2.7.5 – Külső meghívások: A nyugat felé irányuló hívás – Externe Einladungen: Der Ruf nach Westen
1. A különféle okok között, amelyek a magyarok nyugati vándorlásához és végül a Kárpát-medencei honfoglaláshoz vezettek, az úgynevezett külső hívások külön helyet foglalnak el. – Unter den verschiedenen Ursachen, die zur Westwanderung der Magyaren und schließlich zur Landnahme des Karpatenbeckens führten, nehmen die sogenannten externen Einladungen einen eigenen Platz ein.
2. Ezzel a fogalommal a kutatás azokat az alkalmakat jelöli, amikor idegen hatalmak kívülről hívták a magyarokat a Kárpát-medencébe és Közép-Európába. – Mit diesem Begriff bezeichnet die Forschung jene Anlässe, bei denen fremde Mächte die Magyaren von außen ins Karpatenbecken und nach Mitteleuropa riefen.
3. Ezek a nyugatra való hívások többnyire olyan szövetségek keretében történtek, amelyeket idegen uralkodók kötöttek a magyarokkal saját ellenségeik ellen. – Diese Rufe nach Westen erfolgten zumeist im Rahmen von Bündnissen, die fremde Herrscher mit den Magyaren gegen ihre eigenen Feinde schlossen.
4. A magyarokat eközben katonai segédcsapatokként toborozták, és befonták őket idegen konfliktusokba. – Die Magyaren wurden dabei als militärische Hilfstruppen angeworben und in fremde Konflikte hineingezogen.
5. Ily módon saját tapasztalatból ismerték meg a Kárpát-medencét és annak szomszédos országait, mielőtt ott tartósan megtelepedtek volna. – Auf diese Weise lernten sie das Karpatenbecken und seine Nachbarländer aus eigener Anschauung kennen, bevor sie sich dort dauerhaft niederließen.
6. A külső hívások ezért a honfoglalás fontos, bár gyakran alábecsült tényezőjét képezik. – Die externen Einladungen sind daher ein wichtiger, wenn auch oft unterschätzter Faktor der Landnahme.
7. Jelentőségük csak Közép-Európa 9. századi politikai helyzetéből érthető meg. – Ihre Bedeutung erschließt sich erst aus der politischen Lage Mitteleuropas im 9. Jahrhundert.
8. A Kárpát-medence és környéke ebben az időben vitatott határvidéket képezett több hatalom között. – Das Karpatenbecken und seine Umgebung bildeten in dieser Zeit ein umkämpftes Grenzgebiet zwischen mehreren Mächten.
9. Nyugaton a Keleti Frank Birodalom terült el, Nagy Károly felbomlott Frank Birodalmának keleti része. – Im Westen erstreckte sich das Ostfränkische Reich, der östliche Teil des zerfallenen Frankenreiches Karls des Großen.
10. Délen az Első Bolgár Birodalom feküdt, egy feltörekvő hatalom a Balkánon. – Im Süden lag das Erste Bulgarische Reich, eine aufstrebende Macht auf dem Balkan.
11. Délkeleten a Bizánci Birodalom befolyása egészen a Dunáig terjedt. – Im Südosten reichte der Einfluss des Byzantinischen Reiches bis an die Donau heran.
12. Magában a Kárpát-medencében a Morva Birodalom, más néven Nagymorávia létezett mint jelentős szláv hatalom. – Im Karpatenbecken selbst bestand das Mährerreich, auch Großmähren genannt, als bedeutende slawische Macht.
13. Ezek a hatalmak egymással viaskodtak a supremacyért, a határokért és a befolyásért. – Diese Mächte rangen miteinander um Vorherrschaft, Grenzen und Einfluss.
14. A rivalizáló érdekek e hálójában a magyarok üdvözlendő szövetségesekként jelentek meg. – In diesem Geflecht konkurrierender Interessen erschienen die Magyaren als willkommene Bundesgenossen.
15. Lovas seregeik rendkívül ütőképesnek és mozgékonynak számítottak. – Ihre Reiterheere galten als außerordentlich schlagkräftig und beweglich.
16. Az az uralkodó, aki az oldalára állította a magyarokat, hatalmas katonai előnyre tett szert. – Ein Herrscher, der die Magyaren auf seine Seite zog, gewann einen mächtigen militärischen Vorteil.
17. Így a magyarokat többször is megkörnyékezték szövetségesként különböző oldalakról. – So wurden die Magyaren mehrfach von verschiedenen Seiten als Verbündete umworben.
18. Ezek a szövetségi ajánlatok képezték azokat a külső hívásokat, amelyek a magyarokat nyugatra vezették. – Diese Bündnisangebote bildeten die externen Einladungen, die die Magyaren nach Westen führten.
19. Az egyik legkorábbi ilyen hívás a Keleti Frank Birodalom részéről történt. – Eine der frühesten dieser Einladungen erfolgte durch das Ostfränkische Reich.
20. Az 862-es évben állítólag a magyarok először törtek be a Keleti Frank Birodalom területére. – Im Jahr 862 sollen Magyaren erstmals in das Gebiet des Ostfränkischen Reiches eingefallen sein.
21. Ez a betörés esetleg összefüggésben állt a birodalom belső konfliktusaival. – Dieser Einfall steht möglicherweise im Zusammenhang mit den inneren Konflikten des Reiches.
22. Német Lajos királynak fia, Karlmann lázadásával kellett megküzdenie. – König Ludwig der Deutsche hatte mit dem Aufstand seines Sohnes Karlmann zu kämpfen.
23. Karlmann szövetséget kötött a morva fejjedelemmel, Rasztiszlavval apja ellen. – Karlmann verbündete sich mit dem mährischen Fürsten Rastislav gegen seinen Vater.
24. Ebben a konfliktusban a magyarokat az egyik fél segédcsapatiként vonhatták be. – In diesem Konflikt könnten die Magyaren als Hilfstruppen einer der Parteien herangezogen worden sein.
25. A források helyzete erről a korai eseményről azonban hiányos és bizonytalan. – Die Quellenlage zu diesem frühen Ereignis ist jedoch spärlich und unsicher.
26. Biztosnak tűnik, hogy a magyarok már a tényleges honfoglalás előtt be voltak vonva közép-európai konfliktusokba. – Gesichert erscheint, dass die Magyaren bereits vor der eigentlichen Landnahme in mitteleuropäische Konflikte verwickelt waren.
27. Ezek a korai kapcsolatok megismertették velük a Kárpát-medencei viszonyokat. – Diese frühen Kontakte machten ihnen die Verhältnisse im Karpatenbecken vertraut.
28. Értesültek a föld termékenységéről és az ott küzdő hatalmak gyengeségéről. – Sie erfuhren von der Fruchtbarkeit des Landes und von der Schwäche der dort ringenden Mächte.
29. Az ilyen ismereteknek jelentős súlya volt a későbbi honfoglalási döntés szempontjából. – Solche Kenntnisse waren für die spätere Entscheidung zur Landnahme von erheblicher Bedeutung.
30. Egy különösen messze ható hívás érkezett a Keleti Frank Birodalomból, Karintiai Arnulf királytól. – Eine besonders folgenreiche Einladung erging vom Ostfränkischen Reich unter König Arnulf von Kärnten.
31. Arnulf elszánt küzdelmet folytatott a Morva Birodalom ellen, Szvatopluk fejedelem alatt. – Arnulf führte einen erbitterten Kampf gegen das Mährerreich unter Fürst Swatopluk.
32. A Nagymorva Birodalom Szvatopluk alatt jelentős hatalommá fejlődött. – Das Großmährische Reich hatte sich unter Swatopluk zu einer beträchtlichen Macht entwickelt.
33. Veszélyeztette a keleti frank érdekeket a Duna-vidéken és a Kárpát-medencében. – Es bedrohte die ostfränkischen Interessen im Donauraum und im Karpatenbecken.
34. E hatalmas ellenfél legyőzése érdekében Arnulf szövetségeseket keresett. – Um diesen mächtigen Gegner zu bezwingen, suchte Arnulf nach Verbündeten.
35. Az 892-es évben segítségül hívta a magyarokat a morvák ellen. – Im Jahr 892 rief er die Magyaren zu Hilfe gegen die Mährer.
36. A magyarok követték ezt a hívást, és a Morva Birodalom ellen vonultak. – Die Magyaren folgten diesem Ruf und zogen gegen das Mährerreich.
37. A keleti frank csapatokkal együtt elpusztították a morva területet. – Gemeinsam mit den ostfränkischen Truppen verwüsteten sie das mährische Gebiet.
38. Ez a hadjárat mélyen bevezette a magyarokat a Kárpát-medencébe. – Dieser Feldzug führte die Magyaren tief in das Karpatenbecken hinein.
39. Ennek során közvetlen közelről ismerték meg az országot és annak adottságait. – Sie lernten dabei das Land und seine Gegebenheiten aus nächster Nähe kennen.
40. Egyúttal hozzájárultak a Morva Birodalom gyengüléséhez, amely kevéssel később összeomlott. – Zugleich trugen sie zur Schwächung des Mährerreiches bei, das wenig später zusammenbrach.
41. Arnulf hívása így jelentős lépésnek bizonyult a honfoglaláshoz vezető úton. – Die Einladung Arnulfs erwies sich somit als ein bedeutsamer Schritt auf dem Weg zur Landnahme.
42. Gyengítette a magyarok egyik fő versenytársát a Kárpát-medencei uralomért folytatott küzdelemben. – Sie schwächte einen der Hauptkonkurrenten der Magyaren um die Herrschaft im Karpatenbecken.
43. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette a magyarok számára a föld előnyeit. – Zugleich machte sie den Magyaren die Vorzüge des Landes deutlich.
44. A későbbi magyar hagyomány élesen elítélte Arnulfot ezért a hívásért. – Die spätere ungarische Überlieferung hat Arnulf für diese Einladung scharf getadelt.
45. Azrótta fel neki, hogy a magyarok behívásával maga okozta az ország későbbi elvesztését. – Sie warf ihm vor, durch den Ruf nach den Magyaren den späteren Verlust des Landes selbst verschuldet zu haben.
46. Ebben az értelmezésben Arnulf hívása végzetes hibaként jelenik meg. – In dieser Deutung erscheint die Einladung Arnulfs als ein verhängnisvoller Fehler.
47. A magyarok szempontjából viszont üdvözlendő alkalom volt. – Aus der Sicht der Magyaren hingegen war sie eine willkommene Gelegenheit.
48. Megnyitotta számukra a hozzáférést egy olyan országhoz, amely hamarosan az új hazájuknak bizonyult. – Sie eröffnet ihnen den Zugang zu einem Land, das sich bald als ihre neue Heimat erweisen sollte.
49. A leginkább ismert külső hívás a Bizánci Birodalomtól származott. – Die wohl bekannteste externe Einladung erging vom Byzantinischen Reich.
50. VI. Bölcs Leó bizánci császár háborút folytatott a Bolgár Birodalom ellen. – Der byzantinische Kaiser Leon VI., genannt der Weise, führte einen Krieg gegen das Bulgarische Reich.
51. Simeon bolgár uralkodó fellázadt Bizánc ellen, és fenyegette annak határait. – Der bulgarische Herrscher Symeon hatte sich gegen Byzanz erhoben und bedrohte dessen Grenzen.
52. E veszélyes ellenfél legyőzése érdekében VI. Leó szövetségeseket keresett. – Um diesen gefährlichen Gegner zu bezwingen, suchte Leon VI. nach Verbündeten.
53. Választása a magyarokra esett, akik a Dunán túl, Etelközben tartózkodtak. – Seine Wahl fiel auf die Magyaren, die jenseits der Donau in Etelköz siedelten.
54. Az 894-es vagy 895-ös évben Bizánc szövetséget kötött a magyarokkal Bulgária ellen. – Im Jahr 894 oder 895 schloss Byzanz ein Bündnis mit den Magyaren gegen Bulgarien.
55. A bizánci flotta segített a magyaroknak átkelni a Dunán. – Die byzantinische Flotte half den Magyaren, die Donau zu überqueren.
56. Erre a magyarok Árpád egyik fiának vezetésével betörtek Bulgáriába. – Daraufhin fielen die Magyaren unter Führung eines Sohnes Árpáds in Bulgarien ein.
57. Több súlyos vereséget mértek a bolgárokra, és elpusztították az országukat. – Sie fügten den Bulgaren mehere schwere Niederlagen zu und verwüsteten ihr Land.
58. Simeon kénytelen volt először békét kérni Bizánctól. – Symeon sah sich gezwungen, zunächst um Frieden mit Byzanz nachzusuchen.
59. Ez a hadjárat ismét megmutatja, hogyan használták a magyarokat idegen hatalmak eszközéül. – Dieser Feldzug zeigt erneut, wie die Magyaren als Werkzeug fremder Mächte eingesetzt wurden.
60. Bizánc kihasználta katonai erejüket, hogy legyőzze saját ellenfelét. – Byzanz nutzte ihre militärische Stärke, um den eigenen Gegner zu bezwingen.
61. E szövetség következményei azonban magukra a magyarokra nézve súlyosak lettek. – Die Folgen dieses Bündnisses sollten jedoch für die Magyaren selbst gravierend sein.
62. Bolgár Simeon bosszút forralt az elszenvedett vereségekért. – Symeon von Bulgarien sann auf Rache für die erlittenen Niederlagen.
63. A maga részéről szövetséget kötött a besenyőkkel a magyarok ellen. – Er verbündete sich seinerseits mit den Petschenegen gegen die Magyaren.
64. Míg a magyar sereg Bulgáriában harcolt, a besenyők rátörtek a védtelen Etelközre. – Während das magyarische Heer in Bulgarien kämpfte, fielen die Petschenegen über das schutzlose Etelköz her.
65. Elpusztították a hátrahagyott szállásokat, és súlyos veszteségeket okoztak. – Sie verwüsteten die zurückgebliebenen Siedlungen und richteten schwere Verluste an.
66. Ez a megsemmisítő csapás a hazájukban érte a magyarokat, miközben seregük távol volt. – Dieser vernichtende Schlag traf die Magyaren in ihrer Heimat, während ihr Heer abwesend war.
67. A lerrombolt Etelközbe való visszatérés lehetetlenné tette a további maradást. – Die Rückkehr in das zerstörte Etelköz machte ein weiteres Verbleiben unmöglich.
68. Így a bizánci szövetség közvetve hozzájárult a magyarok végleges indulásához. – So trug das byzantinische Bündnis indirekt zum endgültigen Aufbruch der Magyaren bei.
69. A Bulgária elleni hadjáratot és annak következményeit sokan a honfoglalás közvetlen kiváltó okának tekintik. – Der Feldzug gegen Bulgarien und seine Folgen werden vielfach als unmittelbarer Auslöser der Landnahme angesehen.
70. A bizánci császár külső hívása így több lépcsőben a nyugati vándorláshoz vezetett. – Die externe Einladung des byzantinischen Kaisers führte somit über mehere Stufen zur Westwanderung.
71. Ennél a példánál megmutatkozik a külső hívások felemás jellege. – An diesem Beispiel zeigt sich die zwiespältige Natur der externen Einladungen.
72. Egyrészt új lehetőségeket és zsákmányszerzési alkalmakat nyitottak meg a magyarok előtt. – Einerseits eröffneten sie den Magyaren neue Möglichkeiten und Beutezüge.
73. Másrészt olyan konfliktusokba sodorták a magyarokat, amelyek következményeit nem uralták teljesen. – Andererseits verwickelten sie die Magyaren in Konflikte, deren Folgen sie nicht vollständig beherrschten.
74. A bizánci szövetség katonai dicsőséget hozott számukra, de besenyő bosszút is. – Das byzantinische Bündnis brought ihnen militärischen Ruhm, aber auch die petschenegische Vergeltung.
75. Ez a bosszú viszont kényszerítette őket eddigi hazájuk elhagyására. – Diese Vergeltung wiederum zwang sie zum Verlassen ihrer bisherigen Heimat.
76. A külső hívások így olyan tényezők voltak, amelyek mozgásba lendítették és nyugat felé terelték a magyarokat. – Die externen Einladungen waren somit ein Faktor, der die Magyaren in Bewegung setzte und nach Westen lenkte.
77. Eközben nem elszigetelten hatottak, hanem a vándorlás többi okával kölcsönhatásban. – Sie wirkten dabei nicht isoliert, sondern im Zusammenspiel mit den übrigen Ursachen der Wanderung.
78. A besenyő nyomás, a kazár gyengeség és a külső hívások egymásba kapcsolódtak. – Der petschenegische Druck, die khazarische Schwäche und die externen Einladungen griffen ineinander.
79. Együttesen hozták létre azt a konstellációt, amely a honfoglaláshoz vezetett. – Gemeinsam ergaben sie jene Konstellation, die zur Landnahme führte.
80. Tanulságos közelebbről megvizsgálni a külső hívások általános mintázatát. – Es ist aufschlussreich, das allgemeine Muster der externen Einladungen näher zu betrachten.
81. A sztyeppei népek segédcsapatként való felfogadása elterjedt gyakorlat volt az akkori világban. – Die Anwerbung von Steppenvölkern als Hilfstruppen war in der damaligen Welt eine verbreitete Praxis.
82. Mind Bizánc, mind a közép-európai hatalmak igénybe vettek ilyen szövetségeket. – Sowohl Byzanz als auch die mitteleuropäischen Mächte bedienten sich solcher Bündnisse.
83. A sztyeppei lovas népek kiváló harcosoknak számítottak, akiknek bevetése eldönthette a háborúk kimenetelét. – Die Reitervölker der Steppe galten als hervorragende Kämpfer, deren Einsatz den Ausgang von Kriegen entscheiden konnte.
84. Cserébe a sztyeppei népek zsákmányt, adót vagy politikai elismerést kaptak. – Im Gegenzug erhielten die Steppenvölker Beute, Tribut oder politische Anerkennung.
85. Ennek a gyakorlatnak hosszú hagyománya volt, amely egészen az ókorig nyúlt vissza. – Diese Praxis hatte eine lange Tradition, die bis in die Antike zurückreichte.
86. Már a Római Birodalom is foederatiként szolgálatába fogadott idegen népeket. – Schon das Römische Reich hatte fremde Völker als Föderaten in seinen Dienst genommen.
87. Bizánc folytatta ezt a hagyományt, és a szövetségi diplomácia kifinomult rendszerét tartotta fenn. – Byzanz setzte diese Tradition fort und unterhielt ein ausgeklügeltes System der Bündnisdiplomatie.
88. A magyarok beilleszkedtek ebbe a rendszerbe, mielőtt maguk is önálló hatalommá váltak volna. – Die Magyaren fügten sich in dieses System ein, bevor sie selbst zu einer eigenständigen Macht wurden.
89. VII. Konstantin „A birodalom kormányzásáról” című műve betekintést nyújt ebbe a bizánci szövetségi politikába. – Das Werk „De administrando imperio“ des Konstantin VII. gibt Einblick in diese byzantinische Bündnispolitik.
90. Részletesen tárgyalja a különböző sztyeppei népekhez fűződő kapcsolatokat. – Es behandelt ausführlich die Beziehungen zu den verschiedenen Steppenvölkern.
91. Ennek során világossá válik, hogyan próbálta Bizánc egymás ellen kijátszani a népeket. – Dabei wird deutlich, wie Byzanz die Völker gegeneinander auszuspielen suchte.
92. A besenyőkre például a magyarok és a bolgárok elleni ellensúlyként tekintett Bizánc. – Die Petschenegen etwa wurden von Byzanz als Gegengewicht gegen die Magyaren und Bulgaren betrachtet.
93. Ez az egyensúlyi politika határozta meg a kapcsolatokat az egész sztyeppei térségben. – Diese Politik des Gleichgewichts prägte die Beziehungen im gesamten Steppenraum.
94. A magyarok éppúgy be voltak vonva ebbe a diplomáciai játékba, mint a szomszédjaik. – Die Magyaren waren in dieses diplomatische Spiel ebenso eingebunden wie ihre Nachbarn.
95. Egyszerre voltak eszközök és szereplők a nagyhatalmak konfliktusaiban. – Sie waren zugleich Werkzeug und Mitspieler in den Konflikten der Großmächte.
96. Ez a kettős szerep jellemzi helyzetüket a honfoglalás előtti időszakban. – Diese Doppelrolle kennzeichnet ihre Stellung in der Zeit vor der Landnahme.
97. A külső hívások értékelésekor módszertani óvatosságra van szükség. – Bei der Bewertung der externen Einladungen ist methodische Vorsicht geboten.
98. A források az eseményeket gyakran a meghívó hatalmak szemszögéből írják le. – Die Quellen schildern die Ereignisse oft aus der Sicht der einladenden Mächte.
99. A bizánci források a császár szerepét hangsúlyozzák, a frankok Arnulf szerepét. – Die byzantinischen Quellen betonen die Rolle des Kaisers, die fränkischen die Rolle Arnulfs.
100. A magyarok saját kezdeményezése háttérbe szorul ezekben az ábrázolásokban. – Die Eigeninitiative der Magyaren tritt in diesen Darstellungen zurück.
101. Téves lenne azonban a magyarokat saját akarat nélküli, egyszerű zsoldosoknak tekinteni. – Es wäre jedoch falsch, die Magyaren als bloße Söldner ohne eigenen Willen zu betrachten.
102. Azért követték a hívásokat, mert azok megfeleltek saját érdekeiknek. – Sie folgten den Einladungen, weil diese ihren eigenen Interessen entsprachen.
103. A zsákmány, az elismerés és az új területek felderítése vonzó célok voltak számukra. – Beute, Anerkennung und die Erkundung neuer Gebiete waren für sie attraktive Ziele.
104. A külső hívások így a magyarok saját indulási készségével találkoztak. – Die externen Einladungen trafen somit auf eine eigene magyarische Bereitschaft zum Aufbruch.
105. Csak a külső hívás és a belső készség találkozása indította be a mozgást. – Erst das Zusammentreffen von äußerem Ruf und innerer Bereitschaft setzte die Bewegung in Gang.
106. A magyarok nem idegen politika passzív tárgyai, hanem aktív cselekvők voltak. – Die Magyaren waren keine passiven Objekte fremder Politik, sondern aktive Akteure.
107. A szövetségi ajánlatokat saját céljaikra használták fel. – Sie nutzten die Bündnisangebote für ihre eigenen Zwecke.
108. Ezt az aktív szerepet a külső hívások értelmezésekor mindig figyelembe kell venni. – Diese aktive Rolle ist bei der Deutung der externen Einladungen stets mitzudenken.
109. Egy másik fontos szempont a szövetségi hadjáratok felderítő funkciója. – Ein weiterer wichtiger Aspekt ist die Erkundungsfunktion der Bündnisfeldzüge.
110. Az idegen háborúkban való részvételük révén a magyarok alaposan megismerték a Kárpát-medencét. – Durch ihre Teilnahme an fremden Kriegen lernten die Magyaren das Karpatenbecken gründlich kennen.
111. Felderítették az utakat, a folyami átkelőket és a Kárpátok hágóit. – Sie erkundeten die Wege, die Flussübergänge und die Pässe der Karpaten.
112. Értesültek az ott honos hatalmak erejéről és gyengeségéről. – Sie erfuhren von der Stärke und Schwäche der dort ansässigen Mächte.
113. Saját szemükkel látták a föld termékenységét és állattenyésztésre való alkalmasságát. – Sie sahen mit eigenen Augen die Fruchtbarkeit des Landes und seine Eignung für die Viehzucht.
114. Ezek az ismeretek felbecsülhetetlen értékűek voltak a későbbi honfoglalás szempontjából. – Diese Kenntnisse waren für die spätere Landnahme von unschätzbarem Wert.
115. Egy nép, amely már ismerte az országot, sokkal jobban meg tudta tervezni annak meghódítását. – Ein Volk, das ein Land bereits kannte, konnte seine Eroberung weit besser planen.
116. A szövetségi hadjáratok így a honfoglalás nem szándékolt előkészítéseként hatottak. – Die Bündnisfeldzüge wirkten somit wie eine unfreiwillige Vorbereitung der Landnahme.
117. Az ismeretlen földet ismerős térré változtatták. – Sie verwandelten das unbekannte Land in einen vertrauten Raum.
118. Ebből az ismerősségből fakadt a célzott birtokbavétel lehetősége. – Aus dieser Vertrautheit erwuchs die Möglichkeit der gezielten Inbesitznahme.
119. A külső hívások így duplán járultak hozzá a honfoglaláshoz. – Die externen Einladungen trugen damit doppelt zur Landnahme bei.
120. Egyrészt gyengítették a Kárpát-medencében viaskodó hatalmakat. – Zum einen schwächten sie die im Karpatenbecken ringenden Mächte.
121. Másrészt megszerezték a magyaroknak a szükséges helyismeretet. – Zum anderen verschafften sie den Magyaren die nötige Ortskenntnis.
122. A két hatás együtt egyengette az utat a tartós megtelepedés felé. – Beide Wirkungen zusammen ebneten den Weg zur dauerhaften Niederlassung.
123. Különösen a Morva Birodalom gyengülése bizonyult messze hatónak. – Besonders die Schwächung des Mährerreiches erwies sich als folgenreich.
124. A Nagymorva Birodalom volt a leghatalmasabb versenytárs a Kárpát-medencei uralomért. – Das Großmährische Reich war der mächtigste Konkurrent um die Herrschaft im Karpatenbecken.
125. Az Arnulf oldalán folytatott hadjáratok révén a magyarok hozzájárultak annak hanyatlásához. – Durch die Feldzüge an der Seite Arnulfs trugen die Magyaren zu seinem Niedergang bei.
126. Szvatopluk halála után a birodalom belső csatározásokban szétesett. – Nach dem Tod Swatopluks zerfiel das Reich in innere Streitigkeiten.
127. A meggyengült utódok keveset tudtak szembeszegezni a magyar rohammal. – Die geschwächten Nachfolger konnten dem magyarischen Ansturm wenig entgegensetzen.
128. Így a magyarok a honfoglalásukkor egy nagyrészt megfosztott hatalmú ellenfelet találtak. – So fanden die Magyaren bei ihrer Landnahme einen weitgehend entmachteten Gegner vor.
129. Arnulf külső hívása így előkészítette a talajt a hódításhoz. – Die externe Einladung Arnulfs hatte somit den Boden für die Eroberung bereitet.
130. Az okok e láncolata rávilágít a politikai döntések nem szándékolt következményeire. – Diese Verkettung von Ursachen verdeutlicht die ungewollten Folgen politischer Entscheidungen.
131. Arnulf behívta a magyarokat, hogy gyengítse Morvaországot, és ezzel megteremtette a honfoglalásuk feltételét. – Arnulf rief die Magyaren, um Mähren zu schwächen, und schuf damit die Voraussetzung für ihre Landnahme.
132. VI. Leó behívta a magyarokat, hogy legyőzze Bulgáriát, és ezzel kiváltotta az Etelközből való elűzésüket. – Leon VI. rief die Magyaren, um Bulgarien zu schlagen, und löste damit ihre Vertreibung aus Etelköz aus.
133. Mindkét esetben a hívások olyan következményekhez vezettek, amelyeket kezdeményezőik nem szándékoztak. – In beiden Fällen führten die Einladungen zu Folgen, die ihre Urheber nicht beabsichtigt hatten.
134. Ezek a nem szándékolt következmények a történelmi folyamatok sajátosságai közé tartoznak. – Diese unbeabsichtigten Folgen gehören zu den Eigentümlichkeiten historischer Vorgänge.
135. Megmutatják, mennyire eltérhet a szándék és az eredmény. – Sie zeigen, wie eng Absicht und Ergebnis auseinanderfallen können.
136. A magyarok végül az idegen szövetségi politika valódi haszonélvezőinek bizonyultak. – Die Magyaren erwiesen sich am Ende als die eigentlichen Nutznießer der fremden Bündnispolitik.
137. Olyan országot szereztek, amelyet a meghívó hatalmak akaratlanul engedtek át nekik. – Sie gewannen ein Land, das ihnen die einladenden Mächte unbeabsichtigt überließen.
138. A magyar hagyomány a maga módján értelmezte ezeket az összefüggéseket. – Die ungarische Überlieferung hat diese Zusammenhänge auf ihre Weise gedeutet.
139. A magyarok cselességét és rátermettségét hangsúlyozta az ország megszerzésében. – Sie betonte die List und Tüchtigkeit der Magyaren bei der Erlangung des Landes.
140. Egy híres legenda mesél az ország megvásárlásáról egy ravasz ügylet révén. – Eine berühmte Legende erzählt vom Erwerb des Landes durch ein listiges Geschäft.
141. Ezen elbeszélés szerint a magyarok egy fehér lovat küldtek ajándékba a morva fejedelemnek. – Nach dieser Erzählung sandten die Magyaren dem mährischen Fürsten ein weißes Pferd als Geschenk.
142. Cserébe az ország földjét, füvét és vizét kérték. – Im Gegenzug erbaten sie sich Erde, Gras und Wasser des Landes.
143. A fejedelem megadta ezt, anélkül hogy átlátta volna a szimbolikus jelentést. – Der Fürst gewährte dies, ohne die symbolische Bedeutung zu durchschauen.
144. A magyarok a ló elfogadását az ország eladásaként értelmezték. – Die Magyaren deuteten die Annahme des Pferdes als Verkauf des Landes.
145. Ezen az alapon formáltak igényt az egész területre. – Auf dieser Grundlage erhoben sie Anspruch auf das gesamte Gebiet.
146. A fehér ló e legendája bizonyára nem történelmi tény. – Diese Legende vom weißen Pferd ist gewiss keine historische Tatsache.
147. Azt az elképzelést tükrözi azonban, hogy a földet jogszerű módon szerezték meg. – Sie spiegelt jedoch die Vorstellung wider, dass das Land auf rechtmäßige Weise erworben wurde.
148. Az ilyen elbeszélések a honfoglalás legitimálását szolgálták. – Solche Erzählungen dienten der Legitimierung der Landnahme.
149. Azt kellett megmutatniuk, hogy a magyarok nem csupán elrabolták, hanem megszerezték a földet. – Sie sollten zeigen, dass die Magyaren das Land nicht bloß geraubt, sondern erworben hatten.
150. A külső hívások jól illeszkedtek ebbe a belső értelmezésbe. – Die externen Einladungen fügten sich gut in diese Selbstdeutung ein.
151. Mert ha idegen uralkodók hívták a magyarokat, akkor jövetelük jogosnak tűnt. – Denn wenn fremde Herrscher die Magyaren riefen, so erschien ihr Kommen als berechtigt.
152. A hívás igazoló hátteret kölcsönzött a Kárpát-medencei jelenlétüknek. – Die Einladung verlieh ihrer Anwesenheit im Karpatenbecken einen rechtfertigenden Hintergrund.
153. E tekintetben a külső hívásoknak ideológiai jelentőségük is volt. – In dieser Hinsicht hatten die externen Einladungen auch eine ideologische Bedeutung.
154. A honfoglalás utólagos igazolására lehetett felhasználni őket. – Sie konnten zur nachträglichen Rechtfertigung der Landnahme herangezogen werden.
155. A modern kutatás elválasztja ezt az ideológiai funkciót a történelmi valóságtól. – Die moderne Forschung trennt diese ideologische Funktion von der historischen Realität.
156. Nüanszoltan kérdez rá a szövetségek tényleges lefolyására és jelentőségére. – Sie fragt nüchtern nach dem tatsächlichen Verlauf und der Bedeutung der Bündnisse.
157. Ennek során a külső hívásokról árnyalt kép alakul ki. – Dabei ergibt sich ein differenziertes Bild der externen Einladungen.
158. Nem képezték a honfoglalás egyedüli okát, de nem is voltak puszta ürügyek. – Sie waren weder die alleinige Ursache der Landnahme noch ein bloßer Vorwand.
159. Valóságos tényezőt jelentettek, amely más erőkkel kölcsönhatásban működött. – Sie waren ein realer Faktor, der im Zusammenspiel mit anderen Kräften wirkte.
160. Jelentőségük mindenekelőtt az ellenfelek felderítésében és gyengítésében rejlett. – Ihre Bedeutung lag vor allem in der Erkundung und der Schwächung der Gegner.
161. Ehhez járult kiváltó hatásuk a bolgár-bizánci háború esetében. – Hinzu kam ihre auslösende Wirkung im Fall des bulgarisch-byzantinischen Krieges.
162. Összességükben felgyorsították és irányították a magyarok nyugati vándorlását. – In ihrer Gesamtheit beschleunigten und lenkten sie die Westwanderung der Magyaren.
163. A külső hívások nélkül a vándorlás esetleg más lefolyást vett volna. – Ohne die externen Einladungen hätte die Wanderung möglicherweise einen anderen Verlauf genommen.
164. Konkrét irányt és konkrét alkalmat adtak a nyugat felé tartó általános mozgásnak. – Sie gaben der allgemeinen Bewegung nach Westen eine konkrete Richtung und einen konkreten Anlass.
165. Ebben az értelemben az események elengedhetetlen részét képezték. – In diesem Sinne waren sie ein unverzichtbarer Bestandteil des Geschehens.
166. Összegzésképpen megállapítható, hogy a külső hívások a magyarokat többször is nyugatra hívták. – Zusammenfassend lässt sich festhalten, dass die externen Einladungen die Magyaren mehrfach nach Westen riefen.
167. A Keleti Frank Birodalom Arnulf alatt segítségül hívta őket a Morva Birodalom ellen. – Das Ostfränkische Reich unter Arnulf rief sie gegen das Mährerreich zu Hilfe.
168. A Bizánci Birodalom VI. Leó alatt segítségül hívta őket a Bolgár Birodalom ellen. – Das Byzantinische Reich unter Leon VI. rief sie gegen das Bulgarische Reich.
169. Mindkét esetben a magyarokat katonai szövetségesként vetették be. – In beiden Fällen wurden die Magyaren als militärische Bundesgenossen eingesetzt.
170. Ezek a szövetségek zsákmányt, helyismeretet és jövendő ellenfeleik gyengülését hozták számukra. – Diese Bündnisse verschafften ihnen Beute, Ortskenntnis und die Schwächung ihrer künftigen Gegner.
171. Ugyanakkor nem szándékolt következményekkel járó konfliktusokba sodorták a magyarokat. – Zugleich verwickelten sie die Magyaren in Konflikte mit unbeabsichtigten Folgen.
172. A bizánci szövetség a besenyő bosszún keresztül az Etelközből való elűzéshez vezetett. – Das byzantinische Bündnis führte über die petschenegische Vergeltung zur Vertreibung aus Etelköz.
173. Arnulf hívása hozzájárult a Morva Birodalom gyengüléséhez, és ezzel a honfoglalás megkönnyítéséhez. – Die Einladung Arnulfs trug zur Schwächung des Mährerreiches und damit zur Erleichterung der Landnahme bei.
174. A külső hívások eközben mindig kölcsönhatásban hatottak a vándorlás többi okával. – Die externen Einladungen wirkten dabei stets im Zusammenspiel mit den übrigen Ursachen der Wanderung.
175. Nem képezték az egyedüli okot, hanem egy irányító és felgyorsító tényezőt jelentettek. – Sie waren keine alleinige Ursache, sondern ein lenkender und beschleunigender Faktor.
176. A magyarok saját érdekükből követték a hívásokat, és saját céljaikra használták fel azokat. – Die Magyaren folgten den Einladungen aus eigenem Interesse und nutzten sie für ihre Zwecke.
177. Egyszerre voltak eszközök és önálló szereplők a nagyhatalmak konfliktusaiban. – Sie waren zugleich Werkzeug und eigenständiger Akteur in den Konflikten der Großmächte.
178. A magyar hagyomány a hívásokat később a honfoglalás igazolásaként értelmezte. – Die ungarische Überlieferung deutete die Einladungen später als Rechtfertigung der Landnahme.
179. A modern kutatás egy realitáson alapuló, de árnyaltan értékelendő tényezőt lát bennük. – Die moderne Forschung sieht in ihnen einen realen, aber differenziert zu bewertenden Faktor.
180. Így a külső hívások alapvető láncszemnek bizonyulnak a magyar honfoglaláshoz vezető események sorában. – So erweisen sich die externen Einladungen als ein wesentliches Glied in der Kette der Ereignisse, die zur ungarischen Landnahme führten.
(aufklappen)magyar
1. A különféle okok között, amelyek a magyarok nyugati vándorlásához és végül a Kárpát-medencei honfoglaláshoz vezettek, az úgynevezett külső hívások külön helyet foglalnak el.
2. Ezzel a fogalommal a kutatás azokat az alkalmakat jelöli, amikor idegen hatalmak kívülről hívták a magyarokat a Kárpát-medencébe és Közép-Európába.
3. Ezek a nyugatra való hívások többnyire olyan szövetségek keretében történtek, amelyeket idegen uralkodók kötöttek a magyarokkal saját ellenségeik ellen.
4. A magyarokat eközben katonai segédcsapatokként toborozták, és befonták őket idegen konfliktusokba.
5. Ily módon saját tapasztalatból ismerték meg a Kárpát-medencét és annak szomszédos országait, mielőtt ott tartósan megtelepedtek volna.
6. A külső hívások ezért a honfoglalás fontos, bár gyakran alábecsült tényezőjét képezik.
7. Jelentőségük csak Közép-Európa 9. századi politikai helyzetéből érthető meg.
8. A Kárpát-medence és környéke ebben az időben vitatott határvidéket képezett több hatalom között.
9. Nyugaton a Keleti Frank Birodalom terült el, Nagy Károly felbomlott Frank Birodalmának keleti része.
10. Délen az Első Bolgár Birodalom feküdt, egy feltörekvő hatalom a Balkánon.
11. Délkeleten a Bizánci Birodalom befolyása egészen a Dunáig terjedt.
12. Magában a Kárpát-medencében a Morva Birodalom, más néven Nagymorávia létezett mint jelentős szláv hatalom.
13. Ezek a hatalmak egymással viaskodtak a supremacyért, a határokért és a befolyásért.
14. A rivalizáló érdekek e hálójában a magyarok üdvözlendő szövetségesekként jelentek meg.
15. Lovas seregeik rendkívül ütőképesnek és mozgékonynak számítottak.
16. Az az uralkodó, aki az oldalára állította a magyarokat, hatalmas katonai előnyre tett szert.
17. Így a magyarokat többször is megkörnyékezték szövetségesként különböző oldalakról.
18. Ezek a szövetségi ajánlatok képezték azokat a külső hívásokat, amelyek a magyarokat nyugatra vezették.
19. Az egyik legkorábbi ilyen hívás a Keleti Frank Birodalom részéről történt.
20. Az 862-es évben állítólag a magyarok először törtek be a Keleti Frank Birodalom területére.
21. Ez a betörés esetleg összefüggésben állt a birodalom belső konfliktusaival.
22. Német Lajos királynak fia, Karlmann lázadásával kellett megküzdenie.
23. Karlmann szövetséget kötött a morva fejjedelemmel, Rasztiszlavval apja ellen.
24. Ebben a konfliktusban a magyarokat az egyik fél segédcsapatiként vonhatták be.
25. A források helyzete erről a korai eseményről azonban hiányos és bizonytalan.
26. Biztosnak tűnik, hogy a magyarok már a tényleges honfoglalás előtt be voltak vonva közép-európai konfliktusokba.
27. Ezek a korai kapcsolatok megismertették velük a Kárpát-medencei viszonyokat.
28. Értesültek a föld termékenységéről és az ott küzdő hatalmak gyengeségéről.
29. Az ilyen ismereteknek jelentős súlya volt a későbbi honfoglalási döntés szempontjából.
30. Egy különösen messze ható hívás érkezett a Keleti Frank Birodalomból, Karintiai Arnulf királytól.
31. Arnulf elszánt küzdelmet folytatott a Morva Birodalom ellen, Szvatopluk fejedelem alatt.
32. A Nagymorva Birodalom Szvatopluk alatt jelentős hatalommá fejlődött.
33. Veszélyeztette a keleti frank érdekeket a Duna-vidéken és a Kárpát-medencében.
34. E hatalmas ellenfél legyőzése érdekében Arnulf szövetségeseket keresett.
35. Az 892-es évben segítségül hívta a magyarokat a morvák ellen.
36. A magyarok követték ezt a hívást, és a Morva Birodalom ellen vonultak.
37. A keleti frank csapatokkal együtt elpusztították a morva területet.
38. Ez a hadjárat mélyen bevezette a magyarokat a Kárpát-medencébe.
39. Ennek során közvetlen közelről ismerték meg az országot és annak adottságait.
40. Egyúttal hozzájárultak a Morva Birodalom gyengüléséhez, amely kevéssel később összeomlott.
41. Arnulf hívása így jelentős lépésnek bizonyult a honfoglaláshoz vezető úton.
42. Gyengítette a magyarok egyik fő versenytársát a Kárpát-medencei uralomért folytatott küzdelemben.
43. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette a magyarok számára a föld előnyeit.
44. A későbbi magyar hagyomány élesen elítélte Arnulfot ezért a hívásért.
45. Azrótta fel neki, hogy a magyarok behívásával maga okozta az ország későbbi elvesztését.
46. Ebben az értelmezésben Arnulf hívása végzetes hibaként jelenik meg.
47. A magyarok szempontjából viszont üdvözlendő alkalom volt.
48. Megnyitotta számukra a hozzáférést egy olyan országhoz, amely hamarosan az új hazájuknak bizonyult.
49. A leginkább ismert külső hívás a Bizánci Birodalomtól származott.
50. VI. Bölcs Leó bizánci császár háborút folytatott a Bolgár Birodalom ellen.
51. Simeon bolgár uralkodó fellázadt Bizánc ellen, és fenyegette annak határait.
52. E veszélyes ellenfél legyőzése érdekében VI. Leó szövetségeseket keresett.
53. Választása a magyarokra esett, akik a Dunán túl, Etelközben tartózkodtak.
54. Az 894-es vagy 895-ös évben Bizánc szövetséget kötött a magyarokkal Bulgária ellen.
55. A bizánci flotta segített a magyaroknak átkelni a Dunán.
56. Erre a magyarok Árpád egyik fiának vezetésével betörtek Bulgáriába.
57. Több súlyos vereséget mértek a bolgárokra, és elpusztították az országukat.
58. Simeon kénytelen volt először békét kérni Bizánctól.
59. Ez a hadjárat ismét megmutatja, hogyan használták a magyarokat idegen hatalmak eszközéül.
60. Bizánc kihasználta katonai erejüket, hogy legyőzze saját ellenfelét.
61. E szövetség következményei azonban magukra a magyarokra nézve súlyosak lettek.
62. Bolgár Simeon bosszút forralt az elszenvedett vereségekért.
63. A maga részéről szövetséget kötött a besenyőkkel a magyarok ellen.
64. Míg a magyar sereg Bulgáriában harcolt, a besenyők rátörtek a védtelen Etelközre.
65. Elpusztították a hátrahagyott szállásokat, és súlyos veszteségeket okoztak.
66. Ez a megsemmisítő csapás a hazájukban érte a magyarokat, miközben seregük távol volt.
67. A lerrombolt Etelközbe való visszatérés lehetetlenné tette a további maradást.
68. Így a bizánci szövetség közvetve hozzájárult a magyarok végleges indulásához.
69. A Bulgária elleni hadjáratot és annak következményeit sokan a honfoglalás közvetlen kiváltó okának tekintik.
70. A bizánci császár külső hívása így több lépcsőben a nyugati vándorláshoz vezetett.
71. Ennél a példánál megmutatkozik a külső hívások felemás jellege.
72. Egyrészt új lehetőségeket és zsákmányszerzési alkalmakat nyitottak meg a magyarok előtt.
73. Másrészt olyan konfliktusokba sodorták a magyarokat, amelyek következményeit nem uralták teljesen.
74. A bizánci szövetség katonai dicsőséget hozott számukra, de besenyő bosszút is.
75. Ez a bosszú viszont kényszerítette őket eddigi hazájuk elhagyására.
76. A külső hívások így olyan tényezők voltak, amelyek mozgásba lendítették és nyugat felé terelték a magyarokat.
77. Eközben nem elszigetelten hatottak, hanem a vándorlás többi okával kölcsönhatásban.
78. A besenyő nyomás, a kazár gyengeség és a külső hívások egymásba kapcsolódtak.
79. Együttesen hozták létre azt a konstellációt, amely a honfoglaláshoz vezetett.
80. Tanulságos közelebbről megvizsgálni a külső hívások általános mintázatát.
81. A sztyeppei népek segédcsapatként való felfogadása elterjedt gyakorlat volt az akkori világban.
82. Mind Bizánc, mind a közép-európai hatalmak igénybe vettek ilyen szövetségeket.
83. A sztyeppei lovas népek kiváló harcosoknak számítottak, akiknek bevetése eldönthette a háborúk kimenetelét.
84. Cserébe a sztyeppei népek zsákmányt, adót vagy politikai elismerést kaptak.
85. Ennek a gyakorlatnak hosszú hagyománya volt, amely egészen az ókorig nyúlt vissza.
86. Már a Római Birodalom is foederatiként szolgálatába fogadott idegen népeket.
87. Bizánc folytatta ezt a hagyományt, és a szövetségi diplomácia kifinomult rendszerét tartotta fenn.
88. A magyarok beilleszkedtek ebbe a rendszerbe, mielőtt maguk is önálló hatalommá váltak volna.
89. VII. Konstantin „A birodalom kormányzásáról” című műve betekintést nyújt ebbe a bizánci szövetségi politikába.
90. Részletesen tárgyalja a különböző sztyeppei népekhez fűződő kapcsolatokat.
91. Ennek során világossá válik, hogyan próbálta Bizánc egymás ellen kijátszani a népeket.
92. A besenyőkre például a magyarok és a bolgárok elleni ellensúlyként tekintett Bizánc.
93. Ez az egyensúlyi politika határozta meg a kapcsolatokat az egész sztyeppei térségben.
94. A magyarok éppúgy be voltak vonva ebbe a diplomáciai játékba, mint a szomszédjaik.
95. Egyszerre voltak eszközök és szereplők a nagyhatalmak konfliktusaiban.
96. Ez a kettős szerep jellemzi helyzetüket a honfoglalás előtti időszakban.
97. A külső hívások értékelésekor módszertani óvatosságra van szükség.
98. A források az eseményeket gyakran a meghívó hatalmak szemszögéből írják le.
99. A bizánci források a császár szerepét hangsúlyozzák, a frankok Arnulf szerepét.
100. A magyarok saját kezdeményezése háttérbe szorul ezekben az ábrázolásokban.
101. Téves lenne azonban a magyarokat saját akarat nélküli, egyszerű zsoldosoknak tekinteni.
102. Azért követték a hívásokat, mert azok megfeleltek saját érdekeiknek.
103. A zsákmány, az elismerés és az új területek felderítése vonzó célok voltak számukra.
104. A külső hívások így a magyarok saját indulási készségével találkoztak.
105. Csak a külső hívás és a belső készség találkozása indította be a mozgást.
106. A magyarok nem idegen politika passzív tárgyai, hanem aktív cselekvők voltak.
107. A szövetségi ajánlatokat saját céljaikra használták fel.
108. Ezt az aktív szerepet a külső hívások értelmezésekor mindig figyelembe kell venni.
109. Egy másik fontos szempont a szövetségi hadjáratok felderítő funkciója.
110. Az idegen háborúkban való részvételük révén a magyarok alaposan megismerték a Kárpát-medencét.
111. Felderítették az utakat, a folyami átkelőket és a Kárpátok hágóit.
112. Értesültek az ott honos hatalmak erejéről és gyengeségéről.
113. Saját szemükkel látták a föld termékenységét és állattenyésztésre való alkalmasságát.
114. Ezek az ismeretek felbecsülhetetlen értékűek voltak a későbbi honfoglalás szempontjából.
115. Egy nép, amely már ismerte az országot, sokkal jobban meg tudta tervezni annak meghódítását.
116. A szövetségi hadjáratok így a honfoglalás nem szándékolt előkészítéseként hatottak.
117. Az ismeretlen földet ismerős térré változtatták.
118. Ebből az ismerősségből fakadt a célzott birtokbavétel lehetősége.
119. A külső hívások így duplán járultak hozzá a honfoglaláshoz.
120. Egyrészt gyengítették a Kárpát-medencében viaskodó hatalmakat.
121. Másrészt megszerezték a magyaroknak a szükséges helyismeretet.
122. A két hatás együtt egyengette az utat a tartós megtelepedés felé.
123. Különösen a Morva Birodalom gyengülése bizonyult messze hatónak.
124. A Nagymorva Birodalom volt a leghatalmasabb versenytárs a Kárpát-medencei uralomért.
125. Az Arnulf oldalán folytatott hadjáratok révén a magyarok hozzájárultak annak hanyatlásához.
126. Szvatopluk halála után a birodalom belső csatározásokban szétesett.
127. A meggyengült utódok keveset tudtak szembeszegezni a magyar rohammal.
128. Így a magyarok a honfoglalásukkor egy nagyrészt megfosztott hatalmú ellenfelet találtak.
129. Arnulf külső hívása így előkészítette a talajt a hódításhoz.
130. Az okok e láncolata rávilágít a politikai döntések nem szándékolt következményeire.
131. Arnulf behívta a magyarokat, hogy gyengítse Morvaországot, és ezzel megteremtette a honfoglalásuk feltételét.
132. VI. Leó behívta a magyarokat, hogy legyőzze Bulgáriát, és ezzel kiváltotta az Etelközből való elűzésüket.
133. Mindkét esetben a hívások olyan következményekhez vezettek, amelyeket kezdeményezőik nem szándékoztak.
134. Ezek a nem szándékolt következmények a történelmi folyamatok sajátosságai közé tartoznak.
135. Megmutatják, mennyire eltérhet a szándék és az eredmény.
136. A magyarok végül az idegen szövetségi politika valódi haszonélvezőinek bizonyultak.
137. Olyan országot szereztek, amelyet a meghívó hatalmak akaratlanul engedtek át nekik.
138. A magyar hagyomány a maga módján értelmezte ezeket az összefüggéseket.
139. A magyarok cselességét és rátermettségét hangsúlyozta az ország megszerzésében.
140. Egy híres legenda mesél az ország megvásárlásáról egy ravasz ügylet révén.
141. Ezen elbeszélés szerint a magyarok egy fehér lovat küldtek ajándékba a morva fejedelemnek.
142. Cserébe az ország földjét, füvét és vizét kérték.
143. A fejedelem megadta ezt, anélkül hogy átlátta volna a szimbolikus jelentést.
144. A magyarok a ló elfogadását az ország eladásaként értelmezték.
145. Ezen az alapon formáltak igényt az egész területre.
146. A fehér ló e legendája bizonyára nem történelmi tény.
147. Azt az elképzelést tükrözi azonban, hogy a földet jogszerű módon szerezték meg.
148. Az ilyen elbeszélések a honfoglalás legitimálását szolgálták.
149. Azt kellett megmutatniuk, hogy a magyarok nem csupán elrabolták, hanem megszerezték a földet.
150. A külső hívások jól illeszkedtek ebbe a belső értelmezésbe.
151. Mert ha idegen uralkodók hívták a magyarokat, akkor jövetelük jogosnak tűnt.
152. A hívás igazoló hátteret kölcsönzött a Kárpát-medencei jelenlétüknek.
153. E tekintetben a külső hívásoknak ideológiai jelentőségük is volt.
154. A honfoglalás utólagos igazolására lehetett felhasználni őket.
155. A modern kutatás elválasztja ezt az ideológiai funkciót a történelmi valóságtól.
156. Nüanszoltan kérdez rá a szövetségek tényleges lefolyására és jelentőségére.
157. Ennek során a külső hívásokról árnyalt kép alakul ki.
158. Nem képezték a honfoglalás egyedüli okát, de nem is voltak puszta ürügyek.
159. Valóságos tényezőt jelentettek, amely más erőkkel kölcsönhatásban működött.
160. Jelentőségük mindenekelőtt az ellenfelek felderítésében és gyengítésében rejlett.
161. Ehhez járult kiváltó hatásuk a bolgár-bizánci háború esetében.
162. Összességükben felgyorsították és irányították a magyarok nyugati vándorlását.
163. A külső hívások nélkül a vándorlás esetleg más lefolyást vett volna.
164. Konkrét irányt és konkrét alkalmat adtak a nyugat felé tartó általános mozgásnak.
165. Ebben az értelemben az események elengedhetetlen részét képezték.
166. Összegzésképpen megállapítható, hogy a külső hívások a magyarokat többször is nyugatra hívták.
167. A Keleti Frank Birodalom Arnulf alatt segítségül hívta őket a Morva Birodalom ellen.
168. A Bizánci Birodalom VI. Leó alatt segítségül hívta őket a Bolgár Birodalom ellen.
169. Mindkét esetben a magyarokat katonai szövetségesként vetették be.
170. Ezek a szövetségek zsákmányt, helyismeretet és jövendő ellenfeleik gyengülését hozták számukra.
171. Ugyanakkor nem szándékolt következményekkel járó konfliktusokba sodorták a magyarokat.
172. A bizánci szövetség a besenyő bosszún keresztül az Etelközből való elűzéshez vezetett.
173. Arnulf hívása hozzájárult a Morva Birodalom gyengüléséhez, és ezzel a honfoglalás megkönnyítéséhez.
174. A külső hívások eközben mindig kölcsönhatásban hatottak a vándorlás többi okával.
175. Nem képezték az egyedüli okot, hanem egy irányító és felgyorsító tényezőt jelentettek.
176. A magyarok saját érdekükből követték a hívásokat, és saját céljaikra használták fel azokat.
177. Egyszerre voltak eszközök és önálló szereplők a nagyhatalmak konfliktusaiban.
178. A magyar hagyomány a hívásokat később a honfoglalás igazolásaként értelmezte.
179. A modern kutatás egy realitáson alapuló, de árnyaltan értékelendő tényezőt lát bennük.
180. Így a külső hívások alapvető láncszemnek bizonyulnak a magyar honfoglaláshoz vezető események sorában.
(aufklappen)német
1. Unter den verschiedenen Ursachen, die zur Westwanderung der Magyaren und schließlich zur Landnahme des Karpatenbeckens führten, nehmen die sogenannten externen Einladungen einen eigenen Platz ein.
2. Mit diesem Begriff bezeichnet die Forschung jene Anlässe, bei denen fremde Mächte die Magyaren von außen ins Karpatenbecken und nach Mitteleuropa riefen.
3. Diese Rufe nach Westen erfolgten zumeist im Rahmen von Bündnissen, die fremde Herrscher mit den Magyaren gegen ihre eigenen Feinde schlossen.
4. Die Magyaren wurden dabei als militärische Hilfstruppen angeworben und in fremde Konflikte hineingezogen.
5. Auf diese Weise lernten sie das Karpatenbecken und seine Nachbarländer aus eigener Anschauung kennen, bevor sie sich dort dauerhaft niederließen.
6. Die externen Einladungen sind daher ein wichtiger, wenn auch oft unterschätzter Faktor der Landnahme.
7. Ihre Bedeutung erschließt sich erst aus der politischen Lage Mitteleuropas im 9. Jahrhundert.
8. Das Karpatenbecken und seine Umgebung bildeten in dieser Zeit ein umkämpftes Grenzgebiet zwischen mehreren Mächten.
9. Im Westen erstreckte sich das Ostfränkische Reich, der östliche Teil des zerfallenen Frankenreiches Karls des Großen.
10. Im Süden lag das Erste Bulgarische Reich, eine aufstrebende Macht auf dem Balkan.
11. Im Südosten reichte der Einfluss des Byzantinischen Reiches bis an die Donau heran.
12. Im Karpatenbecken selbst bestand das Mährerreich, auch Großmähren genannt, als bedeutende slawische Macht.
13. Diese Mächte rangen miteinander um Vorherrschaft, Grenzen und Einfluss.
14. In diesem Geflecht konkurrierender Interessen erschienen die Magyaren als willkommene Bundesgenossen.
15. Ihre Reiterheere galten als außerordentlich schlagkräftig und beweglich.
16. Ein Herrscher, der die Magyaren auf seine Seite zog, gewann einen mächtigen militärischen Vorteil.
17. So wurden die Magyaren mehrfach von verschiedenen Seiten als Verbündete umworben.
18. Diese Bündnisangebote bildeten die externen Einladungen, die die Magyaren nach Westen führten.
19. Eine der frühesten dieser Einladungen erfolgte durch das Ostfränkische Reich.
20. Im Jahr 862 sollen Magyaren erstmals in das Gebiet des Ostfränkischen Reiches eingefallen sein.
21. Dieser Einfall steht möglicherweise im Zusammenhang mit den inneren Konflikten des Reiches.
22. König Ludwig der Deutsche hatte mit dem Aufstand seines Sohnes Karlmann zu kämpfen.
23. Karlmann verbündete sich mit dem mährischen Fürsten Rastislav gegen seinen Vater.
24. In diesem Konflikt könnten die Magyaren als Hilfstruppen einer der Parteien herangezogen worden sein.
25. Die Quellenlage zu diesem frühen Ereignis ist jedoch spärlich und unsicher.
26. Gesichert erscheint, dass die Magyaren bereits vor der eigentlichen Landnahme in mitteleuropäische Konflikte verwickelt waren.
27. Diese frühen Kontakte machten ihnen die Verhältnisse im Karpatenbecken vertraut.
28. Sie erfuhren von der Fruchtbarkeit des Landes und von der Schwäche der dort ringenden Mächte.
29. Solche Kenntnisse waren für die spätere Entscheidung zur Landnahme von erheblicher Bedeutung.
30. Eine besonders folgenreiche Einladung erging vom Ostfränkischen Reich unter König Arnulf von Kärnten.
31. Arnulf führte einen erbitterten Kampf gegen das Mährerreich unter Fürst Swatopluk.
32. Das Großmährische Reich hatte sich unter Swatopluk zu einer beträchtlichen Macht entwickelt.
33. Es bedrohte die ostfränkischen Interessen im Donauraum und im Karpatenbecken.
34. Um diesen mächtigen Gegner zu bezwingen, suchte Arnulf nach Verbündeten.
35. Im Jahr 892 rief er die Magyaren zu Hilfe gegen die Mährer.
36. Die Magyaren folgten diesem Ruf und zogen gegen das Mährerreich.
37. Gemeinsam mit den ostfränkischen Truppen verwüsteten sie das mährische Gebiet.
38. Dieser Feldzug führte die Magyaren tief in das Karpatenbecken hinein.
39. Sie lernten dabei das Land und seine Gegebenheiten aus nächster Nähe kennen.
40. Zugleich trugen sie zur Schwächung des Mährerreiches bei, das wenig später zusammenbrach.
41. Die Einladung Arnulfs erwies sich somit als ein bedeutsamer Schritt auf dem Weg zur Landnahme.
42. Sie schwächte einen der Hauptkonkurrenten der Magyaren um die Herrschaft im Karpatenbecken.
43. Zugleich machte sie den Magyaren die Vorzüge des Landes deutlich.
44. Die spätere ungarische Überlieferung hat Arnulf für diese Einladung scharf getadelt.
45. Sie warf ihm vor, durch den Ruf nach den Magyaren den späteren Verlust des Landes selbst verschuldet zu haben.
46. In dieser Deutung erscheint die Einladung Arnulfs als ein verhängnisvoller Fehler.
47. Aus der Sicht der Magyaren hingegen war sie eine willkommene Gelegenheit.
48. Sie eröffnet ihnen den Zugang zu einem Land, das sich bald als ihre neue Heimat erweisen sollte.
49. Die wohl bekannteste externe Einladung erging vom Byzantinischen Reich.
50. Der byzantinische Kaiser Leon VI., genannt der Weise, führte einen Krieg gegen das Bulgarische Reich.
51. Der bulgarische Herrscher Symeon hatte sich gegen Byzanz erhoben und bedrohte dessen Grenzen.
52. Um diesen gefährlichen Gegner zu bezwingen, suchte Leon VI. nach Verbündeten.
53. Seine Wahl fiel auf die Magyaren, die jenseits der Donau in Etelköz siedelten.
54. Im Jahr 894 oder 895 schloss Byzanz ein Bündnis mit den Magyaren gegen Bulgarien.
55. Die byzantinische Flotte half den Magyaren, die Donau zu überqueren.
56. Daraufhin fielen die Magyaren unter Führung eines Sohnes Árpáds in Bulgarien ein.
57. Sie fügten den Bulgaren mehere schwere Niederlagen zu und verwüsteten ihr Land.
58. Symeon sah sich gezwungen, zunächst um Frieden mit Byzanz nachzusuchen.
59. Dieser Feldzug zeigt erneut, wie die Magyaren als Werkzeug fremder Mächte eingesetzt wurden.
60. Byzanz nutzte ihre militärische Stärke, um den eigenen Gegner zu bezwingen.
61. Die Folgen dieses Bündnisses sollten jedoch für die Magyaren selbst gravierend sein.
62. Symeon von Bulgarien sann auf Rache für die erlittenen Niederlagen.
63. Er verbündete sich seinerseits mit den Petschenegen gegen die Magyaren.
64. Während das magyarische Heer in Bulgarien kämpfte, fielen die Petschenegen über das schutzlose Etelköz her.
65. Sie verwüsteten die zurückgebliebenen Siedlungen und richteten schwere Verluste an.
66. Dieser vernichtende Schlag traf die Magyaren in ihrer Heimat, während ihr Heer abwesend war.
67. Die Rückkehr in das zerstörte Etelköz machte ein weiteres Verbleiben unmöglich.
68. So trug das byzantinische Bündnis indirekt zum endgültigen Aufbruch der Magyaren bei.
69. Der Feldzug gegen Bulgarien und seine Folgen werden vielfach als unmittelbarer Auslöser der Landnahme angesehen.
70. Die externe Einladung des byzantinischen Kaisers führte somit über mehere Stufen zur Westwanderung.
71. An diesem Beispiel zeigt sich die zwiespältige Natur der externen Einladungen.
72. Einerseits eröffneten sie den Magyaren neue Möglichkeiten und Beutezüge.
73. Andererseits verwickelten sie die Magyaren in Konflikte, deren Folgen sie nicht vollständig beherrschten.
74. Das byzantinische Bündnis brought ihnen militärischen Ruhm, aber auch die petschenegische Vergeltung.
75. Diese Vergeltung wiederum zwang sie zum Verlassen ihrer bisherigen Heimat.
76. Die externen Einladungen waren somit ein Faktor, der die Magyaren in Bewegung setzte und nach Westen lenkte.
77. Sie wirkten dabei nicht isoliert, sondern im Zusammenspiel mit den übrigen Ursachen der Wanderung.
78. Der petschenegische Druck, die khazarische Schwäche und die externen Einladungen griffen ineinander.
79. Gemeinsam ergaben sie jene Konstellation, die zur Landnahme führte.
80. Es ist aufschlussreich, das allgemeine Muster der externen Einladungen näher zu betrachten.
81. Die Anwerbung von Steppenvölkern als Hilfstruppen war in der damaligen Welt eine verbreitete Praxis.
82. Sowohl Byzanz als auch die mitteleuropäischen Mächte bedienten sich solcher Bündnisse.
83. Die Reitervölker der Steppe galten als hervorragende Kämpfer, deren Einsatz den Ausgang von Kriegen entscheiden konnte.
84. Im Gegenzug erhielten die Steppenvölker Beute, Tribut oder politische Anerkennung.
85. Diese Praxis hatte eine lange Tradition, die bis in die Antike zurückreichte.
86. Schon das Römische Reich hatte fremde Völker als Föderaten in seinen Dienst genommen.
87. Byzanz setzte diese Tradition fort und unterhielt ein ausgeklügeltes System der Bündnisdiplomatie.
88. Die Magyaren fügten sich in dieses System ein, bevor sie selbst zu einer eigenständigen Macht wurden.
89. Das Werk „De administrando imperio“ des Konstantin VII. gibt Einblick in diese byzantinische Bündnispolitik.
90. Es behandelt ausführlich die Beziehungen zu den verschiedenen Steppenvölkern.
91. Dabei wird deutlich, wie Byzanz die Völker gegeneinander auszuspielen suchte.
92. Die Petschenegen etwa wurden von Byzanz als Gegengewicht gegen die Magyaren und Bulgaren betrachtet.
93. Diese Politik des Gleichgewichts prägte die Beziehungen im gesamten Steppenraum.
94. Die Magyaren waren in dieses diplomatische Spiel ebenso eingebunden wie ihre Nachbarn.
95. Sie waren zugleich Werkzeug und Mitspieler in den Konflikten der Großmächte.
96. Diese Doppelrolle kennzeichnet ihre Stellung in der Zeit vor der Landnahme.
97. Bei der Bewertung der externen Einladungen ist methodische Vorsicht geboten.
98. Die Quellen schildern die Ereignisse oft aus der Sicht der einladenden Mächte.
99. Die byzantinischen Quellen betonen die Rolle des Kaisers, die fränkischen die Rolle Arnulfs.
100. Die Eigeninitiative der Magyaren tritt in diesen Darstellungen zurück.
101. Es wäre jedoch falsch, die Magyaren als bloße Söldner ohne eigenen Willen zu betrachten.
102. Sie folgten den Einladungen, weil diese ihren eigenen Interessen entsprachen.
103. Beute, Anerkennung und die Erkundung neuer Gebiete waren für sie attraktive Ziele.
104. Die externen Einladungen trafen somit auf eine eigene magyarische Bereitschaft zum Aufbruch.
105. Erst das Zusammentreffen von äußerem Ruf und innerer Bereitschaft setzte die Bewegung in Gang.
106. Die Magyaren waren keine passiven Objekte fremder Politik, sondern aktive Akteure.
107. Sie nutzten die Bündnisangebote für ihre eigenen Zwecke.
108. Diese aktive Rolle ist bei der Deutung der externen Einladungen stets mitzudenken.
109. Ein weiterer wichtiger Aspekt ist die Erkundungsfunktion der Bündnisfeldzüge.
110. Durch ihre Teilnahme an fremden Kriegen lernten die Magyaren das Karpatenbecken gründlich kennen.
111. Sie erkundeten die Wege, die Flussübergänge und die Pässe der Karpaten.
112. Sie erfuhren von der Stärke und Schwäche der dort ansässigen Mächte.
113. Sie sahen mit eigenen Augen die Fruchtbarkeit des Landes und seine Eignung für die Viehzucht.
114. Diese Kenntnisse waren für die spätere Landnahme von unschätzbarem Wert.
115. Ein Volk, das ein Land bereits kannte, konnte seine Eroberung weit besser planen.
116. Die Bündnisfeldzüge wirkten somit wie eine unfreiwillige Vorbereitung der Landnahme.
117. Sie verwandelten das unbekannte Land in einen vertrauten Raum.
118. Aus dieser Vertrautheit erwuchs die Möglichkeit der gezielten Inbesitznahme.
119. Die externen Einladungen trugen damit doppelt zur Landnahme bei.
120. Zum einen schwächten sie die im Karpatenbecken ringenden Mächte.
121. Zum anderen verschafften sie den Magyaren die nötige Ortskenntnis.
122. Beide Wirkungen zusammen ebneten den Weg zur dauerhaften Niederlassung.
123. Besonders die Schwächung des Mährerreiches erwies sich als folgenreich.
124. Das Großmährische Reich war der mächtigste Konkurrent um die Herrschaft im Karpatenbecken.
125. Durch die Feldzüge an der Seite Arnulfs trugen die Magyaren zu seinem Niedergang bei.
126. Nach dem Tod Swatopluks zerfiel das Reich in innere Streitigkeiten.
127. Die geschwächten Nachfolger konnten dem magyarischen Ansturm wenig entgegensetzen.
128. So fanden die Magyaren bei ihrer Landnahme einen weitgehend entmachteten Gegner vor.
129. Die externe Einladung Arnulfs hatte somit den Boden für die Eroberung bereitet.
130. Diese Verkettung von Ursachen verdeutlicht die ungewollten Folgen politischer Entscheidungen.
131. Arnulf rief die Magyaren, um Mähren zu schwächen, und schuf damit die Voraussetzung für ihre Landnahme.
132. Leon VI. rief die Magyaren, um Bulgarien zu schlagen, und löste damit ihre Vertreibung aus Etelköz aus.
133. In beiden Fällen führten die Einladungen zu Folgen, die ihre Urheber nicht beabsichtigt hatten.
134. Diese unbeabsichtigten Folgen gehören zu den Eigentümlichkeiten historischer Vorgänge.
135. Sie zeigen, wie eng Absicht und Ergebnis auseinanderfallen können.
136. Die Magyaren erwiesen sich am Ende als die eigentlichen Nutznießer der fremden Bündnispolitik.
137. Sie gewannen ein Land, das ihnen die einladenden Mächte unbeabsichtigt überließen.
138. Die ungarische Überlieferung hat diese Zusammenhänge auf ihre Weise gedeutet.
139. Sie betonte die List und Tüchtigkeit der Magyaren bei der Erlangung des Landes.
140. Eine berühmte Legende erzählt vom Erwerb des Landes durch ein listiges Geschäft.
141. Nach dieser Erzählung sandten die Magyaren dem mährischen Fürsten ein weißes Pferd als Geschenk.
142. Im Gegenzug erbaten sie sich Erde, Gras und Wasser des Landes.
143. Der Fürst gewährte dies, ohne die symbolische Bedeutung zu durchschauen.
144. Die Magyaren deuteten die Annahme des Pferdes als Verkauf des Landes.
145. Auf dieser Grundlage erhoben sie Anspruch auf das gesamte Gebiet.
146. Diese Legende vom weißen Pferd ist gewiss keine historische Tatsache.
147. Sie spiegelt jedoch die Vorstellung wider, dass das Land auf rechtmäßige Weise erworben wurde.
148. Solche Erzählungen dienten der Legitimierung der Landnahme.
149. Sie sollten zeigen, dass die Magyaren das Land nicht bloß geraubt, sondern erworben hatten.
150. Die externen Einladungen fügten sich gut in diese Selbstdeutung ein.
151. Denn wenn fremde Herrscher die Magyaren riefen, so erschien ihr Kommen als berechtigt.
152. Die Einladung verlieh ihrer Anwesenheit im Karpatenbecken einen rechtfertigenden Hintergrund.
153. In dieser Hinsicht hatten die externen Einladungen auch eine ideologische Bedeutung.
154. Sie konnten zur nachträglichen Rechtfertigung der Landnahme herangezogen werden.
155. Die moderne Forschung trennt diese ideologische Funktion von der historischen Realität.
156. Sie fragt nüchtern nach dem tatsächlichen Verlauf und der Bedeutung der Bündnisse.
157. Dabei ergibt sich ein differenziertes Bild der externen Einladungen.
158. Sie waren weder die alleinige Ursache der Landnahme noch ein bloßer Vorwand.
159. Sie waren ein realer Faktor, der im Zusammenspiel mit anderen Kräften wirkte.
160. Ihre Bedeutung lag vor allem in der Erkundung und der Schwächung der Gegner.
161. Hinzu kam ihre auslösende Wirkung im Fall des bulgarisch-byzantinischen Krieges.
162. In ihrer Gesamtheit beschleunigten und lenkten sie die Westwanderung der Magyaren.
163. Ohne die externen Einladungen hätte die Wanderung möglicherweise einen anderen Verlauf genommen.
164. Sie gaben der allgemeinen Bewegung nach Westen eine konkrete Richtung und einen konkreten Anlass.
165. In diesem Sinne waren sie ein unverzichtbarer Bestandteil des Geschehens.
166. Zusammenfassend lässt sich festhalten, dass die externen Einladungen die Magyaren mehrfach nach Westen riefen.
167. Das Ostfränkische Reich unter Arnulf rief sie gegen das Mährerreich zu Hilfe.
168. Das Byzantinische Reich unter Leon VI. rief sie gegen das Bulgarische Reich.
169. In beiden Fällen wurden die Magyaren als militärische Bundesgenossen eingesetzt.
170. Diese Bündnisse verschafften ihnen Beute, Ortskenntnis und die Schwächung ihrer künftigen Gegner.
171. Zugleich verwickelten sie die Magyaren in Konflikte mit unbeabsichtigten Folgen.
172. Das byzantinische Bündnis führte über die petschenegische Vergeltung zur Vertreibung aus Etelköz.
173. Die Einladung Arnulfs trug zur Schwächung des Mährerreiches und damit zur Erleichterung der Landnahme bei.
174. Die externen Einladungen wirkten dabei stets im Zusammenspiel mit den übrigen Ursachen der Wanderung.
175. Sie waren keine alleinige Ursache, sondern ein lenkender und beschleunigender Faktor.
176. Die Magyaren folgten den Einladungen aus eigenem Interesse und nutzten sie für ihre Zwecke.
177. Sie waren zugleich Werkzeug und eigenständiger Akteur in den Konflikten der Großmächte.
178. Die ungarische Überlieferung deutete die Einladungen später als Rechtfertigung der Landnahme.
179. Die moderne Forschung sieht in ihnen einen realen, aber differenziert zu bewertenden Faktor.
180. So erweisen sich die externen Einladungen als ein wesentliches Glied in der Kette der Ereignisse, die zur ungarischen Landnahme führten.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.