1.3.6 – Élet a római Pannóniában: katonák, polgárok és rabszolgák mindennapjai – Leben im römischen Pannonien: Alltag von Soldaten, Bürgern und Sklaven
1. A római Pannóniában az életet kíméletlenül a társadalomban betöltött saját helyzet határozta meg. – Das Leben im römischen Pannonien wurde gnadenlos von der eigenen Stellung in der Gesellschaft bestimmt.
2. A római társadalom szigorúan rangok és jogok szerint volt felépítve – szinte olyan, mint egy lépcsős modell, amelyből nincs feljutási lehetőség. – Die römische Gesellschaft war streng nach Rang und Recht gegliedert – fast wie ein Stufenmodell ohne Fahrstuhl nach oben.
3. A legfontosabb különbség a szabad és a nem szabad emberek között húzódott. – Der wichtigste Unterschied verlief zwischen freien und unfreien Menschen.
4. A szabadok közé tartoztak a polgárok, a katonák, a parasztok, a kereskedők és a kézművesek. – Zu den Freien gehörten Bürger, Soldaten, Bauern, Händler und Handwerker.
5. A nem szabadok a rabszolgák voltak, akiket jogilag egyszerűen tulajdonnak tekintettek. – Die Unfreien waren die Sklaven, die rechtlich schlicht als Eigentum galten.
6. A két csoport között álltak a felszabadítottak, egyfajta átmeneti állapotban. – Zwischen beiden Gruppen standen die Freigelassenen, eine Art Zwischenstation.
7. A felszabadítottak olyan rabszolgák voltak, akik valamikor elnyerték szabadságukat. – Freigelassene waren Sklaven, die irgendwann ihre Freiheit erlangt hatten.
8. Az egyén rangja nagyban meghatározta a foglalkozását, lakóhelyét és az egész életmódját. – Der eigene Rang bestimmte weitgehend Beruf, Wohnort und gesamte Lebensweise.
9. Pannónia évszázadokon át elsősorban katonai jellegű ország volt. – Pannonien war über Jahrhunderte vor allem ein militärisch geprägtes Land.
10. A hadsereg volt a legnagyobb munkaadó, és egyben központi gazdasági tényező is. – Das Heer war der größte Arbeitgeber und zugleich ein zentraler Wirtschaftsfaktor.
11. A hadsereg magját a légiók katonái alkották. – Den Kern des Heeres bildeten die Soldaten der Legionen.
12. A légiósok római polgárok voltak, és sok éven át szolgáltak a hadseregben. – Legionäre waren römische Bürger und dienten viele Jahre lang im Heer.
13. A szokásos szolgálati idő megdöbbentő huszonöt év volt – szinte egy fél szakmai élet. – Die übliche Dienstzeit betrug erstaunliche fünfundzwanzig Jahre – fast ein halbes Berufsleben.
14. Emellett ott voltak a segédcsapatok katonái is. – Daneben gab es die Soldaten der Hilfstruppen.
15. Ők kezdetben nem rendelkeztek római polgárjoggal. – Diese besaßen anfangs kein römisches Bürgerrecht.
16. A katonák mindennapjai szigorú, szinte monoton rend szerint zajlottak. – Der Alltag der Soldaten folgte einer strengen, fast schon monotonen Ordnung.
17. A nap korán kezdődött, és egy szigorú, pontosan beosztott napirend szerint zajlott. – Der Tag begann früh und folgte einem festen, durchgetakteten Plan.
18. A szolgálat részét képezte az őrszolgálat, a gyakorlatok és a megerőltető menetelések. – Zum Dienst gehörten Wachdienst, Übungen und anstrengende Märsche.
19. A katonák rendszeresen gyakorolták a fegyverek kezelését. – Die Soldaten trainierten regelmäßig den Umgang mit ihren Waffen.
20. A harcon kívül számos más, gyakran nem túl látványos munkát is végeztek. – Neben dem Kampf leisteten sie auch viele andere, oft unspektakuläre Arbeiten.
21. Táborokat, utakat, hidakat és vízvezetékeket építettek. – Sie bauten Lager, Straßen, Brücken und Wasserleitungen.
22. Kézművesek és írnokok is szolgáltak a csapaton belül. – Auch Handwerker und Schreiber dienten innerhalb der Truppe.
23. A hadsereg így szinte mellékesen egy hatalmas munkaközösség volt. – Das Heer war damit fast nebenbei eine riesige Arbeitsgemeinschaft.
24. A katonák a légiótáborokban és a kastellumokban laktak. – Die Soldaten lebten in den Legionslagern und Kastellen.
25. A táborban több katona osztozott egy közös szobán. – Im Lager teilten sich mehrere Soldaten eine gemeinsame Stube.
26. Nyolc ember alkotott egy kis, összetartó közösséget, a contuberniumot. – Acht Mann bildeten eine kleine, eingeschworene Gemeinschaft, das contubernium.
27. Ez a csoport együtt lakott, étkezett és harcolt – egy ókori lakóközösség, amely vészhelyzetben akár halálos következményekkel is járhatott. – Diese Gruppe wohnte, aß und kämpfte gemeinsam – eine antike Wohngemeinschaft mit Todesfolgen im Ernstfall.
28. A katonák étkeztetése egyszerű volt, de cserébe megbízhatóan rendszeres. – Die Verpflegung der Soldaten war einfach, aber dafür verlässlich regelmäßig.
29. Az alapvető élelmiszerek a gabona, a kenyér, a zöldség és a hús voltak. – Grundnahrungsmittel waren Getreide, Brot, Gemüse und Fleisch.
30. A katonák rendszeresen kaptak zsoldot érmékben. – Die Soldaten erhielten regelmäßig Sold in Münzen.
31. A zsold egy részét azonnal visszatartották az étkeztetés és a felszerelés fedezésére. – Ein Teil des Soldes wurde gleich für Verpflegung und Ausrüstung einbehalten.
32. Hosszú ideig a közkatonák egyáltalán nem házasodhattak törvényesen. – Lange Zeit durften einfache Soldaten gar nicht rechtsgültig heiraten.
33. Ez a házasságtilalom több évtizeden át fennállt, meglepően szigorú törvény volt. – Dieses Heiratsverbot bestand über viele Jahrzehnte, ein erstaunlich striktes Gesetz.
34. Ennek ellenére sok katona ténylegesen együtt élt nőkkel és gyermekekkel. – Dennoch lebten viele Soldaten faktisch mit Frauen und Kindern zusammen.
35. Ezek a családok többnyire a tábor közvetlen közelében fekvő településen laktak. – Diese Familien wohnten meist in der Siedlung direkt vor dem Lager.
36. Csak a szolgálat befejezése után ismerték el jogilag az ilyen kapcsolatot. – Erst nach dem Dienstende wurde eine solche Verbindung rechtlich anerkannt.
37. A segédkatonák szolgálati idejük letelte után legalább megkapták a római polgárjogot. – Hilfssoldaten erhielten nach ihrer Dienstzeit immerhin das römische Bürgerrecht.
38. Ez a jog még gyermekeikre is átszállt. – Dieses Recht ging sogar auf ihre Kinder über.
39. A katonai szolgálat így megbízható út volt a társadalmi felemelkedéshez. – Der Militärdienst war damit ein verlässlicher Weg zum sozialen Aufstieg.
40. A leszerelt katonákat a források veteránoknak nevezik. – Entlassene Soldaten werden in den Quellen als Veteranen bezeichnet.
41. A veteránok gyakran kaptak földet vagy készpénzben kifizetett végkielégítést. – Veteranen erhielten oft Land oder eine Abfindung in barer Münze.
42. Sokan közülük véglegesen letelepedtek a tartományban. – Viele von ihnen ließen sich dauerhaft in der Provinz nieder.
43. A táborok körül így alakultak ki polgári települések. – Rund um die Lager entstanden auf diese Weise zivile Siedlungen.
44. Ezeket a táborfalvakat vicusnak vagy canabae-nak nevezték. – Diese Lagerdörfer werden als vicus oder canabae bezeichnet.
45. Bennük kereskedők, kézművesek, fogadósok és katonacsaládok éltek szorosan egymás mellett. – In ihnen lebten Händler, Handwerker, Wirte und Soldatenfamilien dicht beieinander.
46. Itt vásárolták meg a katonák a mindennapi szükségleti cikkeket. – Hier kauften die Soldaten Waren des täglichen Bedarfs.
47. Ezen települések közül néhányból később igazi városok fejlődtek ki. – Aus einigen dieser Siedlungen entwickelten sich später richtige Städte.
48. A katonák mellett Pannóniában számos civil is élt. – Neben den Soldaten lebten in Pannonien zahlreiche Zivilisten.
49. A legtöbb ember egyszerűen szabad paraszt volt a vidéken. – Die meisten Menschen waren schlicht freie Bauern auf dem Land.
50. Megművelték a földeket, állatokat tartottak, és nagyrészt önellátóak voltak. – Sie bestellten Felder, hielten Vieh und versorgten sich weitgehend selbst.
51. Mindennapjaikat a kemény munka és az évszakok könyörtelen váltakozása jellemezte. – Ihr Alltag war geprägt von harter Arbeit und dem unerbittlichen Lauf der Jahreszeiten.
52. Sok paraszt különálló tanyákon, az úgynevezett villae rusticae-kban élt. – Viele Bauern lebten auf einzelnen Höfen, den sogenannten villae rusticae.
53. A villa rustica lényegében egy mezőgazdasági birtok volt. – Eine villa rustica war im Grunde ein landwirtschaftlicher Gutsbetrieb.
54. Lakóépületekből, istállókból, műhelyekből és raktárépületekből állt. – Sie bestand aus Wohngebäuden, Ställen, Werkstätten und Vorratsbauten.
55. Termékeik egy része közvetlenül a hadsereg ellátását szolgálta. – Ein Teil ihrer Erzeugnisse diente direkt der Versorgung des Heeres.
56. A városokban viszont kereskedők, kézművesek és tisztviselők éltek. – In den Städten lebten dagegen Händler, Handwerker und Beamte.
57. A kézművesek edényeket, szerszámokat, ruhákat és ékszereket készítettek. – Handwerker stellten Geschirr, Werkzeug, Kleidung und Schmuck her.
58. A kereskedők áruikat a városi piacokon értékesítették. – Händler verkauften ihre Waren auf den Märkten der Städte.
59. A tisztviselők gondoskodtak az igazgatásról, az adókról és az igazságszolgáltatásról. – Beamte sorgten für Verwaltung, Steuern und Rechtsprechung.
60. A városi társadalom élén a jómódú polgárok álltak. – An der Spitze der städtischen Gesellschaft standen wohlhabende Bürger.
61. Ez a felső réteg alkotta a városi tanácsot, és egyben a tisztviselőket is biztosította. – Diese Oberschicht bildete den Stadtrat und stellte zugleich die Beamten.
62. A gazdag polgárok szívesen mutatták meg jólétüket a város javára tett adományokkal. – Reiche Bürger zeigten ihren Wohlstand gern durch Stiftungen für die Stadt.
63. Fürdőket, templomokat vagy más középületeket építtettek – ez egyfajta ókori szponzorálás volt, amely státusz-növekedéssel járt. – Sie ließen Bäder, Tempel oder andere öffentliche Bauten errichten – eine Art antikes Sponsoring mit Statusgewinn.
64. A lakhatási körülmények nagymértékben függtek a rendelkezésre álló vagyontól. – Die Wohnverhältnisse hingen stark vom verfügbaren Vermögen ab.
65. A jómódú családok tágas, kényelmes kőházakban laktak. – Wohlhabende Familien lebten in geräumigen, komfortablen Steinhäusern.
66. Házuknak gyakran volt belső udvara és több lakószobája. – Ihre Häuser besaßen oft einen Innenhof und mehrere Wohnräume.
67. A padlókat részben mozaikok, a falakat festmények díszítették. – Die Böden waren teils mit Mosaiken, die Wände mit Malereien geschmückt.
68. Egy római fűtési rendszer, a hipokaustikus fűtés alulról melegítette az ilyen házakat. – Eine römische Heizung, die Hypokaustenheizung, wärmte solche Häuser von unten.
69. Ennek során meleg levegő áramlott a padló alatti üregeken keresztül. – Dabei strömte warme Luft durch Hohlräume unter dem Fußboden.
70. A szegényebb családok ezzel szemben egyszerű, fából és agyagból épült házakban laktak. – Ärmere Familien lebten dagegen in einfachen Häusern aus Holz und Lehm.
71. A mindennapi élet fontos részét képezték a nyilvános fürdők. – Ein wichtiger Bestandteil des Alltags waren die öffentlichen Bäder.
72. A termák a testápolásra és elsősorban a társasági életre szolgáltak. – Die Thermen dienten der Körperpflege und vor allem der Geselligkeit.
73. Ott találkoztak az emberek, beszélgettek, és mellékesen üzleteket is kötöttek. – Dort traf man sich, unterhielt sich und schloss nebenbei Geschäfte ab.
74. A piac is az egész városi élet központja volt. – Auch der Markt war ein Mittelpunkt des gesamten städtischen Lebens.
75. A nagyobb városokban emellett rendezvényeket is tartottak az amfiteátrumban. – In größeren Städten gab es zudem Veranstaltungen im Amphitheater.
76. Ott állatüldözéseket és gladiátorharcokat rendeztek. – Dort fanden Tierhetzen und Gladiatorenkämpfe statt.
77. Az emberek ruházata szigorúan a rangtól és a vagyontól függött. – Die Kleidung der Menschen richtete sich streng nach Rang und Vermögen.
78. A teljes jogú polgárok ünnepi alkalmakkor togát viseltek. – Vollwertige Bürger trugen bei festlichen Anlässen die Toga.
79. A mindennapi életben viszont a legtöbb ember egyszerű tunikát viselt. – Im Alltag trugen die meisten Menschen dagegen eine einfache Tunika.
80. A nők gyakran a háztartással, a gyermekekkel és az élelmiszer-készletekkel foglalkoztak. – Frauen kümmerten sich häufig um Haushalt, Kinder und Vorräte.
81. Néhány nő azonban kézművesként vagy kereskedőként is dolgozott. – Manche Frauen arbeiteten jedoch auch im Handwerk oder im Handel.
82. Néhány nő a férje halála után akár saját vállalkozását is továbbvezette. – Einige Frauen führten nach dem Tod des Mannes sogar eigene Betriebe weiter.
83. A szabad családok gyermekei már korán segítettek a mindennapi munkában. – Kinder freier Familien halfen schon früh bei der täglichen Arbeit mit.
84. A jómódú családok gyermekei viszont iskolai oktatásban részesültek. – Kinder wohlhabender Familien erhielten dagegen eine schulische Bildung.
85. Megtanultak olvasni, írni és számolni. – Sie lernten Lesen, Schreiben und Rechnen.
86. A társadalom legalacsonyabb rétegét a rabszolgák alkották. – Die unterste Schicht der Gesellschaft bildeten die Sklaven.
87. A rabszolgákat jogilag nem személynek, hanem egyszerűen tulajdonnak tekintették. – Sklaven galten rechtlich nicht als Personen, sondern schlicht als Eigentum.
88. Meg lehetett őket vásárolni, eladni, sőt örökölni is. – Sie konnten gekauft, verkauft und sogar vererbt werden.
89. A rabszolgáknak nem volt saját jogi védelmük. – Ein Sklave besaß keinen eigenen rechtlichen Schutz.
90. A rabszolgák háborús fogságból, kereskedelemből vagy egyszerűen születésükből származtak. – Sklaven stammten aus Kriegsgefangenschaft, aus Handel oder einfach aus Geburt.
91. A rabszolganő gyermekei automatikusan szintén rabszolgákká váltak. – Kinder einer Sklavin wurden automatisch ebenfalls zu Sklaven.
92. A nagy felkelés után sok pannonit eladtak rabszolgaságba – ez volt az ellenállás keserű ára. – Nach dem großen Aufstand wurden viele Pannonier in die Sklaverei verkauft – ein bitterer Preis für den Widerstand.
93. A rabszolgák életkörülményei eközben rendkívül eltérőek voltak. – Die Lebensbedingungen der Sklaven waren dabei extrem unterschiedlich.
94. Ezek elsősorban a munka jellegétől és az adott tulajdonostól függtek. – Sie hingen vor allem von der Art der Arbeit und vom jeweiligen Besitzer ab.
95. A háziszolgák jómódú családok háztartásában dolgoztak. – Haussklaven arbeiteten in den Haushalten wohlhabender Familien.
96. Főztek, takarítottak, gyermekekre vigyáztak, vagy írnokként szolgáltak. – Sie kochten, putzten, betreuten Kinder oder dienten als Schreiber.
97. A művelt rabszolgákat akár tanárként vagy gazdasági vezetőként is alkalmazták. – Gebildete Sklaven konnten sogar als Lehrer oder Verwalter eingesetzt werden.
98. Az ilyen háziszolgák gyakran viszonylag elviselhetőbb körülmények között éltek. – Solche Haussklaven lebten oft unter vergleichsweise erträglicheren Bedingungen.
99. Sokkal nehezebb volt a sorsuk a mezőgazdaságban és a bányászatban dolgozó rabszolgáknak. – Deutlich härter war das Los der Sklaven in Landwirtschaft und Bergbau.
100. Reggeltől estig nehéz fizikai munkát végeztek. – Sie verrichteten schwere körperliche Arbeit von früh bis spät.
101. A hadseregben is szolgáltak rabszolgák, például segédekként és szolgákként. – Auch beim Heer dienten Sklaven, etwa als Knechte und Diener.
102. Katonaként viszont soha nem vetettek be rabszolgákat. – Als Soldaten wurden Sklaven dagegen niemals eingesetzt.
103. Bizonyos körülmények között egy rabszolga elnyerhette szabadságát. – Ein Sklave konnte unter bestimmten Umständen seine Freiheit erlangen.
104. A rabszolga felszabadítását manumissziónak nevezték. – Die Freilassung eines Sklaven nannte man Manumission.
105. A tulajdonos kegyelemből vagy pénzért szabadíthatta fel a rabszolgát. – Ein Besitzer konnte einen Sklaven aus Gunst oder gegen Geld freilassen.
106. Néhány rabszolga erre a célra akár saját kis vagyont is megtakarított. – Manche Sklaven sparten dafür sogar ein kleines eigenes Vermögen an.
107. Ezt a vagyont peculiumnak nevezték. – Dieses Vermögen wurde als peculium bezeichnet.
108. A felszabadított rabszolgát ezentúl libertusnak nevezték. – Ein freigelassener Sklave wurde fortan als Libertus bezeichnet.
109. A felszabadított rabszolgák továbbra is kapcsolatban maradtak korábbi gazdájukkal. – Freigelassene blieben ihrem früheren Herrn weiterhin verbunden.
110. Tiszteletet tartoztak neki, és gyakran bizonyos szolgálatokat is kellett teljesíteniük. – Sie schuldeten ihm Achtung und oft auch bestimmte Dienste.
111. A felszabadított rabszolgák gyermekei viszont teljes jogú szabad polgárok voltak. – Die Kinder von Freigelassenen aber waren vollwertige freie Bürger.
112. Néhány felszabadított rabszolga akár jelentős jólétre is szert tett. – Manche Freigelassene brachten es sogar zu beträchtlichem Wohlstand.
113. Pannónia lakossága kezdettől fogva erősen vegyes volt. – Die Bevölkerung Pannoniens war von Anfang an stark gemischt.
114. Helyiekből, bevándorlókból, katonákból és rabszolgákból állt. – Sie bestand aus Einheimischen, Zuwanderern, Soldaten und Sklaven.
115. A bevándorlók a birodalom számos különböző részéről érkeztek. – Die Zuwanderer kamen aus sehr vielen verschiedenen Teilen des Reiches.
116. A generációk során ezek a csoportok lassan összeolvadtak egymással. – Über die Generationen verschmolzen diese Gruppen langsam miteinander.
117. A latin lett a közélet közös nyelve. – Latein wurde zur gemeinsamen Sprache des öffentlichen Lebens.
118. A római szokások, ételek és ruházat is fokozatosan elterjedtek. – Auch römische Sitten, Speisen und Kleidung setzten sich nach und nach durch.
119. 212-ben szinte az összes szabad birodalmi lakos egyszerre megkapta a polgárjogot. – Im Jahr 212 erhielten fast alle freien Reichsbewohner auf einmal das Bürgerrecht.
120. Ezt a törvényt Constitutio Antoniniana néven emlegetik. – Dieses Gesetz wird als Constitutio Antoniniana bezeichnet.
121. Ezzel a lakosság jogilag jelentősen egységesebbé vált. – Damit wurde die Bevölkerung rechtlich deutlich stärker vereinheitlicht.
122. Az emberek életéről elsősorban régészeti leletek adnak képet. – Über das Leben der Menschen berichten vor allem archäologische Funde.
123. A házak, szerszámok és edények mély betekintést nyújtanak a mindennapi életbe. – Häuser, Werkzeuge und Geschirr geben tiefe Einblicke in den Alltag.
124. Különösen sokatmondóak a sírköveken található feliratok. – Besonders aufschlussreich sind dabei die Inschriften auf Grabsteinen.
125. Ezek megnevezik az elhunytak nevét, életkorát, foglalkozását és származását. – Sie nennen Namen, Alter, Beruf und Herkunft der Verstorbenen.
126. Ilyen tanúvallomások alapján a tartomány életét meglepően pontosan lehet rekonstruálni. – Aus solchen Zeugnissen lässt sich das Leben der Provinz erstaunlich genau rekonstruieren.
127. Ez egy nagyon különböző emberekből és sorsokból álló társadalmat mutat be. – Es zeigt eine Gesellschaft aus sehr unterschiedlichen Menschen und Schicksalen.
128. Katonák, polgárok és rabszolgák együtt, mindegyik a maga módján, formálták a római Pannóniát. – Soldaten, Bürger und Sklaven prägten gemeinsam, jeder auf seine Weise, das römische Pannonien.
(aufklappen)magyar
1. A római Pannóniában az életet kíméletlenül a társadalomban betöltött saját helyzet határozta meg.
2. A római társadalom szigorúan rangok és jogok szerint volt felépítve – szinte olyan, mint egy lépcsős modell, amelyből nincs feljutási lehetőség.
3. A legfontosabb különbség a szabad és a nem szabad emberek között húzódott.
4. A szabadok közé tartoztak a polgárok, a katonák, a parasztok, a kereskedők és a kézművesek.
5. A nem szabadok a rabszolgák voltak, akiket jogilag egyszerűen tulajdonnak tekintettek.
6. A két csoport között álltak a felszabadítottak, egyfajta átmeneti állapotban.
7. A felszabadítottak olyan rabszolgák voltak, akik valamikor elnyerték szabadságukat.
8. Az egyén rangja nagyban meghatározta a foglalkozását, lakóhelyét és az egész életmódját.
9. Pannónia évszázadokon át elsősorban katonai jellegű ország volt.
10. A hadsereg volt a legnagyobb munkaadó, és egyben központi gazdasági tényező is.
11. A hadsereg magját a légiók katonái alkották.
12. A légiósok római polgárok voltak, és sok éven át szolgáltak a hadseregben.
13. A szokásos szolgálati idő megdöbbentő huszonöt év volt – szinte egy fél szakmai élet.
14. Emellett ott voltak a segédcsapatok katonái is.
15. Ők kezdetben nem rendelkeztek római polgárjoggal.
16. A katonák mindennapjai szigorú, szinte monoton rend szerint zajlottak.
17. A nap korán kezdődött, és egy szigorú, pontosan beosztott napirend szerint zajlott.
18. A szolgálat részét képezte az őrszolgálat, a gyakorlatok és a megerőltető menetelések.
19. A katonák rendszeresen gyakorolták a fegyverek kezelését.
20. A harcon kívül számos más, gyakran nem túl látványos munkát is végeztek.
21. Táborokat, utakat, hidakat és vízvezetékeket építettek.
22. Kézművesek és írnokok is szolgáltak a csapaton belül.
23. A hadsereg így szinte mellékesen egy hatalmas munkaközösség volt.
24. A katonák a légiótáborokban és a kastellumokban laktak.
25. A táborban több katona osztozott egy közös szobán.
26. Nyolc ember alkotott egy kis, összetartó közösséget, a contuberniumot.
27. Ez a csoport együtt lakott, étkezett és harcolt – egy ókori lakóközösség, amely vészhelyzetben akár halálos következményekkel is járhatott.
28. A katonák étkeztetése egyszerű volt, de cserébe megbízhatóan rendszeres.
29. Az alapvető élelmiszerek a gabona, a kenyér, a zöldség és a hús voltak.
30. A katonák rendszeresen kaptak zsoldot érmékben.
31. A zsold egy részét azonnal visszatartották az étkeztetés és a felszerelés fedezésére.
32. Hosszú ideig a közkatonák egyáltalán nem házasodhattak törvényesen.
33. Ez a házasságtilalom több évtizeden át fennállt, meglepően szigorú törvény volt.
34. Ennek ellenére sok katona ténylegesen együtt élt nőkkel és gyermekekkel.
35. Ezek a családok többnyire a tábor közvetlen közelében fekvő településen laktak.
36. Csak a szolgálat befejezése után ismerték el jogilag az ilyen kapcsolatot.
37. A segédkatonák szolgálati idejük letelte után legalább megkapták a római polgárjogot.
38. Ez a jog még gyermekeikre is átszállt.
39. A katonai szolgálat így megbízható út volt a társadalmi felemelkedéshez.
40. A leszerelt katonákat a források veteránoknak nevezik.
41. A veteránok gyakran kaptak földet vagy készpénzben kifizetett végkielégítést.
42. Sokan közülük véglegesen letelepedtek a tartományban.
43. A táborok körül így alakultak ki polgári települések.
44. Ezeket a táborfalvakat vicusnak vagy canabae-nak nevezték.
45. Bennük kereskedők, kézművesek, fogadósok és katonacsaládok éltek szorosan egymás mellett.
46. Itt vásárolták meg a katonák a mindennapi szükségleti cikkeket.
47. Ezen települések közül néhányból később igazi városok fejlődtek ki.
48. A katonák mellett Pannóniában számos civil is élt.
49. A legtöbb ember egyszerűen szabad paraszt volt a vidéken.
50. Megművelték a földeket, állatokat tartottak, és nagyrészt önellátóak voltak.
51. Mindennapjaikat a kemény munka és az évszakok könyörtelen váltakozása jellemezte.
52. Sok paraszt különálló tanyákon, az úgynevezett villae rusticae-kban élt.
53. A villa rustica lényegében egy mezőgazdasági birtok volt.
54. Lakóépületekből, istállókból, műhelyekből és raktárépületekből állt.
55. Termékeik egy része közvetlenül a hadsereg ellátását szolgálta.
56. A városokban viszont kereskedők, kézművesek és tisztviselők éltek.
57. A kézművesek edényeket, szerszámokat, ruhákat és ékszereket készítettek.
58. A kereskedők áruikat a városi piacokon értékesítették.
59. A tisztviselők gondoskodtak az igazgatásról, az adókról és az igazságszolgáltatásról.
60. A városi társadalom élén a jómódú polgárok álltak.
61. Ez a felső réteg alkotta a városi tanácsot, és egyben a tisztviselőket is biztosította.
62. A gazdag polgárok szívesen mutatták meg jólétüket a város javára tett adományokkal.
63. Fürdőket, templomokat vagy más középületeket építtettek – ez egyfajta ókori szponzorálás volt, amely státusz-növekedéssel járt.
64. A lakhatási körülmények nagymértékben függtek a rendelkezésre álló vagyontól.
65. A jómódú családok tágas, kényelmes kőházakban laktak.
66. Házuknak gyakran volt belső udvara és több lakószobája.
67. A padlókat részben mozaikok, a falakat festmények díszítették.
68. Egy római fűtési rendszer, a hipokaustikus fűtés alulról melegítette az ilyen házakat.
69. Ennek során meleg levegő áramlott a padló alatti üregeken keresztül.
70. A szegényebb családok ezzel szemben egyszerű, fából és agyagból épült házakban laktak.
71. A mindennapi élet fontos részét képezték a nyilvános fürdők.
72. A termák a testápolásra és elsősorban a társasági életre szolgáltak.
73. Ott találkoztak az emberek, beszélgettek, és mellékesen üzleteket is kötöttek.
74. A piac is az egész városi élet központja volt.
75. A nagyobb városokban emellett rendezvényeket is tartottak az amfiteátrumban.
76. Ott állatüldözéseket és gladiátorharcokat rendeztek.
77. Az emberek ruházata szigorúan a rangtól és a vagyontól függött.
78. A teljes jogú polgárok ünnepi alkalmakkor togát viseltek.
79. A mindennapi életben viszont a legtöbb ember egyszerű tunikát viselt.
80. A nők gyakran a háztartással, a gyermekekkel és az élelmiszer-készletekkel foglalkoztak.
81. Néhány nő azonban kézművesként vagy kereskedőként is dolgozott.
82. Néhány nő a férje halála után akár saját vállalkozását is továbbvezette.
83. A szabad családok gyermekei már korán segítettek a mindennapi munkában.
84. A jómódú családok gyermekei viszont iskolai oktatásban részesültek.
85. Megtanultak olvasni, írni és számolni.
86. A társadalom legalacsonyabb rétegét a rabszolgák alkották.
87. A rabszolgákat jogilag nem személynek, hanem egyszerűen tulajdonnak tekintették.
88. Meg lehetett őket vásárolni, eladni, sőt örökölni is.
89. A rabszolgáknak nem volt saját jogi védelmük.
90. A rabszolgák háborús fogságból, kereskedelemből vagy egyszerűen születésükből származtak.
91. A rabszolganő gyermekei automatikusan szintén rabszolgákká váltak.
92. A nagy felkelés után sok pannonit eladtak rabszolgaságba – ez volt az ellenállás keserű ára.
93. A rabszolgák életkörülményei eközben rendkívül eltérőek voltak.
94. Ezek elsősorban a munka jellegétől és az adott tulajdonostól függtek.
95. A háziszolgák jómódú családok háztartásában dolgoztak.
96. Főztek, takarítottak, gyermekekre vigyáztak, vagy írnokként szolgáltak.
97. A művelt rabszolgákat akár tanárként vagy gazdasági vezetőként is alkalmazták.
98. Az ilyen háziszolgák gyakran viszonylag elviselhetőbb körülmények között éltek.
99. Sokkal nehezebb volt a sorsuk a mezőgazdaságban és a bányászatban dolgozó rabszolgáknak.
100. Reggeltől estig nehéz fizikai munkát végeztek.
101. A hadseregben is szolgáltak rabszolgák, például segédekként és szolgákként.
102. Katonaként viszont soha nem vetettek be rabszolgákat.
103. Bizonyos körülmények között egy rabszolga elnyerhette szabadságát.
104. A rabszolga felszabadítását manumissziónak nevezték.
105. A tulajdonos kegyelemből vagy pénzért szabadíthatta fel a rabszolgát.
106. Néhány rabszolga erre a célra akár saját kis vagyont is megtakarított.
107. Ezt a vagyont peculiumnak nevezték.
108. A felszabadított rabszolgát ezentúl libertusnak nevezték.
109. A felszabadított rabszolgák továbbra is kapcsolatban maradtak korábbi gazdájukkal.
110. Tiszteletet tartoztak neki, és gyakran bizonyos szolgálatokat is kellett teljesíteniük.
111. A felszabadított rabszolgák gyermekei viszont teljes jogú szabad polgárok voltak.
112. Néhány felszabadított rabszolga akár jelentős jólétre is szert tett.
113. Pannónia lakossága kezdettől fogva erősen vegyes volt.
114. Helyiekből, bevándorlókból, katonákból és rabszolgákból állt.
115. A bevándorlók a birodalom számos különböző részéről érkeztek.
116. A generációk során ezek a csoportok lassan összeolvadtak egymással.
117. A latin lett a közélet közös nyelve.
118. A római szokások, ételek és ruházat is fokozatosan elterjedtek.
119. 212-ben szinte az összes szabad birodalmi lakos egyszerre megkapta a polgárjogot.
120. Ezt a törvényt Constitutio Antoniniana néven emlegetik.
121. Ezzel a lakosság jogilag jelentősen egységesebbé vált.
122. Az emberek életéről elsősorban régészeti leletek adnak képet.
123. A házak, szerszámok és edények mély betekintést nyújtanak a mindennapi életbe.
124. Különösen sokatmondóak a sírköveken található feliratok.
125. Ezek megnevezik az elhunytak nevét, életkorát, foglalkozását és származását.
126. Ilyen tanúvallomások alapján a tartomány életét meglepően pontosan lehet rekonstruálni.
127. Ez egy nagyon különböző emberekből és sorsokból álló társadalmat mutat be.
128. Katonák, polgárok és rabszolgák együtt, mindegyik a maga módján, formálták a római Pannóniát.
(aufklappen)német
1. Das Leben im römischen Pannonien wurde gnadenlos von der eigenen Stellung in der Gesellschaft bestimmt.
2. Die römische Gesellschaft war streng nach Rang und Recht gegliedert – fast wie ein Stufenmodell ohne Fahrstuhl nach oben.
3. Der wichtigste Unterschied verlief zwischen freien und unfreien Menschen.
4. Zu den Freien gehörten Bürger, Soldaten, Bauern, Händler und Handwerker.
5. Die Unfreien waren die Sklaven, die rechtlich schlicht als Eigentum galten.
6. Zwischen beiden Gruppen standen die Freigelassenen, eine Art Zwischenstation.
7. Freigelassene waren Sklaven, die irgendwann ihre Freiheit erlangt hatten.
8. Der eigene Rang bestimmte weitgehend Beruf, Wohnort und gesamte Lebensweise.
9. Pannonien war über Jahrhunderte vor allem ein militärisch geprägtes Land.
10. Das Heer war der größte Arbeitgeber und zugleich ein zentraler Wirtschaftsfaktor.
11. Den Kern des Heeres bildeten die Soldaten der Legionen.
12. Legionäre waren römische Bürger und dienten viele Jahre lang im Heer.
13. Die übliche Dienstzeit betrug erstaunliche fünfundzwanzig Jahre – fast ein halbes Berufsleben.
14. Daneben gab es die Soldaten der Hilfstruppen.
15. Diese besaßen anfangs kein römisches Bürgerrecht.
16. Der Alltag der Soldaten folgte einer strengen, fast schon monotonen Ordnung.
17. Der Tag begann früh und folgte einem festen, durchgetakteten Plan.
18. Zum Dienst gehörten Wachdienst, Übungen und anstrengende Märsche.
19. Die Soldaten trainierten regelmäßig den Umgang mit ihren Waffen.
20. Neben dem Kampf leisteten sie auch viele andere, oft unspektakuläre Arbeiten.
21. Sie bauten Lager, Straßen, Brücken und Wasserleitungen.
22. Auch Handwerker und Schreiber dienten innerhalb der Truppe.
23. Das Heer war damit fast nebenbei eine riesige Arbeitsgemeinschaft.
24. Die Soldaten lebten in den Legionslagern und Kastellen.
25. Im Lager teilten sich mehrere Soldaten eine gemeinsame Stube.
26. Acht Mann bildeten eine kleine, eingeschworene Gemeinschaft, das contubernium.
27. Diese Gruppe wohnte, aß und kämpfte gemeinsam – eine antike Wohngemeinschaft mit Todesfolgen im Ernstfall.
28. Die Verpflegung der Soldaten war einfach, aber dafür verlässlich regelmäßig.
29. Grundnahrungsmittel waren Getreide, Brot, Gemüse und Fleisch.
30. Die Soldaten erhielten regelmäßig Sold in Münzen.
31. Ein Teil des Soldes wurde gleich für Verpflegung und Ausrüstung einbehalten.
32. Lange Zeit durften einfache Soldaten gar nicht rechtsgültig heiraten.
33. Dieses Heiratsverbot bestand über viele Jahrzehnte, ein erstaunlich striktes Gesetz.
34. Dennoch lebten viele Soldaten faktisch mit Frauen und Kindern zusammen.
35. Diese Familien wohnten meist in der Siedlung direkt vor dem Lager.
36. Erst nach dem Dienstende wurde eine solche Verbindung rechtlich anerkannt.
37. Hilfssoldaten erhielten nach ihrer Dienstzeit immerhin das römische Bürgerrecht.
38. Dieses Recht ging sogar auf ihre Kinder über.
39. Der Militärdienst war damit ein verlässlicher Weg zum sozialen Aufstieg.
40. Entlassene Soldaten werden in den Quellen als Veteranen bezeichnet.
41. Veteranen erhielten oft Land oder eine Abfindung in barer Münze.
42. Viele von ihnen ließen sich dauerhaft in der Provinz nieder.
43. Rund um die Lager entstanden auf diese Weise zivile Siedlungen.
44. Diese Lagerdörfer werden als vicus oder canabae bezeichnet.
45. In ihnen lebten Händler, Handwerker, Wirte und Soldatenfamilien dicht beieinander.
46. Hier kauften die Soldaten Waren des täglichen Bedarfs.
47. Aus einigen dieser Siedlungen entwickelten sich später richtige Städte.
48. Neben den Soldaten lebten in Pannonien zahlreiche Zivilisten.
49. Die meisten Menschen waren schlicht freie Bauern auf dem Land.
50. Sie bestellten Felder, hielten Vieh und versorgten sich weitgehend selbst.
51. Ihr Alltag war geprägt von harter Arbeit und dem unerbittlichen Lauf der Jahreszeiten.
52. Viele Bauern lebten auf einzelnen Höfen, den sogenannten villae rusticae.
53. Eine villa rustica war im Grunde ein landwirtschaftlicher Gutsbetrieb.
54. Sie bestand aus Wohngebäuden, Ställen, Werkstätten und Vorratsbauten.
55. Ein Teil ihrer Erzeugnisse diente direkt der Versorgung des Heeres.
56. In den Städten lebten dagegen Händler, Handwerker und Beamte.
57. Handwerker stellten Geschirr, Werkzeug, Kleidung und Schmuck her.
58. Händler verkauften ihre Waren auf den Märkten der Städte.
59. Beamte sorgten für Verwaltung, Steuern und Rechtsprechung.
60. An der Spitze der städtischen Gesellschaft standen wohlhabende Bürger.
61. Diese Oberschicht bildete den Stadtrat und stellte zugleich die Beamten.
62. Reiche Bürger zeigten ihren Wohlstand gern durch Stiftungen für die Stadt.
63. Sie ließen Bäder, Tempel oder andere öffentliche Bauten errichten – eine Art antikes Sponsoring mit Statusgewinn.
64. Die Wohnverhältnisse hingen stark vom verfügbaren Vermögen ab.
65. Wohlhabende Familien lebten in geräumigen, komfortablen Steinhäusern.
66. Ihre Häuser besaßen oft einen Innenhof und mehrere Wohnräume.
67. Die Böden waren teils mit Mosaiken, die Wände mit Malereien geschmückt.
68. Eine römische Heizung, die Hypokaustenheizung, wärmte solche Häuser von unten.
69. Dabei strömte warme Luft durch Hohlräume unter dem Fußboden.
70. Ärmere Familien lebten dagegen in einfachen Häusern aus Holz und Lehm.
71. Ein wichtiger Bestandteil des Alltags waren die öffentlichen Bäder.
72. Die Thermen dienten der Körperpflege und vor allem der Geselligkeit.
73. Dort traf man sich, unterhielt sich und schloss nebenbei Geschäfte ab.
74. Auch der Markt war ein Mittelpunkt des gesamten städtischen Lebens.
75. In größeren Städten gab es zudem Veranstaltungen im Amphitheater.
76. Dort fanden Tierhetzen und Gladiatorenkämpfe statt.
77. Die Kleidung der Menschen richtete sich streng nach Rang und Vermögen.
78. Vollwertige Bürger trugen bei festlichen Anlässen die Toga.
79. Im Alltag trugen die meisten Menschen dagegen eine einfache Tunika.
80. Frauen kümmerten sich häufig um Haushalt, Kinder und Vorräte.
81. Manche Frauen arbeiteten jedoch auch im Handwerk oder im Handel.
82. Einige Frauen führten nach dem Tod des Mannes sogar eigene Betriebe weiter.
83. Kinder freier Familien halfen schon früh bei der täglichen Arbeit mit.
84. Kinder wohlhabender Familien erhielten dagegen eine schulische Bildung.
85. Sie lernten Lesen, Schreiben und Rechnen.
86. Die unterste Schicht der Gesellschaft bildeten die Sklaven.
87. Sklaven galten rechtlich nicht als Personen, sondern schlicht als Eigentum.
88. Sie konnten gekauft, verkauft und sogar vererbt werden.
89. Ein Sklave besaß keinen eigenen rechtlichen Schutz.
90. Sklaven stammten aus Kriegsgefangenschaft, aus Handel oder einfach aus Geburt.
91. Kinder einer Sklavin wurden automatisch ebenfalls zu Sklaven.
92. Nach dem großen Aufstand wurden viele Pannonier in die Sklaverei verkauft – ein bitterer Preis für den Widerstand.
93. Die Lebensbedingungen der Sklaven waren dabei extrem unterschiedlich.
94. Sie hingen vor allem von der Art der Arbeit und vom jeweiligen Besitzer ab.
95. Haussklaven arbeiteten in den Haushalten wohlhabender Familien.
96. Sie kochten, putzten, betreuten Kinder oder dienten als Schreiber.
97. Gebildete Sklaven konnten sogar als Lehrer oder Verwalter eingesetzt werden.
98. Solche Haussklaven lebten oft unter vergleichsweise erträglicheren Bedingungen.
99. Deutlich härter war das Los der Sklaven in Landwirtschaft und Bergbau.
100. Sie verrichteten schwere körperliche Arbeit von früh bis spät.
101. Auch beim Heer dienten Sklaven, etwa als Knechte und Diener.
102. Als Soldaten wurden Sklaven dagegen niemals eingesetzt.
103. Ein Sklave konnte unter bestimmten Umständen seine Freiheit erlangen.
104. Die Freilassung eines Sklaven nannte man Manumission.
105. Ein Besitzer konnte einen Sklaven aus Gunst oder gegen Geld freilassen.
106. Manche Sklaven sparten dafür sogar ein kleines eigenes Vermögen an.
107. Dieses Vermögen wurde als peculium bezeichnet.
108. Ein freigelassener Sklave wurde fortan als Libertus bezeichnet.
109. Freigelassene blieben ihrem früheren Herrn weiterhin verbunden.
110. Sie schuldeten ihm Achtung und oft auch bestimmte Dienste.
111. Die Kinder von Freigelassenen aber waren vollwertige freie Bürger.
112. Manche Freigelassene brachten es sogar zu beträchtlichem Wohlstand.
113. Die Bevölkerung Pannoniens war von Anfang an stark gemischt.
114. Sie bestand aus Einheimischen, Zuwanderern, Soldaten und Sklaven.
115. Die Zuwanderer kamen aus sehr vielen verschiedenen Teilen des Reiches.
116. Über die Generationen verschmolzen diese Gruppen langsam miteinander.
117. Latein wurde zur gemeinsamen Sprache des öffentlichen Lebens.
118. Auch römische Sitten, Speisen und Kleidung setzten sich nach und nach durch.
119. Im Jahr 212 erhielten fast alle freien Reichsbewohner auf einmal das Bürgerrecht.
120. Dieses Gesetz wird als Constitutio Antoniniana bezeichnet.
121. Damit wurde die Bevölkerung rechtlich deutlich stärker vereinheitlicht.
122. Über das Leben der Menschen berichten vor allem archäologische Funde.
123. Häuser, Werkzeuge und Geschirr geben tiefe Einblicke in den Alltag.
124. Besonders aufschlussreich sind dabei die Inschriften auf Grabsteinen.
125. Sie nennen Namen, Alter, Beruf und Herkunft der Verstorbenen.
126. Aus solchen Zeugnissen lässt sich das Leben der Provinz erstaunlich genau rekonstruieren.
127. Es zeigt eine Gesellschaft aus sehr unterschiedlichen Menschen und Schicksalen.
128. Soldaten, Bürger und Sklaven prägten gemeinsam, jeder auf seine Weise, das römische Pannonien.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.