2.10.5 – Veszteségek és nehézségek: a vándorlás ára – Verluste und Schwierigkeiten: Der Preis der Migration
1. Ahhoz, hogy felmérjük, milyen árat fizettek a magyarok a nyugat felé irányuló vándorlásukért, szem előtt kell tartanunk, hogy a korai idők minden nagy népvándorlása elválaszthatatlanul összekapcsolódott veszteségekkel, nélkülözésekkel és emberi szenvedéssel. – Um den Preis zu ermessen, den die Magyaren für ihre Wanderung nach Westen zahlten, muss man sich vergegenwärtigen, dass jede große Völkerbewegung der Frühzeit untrennbar mit Verlusten, Entbehrungen und menschlichem Leid verbunden war.
2. A földfoglalás későbbi, hősi alapító eseményként való idealizálása könnyen elfeledteti, milyen áldozatokat követelt valójában az út a Kárpátok medencéjébe. – Die spätere Verklärung der Landnahme als heroisches Gründungsereignis lässt leicht vergessen, welche Opfer der Weg ins Karpatenbecken tatsächlich forderte.
3. Míg a nemzeti emlékezet a dicsőséges bevonulást hangsúlyozza, többnyire hallgat a halottakról, a betegekről és az elveszett állatállományról, amelyek ezt a bevonulást egyáltalán lehetővé tették. – Während die nationale Erinnerung den glanzvollen Einzug betont, schweigt sie meist über die Toten, die Erkrankten und die verlorenen Herden, die diesen Einzug erst ermöglichten.
4. Mivel a források alig számolnak be ezekről a sötét oldalakról, a kutatásnak elsősorban a körülményekből és összehasonlításokból kell kikövetkeztetnie a vándorlás árát. – Da die Quellen über diese Schattenseiten kaum berichten, muss die Forschung den Preis der Migration vor allem aus den Umständen und aus Vergleichen erschließen.
5. Aki ismeri egy ilyen vándorlás körülményeit, az azonban tudja, hogy az semmilyen körülmények között nem zajlhatott le jelentős veszteségek nélkül. – Wer die Bedingungen einer solchen Wanderung kennt, weiß jedoch, dass sie unter keinen Umständen ohne erhebliche Verluste vonstatten gehen konnte.
6. Az első és legsúlyosabb csapás már a tényleges indulás előtt érte a magyarokat, amikor a pechenegek megtámadták a védtelen Etelközt. – Der erste und schwerste Schlag traf die Magyaren bereits vor dem eigentlichen Aufbruch, als die Petschenegen das schutzlose Etelköz überfielen.
7. Mivel a harcképes férfiak abban az időben a Balkánon folytatott hadjáraton vettek részt, a támadók táborokat nagyrészt védtelenül találták. – Da die kampffähigen Männer zu jener Zeit auf einem Feldzug auf dem Balkan gebunden waren, fanden die Angreifer die Lager weitgehend ohne Verteidiger vor.
8. Mivel a táborokban főként nők, gyermekek és öregek maradtak hátra, a támadás szörnyű vérengzést okozott a védtelenek körében. – Weil in den Lagern vor allem Frauen, Kinder und Greise zurückgeblieben waren, richtete der Überfall ein furchtbares Blutbad unter den Wehrlosen an.
9. Mivel a pechenegek figyelmeztetés nélkül támadtak a településekre, a hátramaradt lakosság jelentős részét megölték vagy elrabolták. – Indem die Petschenegen ohne Vorwarnung über die Siedlungen herfielen, töteten oder verschleppten sie einen erheblichen Teil der zurückgebliebenen Bevölkerung.
10. Mivel ez a csapás a családok magját érintette, olyan sebeket hagyott hátra, amelyek még hosszú ideig kísérték az egész népet. – Da dieser Schlag den Kern der Familien traf, hinterließ er Wunden, die das ganze Volk noch lange begleiteten.
11. Mivel sok harcos visszatértekor hozzátartozóit holtan vagy elraboltként találta, az indulás kezdettől fogva mély gyásszal járt. – Weil viele Krieger bei ihrer Rückkehr ihre Angehörigen tot oder verschleppt vorfanden, verband sich der Aufbruch von Anfang an mit tiefer Trauer.
12. Mivel ez a veszteség adta a közvetlen ösztönzést a végleges indulásra, a vándorlás kezdete egyben az első nagy szenvedésük is volt. – Indem dieser Verlust den unmittelbaren Anstoß zum endgültigen Aufbruch gab, war der Beginn der Migration zugleich ihr erstes großes Leid.
13. A vándorlás tehát nem reményben, hanem kétségbeesésben kezdődött, mert a nép egy túlerőben lévő ellenség elől menekült el szülőföldjéről. – Die Wanderung begann somit nicht in Hoffnung, sondern in Verzweiflung, weil das Volk vor einem übermächtigen Feind aus seiner Heimat floh.
14. Mivel a menekülést sietve kellett végrehajtani, kevés idő maradt arra, hogy a holmikat rendezett módon magukkal vigyék, így sok vagyontárgyat hátrahagytak. – Da die Flucht überstürzt erfolgen musste, blieb wenig Zeit, um Hab und Gut geordnet mitzunehmen, sodass mancher Besitz zurückgelassen wurde.
15. Mivel az indulás az üldözés nyomása alatt történt, valószínűleg sok állat is elveszett a zűrzavarban. – Weil der Aufbruch unter dem Druck der Verfolgung stand, dürften auch viele Tiere im Tumult verloren gegangen sein.
16. Mivel a nép fejetlenül hagyta el ősi legelőit, egyúttal feladta a megszokott és bevált megélhetési alapját is. – Indem das Volk Hals über Kopf seine angestammten Weidegründe verließ, gab es zugleich die vertraute und erprobte Lebensgrundlage auf.
17. A üldöző pecsenegektől való félelem a vándorlás nagy részén végigkísérte a menetet, mivel az újabb támadás veszélye soha nem szűnt meg teljesen. – Die Furcht vor den nachsetzenden Petschenegen begleitete den Zug während eines Großteils seines Weges, weil die Gefahr eines erneuten Angriffs nie ganz gebannt war.
18. Mivel az utóhadnak állandóan számolnia kellett egy rajtaütéssel, az egész csapatot állandó feszültség terhelte. – Da die Nachhut stets mit einem Überfall rechnen musste, lastete eine ständige Anspannung auf dem gesamten Verband.
19. Mivel ez a fenyegetés nem engedett pihenni, a vándorlóknak kimerültségük ellenére is ébereknek kellett maradniuk. – Weil diese Bedrohung kein Ausruhen erlaubte, mussten die Wandernden auch in Erschöpfung wachsam bleiben.
20. A félelem, amely szüntelenül hajtotta őket előre, kimerítette a már amúgy is meggyötört emberek erejét. – Indem die Angst sie unablässig vorwärtstrieb, zehrte sie an den Kräften der ohnehin strapazierten Menschen.
21. Az út közvetlen veszélyei közé tartoztak a számos ellenséges összecsapás, amelyeket a menet hosszú útja során alig tudott elkerülni. – Zu den unmittelbaren Gefahren des Weges gehörten die zahlreichen feindlichen Begegnungen, die der Zug auf seiner langen Strecke kaum vermeiden konnte.
22. Mivel a magyarok sűrűn lakott területeken haladtak át, újra és újra harcok törtek ki szláv, bolgár és más csoportokkal. – Da die Magyaren durch dicht bevölkerte Räume zogen, kam es immer wieder zu Kämpfen mit slawischen, bulgarischen und anderen Gruppen.
23. Mivel ezek a harcok mindegyike halottakat és sebesülteket követelt, a veszteségek a vándorlás során jelentősen felhalmozódtak. – Weil jeder dieser Kämpfe Tote und Verwundete forderte, summierten sich die Verluste im Verlauf der Wanderung beträchtlich.
24. Miközben a harcosok védték a karavánt, éppen a legharcképesebb férfiak estek el, akiknek a vesztesége különösen meggyengítette a közösséget. – Indem die Krieger den Zug verteidigten, fielen gerade die wehrhaftesten Männer, deren Verlust die Gemeinschaft besonders schwächte.
25. A sebesültek további problémát jelentettek, mert ellátásuk feltartotta a menetet és erőforrásokat kötött le. – Die Verwundeten stellten ein weiteres Problem dar, weil ihre Versorgung den Zug aufhielt und Ressourcen band.
26. Mivel nem létezett fejlett orvostudomány, sok sebesült később olyan sebekbe halt bele, amelyeket manapság könnyen lehetne kezelni. – Da es keine entwickelte Heilkunde gab, starben viele Verletzte später an Wunden, die heute leicht zu behandeln wären.
27. Mivel a fertőzéseket és a sebfekélyt abban az időben alig lehetett kordában tartani, egy súlyos sérülés gyakran lassú halált jelentett. – Weil Infektionen und Wundbrand in jener Zeit kaum zu beherrschen waren, bedeutete eine schwere Verletzung oft ein langsames Sterben.
28. Azzal, hogy az ilyen sebesülteket mégis magukkal vitték, a közösség azok terhét is viselte, akiket alig tudott már megmenteni. – Indem solche Verwundeten dennoch mitgeführt wurden, trug die Gemeinschaft auch die Last derer, die sie kaum noch retten konnte.
29. A betegségek és a járványok a legálnokabb veszélyek közé tartoztak, mert egy sűrűn zsúfolt, legyengült csoportban gyorsan terjedhettek. – Krankheiten und Seuchen zählten zu den heimtückischsten Gefahren, weil sie sich in einem dicht gedrängten, geschwächten Verband rasch ausbreiten konnten.
30. Mivel sokan szűk térben éltek együtt állataikkal, a kórokozók számára ideális feltételek alakultak ki a terjedéshez. – Da viele Menschen auf engem Raum mit ihren Tieren zusammenlebten, boten sich Krankheitserregern ideale Bedingungen zur Verbreitung.
31. Mivel az út megpróbáltatásai gyengítették az ellenállóképességet, a kimerültek különösen könnyen estek áldozatul a betegségeknek. – Weil die Strapazen des Weges die Widerstandskraft schwächten, fielen die Erschöpften besonders leicht Krankheiten zum Opfer.
32. Mivel a járványok egész táborokat tudtak elpusztítani, rövid időn belül több áldozatot fenyegettek, mint bármely ellenséges támadás. – Indem Seuchen ganze Lager erfassen konnten, drohten sie binnen kurzer Zeit mehr Opfer zu fordern als jeder feindliche Angriff.
33. A gyermekek és az idősek szenvedtek leginkább a nélkülözésektől, mert erejük gyakran nem volt elég az út követelményeinek. – Die Kinder und die Alten litten unter den Entbehrungen am meisten, weil ihre Kräfte den Anforderungen des Weges oft nicht gewachsen waren.
34. Mivel a kisgyermekek különleges gondozásra szorultak, sokan nem élték túl a hosszú vándorlás megpróbáltatásait. – Da kleine Kinder auf besondere Pflege angewiesen waren, überlebten viele die Strapazen der langen Wanderung nicht.
35. Mivel az idősek is csak korlátozottan tudták elviselni a folyamatos menetelést, a hideget és az éhséget, éppen a leggyengébbek haltak meg nagy számban. – Weil auch die Greise dem ständigen Marsch, der Kälte und dem Hunger nur begrenzt standhielten, starben gerade die Schwächsten in großer Zahl.
36. Mivel a vándorlás a legsebezhetőbbeket sújtotta a legkeményebben, szakadékokat tépett a generációk között, amit amit a nép fájdalmasan megérezte. – Indem die Wanderung die Verwundbarsten am härtesten traf, riss sie Lücken zwischen den Generationen, die das Volk schmerzlich spürte.
37. Az éhség a vándorlás állandó kísérője volt, mert egy ilyen nagy csoport ellátása soha nem volt teljesen biztosítva. – Der Hunger gehörte zu den ständigen Begleitern des Zuges, weil die Versorgung eines so großen Verbandes nie vollständig gesichert war.
38. Mivel a legelők és a vadak nem mindenhol voltak elegendőek, újra és újra előfordultak hiányidőszakok, amikor a készletek elfogytak. – Da Weide und Wild nicht überall ausreichten, kam es immer wieder zu Phasen des Mangels, in denen die Vorräte knapp wurden.
39. Mivel egy helyen való hosszabb tartózkodás gyorsan kimerítette az ottani legelőket, a hiány gyakran kényszerítette őket a továbbvándorlásra. – Weil ein längerer Aufenthalt an einem Ort die dortigen Weidegründe rasch erschöpfte, zwang der Mangel oft zum Weiterziehen.
40. Mivel az embereknek meg kellett osztaniuk élelmüket az állatokkal, a szűkös időkben az ellátás a határaihoz érkezett. – Indem die Menschen ihre Nahrung mit den Tieren teilen mussten, geriet die Versorgung in mageren Zeiten an ihre Grenzen.
41. A szomjúság ugyanolyan nagy veszélyt jelentett, mert a víz nélküli szakaszok néhány napon belül kimeríthették az embereket és az állatokat. – Der Durst war eine ebenso große Gefahr, weil wasserlose Strecken Mensch und Tier binnen weniger Tage erschöpfen konnten.
42. Mivel az állatoknak nagy mennyiségű vízre volt szükségük, a száraz területek átkelése életveszélyes próbatétel lett. – Da die Tiere große Mengen Wasser benötigten, wurde die Durchquerung trockener Gebiete zu einer lebensbedrohlichen Prüfung.
43. Mivel a szomjúságtól szenvedő állat gyorsan elpusztult, a vízszegény régiókban súlyos veszteségek fenyegették a drága állatállományt. – Weil ein verdurstendes Tier rasch verendete, drohten in wasserarmen Regionen empfindliche Verluste an den kostbaren Herden.
44. Mivel a vándorlók ilyen helyzetekben minden cseppet be kellett osztaniuk, az emberek és az állatok a túlélés határára. – Indem die Wandernden in solchen Lagen jeden Tropfen rationieren mussten, gerieten Menschen und Tiere an den Rand des Überlebens.
45. Az időjárás tovább nehezítette a vándorlást, mivel a karaván szilárd védelem nélkül volt kitéve a természet viszontagságainak. – Die Witterung setzte dem Zug zusätzlich zu, weil er den Unbilden der Natur ohne festen Schutz ausgeliefert war.
46. Mivel viharok, zivatarok és hirtelen hideghullámok bármikor lecsaphatnak, a vándorok szenvedtek az időjárás szeszélyeitől. – Da Stürme, Regengüsse und Kälteeinbrüche jederzeit hereinbrechen konnten, litten die Wandernden unter den Launen des Wetters.
47. Mivel a nedves hideg különösen a gyengéket gyengítette, valószínűleg számos betegséget és halálesetet okozott. – Weil nasse Kälte besonders die Schwachen schwächte, dürfte sie zahlreiche Erkrankungen und Todesfälle verursacht haben.
48. Mivel a rossz időjárás egyszerre lágyította az utakat és duzzasztotta a folyókat, ez megsokszorozta a vándorlás nehézségeit. – Indem schlechtes Wetter zugleich die Wege aufweichte und die Flüsse anschwellen ließ, vervielfachte es die Schwierigkeiten des Zuges.
49. A folyóátkelések a vándorlás legveszélyesebb pillanatai közé tartoztak, mert ott mind az emberek, mind az állatok megfulladhattak. – Die Flussübergänge gehörten zu den gefährlichsten Augenblicken der Wanderung, weil an ihnen sowohl Menschen als auch Tiere ertrinken konnten.
50. Mivel sebes áramlatok, csalóka zátonyok és hirtelen árvizek leselkedtek rájuk, az átkelések újra és újra áldozatokat követeltek. – Da reißende Strömungen, tückische Untiefen und plötzliches Hochwasser lauerten, forderten die Übergänge immer wieder ihre Opfer.
51. Mivel a pánikba esett állatcsorda a vízben könnyen irányíthatatlanná vált, az átkelőhelyeken egyaránt fenyegetett az állatok és a hajtók vesztesége. – Weil eine in Panik geratene Herde im Wasser leicht außer Kontrolle geriet, drohten an den Furten Verluste an Tieren und Treibern zugleich.
52. Mivel a poggyász az átkelés során elveszhetett vagy elsüllyedhetett, a vándorlók itt értékes élelmiszer-készleteiket és vagyonukat is elvesztették. – Indem das Gepäck beim Übersetzen verloren gehen oder versinken konnte, büßten die Wandernden hier auch wertvolle Vorräte und Habe ein.
53. A Kárpátok hágói sajátos veszélyeket rejtettek, mert a hegyvidéki terep egy síksághoz szokott sztyeppnép számára szokatlan és alattomos volt. – Die Karpatenpässe bargen eigene Gefahren, weil das gebirgige Gelände für ein an die Ebene gewöhntes Steppenvolk ungewohnt und tückisch war.
54. Mivel meredek ösvények, lazák sziklák és szűk szorosok fenyegették a karavánt, valószínűleg zuhanásokra és balesetekre is sor került. – Da steile Wege, lose Felsen und enge Schluchten den Zug bedrohten, kam es vermutlich zu Stürzen und Unfällen.
55. Mivel az állatok a járhatatlan terepen lezuhanhattak vagy megsérülhettek, éppen a hágókon fenyegetett súlyos veszteség. – Weil die Tiere in unwegsamem Gelände abstürzen oder sich verletzen konnten, drohten gerade an den Pässen empfindliche Verluste.
56. Mivel a keskeny átkelőhelyek hosszú sorba nyújtották a karavánt, emiatt az támadásoknak és késedelmeknek is ki volt téve. – Indem die schmalen Übergänge den Zug zur langen Kolonne dehnten, machten sie ihn überdies anfällig für Angriffe und Verzögerungen.
57. A csordás állatok elvesztése különösen súlyosan érintette őket, mert velük együtt az egész nép gazdasági alapja is elapadt. – Der Verlust von Herdentieren wog besonders schwer, weil mit ihnen die wirtschaftliche Grundlage des ganzen Volkes schwand.
58. Mivel az állatállomány egyszerre jelentett élelmet, ruházatot és gazdagságot, minden elvesztett állat a megélhetés alapjainak csökkenését jelentette. – Da das Vieh zugleich Nahrung, Kleidung und Reichtum darstellte, bedeutete jedes verlorene Tier eine Schmälerung der Lebensgrundlage.
59. Mivel az elhullott lovak ráadásul csökkentették a katonai mozgékonyságot, veszteségük a magyarok harci erejét is gyengítette. – Weil verendete Pferde überdies die militärische Beweglichkeit minderten, schwächte ihr Verlust auch die Wehrkraft der Magyaren.
60. Mivel az éhség, a betegségek, a balesetek és az ellenségek megtizedelték a csordákat, közvetetten az egész közösség túlélését veszélyeztették. – Indem Hunger, Krankheit, Unfälle und Feinde die Herden dezimierten, gefährdeten sie mittelbar das Überleben der gesamten Gemeinschaft.
61. A vándorlás pszichikai terheit a fizikai megpróbáltatások mellett sem szabad alábecsülni, mert a bizonytalanság és a gyász kimerítette az embereket. – Die psychische Belastung der Wanderung darf neben den körperlichen Strapazen nicht unterschätzt werden, weil Ungewissheit und Trauer die Menschen zermürbten.
62. Mivel senki sem tudta biztosan, hogy elérik-e a célt, a kudarc félelme mindenkire nehezedett. – Da niemand mit Sicherheit wusste, ob das Ziel erreicht würde, lastete die Angst vor dem Scheitern auf allen.
63. Mivel sok család elvesztette hozzátartozóit, a nép az állandó gyász súlya alatt vándorolt tovább. – Weil viele Familien Angehörige verloren hatten, zog das Volk unter dem Gewicht beständiger Trauer dahin.
64. Mivel a nélkülözések hónapokig elhúzódtak, a kimerültség és a csüggedés fenyegette a összetartást. – Indem die Entbehrungen sich über Monate hinzogen, drohten Erschöpfung und Mutlosigkeit den Zusammenhalt zu untergraben.
65. Ilyen nyomás alatt nőtt a belső viszályok veszélye, mivel a nélkülözés és a félelem könnyen vitákhoz és vádaskodáshoz vezethetett. – Die Gefahr innerer Zwistigkeiten wuchs unter solchem Druck, weil Mangel und Angst leicht zu Streit und Schuldzuweisungen führen konnten.
66. Mivel a szűkös erőforrásokat el kellett osztani, fennállt a veszély, hogy egyes csoportok legelők, víz vagy zsákmány miatt konfliktusba kerülnek egymással. – Da knappe Ressourcen verteilt werden mussten, bestand die Gefahr, dass einzelne Gruppen um Weide, Wasser oder Beute in Konflikt gerieten.
67. Mivel a közösség rivális csoportokra való szétesése végzetes lett volna, az egység megőrzése a vezetés állandó feladata volt. – Weil ein Zerfall des Verbandes in rivalisierende Gruppen tödlich gewesen wäre, war die Wahrung der Einheit eine ständige Aufgabe der Führung.
68. Árpád és a törzsfőnökök hatalommal és ügyességgel őrizték meg a összetartást, és így elhárították ezt a veszélyt. – Indem Árpád und die Stammesführer den Zusammenhalt mit Autorität und Geschick bewahrten, wendeten sie diese Gefahr ab.
69. Az ismeretlen vidéken való tájékozódás nehézségei további kihívást jelentettek, mivel az eltévedés időt, ellátmányt és erőt emésztett fel. – Der Verlust an Orientierung in unbekanntem Land stellte eine weitere Schwierigkeit dar, weil Irrwege Zeit, Vorräte und Kräfte kosteten.
70. Mivel pontos térképek nem álltak rendelkezésre, a vándorlóknak a felderítők tudására és a természetes tájékozódási pontokra kellett hagyatkozniuk. – Da genaue Karten fehlten, musste der Zug sich auf das Wissen der Kundschafter und auf natürliche Wegmarken verlassen.
71. Mivel az idegen terepen való eltévedés veszélybe sodorhatta a vándorlókat, a megbízható tájékozódás életbevágó fontosságú volt. – Weil ein Verirren in fremdem Gelände den Zug in Not bringen konnte, war die zuverlässige Wegfindung überlebenswichtig.
72. A magyarok a terepismertetésüket kihasználva ugyan elkerülték a legsúlyosabb tévutakat, de azok teljes kizárása soha nem volt lehetséges. – Indem die Magyaren ihre Geländekenntnis einsetzten, vermieden sie zwar die schlimmsten Irrwege, doch ganz auszuschließen waren sie nie.
73. A tüzelőanyag-ellátás fás területek hiányában nehézségeket okozott, mert tűz nélkül sem főzni, sem melegedni nem lehetett. – Die Versorgung mit Brennmaterial bereitete in baumarmen Gegenden Schwierigkeiten, weil ohne Feuer weder gekocht noch gewärmt werden konnte.
74. Mivel gyakran kiszáradt trágyával kellett beérni tüzelőanyagként, a tűz a kopár tájakon sem volt magától értetődő. – Da man sich oft mit getrocknetem Dung als Brennstoff behelfen musste, war auch das Feuer in kargen Landschaften keine Selbstverständlichkeit.
75. Mivel a hideg éjszakákon a tűz hiánya veszélyessé vált, a tüzelőanyag-hiány közvetlenül életveszélyes lehetett. – Weil ein fehlendes Feuer in kalten Nächten gefährlich wurde, konnte der Mangel an Brennmaterial unmittelbar lebensbedrohlich sein.
76. Ahogy ezek a látszólag apró nélkülözések halmozódtak, együttesen a mindennapi élet állandó terhévé váltak. – Indem solche scheinbar kleinen Entbehrungen sich häuften, summierten sie sich zu einer fortwährenden Belastung des Alltags.
77. A zsákmányozó portyák, amelyekkel a magyarok pótolták készleteiket, maguk is kockázatokkal jártak, mert harcokhoz és veszteségekhez vezethettek. – Die Beutezüge, mit denen die Magyaren ihre Vorräte ergänzten, waren selbst mit Risiken behaftet, weil sie zu Kämpfen und Verlusten führen konnten.
78. Mivel nem minden portyázás járt sikerrel, egyes harcosok egyáltalán nem tértek vissza, vagy csak sebesülten. – Da nicht jeder Raubzug erfolgreich verlief, kehrten manche Krieger gar nicht oder nur verwundet zurück.
79. Mivel a leigázott népek alkalmanként ellenálltak, a zsákmány zsákmány és a hódítóadó begyűjtése is áldozatokat követelt. – Weil die unterworfenen Völker sich gelegentlich zur Wehr setzten, forderte auch das Einsammeln von Beute und Tribut seine Opfer.
80. Mivel a magyarok mások földjéről látták el magukat, egyúttal a megtorlás és a csapda veszélyének is ki voltak téve. – Indem die Magyaren sich aus dem Land der anderen versorgten, setzten sie sich zugleich der Gefahr von Vergeltung und Hinterhalt aus.
81. A tapasztalat és a tudás elvesztése súlyosan érintette a közösséget, valahányszor az idősebb és jártas tagok elhunytak. – Der Verlust an Erfahrung und Wissen wog schwer, wann immer ältere und kundige Mitglieder der Gemeinschaft starben.
82. Mivel az útvonalakról, legelőkről és szokásokról szóló nomád tudás szájhagyomány útján, minden halottal egy része ennek a tudásnak elveszett. – Da das nomadische Wissen über Routen, Weideplätze und Bräuche mündlich weitergegeben wurde, ging mit jedem Toten ein Teil dieses Wissens verloren.
83. Mivel éppen az idősek hordozták ezt a tapasztalati tudást, haláluk az orientáció és a szakértelem veszteségét is jelentette. – Weil gerade die Alten dieses Erfahrungswissen trugen, bedeutete ihr Tod auch einen Verlust an Orientierung und Können.
84. Mivel a vándorlás sok ilyen tudáshordozót követelt, egyúttal a nép kollektív emlékezetét is veszélybe sodorta. – Indem die Wanderung viele dieser Wissensträger forderte, gefährdete sie zugleich das kollektive Gedächtnis des Volkes.
85. A megszokott helyektől és az ősök sírjaitól való elszakadás egy további, gyakran figyelmen kívül hagyott veszteséget jelentett. – Die Trennung von vertrauten Orten und Gräbern der Vorfahren stellte einen weiteren, oft übersehenen Verlust dar.
86. Mivel a magyaroknak hátra kellett hagyniuk ősi legelőiket és őseik nyughelyeit, identitásuk egy részétől is meg kellett válniuk. – Da die Magyaren ihre angestammten Weidegründe und die Ruhestätten ihrer Ahnen zurücklassen mussten, gaben sie ein Stück ihrer Identität auf.
87. Mivel az ősök tisztelete szilárd helyet foglalt el hitükben, az ősök sírjaitól való búcsúzás különösen fájdalmas volt. – Weil die Verehrung der Ahnen einen festen Platz in ihrem Glauben hatte, schmerzte der Abschied von deren Gräbern besonders.
88. Azzal, hogy a megszokott hazát egy bizonytalan új földre cserélték, olyan veszteséget szenvedtek el, amely túlmutatott az anyagi dolgokon. – Indem sie eine vertraute Heimat gegen ein ungewisses neues Land tauschten, erlitten sie einen Verlust, der über das Materielle hinausging.
89. A vándorlás kulturális megrázkódtatásai elkerülhetetlenek voltak, mivel egy vándorló nép csak nehéz körülmények között tudta ápolni szokásait. – Die kulturellen Erschütterungen der Wanderung blieben nicht aus, weil ein Volk in Bewegung seine Bräuche nur unter erschwerten Bedingungen pflegen konnte.
90. Mivel az út viszontagságai megzavarták a megszokott életritmust, egyes hagyományok megingásba kerültek. – Da die gewohnten Lebensrhythmen durch die Strapazen des Weges gestört wurden, geriet manche Tradition ins Wanken.
91. Mivel az idegen népekkel való találkozás egyúttal idegen hatásokat is magával hozott, a kultúra a vándorlás nyomása alatt megváltozott. – Weil die Begegnung mit fremden Völkern zugleich fremde Einflüsse mit sich brachte, veränderte sich die Kultur unter dem Druck der Wanderung.
92. Ahogy a nép új szavakat, technikákat és szokásokat vett át, ugyan nyert is, de egyúttal elvesztette eredeti sajátosságának egy részét is. – Indem das Volk neue Wörter, Techniken und Sitten aufnahm, gewann es zwar, verlor aber auch ein Stück seiner ursprünglichen Eigenart.
93. A rabszolgasorba taszítás és az elhurcolás veszélye ugyanúgy fenyegette a magyarokat, ahogyan ők maguk is elhurcoltak másokat, mivel a rabszolga-kereskedelem a sztyeppékre jellemző jelenség volt. – Die Gefahr der Versklavung und Verschleppung bedrohte die Magyaren ebenso, wie sie selbst andere verschleppten, weil der Sklavenhandel zur Steppenwelt gehörte.
94. Mivel az ellenséges támadások során embereket raboltak el és adtak el rabszolgának, a gyengékre bármikor leselkedett ez a sors. – Da bei feindlichen Überfällen Menschen geraubt und in die Sklaverei verkauft wurden, drohte den Schwachen dieses Schicksal jederzeit.
95. Mivel már a pecheneg támadás is sok magyart ejtett fogságba, ez a veszély nem csupán félelem volt, hanem keserű valóság. – Weil schon der Petschenegenüberfall viele Magyaren in die Gefangenschaft geführt hatte, war diese Gefahr keine bloße Befürchtung, sondern bittere Realität.
96. Mivel az elhurcoltakat örökre kiszakították a közösségből, elvesztésük fájdalmas vérveszteséget jelentett a nép számára. – Indem die Verschleppten für immer aus der Gemeinschaft gerissen wurden, bedeutete ihr Verlust einen schmerzlichen Aderlass für das Volk.
97. A vándorlás során elszenvedett létszámveszteségeket nem lehet pontosan megbecsülni, mivel egyetlen forrás sem ad adatot a nép létszámáról a vándorlás előtt és után. – Die zahlenmäßigen Verluste der Wanderung lassen sich nicht genau beziffern, weil keine Quelle Angaben über die Stärke des Volkes vor und nach dem Zug macht.
98. Mivel sem a kiindulási létszámot, sem az érkezők számát nem ismerjük, a veszteségek mértéke csak spekuláció tárgyát képezheti. – Da man weder die Ausgangszahl noch die Zahl der Ankommenden kennt, bleibt das Ausmaß der Verluste der Spekulation überlassen.
99. Mivel azonban az összes ismert körülmény jelentős veszteségekre utal, a nép érezhető megfogyatkozását kell feltételezni. – Weil jedoch alle bekannten Umstände auf erhebliche Verluste hindeuten, ist von einer spürbaren Dezimierung des Volkes auszugehen.
100. Ha a vándorlást más népek hasonló mozgásaival hasonlítjuk össze, legalább hozzávetőleges képet kapunk annak áráról. – Indem man die Wanderung mit ähnlichen Bewegungen anderer Völker vergleicht, gewinnt man wenigstens eine ungefähre Vorstellung von ihrem Preis.
101. Az ilyen összehasonlítások azt mutatják, hogy a népvándorlások rendszerint nagy veszteségeket okoztak, mert az akkori körülmények között aligha lehetett volna másképp véghezvinni őket. – Solche Vergleiche zeigen, dass Völkerwanderungen regelmäßig hohe Verluste forderten, weil sie unter den damaligen Bedingungen kaum anders zu bewältigen waren.
102. Mivel a hunok, az avarok és a későbbi sztyeppei népek is nagy számban vesztettek embereket vándorlásaik során, a magyarok sorsa sem lehetett más. – Da auch Hunnen, Awaren und spätere Steppenvölker auf ihren Zügen Opfer in Mengen verloren, dürfte es den Magyaren nicht anders ergangen sein.
103. Mivel ezek a párhuzamok kiegészítik a hiányos képet, alátámasztják azt a feltételezést, hogy a magyar vándorlás ára magas volt. – Weil diese Parallelen das lückenhafte Bild ergänzen, stützen sie die Annahme eines hohen Preises der magyarischen Migration.
104. Ha más népek tapasztalatait vesszük alapul, kézzelfoghatóbbá válik az a veszteség, amelyet a szűkös források elhallgatnak. – Indem man diese Erfahrungen anderer Völker heranzieht, wird der Verlust greifbarer, den die spärlichen Quellen verschweigen.
105. A veszteségek nemcsak embereket és állatokat érintettek, hanem a társadalmi rendet is, mivel sok családtag halála széttépte a meglévő struktúrákat. – Die Verluste betrafen nicht nur Menschen und Tiere, sondern auch die soziale Ordnung, weil der Tod vieler Familienmitglieder bestehende Strukturen zerriss.
106. Mivel a nemzetségek elvesztették vezetőiket, a családok pedig eltartóikat, a társadalmi kötelékeket sok esetben újra kellett szervezni. – Da Sippen ihre Oberhäupter und Familien ihre Ernährer verloren, mussten sich die sozialen Bindungen vielfach neu ordnen.
107. Mivel az árva gyermekeket és az özvegy nőket más családokba kellett befogadni, a közösség szerkezete megváltozott. – Weil verwaiste Kinder und verwitwete Frauen in andere Familien aufgenommen werden mussten, veränderte sich das Gefüge der Gemeinschaft.
108. Mivel a vándorlás így a társadalmi szerkezetet is megrázta, hatása a nép belső rendjére is kiterjedt. – Indem die Wanderung so auch die soziale Struktur erschütterte, wirkte ihr Preis bis in die innere Ordnung des Volkes hinein.
109. A veszteségek gazdasági következményei messze túlmutattak a pillanatnyi helyzeten, mivel a megfogyatkozott állományok csak lassan tudtak újra szaporodni. – Die wirtschaftlichen Folgen der Verluste reichten weit über den Augenblick hinaus, weil dezimierte Herden sich nur langsam wieder vermehren ließen.
110. Mivel az állatállomány újjáépítése évekig tartott, a nép érkezése után eleinte gazdasági szempontból gyengült állapotban maradt. – Da der Wiederaufbau der Viehbestände Jahre erforderte, blieb das Volk nach der Ankunft zunächst wirtschaftlich geschwächt.
111. Mivel a meggyengült nép sebezhetőbb volt a külső fenyegetésekkel szemben, a vándorlás ára a földfoglalás korai szakaszában is éreztette hatását. – Weil ein geschwächtes Volk anfälliger für äußere Bedrohungen war, wirkte der Preis der Wanderung auch in der Frühzeit der Landnahme nach.
112. Ahogy a magyarok csak fokozatosan nyerték vissza gazdasági erejüket, kiderült, milyen mélyen érintették őket a veszteségek. – Indem die Magyaren erst allmählich ihre wirtschaftliche Kraft zurückgewannen, zeigte sich, wie tief die Verluste sie getroffen hatten.
113. A nők különösen nagy terhet viseltek a vándorlás során, mert a munkán kívül rájuk hárult a legsebezhetőbbek gondozása is. – Die Frauen trugen einen besonderen Anteil an den Lasten der Wanderung, weil auf ihnen neben der Arbeit auch die Sorge um die Verletzlichsten ruhte.
114. Mivel ők gondoskodtak a gyermekekről, vezették a táborokat és segédkeztek az állatok ellátásában, a mindennapi megpróbáltatások terhe elsősorban az ő vállukon nyugodott. – Da sie die Kinder versorgten, die Lager führten und die Tiere mitbetreuten, lasteten die Mühen des Alltags vor allem auf ihren Schultern.
115. Mivel sokuk egyidejűleg elvesztette hozzátartozóit is, sorsukban a fizikai terhek és a lelki fájdalom egyesültek. – Weil viele von ihnen zugleich Angehörige verloren hatten, vereinten sich in ihrem Schicksal körperliche Last und seelischer Schmerz.
116. Azzal, hogy a nők viselték ezeket a terheket, biztosították a közösség túlélését, de ők is magas árat fizettek érte. – Indem die Frauen diese Lasten trugen, bewahrten sie das Überleben der Gemeinschaft, doch zahlten auch sie einen hohen Preis.
117. A harcosok viszont a folyamatos küzdelem terhét viselték, mivel meg kellett védeniük a menetet, és egyúttal a zsákmányért is harcolniuk kellett. – Die Krieger wiederum trugen die Last des ständigen Kampfes, weil sie den Zug zu schützen und zugleich um Beute zu kämpfen hatten.
118. Mivel egyszerre több fronton is bevetésre kerültek, halálozási arányuk magas volt, és veszteségük a nép számára különösen fájdalmas volt. – Da sie an mehreren Fronten zugleich gefordert waren, war ihre Sterblichkeit hoch und ihr Verlust für das Volk besonders schmerzlich.
119. Mivel minden elesett harcossal csökkent a harci erő, a harcosok körében bekövetkező vérveszteség az egész csapat túlélését veszélyeztette. – Weil mit jedem gefallenen Krieger die Wehrkraft schwand, bedrohte der Aderlass unter den Kämpfern das Überleben des ganzen Verbandes.
120. Mivel azonban elegendő harcos maradt életben a karaván védelméhez, a vándorlás sikeres volt, bár sok elesett árán. – Indem dennoch genügend Krieger überlebten, um den Zug zu schützen, gelang die Wanderung, doch um den Preis vieler Gefallener.
121. A lelki sebek, amelyeket a vándorlás hagyott maga után, a közvetlen veszteségeken túl is mély nyomot hagytak a népben, mert az átélt események mélyen bevésődtek az emlékezetbe. – Die seelischen Narben, welche die Wanderung hinterließ, prägten das Volk über die unmittelbaren Verluste hinaus, weil das Erlebte sich tief in die Erinnerung grub.
122. Mivel a menekülés, a halál és a nélkülözés élménye beivódott a kollektív emlékezetbe, ez alakította a magyarok önképét. – Da die Erfahrung von Flucht, Tod und Entbehrung sich in das kollektive Gedächtnis einschrieb, formte sie das Selbstverständnis der Magyaren.
123. Mivel a közösen elszenvedett szenvedés egyúttal erősítette az összetartást, a szükség paradox módon a közösséget összekötő szál lett. – Weil das gemeinsam erlittene Leid zugleich den Zusammenhalt stärkte, wurde aus der Not paradoxerweise ein Band der Gemeinschaft.
124. Mivel a leküzdött veszélyek elmélyítették az összetartozás tudatát, a vándorlás ára részben az egység nyereségévé változott. – Indem die überstandenen Gefahren das Bewusstsein der Zusammengehörigkeit vertieften, verwandelte sich der Preis der Wanderung teilweise in einen Gewinn an Einheit.
125. A kutatások a szenvedés és a összetartás ezen összefüggésében látják a későbbi siker egyik kulcsát, mert a szükség által egyesített nép ellenállóbb volt. – Die Forschung sieht in dieser Verbindung von Leid und Zusammenhalt einen Schlüssel zum späteren Erfolg, weil ein durch Not geeintes Volk widerstandsfähiger war.
126. Mivel a közösen átvészelett próbák megerősítették a vezetésbe vetett bizalmat, egyúttal Árpád tekintélyét is megerősítették. – Da die gemeinsam überstandenen Prüfungen das Vertrauen in die Führung festigten, stärkten sie zugleich die Autorität Árpáds.
127. Mivel egy nép, amely ennyit szenvedett át együtt, sorsközösségként fogta fel magát, a veszteségekből új „mi”-tudat nőtt ki. – Weil ein Volk, das so viel gemeinsam erlitten hatte, sich als Schicksalsgemeinschaft begriff, wuchs aus den Verlusten ein neues Wir-Gefühl.
128. Mivel a szenvedés összekovácsolta a népet, közvetve megalapozta a későbbi államalakulást a medencében. – Indem das Leid das Volk zusammenschweißte, legte es mittelbar den Grund für die spätere Staatsbildung im Becken.
129. Ez az értelmezés azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy az ár elsősorban valódi emberi szenvedésből állt. – Diese Deutung darf jedoch nicht darüber hinwegtäuschen, dass der Preis in erster Linie aus realem menschlichem Leid bestand.
130. Mivel minden veszteség mögött egy-egy egyéni sors állt, az eseményeket nem lehet pusztán nyereség és veszteség mérlegére redukálni. – Da hinter jedem Verlust ein einzelnes Schicksal stand, lässt sich das Geschehen nicht auf eine bloße Bilanz von Gewinn und Einbuße reduzieren.
131. Mivel a halottak, az elhurcoltak és az elszegényedettek valódi emberek voltak, a történelmi tisztesség megköveteli, hogy szenvedésüket ne szépítsük. – Weil die Toten, die Verschleppten und die Verarmten reale Menschen waren, gebietet es die historische Redlichkeit, ihr Leid nicht zu beschönigen.
132. Azáltal, hogy komolyan vesszük a migráció árát, a területfoglalás képe nyeri el teljes, egyben tragikus mélységét. – Indem man den Preis der Migration ernst nimmt, gewinnt das Bild der Landnahme erst seine volle, auch tragische Tiefe.
133. A területfoglalás későbbi hőssé avatása eltakarta ezt a tragikus oldalt, mert az eseményeket ragyogó alapító-mítosszá alakította át. – Die spätere Heroisierung der Landnahme verdeckte diese tragische Seite, weil sie das Geschehen zu einem strahlenden Gründungsmythos umformte.
134. Mivel a nemzeti emlékezet a hősöket és a diadalokat részesítette előnyben, az egyszerű emberek szenvedése háttérbe szorult. – Da die nationale Erinnerung Helden und Triumphe bevorzugte, trat das Leid der einfachen Menschen in den Hintergrund.
135. Mivel a művészek és a költők a medencébe való bevonulást idealizálták, a vándorlás ára nagyrészt feledésbe merült. – Weil Künstler und Dichter den Einzug ins Becken verklärten, geriet der Preis der Wanderung weitgehend in Vergessenheit.
136. Azzal, hogy a tárgyilagos kutatás ezt az árat újra a tudatba emeli, kijavítja a hagyomány egyoldalú képét. – Indem die nüchterne Forschung diesen Preis wieder ins Bewusstsein hebt, korrigiert sie das einseitige Bild der Überlieferung.
137. A vándorlás nehézségei ráadásul nem értek véget az érkezéssel, mert a medencében való letelepedés is új veszélyeket hozott magával. – Die Schwierigkeiten der Wanderung endeten überdies nicht mit der Ankunft, weil auch die Festsetzung im Becken neue Gefahren mit sich brachte.
138. Mivel a földet először meg kellett védeni a megmaradt ellenségektől, a következő harcok további áldozatokat követeltek. – Da das Land erst gegen verbliebene Gegner gesichert werden musste, forderten die anschließenden Kämpfe weitere Opfer.
139. Mivel az új környezethez való hozzászokás időt és erőfeszítést igényelt, a magyarok a föld átvétele után is eleinte sebezhetőek maradtak. – Weil die Eingewöhnung in eine neue Umgebung Zeit und Mühe kostete, blieben die Magyaren auch nach der Landnahme zunächst verwundbar.
140. Mivel a nehézségek az érkezés után is folytatódtak, a vándorlás ára az új birodalom korai időszakára is kiterjedt. – Indem sich die Schwierigkeiten so über die Ankunft hinaus fortsetzten, dehnte sich der Preis der Migration in die Frühzeit des neuen Reiches.
141. A megváltozott életkörülményekhez való alkalmazkodás mélyreható átalakulást igényelt, mivel a medence más adottságokat kínált, mint a nyílt sztyeppe. – Die Anpassung an die veränderten Lebensbedingungen verlangte einen tiefgreifenden Wandel, weil das Becken andere Gegebenheiten bot als die offene Steppe.
142. Mivel a magyaroknak fokozatosan nomádokból letelepedettekké kellett átalakulniuk, ez az átmenet is a régi szokások elvesztésével járt. – Da sich die Magyaren allmählich von Nomaden zu Sesshaften wandeln mussten, war auch dieser Übergang mit Verlusten an alten Gewohnheiten verbunden.
143. Mivel az letelepedéssel a nomád életmód egy részét feladták, a nép elvesztette eredeti identitásának egy darabját. – Weil mit der Sesshaftigkeit ein Teil der nomadischen Lebensweise aufgegeben wurde, verlor das Volk ein Stück seiner ursprünglichen Identität.
144. Azzal, hogy cserébe új, tartós létezést nyert, itt is árat fizetett a haladásért. – Indem es im Gegenzug eine neue, dauerhafte Existenz gewann, zahlte es auch hier einen Preis für den Fortschritt.
145. A vándorlás mérlege így vegyes képet mutat, mivel az új hazának megszerzésével szemben nagy veszteségek állnak emberek és javak tekintetében. – Die Bilanz der Wanderung fällt somit zwiespältig aus, weil dem Gewinn einer neuen Heimat ein hoher Verlust an Menschen und Gütern gegenübersteht.
146. Mivel a magyarok elérték céljukat, és a medencében tartós birodalmat alapítottak, a vándorlás végeredménye sikeres volt. – Da die Magyaren ihr Ziel erreichten und im Becken ein dauerhaftes Reich gründeten, war die Wanderung im Ergebnis erfolgreich.
147. Mivel azonban ezt a sikert sokak halála és szenvedése árán érték el, nem volt ez zavartalan diadal, hanem drágán megfizetett győzelem. – Weil dieser Erfolg jedoch mit dem Tod und Leid vieler erkauft wurde, war er kein ungetrübter Triumph, sondern ein teuer bezahlter Sieg.
148. Ha a mérleg mindkét oldalát figyelembe vesszük, felismerhetjük az esemény teljes drámaiságát. – Indem man beide Seiten dieser Bilanz betrachtet, erkennt man die ganze Dramatik des Geschehens.
149. A teljesítmény nagyságát éppen az ár magasságából lehet megmérni, mert csak egy rendkívül ellenálló nép tudott ilyen veszteségeket túlélni. – Die Größe der Leistung lässt sich gerade an der Höhe des Preises ermessen, weil nur ein außergewöhnlich widerstandsfähiges Volk solche Verluste überstehen konnte.
150. Mivel sok más nép hasonló megpróbáltatások során összeomlott, a magyarok túlélése figyelemre méltó kitartásról tanúskodik. – Da viele andere Völker an ähnlichen Prüfungen zerbrachen, zeugt das Überleben der Magyaren von einer bemerkenswerten Zähigkeit.
151. Mivel a nép minden veszteség ellenére cselekvőképes közösségként maradt fenn, olyan erőt bizonyított, amelyhez hasonlót nem találni a sztyepp népek történelmében. – Weil das Volk trotz aller Verluste als handlungsfähige Gemeinschaft ankam, bewies es eine Stärke, die in der Geschichte der Steppenvölker ihresgleichen sucht.
152. Azzal, hogy megfizette a magas árat, és mégis összetartott, biztosította jövőjét Európa szívében. – Indem es den hohen Preis zahlte und dennoch nicht zerfiel, sicherte es seine Zukunft im Herzen Europas.
153. A veszteségekre való emlékezésnek ezért nem szabad, hogy csökkentse a siker jelentőségét, hanem annak teljes súlyát kell érthetővé tennie. – Die Erinnerung an die Verluste sollte daher nicht den Erfolg schmälern, sondern ihn in seiner ganzen Schwere verständlich machen.
154. Mivel a siker az ár megértése nélkül hiányos maradna, a szenvedés elválaszthatatlanul hozzátartozik a földhódítás történetéhez. – Da der Erfolg ohne das Verständnis des Preises unvollständig bliebe, gehört das Leid untrennbar zur Geschichte der Landnahme.
155. Mivel csak az áldozatok ismerete mutatja meg a diadal valódi dimenzióját, a veszteségek vizsgálata nem csupán kiegészítés, hanem a kép lényeges része. – Weil erst die Kenntnis der Opfer den Triumph in seiner wahren Dimension zeigt, ist die Betrachtung der Verluste keine bloße Ergänzung, sondern ein wesentlicher Teil des Bildes.
156. A siker és az ára együttes szemlélése révén nyeri el a vándorlás története teljes emberi igazságát. – Indem man Erfolg und Preis zusammen betrachtet, gewinnt die Geschichte der Wanderung ihre volle menschliche Wahrheit.
157. A források a legtöbb áldozatról hallgatnak, mert a kortársak alig érdeklődtek a vándorlók szenvedései iránt. – Die Quellen schweigen über die meisten dieser Opfer, weil die Zeitgenossen sich für das Leid der Wandernden kaum interessierten.
158. Mivel az idegen krónikások csak a magyarok hadjáratait rögzítették, a nép belső szenvedései dokumentálatlanok maradtak. – Da die fremden Chronisten nur die Kriegszüge der Magyaren verzeichneten, blieb das innere Leid des Volkes unaufgezeichnet.
159. Mivel a magyar hagyomány is elhallgatta a szenvedést a hősmítosz javára, hiányoznak az érintettek közvetlen tanúvallomásai. – Weil auch die ungarische Überlieferung das Leid zugunsten des Heldenmythos überging, fehlen unmittelbare Zeugnisse der Betroffenen.
160. Azzal, hogy a kutatás következtetésekkel igyekszik pótolni ezt a hallgatást, legalább egy helyet biztosít a történelemben a névtelen áldozatoknak. – Indem die Forschung dieses Schweigen durch Rückschlüsse zu füllen sucht, gibt sie den namenlosen Opfern wenigstens einen Platz in der Geschichte.
161. A források hallgatását nem szabad a szenvedés hiányának bizonyítékaként értelmezni, mert a hallgatás inkább a beszámolók érdektelenségéből fakad. – Die Stummheit der Quellen darf nicht als Beweis für ein Ausbleiben des Leids gedeutet werden, weil das Schweigen vielmehr dem Desinteresse der Berichterstatter entspringt.
162. Mivel éppen az egyszerű emberek ritkán jelennek meg a forrásokban, sorsuk többnyire a homályban marad. – Da gerade die einfachen Menschen selten in den Quellen erscheinen, bleibt ihr Schicksal meist im Dunkeln.
163. Mivel hangjuk elhallgatott, a kutatás csak azokat a körülményeket tudja leírni, amelyek között éltek és haltak meg. – Weil ihre Stimmen verstummt sind, kann die Forschung nur die Umstände beschreiben, unter denen sie lebten und starben.
164. Azáltal, hogy ezeket a körülményeket tárgyilagosan bemutatja, a kutatás legalább érthetővé teszi a elhallgatott szenvedést. – Indem sie diese Umstände nüchtern darlegt, macht sie das verschwiegene Leid wenigstens nachvollziehbar.
165. A veszteségek szemlélése emlékeztet arra, hogy a történelem nem csupán uralkodókból és csatákból áll, hanem a névtelenek életéből és halálából is. – Die Betrachtung der Verluste erinnert daran, dass Geschichte nicht nur aus Herrschern und Schlachten besteht, sondern auch aus dem Leben und Sterben der Namenlosen.
166. Mivel a vándorlás számtalan egyszerű ember sorsát érintette, szenvedésük a korszak teljes képéhez tartozik. – Da die Wanderung das Schicksal ungezählter einfacher Menschen umfasste, gehört ihr Leid zum vollständigen Bild der Epoche.
167. Mivel egy olyan történelem, amely csak a győzteseket ismeri, hiányos marad, az emlékezés az áldozatokról történelmi igazságosság kérdése. – Weil eine Geschichte, die nur die Sieger kennt, unvollständig bleibt, ist die Erinnerung an die Opfer eine Frage der historischen Gerechtigkeit.
168. Azzal, hogy a vesztesekre és az elhunytakra is emlékezünk, az ábrázolás emberségesebbé és igazabbá válik. – Indem man auch der Verlierer und Verstorbenen gedenkt, gewinnt die Darstellung an Menschlichkeit und Wahrheit.
169. A vándorlás ára tehát az volt, amit egy egész nép fizetett a jövőjéért, mert ezek az áldozatok nélkül nem lehetett volna új hazát szerezni. – Der Preis der Migration war somit der Preis, den ein ganzes Volk für seine Zukunft entrichtete, weil ohne diese Opfer keine neue Heimat zu gewinnen war.
170. Mivel a vándorlás tűnt az egyetlen kiútnak az Etelközben kialakult reménytelen helyzetből, a magyaroknak akár tetszett, akár nem, meg kellett fizetniük ezt az árat. – Da die Wanderung der einzige Weg aus der ausweglosen Lage in Etelköz schien, mussten die Magyaren diesen Preis wohl oder übel zahlen.
171. Mivel a maradás a pechenegek általi biztos pusztulást jelentette volna, a veszteségekkel járó vándorlás a két súlyos rossz közül a kisebbik volt. – Weil ein Verbleiben den sicheren Untergang durch die Petschenegen bedeutet hätte, war die verlustreiche Wanderung die geringere von zwei schweren Übeln.
172. Azzal, hogy a nép ezt az utat választotta, a túlélés mellett döntött, súlyos áldozatok árán. – Indem das Volk diesen Weg wählte, entschied es sich für das Überleben um den Preis schwerer Opfer.
173. A magyarok mindezek ellenére megőrizték belső összetartásukat, mert a közös szükség inkább összekovácsolta őket, mint szétszakította őket. – Die Magyaren bewahrten trotz allem ihren inneren Zusammenhalt, weil die gemeinsame Not sie eher zusammenführte als entzweite.
174. Mivel a vezetés még a legnagyobb szorult helyzetben is összetartotta a csapatot, sikerült átvezetni a népet minden veszélyen. – Da die Führung den Verband auch in der größten Bedrängnis zusammenhielt, gelang es, das Volk durch alle Gefahren hindurchzubringen.
175. Mivel ez az összetartás éppen a szükségben bizonyult, a vándorló közösség legértékesebb kincsének bizonyult. – Weil dieser Zusammenhalt sich gerade in der Not bewährte, erwies er sich als das kostbarste Gut der wandernden Gemeinschaft.
176. Azzal, hogy a nép megőrizte egységét, ugyan nem tudta visszavonni a vándorlás magas árát, de közösen viselte azt. – Indem das Volk seine Einheit bewahrte, machte es den hohen Preis der Wanderung nicht ungeschehen, doch trug es ihn gemeinsam.
177. A veszteségek és nehézségek így egy ragyogó kezdet sötét hátoldalának tűnnek, mert a történelemben minden új kezdet megköveteli a maga áldozatát. – Die Verluste und Schwierigkeiten erscheinen so als die dunkle Kehrseite eines glanzvollen Anfangs, weil jeder Neubeginn in der Geschichte seinen Tribut fordert.
178. Mivel a Magyar Birodalom alapítása ezen a drágán megfizetett alapon nyugodott, a vándorlás ára egyben a nemzet alapköve is volt. – Da die Gründung des ungarischen Reiches auf diesem teuer bezahlten Fundament ruhte, war der Preis der Migration zugleich der Grundstein der Nation.
179. Mivel ezek az áldozatok nélkül a későbbi Magyarország nem jött volna létre, a halottak és az elveszettek bizonyos értelemben a birodalom társalapítói közé tartoznak. – Weil ohne diese Opfer das spätere Ungarn nicht entstanden wäre, gehören die Toten und Verlorenen gewissermaßen zu den Mitbegründern des Reiches.
180. A Kárpát-medencébe vezető út rendkívül magas árat jelentett, amely halálból, betegségből, éhségből és veszteségből állt. – Der Weg ins Karpatenbecken war ein außerordentlich hoher Preis, der in Tod, Krankheit, Hunger und Verlust bestand.
181. Ennek az árnak a tudata azonban nem csökkenti a földhódítás jelentőségét. – Das Bewusstsein dieses Preises schmälert die Landnahme jedoch nicht.
182. Inkább érthetővé teszi azt, mint egy egész nép mély emberi szenvedéssel járó, mégis győztesen leküzdött próbáját. – Es macht sie vielmehr als eine von tiefem menschlichem Leid begleitete und doch siegreich überstandene Bewährungsprobe eines ganzen Volkes verständlich.
(aufklappen)magyar
1. Ahhoz, hogy felmérjük, milyen árat fizettek a magyarok a nyugat felé irányuló vándorlásukért, szem előtt kell tartanunk, hogy a korai idők minden nagy népvándorlása elválaszthatatlanul összekapcsolódott veszteségekkel, nélkülözésekkel és emberi szenvedéssel.
2. A földfoglalás későbbi, hősi alapító eseményként való idealizálása könnyen elfeledteti, milyen áldozatokat követelt valójában az út a Kárpátok medencéjébe.
3. Míg a nemzeti emlékezet a dicsőséges bevonulást hangsúlyozza, többnyire hallgat a halottakról, a betegekről és az elveszett állatállományról, amelyek ezt a bevonulást egyáltalán lehetővé tették.
4. Mivel a források alig számolnak be ezekről a sötét oldalakról, a kutatásnak elsősorban a körülményekből és összehasonlításokból kell kikövetkeztetnie a vándorlás árát.
5. Aki ismeri egy ilyen vándorlás körülményeit, az azonban tudja, hogy az semmilyen körülmények között nem zajlhatott le jelentős veszteségek nélkül.
6. Az első és legsúlyosabb csapás már a tényleges indulás előtt érte a magyarokat, amikor a pechenegek megtámadták a védtelen Etelközt.
7. Mivel a harcképes férfiak abban az időben a Balkánon folytatott hadjáraton vettek részt, a támadók táborokat nagyrészt védtelenül találták.
8. Mivel a táborokban főként nők, gyermekek és öregek maradtak hátra, a támadás szörnyű vérengzést okozott a védtelenek körében.
9. Mivel a pechenegek figyelmeztetés nélkül támadtak a településekre, a hátramaradt lakosság jelentős részét megölték vagy elrabolták.
10. Mivel ez a csapás a családok magját érintette, olyan sebeket hagyott hátra, amelyek még hosszú ideig kísérték az egész népet.
11. Mivel sok harcos visszatértekor hozzátartozóit holtan vagy elraboltként találta, az indulás kezdettől fogva mély gyásszal járt.
12. Mivel ez a veszteség adta a közvetlen ösztönzést a végleges indulásra, a vándorlás kezdete egyben az első nagy szenvedésük is volt.
13. A vándorlás tehát nem reményben, hanem kétségbeesésben kezdődött, mert a nép egy túlerőben lévő ellenség elől menekült el szülőföldjéről.
14. Mivel a menekülést sietve kellett végrehajtani, kevés idő maradt arra, hogy a holmikat rendezett módon magukkal vigyék, így sok vagyontárgyat hátrahagytak.
15. Mivel az indulás az üldözés nyomása alatt történt, valószínűleg sok állat is elveszett a zűrzavarban.
16. Mivel a nép fejetlenül hagyta el ősi legelőit, egyúttal feladta a megszokott és bevált megélhetési alapját is.
17. A üldöző pecsenegektől való félelem a vándorlás nagy részén végigkísérte a menetet, mivel az újabb támadás veszélye soha nem szűnt meg teljesen.
18. Mivel az utóhadnak állandóan számolnia kellett egy rajtaütéssel, az egész csapatot állandó feszültség terhelte.
19. Mivel ez a fenyegetés nem engedett pihenni, a vándorlóknak kimerültségük ellenére is ébereknek kellett maradniuk.
20. A félelem, amely szüntelenül hajtotta őket előre, kimerítette a már amúgy is meggyötört emberek erejét.
21. Az út közvetlen veszélyei közé tartoztak a számos ellenséges összecsapás, amelyeket a menet hosszú útja során alig tudott elkerülni.
22. Mivel a magyarok sűrűn lakott területeken haladtak át, újra és újra harcok törtek ki szláv, bolgár és más csoportokkal.
23. Mivel ezek a harcok mindegyike halottakat és sebesülteket követelt, a veszteségek a vándorlás során jelentősen felhalmozódtak.
24. Miközben a harcosok védték a karavánt, éppen a legharcképesebb férfiak estek el, akiknek a vesztesége különösen meggyengítette a közösséget.
25. A sebesültek további problémát jelentettek, mert ellátásuk feltartotta a menetet és erőforrásokat kötött le.
26. Mivel nem létezett fejlett orvostudomány, sok sebesült később olyan sebekbe halt bele, amelyeket manapság könnyen lehetne kezelni.
27. Mivel a fertőzéseket és a sebfekélyt abban az időben alig lehetett kordában tartani, egy súlyos sérülés gyakran lassú halált jelentett.
28. Azzal, hogy az ilyen sebesülteket mégis magukkal vitték, a közösség azok terhét is viselte, akiket alig tudott már megmenteni.
29. A betegségek és a járványok a legálnokabb veszélyek közé tartoztak, mert egy sűrűn zsúfolt, legyengült csoportban gyorsan terjedhettek.
30. Mivel sokan szűk térben éltek együtt állataikkal, a kórokozók számára ideális feltételek alakultak ki a terjedéshez.
31. Mivel az út megpróbáltatásai gyengítették az ellenállóképességet, a kimerültek különösen könnyen estek áldozatul a betegségeknek.
32. Mivel a járványok egész táborokat tudtak elpusztítani, rövid időn belül több áldozatot fenyegettek, mint bármely ellenséges támadás.
33. A gyermekek és az idősek szenvedtek leginkább a nélkülözésektől, mert erejük gyakran nem volt elég az út követelményeinek.
34. Mivel a kisgyermekek különleges gondozásra szorultak, sokan nem élték túl a hosszú vándorlás megpróbáltatásait.
35. Mivel az idősek is csak korlátozottan tudták elviselni a folyamatos menetelést, a hideget és az éhséget, éppen a leggyengébbek haltak meg nagy számban.
36. Mivel a vándorlás a legsebezhetőbbeket sújtotta a legkeményebben, szakadékokat tépett a generációk között, amit amit a nép fájdalmasan megérezte.
37. Az éhség a vándorlás állandó kísérője volt, mert egy ilyen nagy csoport ellátása soha nem volt teljesen biztosítva.
38. Mivel a legelők és a vadak nem mindenhol voltak elegendőek, újra és újra előfordultak hiányidőszakok, amikor a készletek elfogytak.
39. Mivel egy helyen való hosszabb tartózkodás gyorsan kimerítette az ottani legelőket, a hiány gyakran kényszerítette őket a továbbvándorlásra.
40. Mivel az embereknek meg kellett osztaniuk élelmüket az állatokkal, a szűkös időkben az ellátás a határaihoz érkezett.
41. A szomjúság ugyanolyan nagy veszélyt jelentett, mert a víz nélküli szakaszok néhány napon belül kimeríthették az embereket és az állatokat.
42. Mivel az állatoknak nagy mennyiségű vízre volt szükségük, a száraz területek átkelése életveszélyes próbatétel lett.
43. Mivel a szomjúságtól szenvedő állat gyorsan elpusztult, a vízszegény régiókban súlyos veszteségek fenyegették a drága állatállományt.
44. Mivel a vándorlók ilyen helyzetekben minden cseppet be kellett osztaniuk, az emberek és az állatok a túlélés határára.
45. Az időjárás tovább nehezítette a vándorlást, mivel a karaván szilárd védelem nélkül volt kitéve a természet viszontagságainak.
46. Mivel viharok, zivatarok és hirtelen hideghullámok bármikor lecsaphatnak, a vándorok szenvedtek az időjárás szeszélyeitől.
47. Mivel a nedves hideg különösen a gyengéket gyengítette, valószínűleg számos betegséget és halálesetet okozott.
48. Mivel a rossz időjárás egyszerre lágyította az utakat és duzzasztotta a folyókat, ez megsokszorozta a vándorlás nehézségeit.
49. A folyóátkelések a vándorlás legveszélyesebb pillanatai közé tartoztak, mert ott mind az emberek, mind az állatok megfulladhattak.
50. Mivel sebes áramlatok, csalóka zátonyok és hirtelen árvizek leselkedtek rájuk, az átkelések újra és újra áldozatokat követeltek.
51. Mivel a pánikba esett állatcsorda a vízben könnyen irányíthatatlanná vált, az átkelőhelyeken egyaránt fenyegetett az állatok és a hajtók vesztesége.
52. Mivel a poggyász az átkelés során elveszhetett vagy elsüllyedhetett, a vándorlók itt értékes élelmiszer-készleteiket és vagyonukat is elvesztették.
53. A Kárpátok hágói sajátos veszélyeket rejtettek, mert a hegyvidéki terep egy síksághoz szokott sztyeppnép számára szokatlan és alattomos volt.
54. Mivel meredek ösvények, lazák sziklák és szűk szorosok fenyegették a karavánt, valószínűleg zuhanásokra és balesetekre is sor került.
55. Mivel az állatok a járhatatlan terepen lezuhanhattak vagy megsérülhettek, éppen a hágókon fenyegetett súlyos veszteség.
56. Mivel a keskeny átkelőhelyek hosszú sorba nyújtották a karavánt, emiatt az támadásoknak és késedelmeknek is ki volt téve.
57. A csordás állatok elvesztése különösen súlyosan érintette őket, mert velük együtt az egész nép gazdasági alapja is elapadt.
58. Mivel az állatállomány egyszerre jelentett élelmet, ruházatot és gazdagságot, minden elvesztett állat a megélhetés alapjainak csökkenését jelentette.
59. Mivel az elhullott lovak ráadásul csökkentették a katonai mozgékonyságot, veszteségük a magyarok harci erejét is gyengítette.
60. Mivel az éhség, a betegségek, a balesetek és az ellenségek megtizedelték a csordákat, közvetetten az egész közösség túlélését veszélyeztették.
61. A vándorlás pszichikai terheit a fizikai megpróbáltatások mellett sem szabad alábecsülni, mert a bizonytalanság és a gyász kimerítette az embereket.
62. Mivel senki sem tudta biztosan, hogy elérik-e a célt, a kudarc félelme mindenkire nehezedett.
63. Mivel sok család elvesztette hozzátartozóit, a nép az állandó gyász súlya alatt vándorolt tovább.
64. Mivel a nélkülözések hónapokig elhúzódtak, a kimerültség és a csüggedés fenyegette a összetartást.
65. Ilyen nyomás alatt nőtt a belső viszályok veszélye, mivel a nélkülözés és a félelem könnyen vitákhoz és vádaskodáshoz vezethetett.
66. Mivel a szűkös erőforrásokat el kellett osztani, fennállt a veszély, hogy egyes csoportok legelők, víz vagy zsákmány miatt konfliktusba kerülnek egymással.
67. Mivel a közösség rivális csoportokra való szétesése végzetes lett volna, az egység megőrzése a vezetés állandó feladata volt.
68. Árpád és a törzsfőnökök hatalommal és ügyességgel őrizték meg a összetartást, és így elhárították ezt a veszélyt.
69. Az ismeretlen vidéken való tájékozódás nehézségei további kihívást jelentettek, mivel az eltévedés időt, ellátmányt és erőt emésztett fel.
70. Mivel pontos térképek nem álltak rendelkezésre, a vándorlóknak a felderítők tudására és a természetes tájékozódási pontokra kellett hagyatkozniuk.
71. Mivel az idegen terepen való eltévedés veszélybe sodorhatta a vándorlókat, a megbízható tájékozódás életbevágó fontosságú volt.
72. A magyarok a terepismertetésüket kihasználva ugyan elkerülték a legsúlyosabb tévutakat, de azok teljes kizárása soha nem volt lehetséges.
73. A tüzelőanyag-ellátás fás területek hiányában nehézségeket okozott, mert tűz nélkül sem főzni, sem melegedni nem lehetett.
74. Mivel gyakran kiszáradt trágyával kellett beérni tüzelőanyagként, a tűz a kopár tájakon sem volt magától értetődő.
75. Mivel a hideg éjszakákon a tűz hiánya veszélyessé vált, a tüzelőanyag-hiány közvetlenül életveszélyes lehetett.
76. Ahogy ezek a látszólag apró nélkülözések halmozódtak, együttesen a mindennapi élet állandó terhévé váltak.
77. A zsákmányozó portyák, amelyekkel a magyarok pótolták készleteiket, maguk is kockázatokkal jártak, mert harcokhoz és veszteségekhez vezethettek.
78. Mivel nem minden portyázás járt sikerrel, egyes harcosok egyáltalán nem tértek vissza, vagy csak sebesülten.
79. Mivel a leigázott népek alkalmanként ellenálltak, a zsákmány zsákmány és a hódítóadó begyűjtése is áldozatokat követelt.
80. Mivel a magyarok mások földjéről látták el magukat, egyúttal a megtorlás és a csapda veszélyének is ki voltak téve.
81. A tapasztalat és a tudás elvesztése súlyosan érintette a közösséget, valahányszor az idősebb és jártas tagok elhunytak.
82. Mivel az útvonalakról, legelőkről és szokásokról szóló nomád tudás szájhagyomány útján, minden halottal egy része ennek a tudásnak elveszett.
83. Mivel éppen az idősek hordozták ezt a tapasztalati tudást, haláluk az orientáció és a szakértelem veszteségét is jelentette.
84. Mivel a vándorlás sok ilyen tudáshordozót követelt, egyúttal a nép kollektív emlékezetét is veszélybe sodorta.
85. A megszokott helyektől és az ősök sírjaitól való elszakadás egy további, gyakran figyelmen kívül hagyott veszteséget jelentett.
86. Mivel a magyaroknak hátra kellett hagyniuk ősi legelőiket és őseik nyughelyeit, identitásuk egy részétől is meg kellett válniuk.
87. Mivel az ősök tisztelete szilárd helyet foglalt el hitükben, az ősök sírjaitól való búcsúzás különösen fájdalmas volt.
88. Azzal, hogy a megszokott hazát egy bizonytalan új földre cserélték, olyan veszteséget szenvedtek el, amely túlmutatott az anyagi dolgokon.
89. A vándorlás kulturális megrázkódtatásai elkerülhetetlenek voltak, mivel egy vándorló nép csak nehéz körülmények között tudta ápolni szokásait.
90. Mivel az út viszontagságai megzavarták a megszokott életritmust, egyes hagyományok megingásba kerültek.
91. Mivel az idegen népekkel való találkozás egyúttal idegen hatásokat is magával hozott, a kultúra a vándorlás nyomása alatt megváltozott.
92. Ahogy a nép új szavakat, technikákat és szokásokat vett át, ugyan nyert is, de egyúttal elvesztette eredeti sajátosságának egy részét is.
93. A rabszolgasorba taszítás és az elhurcolás veszélye ugyanúgy fenyegette a magyarokat, ahogyan ők maguk is elhurcoltak másokat, mivel a rabszolga-kereskedelem a sztyeppékre jellemző jelenség volt.
94. Mivel az ellenséges támadások során embereket raboltak el és adtak el rabszolgának, a gyengékre bármikor leselkedett ez a sors.
95. Mivel már a pecheneg támadás is sok magyart ejtett fogságba, ez a veszély nem csupán félelem volt, hanem keserű valóság.
96. Mivel az elhurcoltakat örökre kiszakították a közösségből, elvesztésük fájdalmas vérveszteséget jelentett a nép számára.
97. A vándorlás során elszenvedett létszámveszteségeket nem lehet pontosan megbecsülni, mivel egyetlen forrás sem ad adatot a nép létszámáról a vándorlás előtt és után.
98. Mivel sem a kiindulási létszámot, sem az érkezők számát nem ismerjük, a veszteségek mértéke csak spekuláció tárgyát képezheti.
99. Mivel azonban az összes ismert körülmény jelentős veszteségekre utal, a nép érezhető megfogyatkozását kell feltételezni.
100. Ha a vándorlást más népek hasonló mozgásaival hasonlítjuk össze, legalább hozzávetőleges képet kapunk annak áráról.
101. Az ilyen összehasonlítások azt mutatják, hogy a népvándorlások rendszerint nagy veszteségeket okoztak, mert az akkori körülmények között aligha lehetett volna másképp véghezvinni őket.
102. Mivel a hunok, az avarok és a későbbi sztyeppei népek is nagy számban vesztettek embereket vándorlásaik során, a magyarok sorsa sem lehetett más.
103. Mivel ezek a párhuzamok kiegészítik a hiányos képet, alátámasztják azt a feltételezést, hogy a magyar vándorlás ára magas volt.
104. Ha más népek tapasztalatait vesszük alapul, kézzelfoghatóbbá válik az a veszteség, amelyet a szűkös források elhallgatnak.
105. A veszteségek nemcsak embereket és állatokat érintettek, hanem a társadalmi rendet is, mivel sok családtag halála széttépte a meglévő struktúrákat.
106. Mivel a nemzetségek elvesztették vezetőiket, a családok pedig eltartóikat, a társadalmi kötelékeket sok esetben újra kellett szervezni.
107. Mivel az árva gyermekeket és az özvegy nőket más családokba kellett befogadni, a közösség szerkezete megváltozott.
108. Mivel a vándorlás így a társadalmi szerkezetet is megrázta, hatása a nép belső rendjére is kiterjedt.
109. A veszteségek gazdasági következményei messze túlmutattak a pillanatnyi helyzeten, mivel a megfogyatkozott állományok csak lassan tudtak újra szaporodni.
110. Mivel az állatállomány újjáépítése évekig tartott, a nép érkezése után eleinte gazdasági szempontból gyengült állapotban maradt.
111. Mivel a meggyengült nép sebezhetőbb volt a külső fenyegetésekkel szemben, a vándorlás ára a földfoglalás korai szakaszában is éreztette hatását.
112. Ahogy a magyarok csak fokozatosan nyerték vissza gazdasági erejüket, kiderült, milyen mélyen érintették őket a veszteségek.
113. A nők különösen nagy terhet viseltek a vándorlás során, mert a munkán kívül rájuk hárult a legsebezhetőbbek gondozása is.
114. Mivel ők gondoskodtak a gyermekekről, vezették a táborokat és segédkeztek az állatok ellátásában, a mindennapi megpróbáltatások terhe elsősorban az ő vállukon nyugodott.
115. Mivel sokuk egyidejűleg elvesztette hozzátartozóit is, sorsukban a fizikai terhek és a lelki fájdalom egyesültek.
116. Azzal, hogy a nők viselték ezeket a terheket, biztosították a közösség túlélését, de ők is magas árat fizettek érte.
117. A harcosok viszont a folyamatos küzdelem terhét viselték, mivel meg kellett védeniük a menetet, és egyúttal a zsákmányért is harcolniuk kellett.
118. Mivel egyszerre több fronton is bevetésre kerültek, halálozási arányuk magas volt, és veszteségük a nép számára különösen fájdalmas volt.
119. Mivel minden elesett harcossal csökkent a harci erő, a harcosok körében bekövetkező vérveszteség az egész csapat túlélését veszélyeztette.
120. Mivel azonban elegendő harcos maradt életben a karaván védelméhez, a vándorlás sikeres volt, bár sok elesett árán.
121. A lelki sebek, amelyeket a vándorlás hagyott maga után, a közvetlen veszteségeken túl is mély nyomot hagytak a népben, mert az átélt események mélyen bevésődtek az emlékezetbe.
122. Mivel a menekülés, a halál és a nélkülözés élménye beivódott a kollektív emlékezetbe, ez alakította a magyarok önképét.
123. Mivel a közösen elszenvedett szenvedés egyúttal erősítette az összetartást, a szükség paradox módon a közösséget összekötő szál lett.
124. Mivel a leküzdött veszélyek elmélyítették az összetartozás tudatát, a vándorlás ára részben az egység nyereségévé változott.
125. A kutatások a szenvedés és a összetartás ezen összefüggésében látják a későbbi siker egyik kulcsát, mert a szükség által egyesített nép ellenállóbb volt.
126. Mivel a közösen átvészelett próbák megerősítették a vezetésbe vetett bizalmat, egyúttal Árpád tekintélyét is megerősítették.
127. Mivel egy nép, amely ennyit szenvedett át együtt, sorsközösségként fogta fel magát, a veszteségekből új „mi”-tudat nőtt ki.
128. Mivel a szenvedés összekovácsolta a népet, közvetve megalapozta a későbbi államalakulást a medencében.
129. Ez az értelmezés azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy az ár elsősorban valódi emberi szenvedésből állt.
130. Mivel minden veszteség mögött egy-egy egyéni sors állt, az eseményeket nem lehet pusztán nyereség és veszteség mérlegére redukálni.
131. Mivel a halottak, az elhurcoltak és az elszegényedettek valódi emberek voltak, a történelmi tisztesség megköveteli, hogy szenvedésüket ne szépítsük.
132. Azáltal, hogy komolyan vesszük a migráció árát, a területfoglalás képe nyeri el teljes, egyben tragikus mélységét.
133. A területfoglalás későbbi hőssé avatása eltakarta ezt a tragikus oldalt, mert az eseményeket ragyogó alapító-mítosszá alakította át.
134. Mivel a nemzeti emlékezet a hősöket és a diadalokat részesítette előnyben, az egyszerű emberek szenvedése háttérbe szorult.
135. Mivel a művészek és a költők a medencébe való bevonulást idealizálták, a vándorlás ára nagyrészt feledésbe merült.
136. Azzal, hogy a tárgyilagos kutatás ezt az árat újra a tudatba emeli, kijavítja a hagyomány egyoldalú képét.
137. A vándorlás nehézségei ráadásul nem értek véget az érkezéssel, mert a medencében való letelepedés is új veszélyeket hozott magával.
138. Mivel a földet először meg kellett védeni a megmaradt ellenségektől, a következő harcok további áldozatokat követeltek.
139. Mivel az új környezethez való hozzászokás időt és erőfeszítést igényelt, a magyarok a föld átvétele után is eleinte sebezhetőek maradtak.
140. Mivel a nehézségek az érkezés után is folytatódtak, a vándorlás ára az új birodalom korai időszakára is kiterjedt.
141. A megváltozott életkörülményekhez való alkalmazkodás mélyreható átalakulást igényelt, mivel a medence más adottságokat kínált, mint a nyílt sztyeppe.
142. Mivel a magyaroknak fokozatosan nomádokból letelepedettekké kellett átalakulniuk, ez az átmenet is a régi szokások elvesztésével járt.
143. Mivel az letelepedéssel a nomád életmód egy részét feladták, a nép elvesztette eredeti identitásának egy darabját.
144. Azzal, hogy cserébe új, tartós létezést nyert, itt is árat fizetett a haladásért.
145. A vándorlás mérlege így vegyes képet mutat, mivel az új hazának megszerzésével szemben nagy veszteségek állnak emberek és javak tekintetében.
146. Mivel a magyarok elérték céljukat, és a medencében tartós birodalmat alapítottak, a vándorlás végeredménye sikeres volt.
147. Mivel azonban ezt a sikert sokak halála és szenvedése árán érték el, nem volt ez zavartalan diadal, hanem drágán megfizetett győzelem.
148. Ha a mérleg mindkét oldalát figyelembe vesszük, felismerhetjük az esemény teljes drámaiságát.
149. A teljesítmény nagyságát éppen az ár magasságából lehet megmérni, mert csak egy rendkívül ellenálló nép tudott ilyen veszteségeket túlélni.
150. Mivel sok más nép hasonló megpróbáltatások során összeomlott, a magyarok túlélése figyelemre méltó kitartásról tanúskodik.
151. Mivel a nép minden veszteség ellenére cselekvőképes közösségként maradt fenn, olyan erőt bizonyított, amelyhez hasonlót nem találni a sztyepp népek történelmében.
152. Azzal, hogy megfizette a magas árat, és mégis összetartott, biztosította jövőjét Európa szívében.
153. A veszteségekre való emlékezésnek ezért nem szabad, hogy csökkentse a siker jelentőségét, hanem annak teljes súlyát kell érthetővé tennie.
154. Mivel a siker az ár megértése nélkül hiányos maradna, a szenvedés elválaszthatatlanul hozzátartozik a földhódítás történetéhez.
155. Mivel csak az áldozatok ismerete mutatja meg a diadal valódi dimenzióját, a veszteségek vizsgálata nem csupán kiegészítés, hanem a kép lényeges része.
156. A siker és az ára együttes szemlélése révén nyeri el a vándorlás története teljes emberi igazságát.
157. A források a legtöbb áldozatról hallgatnak, mert a kortársak alig érdeklődtek a vándorlók szenvedései iránt.
158. Mivel az idegen krónikások csak a magyarok hadjáratait rögzítették, a nép belső szenvedései dokumentálatlanok maradtak.
159. Mivel a magyar hagyomány is elhallgatta a szenvedést a hősmítosz javára, hiányoznak az érintettek közvetlen tanúvallomásai.
160. Azzal, hogy a kutatás következtetésekkel igyekszik pótolni ezt a hallgatást, legalább egy helyet biztosít a történelemben a névtelen áldozatoknak.
161. A források hallgatását nem szabad a szenvedés hiányának bizonyítékaként értelmezni, mert a hallgatás inkább a beszámolók érdektelenségéből fakad.
162. Mivel éppen az egyszerű emberek ritkán jelennek meg a forrásokban, sorsuk többnyire a homályban marad.
163. Mivel hangjuk elhallgatott, a kutatás csak azokat a körülményeket tudja leírni, amelyek között éltek és haltak meg.
164. Azáltal, hogy ezeket a körülményeket tárgyilagosan bemutatja, a kutatás legalább érthetővé teszi a elhallgatott szenvedést.
165. A veszteségek szemlélése emlékeztet arra, hogy a történelem nem csupán uralkodókból és csatákból áll, hanem a névtelenek életéből és halálából is.
166. Mivel a vándorlás számtalan egyszerű ember sorsát érintette, szenvedésük a korszak teljes képéhez tartozik.
167. Mivel egy olyan történelem, amely csak a győzteseket ismeri, hiányos marad, az emlékezés az áldozatokról történelmi igazságosság kérdése.
168. Azzal, hogy a vesztesekre és az elhunytakra is emlékezünk, az ábrázolás emberségesebbé és igazabbá válik.
169. A vándorlás ára tehát az volt, amit egy egész nép fizetett a jövőjéért, mert ezek az áldozatok nélkül nem lehetett volna új hazát szerezni.
170. Mivel a vándorlás tűnt az egyetlen kiútnak az Etelközben kialakult reménytelen helyzetből, a magyaroknak akár tetszett, akár nem, meg kellett fizetniük ezt az árat.
171. Mivel a maradás a pechenegek általi biztos pusztulást jelentette volna, a veszteségekkel járó vándorlás a két súlyos rossz közül a kisebbik volt.
172. Azzal, hogy a nép ezt az utat választotta, a túlélés mellett döntött, súlyos áldozatok árán.
173. A magyarok mindezek ellenére megőrizték belső összetartásukat, mert a közös szükség inkább összekovácsolta őket, mint szétszakította őket.
174. Mivel a vezetés még a legnagyobb szorult helyzetben is összetartotta a csapatot, sikerült átvezetni a népet minden veszélyen.
175. Mivel ez az összetartás éppen a szükségben bizonyult, a vándorló közösség legértékesebb kincsének bizonyult.
176. Azzal, hogy a nép megőrizte egységét, ugyan nem tudta visszavonni a vándorlás magas árát, de közösen viselte azt.
177. A veszteségek és nehézségek így egy ragyogó kezdet sötét hátoldalának tűnnek, mert a történelemben minden új kezdet megköveteli a maga áldozatát.
178. Mivel a Magyar Birodalom alapítása ezen a drágán megfizetett alapon nyugodott, a vándorlás ára egyben a nemzet alapköve is volt.
179. Mivel ezek az áldozatok nélkül a későbbi Magyarország nem jött volna létre, a halottak és az elveszettek bizonyos értelemben a birodalom társalapítói közé tartoznak.
180. A Kárpát-medencébe vezető út rendkívül magas árat jelentett, amely halálból, betegségből, éhségből és veszteségből állt.
181. Ennek az árnak a tudata azonban nem csökkenti a földhódítás jelentőségét.
182. Inkább érthetővé teszi azt, mint egy egész nép mély emberi szenvedéssel járó, mégis győztesen leküzdött próbáját.
(aufklappen)német
1. Um den Preis zu ermessen, den die Magyaren für ihre Wanderung nach Westen zahlten, muss man sich vergegenwärtigen, dass jede große Völkerbewegung der Frühzeit untrennbar mit Verlusten, Entbehrungen und menschlichem Leid verbunden war.
2. Die spätere Verklärung der Landnahme als heroisches Gründungsereignis lässt leicht vergessen, welche Opfer der Weg ins Karpatenbecken tatsächlich forderte.
3. Während die nationale Erinnerung den glanzvollen Einzug betont, schweigt sie meist über die Toten, die Erkrankten und die verlorenen Herden, die diesen Einzug erst ermöglichten.
4. Da die Quellen über diese Schattenseiten kaum berichten, muss die Forschung den Preis der Migration vor allem aus den Umständen und aus Vergleichen erschließen.
5. Wer die Bedingungen einer solchen Wanderung kennt, weiß jedoch, dass sie unter keinen Umständen ohne erhebliche Verluste vonstatten gehen konnte.
6. Der erste und schwerste Schlag traf die Magyaren bereits vor dem eigentlichen Aufbruch, als die Petschenegen das schutzlose Etelköz überfielen.
7. Da die kampffähigen Männer zu jener Zeit auf einem Feldzug auf dem Balkan gebunden waren, fanden die Angreifer die Lager weitgehend ohne Verteidiger vor.
8. Weil in den Lagern vor allem Frauen, Kinder und Greise zurückgeblieben waren, richtete der Überfall ein furchtbares Blutbad unter den Wehrlosen an.
9. Indem die Petschenegen ohne Vorwarnung über die Siedlungen herfielen, töteten oder verschleppten sie einen erheblichen Teil der zurückgebliebenen Bevölkerung.
10. Da dieser Schlag den Kern der Familien traf, hinterließ er Wunden, die das ganze Volk noch lange begleiteten.
11. Weil viele Krieger bei ihrer Rückkehr ihre Angehörigen tot oder verschleppt vorfanden, verband sich der Aufbruch von Anfang an mit tiefer Trauer.
12. Indem dieser Verlust den unmittelbaren Anstoß zum endgültigen Aufbruch gab, war der Beginn der Migration zugleich ihr erstes großes Leid.
13. Die Wanderung begann somit nicht in Hoffnung, sondern in Verzweiflung, weil das Volk vor einem übermächtigen Feind aus seiner Heimat floh.
14. Da die Flucht überstürzt erfolgen musste, blieb wenig Zeit, um Hab und Gut geordnet mitzunehmen, sodass mancher Besitz zurückgelassen wurde.
15. Weil der Aufbruch unter dem Druck der Verfolgung stand, dürften auch viele Tiere im Tumult verloren gegangen sein.
16. Indem das Volk Hals über Kopf seine angestammten Weidegründe verließ, gab es zugleich die vertraute und erprobte Lebensgrundlage auf.
17. Die Furcht vor den nachsetzenden Petschenegen begleitete den Zug während eines Großteils seines Weges, weil die Gefahr eines erneuten Angriffs nie ganz gebannt war.
18. Da die Nachhut stets mit einem Überfall rechnen musste, lastete eine ständige Anspannung auf dem gesamten Verband.
19. Weil diese Bedrohung kein Ausruhen erlaubte, mussten die Wandernden auch in Erschöpfung wachsam bleiben.
20. Indem die Angst sie unablässig vorwärtstrieb, zehrte sie an den Kräften der ohnehin strapazierten Menschen.
21. Zu den unmittelbaren Gefahren des Weges gehörten die zahlreichen feindlichen Begegnungen, die der Zug auf seiner langen Strecke kaum vermeiden konnte.
22. Da die Magyaren durch dicht bevölkerte Räume zogen, kam es immer wieder zu Kämpfen mit slawischen, bulgarischen und anderen Gruppen.
23. Weil jeder dieser Kämpfe Tote und Verwundete forderte, summierten sich die Verluste im Verlauf der Wanderung beträchtlich.
24. Indem die Krieger den Zug verteidigten, fielen gerade die wehrhaftesten Männer, deren Verlust die Gemeinschaft besonders schwächte.
25. Die Verwundeten stellten ein weiteres Problem dar, weil ihre Versorgung den Zug aufhielt und Ressourcen band.
26. Da es keine entwickelte Heilkunde gab, starben viele Verletzte später an Wunden, die heute leicht zu behandeln wären.
27. Weil Infektionen und Wundbrand in jener Zeit kaum zu beherrschen waren, bedeutete eine schwere Verletzung oft ein langsames Sterben.
28. Indem solche Verwundeten dennoch mitgeführt wurden, trug die Gemeinschaft auch die Last derer, die sie kaum noch retten konnte.
29. Krankheiten und Seuchen zählten zu den heimtückischsten Gefahren, weil sie sich in einem dicht gedrängten, geschwächten Verband rasch ausbreiten konnten.
30. Da viele Menschen auf engem Raum mit ihren Tieren zusammenlebten, boten sich Krankheitserregern ideale Bedingungen zur Verbreitung.
31. Weil die Strapazen des Weges die Widerstandskraft schwächten, fielen die Erschöpften besonders leicht Krankheiten zum Opfer.
32. Indem Seuchen ganze Lager erfassen konnten, drohten sie binnen kurzer Zeit mehr Opfer zu fordern als jeder feindliche Angriff.
33. Die Kinder und die Alten litten unter den Entbehrungen am meisten, weil ihre Kräfte den Anforderungen des Weges oft nicht gewachsen waren.
34. Da kleine Kinder auf besondere Pflege angewiesen waren, überlebten viele die Strapazen der langen Wanderung nicht.
35. Weil auch die Greise dem ständigen Marsch, der Kälte und dem Hunger nur begrenzt standhielten, starben gerade die Schwächsten in großer Zahl.
36. Indem die Wanderung die Verwundbarsten am härtesten traf, riss sie Lücken zwischen den Generationen, die das Volk schmerzlich spürte.
37. Der Hunger gehörte zu den ständigen Begleitern des Zuges, weil die Versorgung eines so großen Verbandes nie vollständig gesichert war.
38. Da Weide und Wild nicht überall ausreichten, kam es immer wieder zu Phasen des Mangels, in denen die Vorräte knapp wurden.
39. Weil ein längerer Aufenthalt an einem Ort die dortigen Weidegründe rasch erschöpfte, zwang der Mangel oft zum Weiterziehen.
40. Indem die Menschen ihre Nahrung mit den Tieren teilen mussten, geriet die Versorgung in mageren Zeiten an ihre Grenzen.
41. Der Durst war eine ebenso große Gefahr, weil wasserlose Strecken Mensch und Tier binnen weniger Tage erschöpfen konnten.
42. Da die Tiere große Mengen Wasser benötigten, wurde die Durchquerung trockener Gebiete zu einer lebensbedrohlichen Prüfung.
43. Weil ein verdurstendes Tier rasch verendete, drohten in wasserarmen Regionen empfindliche Verluste an den kostbaren Herden.
44. Indem die Wandernden in solchen Lagen jeden Tropfen rationieren mussten, gerieten Menschen und Tiere an den Rand des Überlebens.
45. Die Witterung setzte dem Zug zusätzlich zu, weil er den Unbilden der Natur ohne festen Schutz ausgeliefert war.
46. Da Stürme, Regengüsse und Kälteeinbrüche jederzeit hereinbrechen konnten, litten die Wandernden unter den Launen des Wetters.
47. Weil nasse Kälte besonders die Schwachen schwächte, dürfte sie zahlreiche Erkrankungen und Todesfälle verursacht haben.
48. Indem schlechtes Wetter zugleich die Wege aufweichte und die Flüsse anschwellen ließ, vervielfachte es die Schwierigkeiten des Zuges.
49. Die Flussübergänge gehörten zu den gefährlichsten Augenblicken der Wanderung, weil an ihnen sowohl Menschen als auch Tiere ertrinken konnten.
50. Da reißende Strömungen, tückische Untiefen und plötzliches Hochwasser lauerten, forderten die Übergänge immer wieder ihre Opfer.
51. Weil eine in Panik geratene Herde im Wasser leicht außer Kontrolle geriet, drohten an den Furten Verluste an Tieren und Treibern zugleich.
52. Indem das Gepäck beim Übersetzen verloren gehen oder versinken konnte, büßten die Wandernden hier auch wertvolle Vorräte und Habe ein.
53. Die Karpatenpässe bargen eigene Gefahren, weil das gebirgige Gelände für ein an die Ebene gewöhntes Steppenvolk ungewohnt und tückisch war.
54. Da steile Wege, lose Felsen und enge Schluchten den Zug bedrohten, kam es vermutlich zu Stürzen und Unfällen.
55. Weil die Tiere in unwegsamem Gelände abstürzen oder sich verletzen konnten, drohten gerade an den Pässen empfindliche Verluste.
56. Indem die schmalen Übergänge den Zug zur langen Kolonne dehnten, machten sie ihn überdies anfällig für Angriffe und Verzögerungen.
57. Der Verlust von Herdentieren wog besonders schwer, weil mit ihnen die wirtschaftliche Grundlage des ganzen Volkes schwand.
58. Da das Vieh zugleich Nahrung, Kleidung und Reichtum darstellte, bedeutete jedes verlorene Tier eine Schmälerung der Lebensgrundlage.
59. Weil verendete Pferde überdies die militärische Beweglichkeit minderten, schwächte ihr Verlust auch die Wehrkraft der Magyaren.
60. Indem Hunger, Krankheit, Unfälle und Feinde die Herden dezimierten, gefährdeten sie mittelbar das Überleben der gesamten Gemeinschaft.
61. Die psychische Belastung der Wanderung darf neben den körperlichen Strapazen nicht unterschätzt werden, weil Ungewissheit und Trauer die Menschen zermürbten.
62. Da niemand mit Sicherheit wusste, ob das Ziel erreicht würde, lastete die Angst vor dem Scheitern auf allen.
63. Weil viele Familien Angehörige verloren hatten, zog das Volk unter dem Gewicht beständiger Trauer dahin.
64. Indem die Entbehrungen sich über Monate hinzogen, drohten Erschöpfung und Mutlosigkeit den Zusammenhalt zu untergraben.
65. Die Gefahr innerer Zwistigkeiten wuchs unter solchem Druck, weil Mangel und Angst leicht zu Streit und Schuldzuweisungen führen konnten.
66. Da knappe Ressourcen verteilt werden mussten, bestand die Gefahr, dass einzelne Gruppen um Weide, Wasser oder Beute in Konflikt gerieten.
67. Weil ein Zerfall des Verbandes in rivalisierende Gruppen tödlich gewesen wäre, war die Wahrung der Einheit eine ständige Aufgabe der Führung.
68. Indem Árpád und die Stammesführer den Zusammenhalt mit Autorität und Geschick bewahrten, wendeten sie diese Gefahr ab.
69. Der Verlust an Orientierung in unbekanntem Land stellte eine weitere Schwierigkeit dar, weil Irrwege Zeit, Vorräte und Kräfte kosteten.
70. Da genaue Karten fehlten, musste der Zug sich auf das Wissen der Kundschafter und auf natürliche Wegmarken verlassen.
71. Weil ein Verirren in fremdem Gelände den Zug in Not bringen konnte, war die zuverlässige Wegfindung überlebenswichtig.
72. Indem die Magyaren ihre Geländekenntnis einsetzten, vermieden sie zwar die schlimmsten Irrwege, doch ganz auszuschließen waren sie nie.
73. Die Versorgung mit Brennmaterial bereitete in baumarmen Gegenden Schwierigkeiten, weil ohne Feuer weder gekocht noch gewärmt werden konnte.
74. Da man sich oft mit getrocknetem Dung als Brennstoff behelfen musste, war auch das Feuer in kargen Landschaften keine Selbstverständlichkeit.
75. Weil ein fehlendes Feuer in kalten Nächten gefährlich wurde, konnte der Mangel an Brennmaterial unmittelbar lebensbedrohlich sein.
76. Indem solche scheinbar kleinen Entbehrungen sich häuften, summierten sie sich zu einer fortwährenden Belastung des Alltags.
77. Die Beutezüge, mit denen die Magyaren ihre Vorräte ergänzten, waren selbst mit Risiken behaftet, weil sie zu Kämpfen und Verlusten führen konnten.
78. Da nicht jeder Raubzug erfolgreich verlief, kehrten manche Krieger gar nicht oder nur verwundet zurück.
79. Weil die unterworfenen Völker sich gelegentlich zur Wehr setzten, forderte auch das Einsammeln von Beute und Tribut seine Opfer.
80. Indem die Magyaren sich aus dem Land der anderen versorgten, setzten sie sich zugleich der Gefahr von Vergeltung und Hinterhalt aus.
81. Der Verlust an Erfahrung und Wissen wog schwer, wann immer ältere und kundige Mitglieder der Gemeinschaft starben.
82. Da das nomadische Wissen über Routen, Weideplätze und Bräuche mündlich weitergegeben wurde, ging mit jedem Toten ein Teil dieses Wissens verloren.
83. Weil gerade die Alten dieses Erfahrungswissen trugen, bedeutete ihr Tod auch einen Verlust an Orientierung und Können.
84. Indem die Wanderung viele dieser Wissensträger forderte, gefährdete sie zugleich das kollektive Gedächtnis des Volkes.
85. Die Trennung von vertrauten Orten und Gräbern der Vorfahren stellte einen weiteren, oft übersehenen Verlust dar.
86. Da die Magyaren ihre angestammten Weidegründe und die Ruhestätten ihrer Ahnen zurücklassen mussten, gaben sie ein Stück ihrer Identität auf.
87. Weil die Verehrung der Ahnen einen festen Platz in ihrem Glauben hatte, schmerzte der Abschied von deren Gräbern besonders.
88. Indem sie eine vertraute Heimat gegen ein ungewisses neues Land tauschten, erlitten sie einen Verlust, der über das Materielle hinausging.
89. Die kulturellen Erschütterungen der Wanderung blieben nicht aus, weil ein Volk in Bewegung seine Bräuche nur unter erschwerten Bedingungen pflegen konnte.
90. Da die gewohnten Lebensrhythmen durch die Strapazen des Weges gestört wurden, geriet manche Tradition ins Wanken.
91. Weil die Begegnung mit fremden Völkern zugleich fremde Einflüsse mit sich brachte, veränderte sich die Kultur unter dem Druck der Wanderung.
92. Indem das Volk neue Wörter, Techniken und Sitten aufnahm, gewann es zwar, verlor aber auch ein Stück seiner ursprünglichen Eigenart.
93. Die Gefahr der Versklavung und Verschleppung bedrohte die Magyaren ebenso, wie sie selbst andere verschleppten, weil der Sklavenhandel zur Steppenwelt gehörte.
94. Da bei feindlichen Überfällen Menschen geraubt und in die Sklaverei verkauft wurden, drohte den Schwachen dieses Schicksal jederzeit.
95. Weil schon der Petschenegenüberfall viele Magyaren in die Gefangenschaft geführt hatte, war diese Gefahr keine bloße Befürchtung, sondern bittere Realität.
96. Indem die Verschleppten für immer aus der Gemeinschaft gerissen wurden, bedeutete ihr Verlust einen schmerzlichen Aderlass für das Volk.
97. Die zahlenmäßigen Verluste der Wanderung lassen sich nicht genau beziffern, weil keine Quelle Angaben über die Stärke des Volkes vor und nach dem Zug macht.
98. Da man weder die Ausgangszahl noch die Zahl der Ankommenden kennt, bleibt das Ausmaß der Verluste der Spekulation überlassen.
99. Weil jedoch alle bekannten Umstände auf erhebliche Verluste hindeuten, ist von einer spürbaren Dezimierung des Volkes auszugehen.
100. Indem man die Wanderung mit ähnlichen Bewegungen anderer Völker vergleicht, gewinnt man wenigstens eine ungefähre Vorstellung von ihrem Preis.
101. Solche Vergleiche zeigen, dass Völkerwanderungen regelmäßig hohe Verluste forderten, weil sie unter den damaligen Bedingungen kaum anders zu bewältigen waren.
102. Da auch Hunnen, Awaren und spätere Steppenvölker auf ihren Zügen Opfer in Mengen verloren, dürfte es den Magyaren nicht anders ergangen sein.
103. Weil diese Parallelen das lückenhafte Bild ergänzen, stützen sie die Annahme eines hohen Preises der magyarischen Migration.
104. Indem man diese Erfahrungen anderer Völker heranzieht, wird der Verlust greifbarer, den die spärlichen Quellen verschweigen.
105. Die Verluste betrafen nicht nur Menschen und Tiere, sondern auch die soziale Ordnung, weil der Tod vieler Familienmitglieder bestehende Strukturen zerriss.
106. Da Sippen ihre Oberhäupter und Familien ihre Ernährer verloren, mussten sich die sozialen Bindungen vielfach neu ordnen.
107. Weil verwaiste Kinder und verwitwete Frauen in andere Familien aufgenommen werden mussten, veränderte sich das Gefüge der Gemeinschaft.
108. Indem die Wanderung so auch die soziale Struktur erschütterte, wirkte ihr Preis bis in die innere Ordnung des Volkes hinein.
109. Die wirtschaftlichen Folgen der Verluste reichten weit über den Augenblick hinaus, weil dezimierte Herden sich nur langsam wieder vermehren ließen.
110. Da der Wiederaufbau der Viehbestände Jahre erforderte, blieb das Volk nach der Ankunft zunächst wirtschaftlich geschwächt.
111. Weil ein geschwächtes Volk anfälliger für äußere Bedrohungen war, wirkte der Preis der Wanderung auch in der Frühzeit der Landnahme nach.
112. Indem die Magyaren erst allmählich ihre wirtschaftliche Kraft zurückgewannen, zeigte sich, wie tief die Verluste sie getroffen hatten.
113. Die Frauen trugen einen besonderen Anteil an den Lasten der Wanderung, weil auf ihnen neben der Arbeit auch die Sorge um die Verletzlichsten ruhte.
114. Da sie die Kinder versorgten, die Lager führten und die Tiere mitbetreuten, lasteten die Mühen des Alltags vor allem auf ihren Schultern.
115. Weil viele von ihnen zugleich Angehörige verloren hatten, vereinten sich in ihrem Schicksal körperliche Last und seelischer Schmerz.
116. Indem die Frauen diese Lasten trugen, bewahrten sie das Überleben der Gemeinschaft, doch zahlten auch sie einen hohen Preis.
117. Die Krieger wiederum trugen die Last des ständigen Kampfes, weil sie den Zug zu schützen und zugleich um Beute zu kämpfen hatten.
118. Da sie an mehreren Fronten zugleich gefordert waren, war ihre Sterblichkeit hoch und ihr Verlust für das Volk besonders schmerzlich.
119. Weil mit jedem gefallenen Krieger die Wehrkraft schwand, bedrohte der Aderlass unter den Kämpfern das Überleben des ganzen Verbandes.
120. Indem dennoch genügend Krieger überlebten, um den Zug zu schützen, gelang die Wanderung, doch um den Preis vieler Gefallener.
121. Die seelischen Narben, welche die Wanderung hinterließ, prägten das Volk über die unmittelbaren Verluste hinaus, weil das Erlebte sich tief in die Erinnerung grub.
122. Da die Erfahrung von Flucht, Tod und Entbehrung sich in das kollektive Gedächtnis einschrieb, formte sie das Selbstverständnis der Magyaren.
123. Weil das gemeinsam erlittene Leid zugleich den Zusammenhalt stärkte, wurde aus der Not paradoxerweise ein Band der Gemeinschaft.
124. Indem die überstandenen Gefahren das Bewusstsein der Zusammengehörigkeit vertieften, verwandelte sich der Preis der Wanderung teilweise in einen Gewinn an Einheit.
125. Die Forschung sieht in dieser Verbindung von Leid und Zusammenhalt einen Schlüssel zum späteren Erfolg, weil ein durch Not geeintes Volk widerstandsfähiger war.
126. Da die gemeinsam überstandenen Prüfungen das Vertrauen in die Führung festigten, stärkten sie zugleich die Autorität Árpáds.
127. Weil ein Volk, das so viel gemeinsam erlitten hatte, sich als Schicksalsgemeinschaft begriff, wuchs aus den Verlusten ein neues Wir-Gefühl.
128. Indem das Leid das Volk zusammenschweißte, legte es mittelbar den Grund für die spätere Staatsbildung im Becken.
129. Diese Deutung darf jedoch nicht darüber hinwegtäuschen, dass der Preis in erster Linie aus realem menschlichem Leid bestand.
130. Da hinter jedem Verlust ein einzelnes Schicksal stand, lässt sich das Geschehen nicht auf eine bloße Bilanz von Gewinn und Einbuße reduzieren.
131. Weil die Toten, die Verschleppten und die Verarmten reale Menschen waren, gebietet es die historische Redlichkeit, ihr Leid nicht zu beschönigen.
132. Indem man den Preis der Migration ernst nimmt, gewinnt das Bild der Landnahme erst seine volle, auch tragische Tiefe.
133. Die spätere Heroisierung der Landnahme verdeckte diese tragische Seite, weil sie das Geschehen zu einem strahlenden Gründungsmythos umformte.
134. Da die nationale Erinnerung Helden und Triumphe bevorzugte, trat das Leid der einfachen Menschen in den Hintergrund.
135. Weil Künstler und Dichter den Einzug ins Becken verklärten, geriet der Preis der Wanderung weitgehend in Vergessenheit.
136. Indem die nüchterne Forschung diesen Preis wieder ins Bewusstsein hebt, korrigiert sie das einseitige Bild der Überlieferung.
137. Die Schwierigkeiten der Wanderung endeten überdies nicht mit der Ankunft, weil auch die Festsetzung im Becken neue Gefahren mit sich brachte.
138. Da das Land erst gegen verbliebene Gegner gesichert werden musste, forderten die anschließenden Kämpfe weitere Opfer.
139. Weil die Eingewöhnung in eine neue Umgebung Zeit und Mühe kostete, blieben die Magyaren auch nach der Landnahme zunächst verwundbar.
140. Indem sich die Schwierigkeiten so über die Ankunft hinaus fortsetzten, dehnte sich der Preis der Migration in die Frühzeit des neuen Reiches.
141. Die Anpassung an die veränderten Lebensbedingungen verlangte einen tiefgreifenden Wandel, weil das Becken andere Gegebenheiten bot als die offene Steppe.
142. Da sich die Magyaren allmählich von Nomaden zu Sesshaften wandeln mussten, war auch dieser Übergang mit Verlusten an alten Gewohnheiten verbunden.
143. Weil mit der Sesshaftigkeit ein Teil der nomadischen Lebensweise aufgegeben wurde, verlor das Volk ein Stück seiner ursprünglichen Identität.
144. Indem es im Gegenzug eine neue, dauerhafte Existenz gewann, zahlte es auch hier einen Preis für den Fortschritt.
145. Die Bilanz der Wanderung fällt somit zwiespältig aus, weil dem Gewinn einer neuen Heimat ein hoher Verlust an Menschen und Gütern gegenübersteht.
146. Da die Magyaren ihr Ziel erreichten und im Becken ein dauerhaftes Reich gründeten, war die Wanderung im Ergebnis erfolgreich.
147. Weil dieser Erfolg jedoch mit dem Tod und Leid vieler erkauft wurde, war er kein ungetrübter Triumph, sondern ein teuer bezahlter Sieg.
148. Indem man beide Seiten dieser Bilanz betrachtet, erkennt man die ganze Dramatik des Geschehens.
149. Die Größe der Leistung lässt sich gerade an der Höhe des Preises ermessen, weil nur ein außergewöhnlich widerstandsfähiges Volk solche Verluste überstehen konnte.
150. Da viele andere Völker an ähnlichen Prüfungen zerbrachen, zeugt das Überleben der Magyaren von einer bemerkenswerten Zähigkeit.
151. Weil das Volk trotz aller Verluste als handlungsfähige Gemeinschaft ankam, bewies es eine Stärke, die in der Geschichte der Steppenvölker ihresgleichen sucht.
152. Indem es den hohen Preis zahlte und dennoch nicht zerfiel, sicherte es seine Zukunft im Herzen Europas.
153. Die Erinnerung an die Verluste sollte daher nicht den Erfolg schmälern, sondern ihn in seiner ganzen Schwere verständlich machen.
154. Da der Erfolg ohne das Verständnis des Preises unvollständig bliebe, gehört das Leid untrennbar zur Geschichte der Landnahme.
155. Weil erst die Kenntnis der Opfer den Triumph in seiner wahren Dimension zeigt, ist die Betrachtung der Verluste keine bloße Ergänzung, sondern ein wesentlicher Teil des Bildes.
156. Indem man Erfolg und Preis zusammen betrachtet, gewinnt die Geschichte der Wanderung ihre volle menschliche Wahrheit.
157. Die Quellen schweigen über die meisten dieser Opfer, weil die Zeitgenossen sich für das Leid der Wandernden kaum interessierten.
158. Da die fremden Chronisten nur die Kriegszüge der Magyaren verzeichneten, blieb das innere Leid des Volkes unaufgezeichnet.
159. Weil auch die ungarische Überlieferung das Leid zugunsten des Heldenmythos überging, fehlen unmittelbare Zeugnisse der Betroffenen.
160. Indem die Forschung dieses Schweigen durch Rückschlüsse zu füllen sucht, gibt sie den namenlosen Opfern wenigstens einen Platz in der Geschichte.
161. Die Stummheit der Quellen darf nicht als Beweis für ein Ausbleiben des Leids gedeutet werden, weil das Schweigen vielmehr dem Desinteresse der Berichterstatter entspringt.
162. Da gerade die einfachen Menschen selten in den Quellen erscheinen, bleibt ihr Schicksal meist im Dunkeln.
163. Weil ihre Stimmen verstummt sind, kann die Forschung nur die Umstände beschreiben, unter denen sie lebten und starben.
164. Indem sie diese Umstände nüchtern darlegt, macht sie das verschwiegene Leid wenigstens nachvollziehbar.
165. Die Betrachtung der Verluste erinnert daran, dass Geschichte nicht nur aus Herrschern und Schlachten besteht, sondern auch aus dem Leben und Sterben der Namenlosen.
166. Da die Wanderung das Schicksal ungezählter einfacher Menschen umfasste, gehört ihr Leid zum vollständigen Bild der Epoche.
167. Weil eine Geschichte, die nur die Sieger kennt, unvollständig bleibt, ist die Erinnerung an die Opfer eine Frage der historischen Gerechtigkeit.
168. Indem man auch der Verlierer und Verstorbenen gedenkt, gewinnt die Darstellung an Menschlichkeit und Wahrheit.
169. Der Preis der Migration war somit der Preis, den ein ganzes Volk für seine Zukunft entrichtete, weil ohne diese Opfer keine neue Heimat zu gewinnen war.
170. Da die Wanderung der einzige Weg aus der ausweglosen Lage in Etelköz schien, mussten die Magyaren diesen Preis wohl oder übel zahlen.
171. Weil ein Verbleiben den sicheren Untergang durch die Petschenegen bedeutet hätte, war die verlustreiche Wanderung die geringere von zwei schweren Übeln.
172. Indem das Volk diesen Weg wählte, entschied es sich für das Überleben um den Preis schwerer Opfer.
173. Die Magyaren bewahrten trotz allem ihren inneren Zusammenhalt, weil die gemeinsame Not sie eher zusammenführte als entzweite.
174. Da die Führung den Verband auch in der größten Bedrängnis zusammenhielt, gelang es, das Volk durch alle Gefahren hindurchzubringen.
175. Weil dieser Zusammenhalt sich gerade in der Not bewährte, erwies er sich als das kostbarste Gut der wandernden Gemeinschaft.
176. Indem das Volk seine Einheit bewahrte, machte es den hohen Preis der Wanderung nicht ungeschehen, doch trug es ihn gemeinsam.
177. Die Verluste und Schwierigkeiten erscheinen so als die dunkle Kehrseite eines glanzvollen Anfangs, weil jeder Neubeginn in der Geschichte seinen Tribut fordert.
178. Da die Gründung des ungarischen Reiches auf diesem teuer bezahlten Fundament ruhte, war der Preis der Migration zugleich der Grundstein der Nation.
179. Weil ohne diese Opfer das spätere Ungarn nicht entstanden wäre, gehören die Toten und Verlorenen gewissermaßen zu den Mitbegründern des Reiches.
180. Der Weg ins Karpatenbecken war ein außerordentlich hoher Preis, der in Tod, Krankheit, Hunger und Verlust bestand.
181. Das Bewusstsein dieses Preises schmälert die Landnahme jedoch nicht.
182. Es macht sie vielmehr als eine von tiefem menschlichem Leid begleitete und doch siegreich überstandene Bewährungsprobe eines ganzen Volkes verständlich.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.