadályok között szerepel a tanárok és a tananyagok hiánya.

87. A romák esetében továbbra is strukturális hátrányokat és diszkriminációt állapított meg többek között az oktatás, a munka és a lakhatás terén.

88. Ahol a gyermekek elkülönített iskolákban kevesebb tanulási lehetőséget kapnak, a térbeli és társadalmi hátrányok egymást erősíthetik.

89. Ebből nem lehet egy népcsoport jellemzőjét levezetni, viszont feladatot jelöl ki azoknak az intézményeknek, amelyek az oktatáshoz és a munkához való hozzáférést alakítják.

90. Egy közös kisebbségpolitikának ezért nagyon különböző igényeket kell figyelembe vennie.

91. Egy kis nyelvi közösség számára döntő jelentőségű lehet egy elérhető iskola, míg máshol a diszkriminatív kirekesztés leküzdése különösen sürgető feladat.

92. Mindkettő az ország egyenjogú tagjaként való élet lehetőségét érinti.

93. Ugyanez a mérce a határon túli magyar közösségek esetében is értelmezhető.

94. Kulturális hovatartozásuk nem szünteti meg lakóhelyük szerinti állampolgárságukat, és jogaik nem attól függenek, hogy politikai érvként használják-e őket.

95. Budaörsön a „Wudersch” név egy olyan helyi történetre utal, amelyet a magyar városnév önmagában nem mesél el.

96. Mindkét név pontosabban jelzi ugyanazt a helyet: mint olyan hazát, ahol az állami hovatartozás és a kulturális emlékezet egymás mellett létezhet.

1. In Budaörs bei Budapest trägt die deutsche Nationalitätenselbstverwaltung den Namen „Deutsche Selbstverwaltung Wudersch“.

2. Beide Ortsnamen bezeichnen dieselbe Stadt.

3. Der ungarische Name ordnet sie in den heutigen Staatsraum ein, der deutsche bewahrt die Sprache einer hier verwurzelten Gemeinschaft.

4. An diesem Nebeneinander lässt sich eine Schwierigkeit erkennen, die auf einer gewöhnlichen politischen Karte unsichtbar bleibt.

5. Staatsgebiet, Alltagssprache und kulturelle Zugehörigkeit decken sich nicht vollständig.

6. Das gilt innerhalb Ungarns ebenso wie jenseits seiner Grenzen.

7. Ungarn wirkt im öffentlichen Alltag sprachlich vergleichsweise einheitlich.

8. Bei der Volkszählung von 2022 gaben rund 99 Prozent der Bevölkerung an, Ungarisch zu sprechen.

9. Diese Angabe beschreibt jedoch Sprachkenntnisse, nicht die ausschließliche Zugehörigkeit zu einer einzigen Gemeinschaft.

10. Wer Ungarisch spricht, kann zugleich deutsche Familienüberlieferungen pflegen oder sich als Roma verstehen.

11. Die gemeinsame Sprache ermöglicht Verständigung, ohne alle Unterschiede aufzuheben.

12. Gerade deshalb lässt sich kulturelle Vielfalt nicht zuverlässig daran erkennen, welche Sprache an einer Ladenkasse gesprochen wird.

13. Das Wort „ungarisch“ kann die Staatsangehörigkeit, eine Sprache oder eine nationale Zugehörigkeit bezeichnen.

14. Diese Bedeutungen muss man auseinanderhalten, sobald von Minderheiten die Rede ist.

15. Eine ungarische Staatsbürgerin deutscher Herkunft ist rechtlich keine Ausländerin.

16. Ein ungarischsprachiger Bewohner Rumäniens besitzt wiederum nicht allein wegen seiner Muttersprache die ungarische Staatsangehörigkeit.

17. Unter einer nationalen oder ethnischen Minderheit versteht man hier eine innerhalb eines Staates zahlenmäßig kleinere Gemeinschaft mit eigenen kulturellen, sprachlichen oder geschichtlichen Bindungen.

18. Ihre Angehörigen müssen weder dieselbe Lebensweise führen noch ihre Zugehörigkeit gleich stark empfinden.

19. Der Ausdruck „Volksgruppe“ bezeichnet deshalb keine Menschengruppe mit unveränderlichen Eigenschaften.

20. Die kulturelle Landkarte des Karpatenbeckens entstand lange vor den heutigen Staatsgrenzen.

21. Menschen wanderten ein, gründeten Siedlungen, wechselten ihre Sprache oder lebten über Generationen mit anderssprachigen Nachbarn zusammen.

22. Herrschaftsräume umfassten dabei häufig mehrere Sprachen und religiöse Traditionen.

23. Manche Ansiedlungen wurden gezielt gefördert, weil Grundherren nach Kriegszerstörungen Arbeitskräfte für ihre Güter suchten.

24. Budaörs wurde 1720 von der Grundherrin Zsuzsanna Bercsényi neu besiedelt und entwickelte sich zu einem stark deutsch geprägten Ort.

25. Solche Siedlungsgeschichten erklären, warum eine Gemeinschaft weit entfernt von der heutigen Grenze des Staates leben kann, dessen Mehrheit dieselbe Sprache spricht.

26. Minderheiten sind also keineswegs durchweg Überreste einer Grenzverschiebung.

27. Grenzverschiebungen veränderten allerdings grundlegend, wer innerhalb eines Staates zur Mehrheit gehörte.

28. Nach dem Ersten Weltkrieg zerfiel die Habsburgermonarchie, und der Friedensvertrag von Trianon legte 1920 die Grenzen des stark verkleinerten Ungarn fest.

29. Millionen Menschen ungarischer Sprache lebten nun außerhalb dieses Staates.

30. Sie hatten dafür nicht auswandern müssen.

31. Zugleich verblieben innerhalb Ungarns unter anderem deutsche, slowakische und südslawische Gemeinschaften.

32. Der neue Staat wurde insgesamt sprachlich einheitlicher, doch sprachliche Einheitlichkeit war damit nicht hergestellt.

33. Auch die Nachbarstaaten umfassten weiterhin Bevölkerungen mit unterschiedlichen nationalen Bindungen.

34. Diese Neuordnung lässt sich nicht angemessen als Teilung eines zuvor durchgehend ungarischsprachigen Landes beschreiben.

35. Das historische Königreich Ungarn war selbst mehrsprachig gewesen, und in vielen abgetretenen Gebieten lebten überwiegend andere Sprachgemeinschaften.

36. In anderen Räumen wiederum trennten die neuen Grenzen ungarisch geprägte Siedlungsgebiete vom ungarischen Staat.

37. Zusammenhängende Sprachräume, gemischte Städte und verstreute Siedlungen ließen sich schwer in eindeutige Staatsgebiete übersetzen.

38. Für viele Ungarn steht Trianon deshalb für Verlust und die Trennung zusammengehöriger Gemeinschaften.

39. In nationalen Erinnerungstraditionen der Nachbarländer wird dieselbe Neuordnung häufig als staatliche Selbstbestimmung oder nationale Vereinigung verstanden.

40. Diese verschiedenen Deutungen erklären politische Empfindlichkeiten, ersetzen aber keine genaue Betrachtung der jeweiligen Orte und ihrer Bewohner.

41. Besonders deutlich wird die Lücke zwischen Sprachraum und Staatsraum in Siebenbürgen, in der Südslowakei und in der Vojvodina.

42. Dort leben bis heute ungarische Gemeinschaften innerhalb Rumäniens, der Slowakei beziehungsweise Serbiens.

43. Auch Transkarpatien, das heute zur Ukraine gehört, ist ein historischer Siedlungsraum ungarischsprachiger Menschen.

44. Die heutigen Staatszugehörigkeiten dieser Regionen entstanden allerdings nicht alle unverändert im Jahr 1920.

45. Weitere Grenzänderungen, Kriege und Staatsauflösungen folgten.

46. Wer jede ungarische Gemeinschaft im Ausland als Auswanderergemeinschaft bezeichnet, verfehlt deshalb einen wesentlichen Teil ihrer Geschichte.

47. Bei einer durch Auswanderung entstandenen Diaspora, also einer außerhalb des Herkunftsraums verstreut lebenden Gemeinschaft, liegt der historische Zusammenhang anders.

48. Innerhalb Ungarns setzt das Nationalitätengesetz einen rechtlichen Rahmen für historisch ansässige Gemeinschaften.

49. Es erkennt dreizehn Nationalitäten an und schützt unter anderem kulturelle Betätigung, Sprachgebrauch und Bildung.

50. Der ungarische Ausdruck „nemzetiség“ meint in diesem Zusammenhang eine nationale Minderheitenzugehörigkeit, nicht die Staatsangehörigkeit.

51. Zu diesem rechtlichen Kreis gehören Roma ebenso wie Deutsche, Slowaken und weitere Gemeinschaften.

52. Die Anerkennung eröffnet Möglichkeiten eigener Interessenvertretung und kultureller Selbstverwaltung.

53. Sie ist jedoch kein vollständiges Verzeichnis aller kulturellen Bindungen der heutigen Bevölkerung.

54. Neuere Zuwanderung und persönliche Lebensgeschichten reichen über die gesetzlichen Kategorien hinaus.

55. Wie groß eine Minderheit erscheint, hängt auch davon ab, was eine Erhebung tatsächlich fragt.

56. Die ungarische Volkszählung von 2022 erfasste neben der nationalen Zugehörigkeit die Muttersprache und die im Familien- oder Freundeskreis verwendete Sprache.

57. Eine zusätzliche nationale Zugehörigkeit konnte ebenfalls angegeben werden.

58. Solche Antworten bilden überlagerte Bindungen besser ab als die Vorstellung, jeder Mensch müsse genau einer Gruppe angehören.

59. Die Fragen zur ethnischen Zugehörigkeit waren freiwillig, und rund 86 Prozent der Bevölkerung beantworteten sie.

60. Aus einer fehlenden Antwort lässt sich keine bestimmte Zugehörigkeit ableiten.

61. Ebenso wenig darf man Zahlen aus unterschiedlichen Erhebungsmethoden behandeln, als bezeichneten sie automatisch dieselbe Personengruppe.

62. Auf der breiteren Grundlage von Zugehörigkeits- und Sprachangaben erfasste die Volkszählung 2022 rund 210.000 Menschen mit Roma-Zugehörigkeit und rund 143.000 mit deutscher Bindung.

63. Damit waren die Roma die größte der erfassten Minderheiten und die Deutschen die zweitgrößte.

64. Diese Zahlen beschreiben das Ergebnis einer konkreten Befragung.

65. Sie sind keine abschließende Vermessung aller Menschen, die sich diesen Gemeinschaften verbunden fühlen oder von anderen ihnen zugerechnet werden.

66. Selbstbezeichnung und Fremdzuschreibung können auseinanderfallen.

67. Gerade bei Gruppen, die Diskriminierung erfahren, ist es entscheidend, die Menschen nicht gegen ihren Willen nach Namen, Wohnort oder äußerem Erscheinungsbild einzuordnen.

68. Auch die Verteilung einer Minderheit im Raum verlangt mehr als farbige Flächen auf einer Karte.

69. Ein geringer Anteil an der Gesamtbevölkerung kann mit einer starken örtlichen Verwurzelung zusammengehen.

70. Umgekehrt können viele Angehörige einer Gemeinschaft über zahlreiche Städte und Gemeinden verstreut leben.

71. Ein örtlicher Schwerpunkt erleichtert gemeinsame Schulen, Vereine oder kulturelle Einrichtungen, garantiert ihren Fortbestand aber nicht.

72. Wenn junge Erwachsene fortziehen, fehlen einer kleinen Sprachgemeinschaft zugleich mögliche Eltern, Lehrkräfte und Vereinsmitglieder.

73. In einer Großstadt können hingegen neue Kontakte entstehen, obwohl die Angehörigen dort nur einen sehr kleinen Bevölkerungsanteil ausmachen.

74. Die Tragfähigkeit einer Gemeinschaft hängt deshalb auch von Verkehrsverbindungen, Bildungsangeboten und persönlichen Netzwerken ab.

75. Sprache wird im Alltag weitergegeben, und gerade dort verändert sie sich.

76. Wenn Schule, Beruf und Medien überwiegend auf Ungarisch funktionieren, kann die Minderheitensprache in einer Familie über Generationen an Bedeutung verlieren.

77. Diesen Prozess des kulturellen und sprachlichen Angleichens nennt man Assimilation.

78. Er kann aus eigenen Entscheidungen entstehen, steht aber zugleich unter dem Einfluss gesellschaftlicher Erwartungen und ungleicher Möglichkeiten.

79. Die Vertreibung vieler Ungarndeutscher nach dem Zweiten Weltkrieg zeigt zudem, dass Gemeinschaften auch durch staatlichen Zwang auseinandergerissen wurden.

80. Ihre heutige Größe lässt sich deshalb weder allein mit freiwilligem Sprachwechsel noch allein mit historischen Gewaltmaßnahmen erklären.

81. Kulturelle Bindungen können außerdem fortbestehen, wenn die überlieferte Sprache nur noch teilweise beherrscht wird.

82. Der Schutz einer Minderheit erschöpft sich folglich nicht darin, Trachten und Feste sichtbar zu halten.

83. Unterricht, Medien und die Möglichkeit, eine Sprache öffentlich zu verwenden, entscheiden mit darüber, ob sie im Alltag brauchbar bleibt.

84. Nationalitätenselbstverwaltungen können dazu Bildungseinrichtungen und kulturelle Angebote tragen.

85. Der Europarat würdigte in seinen 2026 veröffentlichten Berichten Ungarns rechtlichen und institutionellen Rahmen, benannte aber auch Schwierigkeiten bei der praktischen Sprachförderung.

86. Zu den Hindernissen zählen fehlende Lehrkräfte und Unterrichtsmaterialien.

87. Für Roma stellte er weiterhin strukturelle Benachteiligungen und Diskriminierung unter anderem in Bildung, Arbeit und Wohnen fest.

88. Wo Kinder in getrennten Schulen geringere Lernmöglichkeiten erhalten, können sich räumliche und soziale Nachteile gegenseitig verstärken.

89. Daraus lässt sich keine Eigenschaft einer Volksgruppe ableiten, wohl aber eine Aufgabe für die Institutionen, die Zugänge zu Bildung und Arbeit gestalten.

90. Eine gemeinsame Minderheitenpolitik muss deshalb sehr verschiedene Bedürfnisse berücksichtigen.

91. Für eine kleine Sprachgemeinschaft kann eine erreichbare Schule entscheidend sein, während anderswo die Überwindung diskriminierender Ausgrenzung besonders dringlich ist.

92. Beides betrifft die Möglichkeit, als gleichberechtigter Teil des Landes zu leben.

93. Derselbe Maßstab ist auch für ungarische Gemeinschaften jenseits der Staatsgrenze sinnvoll.

94. Ihre kulturelle Zugehörigkeit hebt die staatliche Zugehörigkeit ihres Wohnorts nicht auf, und ihre Rechte hängen nicht davon ab, ob sie als politisches Argument gebraucht werden.

95. In Budaörs verweist der Name Wudersch auf eine örtliche Geschichte, die der ungarische Stadtname allein nicht erzählt.

96. Beide Namen lassen denselben Ort genauer erkennen: als Heimat, in der staatliche Zugehörigkeit und kulturelle Erinnerung nebeneinander Platz haben.