2.7.1 – A kazár nyomás és a politikai feszültségek – Chazarische Druck und politische Spannungen
1. A magyarok kelet-európai települési területeikről való elindulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hanem egy összetett, politikai, katonai és társadalmi erőkből álló hálózat eredményeként kell értelmezni. – Der Aufbruch der Magyaren aus ihren osteuropäischen Siedlungsgebieten lässt sich nicht auf eine einzige Ursache zurückführen, sondern muss als Ergebnis eines vielschichtigen Geflechts politischer, militärischer und gesellschaftlicher Kräfte verstanden werden.
2. Az egyik legfontosabb és a forrásokban legszembetűnőbb hajtóerő azonban a kazár birodalommal való viszony volt. – Eine der wichtigsten und in den Quellen am deutlichsten greifbaren Triebkräfte war jedoch das Verhältnis zum Chazarischen Reich.
3. Ez egy hatalmas sztyeppei állam volt, amely a 7. és a 10. század között a pontusi és a kaszpi-tengeri sztyeppék nagy részét uralta. – Bei diesem handelte es sich um einen mächtigen Steppenstaat, der vom 7. bis ins 10. Jahrhundert weite Teile der pontischen und kaspischen Steppe beherrschte.
4. A forrásokban a kazárokat chazároknak vagy kasároknak is nevezik, de mindig ugyanarról a népről van szó. – Die Chazaren werden in den Quellen auch als Chasaren oder Kasaren bezeichnet, doch handelt es sich stets um dasselbe Volk.
5. A magyarok és a kazárok közötti kapcsolatok generációkon át szorosak, összetettek voltak, és korántsem kizárólag ellenségesek. – Die Beziehungen zwischen Magyaren und Chazaren waren über Generationen hinweg eng, vielschichtig und keineswegs nur feindlich.
6. Éppen ez az összefonódás teszi olyan bonyolulttá a kazár nyomással kapcsolatos kérdést. – Gerade diese Verflechtung macht die Frage nach dem chazarischen Druck so komplex.
7. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk azokat a politikai feszültségeket, amelyek végül a magyarok elvándorlásához vezettek, először magát a kazár birodalmat kell szemügyre venni. – Um die politischen Spannungen einzuordnen, die schließlich zum Aufbruch der Magyaren führten, muss zunächst das Chazarische Reich selbst in den Blick genommen werden.
8. A kazár birodalom a magyarok sztyeppén való jelenléte idején a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra fekvő térség vitathatatlan hegemón hatalma volt. – Das Chazarische Reich war zur Zeit der magyarischen Anwesenheit in der Steppe die unbestrittene Hegemonialmacht des Raumes nördlich des Kaukasus und des Schwarzen Meeres.
9. Gyökerei a Nyugat-török kaganátusig nyúlnak vissza, amelynek 7. századi felbomlásából alakult ki a kazár hatalom. – Seine Wurzeln reichen in das Westtürkische Khaganat zurück, aus dessen Zerfall im 7. Jahrhundert die chazarische Macht hervorging.
10. A birodalom központja a Volga alsó folyásánál volt, ahol a főváros, Itil, jelentős kereskedelmi csomóponttá fejlődött. – Das Zentrum des Reiches lag im Unterlauf der Wolga, wo die Hauptstadt Itil zu einem bedeutenden Handelsknotenpunkt heranwuchs.
11. Innen irányította a birodalom a Bizánci Birodalom, az iszlám kalifátus és az északi népek közötti fontos kereskedelmi útvonalakat. – Von dort aus kontrollierte das Reich die wichtigen Handelsrouten zwischen dem Byzantinischen Reich, dem islamischen Kalifat und den Völkern des Nordens.
12. Ezen az útvonalakon keresztül jutottak el a szőrme, a méz, a viasz, a fegyverek és a rabszolgák az északi erdőkből a déli gazdagságba. – Über diese Routen gelangten Pelze, Honig, Wachs, Waffen und Sklaven aus den nördlichen Wäldern in die Reichtümer des Südens.
13. A birodalom vámokat vetett ki ezen kereskedelemre, hatékony hadsereget tartott fenn, és számos kisebb sztyeppei népet bevont egy adófizetési rendszerbe. – Das Reich erhob Zölle auf diesen Handel, unterhielt eine schlagkräftige Armee und band zahlreiche kleinere Steppenvölker in ein Tributsystem ein.
14. A vámokból és adókból származó bevételek képezték a kazár hatalom gazdasági alapját. – Die Einnahmen aus Zöllen und Tributen bildeten die wirtschaftliche Grundlage der chazarischen Macht.
15. A kazárok nem alkottak modern értelemben vett homogén népet, hanem egy török nyelvű származású uralkodó elitet. – Die Chazaren bildeten kein homogenes Volk im modernen Sinne, sondern eine herrschende Elite turksprachiger Herkunft.
16. Ez az elit számos, különböző nyelvű és származású, leigázott vagy szövetséges csoport felett uralkodott. – Diese Elite gebot über eine Vielzahl unterworfener oder verbündeter Gruppen unterschiedlicher Sprache und Herkunft.
17. A birodalomhoz csatlakozott vagy adófizetési kötelezettséggel rendelkező népek közé tartoztak az alanok, a burtasok, a volga-bulgárok, valamint időnként kelet-szláv törzsek is. – Zu den dem Reich angegliederten oder tributpflichtigen Völkern gehörten Alanen, Burtasen, Wolgabulgaren und zeitweise auch ostslawische Stämme.
18. Ez a többnemzetiségű szerkezet jellemző volt a nagy sztyeppei birodalmakra, amelyek hatalma kevésbé etnikai egységen, mint inkább katonai fölényen és gazdasági ellenőrzésen alapult. – Diese Vielvölkerstruktur war typisch für die großen Steppenreiche, deren Macht weniger auf ethnischer Einheit als auf militärischer Überlegenheit und wirtschaftlicher Kontrolle beruhte.
19. Figyelemre méltó volt a kazár vezető réteg vallási különleges helyzete. – Bemerkenswert war die religiöse Sonderstellung der chazarischen Führungsschicht.
20. A felső réteg egy része, köztük nyilvánvalóan az uralkodóház is, a 8. vagy 9. század folyamán áttért a judaizmusra. – Ein Teil der Oberschicht, darunter offenbar das Herrscherhaus, nahm im Laufe des 8. oder 9. Jahrhunderts das Judentum an.
21. Ezt a középkori világban egyedülálló eseményt több forrás is tanúsítja, pontos időpontja és kiterjedése azonban továbbra is vitatott. – Dieser in der mittelalterlichen Welt einzigartige Vorgang ist in mehreren Quellen bezeugt, sein genauer Zeitpunkt und sein Umfang bleiben jedoch umstritten.
22. A zsidó vallás felvételével a birodalom vallási szempontból egyaránt megőrizte függetlenségét a keresztény Bizánc és a muszlim kalifátus felett. – Durch die Annahme des Judentums behauptete sich das Reich religiös zugleich gegenüber dem christlichen Byzanz und dem muslimischen Kalifat.
23. A kazárok így megőrizhették önálló identitásukat anélkül, hogy szomszédaik két nagy monoteista vallásának befolyási övezetébe kerültek volna. – Die Chazaren konnten so eine eigenständige Identität bewahren, ohne in den Einflussbereich einer der beiden großen Monotheismen ihrer Nachbarn zu geraten.
24. Ugyanakkor a birodalomban figyelemre méltó vallási sokszínűség uralkodott, hiszen a zsidók mellett keresztények, muszlimok és az ősi sztyeppei vallások hívei is éltek ott. – Gleichwohl herrschte im Reich eine bemerkenswerte religiöse Vielfalt, denn neben Juden lebten dort auch Christen, Muslime und Anhänger der alten Steppenreligionen.
25. Az állam élén egy kettős hatalmi struktúra állt, amelyet az arab források részletesen leírnak. – Die Spitze des Staates bildete eine doppelte Herrschaftsstruktur, die in den arabischen Quellen ausführlich beschrieben wird.
26. Ennek élén a kagan állt, egy szakrális uralkodó, aki nagyrészt visszavonultan élt a napi kormányzati hatalomtól. – An ihrer Spitze stand der Khagan, ein sakraler Herrscher, der weitgehend von der täglichen Regierungsgewalt zurückgezogen lebte.
27. A tényleges politikai és katonai hatalom egy második méltóságos személy kezében volt, akit gyakran beknek vagy kagan-beknek neveztek. – Die eigentliche politische und militärische Macht lag bei einem zweiten Würdenträger, der häufig als Bek oder Khagan-Bek bezeichnet wird.
28. Ez a szent és világi hatalmi funkciók közötti megosztás jelentős jelentőséggel bír a későbbi magyar vezetési rend megértése szempontjából. – Diese Aufteilung in eine sakrale und eine weltliche Herrschaftsfunktion ist für das Verständnis der späteren magyarischen Führungsordnung von erheblicher Bedeutung.
29. A magyarok alárendelt, de katonai szempontból értékes csoportként illeszkedtek be ebbe a hatalmi struktúrába. – In dieses Machtgefüge waren die Magyaren als nachgeordnete, aber militärisch wertvolle Gruppe eingebunden.
30. E beágyazódás pontos jellege a korai magyar történelem egyik leghevesebben vitatott kérdése. – Die genaue Natur dieser Einbindung gehört zu den am intensivsten diskutierten Fragen der frühen ungarischen Geschichte.
31. A régebbi kutatások hosszú ideig abból indultak ki, hogy a magyarok hosszú időn át adófizető alattvalók, vagy legalábbis a kazárok vazallusai voltak. – Die ältere Forschung ging lange davon aus, dass die Ungarn über einen längeren Zeitraum tributpflichtige Untertanen oder zumindest Vasallen der Chazaren gewesen seien.
32. Az újabb értelmezések inkább egy szövetség vagy egy többszintű partnerség jellegét hangsúlyozzák. – Neuere Deutungen betonen stärker den Charakter eines Bündnisses oder einer abgestuften Partnerschaft.
33. Ennek legfontosabb írásos forrása a bizánci császár, VII. Konstantin Porfirogennetos „De administrando imperio” című műve. – Die zentrale schriftliche Quelle hierfür ist das Werk „De administrando imperio“ des byzantinischen Kaisers Konstantin VII. Porphyrogennetos.
34. Ez a mű a 10. század közepén keletkezett, egyfajta külpolitikai kézikönyvként a trónörökös számára. – Dieses Werk entstand um die Mitte des 10. Jahrhunderts als eine Art Handbuch der Außenpolitik für den Thronfolger.
35. A magyarokról szóló állításai a konstantinápolyi császári udvarban tartózkodó magyar követek beszámolóin alapulnak. – Es stützt sich in seinen Aussagen über die Ungarn auf Berichte ungarischer Gesandter, die am Kaiserhof in Konstantinopel weilten.
36. Így a szöveg a magyar vezetőréteg saját emlékeit adja vissza, még ha azok bizánci közvetítésen keresztül szűrődtek is. – Damit gibt der Text die Erinnerung der ungarischen Führungsschicht selbst wieder, wenn auch durch byzantinische Vermittlung gefiltert.
37. Ebből a szövegből kitűnik, hogy a magyarok egy ideig szoros szomszédságban és politikai függőségben éltek a kazárokkal. – Aus diesem Text geht hervor, dass die Magyaren eine Zeit lang in enger Nachbarschaft und politischer Abhängigkeit zu den Chazaren lebten.
38. A kazárokkal együtt háborúztak, és nyilvánvalóan csapatokat is biztosítottak azok hadjárataihoz. – Sie führten gemeinsam mit den Chazaren Kriege und stellten offenbar Truppen für deren Feldzüge.
39. Ez a katonai együttműködés mindkét fél számára előnyös volt, mivel a magyarokat kiváló lovas íjászoknak tartották. – Diese militärische Zusammenarbeit war für beide Seiten von Vorteil, denn die Magyaren galten als hervorragende berittene Bogenschützen.
40. Cserébe a magyarok élvezték a kazár hegemón hatalom védelmét és elismerését. – Im Gegenzug genossen die Magyaren den Schutz und die Anerkennung der chazarischen Hegemonialmacht.
41. E kapcsolat központi eleme az úgynevezett kettős királyság vagy kettős vezetés intézménye volt. – Ein zentrales Element dieser Beziehung war die Institution des sogenannten Doppelkönigtums oder der dualen Führung.
42. A források túlnyomó többsége szerint ezt az intézményt kazár mintára vezették be a magyaroknál. – Diese Institution wurde, so die überwiegende Quelleninterpretation, nach chazarischem Vorbild bei den Magyaren eingeführt.
43. A „De administrando imperio” című mű leírása szerint maga a kazár kagan javasolta, hogy a magyarok nevezzenek ki egy legfőbb fejedelmet. – Nach der Darstellung im „De administrando imperio“ regte der chazarische Khagan selbst an, dass die Magyaren einen obersten Fürsten einsetzten.
44. Addig a magyar törzsek állítólag nem rendelkeztek egységes, felettük álló vezetéssel, hanem csupán az egyes törzsek vezetői voltak. – Bis dahin sollen die ungarischen Stämme keine einheitliche, übergeordnete Führung gekannt haben, sondern lediglich Anführer einzelner Stämme.
45. Az első ilyen vezető, akinek a neve fennmaradt, Levedi volt, akiről állítólag a Levedia nevű település kapta a nevét. – Der erste dieser Anführer, dessen Name überliefert ist, war Levedi, nach dem das Siedlungsgebiet Levedia benannt sein soll.
46. Levedit nagyra becsült hadvezérnek tartották, akinek a kagan még egy nemes kazár nőt is feleségül adott. – Levedi galt als ein angesehener Heerführer, dem der Khagan sogar eine vornehme chazarische Frau zur Gemahlin gab.
47. Amikor a kagan felajánlotta neki a nagyfejedelmi címet, a hagyomány szerint Levedi elutasította azt, és helyette mást javasolt. – Als der Khagan ihm die Großfürstenwürde antrug, lehnte Levedi der Überlieferung nach ab und schlug stattdessen einen anderen vor.
48. A kazár kezdeményezésre ezután Árpádot – vagy más források szerint először apját, Álmost – emelték nagyfejedelemmé. – Auf chazarisches Betreiben hin wurde daraufhin Árpád, oder nach anderer Lesart zunächst dessen Vater Álmos, zum Großfürsten erhoben.
49. A legitimációt a kazár szokás szerinti kinevezési szertartás keretében hajtották végre, amelynek során a kiválasztottat egy pajzsra emelték. – Die Legitimation erfolgte durch einen Erhebungsritus nach chazarischem Brauch, das Heben des Erwählten auf einen Schild.
50. Ez a szertartás szimbolizálta a hatalom átadását az összegyűlt törzsfőnökök részéről. – Dieser Ritus symbolisierte die Übertragung der Herrschaftsgewalt durch die versammelten Stammesführer.
51. Árpád kinevezésével kezdetét vette az Árpád-dinasztia, amely több évszázadon át vezette a magyar népet. – Mit der Erhebung Árpáds begann jene Dynastie der Árpáden, die das ungarische Volk über mehrere Jahrhunderte führen sollte.
52. Hogy ez a kinevezés valóban khazár kezdeményezésre történt-e, a kutatásokban vitatott kérdés. – Ob diese Erhebung tatsächlich auf chazarische Initiative zurückging, ist in der Forschung umstritten.
53. Lehetséges az is, hogy önálló magyar fejleményről volt szó, amelyet a hagyomány utólag khazár keretbe foglalt. – Möglich ist auch, dass es sich um eine eigenständige magyarische Entwicklung handelte, die in der Überlieferung nachträglich chazarisch gerahmt wurde.
54. Mindenesetre az epizód jól mutatja, milyen szorosan kapcsolódott a korai magyarok politikai önértelmezése a khazár példához. – In jedem Fall zeigt die Episode, wie eng das politische Selbstverständnis der frühen Ungarn mit dem chazarischen Vorbild verbunden war.
55. A centralizált fejedelmi méltóság bevezetése döntő lépést jelentett a laza törzsi rendtől az állami szervezet felé. – Die Einführung einer zentralisierten Fürstenwürde markierte einen entscheidenden Schritt von der losen Stammesordnung zur staatlichen Organisation.
56. Szorosan összefügg a kazár befolyással a kabárok kérdése, akiket kavároknak vagy kabaroi-nak is neveznek. – Eng mit dem chazarischen Einfluss verknüpft ist die Frage der Kabaren, die auch als Kavaren oder Kabaroi bezeichnet werden.
57. Ezek három kazár származású törzs voltak. – Bei diesen handelte es sich um drei Stämme chazarischer Herkunft.
58. Ezek a törzsek a kazár központi hatalom elleni sikertelen felkelés után elszakadtak a birodalomtól. – Diese Stämme lösten sich nach einem gescheiterten Aufstand gegen die chazarische Zentralgewalt von ihrem Reich.
59. A források nagyrészt hallgatnak a felkelés hátteréről, de a kazár birodalmon belüli belső konfliktusokra utalnak. – Über die Hintergründe dieses Aufstandes schweigen die Quellen weitgehend, doch deuten sie auf innere Konflikte innerhalb des Chazarischen Reiches hin.
60. Vereségük után a kabárok elmenekültek, és csatlakoztak a magyarokhoz. – Nach ihrer Niederlage flohen die Kabaren und schlossen sich den Magyaren an.
61. VII. Konstantin kifejezetten beszámol erről az eseményről, és a kabarokat a magyar szövetségön belüli önálló csoportként említi. – Konstantin VII. berichtet ausdrücklich von diesem Vorgang und nennt die Kabaren als eine eigene Gruppe innerhalb des ungarischen Verbandes.
62. A kabarokat beolvasztották a magyar törzsszövetségbe, és állítólag ott kiemelt helyet is elfoglaltak. – Die Kabaren wurden in den magyarischen Stammesverband integriert und sollen dort sogar eine herausgehobene Stellung eingenommen haben.
63. Különösen a harcokban láthatóan az előőrs szerepét vállalták magukra, ami nagy tekintélyt, de egyúttal nagy veszélyt is jelentett. – Insbesondere übernahmen sie offenbar die Rolle der Vorhut im Kampf, eine Aufgabe, die hohes Ansehen, aber auch große Gefahr mit sich brachte.
64. Ez az előőrs szerepe arra utal, hogy a kabarokat különösen harcképesnek tartották. – Diese Stellung als Vortrupp deutet darauf hin, dass die Kabaren als besonders kampfkräftig galten.
65. A kabarok bevándorlása több okból is történelmileg jelentős. – Der Zuzug der Kabaren ist aus mehreren Gründen historisch bedeutsam.
66. Egyrészt azt mutatja, hogy a kazár birodalom a szóban forgó időszakban belső megrázkódtatásokon ment keresztül. – Er zeigt zum einen, dass das Chazarische Reich in der fraglichen Zeit innere Erschütterungen durchlief.
67. A felkelések és egész törzsek elszakadása egyértelmű jele a központi hatalom gyengülő összetartó erejének. – Aufstände und Abspaltungen ganzer Stämme sind ein deutliches Zeichen nachlassender Bindekraft der Zentralgewalt.
68. Másrészt ez az esemény bizonyítja, hogy a magyarok mint befogadó közösség elég vonzóak voltak ahhoz, hogy magukhoz kössék a szakadár kazár csoportokat. – Zum anderen belegt der Vorgang, dass die Magyaren als Aufnahmegemeinschaft attraktiv genug waren, um abtrünnige chazarische Gruppen an sich zu binden.
69. A magyarok nyilvánvalóan egy felemelkedő és védelmet nyújtó szövetségnek tűntek a kabarok számára. – Die Magyaren erschienen den Kabaren offenbar als ein aufstrebender und schutzbietender Verband.
70. A kabarok csatlakozása katonai szempontból jelentősen megerősítette a magyar sereget. – Der Anschluss der Kabaren stärkte das magyarische Heer in militärischer Hinsicht erheblich.
71. Ugyanakkor török nyelvű elemeket is behozott a magyar szövetségbe. – Zugleich brachte er turksprachige Elemente in den ungarischen Verband ein.
72. VII. Konstantin még azt is megjegyzi, hogy a kabarok megtanították a magyaroknak a nyelvüket, míg a magyarok viszont a sajátjukat adták át a kabaroknak. – Konstantin VII. bemerkt sogar, dass die Kabaren die Magyaren ihre Sprache lehrten, während die Magyaren umgekehrt den Kabaren die ihre vermittelten.
73. Ez a kölcsönös nyelvi hatás hosszabb és szoros együttélésre utal. – Diese gegenseitige sprachliche Beeinflussung deutet auf eine längere und enge Koexistenz hin.
74. A török nyelvű keveredés ténye a mai napig szerepet játszik a területet elfoglaló magyarok etnikai összetételéről szóló vitában. – Der Umstand der turksprachigen Beimischung spielt bis heute in der Diskussion über die ethnische Zusammensetzung der landnehmenden Ungarn eine Rolle.
75. Egyes kutatók a török nyelvű elemekből akár a magyarok részleges török származását is le akarták vezetni. – Manche Forscher haben aus den turksprachigen Elementen sogar eine teilweise türkische Herkunft der Ungarn ableiten wollen.
76. A nyelvészet azonban egyértelműen bizonyította, hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik. – Die Sprachwissenschaft hat jedoch eindeutig nachgewiesen, dass das Ungarische zur finno-ugrischen Sprachfamilie gehört.
77. A török nyelvi elemek kölcsönzött szavakként és a szoros kapcsolatok következményeként magyarázhatók, nem pedig a nyelv alapjaként. – Die türkischen Bestandteile sind als Lehngut und als Folge der engen Kontakte zu erklären, nicht als Grundlage der Sprache selbst.
78. A magyar nyelvben található számos török kölcsönszó, különösen az állattenyésztés és a mezőgazdaság területén, tanúskodik e kapcsolatok intenzitásáról. – Die zahlreichen türkischen Lehnwörter im Ungarischen, besonders im Bereich der Viehzucht und der Landwirtschaft, zeugen von der Intensität dieser Kontakte.
79. Miután áttekintettük a kapcsolat szerkezetét, most a politikai feszültségeket kell megvizsgálnunk, amelyek végül a szakításhoz vezettek. – Nach diesem Blick auf die Struktur der Beziehung sind nun die politischen Spannungen zu betrachten, die schließlich zum Bruch führten.
80. Ezeket a feszültségeket a források alapján csak részben és jelentős bizonytalansággal lehet rekonstruálni. – Diese Spannungen lassen sich aus der Quellenlage nur teilweise und mit erheblicher Unsicherheit rekonstruieren.
81. A kutatásokban több tényezőt is megvitatnak, amelyek nem zárják ki egymást, hanem valószínűleg együtt hatottak. – Mehrere Faktoren werden in der Forschung diskutiert, die einander nicht ausschließen, sondern zusammengewirkt haben dürften.
82. Egyrészt maga a kazár birodalom is egyre nagyobb nyomás alá került a 9. században. – Zum einen geriet das Chazarische Reich selbst im 9. Jahrhundert zunehmend unter Druck.
83. Keleten új sztyeppei hatalmak erősödtek meg, amelyek felborították a fennálló erőegyensúlyt. – Im Osten erstarkten neue Steppenmächte, die das bestehende Kräftegleichgewicht verschoben.
84. Különösen fontos szerepet játszottak ebben a pecsenegek, egy török nyelvű lovas nép. – Von besonderer Bedeutung waren dabei die Petschenegen, ein turksprachiges Reitervolk.
85. A pechenegeket magukat is nyugat felé szorították a tőlük keletebbre élő népek, elsősorban az oghuzok. – Die Petschenegen wurden selbst von weiter östlich gelegenen Völkern, vor allem den Oghusen, nach Westen gedrängt.
86. Így láncreakció alakult ki, amelyben az elűzött nép a következőt hajtotta maga előtt. – So entstand eine Kettenbewegung, bei der ein verdrängtes Volk das nächste vor sich hertrieb.
87. Ez a dinamika évszázadokon át jellemző volt az eurázsiai sztyeppe történetére. – Diese Dynamik war für die Geschichte der eurasischen Steppe über Jahrhunderte charakteristisch.
88. A nyugat felé nyomuló pechenegek közvetlenül abba a térségbe hatoltak be, ahol a kazár befolyás és a magyar települések határosak voltak. – Die nach Westen drängenden Petschenegen stießen unmittelbar in den Raum vor, in dem chazarischer Einfluss und magyarische Siedlung aneinandergrenzten.
89. Ez a változás a sztyeppe erőviszonyaiban destabilizálta az egész régiót. – Diese Verschiebung im Kräfteverhältnis der Steppe destabilisierte die gesamte Region.
90. Ez a kazárok és a pechenegek között élő magyarokat is egyre bizonytalanabb helyzetbe hozta. – Sie brachte auch die zwischen Chazaren und Petschenegen liegenden Magyaren in eine zunehmend prekäre Lage.
91. A magyarok bizonyos értelemben két hatalmas sztyeppei nép frontjai közé szorultak. – Die Magyaren gerieten gewissermaßen zwischen die Fronten zweier mächtiger Steppenvölker.
92. Másrészt a kazár felsőbbrendűség és maguk a magyar törzsek közötti viszony is egyre feszültebbé vált. – Zum anderen dürfte das Verhältnis zwischen der chazarischen Oberherrschaft und den magyarischen Stämmen selbst zunehmend spannungsgeladen gewesen sein.
93. Egy idegen központi hatalomtól való hosszabb távú függőség ellentétes volt a saját, felemelkedő vezető réteg érdekeivel. – Eine längerfristige Abhängigkeit von einer fremden Zentralmacht widersprach den Interessen einer aufstrebenden eigenen Führungsschicht.
94. A magyar törzsek egy közös nagyfejedelem alatt történő konszolidációjával nőtt a politikai önállóság iránti igény. – Mit der Konsolidierung der magyarischen Stämme unter einem gemeinsamen Großfürsten wuchs das Bedürfnis nach politischer Eigenständigkeit.
95. Egy olyan nép, amely saját központi vezetéssel rendelkezett, egyre kevésbé szorult a kazár védőszárnyra. – Ein Volk, das über eine eigene zentrale Führung verfügte, hatte die chazarische Schirmherrschaft immer weniger nötig.
96. Az egykor hasznos beágyazódás a kazár rendszerbe így fokozatosan bilincsként kezdett megjelenni. – Die einst nützliche Einbindung in das chazarische System konnte so allmählich als Fessel empfunden werden.
97. A kabarok lázadása a kazárok ellen egyébként is azt mutatja, hogy a kazár központi hatalom ebben az időben már nem volt vitathatatlan. – Der Aufstand der Kabaren gegen die Chazaren zeigt im Übrigen, dass die chazarische Zentralgewalt in dieser Zeit nicht mehr unangefochten war.
98. A belső konfliktusok és az elszakadási mozgalmak jelentősen gyengítették összetartó erejét. – Innere Konflikte und Sezessionsbewegungen schwächten ihre Bindekraft erheblich.
99. Egy birodalom, amely nem tudta megakadályozni egész törzsek elszakadását, részben elvesztette egykori erejét. – Ein Reich, das die Abspaltung ganzer Stämme nicht verhindern konnte, hatte seine einstige Stärke teilweise eingebüßt.
100. Ezért túl egyszerű lenne a magyarok elindulását kizárólag a kazár nyomás elől való menekülésként értelmezni. – Es ist daher zu kurz gegriffen, den Aufbruch der Magyaren allein als Flucht vor chazarischem Druck zu deuten.
101. Inkább több, egyidejűleg ható erő együttes hatásáról volt szó. – Vielmehr handelte es sich um ein Zusammenspiel mehrerer gleichzeitig wirkender Kräfte.
102. Ezek közé tartozott a gyengülő kazár ellenőrzés, a felzárkózó pechenegek külső nyomása és a magyarok növekvő önállóságra való törekvése. – Zu diesen gehörten die nachlassende chazarische Kontrolle, der äußere Druck der nachrückenden Petschenegen und das wachsende magyarische Eigenständigkeitsstreben.
103. A kazár hegemónia eközben két, egymással ellentétes irányba hatott. – Die chazarische Hegemonie wirkte dabei in zwei einander entgegengesetzte Richtungen.
104. Amíg stabil volt, addig a magyarokat magához kötötte, és egyúttal megvédte őket más sztyeppei népektől. – Solange sie stabil war, band sie die Magyaren ein und schützte sie zugleich vor anderen Steppenvölkern.
105. A kazár hatalom mintegy védőfalat alkotott, amely mögött a magyarok viszonylag biztonságban élhettek. – Die chazarische Macht bildete gleichsam einen Schutzwall, hinter dem die Magyaren relativ sicher leben konnten.
106. Amikor ez a hatalom meggyengülni kezdett, ez a védelem megszűnt. – Als diese Macht zu erodieren begann, entfiel dieser Schutz.
107. A magyarok ezentúl közvetlenül ki voltak téve a nyugat felé nyomuló pechenegek támadásainak. – Die Magyaren waren nun den nach Westen drängenden Petschenegen unmittelbar ausgesetzt.
108. A kazár fölény védelmező funkciója így éppen az ellenkezőjévé vált. – Die schützende Funktion der chazarischen Oberherrschaft schlug damit in ihr Gegenteil um.
109. A pechenegek döntő, sőt végső soron kiváltó szerepet játszottak ebben a hálózatban. – Die Petschenegen spielten in diesem Geflecht eine entscheidende, ja schließlich auslösende Rolle.
110. Előrenyomulásuk olyan nyomás alá helyezte a magyarokat, amelyet azok hosszú távon nem tudtak ellenállni. – Ihr Vordringen setzte die Magyaren unter einen Druck, dem diese auf Dauer nicht standhalten konnten.
111. Már a Levediából Etelközbe való áttelepülést is a kutatások egy része a pechenegek elől való menekülésként értelmezi. – Bereits der Übergang von Levedia nach Etelköz wird in der Forschung teilweise als Ausweichbewegung vor den Petschenegen gedeutet.
112. Etelköz az a folyók közötti települési területet jelölte, amelyet a magyarok Levediából való távozásuk után laktak. – Etelköz bezeichnete das Siedlungsgebiet zwischen den Flüssen, das die Magyaren nach ihrem Aufbruch aus Levedia bewohnten.
113. De Etelközben sem találtak a magyarok tartós biztonságot a pecheneg támadások elől. – Doch auch in Etelköz fanden die Magyaren keine dauerhafte Sicherheit vor den petschenegischen Angriffen.
114. A források szerint elsősorban a pechenegek mértek döntő csapást a magyarokra. – Nach der Quellenlage waren es vor allem die Petschenegen, die den entscheidenden Schlag gegen die Magyaren führten.
115. Ez a támadás valószínűleg a bolgárokkal együttműködve történt. – Dieser Angriff erfolgte möglicherweise im Zusammenwirken mit den Bulgaren.
116. A háttérben a magyarok és a bolgár uralkodó, Szimeon közötti konfliktus állt, amelynek során a magyarok Bizánc szövetségeseiként léptek fel. – Hintergrund war ein Konflikt der Magyaren mit dem bulgarischen Herrscher Symeon, in dessen Verlauf die Magyaren als Verbündete von Byzanz auftraten.
117. Míg a magyar sereg egy része hadjáraton volt, a pechenegek kihasználták az alkalmat a támadásra. – Während ein Teil des magyarischen Heeres auf einem Feldzug abwesend war, nutzten die Petschenegen die Gelegenheit zum Angriff.
118. Megtámadták az Etelközben hátramaradt magyar csoportokat, vagyis elsősorban a családokat, az állatállományt és a védtelen táborokat. – Sie überfielen die in Etelköz zurückgebliebenen magyarischen Verbände, also vor allem die Familien, Herden und schutzlosen Lager.
119. Ez a rajtaütés súlyos veszteségeket okozott, és a magyarok létszámát is jelentősen meggyengítette. – Dieser Überfall richtete schwere Verluste an und traf die Magyaren in ihrer Substanz.
120. A hadsereg visszatérése a feldúlt települési területre lehetetlenné tette az Etelközben való további tartózkodást. – Die Rückkehr des Heeres in ein verwüstetes Siedlungsgebiet machte ein weiteres Verbleiben in Etelköz unmöglich.
121. Ezt a csapást a kutatások gyakran tekintik a végleges nyugati vándorlás közvetlen kiváltó okának. – Dieser Schlag wird in der Forschung häufig als der unmittelbare Auslöser der endgültigen Westwanderung angesehen.
122. Ezáltal a Kárpát-medence 896-os elfoglalásának egyik fő ösztönzőjének számít. – Er gilt damit als ein wesentlicher Anstoß zur Landnahme des Karpatenbeckens im Jahr 896.
123. A szűkebb értelemben vett kazár nyomás ekkorra már átment a pecheneg nyomásba. – Der chazarische Druck im engeren Sinne war zu diesem Zeitpunkt bereits in den petschenegischen Druck übergegangen.
124. A kazár védelmi funkció, amely egykor megóvta a magyarokat, véglegesen kudarcot vallott. – Die chazarische Schutzfunktion, die einst die Magyaren bewahrt hatte, hatte endgültig versagt.
125. A Kárpát-medence ezzel szemben azt az előnyt kínálta, hogy a Kárpátok hegylánca természetes védelmet nyújtott. – Das Karpatenbecken bot demgegenüber den Vorteil, durch die Gebirgskette der Karpaten natürlich geschützt zu sein.
126. A pechenegek nem tudták a magyarokat oda könnyedén követni. – Die Petschenegen konnten den Magyaren dorthin nicht ohne Weiteres folgen.
127. Így a nyugati vándorlás a sztyeppei népektől védett menedékhely kereséseként is értelmezhető. – So lässt sich die Westwanderung auch als Suche nach einem vor den Steppenvölkern geschützten Rückzugsraum verstehen.
128. A kutatások az elmúlt évtizedekben árnyaltabbá tették a magyarok feletti hosszú és nyomasztó kazár uralomról alkotott hagyományos képet. – Die Forschung hat das traditionelle Bild einer langen und drückenden chazarischen Oberherrschaft über die Ungarn in den letzten Jahrzehnten differenziert.
129. A korábbi ábrázolások hajlamosak voltak a magyarokat pusztán a kazárok alattvalóiként vagy szolgáiként tekinteni. – Frühere Darstellungen neigten dazu, die Magyaren als bloße Untertanen oder Knechte der Chazaren zu sehen.
130. Ez a nézőpont azonban nem teszi igazságot a kapcsolat összetettségének. – Diese Sichtweise wird der Komplexität der Beziehung jedoch nicht gerecht.
131. Egyes történészek manapság inkább a kapcsolat partnerségi és önkéntes jellegét hangsúlyozzák. – Manche Historiker betonen heute stärker die partnerschaftlichen und freiwilligen Aspekte des Verhältnisses.
132. Mások továbbra is a függőség és a tribútfizetési kötelezettség jellegét emelik ki. – Andere heben weiterhin den Charakter der Abhängigkeit und Tributpflicht hervor.
133. Egy középútat képviselő álláspont a kapcsolatot az idő múlásával változó szerkezetnek tekinti, amely az adott hatalmi viszonyoktól függött. – Eine vermittelnde Position sieht in der Beziehung ein im Lauf der Zeit wandelbares Gefüge, das von der jeweiligen Machtlage abhing.
134. Vitathatatlan, hogy a kazár világ meghatározó hatást gyakorolt a korai magyarok politikai szervezetére. – Unstrittig ist, dass die chazarische Welt einen prägenden Einfluss auf die politische Organisation der frühen Ungarn ausübte.
135. Ez a hatás először a centralizált fejedelmi méltóság mintájában nyilvánult meg. – Dieser Einfluss zeigte sich zunächst im Vorbild der zentralisierten Fürstenwürde.
136. A kazár mintára kialakított legfőbb vezetői szerv átvétele előkészítette Magyarország későbbi állami fejlődését. – Die Übernahme einer obersten Führungsinstanz nach chazarischem Muster bereitete die spätere staatliche Entwicklung Ungarns vor.
137. A hatás továbbá a kabarok bevándorlásában is megnyilvánult, akik katonai és kulturális szempontból gazdagították a szövetséget. – Der Einfluss zeigte sich ferner im Zuzug der Kabaren, die den Verband militärisch und kulturell bereicherten.
138. Végül pedig bizonyos katonai és közigazgatási gyakorlatok átvételében is megnyilvánult. – Schließlich zeigte er sich in der Übernahme bestimmter militärischer und administrativer Praktiken.
139. A címek és méltóságok terén is feltételezhetők kazár nyomok. – Auch im Bereich der Titel und Würden lassen sich chazarische Spuren vermuten.
140. Például a Gyula magyar cím, amely egy magas rangú méltóságot jelölt, a kazár kettős uralommal hozható összefüggésbe. – Der ungarische Titel Gyula etwa, der einen hohen Würdenträger bezeichnete, wird mit der chazarischen Doppelherrschaft in Verbindung gebracht.
141. A nagyfejedelem mellett tehát egy második méltóságviselő állt, ami a kagan és a bek közötti felosztásra emlékeztet. – Neben dem Großfürsten stand demnach ein zweiter Würdenträger, was an die Aufteilung zwischen Khagan und Bek erinnert.
142. Ez a kettős struktúra még a honfoglalás idején is meghatározta a magyar vezetési rendet. – Diese duale Struktur sollte die ungarische Führungsordnung noch in der Zeit der Landnahme prägen.
143. A magyar–khazár kapcsolat pontos időtartama a korai magyar történelem egyik legvitatottabb kérdése. – Die genaue Dauer der magyarisch-chazarischen Beziehung gehört zu den umstrittensten Fragen der frühen ungarischen Geschichte.
144. A becslések néhány évtizedtől két-három évszázadig terjedő szoros kapcsolatot tételeznek fel. – Schätzungen reichen von wenigen Jahrzehnten bis zu zwei oder drei Jahrhunderten engen Kontakts.
145. Ugyanilyen vitatott a függőség mértéke, vagyis az a kérdés, hogy a magyarok alattvalók, vazallusok vagy szövetségesek voltak-e. – Ebenso umstritten ist der Grad der Abhängigkeit, also die Frage, ob die Magyaren Untertanen, Vasallen oder Verbündete waren.
146. A kazárokkal való szakítás pontos időpontja sem határozható meg biztosan. – Auch der exakte Zeitpunkt des Bruchs mit den Chazaren lässt sich nicht sicher bestimmen.
147. Ezek a bizonytalanságok nem utolsósorban a szűkös és részben ellentmondásos forrásanyagnak köszönhetők. – Diese Unsicherheiten liegen nicht zuletzt an der dünnen und teils widersprüchlichen Quellenlage.
148. Az írásos tanúvallomások túlnyomórészt külső megfigyelőktől, bizánciaktól és arab földrajztudósoktól származnak. – Die schriftlichen Zeugnisse stammen überwiegend von außenstehenden Beobachtern, von Byzantinern und arabischen Geographen.
149. Ők gyakran csak hiányos vagy hallomásból származó ismeretekkel rendelkeztek a sztyeppén zajló eseményekről. – Diese hatten oft nur ein lückenhaftes oder durch Hörensagen vermitteltes Wissen über die Vorgänge in der Steppe.
150. Maguk a magyarok nem hagytak hátra saját írásos forrásokat ebből az időszakból, mivel még nem rendelkeztek olyan írással, amely alkalmas lett volna közigazgatási és történetírási célokra. – Die Magyaren selbst hinterließen aus dieser Zeit keine eigenen schriftlichen Quellen, da sie noch keine Schrift im Sinne einer Verwaltungs- und Geschichtsschreibung besaßen.
151. A hazai magyar hagyományt csak évszázadokkal később, a késő középkorban rögzítették írásban. – Die einheimische ungarische Überlieferung wurde erst Jahrhunderte später, im Hochmittelalter, schriftlich fixiert.
152. Ekkor már legendás vonások és utólagos értelmezések alakították át. – Zu diesem Zeitpunkt war sie bereits von legendenhaften Zügen und nachträglichen Deutungen überformt.
153. A régészeti leletek kiegészíthetik a képet, de nehéz őket egyértelműen politikai eseményekhez rendelni. – Die archäologischen Funde können das Bild ergänzen, doch lassen sie sich nur schwer eindeutig politischen Ereignissen zuordnen.
154. A temetkezési helyek és a leletek ugyan bizonyítják a kapcsolatokat és a kulturális hatásokat, de konkrét politikai döntésekről nem árulnak el semmit. – Gräberfelder und Fundstücke belegen zwar Kontakte und kulturelle Einflüsse, schweigen aber über konkrete politische Entscheidungen.
155. Az arab földrajztudósok, mint például Ibn Rusta vagy al-Bakrī, értékes, de részben ellentmondásos információkat nyújtanak a magyarok életmódjáról. – Die arabischen Geographen wie Ibn Rusta oder al-Bakrī liefern wertvolle, aber teils widersprüchliche Angaben über die Lebensweise der Magyaren.
156. A magyarokat lovas nomádokként írják le, akik rablóhadjáratokat indítottak szláv szomszédaik ellen, és foglyokat adtak el a bizánciaknak. – Sie beschreiben die Magyaren als Reiternomaden, die Raubzüge gegen ihre slawischen Nachbarn unternahmen und Gefangene an die Byzantiner verkauften.
157. Ezek a leírások egy harcias és gazdaságilag aktív nép képét rajzolják ki a kazár befolyási övezeten belül. – Diese Schilderungen zeichnen das Bild eines kriegerischen und wirtschaftlich aktiven Volkes innerhalb des chazarischen Einflussbereiches.
158. Mindezekből a forrásokból nem egységes, hanem sokrétű kép rajzolódik ki. – Aus all diesen Quellen ergibt sich kein einheitliches, sondern ein vielfach gebrochenes Bild.
159. A kutatás ezért sok tekintetben hipotézisekre és óvatos mérlegelésre kényszerül. – Die Forschung ist daher in vielen Punkten auf Hypothesen und vorsichtige Abwägungen angewiesen.
160. Ezen bizonytalanságok ellenére az általános fejlemények alapvető vonalai felismerhetők. – Trotz dieser Unsicherheiten lässt sich der Gesamtverlauf in seinen Grundzügen erkennen.
161. Összefoglalva megállapítható, hogy a kazár nyomás nem annyira hirtelen esemény volt, mint inkább egy hosszú távú folyamat. – Zusammenfassend lässt sich festhalten, dass der chazarische Druck weniger ein plötzliches Ereignis als ein langgestreckter Prozess war.
162. E folyamat során a viszony alapvetően megváltozott. – In diesem Prozess wandelte sich das Verhältnis grundlegend.
163. A védelmet nyújtó beágyazottságból egyre inkább veszélyt jelentő függőség lett, majd végül elszakadás. – Aus einer schützenden Einbindung wurde zunehmend eine gefährdende Abhängigkeit und schließlich die Loslösung.
164. A politikai feszültségek nem egyetlen forrásból fakadtak, hanem több, egymással összefonódó fejleményből. – Die politischen Spannungen entsprangen nicht einer einzigen Quelle, sondern mehreren ineinandergreifenden Entwicklungen.
165. Egyrészt a kazár birodalom belső válságából eredtek, amelyet felkelések és a kötőerő gyengülése gyengített. – Sie entsprangen zum einen der inneren Krise des Chazarischen Reiches, das durch Aufstände und nachlassende Bindekraft geschwächt war.
166. Másrészt a pechenegek külső nyomásából fakadtak, akik az egész sztyeppes rendszert mozgásba hozták. – Sie entsprangen zum anderen dem äußeren Druck der Petschenegen, die das gesamte Steppengefüge in Bewegung brachten.
167. Végül pedig a magyarok önállóságra való törekvéséből fakadtak, amely a saját államuk éretté válásával párhuzamosan erősödött. – Schließlich entsprangen sie dem magyarischen Streben nach Eigenständigkeit, das mit der eigenen staatlichen Reifung wuchs.
168. Ez a három erő kölcsönösen erősítette egymást. – Diese drei Kräfte verstärkten einander wechselseitig.
169. A kazárok gyengesége lehetővé tette a pechenegek előrenyomulását, ez az előrenyomulás pedig viszont értéktelenné tette a kazár védelmet. – Die Schwäche der Chazaren ermöglichte das Vordringen der Petschenegen, und dieses Vordringen wiederum machte den chazarischen Schutz wertlos.
170. Ugyanakkor a magyarok növekvő önbizalma megfosztotta a kazár igényt belső legitimitásától. – Zugleich entzog das wachsende Selbstbewusstsein der Magyaren dem chazarischen Anspruch die innere Berechtigung.
171. Összességében ezek az erők teremtették meg a feltételeket a nyugat felé történő induláshoz. – In ihrer Summe schufen diese Kräfte die Voraussetzungen für jenen Aufbruch nach Westen.
172. Ez az indulás végül Etelközön keresztül a Kárpátok medencéjébe vezette a magyarokat. – Dieser Aufbruch führte die Magyaren über Etelköz schließlich in das Karpatenbecken.
173. A kazár korszak maradandó nyomot hagyott a magyar népben és társadalmi rendjében. – Die chazarische Episode hinterließ dabei bleibende Spuren im ungarischen Volk und seiner Ordnung.
174. Az Árpádok centralizált fejedelmi méltósága, a kultúra török nyelvű elemei és bizonyos katonai hagyományok tanúskodnak erről a hatásról. – Die zentralisierte Fürstenwürde der Árpáden, die turksprachigen Bestandteile der Kultur und bestimmte militärische Traditionen zeugen von dieser Prägung.
175. Így a Kazár Birodalom a korai magyar történelem számára egyszerre volt iskola, védőhatalom és végül legyőzött bilincs. – So war das Chazarische Reich für die frühe ungarische Geschichte zugleich Schule, Schutzmacht und schließlich überwundene Fessel.
176. A kazároktól való elszakadás ezért fordulópontot jelent a magyarok önálló nemzetté válásának útján. – Die Loslösung von den Chazaren markiert daher einen Wendepunkt auf dem Weg der Magyaren zur eigenständigen Nation.
177. A kazár példa nélkül aligha lett volna elképzelhető egy egységes vezetés kialakulása ebben a formában. – Ohne das chazarische Vorbild wäre die Herausbildung einer einheitlichen Führung kaum in dieser Form denkbar gewesen.
178. A kazár birodalom hanyatlása és a pecheneg nyomás nélkül azonban nem jött volna létre a nyugati vándorláshoz szükséges döntő ösztönzés sem. – Ohne den chazarischen Niedergang und den petschenegischen Druck hätte es jedoch auch den entscheidenden Anstoß zur Westwanderung nicht gegeben.
179. Ebben a kettős értelemben a kazárokkal való kapcsolat a magyarok sorsának szempontjából aligha túlbecsülhető jelentőségű volt. – In diesem doppelten Sinne war das Verhältnis zu den Chazaren für das Schicksal der Magyaren von kaum zu überschätzender Bedeutung.
180. Csak a kazár feszültségek leküzdése nyitotta meg az utat ahhoz az új hazához, amely a magyar állam bölcsőjévé vált. – Erst die Überwindung der chazarischen Spannungen öffnete den Weg in jene neue Heimat, die zur Wiege des ungarischen Staates werden sollte.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok kelet-európai települési területeikről való elindulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hanem egy összetett, politikai, katonai és társadalmi erőkből álló hálózat eredményeként kell értelmezni.
2. Az egyik legfontosabb és a forrásokban legszembetűnőbb hajtóerő azonban a kazár birodalommal való viszony volt.
3. Ez egy hatalmas sztyeppei állam volt, amely a 7. és a 10. század között a pontusi és a kaszpi-tengeri sztyeppék nagy részét uralta.
4. A forrásokban a kazárokat chazároknak vagy kasároknak is nevezik, de mindig ugyanarról a népről van szó.
5. A magyarok és a kazárok közötti kapcsolatok generációkon át szorosak, összetettek voltak, és korántsem kizárólag ellenségesek.
6. Éppen ez az összefonódás teszi olyan bonyolulttá a kazár nyomással kapcsolatos kérdést.
7. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk azokat a politikai feszültségeket, amelyek végül a magyarok elvándorlásához vezettek, először magát a kazár birodalmat kell szemügyre venni.
8. A kazár birodalom a magyarok sztyeppén való jelenléte idején a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra fekvő térség vitathatatlan hegemón hatalma volt.
9. Gyökerei a Nyugat-török kaganátusig nyúlnak vissza, amelynek 7. századi felbomlásából alakult ki a kazár hatalom.
10. A birodalom központja a Volga alsó folyásánál volt, ahol a főváros, Itil, jelentős kereskedelmi csomóponttá fejlődött.
11. Innen irányította a birodalom a Bizánci Birodalom, az iszlám kalifátus és az északi népek közötti fontos kereskedelmi útvonalakat.
12. Ezen az útvonalakon keresztül jutottak el a szőrme, a méz, a viasz, a fegyverek és a rabszolgák az északi erdőkből a déli gazdagságba.
13. A birodalom vámokat vetett ki ezen kereskedelemre, hatékony hadsereget tartott fenn, és számos kisebb sztyeppei népet bevont egy adófizetési rendszerbe.
14. A vámokból és adókból származó bevételek képezték a kazár hatalom gazdasági alapját.
15. A kazárok nem alkottak modern értelemben vett homogén népet, hanem egy török nyelvű származású uralkodó elitet.
16. Ez az elit számos, különböző nyelvű és származású, leigázott vagy szövetséges csoport felett uralkodott.
17. A birodalomhoz csatlakozott vagy adófizetési kötelezettséggel rendelkező népek közé tartoztak az alanok, a burtasok, a volga-bulgárok, valamint időnként kelet-szláv törzsek is.
18. Ez a többnemzetiségű szerkezet jellemző volt a nagy sztyeppei birodalmakra, amelyek hatalma kevésbé etnikai egységen, mint inkább katonai fölényen és gazdasági ellenőrzésen alapult.
19. Figyelemre méltó volt a kazár vezető réteg vallási különleges helyzete.
20. A felső réteg egy része, köztük nyilvánvalóan az uralkodóház is, a 8. vagy 9. század folyamán áttért a judaizmusra.
21. Ezt a középkori világban egyedülálló eseményt több forrás is tanúsítja, pontos időpontja és kiterjedése azonban továbbra is vitatott.
22. A zsidó vallás felvételével a birodalom vallási szempontból egyaránt megőrizte függetlenségét a keresztény Bizánc és a muszlim kalifátus felett.
23. A kazárok így megőrizhették önálló identitásukat anélkül, hogy szomszédaik két nagy monoteista vallásának befolyási övezetébe kerültek volna.
24. Ugyanakkor a birodalomban figyelemre méltó vallási sokszínűség uralkodott, hiszen a zsidók mellett keresztények, muszlimok és az ősi sztyeppei vallások hívei is éltek ott.
25. Az állam élén egy kettős hatalmi struktúra állt, amelyet az arab források részletesen leírnak.
26. Ennek élén a kagan állt, egy szakrális uralkodó, aki nagyrészt visszavonultan élt a napi kormányzati hatalomtól.
27. A tényleges politikai és katonai hatalom egy második méltóságos személy kezében volt, akit gyakran beknek vagy kagan-beknek neveztek.
28. Ez a szent és világi hatalmi funkciók közötti megosztás jelentős jelentőséggel bír a későbbi magyar vezetési rend megértése szempontjából.
29. A magyarok alárendelt, de katonai szempontból értékes csoportként illeszkedtek be ebbe a hatalmi struktúrába.
30. E beágyazódás pontos jellege a korai magyar történelem egyik leghevesebben vitatott kérdése.
31. A régebbi kutatások hosszú ideig abból indultak ki, hogy a magyarok hosszú időn át adófizető alattvalók, vagy legalábbis a kazárok vazallusai voltak.
32. Az újabb értelmezések inkább egy szövetség vagy egy többszintű partnerség jellegét hangsúlyozzák.
33. Ennek legfontosabb írásos forrása a bizánci császár, VII. Konstantin Porfirogennetos „De administrando imperio” című műve.
34. Ez a mű a 10. század közepén keletkezett, egyfajta külpolitikai kézikönyvként a trónörökös számára.
35. A magyarokról szóló állításai a konstantinápolyi császári udvarban tartózkodó magyar követek beszámolóin alapulnak.
36. Így a szöveg a magyar vezetőréteg saját emlékeit adja vissza, még ha azok bizánci közvetítésen keresztül szűrődtek is.
37. Ebből a szövegből kitűnik, hogy a magyarok egy ideig szoros szomszédságban és politikai függőségben éltek a kazárokkal.
38. A kazárokkal együtt háborúztak, és nyilvánvalóan csapatokat is biztosítottak azok hadjárataihoz.
39. Ez a katonai együttműködés mindkét fél számára előnyös volt, mivel a magyarokat kiváló lovas íjászoknak tartották.
40. Cserébe a magyarok élvezték a kazár hegemón hatalom védelmét és elismerését.
41. E kapcsolat központi eleme az úgynevezett kettős királyság vagy kettős vezetés intézménye volt.
42. A források túlnyomó többsége szerint ezt az intézményt kazár mintára vezették be a magyaroknál.
43. A „De administrando imperio” című mű leírása szerint maga a kazár kagan javasolta, hogy a magyarok nevezzenek ki egy legfőbb fejedelmet.
44. Addig a magyar törzsek állítólag nem rendelkeztek egységes, felettük álló vezetéssel, hanem csupán az egyes törzsek vezetői voltak.
45. Az első ilyen vezető, akinek a neve fennmaradt, Levedi volt, akiről állítólag a Levedia nevű település kapta a nevét.
46. Levedit nagyra becsült hadvezérnek tartották, akinek a kagan még egy nemes kazár nőt is feleségül adott.
47. Amikor a kagan felajánlotta neki a nagyfejedelmi címet, a hagyomány szerint Levedi elutasította azt, és helyette mást javasolt.
48. A kazár kezdeményezésre ezután Árpádot – vagy más források szerint először apját, Álmost – emelték nagyfejedelemmé.
49. A legitimációt a kazár szokás szerinti kinevezési szertartás keretében hajtották végre, amelynek során a kiválasztottat egy pajzsra emelték.
50. Ez a szertartás szimbolizálta a hatalom átadását az összegyűlt törzsfőnökök részéről.
51. Árpád kinevezésével kezdetét vette az Árpád-dinasztia, amely több évszázadon át vezette a magyar népet.
52. Hogy ez a kinevezés valóban khazár kezdeményezésre történt-e, a kutatásokban vitatott kérdés.
53. Lehetséges az is, hogy önálló magyar fejleményről volt szó, amelyet a hagyomány utólag khazár keretbe foglalt.
54. Mindenesetre az epizód jól mutatja, milyen szorosan kapcsolódott a korai magyarok politikai önértelmezése a khazár példához.
55. A centralizált fejedelmi méltóság bevezetése döntő lépést jelentett a laza törzsi rendtől az állami szervezet felé.
56. Szorosan összefügg a kazár befolyással a kabárok kérdése, akiket kavároknak vagy kabaroi-nak is neveznek.
57. Ezek három kazár származású törzs voltak.
58. Ezek a törzsek a kazár központi hatalom elleni sikertelen felkelés után elszakadtak a birodalomtól.
59. A források nagyrészt hallgatnak a felkelés hátteréről, de a kazár birodalmon belüli belső konfliktusokra utalnak.
60. Vereségük után a kabárok elmenekültek, és csatlakoztak a magyarokhoz.
61. VII. Konstantin kifejezetten beszámol erről az eseményről, és a kabarokat a magyar szövetségön belüli önálló csoportként említi.
62. A kabarokat beolvasztották a magyar törzsszövetségbe, és állítólag ott kiemelt helyet is elfoglaltak.
63. Különösen a harcokban láthatóan az előőrs szerepét vállalták magukra, ami nagy tekintélyt, de egyúttal nagy veszélyt is jelentett.
64. Ez az előőrs szerepe arra utal, hogy a kabarokat különösen harcképesnek tartották.
65. A kabarok bevándorlása több okból is történelmileg jelentős.
66. Egyrészt azt mutatja, hogy a kazár birodalom a szóban forgó időszakban belső megrázkódtatásokon ment keresztül.
67. A felkelések és egész törzsek elszakadása egyértelmű jele a központi hatalom gyengülő összetartó erejének.
68. Másrészt ez az esemény bizonyítja, hogy a magyarok mint befogadó közösség elég vonzóak voltak ahhoz, hogy magukhoz kössék a szakadár kazár csoportokat.
69. A magyarok nyilvánvalóan egy felemelkedő és védelmet nyújtó szövetségnek tűntek a kabarok számára.
70. A kabarok csatlakozása katonai szempontból jelentősen megerősítette a magyar sereget.
71. Ugyanakkor török nyelvű elemeket is behozott a magyar szövetségbe.
72. VII. Konstantin még azt is megjegyzi, hogy a kabarok megtanították a magyaroknak a nyelvüket, míg a magyarok viszont a sajátjukat adták át a kabaroknak.
73. Ez a kölcsönös nyelvi hatás hosszabb és szoros együttélésre utal.
74. A török nyelvű keveredés ténye a mai napig szerepet játszik a területet elfoglaló magyarok etnikai összetételéről szóló vitában.
75. Egyes kutatók a török nyelvű elemekből akár a magyarok részleges török származását is le akarták vezetni.
76. A nyelvészet azonban egyértelműen bizonyította, hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik.
77. A török nyelvi elemek kölcsönzött szavakként és a szoros kapcsolatok következményeként magyarázhatók, nem pedig a nyelv alapjaként.
78. A magyar nyelvben található számos török kölcsönszó, különösen az állattenyésztés és a mezőgazdaság területén, tanúskodik e kapcsolatok intenzitásáról.
79. Miután áttekintettük a kapcsolat szerkezetét, most a politikai feszültségeket kell megvizsgálnunk, amelyek végül a szakításhoz vezettek.
80. Ezeket a feszültségeket a források alapján csak részben és jelentős bizonytalansággal lehet rekonstruálni.
81. A kutatásokban több tényezőt is megvitatnak, amelyek nem zárják ki egymást, hanem valószínűleg együtt hatottak.
82. Egyrészt maga a kazár birodalom is egyre nagyobb nyomás alá került a 9. században.
83. Keleten új sztyeppei hatalmak erősödtek meg, amelyek felborították a fennálló erőegyensúlyt.
84. Különösen fontos szerepet játszottak ebben a pecsenegek, egy török nyelvű lovas nép.
85. A pechenegeket magukat is nyugat felé szorították a tőlük keletebbre élő népek, elsősorban az oghuzok.
86. Így láncreakció alakult ki, amelyben az elűzött nép a következőt hajtotta maga előtt.
87. Ez a dinamika évszázadokon át jellemző volt az eurázsiai sztyeppe történetére.
88. A nyugat felé nyomuló pechenegek közvetlenül abba a térségbe hatoltak be, ahol a kazár befolyás és a magyar települések határosak voltak.
89. Ez a változás a sztyeppe erőviszonyaiban destabilizálta az egész régiót.
90. Ez a kazárok és a pechenegek között élő magyarokat is egyre bizonytalanabb helyzetbe hozta.
91. A magyarok bizonyos értelemben két hatalmas sztyeppei nép frontjai közé szorultak.
92. Másrészt a kazár felsőbbrendűség és maguk a magyar törzsek közötti viszony is egyre feszültebbé vált.
93. Egy idegen központi hatalomtól való hosszabb távú függőség ellentétes volt a saját, felemelkedő vezető réteg érdekeivel.
94. A magyar törzsek egy közös nagyfejedelem alatt történő konszolidációjával nőtt a politikai önállóság iránti igény.
95. Egy olyan nép, amely saját központi vezetéssel rendelkezett, egyre kevésbé szorult a kazár védőszárnyra.
96. Az egykor hasznos beágyazódás a kazár rendszerbe így fokozatosan bilincsként kezdett megjelenni.
97. A kabarok lázadása a kazárok ellen egyébként is azt mutatja, hogy a kazár központi hatalom ebben az időben már nem volt vitathatatlan.
98. A belső konfliktusok és az elszakadási mozgalmak jelentősen gyengítették összetartó erejét.
99. Egy birodalom, amely nem tudta megakadályozni egész törzsek elszakadását, részben elvesztette egykori erejét.
100. Ezért túl egyszerű lenne a magyarok elindulását kizárólag a kazár nyomás elől való menekülésként értelmezni.
101. Inkább több, egyidejűleg ható erő együttes hatásáról volt szó.
102. Ezek közé tartozott a gyengülő kazár ellenőrzés, a felzárkózó pechenegek külső nyomása és a magyarok növekvő önállóságra való törekvése.
103. A kazár hegemónia eközben két, egymással ellentétes irányba hatott.
104. Amíg stabil volt, addig a magyarokat magához kötötte, és egyúttal megvédte őket más sztyeppei népektől.
105. A kazár hatalom mintegy védőfalat alkotott, amely mögött a magyarok viszonylag biztonságban élhettek.
106. Amikor ez a hatalom meggyengülni kezdett, ez a védelem megszűnt.
107. A magyarok ezentúl közvetlenül ki voltak téve a nyugat felé nyomuló pechenegek támadásainak.
108. A kazár fölény védelmező funkciója így éppen az ellenkezőjévé vált.
109. A pechenegek döntő, sőt végső soron kiváltó szerepet játszottak ebben a hálózatban.
110. Előrenyomulásuk olyan nyomás alá helyezte a magyarokat, amelyet azok hosszú távon nem tudtak ellenállni.
111. Már a Levediából Etelközbe való áttelepülést is a kutatások egy része a pechenegek elől való menekülésként értelmezi.
112. Etelköz az a folyók közötti települési területet jelölte, amelyet a magyarok Levediából való távozásuk után laktak.
113. De Etelközben sem találtak a magyarok tartós biztonságot a pecheneg támadások elől.
114. A források szerint elsősorban a pechenegek mértek döntő csapást a magyarokra.
115. Ez a támadás valószínűleg a bolgárokkal együttműködve történt.
116. A háttérben a magyarok és a bolgár uralkodó, Szimeon közötti konfliktus állt, amelynek során a magyarok Bizánc szövetségeseiként léptek fel.
117. Míg a magyar sereg egy része hadjáraton volt, a pechenegek kihasználták az alkalmat a támadásra.
118. Megtámadták az Etelközben hátramaradt magyar csoportokat, vagyis elsősorban a családokat, az állatállományt és a védtelen táborokat.
119. Ez a rajtaütés súlyos veszteségeket okozott, és a magyarok létszámát is jelentősen meggyengítette.
120. A hadsereg visszatérése a feldúlt települési területre lehetetlenné tette az Etelközben való további tartózkodást.
121. Ezt a csapást a kutatások gyakran tekintik a végleges nyugati vándorlás közvetlen kiváltó okának.
122. Ezáltal a Kárpát-medence 896-os elfoglalásának egyik fő ösztönzőjének számít.
123. A szűkebb értelemben vett kazár nyomás ekkorra már átment a pecheneg nyomásba.
124. A kazár védelmi funkció, amely egykor megóvta a magyarokat, véglegesen kudarcot vallott.
125. A Kárpát-medence ezzel szemben azt az előnyt kínálta, hogy a Kárpátok hegylánca természetes védelmet nyújtott.
126. A pechenegek nem tudták a magyarokat oda könnyedén követni.
127. Így a nyugati vándorlás a sztyeppei népektől védett menedékhely kereséseként is értelmezhető.
128. A kutatások az elmúlt évtizedekben árnyaltabbá tették a magyarok feletti hosszú és nyomasztó kazár uralomról alkotott hagyományos képet.
129. A korábbi ábrázolások hajlamosak voltak a magyarokat pusztán a kazárok alattvalóiként vagy szolgáiként tekinteni.
130. Ez a nézőpont azonban nem teszi igazságot a kapcsolat összetettségének.
131. Egyes történészek manapság inkább a kapcsolat partnerségi és önkéntes jellegét hangsúlyozzák.
132. Mások továbbra is a függőség és a tribútfizetési kötelezettség jellegét emelik ki.
133. Egy középútat képviselő álláspont a kapcsolatot az idő múlásával változó szerkezetnek tekinti, amely az adott hatalmi viszonyoktól függött.
134. Vitathatatlan, hogy a kazár világ meghatározó hatást gyakorolt a korai magyarok politikai szervezetére.
135. Ez a hatás először a centralizált fejedelmi méltóság mintájában nyilvánult meg.
136. A kazár mintára kialakított legfőbb vezetői szerv átvétele előkészítette Magyarország későbbi állami fejlődését.
137. A hatás továbbá a kabarok bevándorlásában is megnyilvánult, akik katonai és kulturális szempontból gazdagították a szövetséget.
138. Végül pedig bizonyos katonai és közigazgatási gyakorlatok átvételében is megnyilvánult.
139. A címek és méltóságok terén is feltételezhetők kazár nyomok.
140. Például a Gyula magyar cím, amely egy magas rangú méltóságot jelölt, a kazár kettős uralommal hozható összefüggésbe.
141. A nagyfejedelem mellett tehát egy második méltóságviselő állt, ami a kagan és a bek közötti felosztásra emlékeztet.
142. Ez a kettős struktúra még a honfoglalás idején is meghatározta a magyar vezetési rendet.
143. A magyar–khazár kapcsolat pontos időtartama a korai magyar történelem egyik legvitatottabb kérdése.
144. A becslések néhány évtizedtől két-három évszázadig terjedő szoros kapcsolatot tételeznek fel.
145. Ugyanilyen vitatott a függőség mértéke, vagyis az a kérdés, hogy a magyarok alattvalók, vazallusok vagy szövetségesek voltak-e.
146. A kazárokkal való szakítás pontos időpontja sem határozható meg biztosan.
147. Ezek a bizonytalanságok nem utolsósorban a szűkös és részben ellentmondásos forrásanyagnak köszönhetők.
148. Az írásos tanúvallomások túlnyomórészt külső megfigyelőktől, bizánciaktól és arab földrajztudósoktól származnak.
149. Ők gyakran csak hiányos vagy hallomásból származó ismeretekkel rendelkeztek a sztyeppén zajló eseményekről.
150. Maguk a magyarok nem hagytak hátra saját írásos forrásokat ebből az időszakból, mivel még nem rendelkeztek olyan írással, amely alkalmas lett volna közigazgatási és történetírási célokra.
151. A hazai magyar hagyományt csak évszázadokkal később, a késő középkorban rögzítették írásban.
152. Ekkor már legendás vonások és utólagos értelmezések alakították át.
153. A régészeti leletek kiegészíthetik a képet, de nehéz őket egyértelműen politikai eseményekhez rendelni.
154. A temetkezési helyek és a leletek ugyan bizonyítják a kapcsolatokat és a kulturális hatásokat, de konkrét politikai döntésekről nem árulnak el semmit.
155. Az arab földrajztudósok, mint például Ibn Rusta vagy al-Bakrī, értékes, de részben ellentmondásos információkat nyújtanak a magyarok életmódjáról.
156. A magyarokat lovas nomádokként írják le, akik rablóhadjáratokat indítottak szláv szomszédaik ellen, és foglyokat adtak el a bizánciaknak.
157. Ezek a leírások egy harcias és gazdaságilag aktív nép képét rajzolják ki a kazár befolyási övezeten belül.
158. Mindezekből a forrásokból nem egységes, hanem sokrétű kép rajzolódik ki.
159. A kutatás ezért sok tekintetben hipotézisekre és óvatos mérlegelésre kényszerül.
160. Ezen bizonytalanságok ellenére az általános fejlemények alapvető vonalai felismerhetők.
161. Összefoglalva megállapítható, hogy a kazár nyomás nem annyira hirtelen esemény volt, mint inkább egy hosszú távú folyamat.
162. E folyamat során a viszony alapvetően megváltozott.
163. A védelmet nyújtó beágyazottságból egyre inkább veszélyt jelentő függőség lett, majd végül elszakadás.
164. A politikai feszültségek nem egyetlen forrásból fakadtak, hanem több, egymással összefonódó fejleményből.
165. Egyrészt a kazár birodalom belső válságából eredtek, amelyet felkelések és a kötőerő gyengülése gyengített.
166. Másrészt a pechenegek külső nyomásából fakadtak, akik az egész sztyeppes rendszert mozgásba hozták.
167. Végül pedig a magyarok önállóságra való törekvéséből fakadtak, amely a saját államuk éretté válásával párhuzamosan erősödött.
168. Ez a három erő kölcsönösen erősítette egymást.
169. A kazárok gyengesége lehetővé tette a pechenegek előrenyomulását, ez az előrenyomulás pedig viszont értéktelenné tette a kazár védelmet.
170. Ugyanakkor a magyarok növekvő önbizalma megfosztotta a kazár igényt belső legitimitásától.
171. Összességében ezek az erők teremtették meg a feltételeket a nyugat felé történő induláshoz.
172. Ez az indulás végül Etelközön keresztül a Kárpátok medencéjébe vezette a magyarokat.
173. A kazár korszak maradandó nyomot hagyott a magyar népben és társadalmi rendjében.
174. Az Árpádok centralizált fejedelmi méltósága, a kultúra török nyelvű elemei és bizonyos katonai hagyományok tanúskodnak erről a hatásról.
175. Így a Kazár Birodalom a korai magyar történelem számára egyszerre volt iskola, védőhatalom és végül legyőzött bilincs.
176. A kazároktól való elszakadás ezért fordulópontot jelent a magyarok önálló nemzetté válásának útján.
177. A kazár példa nélkül aligha lett volna elképzelhető egy egységes vezetés kialakulása ebben a formában.
178. A kazár birodalom hanyatlása és a pecheneg nyomás nélkül azonban nem jött volna létre a nyugati vándorláshoz szükséges döntő ösztönzés sem.
179. Ebben a kettős értelemben a kazárokkal való kapcsolat a magyarok sorsának szempontjából aligha túlbecsülhető jelentőségű volt.
180. Csak a kazár feszültségek leküzdése nyitotta meg az utat ahhoz az új hazához, amely a magyar állam bölcsőjévé vált.
(aufklappen)német
1. Der Aufbruch der Magyaren aus ihren osteuropäischen Siedlungsgebieten lässt sich nicht auf eine einzige Ursache zurückführen, sondern muss als Ergebnis eines vielschichtigen Geflechts politischer, militärischer und gesellschaftlicher Kräfte verstanden werden.
2. Eine der wichtigsten und in den Quellen am deutlichsten greifbaren Triebkräfte war jedoch das Verhältnis zum Chazarischen Reich.
3. Bei diesem handelte es sich um einen mächtigen Steppenstaat, der vom 7. bis ins 10. Jahrhundert weite Teile der pontischen und kaspischen Steppe beherrschte.
4. Die Chazaren werden in den Quellen auch als Chasaren oder Kasaren bezeichnet, doch handelt es sich stets um dasselbe Volk.
5. Die Beziehungen zwischen Magyaren und Chazaren waren über Generationen hinweg eng, vielschichtig und keineswegs nur feindlich.
6. Gerade diese Verflechtung macht die Frage nach dem chazarischen Druck so komplex.
7. Um die politischen Spannungen einzuordnen, die schließlich zum Aufbruch der Magyaren führten, muss zunächst das Chazarische Reich selbst in den Blick genommen werden.
8. Das Chazarische Reich war zur Zeit der magyarischen Anwesenheit in der Steppe die unbestrittene Hegemonialmacht des Raumes nördlich des Kaukasus und des Schwarzen Meeres.
9. Seine Wurzeln reichen in das Westtürkische Khaganat zurück, aus dessen Zerfall im 7. Jahrhundert die chazarische Macht hervorging.
10. Das Zentrum des Reiches lag im Unterlauf der Wolga, wo die Hauptstadt Itil zu einem bedeutenden Handelsknotenpunkt heranwuchs.
11. Von dort aus kontrollierte das Reich die wichtigen Handelsrouten zwischen dem Byzantinischen Reich, dem islamischen Kalifat und den Völkern des Nordens.
12. Über diese Routen gelangten Pelze, Honig, Wachs, Waffen und Sklaven aus den nördlichen Wäldern in die Reichtümer des Südens.
13. Das Reich erhob Zölle auf diesen Handel, unterhielt eine schlagkräftige Armee und band zahlreiche kleinere Steppenvölker in ein Tributsystem ein.
14. Die Einnahmen aus Zöllen und Tributen bildeten die wirtschaftliche Grundlage der chazarischen Macht.
15. Die Chazaren bildeten kein homogenes Volk im modernen Sinne, sondern eine herrschende Elite turksprachiger Herkunft.
16. Diese Elite gebot über eine Vielzahl unterworfener oder verbündeter Gruppen unterschiedlicher Sprache und Herkunft.
17. Zu den dem Reich angegliederten oder tributpflichtigen Völkern gehörten Alanen, Burtasen, Wolgabulgaren und zeitweise auch ostslawische Stämme.
18. Diese Vielvölkerstruktur war typisch für die großen Steppenreiche, deren Macht weniger auf ethnischer Einheit als auf militärischer Überlegenheit und wirtschaftlicher Kontrolle beruhte.
19. Bemerkenswert war die religiöse Sonderstellung der chazarischen Führungsschicht.
20. Ein Teil der Oberschicht, darunter offenbar das Herrscherhaus, nahm im Laufe des 8. oder 9. Jahrhunderts das Judentum an.
21. Dieser in der mittelalterlichen Welt einzigartige Vorgang ist in mehreren Quellen bezeugt, sein genauer Zeitpunkt und sein Umfang bleiben jedoch umstritten.
22. Durch die Annahme des Judentums behauptete sich das Reich religiös zugleich gegenüber dem christlichen Byzanz und dem muslimischen Kalifat.
23. Die Chazaren konnten so eine eigenständige Identität bewahren, ohne in den Einflussbereich einer der beiden großen Monotheismen ihrer Nachbarn zu geraten.
24. Gleichwohl herrschte im Reich eine bemerkenswerte religiöse Vielfalt, denn neben Juden lebten dort auch Christen, Muslime und Anhänger der alten Steppenreligionen.
25. Die Spitze des Staates bildete eine doppelte Herrschaftsstruktur, die in den arabischen Quellen ausführlich beschrieben wird.
26. An ihrer Spitze stand der Khagan, ein sakraler Herrscher, der weitgehend von der täglichen Regierungsgewalt zurückgezogen lebte.
27. Die eigentliche politische und militärische Macht lag bei einem zweiten Würdenträger, der häufig als Bek oder Khagan-Bek bezeichnet wird.
28. Diese Aufteilung in eine sakrale und eine weltliche Herrschaftsfunktion ist für das Verständnis der späteren magyarischen Führungsordnung von erheblicher Bedeutung.
29. In dieses Machtgefüge waren die Magyaren als nachgeordnete, aber militärisch wertvolle Gruppe eingebunden.
30. Die genaue Natur dieser Einbindung gehört zu den am intensivsten diskutierten Fragen der frühen ungarischen Geschichte.
31. Die ältere Forschung ging lange davon aus, dass die Ungarn über einen längeren Zeitraum tributpflichtige Untertanen oder zumindest Vasallen der Chazaren gewesen seien.
32. Neuere Deutungen betonen stärker den Charakter eines Bündnisses oder einer abgestuften Partnerschaft.
33. Die zentrale schriftliche Quelle hierfür ist das Werk „De administrando imperio“ des byzantinischen Kaisers Konstantin VII. Porphyrogennetos.
34. Dieses Werk entstand um die Mitte des 10. Jahrhunderts als eine Art Handbuch der Außenpolitik für den Thronfolger.
35. Es stützt sich in seinen Aussagen über die Ungarn auf Berichte ungarischer Gesandter, die am Kaiserhof in Konstantinopel weilten.
36. Damit gibt der Text die Erinnerung der ungarischen Führungsschicht selbst wieder, wenn auch durch byzantinische Vermittlung gefiltert.
37. Aus diesem Text geht hervor, dass die Magyaren eine Zeit lang in enger Nachbarschaft und politischer Abhängigkeit zu den Chazaren lebten.
38. Sie führten gemeinsam mit den Chazaren Kriege und stellten offenbar Truppen für deren Feldzüge.
39. Diese militärische Zusammenarbeit war für beide Seiten von Vorteil, denn die Magyaren galten als hervorragende berittene Bogenschützen.
40. Im Gegenzug genossen die Magyaren den Schutz und die Anerkennung der chazarischen Hegemonialmacht.
41. Ein zentrales Element dieser Beziehung war die Institution des sogenannten Doppelkönigtums oder der dualen Führung.
42. Diese Institution wurde, so die überwiegende Quelleninterpretation, nach chazarischem Vorbild bei den Magyaren eingeführt.
43. Nach der Darstellung im „De administrando imperio“ regte der chazarische Khagan selbst an, dass die Magyaren einen obersten Fürsten einsetzten.
44. Bis dahin sollen die ungarischen Stämme keine einheitliche, übergeordnete Führung gekannt haben, sondern lediglich Anführer einzelner Stämme.
45. Der erste dieser Anführer, dessen Name überliefert ist, war Levedi, nach dem das Siedlungsgebiet Levedia benannt sein soll.
46. Levedi galt als ein angesehener Heerführer, dem der Khagan sogar eine vornehme chazarische Frau zur Gemahlin gab.
47. Als der Khagan ihm die Großfürstenwürde antrug, lehnte Levedi der Überlieferung nach ab und schlug stattdessen einen anderen vor.
48. Auf chazarisches Betreiben hin wurde daraufhin Árpád, oder nach anderer Lesart zunächst dessen Vater Álmos, zum Großfürsten erhoben.
49. Die Legitimation erfolgte durch einen Erhebungsritus nach chazarischem Brauch, das Heben des Erwählten auf einen Schild.
50. Dieser Ritus symbolisierte die Übertragung der Herrschaftsgewalt durch die versammelten Stammesführer.
51. Mit der Erhebung Árpáds begann jene Dynastie der Árpáden, die das ungarische Volk über mehrere Jahrhunderte führen sollte.
52. Ob diese Erhebung tatsächlich auf chazarische Initiative zurückging, ist in der Forschung umstritten.
53. Möglich ist auch, dass es sich um eine eigenständige magyarische Entwicklung handelte, die in der Überlieferung nachträglich chazarisch gerahmt wurde.
54. In jedem Fall zeigt die Episode, wie eng das politische Selbstverständnis der frühen Ungarn mit dem chazarischen Vorbild verbunden war.
55. Die Einführung einer zentralisierten Fürstenwürde markierte einen entscheidenden Schritt von der losen Stammesordnung zur staatlichen Organisation.
56. Eng mit dem chazarischen Einfluss verknüpft ist die Frage der Kabaren, die auch als Kavaren oder Kabaroi bezeichnet werden.
57. Bei diesen handelte es sich um drei Stämme chazarischer Herkunft.
58. Diese Stämme lösten sich nach einem gescheiterten Aufstand gegen die chazarische Zentralgewalt von ihrem Reich.
59. Über die Hintergründe dieses Aufstandes schweigen die Quellen weitgehend, doch deuten sie auf innere Konflikte innerhalb des Chazarischen Reiches hin.
60. Nach ihrer Niederlage flohen die Kabaren und schlossen sich den Magyaren an.
61. Konstantin VII. berichtet ausdrücklich von diesem Vorgang und nennt die Kabaren als eine eigene Gruppe innerhalb des ungarischen Verbandes.
62. Die Kabaren wurden in den magyarischen Stammesverband integriert und sollen dort sogar eine herausgehobene Stellung eingenommen haben.
63. Insbesondere übernahmen sie offenbar die Rolle der Vorhut im Kampf, eine Aufgabe, die hohes Ansehen, aber auch große Gefahr mit sich brachte.
64. Diese Stellung als Vortrupp deutet darauf hin, dass die Kabaren als besonders kampfkräftig galten.
65. Der Zuzug der Kabaren ist aus mehreren Gründen historisch bedeutsam.
66. Er zeigt zum einen, dass das Chazarische Reich in der fraglichen Zeit innere Erschütterungen durchlief.
67. Aufstände und Abspaltungen ganzer Stämme sind ein deutliches Zeichen nachlassender Bindekraft der Zentralgewalt.
68. Zum anderen belegt der Vorgang, dass die Magyaren als Aufnahmegemeinschaft attraktiv genug waren, um abtrünnige chazarische Gruppen an sich zu binden.
69. Die Magyaren erschienen den Kabaren offenbar als ein aufstrebender und schutzbietender Verband.
70. Der Anschluss der Kabaren stärkte das magyarische Heer in militärischer Hinsicht erheblich.
71. Zugleich brachte er turksprachige Elemente in den ungarischen Verband ein.
72. Konstantin VII. bemerkt sogar, dass die Kabaren die Magyaren ihre Sprache lehrten, während die Magyaren umgekehrt den Kabaren die ihre vermittelten.
73. Diese gegenseitige sprachliche Beeinflussung deutet auf eine längere und enge Koexistenz hin.
74. Der Umstand der turksprachigen Beimischung spielt bis heute in der Diskussion über die ethnische Zusammensetzung der landnehmenden Ungarn eine Rolle.
75. Manche Forscher haben aus den turksprachigen Elementen sogar eine teilweise türkische Herkunft der Ungarn ableiten wollen.
76. Die Sprachwissenschaft hat jedoch eindeutig nachgewiesen, dass das Ungarische zur finno-ugrischen Sprachfamilie gehört.
77. Die türkischen Bestandteile sind als Lehngut und als Folge der engen Kontakte zu erklären, nicht als Grundlage der Sprache selbst.
78. Die zahlreichen türkischen Lehnwörter im Ungarischen, besonders im Bereich der Viehzucht und der Landwirtschaft, zeugen von der Intensität dieser Kontakte.
79. Nach diesem Blick auf die Struktur der Beziehung sind nun die politischen Spannungen zu betrachten, die schließlich zum Bruch führten.
80. Diese Spannungen lassen sich aus der Quellenlage nur teilweise und mit erheblicher Unsicherheit rekonstruieren.
81. Mehrere Faktoren werden in der Forschung diskutiert, die einander nicht ausschließen, sondern zusammengewirkt haben dürften.
82. Zum einen geriet das Chazarische Reich selbst im 9. Jahrhundert zunehmend unter Druck.
83. Im Osten erstarkten neue Steppenmächte, die das bestehende Kräftegleichgewicht verschoben.
84. Von besonderer Bedeutung waren dabei die Petschenegen, ein turksprachiges Reitervolk.
85. Die Petschenegen wurden selbst von weiter östlich gelegenen Völkern, vor allem den Oghusen, nach Westen gedrängt.
86. So entstand eine Kettenbewegung, bei der ein verdrängtes Volk das nächste vor sich hertrieb.
87. Diese Dynamik war für die Geschichte der eurasischen Steppe über Jahrhunderte charakteristisch.
88. Die nach Westen drängenden Petschenegen stießen unmittelbar in den Raum vor, in dem chazarischer Einfluss und magyarische Siedlung aneinandergrenzten.
89. Diese Verschiebung im Kräfteverhältnis der Steppe destabilisierte die gesamte Region.
90. Sie brachte auch die zwischen Chazaren und Petschenegen liegenden Magyaren in eine zunehmend prekäre Lage.
91. Die Magyaren gerieten gewissermaßen zwischen die Fronten zweier mächtiger Steppenvölker.
92. Zum anderen dürfte das Verhältnis zwischen der chazarischen Oberherrschaft und den magyarischen Stämmen selbst zunehmend spannungsgeladen gewesen sein.
93. Eine längerfristige Abhängigkeit von einer fremden Zentralmacht widersprach den Interessen einer aufstrebenden eigenen Führungsschicht.
94. Mit der Konsolidierung der magyarischen Stämme unter einem gemeinsamen Großfürsten wuchs das Bedürfnis nach politischer Eigenständigkeit.
95. Ein Volk, das über eine eigene zentrale Führung verfügte, hatte die chazarische Schirmherrschaft immer weniger nötig.
96. Die einst nützliche Einbindung in das chazarische System konnte so allmählich als Fessel empfunden werden.
97. Der Aufstand der Kabaren gegen die Chazaren zeigt im Übrigen, dass die chazarische Zentralgewalt in dieser Zeit nicht mehr unangefochten war.
98. Innere Konflikte und Sezessionsbewegungen schwächten ihre Bindekraft erheblich.
99. Ein Reich, das die Abspaltung ganzer Stämme nicht verhindern konnte, hatte seine einstige Stärke teilweise eingebüßt.
100. Es ist daher zu kurz gegriffen, den Aufbruch der Magyaren allein als Flucht vor chazarischem Druck zu deuten.
101. Vielmehr handelte es sich um ein Zusammenspiel mehrerer gleichzeitig wirkender Kräfte.
102. Zu diesen gehörten die nachlassende chazarische Kontrolle, der äußere Druck der nachrückenden Petschenegen und das wachsende magyarische Eigenständigkeitsstreben.
103. Die chazarische Hegemonie wirkte dabei in zwei einander entgegengesetzte Richtungen.
104. Solange sie stabil war, band sie die Magyaren ein und schützte sie zugleich vor anderen Steppenvölkern.
105. Die chazarische Macht bildete gleichsam einen Schutzwall, hinter dem die Magyaren relativ sicher leben konnten.
106. Als diese Macht zu erodieren begann, entfiel dieser Schutz.
107. Die Magyaren waren nun den nach Westen drängenden Petschenegen unmittelbar ausgesetzt.
108. Die schützende Funktion der chazarischen Oberherrschaft schlug damit in ihr Gegenteil um.
109. Die Petschenegen spielten in diesem Geflecht eine entscheidende, ja schließlich auslösende Rolle.
110. Ihr Vordringen setzte die Magyaren unter einen Druck, dem diese auf Dauer nicht standhalten konnten.
111. Bereits der Übergang von Levedia nach Etelköz wird in der Forschung teilweise als Ausweichbewegung vor den Petschenegen gedeutet.
112. Etelköz bezeichnete das Siedlungsgebiet zwischen den Flüssen, das die Magyaren nach ihrem Aufbruch aus Levedia bewohnten.
113. Doch auch in Etelköz fanden die Magyaren keine dauerhafte Sicherheit vor den petschenegischen Angriffen.
114. Nach der Quellenlage waren es vor allem die Petschenegen, die den entscheidenden Schlag gegen die Magyaren führten.
115. Dieser Angriff erfolgte möglicherweise im Zusammenwirken mit den Bulgaren.
116. Hintergrund war ein Konflikt der Magyaren mit dem bulgarischen Herrscher Symeon, in dessen Verlauf die Magyaren als Verbündete von Byzanz auftraten.
117. Während ein Teil des magyarischen Heeres auf einem Feldzug abwesend war, nutzten die Petschenegen die Gelegenheit zum Angriff.
118. Sie überfielen die in Etelköz zurückgebliebenen magyarischen Verbände, also vor allem die Familien, Herden und schutzlosen Lager.
119. Dieser Überfall richtete schwere Verluste an und traf die Magyaren in ihrer Substanz.
120. Die Rückkehr des Heeres in ein verwüstetes Siedlungsgebiet machte ein weiteres Verbleiben in Etelköz unmöglich.
121. Dieser Schlag wird in der Forschung häufig als der unmittelbare Auslöser der endgültigen Westwanderung angesehen.
122. Er gilt damit als ein wesentlicher Anstoß zur Landnahme des Karpatenbeckens im Jahr 896.
123. Der chazarische Druck im engeren Sinne war zu diesem Zeitpunkt bereits in den petschenegischen Druck übergegangen.
124. Die chazarische Schutzfunktion, die einst die Magyaren bewahrt hatte, hatte endgültig versagt.
125. Das Karpatenbecken bot demgegenüber den Vorteil, durch die Gebirgskette der Karpaten natürlich geschützt zu sein.
126. Die Petschenegen konnten den Magyaren dorthin nicht ohne Weiteres folgen.
127. So lässt sich die Westwanderung auch als Suche nach einem vor den Steppenvölkern geschützten Rückzugsraum verstehen.
128. Die Forschung hat das traditionelle Bild einer langen und drückenden chazarischen Oberherrschaft über die Ungarn in den letzten Jahrzehnten differenziert.
129. Frühere Darstellungen neigten dazu, die Magyaren als bloße Untertanen oder Knechte der Chazaren zu sehen.
130. Diese Sichtweise wird der Komplexität der Beziehung jedoch nicht gerecht.
131. Manche Historiker betonen heute stärker die partnerschaftlichen und freiwilligen Aspekte des Verhältnisses.
132. Andere heben weiterhin den Charakter der Abhängigkeit und Tributpflicht hervor.
133. Eine vermittelnde Position sieht in der Beziehung ein im Lauf der Zeit wandelbares Gefüge, das von der jeweiligen Machtlage abhing.
134. Unstrittig ist, dass die chazarische Welt einen prägenden Einfluss auf die politische Organisation der frühen Ungarn ausübte.
135. Dieser Einfluss zeigte sich zunächst im Vorbild der zentralisierten Fürstenwürde.
136. Die Übernahme einer obersten Führungsinstanz nach chazarischem Muster bereitete die spätere staatliche Entwicklung Ungarns vor.
137. Der Einfluss zeigte sich ferner im Zuzug der Kabaren, die den Verband militärisch und kulturell bereicherten.
138. Schließlich zeigte er sich in der Übernahme bestimmter militärischer und administrativer Praktiken.
139. Auch im Bereich der Titel und Würden lassen sich chazarische Spuren vermuten.
140. Der ungarische Titel Gyula etwa, der einen hohen Würdenträger bezeichnete, wird mit der chazarischen Doppelherrschaft in Verbindung gebracht.
141. Neben dem Großfürsten stand demnach ein zweiter Würdenträger, was an die Aufteilung zwischen Khagan und Bek erinnert.
142. Diese duale Struktur sollte die ungarische Führungsordnung noch in der Zeit der Landnahme prägen.
143. Die genaue Dauer der magyarisch-chazarischen Beziehung gehört zu den umstrittensten Fragen der frühen ungarischen Geschichte.
144. Schätzungen reichen von wenigen Jahrzehnten bis zu zwei oder drei Jahrhunderten engen Kontakts.
145. Ebenso umstritten ist der Grad der Abhängigkeit, also die Frage, ob die Magyaren Untertanen, Vasallen oder Verbündete waren.
146. Auch der exakte Zeitpunkt des Bruchs mit den Chazaren lässt sich nicht sicher bestimmen.
147. Diese Unsicherheiten liegen nicht zuletzt an der dünnen und teils widersprüchlichen Quellenlage.
148. Die schriftlichen Zeugnisse stammen überwiegend von außenstehenden Beobachtern, von Byzantinern und arabischen Geographen.
149. Diese hatten oft nur ein lückenhaftes oder durch Hörensagen vermitteltes Wissen über die Vorgänge in der Steppe.
150. Die Magyaren selbst hinterließen aus dieser Zeit keine eigenen schriftlichen Quellen, da sie noch keine Schrift im Sinne einer Verwaltungs- und Geschichtsschreibung besaßen.
151. Die einheimische ungarische Überlieferung wurde erst Jahrhunderte später, im Hochmittelalter, schriftlich fixiert.
152. Zu diesem Zeitpunkt war sie bereits von legendenhaften Zügen und nachträglichen Deutungen überformt.
153. Die archäologischen Funde können das Bild ergänzen, doch lassen sie sich nur schwer eindeutig politischen Ereignissen zuordnen.
154. Gräberfelder und Fundstücke belegen zwar Kontakte und kulturelle Einflüsse, schweigen aber über konkrete politische Entscheidungen.
155. Die arabischen Geographen wie Ibn Rusta oder al-Bakrī liefern wertvolle, aber teils widersprüchliche Angaben über die Lebensweise der Magyaren.
156. Sie beschreiben die Magyaren als Reiternomaden, die Raubzüge gegen ihre slawischen Nachbarn unternahmen und Gefangene an die Byzantiner verkauften.
157. Diese Schilderungen zeichnen das Bild eines kriegerischen und wirtschaftlich aktiven Volkes innerhalb des chazarischen Einflussbereiches.
158. Aus all diesen Quellen ergibt sich kein einheitliches, sondern ein vielfach gebrochenes Bild.
159. Die Forschung ist daher in vielen Punkten auf Hypothesen und vorsichtige Abwägungen angewiesen.
160. Trotz dieser Unsicherheiten lässt sich der Gesamtverlauf in seinen Grundzügen erkennen.
161. Zusammenfassend lässt sich festhalten, dass der chazarische Druck weniger ein plötzliches Ereignis als ein langgestreckter Prozess war.
162. In diesem Prozess wandelte sich das Verhältnis grundlegend.
163. Aus einer schützenden Einbindung wurde zunehmend eine gefährdende Abhängigkeit und schließlich die Loslösung.
164. Die politischen Spannungen entsprangen nicht einer einzigen Quelle, sondern mehreren ineinandergreifenden Entwicklungen.
165. Sie entsprangen zum einen der inneren Krise des Chazarischen Reiches, das durch Aufstände und nachlassende Bindekraft geschwächt war.
166. Sie entsprangen zum anderen dem äußeren Druck der Petschenegen, die das gesamte Steppengefüge in Bewegung brachten.
167. Schließlich entsprangen sie dem magyarischen Streben nach Eigenständigkeit, das mit der eigenen staatlichen Reifung wuchs.
168. Diese drei Kräfte verstärkten einander wechselseitig.
169. Die Schwäche der Chazaren ermöglichte das Vordringen der Petschenegen, und dieses Vordringen wiederum machte den chazarischen Schutz wertlos.
170. Zugleich entzog das wachsende Selbstbewusstsein der Magyaren dem chazarischen Anspruch die innere Berechtigung.
171. In ihrer Summe schufen diese Kräfte die Voraussetzungen für jenen Aufbruch nach Westen.
172. Dieser Aufbruch führte die Magyaren über Etelköz schließlich in das Karpatenbecken.
173. Die chazarische Episode hinterließ dabei bleibende Spuren im ungarischen Volk und seiner Ordnung.
174. Die zentralisierte Fürstenwürde der Árpáden, die turksprachigen Bestandteile der Kultur und bestimmte militärische Traditionen zeugen von dieser Prägung.
175. So war das Chazarische Reich für die frühe ungarische Geschichte zugleich Schule, Schutzmacht und schließlich überwundene Fessel.
176. Die Loslösung von den Chazaren markiert daher einen Wendepunkt auf dem Weg der Magyaren zur eigenständigen Nation.
177. Ohne das chazarische Vorbild wäre die Herausbildung einer einheitlichen Führung kaum in dieser Form denkbar gewesen.
178. Ohne den chazarischen Niedergang und den petschenegischen Druck hätte es jedoch auch den entscheidenden Anstoß zur Westwanderung nicht gegeben.
179. In diesem doppelten Sinne war das Verhältnis zu den Chazaren für das Schicksal der Magyaren von kaum zu überschätzender Bedeutung.
180. Erst die Überwindung der chazarischen Spannungen öffnete den Weg in jene neue Heimat, die zur Wiege des ungarischen Staates werden sollte.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.