3.4 – A portyák célpontjai: Olaszország, Dél-Németország, Burgundia és azon túl – Ziele der Raubzüge: Italien, Süddeutschland, Burgund und darüber hinaus
1. A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése, mint kiindulási pont, döntő mértékben meghatározta a 10. századi magyar portyák célpontjait. – Die geographische Lage des Karpatenbeckens als Ausgangspunkt bestimmte maßgeblich die Ziele der ungarischen Raubzüge im 10. Jahrhundert.
2. A Pannon-síkságról lovas portyákkal elérhetők voltak Közép-Európa, Olaszország és a Nyugat gazdag országai. – Von der pannonischen Tiefebene aus waren die reichen Länder Mitteleuropas, Italiens und des Westens auf Reiterzügen erreichbar.
3. A magyarok nem véletlenszerűen választották ki célpontjaikat, hanem egy felismerhető logika alapján, figyelembe véve az ellenfelek gazdagságát, elérhetőségét és katonai gyengeségét. – Die Magyaren wählten ihre Ziele nicht zufällig, sondern nach einer erkennbaren Logik aus Reichtum, Erreichbarkeit und militärischer Schwäche der Gegner.
4. Három fő támadási irányt lehet megkülönböztetni: a nyugatot Dél-Németországgal és Burgundiával, a délt Olaszországgal, valamint a délkeletet a Balkánnal és Bizánccal. – Drei große Stoßrichtungen lassen sich unterscheiden: der Westen mit Süddeutschland und Burgund, der Süden mit Italien sowie der Südosten mit dem Balkan und Byzanz.
5. Dél-Németország volt a magyarok számára a legközelebbi és leggyakrabban megtámadott célterület. – Süddeutschland war für die Magyaren das nächstgelegene und am häufigsten heimgesuchte Zielgebiet.
6. Bajorország képezte a közvetlen nyugati szomszédságot, és így a betörések első áldozatát. – Bayern bildete die unmittelbare westliche Nachbarschaft und damit das erste Opfer der Einfälle.
7. A bajor határ az Enns és a Duna mentén a lovas seregek kedvelt bejárati kapujává vált. – Die bayerische Grenze an Enns und Donau wurde zum bevorzugten Eingangstor für die berittenen Scharen.
8. Már 900-ban magyar csapatok átkeltek az Enns folyón, és a bajor szívterületre hatoltak be, ahol fosztogattak. – Schon 900 überschritten ungarische Verbände die Enns und plünderten ins bayerische Kernland hinein.
9. A bajor kolostorok és püspöki székhelyek különösen kifizetődő célpontoknak számítottak, mivel ott koncentrálódtak a nemesfémek és az élelmiszer-készletek. – Die Klöster und Bischofssitze Bayerns galten als besonders lohnende Ziele, da sich dort Edelmetall und Vorräte konzentrierten.
10. A passaui egyházmegye és a Regensburg környéki régió ismételt nyomás alá került. – Das Bistum Passau und die Region um Regensburg gerieten wiederholt unter Druck.
11. 907-ben egy bajor sereg Pozsonynál vereséget szenvedett a magyaroktól. – 907 erlitt ein bayerisches Heer bei Pressburg eine vernichtende Niederlage gegen die Ungarn.
12. Ez a csata évtizedekre megnyitotta a magyarok előtt az utat nyugat felé, jelentős ellenállás nélkül. – Diese Schlacht öffnete den Magyaren für Jahrzehnte den Weg nach Westen ohne nennenswerten Widerstand.
13. Svábországot és a Lech és az Iller közötti területet ezt követően rendszeresen átszeltek. – Schwaben und das Gebiet zwischen Lech und Iller wurden in der Folge regelmäßig durchzogen.
14. Dél-Németország termékeny síkságai legelőt nyújtottak a magukkal vitt lovaknak, valamint állatállomány formájában zsákmányt is biztosítottak. – Die fruchtbaren Ebenen Süddeutschlands boten Weide für die mitgeführten Pferde und Beute in Form von Vieh.
15. Augsburgot, amely egy fontos útkereszteződésnél feküdt, többször is fenyegették és ostromolták. – Augsburg, an einer wichtigen Wegkreuzung gelegen, wurde mehrfach bedroht und belagert.
16. A lovas seregek Svábországon túl egészen a Rajna-vidékig és a Felső-Rajnáig nyomultak előre. – Über Schwaben hinaus stießen die Reiterscharen bis ins Rheinland und an den Oberrhein vor.
17. A konstanzai, strasbourgi és wormsi püspökségek a portyák hatókörébe tartoztak. – Die Bistümer Konstanz, Straßburg und Worms lagen im Bereich der Streifzüge.
18. Elzász, gazdag kolostoraival, mint például Murbach, vonzotta a magyar fosztogatókat. – Das Elsass mit seinen reichen Klöstern wie Murbach zog ungarische Plünderer an.
19. Szent Gallent 926-ban egy magyar csapat támadta meg, amit Ekkehard szerzetes feljegyzései örökítettek meg. – Sankt Gallen wurde 926 von einer ungarischen Schar heimgesucht, was durch die Aufzeichnungen des Mönchs Ekkehard überliefert ist.
20. A szerzetesek kincseikkel és kézirataikkal együtt egy erődített szigetre menekültek a Bodeni-tóban. – Die Mönche flüchteten mit ihren Schätzen und Handschriften auf eine befestigte Insel im Bodensee.
21. Az ilyen események azt mutatják, hogy a vallási intézmények kiemelt zsákmánycélpontoknak számítottak. – Solche Episoden zeigen, dass geistliche Einrichtungen als bevorzugte Beuteziele galten.
22. Közép-Németországban Szászország és Türingia is a magyarok tevékenységi körébe került. – Sachsen und Thüringen im mittleren Deutschland gerieten ebenfalls in den Aktionsradius der Magyaren.
23. 924-ben egy magyar haderő mélyen behatolt a szász területekre. – 924 fiel eine ungarische Streitmacht tief in sächsisches Gebiet ein.
24. Ezen betörés során állítólag egy előkelő magyar vezér I. Henrik fogságába esett. – Bei diesem Einfall geriet angeblich ein vornehmer ungarischer Anführer in Gefangenschaft Heinrichs I.
25. A fogoly kiváltása állítólag többéves fegyverszünethez és adófizetésekhez vezetett. – Die Auslösung dieses Gefangenen soll zu einem mehrjährigen Waffenstillstand und Tributzahlungen geführt haben.
26. Ezt a lélegzetvételnyi szünetet a Kelet-Frank Birodalom védelmi rendszerének kiépítésére használta fel. – Diese Atempause nutzte das Ostfränkische Reich zum Ausbau seiner Verteidigung.
27. Frankföld és a Main-vidék a nyugat felé haladó seregek útvonalán feküdt. – Franken und das Maingebiet lagen auf den Routen der weiter westwärts ziehenden Scharen.
28. Würzburg és Fulda a régió fenyegetett egyházi központjai közé tartozott. – Würzburg und Fulda zählten zu den bedrohten geistlichen Zentren der Region.
29. Dél-Németország fő célpontként való kiválasztása a régió közelségével és a Birodalom politikai széttagoltságával magyarázható. – Die Wahl Süddeutschlands als Hauptziel erklärt sich aus seiner Nähe und der politischen Zersplitterung des Reiches.
30. Amíg a kelet-frank hercegségek között viszály dúlt, nem volt összehangolt védekezés. – Solange die ostfränkischen Herzogtümer uneins waren, fehlte eine koordinierte Abwehr.
31. Burgundia és a Rhône-vidék egy másik, nyugaton fekvő, áhított célpontot jelentett. – Burgund und die Rhone-Region bildeten ein weiteres begehrtes Ziel im Westen.
32. Dél-Németországból a magyarok a Felső-Rajna-síkságon át nyugat és délnyugat felé vonultak. – Von Süddeutschland aus zogen die Magyaren über die oberrheinische Tiefebene nach Westen und Südwesten.
33. 917-ben és az azt követő években Lotaringiát és a Maasig terjedő területet sújtották a portyák. – 917 und in den folgenden Jahren wurden Lothringen und das Gebiet bis zur Maas heimgesucht.
34. Bázel 917-ben leégett, amint arról a korabeli krónikák beszámolnak. – Basel wurde 917 niedergebrannt, wie zeitgenössische Annalen berichten.
35. A völgyekkel és hágókkal tarkított Felső-Burgundia is a portyák célpontjává vált. – Das Hochburgund mit seinen Tälern und Pässen geriet in den Bereich der Raubzüge.
36. A Rhône természetes tengelyt jelentett, amely mentén a lovasok dél felé tudtak előrenyomulni. – Die Rhone bot eine natürliche Achse, entlang derer die Reiter nach Süden vordringen konnten.
37. 924-ben magyar seregek a Nyugati-Alpokon át a Rhône-völgybe nyomultak előre. – 924 stießen ungarische Scharen über die Westalpen bis ins Rhonetal vor.
38. Egyes hagyományok szerint e hadjárat során még a Pireneusok előhegyeit is átkelve Septimania felé tartottak. – Bei diesem Zug überquerten sie nach mancher Überlieferung sogar die Pyrenäen-Vorberge in Richtung Septimanien.
39. Ezzel a magyarok elérték dokumentált portyáik legdélibb nyugati pontját. – Damit erreichten die Magyaren den südlichsten Westpunkt ihrer dokumentierten Streifzüge.
40. Provence és a dél-franciaországi partvidék a elérhető terület szélén feküdt. – Die Provence und das südfranzösische Küstenland lagen am Rand des erreichbaren Raumes.
41. Burgundia kolostorai, szőlőtermesztése és kereskedelmi útjai miatt volt vonzó. – Burgund war attraktiv wegen seiner Klöster, seines Weinbaus und seiner Handelswege.
42. A cluny-i apátság és más gazdag alapítványok azonban többnyire a tényleges hatótávolságon kívül feküdtek. – Die Abtei Cluny und andere reiche Stiftungen lagen jedoch meist außerhalb der tatsächlichen Reichweite.
43. A nagy távolság miatt Burgundia ritkábban, de annál látványosabban vált a portyázók célpontjává. – Die große Entfernung machte Burgund zu einem seltener, aber spektakulär heimgesuchten Ziel.
44. Nyugat-Frankföldet szűkebb értelemben, a későbbi Franciaországot, többször is átszelte a hadsereg. – Westfranken im engeren Sinne, das spätere Frankreich, wurde mehrfach durchquert.
45. 937-ben a magyar csapatok mélyen behatoltak Nyugat-Frankföldre, egészen Aquitániáig. – 937 drangen ungarische Verbände tief nach Westfranken und bis nach Aquitanien vor.
46. A Champagne, a Loire-völgy és a Berry-vidék is átélte a lovasok áthaladását. – Die Champagne, das Loiretal und das Berry-Gebiet erlebten die Durchzüge der Reiter.
47. Reims és más püspöki városok veszélybe kerültek, környéküket pedig feldúlták. – Reims und andere Bischofsstädte wurden bedroht, ihre Umgebung verwüstet.
48. A késő karoling korszak nyugat-frank királyai túl gyengék voltak ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtsanak. – Die westfränkischen Könige der späten Karolingerzeit waren zu schwach für eine wirksame Abwehr.
49. Ez a politikai gyengeség magyarázza, miért vették célba távoli nyugati területeket is. – Diese politische Schwäche erklärt, warum auch entfernte westliche Ziele angesteuert wurden.
50. Észak-Olaszország Dél-Németország mellett a magyarok legfontosabb déli célterülete volt. – Norditalien war neben Süddeutschland das wichtigste südliche Zielgebiet der Magyaren.
51. Az út a Keleti-Alpokon át, Friuli és a velencei síkságon keresztül vezetett. – Der Weg führte über die Ostalpen, durch das Friaul und die venetische Tiefebene.
52. A Pó-síkság gazdag városaival nyitott terület volt, és könnyen átjárható. – Die Poebene mit ihren reichen Städten lag offen und war leicht zu durchreiten.
53. Már 899-ben megjelentek először a magyar lovasok Észak-Olaszországban. – Schon 899 erschienen ungarische Reiter erstmals in Oberitalien.
54. 899-ben a Brenta-folyónál vereséget mértek az olasz király, Berengár seregére. – 899 schlugen sie das Heer des italienischen Königs Berengar an der Brenta vernichtend.
55. Ez a korai csata megmutatta az olaszoknak a magyar lovas taktika fölényét. – Diese frühe Schlacht zeigte den Italienern die Überlegenheit der ungarischen Reitertaktik.
56. Pavia, a langobárd királyváros, visszatérő célponttá vált. – Pavia, die langobardische Königsstadt, wurde zum wiederkehrenden Ziel.
57. 924-ben a magyarok kifosztották és felgyújtották Paviát. – 924 wurde Pavia von den Magyaren geplündert und in Brand gesteckt.
58. A tűzvész során állítólag számos templom és a város nagy része megsemmisült. – Bei diesem Brand sollen zahlreiche Kirchen und ein großer Teil der Stadt zerstört worden sein.
59. A termékeny mezőkkel rendelkező Lombardia gazdag zsákmányt kínált állatállomány és élelmiszer-készletek formájában. – Die Lombardei mit ihren fruchtbaren Feldern bot reiche Beute an Vieh und Vorräten.
60. Milánó és a környező püspöki székhelyek a betörések hatókörébe tartoztak. – Mailand und die umliegenden Bischofssitze lagen im Bereich der Einfälle.
61. Velence és a lagúnavárosok vízparti elhelyezkedésüknek köszönhetően jobban védve voltak. – Venedig und die Lagunenstädte waren durch ihre Wasserlage besser geschützt.
62. 900-ban a magyarok mégis megpróbáltak betörni Velencébe, de a lagúna miatt kudarcot vallottak. – 900 versuchten die Magyaren dennoch, gegen Venedig vorzustoßen, scheiterten aber an der Lagune.
63. A velencei flotta visszaverte a csónakokon közeledő lovasokat. – Die venezianische Flotte schlug die auf Booten heranrückenden Reiter zurück.
64. Ez a magyar hadviselés vízzel szembeni korlátait mutatja. – Dies zeigt eine Grenze der ungarischen Kriegsweise gegenüber dem Wasser.
65. Közép-Olaszországot az Appennini-hágókon keresztül érték el, és a seregek tovább vonultak dél felé. – Mittelitalien wurde über die Apenninenpässe erreicht und zog die Scharen weiter südwärts.
66. Toszkána, valamint Lucca és Firenze környéke is megélte a magyarok áthaladását. – Die Toskana und das Gebiet um Lucca und Florenz erlebten ungarische Durchzüge.
67. 947-ben egy Taksony vezette hadtest egészen délig, Apúliáig nyomult előre. – 947 stieß ein Zug unter dem Anführer Taksony bis nach Apulien im Süden vor.
68. Így a magyarok tevékenységi körük az olasz félsziget csúcsáig terjedt. – Damit reichte der ungarische Aktionsradius bis an die Spitze der italienischen Halbinsel.
69. Maga Róma és a pápa birtoka a hatótávolság szélén feküdt. – Rom selbst und das Patrimonium des Papstes lagen am Rand der Reichweite.
70. Az olasz királyok többször is adót fizettek, hogy kiváltsák magukat a pusztítás alól. – Die italienischen Könige zahlten wiederholt Tribut, um Verschonung zu erkaufen.
71. I. Berengár még a belső riválisai ellen is a magyarokat használta szövetségesként. – Berengar I. bediente sich der Ungarn sogar als Verbündete gegen innere Rivalen.
72. A fosztogatás és a zsoldos szolgálat ilyen összekapcsolódása jellemző volt az olasz frontra. – Diese Verbindung von Plünderung und Söldnerdienst war typisch für die italienische Front.
73. Olaszország politikai széttagoltsága könnyű és jövedelmező célponttá tette az országot. – Die politische Zersplitterung Italiens machte das Land zu einem leichten und lohnenden Ziel.
74. A versengő trónkövetelők részben maguk hívták be a magyarokat az országba. – Konkurrierende Thronbewerber riefen die Magyaren teils selbst ins Land.
75. Így a zsákmányvadászat és a szövetségi politika sajátos módon összefonódott. – Damit verschränkten sich Beutezug und Bündnispolitik auf eigentümliche Weise.
76. Csehország és Morvaország alkották az északi szomszédokat, és hamar nyomás alá kerültek. – Böhmen und Mähren bildeten den nördlichen Nachbarn und gerieten früh unter Druck.
77. A morva birodalmat már maga a területfoglalás is szétzúzta. – Das mährische Reich war bereits durch die Landnahme selbst zerschlagen worden.
78. Csehország időnként adót fizetett a magyar fejedelmeknek. – Böhmen entrichtete zeitweise Tribut an die ungarischen Fürsten.
79. A cseh hercegek fizetésekkel és szövetségekkel próbáltak védelmet szerezni maguknak. – Die böhmischen Herzöge versuchten, sich durch Zahlungen und Bündnisse zu schützen.
80. Csehországon keresztül vezettek továbbá az utak Szászországba és Közép-Németországba. – Über Böhmen führten zudem Wege nach Sachsen und Mitteldeutschland.
81. Lengyelország és az északi szláv területek a tevékenységi kör peremén feküdtek. – Polen und die slawischen Gebiete im Norden lagen am Rand des Aktionsradius.
82. A sziléziai és kis-lengyel területeket alkalmanként átkutatták. – Die schlesischen und kleinpolnischen Räume wurden gelegentlich durchstreift.
83. Itt a zsákmány csekélyebb volt, mivel ezek a területek szegényebbek és ritkábban lakottak voltak. – Hier war die Beute geringer, da diese Gebiete ärmer und dünner besiedelt waren.
84. Ezért az északi és északkeleti célpontok másodlagosak maradtak. – Deshalb blieben die nördlichen und nordöstlichen Ziele zweitrangig.
85. A célpontok kiválasztásának logikája mindig a déli és nyugati, gazdagabb területeket részesítette előnyben. – Die Logik der Zielwahl bevorzugte stets die wohlhabenderen Räume des Südens und Westens.
86. A Balkán-félsziget és a Bizánci Birodalom alkották a délkeleti tevékenységi területet. – Die Balkanhalbinsel und das Byzantinische Reich bildeten den südöstlichen Aktionsraum.
87. A lovasok az Alsó-Duna mentén és a Száva folyó mentén haladtak délkelet felé. – Über die untere Donau und entlang der Save zogen die Reiter nach Südosten.
88. A Bolgár Birodalom korai és változékony ellenfél és partner volt egyaránt. – Das Bulgarische Reich war ein früher und wechselhafter Gegner und Partner zugleich.
89. Már a területfoglalás előtt is harcoltak a magyarok a bolgárok ellen. – Schon vor der Landnahme hatten die Magyaren gegen die Bulgaren gekämpft.
90. A 10. században többször is hadjáratokat indítottak bolgár és bizánci területekre. – Im 10. Jahrhundert führten Züge wiederholt in bulgarisches und byzantinisches Gebiet.
91. Trákia és Konstantinápoly környéke is a betörések hatókörébe került. – Thrakien und das Umland von Konstantinopel gerieten in den Bereich der Einfälle.
92. 934-ben és 943-ban a magyar seregek egészen a bizánci főváros falaiig nyomultak előre. – 934 und 943 stießen ungarische Heere bis vor die Mauern der byzantinischen Hauptstadt vor.
93. Konstantinápoly maga hatalmas falai miatt bevehetetlen volt. – Konstantinopel selbst war durch seine gewaltigen Mauern uneinnehmbar.
94. A bizánci császárok ezután éves adófizetésekkel vásárolták meg a békét. – Die byzantinischen Kaiser erkauften daraufhin Frieden durch jährliche Tributzahlungen.
95. Ezek az aranyban fizetett adók a balkáni frontot gazdasági szempontból különösen vonzóvá tették. – Diese Zahlungen in Gold machten die Balkanfront wirtschaftlich besonders attraktiv.
96. Bizánc egyúttal megpróbálta a magyarokat zsoldosként és diplomáciájának eszközeként felhasználni. – Byzanz versuchte zugleich, die Ungarn als Söldner und als Faktor seiner Diplomatie zu nutzen.
97. Ily módon a birodalom a veszélyes lovasokat részben beépítette szövetségi rendszerébe. – Auf diese Weise band das Reich die gefährlichen Reiter teils in sein Bündnissystem ein.
98. Bizánc és Olaszország adópolitikája azt mutatja, hogy a pénz gyakran a zsákmány helyébe lépett. – Die Tributpolitik von Byzanz und Italien zeigt, dass Geld oft an die Stelle der Beute trat.
99. A gazdagság tehát volt a legfőbb cél, függetlenül attól, hogy fosztogatásból vagy adóból származott-e. – Reichtum war demnach das übergeordnete Ziel, gleich ob er durch Plünderung oder Tribut floss.
100. A célterület stratégiai elhelyezkedése döntő mértékben meghatározta annak kiválasztását. – Die strategische Lage eines Zielgebiets bestimmte maßgeblich seine Auswahl.
101. Előnyben részesültek azok a területek, ahol jó lovasutak, nyílt síkságok és átkelhető folyók voltak. – Räume mit guten Reitwegen, offenen Ebenen und überquerbaren Flüssen waren bevorzugt.
102. A hegyvidékek, a sűrű erdők és a vízben gazdag lagúnák viszont elriasztó hatást gyakoroltak. – Gebirge, dichte Wälder und wasserreiche Lagunen wirkten dagegen abschreckend.
103. A Keleti- és Nyugati-Alpok hágói az útvonalvezetés kritikus pontjai voltak. – Die Pässe der Ost- und Westalpen waren neuralgische Punkte der Routenführung.
104. Aki ezeket a hágókat ellenőrizte, az elzárhatta a bejutást Olaszországba vagy Burgundiába. – Wer diese Pässe kontrollierte, konnte den Zugang nach Italien oder Burgund sperren.
105. A magyarok olyan célpontokat részesítettek előnyben, amelyek védelme gyenge vagy összehangolatlan volt. – Die Magyaren bevorzugten Ziele, deren Abwehr schwach oder uneinheitlich organisiert war.
106. A politikai széttagoltság szinte meghívást jelentett a betörésre. – Politische Zersplitterung war geradezu eine Einladung zum Einfall.
107. A gazdag és egyben védtelen kolostorok jelentették az ideális célpontot. – Reiche und zugleich wehrlose Klöster verkörperten das ideale Ziel.
108. Nemesfémeket, élelmiszer-készleteket tartottak, és gyakran egyáltalán nem rendelkeztek katonai védelemmel. – Sie boten Edelmetall, Vorräte und oft keinerlei militärischen Schutz.
109. A fallal körülvett városokat nehezebb volt bevenni, ezért gyakran csak megkerülték őket, vagy zsarolták őket. – Städte mit Mauern waren schwerer zu nehmen und wurden häufig nur umgangen oder erpresst.
110. A lovasok a gyors zsákmányra, nem pedig a hosszan elhúzódó ostromokra összpontosítottak. – Die Reiter waren auf rasche Beute, nicht auf langwierige Belagerungen ausgerichtet.
111. Ha nem voltak erődítmények, a nyílt vidék védtelenül ki volt szolgáltatva a fosztogatóknak. – Fehlten Befestigungen, lag das offene Land den Plünderern schutzlos ausgeliefert.
112. Az évszak is szerepet játszott a célpontok kiválasztásában, mivel a lovaknak takarmányra volt szükségük. – Die Jahreszeit spielte bei der Zielwahl eine Rolle, da Futter für die Pferde verfügbar sein musste.
113. A hadjáratok elsősorban nyáron és kora ősszel zajlottak, amikor a legelők bőségesek voltak. – Züge fanden bevorzugt im Sommer und Frühherbst statt, wenn die Weiden ergiebig waren.
114. Egyes seregek akár idegen területeken is teleltek át, hogy tavasszal továbbvonulhassanak. – Manche Heere überwinterten sogar in fremdem Gebiet, um im Frühjahr weiterzuziehen.
115. A Kárpátok medencéjétől való távolság természetes határokat szabott a hatótávolságnak. – Die Entfernung vom Karpatenbecken setzte der Reichweite natürliche Grenzen.
116. Minél távolabb volt egy célpont, annál ritkábbak és kockázatosabbak voltak az oda vezető hadjáratok. – Je weiter ein Ziel entfernt lag, desto seltener und riskanter waren die Züge dorthin.
117. Dél-Németországot, mint közeli célt, szinte évente megtámadták. – Süddeutschland als Nahziel wurde fast jährlich heimgesucht.
118. Burgundia, Nyugat-Frankföld és Dél-Olaszország, mint távoli célok, kivételes vállalkozások maradtak. – Burgund, Westfranken und Süditalien als Fernziele blieben Ausnahmeunternehmungen.
119. A célok kiterjedése – északon Brémától délen Apúliáig – mindazonáltal figyelemre méltó. – Die Spannweite der Ziele von Bremen im Norden bis Apulien im Süden ist dennoch bemerkenswert.
120. Ez a lovas seregek nagyfokú mobilitásáról és logisztikai teljesítőképességéről tanúskodik. – Sie zeugt von einer hohen Mobilität und logistischen Leistungsfähigkeit der Reiterheere.
121. A magyarok ismertek az utakat, gyakran felderítők és helyi vezetők segítségével. – Die Magyaren verfügten über Kenntnis der Wege, oft durch Kundschafter und einheimische Führer.
122. Árulók és rivális fejedelmek alkalmanként útmutatóként szolgáltak idegen országok belsejébe vezető utakon. – Verräter und konkurrierende Fürsten dienten gelegentlich als Wegweiser ins Innere fremder Länder.
123. Így távoli és ismeretlen területeket is el lehetett érni. – Auf diese Weise konnten auch entlegene und unbekannte Räume erreicht werden.
124. A zsákmány nemesfémekből, fegyverekből, állatokból, szövetekből és főként foglyokból állt. – Die Beute bestand aus Edelmetall, Waffen, Vieh, Stoffen und vor allem Gefangenen.
125. A foglyokat rabszolgaként adták el, vagy váltságdíj ellenében szabadon engedték őket. – Gefangene wurden als Sklaven verkauft oder gegen Lösegeld freigegeben.
126. A rabszolga-kereskedelem összekötötte a magyar karavánokat a keleti és bizánci piacokkal. – Der Sklavenhandel verband die ungarischen Züge mit den Märkten des Orients und Byzanz.
127. Így a portyáknak a puszta fosztogatáson túl gazdasági funkciójuk is volt. – Damit hatten die Raubzüge eine wirtschaftliche Funktion über die reine Plünderung hinaus.
128. A célpontok kiválasztása ezért attól is függött, hol lehetett embereket és értéktárgyakat zsákmányolni. – Die Wahl der Ziele richtete sich daher auch danach, wo Menschen und Werte zu erbeuten waren.
129. A sűrűn lakott és gazdag régiók ígértek a legbőségesebb zsákmányt. – Dicht besiedelte und wohlhabende Regionen versprachen die ergiebigste Ausbeute.
130. Emiatt a gazdag Olaszország és a sűrűn lakott Dél-Németország állt a középpontban. – Aus diesem Grund standen das reiche Italien und das dichtbevölkerte Süddeutschland im Mittelpunkt.
131. A célpontok időbeli sorrendje bizonyos eltolódást mutat az évtizedek során. – Die zeitliche Abfolge der Ziele zeigt eine gewisse Verlagerung im Lauf der Jahrzehnte.
132. 900 után az első években a Bajorországba és Észak-Olaszországba irányuló betörések domináltak. – In den ersten Jahren nach 900 dominierten die Einfälle nach Bayern und Oberitalien.
133. Az 920-as és 930-as években a hadjáratok kiterjedtek Nyugat-Frankföldre és Burgundiára is. – In den 920er und 930er Jahren weiteten sich die Züge nach Westfranken und Burgund aus.
134. Az 940-es és a 950-es évek elején Dél-Olaszország és a Balkán került inkább a figyelem középpontjába. – In den 940er und frühen 950er Jahren rückten Süditalien und der Balkan stärker in den Blick.
135. Ez a változás a közeli területeken növekvő ellenállást is tükrözi. – Diese Verschiebung spiegelt auch den wachsenden Widerstand in den näheren Gebieten wider.
136. Ahol az ellenállás megerősödött, a magyarok új, gyengébb védelemmel rendelkező célpontokat kerestek. – Wo die Abwehr erstarkte, suchten die Magyaren neue, schwächer geschützte Ziele.
137. A kelet-frank birodalomban a várak kiépítése megnehezítette a szászországi betöréseket. – Der Ausbau von Burgen im Ostfränkischen Reich erschwerte die Einfälle nach Sachsen.
138. Ennek következtében a támadások súlypontja részben délre és délnyugatra tolódott el. – Daraufhin verlagerten sich die Schwerpunkte teils nach Süden und Südwesten.
139. A célpontok kiválasztása tehát nem követett merev sémát, hanem az ellenállásra reagált. – Die Zielwahl war somit kein starres Muster, sondern reagierte auf die Gegenwehr.
140. Összességében racionális zsákmánystratégiáról beszélhetünk. – Insgesamt lässt sich von einer rationalen Beutestrategie sprechen.
141. A magyarok mérlegelték a ráfordítást, a kockázatot és a várható nyereséget. – Die Magyaren wogen Aufwand, Risiko und erwarteten Gewinn gegeneinander ab.
142. A jövedelmező és gyengén védett célpontokat részesítették előnyben, és azokat ismételten megcélozták. – Lohnende und schlecht verteidigte Ziele wurden bevorzugt und wiederholt angesteuert.
143. Az erősen megerősített vagy távoli területeket elkerülték, vagy csak kivételesen érintették. – Stark befestigte oder ferne Räume wurden gemieden oder nur ausnahmsweise berührt.
144. Ez a józan megfontoltság ellentmond annak a képnek, amelyet egyes krónikák a vak dühű barbárokról festenek. – Diese Nüchternheit widerspricht dem Bild der blind wütenden Barbaren in mancher Chronik.
145. A korabeli írók egyházi szemszögből eltúlozták a magyarok vad természetét. – Die zeitgenössischen Schreiber überzeichneten die Wildheit der Ungarn aus geistlicher Perspektive.
146. Valójában a hadjáratok mögött egyértelmű gazdasági és katonai logika állt. – Tatsächlich lag den Zügen eine klare ökonomische und militärische Logik zugrunde.
147. Olaszország, Bajorország és Bizánc által fizetett adók bizonyítják e stratégia hatékonyságát. – Die Tributzahlungen Italiens, Bayerns und Byzanz belegen die Wirksamkeit dieser Strategie.
148. Egész birodalmak inkább a rendszeres fizetést választották, mintsem hogy kockáztassák a betörést. – Ganze Reiche zogen es vor, regelmäßig zu zahlen, statt den Einfall zu riskieren.
149. Az adó a magyar fejedelmek kiszámítható bevételi forrásává vált. – Der Tribut wurde zu einer berechenbaren Einnahmequelle der ungarischen Fürsten.
150. Így a betöréssel való fenyegetés zsarolási rendszerré alakult. – So verband sich die Drohung mit dem Einfall zu einem System der Erpressung.
151. Amíg ez a rendszer működött, a fosztogatás és a megfélemlítés egyaránt kifizetődő volt. – Solange dieses System funktionierte, lohnten sich Plünderung und Einschüchterung gleichermaßen.
152. A célpontok hatótávolsága már a kortársakat is lenyűgözte, és meghatározta az európai Magyarországról kialakult képet. – Die Reichweite der Ziele beeindruckte schon die Zeitgenossen und prägte das europäische Ungarnbild.
153. Spanyolországtól Konstantinápolyig terjedtek a keletről érkező lovasokról szóló rémhírek. – Von Spanien bis Konstantinopel reichten die Schreckensmeldungen über die Reiter aus dem Osten.
154. Az imádságok szövegében megjelent a kérés, hogy óvjanak meg a magyarok nyilaitól. – In Gebetstexten erschien die Bitte um Bewahrung vor den Pfeilen der Ungarn.
155. A félelem e széles körű elterjedése megfelelt a hadjáratok tényleges kiterjedésének. – Diese weite Verbreitung der Furcht entsprach der tatsächlichen Spannweite der Züge.
156. A célpontok szinte az egész latin és bizánci Nyugaton szétszóródtak. – Die Ziele lagen verstreut über fast den gesamten lateinischen und byzantinischen Westen.
157. Az Atlanti-óceán és a Fekete-tenger között alig maradt olyan régió, amelyet teljesen megkíméltek volna. – Kaum eine Region zwischen Atlantik und Schwarzem Meer blieb gänzlich verschont.
158. Az egyetlen természetes határt a tengerek, a magas hegyvidékek és az erősen megerősített nagyvárosok jelentették. – Die einzige natürliche Grenze bildeten Meere, hohe Gebirge und stark befestigte Großstädte.
159. Ezen határok között azonban a lovasok nagy szabadsággal mozoghattak. – Innerhalb dieser Grenzen aber bewegten sich die Reiter mit großer Freiheit.
160. A célpontok sokfélesége miatt a rablóhadjáratok egész Európára kiterjedő jelenséggé váltak. – Die Vielfalt der Ziele macht die Raubzüge zu einem gesamteuropäischen Phänomen.
161. Dél-Németország, Olaszország és Burgundia alkották a három leginkább érintett központi területet. – Süddeutschland, Italien und Burgund bildeten dabei die drei am stärksten betroffenen Kernräume.
162. A Balkán és Bizánc csatlakozott hozzájuk negyedik, jövedelmező színhelyként. – Der Balkan und Byzanz traten als vierter, lukrativer Schauplatz hinzu.
163. Csehország, Lengyelország és a szláv észak ezzel szemben mellékszínterek maradtak. – Böhmen, Polen und der slawische Norden blieben dagegen Nebenschauplätze.
164. Nyugat-Frankföld és Aquitánia jelölték a tevékenységi kör nyugati külső határát. – Westfranken und Aquitanien markierten die westliche Außengrenze des Aktionsradius.
165. Apúlia és Calabria jelentették a legdélibb elért pontot. – Apulien und Kalabrien bezeichneten die südlichste erreichte Spitze.
166. Septimania és a Pireneusok előhegyei alkották a hadjáratok legtávolabbi nyugati pontját. – Septimanien und die Pyrenäenvorberge bildeten den fernsten Westpunkt der Züge.
167. Ezek a sarokpontok határolják be azt a hatalmas területet, amelyen a magyarok hadműveleteiket folytatták. – Diese Eckpunkte umreißen den gewaltigen Raum, in dem die Magyaren operierten.
168. A területen belüli célpontok kiválasztása mindig ugyanazok az elvek szerint történt. – Die Auswahl innerhalb dieses Raumes folgte stets denselben Grundsätzen.
169. A gazdagság, az elérhetőség és a védelem gyengesége döntött a célpontról. – Reichtum, Erreichbarkeit und Schwäche der Verteidigung entschieden über das Ziel.
170. Ahol mindhárom tényező együttesen fennállt, ott különösen gyakoriak voltak a betörések. – Wo alle drei Faktoren zusammentrafen, häuften sich die Einfälle besonders.
171. Bajorország és Észak-Olaszország ideális módon egyesítette ezeket a jellemzőket. – Bayern und Oberitalien vereinten diese Merkmale in idealer Weise.
172. Ezért ezek lettek a leggyakrabban és legsúlyosabban érintett vidékek. – Sie wurden daher zu den am häufigsten und schwersten betroffenen Landschaften.
173. A távoli célpontokat ritkábban támadták meg, de annál nagyobb feltűnést keltve. – Die ferneren Ziele wurden seltener, dafür mit umso größerem Aufsehen heimgesucht.
174. A közeli és távoli célpontok együttes jelenléte jellemzi az egész kalandok korszakát. – Das Zusammenspiel von Nah- und Fernzielen kennzeichnet die gesamte Abenteuerzeit.
175. Csak a Nyugat egyre erősebb erődítményei és katonai megerősödése változtatta meg ezt a képet. – Erst die wachsende Befestigung und die militärische Erstarkung des Westens änderten dieses Bild.
176. A védelmi rendszer kiépítésével fokozatosan szűkült a kifizetődő célok köre. – Mit dem Ausbau der Abwehr verengte sich allmählich der Kreis der lohnenden Ziele.
177. A Lechfeld-i vereség 955-ben végül megfosztotta az egész célkeresést az alapjától. – Die Niederlage auf dem Lechfeld 955 entzog der gesamten Zielsuche schließlich die Grundlage.
178. Ezt követően a magyarok számára a korábban nyitott területek már nem álltak akadálytalanul rendelkezésre. – Danach standen den Magyaren die einst offenen Räume nicht mehr ungehindert offen.
179. A célok története így egyben az európai védtelenség csökkenésének története is. – Die Geschichte der Ziele ist damit zugleich eine Geschichte des nachlassenden europäischen Wehrlosigkeit.
180. A portyák célpontjai kiterjedtek voltak, de nem véletlenszerűen lettek kiválasztva. – Die Ziele der Raubzüge waren weiträumig, aber nicht zufällig gewählt.
181. Gazdasági megfontolások és egy világos stratégiai logika határozta meg, mely régiók kerültek a célkeresztbe. – Wirtschaftliche Überlegungen und eine klare strategische Logik bestimmten, welche Regionen ins Visier gerieten.
(aufklappen)magyar
1. A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése, mint kiindulási pont, döntő mértékben meghatározta a 10. századi magyar portyák célpontjait.
2. A Pannon-síkságról lovas portyákkal elérhetők voltak Közép-Európa, Olaszország és a Nyugat gazdag országai.
3. A magyarok nem véletlenszerűen választották ki célpontjaikat, hanem egy felismerhető logika alapján, figyelembe véve az ellenfelek gazdagságát, elérhetőségét és katonai gyengeségét.
4. Három fő támadási irányt lehet megkülönböztetni: a nyugatot Dél-Németországgal és Burgundiával, a délt Olaszországgal, valamint a délkeletet a Balkánnal és Bizánccal.
5. Dél-Németország volt a magyarok számára a legközelebbi és leggyakrabban megtámadott célterület.
6. Bajorország képezte a közvetlen nyugati szomszédságot, és így a betörések első áldozatát.
7. A bajor határ az Enns és a Duna mentén a lovas seregek kedvelt bejárati kapujává vált.
8. Már 900-ban magyar csapatok átkeltek az Enns folyón, és a bajor szívterületre hatoltak be, ahol fosztogattak.
9. A bajor kolostorok és püspöki székhelyek különösen kifizetődő célpontoknak számítottak, mivel ott koncentrálódtak a nemesfémek és az élelmiszer-készletek.
10. A passaui egyházmegye és a Regensburg környéki régió ismételt nyomás alá került.
11. 907-ben egy bajor sereg Pozsonynál vereséget szenvedett a magyaroktól.
12. Ez a csata évtizedekre megnyitotta a magyarok előtt az utat nyugat felé, jelentős ellenállás nélkül.
13. Svábországot és a Lech és az Iller közötti területet ezt követően rendszeresen átszeltek.
14. Dél-Németország termékeny síkságai legelőt nyújtottak a magukkal vitt lovaknak, valamint állatállomány formájában zsákmányt is biztosítottak.
15. Augsburgot, amely egy fontos útkereszteződésnél feküdt, többször is fenyegették és ostromolták.
16. A lovas seregek Svábországon túl egészen a Rajna-vidékig és a Felső-Rajnáig nyomultak előre.
17. A konstanzai, strasbourgi és wormsi püspökségek a portyák hatókörébe tartoztak.
18. Elzász, gazdag kolostoraival, mint például Murbach, vonzotta a magyar fosztogatókat.
19. Szent Gallent 926-ban egy magyar csapat támadta meg, amit Ekkehard szerzetes feljegyzései örökítettek meg.
20. A szerzetesek kincseikkel és kézirataikkal együtt egy erődített szigetre menekültek a Bodeni-tóban.
21. Az ilyen események azt mutatják, hogy a vallási intézmények kiemelt zsákmánycélpontoknak számítottak.
22. Közép-Németországban Szászország és Türingia is a magyarok tevékenységi körébe került.
23. 924-ben egy magyar haderő mélyen behatolt a szász területekre.
24. Ezen betörés során állítólag egy előkelő magyar vezér I. Henrik fogságába esett.
25. A fogoly kiváltása állítólag többéves fegyverszünethez és adófizetésekhez vezetett.
26. Ezt a lélegzetvételnyi szünetet a Kelet-Frank Birodalom védelmi rendszerének kiépítésére használta fel.
27. Frankföld és a Main-vidék a nyugat felé haladó seregek útvonalán feküdt.
28. Würzburg és Fulda a régió fenyegetett egyházi központjai közé tartozott.
29. Dél-Németország fő célpontként való kiválasztása a régió közelségével és a Birodalom politikai széttagoltságával magyarázható.
30. Amíg a kelet-frank hercegségek között viszály dúlt, nem volt összehangolt védekezés.
31. Burgundia és a Rhône-vidék egy másik, nyugaton fekvő, áhított célpontot jelentett.
32. Dél-Németországból a magyarok a Felső-Rajna-síkságon át nyugat és délnyugat felé vonultak.
33. 917-ben és az azt követő években Lotaringiát és a Maasig terjedő területet sújtották a portyák.
34. Bázel 917-ben leégett, amint arról a korabeli krónikák beszámolnak.
35. A völgyekkel és hágókkal tarkított Felső-Burgundia is a portyák célpontjává vált.
36. A Rhône természetes tengelyt jelentett, amely mentén a lovasok dél felé tudtak előrenyomulni.
37. 924-ben magyar seregek a Nyugati-Alpokon át a Rhône-völgybe nyomultak előre.
38. Egyes hagyományok szerint e hadjárat során még a Pireneusok előhegyeit is átkelve Septimania felé tartottak.
39. Ezzel a magyarok elérték dokumentált portyáik legdélibb nyugati pontját.
40. Provence és a dél-franciaországi partvidék a elérhető terület szélén feküdt.
41. Burgundia kolostorai, szőlőtermesztése és kereskedelmi útjai miatt volt vonzó.
42. A cluny-i apátság és más gazdag alapítványok azonban többnyire a tényleges hatótávolságon kívül feküdtek.
43. A nagy távolság miatt Burgundia ritkábban, de annál látványosabban vált a portyázók célpontjává.
44. Nyugat-Frankföldet szűkebb értelemben, a későbbi Franciaországot, többször is átszelte a hadsereg.
45. 937-ben a magyar csapatok mélyen behatoltak Nyugat-Frankföldre, egészen Aquitániáig.
46. A Champagne, a Loire-völgy és a Berry-vidék is átélte a lovasok áthaladását.
47. Reims és más püspöki városok veszélybe kerültek, környéküket pedig feldúlták.
48. A késő karoling korszak nyugat-frank királyai túl gyengék voltak ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtsanak.
49. Ez a politikai gyengeség magyarázza, miért vették célba távoli nyugati területeket is.
50. Észak-Olaszország Dél-Németország mellett a magyarok legfontosabb déli célterülete volt.
51. Az út a Keleti-Alpokon át, Friuli és a velencei síkságon keresztül vezetett.
52. A Pó-síkság gazdag városaival nyitott terület volt, és könnyen átjárható.
53. Már 899-ben megjelentek először a magyar lovasok Észak-Olaszországban.
54. 899-ben a Brenta-folyónál vereséget mértek az olasz király, Berengár seregére.
55. Ez a korai csata megmutatta az olaszoknak a magyar lovas taktika fölényét.
56. Pavia, a langobárd királyváros, visszatérő célponttá vált.
57. 924-ben a magyarok kifosztották és felgyújtották Paviát.
58. A tűzvész során állítólag számos templom és a város nagy része megsemmisült.
59. A termékeny mezőkkel rendelkező Lombardia gazdag zsákmányt kínált állatállomány és élelmiszer-készletek formájában.
60. Milánó és a környező püspöki székhelyek a betörések hatókörébe tartoztak.
61. Velence és a lagúnavárosok vízparti elhelyezkedésüknek köszönhetően jobban védve voltak.
62. 900-ban a magyarok mégis megpróbáltak betörni Velencébe, de a lagúna miatt kudarcot vallottak.
63. A velencei flotta visszaverte a csónakokon közeledő lovasokat.
64. Ez a magyar hadviselés vízzel szembeni korlátait mutatja.
65. Közép-Olaszországot az Appennini-hágókon keresztül érték el, és a seregek tovább vonultak dél felé.
66. Toszkána, valamint Lucca és Firenze környéke is megélte a magyarok áthaladását.
67. 947-ben egy Taksony vezette hadtest egészen délig, Apúliáig nyomult előre.
68. Így a magyarok tevékenységi körük az olasz félsziget csúcsáig terjedt.
69. Maga Róma és a pápa birtoka a hatótávolság szélén feküdt.
70. Az olasz királyok többször is adót fizettek, hogy kiváltsák magukat a pusztítás alól.
71. I. Berengár még a belső riválisai ellen is a magyarokat használta szövetségesként.
72. A fosztogatás és a zsoldos szolgálat ilyen összekapcsolódása jellemző volt az olasz frontra.
73. Olaszország politikai széttagoltsága könnyű és jövedelmező célponttá tette az országot.
74. A versengő trónkövetelők részben maguk hívták be a magyarokat az országba.
75. Így a zsákmányvadászat és a szövetségi politika sajátos módon összefonódott.
76. Csehország és Morvaország alkották az északi szomszédokat, és hamar nyomás alá kerültek.
77. A morva birodalmat már maga a területfoglalás is szétzúzta.
78. Csehország időnként adót fizetett a magyar fejedelmeknek.
79. A cseh hercegek fizetésekkel és szövetségekkel próbáltak védelmet szerezni maguknak.
80. Csehországon keresztül vezettek továbbá az utak Szászországba és Közép-Németországba.
81. Lengyelország és az északi szláv területek a tevékenységi kör peremén feküdtek.
82. A sziléziai és kis-lengyel területeket alkalmanként átkutatták.
83. Itt a zsákmány csekélyebb volt, mivel ezek a területek szegényebbek és ritkábban lakottak voltak.
84. Ezért az északi és északkeleti célpontok másodlagosak maradtak.
85. A célpontok kiválasztásának logikája mindig a déli és nyugati, gazdagabb területeket részesítette előnyben.
86. A Balkán-félsziget és a Bizánci Birodalom alkották a délkeleti tevékenységi területet.
87. A lovasok az Alsó-Duna mentén és a Száva folyó mentén haladtak délkelet felé.
88. A Bolgár Birodalom korai és változékony ellenfél és partner volt egyaránt.
89. Már a területfoglalás előtt is harcoltak a magyarok a bolgárok ellen.
90. A 10. században többször is hadjáratokat indítottak bolgár és bizánci területekre.
91. Trákia és Konstantinápoly környéke is a betörések hatókörébe került.
92. 934-ben és 943-ban a magyar seregek egészen a bizánci főváros falaiig nyomultak előre.
93. Konstantinápoly maga hatalmas falai miatt bevehetetlen volt.
94. A bizánci császárok ezután éves adófizetésekkel vásárolták meg a békét.
95. Ezek az aranyban fizetett adók a balkáni frontot gazdasági szempontból különösen vonzóvá tették.
96. Bizánc egyúttal megpróbálta a magyarokat zsoldosként és diplomáciájának eszközeként felhasználni.
97. Ily módon a birodalom a veszélyes lovasokat részben beépítette szövetségi rendszerébe.
98. Bizánc és Olaszország adópolitikája azt mutatja, hogy a pénz gyakran a zsákmány helyébe lépett.
99. A gazdagság tehát volt a legfőbb cél, függetlenül attól, hogy fosztogatásból vagy adóból származott-e.
100. A célterület stratégiai elhelyezkedése döntő mértékben meghatározta annak kiválasztását.
101. Előnyben részesültek azok a területek, ahol jó lovasutak, nyílt síkságok és átkelhető folyók voltak.
102. A hegyvidékek, a sűrű erdők és a vízben gazdag lagúnák viszont elriasztó hatást gyakoroltak.
103. A Keleti- és Nyugati-Alpok hágói az útvonalvezetés kritikus pontjai voltak.
104. Aki ezeket a hágókat ellenőrizte, az elzárhatta a bejutást Olaszországba vagy Burgundiába.
105. A magyarok olyan célpontokat részesítettek előnyben, amelyek védelme gyenge vagy összehangolatlan volt.
106. A politikai széttagoltság szinte meghívást jelentett a betörésre.
107. A gazdag és egyben védtelen kolostorok jelentették az ideális célpontot.
108. Nemesfémeket, élelmiszer-készleteket tartottak, és gyakran egyáltalán nem rendelkeztek katonai védelemmel.
109. A fallal körülvett városokat nehezebb volt bevenni, ezért gyakran csak megkerülték őket, vagy zsarolták őket.
110. A lovasok a gyors zsákmányra, nem pedig a hosszan elhúzódó ostromokra összpontosítottak.
111. Ha nem voltak erődítmények, a nyílt vidék védtelenül ki volt szolgáltatva a fosztogatóknak.
112. Az évszak is szerepet játszott a célpontok kiválasztásában, mivel a lovaknak takarmányra volt szükségük.
113. A hadjáratok elsősorban nyáron és kora ősszel zajlottak, amikor a legelők bőségesek voltak.
114. Egyes seregek akár idegen területeken is teleltek át, hogy tavasszal továbbvonulhassanak.
115. A Kárpátok medencéjétől való távolság természetes határokat szabott a hatótávolságnak.
116. Minél távolabb volt egy célpont, annál ritkábbak és kockázatosabbak voltak az oda vezető hadjáratok.
117. Dél-Németországot, mint közeli célt, szinte évente megtámadták.
118. Burgundia, Nyugat-Frankföld és Dél-Olaszország, mint távoli célok, kivételes vállalkozások maradtak.
119. A célok kiterjedése – északon Brémától délen Apúliáig – mindazonáltal figyelemre méltó.
120. Ez a lovas seregek nagyfokú mobilitásáról és logisztikai teljesítőképességéről tanúskodik.
121. A magyarok ismertek az utakat, gyakran felderítők és helyi vezetők segítségével.
122. Árulók és rivális fejedelmek alkalmanként útmutatóként szolgáltak idegen országok belsejébe vezető utakon.
123. Így távoli és ismeretlen területeket is el lehetett érni.
124. A zsákmány nemesfémekből, fegyverekből, állatokból, szövetekből és főként foglyokból állt.
125. A foglyokat rabszolgaként adták el, vagy váltságdíj ellenében szabadon engedték őket.
126. A rabszolga-kereskedelem összekötötte a magyar karavánokat a keleti és bizánci piacokkal.
127. Így a portyáknak a puszta fosztogatáson túl gazdasági funkciójuk is volt.
128. A célpontok kiválasztása ezért attól is függött, hol lehetett embereket és értéktárgyakat zsákmányolni.
129. A sűrűn lakott és gazdag régiók ígértek a legbőségesebb zsákmányt.
130. Emiatt a gazdag Olaszország és a sűrűn lakott Dél-Németország állt a középpontban.
131. A célpontok időbeli sorrendje bizonyos eltolódást mutat az évtizedek során.
132. 900 után az első években a Bajorországba és Észak-Olaszországba irányuló betörések domináltak.
133. Az 920-as és 930-as években a hadjáratok kiterjedtek Nyugat-Frankföldre és Burgundiára is.
134. Az 940-es és a 950-es évek elején Dél-Olaszország és a Balkán került inkább a figyelem középpontjába.
135. Ez a változás a közeli területeken növekvő ellenállást is tükrözi.
136. Ahol az ellenállás megerősödött, a magyarok új, gyengébb védelemmel rendelkező célpontokat kerestek.
137. A kelet-frank birodalomban a várak kiépítése megnehezítette a szászországi betöréseket.
138. Ennek következtében a támadások súlypontja részben délre és délnyugatra tolódott el.
139. A célpontok kiválasztása tehát nem követett merev sémát, hanem az ellenállásra reagált.
140. Összességében racionális zsákmánystratégiáról beszélhetünk.
141. A magyarok mérlegelték a ráfordítást, a kockázatot és a várható nyereséget.
142. A jövedelmező és gyengén védett célpontokat részesítették előnyben, és azokat ismételten megcélozták.
143. Az erősen megerősített vagy távoli területeket elkerülték, vagy csak kivételesen érintették.
144. Ez a józan megfontoltság ellentmond annak a képnek, amelyet egyes krónikák a vak dühű barbárokról festenek.
145. A korabeli írók egyházi szemszögből eltúlozták a magyarok vad természetét.
146. Valójában a hadjáratok mögött egyértelmű gazdasági és katonai logika állt.
147. Olaszország, Bajorország és Bizánc által fizetett adók bizonyítják e stratégia hatékonyságát.
148. Egész birodalmak inkább a rendszeres fizetést választották, mintsem hogy kockáztassák a betörést.
149. Az adó a magyar fejedelmek kiszámítható bevételi forrásává vált.
150. Így a betöréssel való fenyegetés zsarolási rendszerré alakult.
151. Amíg ez a rendszer működött, a fosztogatás és a megfélemlítés egyaránt kifizetődő volt.
152. A célpontok hatótávolsága már a kortársakat is lenyűgözte, és meghatározta az európai Magyarországról kialakult képet.
153. Spanyolországtól Konstantinápolyig terjedtek a keletről érkező lovasokról szóló rémhírek.
154. Az imádságok szövegében megjelent a kérés, hogy óvjanak meg a magyarok nyilaitól.
155. A félelem e széles körű elterjedése megfelelt a hadjáratok tényleges kiterjedésének.
156. A célpontok szinte az egész latin és bizánci Nyugaton szétszóródtak.
157. Az Atlanti-óceán és a Fekete-tenger között alig maradt olyan régió, amelyet teljesen megkíméltek volna.
158. Az egyetlen természetes határt a tengerek, a magas hegyvidékek és az erősen megerősített nagyvárosok jelentették.
159. Ezen határok között azonban a lovasok nagy szabadsággal mozoghattak.
160. A célpontok sokfélesége miatt a rablóhadjáratok egész Európára kiterjedő jelenséggé váltak.
161. Dél-Németország, Olaszország és Burgundia alkották a három leginkább érintett központi területet.
162. A Balkán és Bizánc csatlakozott hozzájuk negyedik, jövedelmező színhelyként.
163. Csehország, Lengyelország és a szláv észak ezzel szemben mellékszínterek maradtak.
164. Nyugat-Frankföld és Aquitánia jelölték a tevékenységi kör nyugati külső határát.
165. Apúlia és Calabria jelentették a legdélibb elért pontot.
166. Septimania és a Pireneusok előhegyei alkották a hadjáratok legtávolabbi nyugati pontját.
167. Ezek a sarokpontok határolják be azt a hatalmas területet, amelyen a magyarok hadműveleteiket folytatták.
168. A területen belüli célpontok kiválasztása mindig ugyanazok az elvek szerint történt.
169. A gazdagság, az elérhetőség és a védelem gyengesége döntött a célpontról.
170. Ahol mindhárom tényező együttesen fennállt, ott különösen gyakoriak voltak a betörések.
171. Bajorország és Észak-Olaszország ideális módon egyesítette ezeket a jellemzőket.
172. Ezért ezek lettek a leggyakrabban és legsúlyosabban érintett vidékek.
173. A távoli célpontokat ritkábban támadták meg, de annál nagyobb feltűnést keltve.
174. A közeli és távoli célpontok együttes jelenléte jellemzi az egész kalandok korszakát.
175. Csak a Nyugat egyre erősebb erődítményei és katonai megerősödése változtatta meg ezt a képet.
176. A védelmi rendszer kiépítésével fokozatosan szűkült a kifizetődő célok köre.
177. A Lechfeld-i vereség 955-ben végül megfosztotta az egész célkeresést az alapjától.
178. Ezt követően a magyarok számára a korábban nyitott területek már nem álltak akadálytalanul rendelkezésre.
179. A célok története így egyben az európai védtelenség csökkenésének története is.
180. A portyák célpontjai kiterjedtek voltak, de nem véletlenszerűen lettek kiválasztva.
181. Gazdasági megfontolások és egy világos stratégiai logika határozta meg, mely régiók kerültek a célkeresztbe.
(aufklappen)német
1. Die geographische Lage des Karpatenbeckens als Ausgangspunkt bestimmte maßgeblich die Ziele der ungarischen Raubzüge im 10. Jahrhundert.
2. Von der pannonischen Tiefebene aus waren die reichen Länder Mitteleuropas, Italiens und des Westens auf Reiterzügen erreichbar.
3. Die Magyaren wählten ihre Ziele nicht zufällig, sondern nach einer erkennbaren Logik aus Reichtum, Erreichbarkeit und militärischer Schwäche der Gegner.
4. Drei große Stoßrichtungen lassen sich unterscheiden: der Westen mit Süddeutschland und Burgund, der Süden mit Italien sowie der Südosten mit dem Balkan und Byzanz.
5. Süddeutschland war für die Magyaren das nächstgelegene und am häufigsten heimgesuchte Zielgebiet.
6. Bayern bildete die unmittelbare westliche Nachbarschaft und damit das erste Opfer der Einfälle.
7. Die bayerische Grenze an Enns und Donau wurde zum bevorzugten Eingangstor für die berittenen Scharen.
8. Schon 900 überschritten ungarische Verbände die Enns und plünderten ins bayerische Kernland hinein.
9. Die Klöster und Bischofssitze Bayerns galten als besonders lohnende Ziele, da sich dort Edelmetall und Vorräte konzentrierten.
10. Das Bistum Passau und die Region um Regensburg gerieten wiederholt unter Druck.
11. 907 erlitt ein bayerisches Heer bei Pressburg eine vernichtende Niederlage gegen die Ungarn.
12. Diese Schlacht öffnete den Magyaren für Jahrzehnte den Weg nach Westen ohne nennenswerten Widerstand.
13. Schwaben und das Gebiet zwischen Lech und Iller wurden in der Folge regelmäßig durchzogen.
14. Die fruchtbaren Ebenen Süddeutschlands boten Weide für die mitgeführten Pferde und Beute in Form von Vieh.
15. Augsburg, an einer wichtigen Wegkreuzung gelegen, wurde mehrfach bedroht und belagert.
16. Über Schwaben hinaus stießen die Reiterscharen bis ins Rheinland und an den Oberrhein vor.
17. Die Bistümer Konstanz, Straßburg und Worms lagen im Bereich der Streifzüge.
18. Das Elsass mit seinen reichen Klöstern wie Murbach zog ungarische Plünderer an.
19. Sankt Gallen wurde 926 von einer ungarischen Schar heimgesucht, was durch die Aufzeichnungen des Mönchs Ekkehard überliefert ist.
20. Die Mönche flüchteten mit ihren Schätzen und Handschriften auf eine befestigte Insel im Bodensee.
21. Solche Episoden zeigen, dass geistliche Einrichtungen als bevorzugte Beuteziele galten.
22. Sachsen und Thüringen im mittleren Deutschland gerieten ebenfalls in den Aktionsradius der Magyaren.
23. 924 fiel eine ungarische Streitmacht tief in sächsisches Gebiet ein.
24. Bei diesem Einfall geriet angeblich ein vornehmer ungarischer Anführer in Gefangenschaft Heinrichs I.
25. Die Auslösung dieses Gefangenen soll zu einem mehrjährigen Waffenstillstand und Tributzahlungen geführt haben.
26. Diese Atempause nutzte das Ostfränkische Reich zum Ausbau seiner Verteidigung.
27. Franken und das Maingebiet lagen auf den Routen der weiter westwärts ziehenden Scharen.
28. Würzburg und Fulda zählten zu den bedrohten geistlichen Zentren der Region.
29. Die Wahl Süddeutschlands als Hauptziel erklärt sich aus seiner Nähe und der politischen Zersplitterung des Reiches.
30. Solange die ostfränkischen Herzogtümer uneins waren, fehlte eine koordinierte Abwehr.
31. Burgund und die Rhone-Region bildeten ein weiteres begehrtes Ziel im Westen.
32. Von Süddeutschland aus zogen die Magyaren über die oberrheinische Tiefebene nach Westen und Südwesten.
33. 917 und in den folgenden Jahren wurden Lothringen und das Gebiet bis zur Maas heimgesucht.
34. Basel wurde 917 niedergebrannt, wie zeitgenössische Annalen berichten.
35. Das Hochburgund mit seinen Tälern und Pässen geriet in den Bereich der Raubzüge.
36. Die Rhone bot eine natürliche Achse, entlang derer die Reiter nach Süden vordringen konnten.
37. 924 stießen ungarische Scharen über die Westalpen bis ins Rhonetal vor.
38. Bei diesem Zug überquerten sie nach mancher Überlieferung sogar die Pyrenäen-Vorberge in Richtung Septimanien.
39. Damit erreichten die Magyaren den südlichsten Westpunkt ihrer dokumentierten Streifzüge.
40. Die Provence und das südfranzösische Küstenland lagen am Rand des erreichbaren Raumes.
41. Burgund war attraktiv wegen seiner Klöster, seines Weinbaus und seiner Handelswege.
42. Die Abtei Cluny und andere reiche Stiftungen lagen jedoch meist außerhalb der tatsächlichen Reichweite.
43. Die große Entfernung machte Burgund zu einem seltener, aber spektakulär heimgesuchten Ziel.
44. Westfranken im engeren Sinne, das spätere Frankreich, wurde mehrfach durchquert.
45. 937 drangen ungarische Verbände tief nach Westfranken und bis nach Aquitanien vor.
46. Die Champagne, das Loiretal und das Berry-Gebiet erlebten die Durchzüge der Reiter.
47. Reims und andere Bischofsstädte wurden bedroht, ihre Umgebung verwüstet.
48. Die westfränkischen Könige der späten Karolingerzeit waren zu schwach für eine wirksame Abwehr.
49. Diese politische Schwäche erklärt, warum auch entfernte westliche Ziele angesteuert wurden.
50. Norditalien war neben Süddeutschland das wichtigste südliche Zielgebiet der Magyaren.
51. Der Weg führte über die Ostalpen, durch das Friaul und die venetische Tiefebene.
52. Die Poebene mit ihren reichen Städten lag offen und war leicht zu durchreiten.
53. Schon 899 erschienen ungarische Reiter erstmals in Oberitalien.
54. 899 schlugen sie das Heer des italienischen Königs Berengar an der Brenta vernichtend.
55. Diese frühe Schlacht zeigte den Italienern die Überlegenheit der ungarischen Reitertaktik.
56. Pavia, die langobardische Königsstadt, wurde zum wiederkehrenden Ziel.
57. 924 wurde Pavia von den Magyaren geplündert und in Brand gesteckt.
58. Bei diesem Brand sollen zahlreiche Kirchen und ein großer Teil der Stadt zerstört worden sein.
59. Die Lombardei mit ihren fruchtbaren Feldern bot reiche Beute an Vieh und Vorräten.
60. Mailand und die umliegenden Bischofssitze lagen im Bereich der Einfälle.
61. Venedig und die Lagunenstädte waren durch ihre Wasserlage besser geschützt.
62. 900 versuchten die Magyaren dennoch, gegen Venedig vorzustoßen, scheiterten aber an der Lagune.
63. Die venezianische Flotte schlug die auf Booten heranrückenden Reiter zurück.
64. Dies zeigt eine Grenze der ungarischen Kriegsweise gegenüber dem Wasser.
65. Mittelitalien wurde über die Apenninenpässe erreicht und zog die Scharen weiter südwärts.
66. Die Toskana und das Gebiet um Lucca und Florenz erlebten ungarische Durchzüge.
67. 947 stieß ein Zug unter dem Anführer Taksony bis nach Apulien im Süden vor.
68. Damit reichte der ungarische Aktionsradius bis an die Spitze der italienischen Halbinsel.
69. Rom selbst und das Patrimonium des Papstes lagen am Rand der Reichweite.
70. Die italienischen Könige zahlten wiederholt Tribut, um Verschonung zu erkaufen.
71. Berengar I. bediente sich der Ungarn sogar als Verbündete gegen innere Rivalen.
72. Diese Verbindung von Plünderung und Söldnerdienst war typisch für die italienische Front.
73. Die politische Zersplitterung Italiens machte das Land zu einem leichten und lohnenden Ziel.
74. Konkurrierende Thronbewerber riefen die Magyaren teils selbst ins Land.
75. Damit verschränkten sich Beutezug und Bündnispolitik auf eigentümliche Weise.
76. Böhmen und Mähren bildeten den nördlichen Nachbarn und gerieten früh unter Druck.
77. Das mährische Reich war bereits durch die Landnahme selbst zerschlagen worden.
78. Böhmen entrichtete zeitweise Tribut an die ungarischen Fürsten.
79. Die böhmischen Herzöge versuchten, sich durch Zahlungen und Bündnisse zu schützen.
80. Über Böhmen führten zudem Wege nach Sachsen und Mitteldeutschland.
81. Polen und die slawischen Gebiete im Norden lagen am Rand des Aktionsradius.
82. Die schlesischen und kleinpolnischen Räume wurden gelegentlich durchstreift.
83. Hier war die Beute geringer, da diese Gebiete ärmer und dünner besiedelt waren.
84. Deshalb blieben die nördlichen und nordöstlichen Ziele zweitrangig.
85. Die Logik der Zielwahl bevorzugte stets die wohlhabenderen Räume des Südens und Westens.
86. Die Balkanhalbinsel und das Byzantinische Reich bildeten den südöstlichen Aktionsraum.
87. Über die untere Donau und entlang der Save zogen die Reiter nach Südosten.
88. Das Bulgarische Reich war ein früher und wechselhafter Gegner und Partner zugleich.
89. Schon vor der Landnahme hatten die Magyaren gegen die Bulgaren gekämpft.
90. Im 10. Jahrhundert führten Züge wiederholt in bulgarisches und byzantinisches Gebiet.
91. Thrakien und das Umland von Konstantinopel gerieten in den Bereich der Einfälle.
92. 934 und 943 stießen ungarische Heere bis vor die Mauern der byzantinischen Hauptstadt vor.
93. Konstantinopel selbst war durch seine gewaltigen Mauern uneinnehmbar.
94. Die byzantinischen Kaiser erkauften daraufhin Frieden durch jährliche Tributzahlungen.
95. Diese Zahlungen in Gold machten die Balkanfront wirtschaftlich besonders attraktiv.
96. Byzanz versuchte zugleich, die Ungarn als Söldner und als Faktor seiner Diplomatie zu nutzen.
97. Auf diese Weise band das Reich die gefährlichen Reiter teils in sein Bündnissystem ein.
98. Die Tributpolitik von Byzanz und Italien zeigt, dass Geld oft an die Stelle der Beute trat.
99. Reichtum war demnach das übergeordnete Ziel, gleich ob er durch Plünderung oder Tribut floss.
100. Die strategische Lage eines Zielgebiets bestimmte maßgeblich seine Auswahl.
101. Räume mit guten Reitwegen, offenen Ebenen und überquerbaren Flüssen waren bevorzugt.
102. Gebirge, dichte Wälder und wasserreiche Lagunen wirkten dagegen abschreckend.
103. Die Pässe der Ost- und Westalpen waren neuralgische Punkte der Routenführung.
104. Wer diese Pässe kontrollierte, konnte den Zugang nach Italien oder Burgund sperren.
105. Die Magyaren bevorzugten Ziele, deren Abwehr schwach oder uneinheitlich organisiert war.
106. Politische Zersplitterung war geradezu eine Einladung zum Einfall.
107. Reiche und zugleich wehrlose Klöster verkörperten das ideale Ziel.
108. Sie boten Edelmetall, Vorräte und oft keinerlei militärischen Schutz.
109. Städte mit Mauern waren schwerer zu nehmen und wurden häufig nur umgangen oder erpresst.
110. Die Reiter waren auf rasche Beute, nicht auf langwierige Belagerungen ausgerichtet.
111. Fehlten Befestigungen, lag das offene Land den Plünderern schutzlos ausgeliefert.
112. Die Jahreszeit spielte bei der Zielwahl eine Rolle, da Futter für die Pferde verfügbar sein musste.
113. Züge fanden bevorzugt im Sommer und Frühherbst statt, wenn die Weiden ergiebig waren.
114. Manche Heere überwinterten sogar in fremdem Gebiet, um im Frühjahr weiterzuziehen.
115. Die Entfernung vom Karpatenbecken setzte der Reichweite natürliche Grenzen.
116. Je weiter ein Ziel entfernt lag, desto seltener und riskanter waren die Züge dorthin.
117. Süddeutschland als Nahziel wurde fast jährlich heimgesucht.
118. Burgund, Westfranken und Süditalien als Fernziele blieben Ausnahmeunternehmungen.
119. Die Spannweite der Ziele von Bremen im Norden bis Apulien im Süden ist dennoch bemerkenswert.
120. Sie zeugt von einer hohen Mobilität und logistischen Leistungsfähigkeit der Reiterheere.
121. Die Magyaren verfügten über Kenntnis der Wege, oft durch Kundschafter und einheimische Führer.
122. Verräter und konkurrierende Fürsten dienten gelegentlich als Wegweiser ins Innere fremder Länder.
123. Auf diese Weise konnten auch entlegene und unbekannte Räume erreicht werden.
124. Die Beute bestand aus Edelmetall, Waffen, Vieh, Stoffen und vor allem Gefangenen.
125. Gefangene wurden als Sklaven verkauft oder gegen Lösegeld freigegeben.
126. Der Sklavenhandel verband die ungarischen Züge mit den Märkten des Orients und Byzanz.
127. Damit hatten die Raubzüge eine wirtschaftliche Funktion über die reine Plünderung hinaus.
128. Die Wahl der Ziele richtete sich daher auch danach, wo Menschen und Werte zu erbeuten waren.
129. Dicht besiedelte und wohlhabende Regionen versprachen die ergiebigste Ausbeute.
130. Aus diesem Grund standen das reiche Italien und das dichtbevölkerte Süddeutschland im Mittelpunkt.
131. Die zeitliche Abfolge der Ziele zeigt eine gewisse Verlagerung im Lauf der Jahrzehnte.
132. In den ersten Jahren nach 900 dominierten die Einfälle nach Bayern und Oberitalien.
133. In den 920er und 930er Jahren weiteten sich die Züge nach Westfranken und Burgund aus.
134. In den 940er und frühen 950er Jahren rückten Süditalien und der Balkan stärker in den Blick.
135. Diese Verschiebung spiegelt auch den wachsenden Widerstand in den näheren Gebieten wider.
136. Wo die Abwehr erstarkte, suchten die Magyaren neue, schwächer geschützte Ziele.
137. Der Ausbau von Burgen im Ostfränkischen Reich erschwerte die Einfälle nach Sachsen.
138. Daraufhin verlagerten sich die Schwerpunkte teils nach Süden und Südwesten.
139. Die Zielwahl war somit kein starres Muster, sondern reagierte auf die Gegenwehr.
140. Insgesamt lässt sich von einer rationalen Beutestrategie sprechen.
141. Die Magyaren wogen Aufwand, Risiko und erwarteten Gewinn gegeneinander ab.
142. Lohnende und schlecht verteidigte Ziele wurden bevorzugt und wiederholt angesteuert.
143. Stark befestigte oder ferne Räume wurden gemieden oder nur ausnahmsweise berührt.
144. Diese Nüchternheit widerspricht dem Bild der blind wütenden Barbaren in mancher Chronik.
145. Die zeitgenössischen Schreiber überzeichneten die Wildheit der Ungarn aus geistlicher Perspektive.
146. Tatsächlich lag den Zügen eine klare ökonomische und militärische Logik zugrunde.
147. Die Tributzahlungen Italiens, Bayerns und Byzanz belegen die Wirksamkeit dieser Strategie.
148. Ganze Reiche zogen es vor, regelmäßig zu zahlen, statt den Einfall zu riskieren.
149. Der Tribut wurde zu einer berechenbaren Einnahmequelle der ungarischen Fürsten.
150. So verband sich die Drohung mit dem Einfall zu einem System der Erpressung.
151. Solange dieses System funktionierte, lohnten sich Plünderung und Einschüchterung gleichermaßen.
152. Die Reichweite der Ziele beeindruckte schon die Zeitgenossen und prägte das europäische Ungarnbild.
153. Von Spanien bis Konstantinopel reichten die Schreckensmeldungen über die Reiter aus dem Osten.
154. In Gebetstexten erschien die Bitte um Bewahrung vor den Pfeilen der Ungarn.
155. Diese weite Verbreitung der Furcht entsprach der tatsächlichen Spannweite der Züge.
156. Die Ziele lagen verstreut über fast den gesamten lateinischen und byzantinischen Westen.
157. Kaum eine Region zwischen Atlantik und Schwarzem Meer blieb gänzlich verschont.
158. Die einzige natürliche Grenze bildeten Meere, hohe Gebirge und stark befestigte Großstädte.
159. Innerhalb dieser Grenzen aber bewegten sich die Reiter mit großer Freiheit.
160. Die Vielfalt der Ziele macht die Raubzüge zu einem gesamteuropäischen Phänomen.
161. Süddeutschland, Italien und Burgund bildeten dabei die drei am stärksten betroffenen Kernräume.
162. Der Balkan und Byzanz traten als vierter, lukrativer Schauplatz hinzu.
163. Böhmen, Polen und der slawische Norden blieben dagegen Nebenschauplätze.
164. Westfranken und Aquitanien markierten die westliche Außengrenze des Aktionsradius.
165. Apulien und Kalabrien bezeichneten die südlichste erreichte Spitze.
166. Septimanien und die Pyrenäenvorberge bildeten den fernsten Westpunkt der Züge.
167. Diese Eckpunkte umreißen den gewaltigen Raum, in dem die Magyaren operierten.
168. Die Auswahl innerhalb dieses Raumes folgte stets denselben Grundsätzen.
169. Reichtum, Erreichbarkeit und Schwäche der Verteidigung entschieden über das Ziel.
170. Wo alle drei Faktoren zusammentrafen, häuften sich die Einfälle besonders.
171. Bayern und Oberitalien vereinten diese Merkmale in idealer Weise.
172. Sie wurden daher zu den am häufigsten und schwersten betroffenen Landschaften.
173. Die ferneren Ziele wurden seltener, dafür mit umso größerem Aufsehen heimgesucht.
174. Das Zusammenspiel von Nah- und Fernzielen kennzeichnet die gesamte Abenteuerzeit.
175. Erst die wachsende Befestigung und die militärische Erstarkung des Westens änderten dieses Bild.
176. Mit dem Ausbau der Abwehr verengte sich allmählich der Kreis der lohnenden Ziele.
177. Die Niederlage auf dem Lechfeld 955 entzog der gesamten Zielsuche schließlich die Grundlage.
178. Danach standen den Magyaren die einst offenen Räume nicht mehr ungehindert offen.
179. Die Geschichte der Ziele ist damit zugleich eine Geschichte des nachlassenden europäischen Wehrlosigkeit.
180. Die Ziele der Raubzüge waren weiträumig, aber nicht zufällig gewählt.
181. Wirtschaftliche Überlegungen und eine klare strategische Logik bestimmten, welche Regionen ins Visier gerieten.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.