10.3 A közigazgatási felosztás – Die Verwaltungsgliederung

1. Egy régi városházán lóghat egy megyei címer, annak ellenére, hogy a kormány, amely egykor azt adományozta, már régóta nem létezik.

2. A címer nem csupán egy elmúlt korszakra emlékeztet, hanem egy olyan területi felosztásra is, amely túlélheti a politikai változásokat.

3. Aki Magyarországot térképen nézi, ezért nem csupán folyókat, hegyeket és városokat lát.

4. A természeti alakzatok alatt egy második mintázat húzódik meg, amely a hatáskörökből, határokból és közigazgatási központokból áll.

5. Ez a mintázat határozza meg, melyik hatóság bírálja el egy kérelmet, melyik szint tervezi meg egy utat, és ki felelős egy közfeladatért.

6. A közigazgatás tehát nem csupán a térkép feliratozása.

7. Hanem egy olyan eljárás, amely a területet kormányozhatóvá teszi.

8. Minden államnak fel kell osztania területét egységekre, mert egy központi kormány nem tud minden iskolát, minden utat és minden építési kérelmet saját maga kezelni.

9. Ez a felosztás elérhető döntéshozatali szinteket hoz létre, és meghatározza, mely feladatok mely szinten tartoznak.

10. Összegyűjti az információkat, elosztja a pénzt, és legalábbis elvileg láthatóvá teszi a politikai felelősséget.

11. Ugyanakkor minden határ létrehoz egy belső és egy külső teret.

12. Ami az egyik egységhez tartozik, az a szomszédos egység számára már a hatáskörén kívül esik.

13. Egy patak, egy ingázói útvonal vagy egy összefüggő települési terület azonban nem mindig tartja be ezeket a határokat.

14. Ebből fakad a tér logikája és az igazgatás logikája közötti állandó feszültség.

15. Magyarország közigazgatási felosztása különösen jól szemlélteti ezt a feszültséget, mivel legrégebbi formái messzire nyúlnak vissza az állam történelmében.

16. A hagyományos középső szintet a megyék, magyarul a vármegyék alkotják.

17. A kifejezés egy olyan rendet jelöl, amely eredetileg szorosan kapcsolódott a várakhoz és az általuk ellenőrzött területekhez.

18. A történelmi fejlődés nem mindenhol egyformán zajlott, és egy modern közigazgatási egység nem egyszerűen azonos a középkori elődjével.

19. Mindazonáltal a megyékre felosztott ország elképzelése rendkívül tartósnak bizonyult.

20. Az uralmi formák, a politikai rendszerek és az állami határok változhatnak, miközben bizonyos térségek nevei tovább élnek.

21. Az emberek gyakran ezekhez az egységekhez igazították származásukat, székhelyüket és politikai kapcsolataikat.

22. Egy ilyen folytonosság nem csupán egy törvény révén jön létre.

23. A szokások, az intézmények, az emlékek és a regionális központhoz való mindennapi orientáció is hozzájárulnak hozzá.

24. Éppen ezért a történelmi folytonosságot nem szabad összetéveszteni a változatlan hatalommal.

25. A megyék különböző korszakokban eltérő feladatokkal, jogokkal és politikai súlyokkal rendelkeztek.

26. Az állam modernizációjával a hatásköröket újraelosztották, és azok irányítását erőteljesebben központosították.

27. A főváros befolyása nőtt, míg a helyi és regionális intézményeket szigorúbb állami szabályozásba ágyazták.

28. A nevek, határok és jogi formák is reformok tárgyát képezték.

29. A régi váz látható maradt, de folyamatosan átalakították.

30. A közigazgatási történelem ezért sem egyenes vonal, sem pedig teljes törések sorozata.

31. Inkább egy épülethez hasonlít, amelynek teherhordó falai megmaradnak, míg a helyiségeket, ajtókat és vezetékeket többször is átalakítják.

32. Az analógiának azonban vannak határai, mert a közigazgatási határok nem csupán építészeti formák, hanem politikai döntések is.

33. A hatályos állami alaprend a fővárost, a megyéket, a városokat és a községeket, illetve falvakat területi egységekként különbözteti meg.

34. Budapest ebben különleges helyet foglal el, mivel egyszerre főváros és egyetlen önkormányzati egység, saját kerületekkel.

35. A városok és községek alkotják azt a szintet, amelyen az állami rend a lakosok számára a legközvetlenebbül tapasztalható.

36. Ott találkoznak az emberek a városházával, igényelnek szolgáltatásokat, jelentik be építési terveiket, vagy helyi problémáikkal fordulnak a helyi önkormányzathoz.

37. A mindennapi élethez való közelség azonban nem jár automatikusan nagy politikai hatalommal.

38. Egy kis település ismerheti utcáit, intézményeit és szociális feladatait, de csak korlátozott bevételekkel és szakemberekkel rendelkezik.

39. Egy nagyobb város gyakran több személyzettel és gazdasági súllyal bír, cserébe azonban összetettebb érdekekkel és nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekkel kell megbirkóznia.

40. Egy egység mérete tehát nemcsak területét, hanem cselekvési lehetőségeit is meghatározza.

41. A települések és a megyék között ma a járási szint helyezkedik el.

42. A magyar járásokat 2013. január 1-jén vezették be a közigazgatás területi és szervezeti egységeiként.

43. Több települést fogják össze, és olyan szintet hoznak létre, amelyen bizonyos állami szolgáltatások a lakóhelyhez közelebb szervezhetők.

44. Feladatuk ezért nem egyszerűen egy kisebb megye feladata.

45. Összekötik a helyi ügyeket a felettes szakhatóságokkal, és céljuk, hogy a közigazgatás egy áttekinthető területen elérhetővé váljon.

46. A feladatok konkrét elosztása törvények és reformok hatására változhat.

47. Aki ma egy hatáskört leír, annak ezért figyelembe kell vennie az időpontot és a jogalapot is.

48. A közigazgatási földrajz nem egy változatlan természeti kép, hanem egy időhöz kötött rendszer.

49. Ezen szintek határai csak részben követik a természetes tájakat.

50. Egy megye magában foglalhat egy síkságot, egy folyószakaszt és a dombvidék egy részét, noha ezek a területek eltérő gazdasági működési módokkal és közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek.

51. Egy község szorosan összefonódhat a szomszédos településsel, miközben a közigazgatási határ elválasztja a közös munkaerőpiacot.

52. Ezzel szemben egy régi határ továbbra is fennmaradhat, annak ellenére, hogy a hozzá tartozó központ korábbi politikai vagy gazdasági jelentősége csökkent.

53. Az ilyen eltérések nem teszik haszontalanná a közigazgatást.

54. Inkább azt mutatják, hogy egy határ mindig egy meghatározott célt szolgál, és nem tud minden térbeli kapcsolatot egyszerre ábrázolni.

55. Az iskolák számára készült térkép, a bíróságok számára készült térkép és az uniós statisztikákhoz készült térkép ezért ugyanazt az országot eltérő módon oszthatja fel.

56. A kérdés nem az, hogy melyik térkép az egyetlen igaz.

57. Döntő fontosságú, hogy mire van szükség a felosztásra, és milyen következményei vannak az érintettek számára.

58. A hatáskör különösen fontos lesz, ha egy probléma több területet érint.

59. Az ingázók naponta átlépik a települési és járási határokat, a folyók több megyén is átfolynak, az új közlekedési útvonalak pedig egész régiók elérhetőségét megváltoztatják.

60. Egy-egy település érezheti a következményeket anélkül, hogy rendelkezne azokkal az eszközökkel, amelyekkel egyedül befolyásolhatná az okokat.

61. Ilyenkor a hatóságoknak együtt kell működniük, vagy egy magasabb szintű szervnek kell koordinálnia a tevékenységeket.

62. Minél inkább központosítják a döntéshozatalt, annál egységesebbek lehetnek a szabályok és az eljárások.

63. Minél inkább a helyszínen maradnak a feladatok, annál inkább hozzá lehet őket igazítani a helyi viszonyokhoz.

64. Egyik megoldás sem minden esetben jobb a másiknál.

65. Az egységesség kiegyenlítheti az egyenlőtlenségeket, de kiszoríthatja a helyi ismereteket.

66. A közelség erősítheti a részvételt, de túlterhelheti a kis egységeket a feladatokkal.

67. Az állam felépítése ezért mindig a megfelelő mértékről szóló vita is.

68. Magyarországon a nemzeti és önkormányzati rendszer felett egy további szint helyezkedik el, amely más célt szolgál.

69. Az európai NUTS-régiók az Európai Unió közös statisztikai rácsát alkotják.

70. A NUTS a statisztikai területi egységek rendszere francia nevének rövidítése.

71. A rács lehetővé teszi a népességszámok, a gazdasági teljesítmény és a tagállamok közötti regionális különbségek összehasonlíthatóságát.

72. Ez tehát nem egyszerűen egy további kormányzati szint.

73. Számos NUTS-egység elsősorban az adatgyűjtés, az elemzés és a regionális politika céljait szolgálja.

74. Magyarországon a NUTS-3-területek a megyéknek és Budapestnek felelnek meg, míg a nagyobb NUTS-szintek több ilyen egységet foglalnak össze.

75. A hatályos NUTS-rendszer szerint Magyarországon három NUTS-1-terület, nyolc NUTS-2-terület és húsz NUTS-3-terület létezik.

76. Ezek a számok az európai rendszer egy adott változatához tartoznak, és későbbi módosítások következtében átrendeződhetnek.

77. Az európai felosztás mindazonáltal hatással van a nemzeti közigazgatásra.

78. A támogatási programokhoz olyan területekre van szükség, amelyek esetében kiszámítható a jólét, a foglalkoztatás vagy az infrastrukturális hátrányok mértéke.

79. Egy statisztikai határ így gyakorlati jelentőségre tehet szert, noha a mindennapi életben alig érzékelhető regionális identitásként.

80. Egy olyan terület, amelyet az európai összehasonlításokban kevésbé fejlettnek tekintenek, eltérő támogatási feltételeket kaphat, mint egy gazdagabb terület.

81. Ebből azonban nem következik, hogy egy régió egy címke miatt tartósan szegény vagy gazdag lesz.

82. A statisztikai értékek egy adott időpontban fennálló állapotot írnak le, és kiegyenlítik az egyes városok, falvak és háztartások közötti különbségeket.

83. Egy regionális átlag egyszerre tartalmazhat egy dinamikus ipari várost és egy gyenge környéket is.

84. A számok segítenek a források elosztásában, de nem helyettesítik a helyszínek ismeretét.

85. Az európai szint ezért egy újfajta határt hoz az országba.

86. A történelmi megyei határok az állami fejlődésen és a regionális emlékezeten alapulnak, míg a NUTS-határok elsősorban az összehasonlíthatóságot és a támogatások kezelését teszik lehetővé.

87. Mindkét rendszer átfedhet egymást anélkül, hogy politikailag ugyanazt a területet jelölné.

88. Ebből időnként olyan egységek jönnek létre, amelyek statisztikai szempontból értelmesek, de a regionális identitás szempontjából kevéssé ismerősek.

89. Ennek az európai kötődésnek az értékelése politikailag vitatott.

90. A támogatók a közös szabályokban és támogatási lehetőségekben a különbségek csökkentésének és a beruházások lehetővé tételének egyik útját látják.

91. A kritikusok azt kérdezik, hogy ezáltal a döntések távolabb kerülnek-e az érintett helyszínektől, vagy hogy a támogatási logika túl erősen határozza-e meg a nemzeti prioritásokat.

92. Mindkét kérdésre nem adható válasz pusztán a térkép alapján.

93. Ezek attól függenek, hogy hogyan osztják el a forrásokat, hogyan választják ki a projekteket és hogyan ellenőrzik a felelősségeket.

94. Az közigazgatási felosztás tehát nem csupán a hatóságokat, hanem a felfogásokat is rendszerezi.

95. Egy ember egyszerre tekintheti magát egy falu, egy város, egy megye, egy nagyobb régió és egy európai tagállam lakosának.

96. Ezek a hovatartozások nem feltétlenül állnak ellentmondásban egymással, mert az együttélés különböző szintjeit jelölik.

97. Konfliktusok ott keletkeznek, ahol az egyik szint elosztja az előnyöket, míg egy másiknak kell viselnie a költségeket.

98. Ekkor válik láthatóvá, hogy minden határ magában hordozza azt a döntést, hogy ki számolhat, tervezhet, fizethet és dönthet.

99. A magyar közigazgatás legrégebbi vonalai ezért nem csupán maradványok, a legújabbak pedig nem csupán technikai segédeszközök.

100. Az ország felett egyszerre több térkép is lebeg: a természet térképe, a jólét térképe és a hatalom térképe, és sorsa attól függ, hogy ezek a térképek mennyire illeszkednek egymáshoz.

1. An einem alten Rathaus kann ein Komitatswappen hängen, obwohl die Regierung, die es einst stiftete, längst verschwunden ist.

2. Das Wappen erinnert nicht nur an eine vergangene Zeit, sondern an eine räumliche Einteilung, die politische Umbrüche überdauern kann.

3. Wer Ungarn auf einer Karte betrachtet, sieht deshalb nicht nur Flüsse, Berge und Städte.

4. Unter den natürlichen Formen liegt ein zweites Muster aus Zuständigkeiten, Grenzen und Verwaltungszentren.

5. Dieses Muster entscheidet darüber, welche Behörde einen Antrag bearbeitet, welche Ebene eine Straße plant und wer für eine öffentliche Aufgabe verantwortlich ist.

6. Verwaltung ist damit keine bloße Beschriftung der Landkarte.

7. Sie ist ein Verfahren, den Raum regierbar zu machen.

8. Jeder Staat muss sein Gebiet in Einheiten teilen, weil eine zentrale Regierung nicht jede Schule, jeden Weg und jedes Baugesuch selbst bearbeiten kann.

9. Die Einteilung schafft erreichbare Stellen der Entscheidung und ordnet, welche Aufgaben auf welcher Ebene liegen.

10. Sie bündelt Informationen, verteilt Geld und macht politische Verantwortung zumindest grundsätzlich sichtbar.

11. Zugleich erzeugt jede Grenze einen Innenraum und einen Außenraum.

12. Was für die eine Einheit dazugehört, liegt für die benachbarte bereits außerhalb ihrer Zuständigkeit.

13. Ein Bach, eine Pendlerroute oder ein zusammenhängendes Siedlungsgebiet hält sich jedoch nicht immer an diese Linien.

14. Daraus entsteht die dauernde Spannung zwischen der Logik des Raumes und der Logik der Verwaltung.

15. Ungarns Gliederung zeigt diese Spannung besonders deutlich, weil ihre ältesten Formen weit in die Geschichte des Staates zurückreichen.

16. Die traditionelle mittlere Ebene bilden die Komitate, auf Ungarisch Vármegyék.

17. Der Ausdruck verweist auf eine Ordnung, die ursprünglich eng mit Burgen und den von ihnen kontrollierten Gebieten verbunden war.

18. Die historische Entwicklung war nicht überall gleichförmig, und eine moderne Verwaltungseinheit ist nicht einfach mit ihrem mittelalterlichen Vorläufer identisch.

19. Dennoch blieb die Vorstellung eines in Komitate gegliederten Landes bemerkenswert dauerhaft.

20. Herrschaftsformen, politische Systeme und staatliche Grenzen konnten sich ändern, während die Namen bestimmter Räume weiterlebten.

21. Menschen ordneten ihre Herkunft, ihre Amtssitze und ihre politischen Beziehungen häufig an diesen Einheiten.

22. Eine solche Kontinuität entsteht nicht allein durch ein Gesetz.

23. Sie entsteht auch durch Gewohnheit, Institutionen, Erinnerungen und die alltägliche Orientierung an einem regionalen Zentrum.

24. Gerade deshalb darf historische Dauer nicht mit unveränderter Macht verwechselt werden.

25. Die Komitate hatten in verschiedenen Zeiten unterschiedliche Aufgaben, Rechte und politische Gewichte.

26. Mit der Modernisierung des Staates wurden Zuständigkeiten neu verteilt und stärker zentral gesteuert.

27. Die Hauptstadt gewann an Einfluss, während lokale und regionale Einrichtungen in ein dichteres staatliches Regelwerk eingebunden wurden.

28. Auch Namen, Grenzen und Rechtsformen waren Reformen ausgesetzt.

29. Das alte Gerüst blieb sichtbar, wurde aber immer wieder umgebaut.

30. Verwaltungsgeschichte ist daher weder eine gerade Linie noch eine Folge vollständiger Brüche.

31. Sie gleicht eher einem Gebäude, dessen tragende Wände erhalten bleiben, während Räume, Türen und Leitungen mehrfach verändert werden.

32. Die Analogie hat allerdings eine Grenze, weil Verwaltungsgrenzen nicht nur bauliche Formen, sondern politische Entscheidungen sind.

33. Die geltende staatliche Grundordnung unterscheidet die Hauptstadt, die Komitate, die Städte und die Gemeinden beziehungsweise Dörfer als territoriale Einheiten.

34. Budapest nimmt dabei eine besondere Stellung ein, weil es zugleich Hauptstadt und eine einzige kommunale Einheit mit eigenen Bezirken ist.

35. Städte und Gemeinden bilden die Ebene, auf der staatliche Ordnung für die Bewohner am unmittelbarsten erfahrbar wird.

36. Dort begegnen Menschen dem Rathaus, beantragen Leistungen, melden Bauvorhaben an oder wenden sich mit örtlichen Problemen an ihre Verwaltung.

37. Die Nähe zum Alltag bedeutet jedoch nicht automatisch große politische Macht.

38. Eine kleine Gemeinde kann ihre Straßen, Einrichtungen und sozialen Aufgaben kennen, aber nur über begrenzte Einnahmen und Fachkräfte verfügen.

39. Eine größere Stadt besitzt oft mehr Personal und wirtschaftliches Gewicht, muss dafür aber komplexere Interessen und größere soziale Unterschiede bewältigen.

40. Die Größe einer Einheit verändert somit nicht nur ihre Fläche, sondern auch ihre Handlungsmöglichkeiten.

41. Zwischen den Siedlungen und den Komitaten liegt heute die Kreisebene.

42. Die ungarischen Kreise, auf Ungarisch járások, wurden als territoriale und organisatorische Einheiten der öffentlichen Verwaltung zum 1. Januar 2013 neu eingeführt.

43. Sie bündeln mehrere Siedlungen und schaffen eine Ebene, auf der bestimmte staatliche Dienstleistungen näher am Wohnort organisiert werden können.

44. Ihre Aufgabe ist deshalb nicht einfach die eines kleineren Komitats.

45. Sie verbinden lokale Fälle mit übergeordneten Fachbehörden und sollen Verwaltung in einem überschaubaren Gebiet erreichbar machen.

46. Die konkrete Verteilung der Aufgaben kann sich durch Gesetze und Reformen verändern.

47. Wer heute eine Zuständigkeit beschreibt, muss daher den Zeitpunkt und die Rechtsgrundlage mitdenken.

48. Verwaltungsgeografie ist kein unveränderliches Naturbild, sondern ein zeitgebundenes System.

49. Die Grenzen dieser Ebenen folgen nur teilweise den natürlichen Landschaften.

50. Ein Komitat kann eine Ebene, einen Flussabschnitt und einen Teil des Hügellandes umfassen, obwohl diese Räume unterschiedliche Wirtschaftsweisen und Verkehrsbeziehungen besitzen.

51. Eine Gemeinde kann mit dem benachbarten Ort eng verflochten sein, während die Verwaltungsgrenze den gemeinsamen Arbeitsmarkt teilt.

52. Umgekehrt kann eine alte Grenze weiterbestehen, obwohl die frühere politische oder wirtschaftliche Bedeutung des zugehörigen Zentrums abgenommen hat.

53. Solche Abweichungen machen die Verwaltung nicht nutzlos.

54. Sie zeigen vielmehr, dass eine Grenze immer einen bestimmten Zweck erfüllt und nicht alle räumlichen Beziehungen zugleich abbilden kann.

55. Eine Karte für Schulen, eine Karte für Gerichte und eine Karte für EU-Statistiken können daher dasselbe Land verschieden teilen.

56. Die Frage lautet nicht, welche Karte die einzig wahre ist.

57. Entscheidend ist, wofür eine Einteilung gebraucht wird und welche Folgen sie für die Betroffenen hat.

58. Zuständigkeit wird besonders wichtig, wenn ein Problem mehrere Räume verbindet.

59. Pendler fahren täglich über Gemeinde- und Kreisgrenzen hinweg, Flüsse durchqueren mehrere Komitate, und neue Verkehrswege verändern die Erreichbarkeit ganzer Regionen.

60. Eine einzelne Gemeinde kann die Folgen spüren, ohne über die Mittel zu verfügen, die Ursache allein zu beeinflussen.

61. Dann müssen Behörden zusammenarbeiten oder eine höhere Ebene muss koordinieren.

62. Je stärker Entscheidungen zentralisiert werden, desto einheitlicher können Regeln und Verfahren ausfallen.

63. Je stärker Aufgaben vor Ort verbleiben, desto eher können sie an örtliche Bedingungen angepasst werden.

64. Keine dieser Lösungen ist in jedem Fall überlegen.

65. Einheitlichkeit kann Ungleichheiten ausgleichen, aber lokale Kenntnisse verdrängen.

66. Nähe kann Beteiligung stärken, aber kleine Einheiten mit Aufgaben überfordern.

67. Die Gliederung eines Staates ist deshalb immer auch ein Streit über den richtigen Maßstab.

68. Über der nationalen und kommunalen Ordnung liegt in Ungarn eine weitere Ebene, die einem anderen Zweck dient.

69. Die europäischen NUTS-Regionen sind ein gemeinsames statistisches Raster der Europäischen Union.

70. NUTS steht für die französische Bezeichnung der Systematik statistischer Gebietseinheiten.

71. Das Raster ermöglicht, Bevölkerungszahlen, wirtschaftliche Leistungsfähigkeit und regionale Unterschiede zwischen Mitgliedstaaten vergleichbar zu machen.

72. Es ist damit nicht einfach eine zusätzliche Regierungsebene.

73. Viele NUTS-Einheiten dienen vor allem der Datenerhebung, der Analyse und der Regionalpolitik.

74. In Ungarn entsprechen die NUTS-3-Gebiete den Komitaten und Budapest, während größere NUTS-Ebenen mehrere dieser Einheiten zusammenfassen.

75. Nach der geltenden NUTS-Systematik bestehen für Ungarn drei NUTS-1-Gebiete, acht NUTS-2-Gebiete und zwanzig NUTS-3-Gebiete.

76. Diese Zahlen gehören zu einer bestimmten Fassung des europäischen Systems und können durch spätere Änderungen neu geordnet werden.

77. Die europäische Einteilung wirkt dennoch auf die nationale Verwaltung zurück.

78. Förderprogramme benötigen Gebiete, für die sich Wohlstand, Beschäftigung oder infrastrukturelle Nachteile berechnen lassen.

79. Eine statistische Grenze kann dadurch praktische Bedeutung gewinnen, obwohl sie im Alltag kaum als regionale Identität empfunden wird.

80. Ein Gebiet, das in europäischen Vergleichen als weniger entwickelt gilt, kann andere Förderbedingungen erhalten als ein wohlhabenderes Gebiet.

81. Daraus folgt jedoch nicht, dass eine Region durch ein Etikett dauerhaft arm oder reich wird.

82. Statistische Werte beschreiben einen Zustand zu einem bestimmten Zeitpunkt und glätten die Unterschiede zwischen einzelnen Städten, Dörfern und Haushalten.

83. Ein regionaler Durchschnitt kann eine dynamische Industriestadt und ein schwaches Umland zugleich enthalten.

84. Zahlen helfen bei der Verteilung von Mitteln, ersetzen aber keine Kenntnis der Orte.

85. Die europäische Ebene bringt deshalb eine neue Art von Grenze in das Land.

86. Historische Komitatsgrenzen beruhen auf staatlicher Entwicklung und regionaler Erinnerung, während NUTS-Grenzen vor allem Vergleichbarkeit und Förderverwaltung ermöglichen.

87. Beide Systeme können sich überschneiden, ohne denselben Raum politisch zu meinen.

88. Daraus entstehen gelegentlich Einheiten, die für die Statistik sinnvoll, für die regionale Identifikation aber wenig vertraut sind.

89. Die Bewertung dieser europäischen Bindung ist politisch umstritten.

90. Befürworter sehen in gemeinsamen Regeln und Fördermöglichkeiten einen Weg, Unterschiede zu verringern und Investitionen zu ermöglichen.

91. Kritiker fragen, ob dadurch Entscheidungen weiter von den betroffenen Orten entfernt werden oder ob Förderlogiken nationale Prioritäten zu stark bestimmen.

92. Beide Fragen lassen sich nicht durch die Karte allein beantworten.

93. Sie hängen davon ab, wie Mittel vergeben, Projekte ausgewählt und Verantwortlichkeiten kontrolliert werden.

94. Verwaltungsgliederung ordnet somit nicht nur Behörden, sondern auch Wahrnehmungen.

95. Ein Mensch kann sich zugleich als Bewohner eines Dorfes, einer Stadt, eines Komitats, einer größeren Region und eines europäischen Mitgliedstaates verstehen.

96. Diese Zugehörigkeiten widersprechen einander nicht notwendig, weil sie verschiedene Maßstäbe des Zusammenlebens bezeichnen.

97. Konflikte entstehen dort, wo eine Ebene Vorteile verteilt, während eine andere die Kosten tragen muss.

98. Dann wird sichtbar, dass jede Grenze eine Entscheidung darüber enthält, wer zählen, planen, bezahlen und entscheiden darf.

99. Die ältesten Linien der ungarischen Verwaltung sind deshalb nicht bloß Relikte, und die jüngsten sind nicht bloß technische Hilfsmittel.

100. Über dem Land liegen mehrere Karten zugleich: die Karte der Natur, die Karte des Wohlstands und die Karte der Macht, und sein Schicksal hängt davon ab, wie gut diese Karten zusammenpassen.