2.4.4 – Vallási meggyőződések: sámánizmus és ősök imádata – Religiöse Überzeugungen: Schamanismus und Ahnenverehrung
1. A sztyeppek korának magyarjai nem voltak keresztények, hanem egy ősi természeti hitet követtek. – Die Magyaren der Steppenzeit waren keine Christen, sondern hingen einem alten Naturglauben an.
2. Vallásuk szorosan kapcsolódott a sztyeppek, az állatok és az ősök világához. – Ihre Religion war eng mit der Welt der Steppe, der Tiere und der Ahnen verbunden.
3. A kutatások azonban nagyon kevés biztosat tudnak erről az ősi hitről. – Über diesen alten Glauben weiß die Forschung allerdings nur sehr wenig Sicheres.
4. Hiszen a pogány magyarok maguk nem hagytak hátra írásos emlékeket hitükről. – Denn die heidnischen Magyaren hinterließen selbst keine Schriften über ihren Glauben.
5. A szent írások és rögzített tanok nélküli vallást gyakran természeti vallásnak nevezik. – Eine Religion ohne heilige Schriften und feste Lehrsätze nennt man oft eine Naturreligion.
6. Amit erről a hitről tudunk, az későbbi és idegen forrásokból származik. – Was man über diesen Glauben weiß, stammt aus späten und fremden Quellen.
7. A pogányság ellen harcoló keresztény papok csak lekicsinylően számoltak be róla. – Christliche Geistliche, die das Heidentum bekämpften, berichteten darüber nur abschätzig.
8. Az ősi hitet babonának és az ördög művének ábrázolták. – Sie schilderten den alten Glauben als Aberglauben und Werk des Teufels.
9. Az ilyen ellenséges beszámolókat forrásként csak nagy óvatossággal szabad felhasználni. – Solche feindseligen Berichte sind als Quelle nur mit großer Vorsicht zu gebrauchen.
10. A magyar vallásról ezért sok mindent következtetni kell, vagy feltételezni. – Vieles über die magyarische Religion muss daher erschlossen oder vermutet werden.
11. A kutatás ehhez ismét a rokon népekkel való összehasonlításhoz folyamodik. – Die Forschung greift dabei erneut zum Vergleich mit verwandten Völkern.
12. Különösen más finnugor és török népek hite szolgál példaként. – Besonders der Glaube anderer finno-ugrischer und türkischer Völker dient als Vorbild.
13. Ezen összehasonlításokból egy hozzávetőleges, de hiányos kép alakul ki. – Aus diesen Vergleichen entsteht ein ungefähres, doch lückenhaftes Bild.
14. A magyarok ősi hitét általában sámánizmusnak nevezik. – Der alte Glaube der Magyaren wird gemeinhin als Schamanismus bezeichnet.
15. A sámánizmus egy olyan hitforma, amely Észak-Ázsia számos népe körében elterjedt volt. – Der Schamanismus ist eine Glaubensform, die bei vielen Völkern Nordasiens verbreitet war.
16. Középpontjában egy különleges személy áll, a sámán. – In seinem Mittelpunkt steht eine besondere Person, der Schamane.
17. A „sámán” szó eredetileg egy szibériai nép nyelvéből származik. – Das Wort Schamane stammt ursprünglich aus der Sprache eines sibirischen Volkes.
18. A sámánt az emberek és a szellemek világa közötti közvetítőnek tartották. – Der Schamane galt als Mittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister.
19. Úgy hitték, hogy lelkével más világokba is eljuthat. – Man glaubte, er könne mit seiner Seele in andere Welten reisen.
20. Ebben az elragadtatott állapotban kapcsolatba lépett a szellemekkel és az istenekkel. – In diesem Zustand der Verzückung trat er mit Geistern und Göttern in Verbindung.
21. A sámán dobolással, tánccal és énekléssel érte el ezt a megváltozott tudatállapotot. – Diesen Zustand veränderten Bewusstseins erreichte der Schamane durch Trcommeln, Tanz und Gesang.
22. A dob volt ekkor a legfontosabb és legszentebb eszköze. – Die Trommel war dabei sein wichtigstes und heiligstes Werkzeug.
23. A dob egyenletes ütéseivel elragadtatott állapotba került. – Mit ihrem gleichmäßigen Schlag versetzte er sich in einen rauschartigen Zustand.
24. Ezt az állapotot lelki elragadtatásnak nevezik. – Man nennt diesen Zustand der seelischen Entrückung die Trance.
25. A transzban – úgy hitték – a sámán lelke elhagyta testét. – In der Trance, so glaubte man, verließ die Seele des Schamanen seinen Körper.
26. Felemelkedett a felső világba, vagy leereszkedett az alvilágba. – Sie stieg empor in die Oberwelt oder hinab in die Unterwelt.
27. Ott a sámán tanácsot kért, betegségeket gyógyított vagy a halottak lelkeit kísérte. – Dort suchte der Schamane Rat, heilte Krankheiten oder geleitete die Seelen der Toten.
28. A magyaroknál ennek a szellemidézőnek saját neve volt. – Bei den ungarischen Magyaren trug dieser Geisterbeschwörer einen eigenen Namen.
29. Valószínűleg az ómagyar „táltos” szóval illették. – Man bezeichnete ihn vermutlich mit dem altungarischen Wort táltos.
30. A táltos volt a magyar sámán, a nép látnoka és gyógyítója. – Der táltos war der ungarische Schamane, der Seher und Heiler des Volkes.
31. A néphit szerint a táltos már születésekor különleges jelekkel rendelkezett. – Nach dem Volksglauben wurde ein táltos bereits mit besonderen Zeichen geboren.
32. Egyes elbeszélések szerint felesleges fogakkal vagy ujjakkal jött a világra. – Manche Erzählungen berichten, er sei mit überzähligen Zähnen oder Fingern zur Welt gekommen.
33. Az ilyen jeleket a szellemek általi elhívásának bizonyítékának tekintették. – Solche Zeichen galten als Beweis seiner Berufung durch die Geister.
34. A táltos gyógyította a betegeket, jósolta a jövőt, és esőt vagy jó időt idézett elő. – Der táltos heilte Kranke, deutete die Zukunft und beschwor Regen oder gutes Wetter.
35. Ő állt az emberek és az életüket irányító láthatatlan erők között. – Er stand zwischen den Menschen und den unsichtbaren Mächten, die ihr Leben lenkten.
36. A magyarok képzeletvilágában feltehetően a világ háromrészes felépítésű volt. – Die Vorstellungswelt der Magyaren kannte vermutlich einen dreigeteilten Aufbau der Welt.
37. Hittek egy felsővilágban, egy középvilágban és egy alvilágban. – Man glaubte an eine Oberwelt, eine Mittelwelt und eine Unterwelt.
38. A felsővilágban, az égen laktak az istenek és a jó szellemek. – In der Oberwelt im Himmel wohnten die Götter und die guten Geister.
39. A középvilágban, a földön éltek az emberek, az állatok és a növények. – In der Mittelwelt auf der Erde lebten die Menschen, Tiere und Pflanzen.
40. Az alvilágban a halottak szellemei és a sötét erők laktak. – In der Unterwelt hausten die Geister der Toten und die finsteren Mächte.
41. Ezt a három világot egy hatalmas tengely kötötte össze egymással. – Diese drei Welten dachte man durch eine gewaltige Achse miteinander verbunden.
42. Ezt a kapcsolatot gyakran egy hatalmas világfaként képzelték el. – Diese Verbindung stellte man sich oft als einen riesigen Weltenbaum vor.
43. A világfa gyökerei az alvilágba nyúltak, koronája pedig az égig ért. – Der Weltenbaum reichte mit seinen Wurzeln in die Unterwelt und mit der Krone in den Himmel.
44. Rá fel- és le tudott mászni a sámán lelke a világok között. – Auf ihm konnte die Seele des Schamanen zwischen den Welten auf- und absteigen.
45. Az ilyen világfa elképzelése számos észak-ázsiai népnél megtalálható. – Die Vorstellung eines solchen Weltenbaums findet sich bei vielen Völkern Nordasiens.
46. A magyar népmeseiben ez a fa a „menny magas fa” néven él tovább. – In den ungarischen Volksmärchen lebt dieser Baum als der „himmelhohe Baum“ fort.
47. Ezek a mesék valószínűleg a pogány hit ősi töredékeit őrizték meg. – Diese Märchen bewahrten womöglich uralte Bruchstücke des heidnischen Glaubens.
48. A mennyei erők élén feltehetően egy legfőbb mennyei isten állt. – An der Spitze der himmlischen Mächte stand vermutlich ein höchster Himmelsgott.
49. Számos sztyeppei nép magát az eget imádta legfőbb istenségként. – Viele Steppenvölker verehrten den Himmel selbst als oberste Gottheit.
50. A törököknél ezt a mennyei istent Tengrinek, az örök kék égnek nevezték. – Bei den Türken hieß dieser Himmelsgott Tengri, der ewige blaue Himmel.
51. Valószínű, de nem biztos, hogy a magyarok is ismertek-e ilyen égistent. – Ob auch die Magyaren einen solchen Himmelsgott kannten, ist wahrscheinlich, aber unsicher.
52. Lehetséges, hogy az eget és a napot isteni erőként imádták. – Möglicherweise verehrten sie den Himmel und die Sonne als göttliche Mächte.
53. A természeti erőket, mint a szél, a víz és a tűz, szintén lelkesnek tartották. – Auch die Naturkräfte wie Wind, Wasser und Feuer galten als beseelt.
54. Ezt a hitet, miszerint a természet minden eleme lelket hordoz, animizmusnak nevezik. – Diesen Glauben, dass alle Dinge der Natur eine Seele besitzen, nennt man Animismus.
55. Az animizmusban a folyók, hegyek, fák és állatok szellemekkel telítettek. – Im Animismus sind Flüsse, Berge, Bäume und Tiere von Geistern erfüllt.
56. Az embernek tisztelnie kellett ezeket a szellemeket, és áldozatokkal kellett kegyükbe férkőznie. – Der Mensch musste diese Geister achten und durch Opfer gnädig stimmen.
57. A magyarok számára valószínűleg a tűz volt különösen szent. – Besonders heilig war den Magyaren wohl das Feuer.
58. A jurtában középen égő tüzet tisztának tartották, és nem szabadott beszennyezni. – Das Feuer im Mittelpunkt der Jurte galt als rein und durfte nicht verunreinigt werden.
59. Nem szabadott a tűzbe köpni vagy hulladékot dobni, hogy ne sértsék meg. – Man durfte nicht ins Feuer spucken oder Abfall hineinwerfen, um es nicht zu beleidigen.
60. A folyók és források vizét is tisztelettel kezelték. – Auch das Wasser der Flüsse und Quellen umgab man mit Ehrfurcht.
61. Központi szerepet játszott a magyarok hitében az ősök tisztelete. – Eine zentrale Rolle im Glauben der Magyaren spielte die Verehrung der Ahnen.
62. Ősöknek nevezik egy család vagy nemzetség elhunyt elődeit. – Als Ahnen bezeichnet man die verstorbenen Vorfahren einer Familie oder Sippe.
63. Úgy hitték, hogy a halottak egy másik világban élnek tovább, és vigyáznak az élőkre. – Man glaubte, die Toten lebten in einer anderen Welt weiter und wachten über die Lebenden.
64. Az ősök szellemei segíthettek az utódoknak, vagy haragudhattak rájuk. – Die Geister der Ahnen konnten den Nachkommen helfen oder ihnen zürnen.
65. Ezért fontos volt tisztelni a halottakat és ápolni emléküket. – Darum war es wichtig, die Toten zu ehren und ihr Andenken zu pflegen.
66. Áldozatot mutattak be az ősöknek, és fontos alkalmakkor megemlékeztek róluk. – Man brachte den Ahnen Opfer dar und gedachte ihrer bei wichtigen Anlässen.
67. Ha elhanyagolták a halottakat, féltek haragjuktól és bosszújuktól. – Vernachlässigte man die Toten, so fürchtete man ihren Zorn und ihre Rache.
68. Ez a szoros kötődés az ősökhöz egyúttal erősítette a nemzetség összetartását is. – Diese enge Bindung an die Vorfahren stärkte zugleich den Zusammenhalt der Sippe.
69. Hiszen a közös ősök kötötték össze a család minden tagját. – Denn die gemeinsamen Ahnen verbanden alle Mitglieder einer Familie miteinander.
70. A nemesi nemzetségek hatalmukat gyakran különösen dicső ősöktől vezették le. – Die vornehmen Sippen leiteten ihre Macht oft von besonders ruhmreichen Ahnen her.
71. A halottak eltemetése ezért jelentős vallási esemény volt. – Die Bestattung der Toten war daher ein bedeutsames religiöses Geschehen.
72. A temetkezési mód sokat elárul a kutatóknak a magyarok hitéről. – Die Art der Bestattung verrät der Forschung viel über den Glauben der Magyaren.
73. A halottakat gazdag sírmellékletekkel temették el a túlvilági életre. – Man bestattete die Toten mit reichen Beigaben für das Leben im Jenseits.
74. A sírmellékletek azok a tárgyak, amelyeket a halottal együtt tettek a sírba. – Beigaben sind die Gegenstände, die man dem Toten mit ins Grab legte.
75. Fegyvereket, ékszereket, ételeket és szerszámokat adtak a halottnak útjára. – Man gab dem Toten Waffen, Schmuck, Speisen und Werkzeug mit auf den Weg.
76. Ez a szokás a halál utáni életbe vetett hitet tükrözi. – Diese Sitte zeigt den Glauben an ein Weiterleben nach dem Tod.
77. Úgy gondolták, hogy a túlvilágon a halottnak ugyanazokra a dolgokra van szüksége, mint az életben. – Im Jenseits, so dachte man, brauchte der Tote dieselben Dinge wie im Leben.
78. Egy harcosnak ott is szüksége volt a fegyvereire, egy nőnek pedig az ékszereire. – Ein Krieger benötigte dort seine Waffen, eine Frau ihren Schmuck.
79. Különösen jellemző volt a lovak temetésének szokása. – Besonders bezeichnend war die Sitte der Pferdebestattung.
80. A halott lovas mellé a sírba tették a lovát vagy annak részeit. – Dem toten Reiter gab man sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab.
81. Gyakran a ló koponyáját és lábait is a halott mellé helyezték. – Oft legte man den Schädel und die Beine des Pferdes zu dem Toten.
82. Néha a lovaglófelszerelést, például a nyerget és a kantárt is hozzáadták. – Manchmal fügte man auch das Reitzeug wie Sattel und Trense hinzu.
83. Úgy hitték, hogy a halottnak a túlvilágon is szüksége lesz a lovára. – Man glaubte, der Tote werde sein Pferd auch im Jenseits brauchen.
84. Hiszen ló nélkül egy magyar harcos a halálban sem volt elképzelhető. – Denn ohne Pferd war ein magyarischer Krieger auch im Tod nicht denkbar.
85. Ezeket a lótemetkezéseket számos régészeti lelet jól tanúsítja. – Diese Pferdebestattungen sind durch zahlreiche archäologische Funde gut bezeugt.
86. A pogány hit legfontosabb tanúi közé tartoznak. – Sie gehören zu den wichtigsten Zeugnissen des heidnischen Glaubens.
87. A sírok elrendezése gyakran egy meghatározott égtájat követett. – Die Ausrichtung der Gräber folgte oft einer bestimmten Himmelsrichtung.
88. Gyakran a halottak kelet felé, a felkelő nap irányába néztek. – Häufig blickten die Toten nach Osten, der Richtung der aufgehenden Sonne.
89. Ez is a nap és a fény vallási jelentőségére utal. – Auch dies deutet auf eine religiöse Bedeutung der Sonne und des Lichts hin.
90. Engedjük meg itt egy díszítő jellegű spekulációt, amely nem bizonyított tény. – Hier sei eine ausschmückende Spekulation gestattet, die kein gesichertes Wissen ist.
91. Képzeljük el egy nagy fejedelem temetését a sztyeppén. – Man stelle sich das Begräbnis eines großen Fürsten in der Steppe vor.
92. Talán az egész tábor összegyűlt a nyitott sír körül. – Vielleicht versammelte sich das ganze Lager um das offene Grab.
93. A táltos dobjával talán a halott lelkét kísérte át a túlvilágra. – Der táltos mochte mit seiner Trommel die Seele des Toten ins Jenseits geleiten.
94. Lovakat áldoztak, halotti lakomát tartottak és gyászénekeket zengtek. – Man opferte Pferde, hielt ein Totenmahl und stimmte Klagegesänge an.
95. A sír fölé valószínűleg egy dombot emeltek látható jelként. – Über dem Grab errichtete man womöglich einen Hügel als sichtbares Zeichen.
96. Mindez azonban csupán feltételezés marad, mivel a források nem írják le részletesen. – Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Quellen schildern es nicht im Einzelnen.
97. Csak az biztos, amit maguk a néma sírok árulnak el a kutatásnak. – Gesichert ist allein, was die stummen Gräber selbst der Forschung verraten.
98. Az istenekbe és az ősökbe vetett hit mellett létezett a szent állatok imádata is. – Neben dem Glauben an Götter und Ahnen gab es die Verehrung heiliger Tiere.
99. Bizonyos állatokat a magyarok szentnek tartottak, vagy származásuk szimbólumának tekintettek. – Bestimmte Tiere galten den Magyaren als heilig oder als Sinnbild ihrer Herkunft.
100. Ilyen mitikus címerállat volt a Turul nevű ragadozó madár. – Ein solches mythisches Wappentier war der Raubvogel namens Turul.
101. A Turul feltehetően egy természetfeletti jelentőségű sólyom vagy sas volt. – Der Turul war vermutlich ein Falke oder Adler von übernatürlicher Bedeutung.
102. Szent madárnak és az Árpád-ház ősének tartották. – Er galt als heiliger Vogel und als Ahnherr des Herrscherhauses der Árpáden.
103. Egy híres legenda köti össze a Turult az uralkodó-dinasztia születésével. – Eine berühmte Sage verbindet den Turul mit der Geburt der Herrscherdynastie.
104. E legenda szerint a madár álmában jelent meg Emese ősanyának. – Nach dieser Sage erschien der Vogel der Stammmutter Emese in einem Traum.
105. A hagyomány szerint ebből az álomból származott a fejedelmi nemzetség. – Aus diesem Traum ging der Überlieferung nach das Geschlecht der Fürsten hervor.
106. Ez a legenda Emese álmáról a magyarok egyik legrégebbi mítosza. – Diese Sage von Emeses Traum gehört zu den ältesten Mythen der Ungarn.
107. Ez a legenda összekapcsolta az uralkodóházat a mennyei és az állati szférával. – Sie verband das Herrscherhaus mit der himmlischen und tierischen Sphäre.
108. Az ilyen állatlegendák gyakran szolgáltak egy-egy dinasztia uralkodási igényének alapjául. – Solche Tiersagen begründeten oft den Herrschaftsanspruch einer Dynastie.
109. A szent állattól való származásba vetett hitet totemizmusnak nevezik. – Der Glaube an eine Abstammung von einem heiligen Tier nennt man Totemismus.
110. A totemizmusban egy csoport eredetét egy állatra vagy szellemre vezeti vissza. – Beim Totemismus führt eine Gruppe ihren Ursprung auf ein Tier oder einen Geist zurück.
111. Hogy a turul valódi totemállat volt-e, a kutatók körében vitatott kérdés. – Ob der Turul ein echtes Totemtier war, ist unter Forschern umstritten.
112. Az azonban biztos, hogy az uralkodó nemzetség hatalmas szimbóluma volt. – Sicher aber war er ein mächtiges Sinnbild der herrschenden Sippe.
113. A turul mellett a szarvas is nagy szerepet játszott a mondavilágban. – Neben dem Turul spielte auch der Hirsch in der Sagenwelt eine große Rolle.
114. Egy híres legenda egy csodás szarvasról szól, amely vadászokat csalogatott nyugat felé. – Eine berühmte Sage erzählt von einem Wunderhirsch, der Jäger nach Westen lockte.
115. Ez a szarvas vezette a magyarok őseit későbbi lakóterületükre. – Dieser Hirsch führte die Ahnen der Ungarn in ihr späteres Wohngebiet.
116. Az ilyen állatlegendák szorosan összekapcsolták a hitet a nép történelmével. – Solche Tiersagen verbanden den Glauben eng mit der Geschichte des Volkes.
117. Mitikus módon magyarázták a magyarok eredetét és vándorlását. – Sie erklärten die Herkunft und die Wanderung der Magyaren auf mythische Weise.
118. A vallás és a történelmi emlékezet így elválaszthatatlanul összefonódott. – Die Religion und die Geschichtserinnerung waren so untrennbar miteinander verwoben.
119. A pogány hitben feltehetően szilárd áldozati szokások is léteztek. – Der heidnische Glaube kannte vermutlich auch feste Opferbräuche.
120. fontos alkalmakkor állatáldozatokat mutattak be az isteneknek és az ősöknek. – Bei wichtigen Anlässen brachte man den Göttern und Ahnen Tieropfer dar.
121. Főként lovakat áldoztak fel, a magyarok legértékesebb vagyonát. – Man opferte vor allem Pferde, das kostbarste Gut der Magyaren.
122. Az áldozati állatot levágták, húsát pedig egy lakomán fogyasztották el. – Das geopferte Tier wurde geschlachtet, und sein Fleisch bei einem Mahl verzehrt.
123. Az ilyen áldozati lakomák megerősítették a közösséget és megnyugtatták a felsőbb erőket. – Solche Opfermähler stärkten die Gemeinschaft und besänftigten die höheren Mächte.
124. Hadjáratok előtt is szoktak áldozatot bemutatni, hogy a szellemek támogatását kérjék. – Vor Feldzügen mochte man opfern, um den Beistand der Geister zu erbitten.
125. Szövetségek megpecsételésére is végeztek szent szertartásokat. – Auch zur Besiegelung von Bündnissen vollzog man heilige Handlungen.
126. A már említett, a hét vezér közötti vérszerződés is ilyen szent szertartás volt. – Der schon erwähnte Blutvertrag der sieben Anführer war eine solche heilige Handlung.
127. A vér összekeverésével a természetfeletti erőket hívták tanúul. – Durch das Vermischen des Blutes rief man die übernatürlichen Mächte zu Zeugen an.
128. Az eskünek és az átoknak ebben a hitvilágban nagy kötelező ereje volt. – Der Eid und der Fluch hatten in dieser Glaubenswelt große bindende Kraft.
129. Aki megszegte a szent esküt, az magára vonta a szellemek haragját magára. – Wer einen heiligen Eid brach, der zog den Zorn der Geister auf sich.
130. Így a hit áthatotta az élet minden területét, a háborútól a szerződésig. – So durchdrang der Glaube alle Bereiche des Lebens, vom Krieg bis zum Vertrag.
131. A vallás nem volt elkülönült terület, hanem az egész létezés része. – Die Religion war kein abgesonderter Bereich, sondern Teil des ganzen Daseins.
132. Az istenek, a szellemek és az ősök állandóan jelen voltak a magyarok mindennapi életében. – Götter, Geister und Ahnen waren im Alltag der Magyaren stets gegenwärtig.
133. A hit és az élet e szoros összefonódása jellemző a természeti vallásokra. – Diese enge Verflechtung von Glaube und Leben ist für Naturreligionen typisch.
134. A területfoglalással és a kereszténységgel való találkozással megkezdődött a változás. – Mit der Landnahme und der Begegnung mit dem Christentum begann der Wandel.
135. A Kárpát-medencében a pogány magyarok keresztény szomszédokkal találkoztak. – Im Karpatenbecken trafen die heidnischen Magyaren auf christliche Nachbarn.
136. Fokozatosan behatoltak a keresztény elképzelések a hitvilágukba. – Allmählich drangen christliche Vorstellungen in ihre Glaubenswelt ein.
137. Az ősi hit azonban csak lassan és nagy ellenállás mellett szorult háttérbe. – Doch der alte Glaube wich nur langsam und unter großem Widerstand.
138. A döntő fordulatot csak 1000 körül hozta I. István király. – Die entscheidende Wende kam erst um das Jahr 1000 mit König Stephan.
139. Szent István a kereszténységet tette a Magyar Királyság vallásává. – Stephan der Heilige machte das Christentum zur Religion des ungarischen Reiches.
140. Templomokat építtetett, és erőszakkal szorította vissza a pogányságot. – Er ließ Kirchen bauen und das Heidentum mit Gewalt zurückdrängen.
141. A pogány szokásokat és a táltosokat betiltották és üldözték. – Die heidnischen Bräuche und die táltos wurden verboten und verfolgt.
142. A nép többször is felkelésbe kezdett az új hit ellen. – Mehrfach erhob sich das Volk in Aufständen gegen den neuen Glauben.
143. Ezek a pogány felkelések mutatják, milyen mélyen gyökerezett még a régi hit. – Diese Heidenaufstände zeigen, wie tief der alte Glaube noch verwurzelt war.
144. Végül azonban a kereszténység tartósan érvényesült. – Doch am Ende setzte sich das Christentum dauerhaft durch.
145. A régi sámánista hit nyilvános vallásként eltűnt. – Der alte Schamanenglaube verschwand als öffentliche Religion.
146. A pogányság maradványai azonban évszázadokon át titokban fennmaradtak. – Dennoch überlebten Reste des Heidentums im Verborgenen über Jahrhunderte.
147. Tovább éltek a néphitben, a babonákban és a mesékben. – Sie lebten fort im Volksglauben, im Aberglauben und in den Märchen.
148. A táltos alakja a mesék varázslatos hősének alakjává. – Die Gestalt des táltos verwandelte sich in die des zauberkundigen Helden der Märchen.
149. A világfa, a turul és a csodaszarvas továbbra is éltek a mesékben. – Der Weltenbaum, der Turul und der Wunderhirsch blieben in den Erzählungen lebendig.
150. Így őrizte meg a néphagyomány az ősi hit rejtett nyomait. – So bewahrte die Volksüberlieferung verborgene Spuren des uralten Glaubens.
151. A kutatás ma ezekben a mesékben keresi a pogány vallás maradványait. – Die Forschung sucht heute in diesen Märchen nach den Resten der heidnischen Religion.
152. Az ilyen késői nyomokból próbálja rekonstruálni az ősi hitet. – Aus solchen späten Spuren versucht sie, den alten Glauben zu rekonstruieren.
153. Ez a rekonstrukció azonban fáradságos és bizonytalanságokkal teli. – Doch diese Rekonstruktion bleibt mühsam und voller Unsicherheiten.
154. Hiszen a pogányság és annak írásbeli rögzítése között sok évszázad telt el. – Denn zwischen dem Heidentum und seiner Aufzeichnung liegen viele Jahrhunderte.
155. Ezen hosszú idő alatt az ősi elképzelések megváltoztak és összekeveredtek. – In dieser langen Zeit veränderten und vermischten sich die alten Vorstellungen.
156. A keresztény és pogány elemek összeolvadtak a néphitben. – Christliche und heidnische Elemente verschmolzen im Volksglauben miteinander.
157. A magyar vallás eredeti alakját ezért alig lehet már megragadni. – Die ursprüngliche Gestalt der magyarischen Religion lässt sich daher kaum noch fassen.
158. Sok minden, amit erről olvasni lehet, megalapozott feltételezés, nem pedig bizonyított tudás. – Vieles, was man darüber liest, ist begründete Vermutung, nicht gesichertes Wissen.
159. Éppen ezért minden, e hitre vonatkozó kijelentésnél óvatosságra van szükség. – Gerade darum ist bei allen Aussagen über diesen Glauben Vorsicht geboten.
160. A kutatás gondosan megkülönbözteti a bizonyítékot a feltételezéstől. – Die Forschung unterscheidet sorgfältig zwischen Beleg und Mutmaßung.
161. Csak a sírokból származó régészeti leletek bizonyítottak. – Sicher belegt sind allein die archäologischen Funde aus den Gräbern.
162. A lótemetkezések, a sírmellékletek és a sírok tájolása magukért beszélnek. – Die Pferdebestattungen, die Beigaben und die Grabausrichtung sprechen für sich.
163. Minden egyéb információt a kutatás kiegészít összehasonlítások és későbbi hagyományok alapján. – Alles Weitere ergänzt die Forschung aus Vergleichen und späten Überlieferungen.
164. Megállapítható, hogy alapvetően egy sámánista természethitről van szó. – Festzuhalten bleibt das Grundbild eines schamanistischen Naturglaubens.
165. Középpontjában a táltos állt, mint a szellemek közvetítője. – In seinem Mittelpunkt stand der táltos als Mittler zu den Geistern.
166. A világ három részre volt osztva, és a világfa kötötte össze őket. – Die Welt war dreigeteilt und durch den Weltenbaum verbunden.
167. A természet lelkes volt, és az ősök vigyáztak az élőkre. – Die Natur war beseelt, und die Ahnen wachten über die Lebenden.
168. A szent állatok, mint például a turul, összekötötték a népet a mennyei szférával. – Heilige Tiere wie der Turul verbanden das Volk mit der himmlischen Sphäre.
169. Az áldozatok, eskük és temetkezési szokások jellemezték a vallási életet. – Opfer, Eide und Bestattungsbräuche prägten das religiöse Leben.
170. Ez a hit teljes mértékben a sztyeppén való élethez igazodott. – Dieser Glaube war ganz auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.
171. Támaszt, értelmet és kapcsolatot biztosított a magyarok számára a felsőbb erőkkel. – Er gab den Magyaren Halt, Deutung und Verbindung zu den höheren Mächten.
172. Az letelepedésre való áttéréssel a hit fokozatosan elvesztette alapjait. – Mit dem Übergang zur Sesshaftigkeit verlor er allmählich seine Grundlage.
173. A kereszténység megfelelő vallást nyújtott az új, letelepedett életmódhoz. – Das Christentum bot der neuen, sesshaften Lebensweise die passende Religion.
174. Így a hit változása az egész életmód változását tükrözi. – So spiegelt der Wandel des Glaubens den Wandel der ganzen Lebensweise wider.
175. A sztyepp szamánjától a falusi keresztény papig vezetett az út. – Vom Schamanen der Steppe führte der Weg zum christlichen Priester im Dorf.
176. A keresztény látszat alatt azonban megmaradt a pogány alap. – Doch unter der christlichen Oberfläche blieb ein heidnischer Grund erhalten.
177. A mondákban, mesékben és szokásokban a régi hitvilág rejtve tovább élt. – In Sagen, Märchen und Bräuchen wirkte die alte Glaubenswelt verborgen fort.
178. Ez a mai napig a magyar kora történelem egyik legrejtélyesebb fejezete. – Sie gehört bis heute zu den geheimnisvollsten Kapiteln der ungarischen Frühgeschichte.
179. Néhány lelet és későbbi nyom alapján alakul ki egy elmerült hitvilág képe. – Aus wenigen Funden und späten Spuren entsteht das Bild einer versunkenen Glaubenswelt.
180. És ebben a képben – a sámán, a világfa és a turul alakjában – tovább él az ősök sztyeppje. – Und in diesem Bild des Schamanen, des Weltenbaums und des Turul lebt die Steppe der Ahnen fort.
(aufklappen)magyar
1. A sztyeppek korának magyarjai nem voltak keresztények, hanem egy ősi természeti hitet követtek.
2. Vallásuk szorosan kapcsolódott a sztyeppek, az állatok és az ősök világához.
3. A kutatások azonban nagyon kevés biztosat tudnak erről az ősi hitről.
4. Hiszen a pogány magyarok maguk nem hagytak hátra írásos emlékeket hitükről.
5. A szent írások és rögzített tanok nélküli vallást gyakran természeti vallásnak nevezik.
6. Amit erről a hitről tudunk, az későbbi és idegen forrásokból származik.
7. A pogányság ellen harcoló keresztény papok csak lekicsinylően számoltak be róla.
8. Az ősi hitet babonának és az ördög művének ábrázolták.
9. Az ilyen ellenséges beszámolókat forrásként csak nagy óvatossággal szabad felhasználni.
10. A magyar vallásról ezért sok mindent következtetni kell, vagy feltételezni.
11. A kutatás ehhez ismét a rokon népekkel való összehasonlításhoz folyamodik.
12. Különösen más finnugor és török népek hite szolgál példaként.
13. Ezen összehasonlításokból egy hozzávetőleges, de hiányos kép alakul ki.
14. A magyarok ősi hitét általában sámánizmusnak nevezik.
15. A sámánizmus egy olyan hitforma, amely Észak-Ázsia számos népe körében elterjedt volt.
16. Középpontjában egy különleges személy áll, a sámán.
17. A „sámán” szó eredetileg egy szibériai nép nyelvéből származik.
18. A sámánt az emberek és a szellemek világa közötti közvetítőnek tartották.
19. Úgy hitték, hogy lelkével más világokba is eljuthat.
20. Ebben az elragadtatott állapotban kapcsolatba lépett a szellemekkel és az istenekkel.
21. A sámán dobolással, tánccal és énekléssel érte el ezt a megváltozott tudatállapotot.
22. A dob volt ekkor a legfontosabb és legszentebb eszköze.
23. A dob egyenletes ütéseivel elragadtatott állapotba került.
24. Ezt az állapotot lelki elragadtatásnak nevezik.
25. A transzban – úgy hitték – a sámán lelke elhagyta testét.
26. Felemelkedett a felső világba, vagy leereszkedett az alvilágba.
27. Ott a sámán tanácsot kért, betegségeket gyógyított vagy a halottak lelkeit kísérte.
28. A magyaroknál ennek a szellemidézőnek saját neve volt.
29. Valószínűleg az ómagyar „táltos” szóval illették.
30. A táltos volt a magyar sámán, a nép látnoka és gyógyítója.
31. A néphit szerint a táltos már születésekor különleges jelekkel rendelkezett.
32. Egyes elbeszélések szerint felesleges fogakkal vagy ujjakkal jött a világra.
33. Az ilyen jeleket a szellemek általi elhívásának bizonyítékának tekintették.
34. A táltos gyógyította a betegeket, jósolta a jövőt, és esőt vagy jó időt idézett elő.
35. Ő állt az emberek és az életüket irányító láthatatlan erők között.
36. A magyarok képzeletvilágában feltehetően a világ háromrészes felépítésű volt.
37. Hittek egy felsővilágban, egy középvilágban és egy alvilágban.
38. A felsővilágban, az égen laktak az istenek és a jó szellemek.
39. A középvilágban, a földön éltek az emberek, az állatok és a növények.
40. Az alvilágban a halottak szellemei és a sötét erők laktak.
41. Ezt a három világot egy hatalmas tengely kötötte össze egymással.
42. Ezt a kapcsolatot gyakran egy hatalmas világfaként képzelték el.
43. A világfa gyökerei az alvilágba nyúltak, koronája pedig az égig ért.
44. Rá fel- és le tudott mászni a sámán lelke a világok között.
45. Az ilyen világfa elképzelése számos észak-ázsiai népnél megtalálható.
46. A magyar népmeseiben ez a fa a „menny magas fa” néven él tovább.
47. Ezek a mesék valószínűleg a pogány hit ősi töredékeit őrizték meg.
48. A mennyei erők élén feltehetően egy legfőbb mennyei isten állt.
49. Számos sztyeppei nép magát az eget imádta legfőbb istenségként.
50. A törököknél ezt a mennyei istent Tengrinek, az örök kék égnek nevezték.
51. Valószínű, de nem biztos, hogy a magyarok is ismertek-e ilyen égistent.
52. Lehetséges, hogy az eget és a napot isteni erőként imádták.
53. A természeti erőket, mint a szél, a víz és a tűz, szintén lelkesnek tartották.
54. Ezt a hitet, miszerint a természet minden eleme lelket hordoz, animizmusnak nevezik.
55. Az animizmusban a folyók, hegyek, fák és állatok szellemekkel telítettek.
56. Az embernek tisztelnie kellett ezeket a szellemeket, és áldozatokkal kellett kegyükbe férkőznie.
57. A magyarok számára valószínűleg a tűz volt különösen szent.
58. A jurtában középen égő tüzet tisztának tartották, és nem szabadott beszennyezni.
59. Nem szabadott a tűzbe köpni vagy hulladékot dobni, hogy ne sértsék meg.
60. A folyók és források vizét is tisztelettel kezelték.
61. Központi szerepet játszott a magyarok hitében az ősök tisztelete.
62. Ősöknek nevezik egy család vagy nemzetség elhunyt elődeit.
63. Úgy hitték, hogy a halottak egy másik világban élnek tovább, és vigyáznak az élőkre.
64. Az ősök szellemei segíthettek az utódoknak, vagy haragudhattak rájuk.
65. Ezért fontos volt tisztelni a halottakat és ápolni emléküket.
66. Áldozatot mutattak be az ősöknek, és fontos alkalmakkor megemlékeztek róluk.
67. Ha elhanyagolták a halottakat, féltek haragjuktól és bosszújuktól.
68. Ez a szoros kötődés az ősökhöz egyúttal erősítette a nemzetség összetartását is.
69. Hiszen a közös ősök kötötték össze a család minden tagját.
70. A nemesi nemzetségek hatalmukat gyakran különösen dicső ősöktől vezették le.
71. A halottak eltemetése ezért jelentős vallási esemény volt.
72. A temetkezési mód sokat elárul a kutatóknak a magyarok hitéről.
73. A halottakat gazdag sírmellékletekkel temették el a túlvilági életre.
74. A sírmellékletek azok a tárgyak, amelyeket a halottal együtt tettek a sírba.
75. Fegyvereket, ékszereket, ételeket és szerszámokat adtak a halottnak útjára.
76. Ez a szokás a halál utáni életbe vetett hitet tükrözi.
77. Úgy gondolták, hogy a túlvilágon a halottnak ugyanazokra a dolgokra van szüksége, mint az életben.
78. Egy harcosnak ott is szüksége volt a fegyvereire, egy nőnek pedig az ékszereire.
79. Különösen jellemző volt a lovak temetésének szokása.
80. A halott lovas mellé a sírba tették a lovát vagy annak részeit.
81. Gyakran a ló koponyáját és lábait is a halott mellé helyezték.
82. Néha a lovaglófelszerelést, például a nyerget és a kantárt is hozzáadták.
83. Úgy hitték, hogy a halottnak a túlvilágon is szüksége lesz a lovára.
84. Hiszen ló nélkül egy magyar harcos a halálban sem volt elképzelhető.
85. Ezeket a lótemetkezéseket számos régészeti lelet jól tanúsítja.
86. A pogány hit legfontosabb tanúi közé tartoznak.
87. A sírok elrendezése gyakran egy meghatározott égtájat követett.
88. Gyakran a halottak kelet felé, a felkelő nap irányába néztek.
89. Ez is a nap és a fény vallási jelentőségére utal.
90. Engedjük meg itt egy díszítő jellegű spekulációt, amely nem bizonyított tény.
91. Képzeljük el egy nagy fejedelem temetését a sztyeppén.
92. Talán az egész tábor összegyűlt a nyitott sír körül.
93. A táltos dobjával talán a halott lelkét kísérte át a túlvilágra.
94. Lovakat áldoztak, halotti lakomát tartottak és gyászénekeket zengtek.
95. A sír fölé valószínűleg egy dombot emeltek látható jelként.
96. Mindez azonban csupán feltételezés marad, mivel a források nem írják le részletesen.
97. Csak az biztos, amit maguk a néma sírok árulnak el a kutatásnak.
98. Az istenekbe és az ősökbe vetett hit mellett létezett a szent állatok imádata is.
99. Bizonyos állatokat a magyarok szentnek tartottak, vagy származásuk szimbólumának tekintettek.
100. Ilyen mitikus címerállat volt a Turul nevű ragadozó madár.
101. A Turul feltehetően egy természetfeletti jelentőségű sólyom vagy sas volt.
102. Szent madárnak és az Árpád-ház ősének tartották.
103. Egy híres legenda köti össze a Turult az uralkodó-dinasztia születésével.
104. E legenda szerint a madár álmában jelent meg Emese ősanyának.
105. A hagyomány szerint ebből az álomból származott a fejedelmi nemzetség.
106. Ez a legenda Emese álmáról a magyarok egyik legrégebbi mítosza.
107. Ez a legenda összekapcsolta az uralkodóházat a mennyei és az állati szférával.
108. Az ilyen állatlegendák gyakran szolgáltak egy-egy dinasztia uralkodási igényének alapjául.
109. A szent állattól való származásba vetett hitet totemizmusnak nevezik.
110. A totemizmusban egy csoport eredetét egy állatra vagy szellemre vezeti vissza.
111. Hogy a turul valódi totemállat volt-e, a kutatók körében vitatott kérdés.
112. Az azonban biztos, hogy az uralkodó nemzetség hatalmas szimbóluma volt.
113. A turul mellett a szarvas is nagy szerepet játszott a mondavilágban.
114. Egy híres legenda egy csodás szarvasról szól, amely vadászokat csalogatott nyugat felé.
115. Ez a szarvas vezette a magyarok őseit későbbi lakóterületükre.
116. Az ilyen állatlegendák szorosan összekapcsolták a hitet a nép történelmével.
117. Mitikus módon magyarázták a magyarok eredetét és vándorlását.
118. A vallás és a történelmi emlékezet így elválaszthatatlanul összefonódott.
119. A pogány hitben feltehetően szilárd áldozati szokások is léteztek.
120. fontos alkalmakkor állatáldozatokat mutattak be az isteneknek és az ősöknek.
121. Főként lovakat áldoztak fel, a magyarok legértékesebb vagyonát.
122. Az áldozati állatot levágták, húsát pedig egy lakomán fogyasztották el.
123. Az ilyen áldozati lakomák megerősítették a közösséget és megnyugtatták a felsőbb erőket.
124. Hadjáratok előtt is szoktak áldozatot bemutatni, hogy a szellemek támogatását kérjék.
125. Szövetségek megpecsételésére is végeztek szent szertartásokat.
126. A már említett, a hét vezér közötti vérszerződés is ilyen szent szertartás volt.
127. A vér összekeverésével a természetfeletti erőket hívták tanúul.
128. Az eskünek és az átoknak ebben a hitvilágban nagy kötelező ereje volt.
129. Aki megszegte a szent esküt, az magára vonta a szellemek haragját magára.
130. Így a hit áthatotta az élet minden területét, a háborútól a szerződésig.
131. A vallás nem volt elkülönült terület, hanem az egész létezés része.
132. Az istenek, a szellemek és az ősök állandóan jelen voltak a magyarok mindennapi életében.
133. A hit és az élet e szoros összefonódása jellemző a természeti vallásokra.
134. A területfoglalással és a kereszténységgel való találkozással megkezdődött a változás.
135. A Kárpát-medencében a pogány magyarok keresztény szomszédokkal találkoztak.
136. Fokozatosan behatoltak a keresztény elképzelések a hitvilágukba.
137. Az ősi hit azonban csak lassan és nagy ellenállás mellett szorult háttérbe.
138. A döntő fordulatot csak 1000 körül hozta I. István király.
139. Szent István a kereszténységet tette a Magyar Királyság vallásává.
140. Templomokat építtetett, és erőszakkal szorította vissza a pogányságot.
141. A pogány szokásokat és a táltosokat betiltották és üldözték.
142. A nép többször is felkelésbe kezdett az új hit ellen.
143. Ezek a pogány felkelések mutatják, milyen mélyen gyökerezett még a régi hit.
144. Végül azonban a kereszténység tartósan érvényesült.
145. A régi sámánista hit nyilvános vallásként eltűnt.
146. A pogányság maradványai azonban évszázadokon át titokban fennmaradtak.
147. Tovább éltek a néphitben, a babonákban és a mesékben.
148. A táltos alakja a mesék varázslatos hősének alakjává.
149. A világfa, a turul és a csodaszarvas továbbra is éltek a mesékben.
150. Így őrizte meg a néphagyomány az ősi hit rejtett nyomait.
151. A kutatás ma ezekben a mesékben keresi a pogány vallás maradványait.
152. Az ilyen késői nyomokból próbálja rekonstruálni az ősi hitet.
153. Ez a rekonstrukció azonban fáradságos és bizonytalanságokkal teli.
154. Hiszen a pogányság és annak írásbeli rögzítése között sok évszázad telt el.
155. Ezen hosszú idő alatt az ősi elképzelések megváltoztak és összekeveredtek.
156. A keresztény és pogány elemek összeolvadtak a néphitben.
157. A magyar vallás eredeti alakját ezért alig lehet már megragadni.
158. Sok minden, amit erről olvasni lehet, megalapozott feltételezés, nem pedig bizonyított tudás.
159. Éppen ezért minden, e hitre vonatkozó kijelentésnél óvatosságra van szükség.
160. A kutatás gondosan megkülönbözteti a bizonyítékot a feltételezéstől.
161. Csak a sírokból származó régészeti leletek bizonyítottak.
162. A lótemetkezések, a sírmellékletek és a sírok tájolása magukért beszélnek.
163. Minden egyéb információt a kutatás kiegészít összehasonlítások és későbbi hagyományok alapján.
164. Megállapítható, hogy alapvetően egy sámánista természethitről van szó.
165. Középpontjában a táltos állt, mint a szellemek közvetítője.
166. A világ három részre volt osztva, és a világfa kötötte össze őket.
167. A természet lelkes volt, és az ősök vigyáztak az élőkre.
168. A szent állatok, mint például a turul, összekötötték a népet a mennyei szférával.
169. Az áldozatok, eskük és temetkezési szokások jellemezték a vallási életet.
170. Ez a hit teljes mértékben a sztyeppén való élethez igazodott.
171. Támaszt, értelmet és kapcsolatot biztosított a magyarok számára a felsőbb erőkkel.
172. Az letelepedésre való áttéréssel a hit fokozatosan elvesztette alapjait.
173. A kereszténység megfelelő vallást nyújtott az új, letelepedett életmódhoz.
174. Így a hit változása az egész életmód változását tükrözi.
175. A sztyepp szamánjától a falusi keresztény papig vezetett az út.
176. A keresztény látszat alatt azonban megmaradt a pogány alap.
177. A mondákban, mesékben és szokásokban a régi hitvilág rejtve tovább élt.
178. Ez a mai napig a magyar kora történelem egyik legrejtélyesebb fejezete.
179. Néhány lelet és későbbi nyom alapján alakul ki egy elmerült hitvilág képe.
180. És ebben a képben – a sámán, a világfa és a turul alakjában – tovább él az ősök sztyeppje.
(aufklappen)német
1. Die Magyaren der Steppenzeit waren keine Christen, sondern hingen einem alten Naturglauben an.
2. Ihre Religion war eng mit der Welt der Steppe, der Tiere und der Ahnen verbunden.
3. Über diesen alten Glauben weiß die Forschung allerdings nur sehr wenig Sicheres.
4. Denn die heidnischen Magyaren hinterließen selbst keine Schriften über ihren Glauben.
5. Eine Religion ohne heilige Schriften und feste Lehrsätze nennt man oft eine Naturreligion.
6. Was man über diesen Glauben weiß, stammt aus späten und fremden Quellen.
7. Christliche Geistliche, die das Heidentum bekämpften, berichteten darüber nur abschätzig.
8. Sie schilderten den alten Glauben als Aberglauben und Werk des Teufels.
9. Solche feindseligen Berichte sind als Quelle nur mit großer Vorsicht zu gebrauchen.
10. Vieles über die magyarische Religion muss daher erschlossen oder vermutet werden.
11. Die Forschung greift dabei erneut zum Vergleich mit verwandten Völkern.
12. Besonders der Glaube anderer finno-ugrischer und türkischer Völker dient als Vorbild.
13. Aus diesen Vergleichen entsteht ein ungefähres, doch lückenhaftes Bild.
14. Der alte Glaube der Magyaren wird gemeinhin als Schamanismus bezeichnet.
15. Der Schamanismus ist eine Glaubensform, die bei vielen Völkern Nordasiens verbreitet war.
16. In seinem Mittelpunkt steht eine besondere Person, der Schamane.
17. Das Wort Schamane stammt ursprünglich aus der Sprache eines sibirischen Volkes.
18. Der Schamane galt als Mittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister.
19. Man glaubte, er könne mit seiner Seele in andere Welten reisen.
20. In diesem Zustand der Verzückung trat er mit Geistern und Göttern in Verbindung.
21. Diesen Zustand veränderten Bewusstseins erreichte der Schamane durch Trcommeln, Tanz und Gesang.
22. Die Trommel war dabei sein wichtigstes und heiligstes Werkzeug.
23. Mit ihrem gleichmäßigen Schlag versetzte er sich in einen rauschartigen Zustand.
24. Man nennt diesen Zustand der seelischen Entrückung die Trance.
25. In der Trance, so glaubte man, verließ die Seele des Schamanen seinen Körper.
26. Sie stieg empor in die Oberwelt oder hinab in die Unterwelt.
27. Dort suchte der Schamane Rat, heilte Krankheiten oder geleitete die Seelen der Toten.
28. Bei den ungarischen Magyaren trug dieser Geisterbeschwörer einen eigenen Namen.
29. Man bezeichnete ihn vermutlich mit dem altungarischen Wort táltos.
30. Der táltos war der ungarische Schamane, der Seher und Heiler des Volkes.
31. Nach dem Volksglauben wurde ein táltos bereits mit besonderen Zeichen geboren.
32. Manche Erzählungen berichten, er sei mit überzähligen Zähnen oder Fingern zur Welt gekommen.
33. Solche Zeichen galten als Beweis seiner Berufung durch die Geister.
34. Der táltos heilte Kranke, deutete die Zukunft und beschwor Regen oder gutes Wetter.
35. Er stand zwischen den Menschen und den unsichtbaren Mächten, die ihr Leben lenkten.
36. Die Vorstellungswelt der Magyaren kannte vermutlich einen dreigeteilten Aufbau der Welt.
37. Man glaubte an eine Oberwelt, eine Mittelwelt und eine Unterwelt.
38. In der Oberwelt im Himmel wohnten die Götter und die guten Geister.
39. In der Mittelwelt auf der Erde lebten die Menschen, Tiere und Pflanzen.
40. In der Unterwelt hausten die Geister der Toten und die finsteren Mächte.
41. Diese drei Welten dachte man durch eine gewaltige Achse miteinander verbunden.
42. Diese Verbindung stellte man sich oft als einen riesigen Weltenbaum vor.
43. Der Weltenbaum reichte mit seinen Wurzeln in die Unterwelt und mit der Krone in den Himmel.
44. Auf ihm konnte die Seele des Schamanen zwischen den Welten auf- und absteigen.
45. Die Vorstellung eines solchen Weltenbaums findet sich bei vielen Völkern Nordasiens.
46. In den ungarischen Volksmärchen lebt dieser Baum als der „himmelhohe Baum“ fort.
47. Diese Märchen bewahrten womöglich uralte Bruchstücke des heidnischen Glaubens.
48. An der Spitze der himmlischen Mächte stand vermutlich ein höchster Himmelsgott.
49. Viele Steppenvölker verehrten den Himmel selbst als oberste Gottheit.
50. Bei den Türken hieß dieser Himmelsgott Tengri, der ewige blaue Himmel.
51. Ob auch die Magyaren einen solchen Himmelsgott kannten, ist wahrscheinlich, aber unsicher.
52. Möglicherweise verehrten sie den Himmel und die Sonne als göttliche Mächte.
53. Auch die Naturkräfte wie Wind, Wasser und Feuer galten als beseelt.
54. Diesen Glauben, dass alle Dinge der Natur eine Seele besitzen, nennt man Animismus.
55. Im Animismus sind Flüsse, Berge, Bäume und Tiere von Geistern erfüllt.
56. Der Mensch musste diese Geister achten und durch Opfer gnädig stimmen.
57. Besonders heilig war den Magyaren wohl das Feuer.
58. Das Feuer im Mittelpunkt der Jurte galt als rein und durfte nicht verunreinigt werden.
59. Man durfte nicht ins Feuer spucken oder Abfall hineinwerfen, um es nicht zu beleidigen.
60. Auch das Wasser der Flüsse und Quellen umgab man mit Ehrfurcht.
61. Eine zentrale Rolle im Glauben der Magyaren spielte die Verehrung der Ahnen.
62. Als Ahnen bezeichnet man die verstorbenen Vorfahren einer Familie oder Sippe.
63. Man glaubte, die Toten lebten in einer anderen Welt weiter und wachten über die Lebenden.
64. Die Geister der Ahnen konnten den Nachkommen helfen oder ihnen zürnen.
65. Darum war es wichtig, die Toten zu ehren und ihr Andenken zu pflegen.
66. Man brachte den Ahnen Opfer dar und gedachte ihrer bei wichtigen Anlässen.
67. Vernachlässigte man die Toten, so fürchtete man ihren Zorn und ihre Rache.
68. Diese enge Bindung an die Vorfahren stärkte zugleich den Zusammenhalt der Sippe.
69. Denn die gemeinsamen Ahnen verbanden alle Mitglieder einer Familie miteinander.
70. Die vornehmen Sippen leiteten ihre Macht oft von besonders ruhmreichen Ahnen her.
71. Die Bestattung der Toten war daher ein bedeutsames religiöses Geschehen.
72. Die Art der Bestattung verrät der Forschung viel über den Glauben der Magyaren.
73. Man bestattete die Toten mit reichen Beigaben für das Leben im Jenseits.
74. Beigaben sind die Gegenstände, die man dem Toten mit ins Grab legte.
75. Man gab dem Toten Waffen, Schmuck, Speisen und Werkzeug mit auf den Weg.
76. Diese Sitte zeigt den Glauben an ein Weiterleben nach dem Tod.
77. Im Jenseits, so dachte man, brauchte der Tote dieselben Dinge wie im Leben.
78. Ein Krieger benötigte dort seine Waffen, eine Frau ihren Schmuck.
79. Besonders bezeichnend war die Sitte der Pferdebestattung.
80. Dem toten Reiter gab man sein Pferd oder Teile davon mit ins Grab.
81. Oft legte man den Schädel und die Beine des Pferdes zu dem Toten.
82. Manchmal fügte man auch das Reitzeug wie Sattel und Trense hinzu.
83. Man glaubte, der Tote werde sein Pferd auch im Jenseits brauchen.
84. Denn ohne Pferd war ein magyarischer Krieger auch im Tod nicht denkbar.
85. Diese Pferdebestattungen sind durch zahlreiche archäologische Funde gut bezeugt.
86. Sie gehören zu den wichtigsten Zeugnissen des heidnischen Glaubens.
87. Die Ausrichtung der Gräber folgte oft einer bestimmten Himmelsrichtung.
88. Häufig blickten die Toten nach Osten, der Richtung der aufgehenden Sonne.
89. Auch dies deutet auf eine religiöse Bedeutung der Sonne und des Lichts hin.
90. Hier sei eine ausschmückende Spekulation gestattet, die kein gesichertes Wissen ist.
91. Man stelle sich das Begräbnis eines großen Fürsten in der Steppe vor.
92. Vielleicht versammelte sich das ganze Lager um das offene Grab.
93. Der táltos mochte mit seiner Trommel die Seele des Toten ins Jenseits geleiten.
94. Man opferte Pferde, hielt ein Totenmahl und stimmte Klagegesänge an.
95. Über dem Grab errichtete man womöglich einen Hügel als sichtbares Zeichen.
96. Doch all dies bleibt Vorstellung, denn die Quellen schildern es nicht im Einzelnen.
97. Gesichert ist allein, was die stummen Gräber selbst der Forschung verraten.
98. Neben dem Glauben an Götter und Ahnen gab es die Verehrung heiliger Tiere.
99. Bestimmte Tiere galten den Magyaren als heilig oder als Sinnbild ihrer Herkunft.
100. Ein solches mythisches Wappentier war der Raubvogel namens Turul.
101. Der Turul war vermutlich ein Falke oder Adler von übernatürlicher Bedeutung.
102. Er galt als heiliger Vogel und als Ahnherr des Herrscherhauses der Árpáden.
103. Eine berühmte Sage verbindet den Turul mit der Geburt der Herrscherdynastie.
104. Nach dieser Sage erschien der Vogel der Stammmutter Emese in einem Traum.
105. Aus diesem Traum ging der Überlieferung nach das Geschlecht der Fürsten hervor.
106. Diese Sage von Emeses Traum gehört zu den ältesten Mythen der Ungarn.
107. Sie verband das Herrscherhaus mit der himmlischen und tierischen Sphäre.
108. Solche Tiersagen begründeten oft den Herrschaftsanspruch einer Dynastie.
109. Der Glaube an eine Abstammung von einem heiligen Tier nennt man Totemismus.
110. Beim Totemismus führt eine Gruppe ihren Ursprung auf ein Tier oder einen Geist zurück.
111. Ob der Turul ein echtes Totemtier war, ist unter Forschern umstritten.
112. Sicher aber war er ein mächtiges Sinnbild der herrschenden Sippe.
113. Neben dem Turul spielte auch der Hirsch in der Sagenwelt eine große Rolle.
114. Eine berühmte Sage erzählt von einem Wunderhirsch, der Jäger nach Westen lockte.
115. Dieser Hirsch führte die Ahnen der Ungarn in ihr späteres Wohngebiet.
116. Solche Tiersagen verbanden den Glauben eng mit der Geschichte des Volkes.
117. Sie erklärten die Herkunft und die Wanderung der Magyaren auf mythische Weise.
118. Die Religion und die Geschichtserinnerung waren so untrennbar miteinander verwoben.
119. Der heidnische Glaube kannte vermutlich auch feste Opferbräuche.
120. Bei wichtigen Anlässen brachte man den Göttern und Ahnen Tieropfer dar.
121. Man opferte vor allem Pferde, das kostbarste Gut der Magyaren.
122. Das geopferte Tier wurde geschlachtet, und sein Fleisch bei einem Mahl verzehrt.
123. Solche Opfermähler stärkten die Gemeinschaft und besänftigten die höheren Mächte.
124. Vor Feldzügen mochte man opfern, um den Beistand der Geister zu erbitten.
125. Auch zur Besiegelung von Bündnissen vollzog man heilige Handlungen.
126. Der schon erwähnte Blutvertrag der sieben Anführer war eine solche heilige Handlung.
127. Durch das Vermischen des Blutes rief man die übernatürlichen Mächte zu Zeugen an.
128. Der Eid und der Fluch hatten in dieser Glaubenswelt große bindende Kraft.
129. Wer einen heiligen Eid brach, der zog den Zorn der Geister auf sich.
130. So durchdrang der Glaube alle Bereiche des Lebens, vom Krieg bis zum Vertrag.
131. Die Religion war kein abgesonderter Bereich, sondern Teil des ganzen Daseins.
132. Götter, Geister und Ahnen waren im Alltag der Magyaren stets gegenwärtig.
133. Diese enge Verflechtung von Glaube und Leben ist für Naturreligionen typisch.
134. Mit der Landnahme und der Begegnung mit dem Christentum begann der Wandel.
135. Im Karpatenbecken trafen die heidnischen Magyaren auf christliche Nachbarn.
136. Allmählich drangen christliche Vorstellungen in ihre Glaubenswelt ein.
137. Doch der alte Glaube wich nur langsam und unter großem Widerstand.
138. Die entscheidende Wende kam erst um das Jahr 1000 mit König Stephan.
139. Stephan der Heilige machte das Christentum zur Religion des ungarischen Reiches.
140. Er ließ Kirchen bauen und das Heidentum mit Gewalt zurückdrängen.
141. Die heidnischen Bräuche und die táltos wurden verboten und verfolgt.
142. Mehrfach erhob sich das Volk in Aufständen gegen den neuen Glauben.
143. Diese Heidenaufstände zeigen, wie tief der alte Glaube noch verwurzelt war.
144. Doch am Ende setzte sich das Christentum dauerhaft durch.
145. Der alte Schamanenglaube verschwand als öffentliche Religion.
146. Dennoch überlebten Reste des Heidentums im Verborgenen über Jahrhunderte.
147. Sie lebten fort im Volksglauben, im Aberglauben und in den Märchen.
148. Die Gestalt des táltos verwandelte sich in die des zauberkundigen Helden der Märchen.
149. Der Weltenbaum, der Turul und der Wunderhirsch blieben in den Erzählungen lebendig.
150. So bewahrte die Volksüberlieferung verborgene Spuren des uralten Glaubens.
151. Die Forschung sucht heute in diesen Märchen nach den Resten der heidnischen Religion.
152. Aus solchen späten Spuren versucht sie, den alten Glauben zu rekonstruieren.
153. Doch diese Rekonstruktion bleibt mühsam und voller Unsicherheiten.
154. Denn zwischen dem Heidentum und seiner Aufzeichnung liegen viele Jahrhunderte.
155. In dieser langen Zeit veränderten und vermischten sich die alten Vorstellungen.
156. Christliche und heidnische Elemente verschmolzen im Volksglauben miteinander.
157. Die ursprüngliche Gestalt der magyarischen Religion lässt sich daher kaum noch fassen.
158. Vieles, was man darüber liest, ist begründete Vermutung, nicht gesichertes Wissen.
159. Gerade darum ist bei allen Aussagen über diesen Glauben Vorsicht geboten.
160. Die Forschung unterscheidet sorgfältig zwischen Beleg und Mutmaßung.
161. Sicher belegt sind allein die archäologischen Funde aus den Gräbern.
162. Die Pferdebestattungen, die Beigaben und die Grabausrichtung sprechen für sich.
163. Alles Weitere ergänzt die Forschung aus Vergleichen und späten Überlieferungen.
164. Festzuhalten bleibt das Grundbild eines schamanistischen Naturglaubens.
165. In seinem Mittelpunkt stand der táltos als Mittler zu den Geistern.
166. Die Welt war dreigeteilt und durch den Weltenbaum verbunden.
167. Die Natur war beseelt, und die Ahnen wachten über die Lebenden.
168. Heilige Tiere wie der Turul verbanden das Volk mit der himmlischen Sphäre.
169. Opfer, Eide und Bestattungsbräuche prägten das religiöse Leben.
170. Dieser Glaube war ganz auf das Leben in der Steppe zugeschnitten.
171. Er gab den Magyaren Halt, Deutung und Verbindung zu den höheren Mächten.
172. Mit dem Übergang zur Sesshaftigkeit verlor er allmählich seine Grundlage.
173. Das Christentum bot der neuen, sesshaften Lebensweise die passende Religion.
174. So spiegelt der Wandel des Glaubens den Wandel der ganzen Lebensweise wider.
175. Vom Schamanen der Steppe führte der Weg zum christlichen Priester im Dorf.
176. Doch unter der christlichen Oberfläche blieb ein heidnischer Grund erhalten.
177. In Sagen, Märchen und Bräuchen wirkte die alte Glaubenswelt verborgen fort.
178. Sie gehört bis heute zu den geheimnisvollsten Kapiteln der ungarischen Frühgeschichte.
179. Aus wenigen Funden und späten Spuren entsteht das Bild einer versunkenen Glaubenswelt.
180. Und in diesem Bild des Schamanen, des Weltenbaums und des Turul lebt die Steppe der Ahnen fort.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.