4-2-6 Geschichte Ungarns lang

---

4.2.6 – Személyes kereszténység: jámborság és a szentség megértése – Persönliches Christentum: Frömmigkeit und das Verständnis von Heiligkeit

---

1. Apjával, Gézával ellentétben – aki külsőleg keresztény maradt, de belsőleg pogány maradt – István magáévá tette a hitet: személyes kereszténysége nem csupán politikai eszköz volt, hanem belső meggyőződés. – Anders als sein Vater Géza, der äußerlich Christ und innerlich Heide blieb, hatte Stephan den Glauben verinnerlicht – sein persönliches Christentum war nicht nur politisches Werkzeug, sondern innere Überzeugung.

2. Apjával, Gézával ellentétben – aki külsőleg keresztény maradt, de belsőleg pogány maradt – István magáévá tette a hitet. – Anders als sein Vater Géza, der äußerlich Christ und innerlich Heide blieb, hatte Stephan den Glauben verinnerlicht.

3. Ez a személyes jámborság megkülönböztette őt elődje pusztán taktikai jellegű valláspolitikájától. – Diese persönliche Frömmigkeit unterschied ihn von der bloß taktischen Religionspolitik seines Vorgängers.

4. A források egy olyan uralkodó képét rajzolják meg, akinek a hit valódi szívügye volt. – Die Quellen zeichnen das Bild eines Herrschers, dem der Glaube ein echtes Anliegen war.

5. Ezeket azonban óvatosan kell értelmezni, mivel többségük csak szentté avatása után keletkezett. – Sie sind allerdings mit Vorsicht zu lesen, da sie meist erst nach seiner Heiligsprechung entstanden.

6. A Szt. István-legendák szenthez méltó életmódként idealizálják jámborságát. – Die Stephanslegenden idealisieren seine Frömmigkeit im Sinne eines heiligmäßigen Lebens.

7. Mindazonáltal felismerhető benne a valódi vallási meggyőződés magja. – Dennoch lässt sich ein Kern echter religiöser Überzeugung erkennen.

8. István keresztény neveltetése a nyugati egyházi személyek által nyújtott oktatásban gyökerezett. – Stephans christliche Prägung wurzelte in seiner Erziehung durch westliche Geistliche.

9. Olyan személyek, mint a prágai Adalbert püspök, már gyermekkora óta közvetítették neki a hitet. – Männer wie der Prager Bischof Adalbert vermittelten ihm den Glauben von Kindheit an.

10. Ez a korai oktatás tartósan meghatározta vallási beállítottságát. – Diese frühe Unterweisung formte seine religiöse Haltung nachhaltig.

11. A hit számára uralkodói önképének alapjává vált. – Der Glaube wurde für ihn zur Grundlage seines Selbstverständnisses als Herrscher.

12. István királyi méltóságát keresztény szolgálatnak és isteni megbízatásnak tekintette. – Stephan verstand seine königliche Würde als christlichen Dienst und göttlichen Auftrag.

13. A királyt Isten által kinevezett egyházvédőnek tartotta. – Der König galt ihm als von Gott eingesetzter Schützer der Kirche.

14. Ez a felfogás összekapcsolta a személyes jámborságot az uralkodói tisztséggel. – Diese Vorstellung verband persönliche Frömmigkeit mit dem Herrscheramt.

15. A legendák napi imádkozásról és rendszeres istentiszteletről számolnak be. – Die Legenden berichten von täglichem Gebet und regelmäßigem Gottesdienst.

16. Állítólag István nagy áhítattal vett részt a misén. – Stephan soll der Messe mit großer Andacht beigewohnt haben.

17. Éjszakánként felállt imádkozni, és alázatosan meghajolt Isten előtt. – Er soll sich nachts zum Gebet erhoben und in Demut vor Gott gebeugt haben.

18. Az ilyen beszámolók a középkori szentek életrajzainak mintáját követik. – Solche Berichte folgen dem Muster der mittelalterlichen Heiligenviten.

19. Hangsúlyozzák a hatalmas uralkodó személyes alázatosságát. – Sie betonen die persönliche Demut des mächtigen Herrschers.

20. Visszatérő motívum a szegények iránti jótékonyság. – Ein wiederkehrendes Motiv ist die Mildtätigkeit gegenüber den Armen.

21. Állítólag István ajándékokkal látta el a rászorulókat és alamizsnát osztott. – Stephan soll Bedürftige beschenkt und Almosen verteilt haben.

22. A hagyomány szerint álruhában keveredett a szegények közé, hogy segítsen nekik. – Der Überlieferung nach mischte er sich verkleidet unter die Armen, um zu helfen.

23. Az ilyen anekdoták aláhúzzák az alázatos keresztény király ideálját. – Solche Anekdoten unterstreichen das Ideal des demütigen christlichen Königs.

24. Olyan uralkodót mutatnak be, aki hatalmát a felebarát iránti szeretet szolgálatába állítja. – Sie zeigen den Herrscher, der seine Macht in den Dienst der Nächstenliebe stellt.

25. A jótékonyság a középkori gondolkodásban a keresztény erények központi elemének számított. – Die Mildtätigkeit galt im mittelalterlichen Denken als zentrale christliche Tugend.

26. Ez egyszerre volt a jámborság kifejeződése és a megszentelődés eszköze. – Sie war zugleich Ausdruck von Frömmigkeit und Mittel der Heiligung.

27. István jámborsága alapítványaiban is megnyilvánult. – Stephans Frömmigkeit zeigte sich auch in seinen Stiftungen.

28. Templomokat, kolostorokat és egyházmegyéket alapított az egész országban. – Er gründete Kirchen, Klöster und Bistümer im ganzen Land.

29. A székesfehérvári bazilika az egyik legjelentősebb alapítványa volt. – Die Basilika von Székesfehérvár war eine seiner bedeutendsten Stiftungen.

30. Az ilyen építmények Isten dicsőségét és az alapító lelki üdvösségét szolgálták. – Solche Bauten dienten der Ehre Gottes und dem Seelenheil des Stifters.

31. Az alapítványok létrehozásában és az adományozásban a jámborság ötvöződött a hatalom reprezentációjával. – Im Stiften und Schenken verband sich Frömmigkeit mit Herrschaftsrepräsentation.

32. A zarándokok támogatása is vallási meggyőződéséből fakadt. – Auch die Förderung von Pilgern entsprang seiner religiösen Haltung.

33. István zarándokszállásokat építtetett, és biztosította az utakat a Szentföld felé. – Stephan ließ Pilgerherbergen errichten und sicherte die Wege zum Heiligen Land.

34. Állítólag az ő kezdeményezésére zarándokházak épültek Rómában, Jeruzsálemben és Konstantinápolyban. – Pilgerhäuser sollen auf seine Veranlassung in Rom, Jerusalem und Konstantinopel entstanden sein.

35. Ezek az alapítványok az egész kereszténység jámbor támogatójaként mutatták be őt. – Diese Stiftungen zeigten ihn als frommen Förderer der gesamten Christenheit.

36. Kegyességének egyik különleges vonása a Szűz Mária iránti tisztelet volt. – Ein besonderer Zug seiner Frömmigkeit war die Verehrung der Gottesmutter Maria.

37. Állítólag István a Szűz Mária védelmére bízta birodalmát. – Stephan soll sein Reich dem Schutz der Jungfrau Maria anvertraut haben.

38. Az országnak Mária számára történő felajánlása később a Mária-hagyomány részeként nyert jelentőséget. – Diese Weihe des Landes an Maria wurde später als Marianische Tradition bedeutsam.

39. Magyarország ettől kezdve Szent Mária országának, Regnum Marianumnak számított. – Ungarn galt fortan als das Land der heiligen Maria, als Regnum Marianum.

40. A hagyomány szerint István halálos ágyán átadta a koronát Máriának. – Der Überlieferung nach übergab Stephan auf dem Sterbebett die Krone Maria.

41. Ezzel a királyságot emberi védelem helyett mennyei védelem alá helyezte. – Damit stellte er das Reich unter himmlischen statt unter menschlichen Schutz.

42. Ez a gesztus ötvözte a személyes jámborságot az állami szimbolikával. – Diese Geste verband persönliche Frömmigkeit mit staatlicher Symbolik.

43. Ez a gesztus a királyságot Máriának szentelt, szent birodalomként értelmezte. – Sie deutete das Königreich als ein Marien geweihtes, heiliges Reich.

44. István szentségről alkotott felfogását kora határozta meg. – Stephans Verständnis von Heiligkeit war von seiner Zeit geprägt.

45. A középkorban a szentség példamutató keresztény életmódot jelentett. – Heiligkeit bedeutete im Mittelalter vorbildliche christliche Lebensführung.

46. Ehhez tartozott az alázat, a jótékonyság, az imádság és az egyház védelme. – Dazu gehörten Demut, Mildtätigkeit, Gebet und der Schutz der Kirche.

47. A szent uralkodó a világi hatalmat a lelki tökéletességgel ötvözte. – Ein heiliger Herrscher verband weltliche Macht mit geistlicher Vollkommenheit.

48. István tudatosan törekedett erre a jámbor király ideáljára. – Stephan strebte bewusst nach diesem Ideal des frommen Königs.

49. Személyes kereszténysége így a megszentelődésre irányult. – Sein persönliches Christentum war somit auf Heiligung ausgerichtet.

50. Súlyos sorscsapások keményen próbára tették jámborságát. – Schwere Schicksalsschläge prüften seine Frömmigkeit auf harte Weise.

51. Fia, Imre halála mély személyes válságként érte. – Der Tod seines Sohnes Emmerich traf ihn als tiefe persönliche Krise.

52. A legendák szerint István alázatosan viselte ezt a veszteséget. – Die Legenden berichten, Stephan habe diesen Verlust in Ergebung getragen.

53. Állítólag alázatosan alávetette magát Isten akaratának. – Er soll sich dem Willen Gottes demütig gefügt haben.

54. Ezt az alázatot a tökéletes keresztény jámborság jelének tekintették. – Diese Ergebung galt als Zeichen vollendeter christlicher Frömmigkeit.

55. A hagyomány szerint a király a szenvedés közepette is megőrizte hitét. – Auch im Leiden bewahrte der König der Überlieferung nach seinen Glauben.

56. Saját halálát jámbor, nyugodt halálként írják le. – Sein eigenes Sterben wird als frommer, gefasster Tod geschildert.

57. A hagyomány szerint István Mária mennybemenetele ünnepén halt meg. – Stephan starb der Überlieferung nach am Fest Mariä Himmelfahrt.

58. Ez az összefüggés még inkább megerősítette a szenthez méltó jámborság benyomását. – Dieser Zusammenhang verstärkte den Eindruck heiligmäßiger Frömmigkeit.

59. 1083-ban I. László király uralkodása alatt Istvánt szentté avatták. – Im Jahr 1083 wurde Stephan unter König Ladislaus I. heiliggesprochen.

60. Így az államalapító lett Magyarország első nemzeti szentje. – Damit wurde der Staatsgründer zum ersten Nationalheiligen Ungarns.

61. A szentté avatás megerősítette a jámbor, szent királyról kialakult képet. – Die Heiligsprechung bestätigte das Bild des frommen, heiligen Königs.

62. Személyes keresztény hite így személyen felüli példaképpé vált. – Sein persönliches Christentum wurde so zum überpersönlichen Vorbild.

63. István jobb kezét, a Szent Jobbot, a mai napig ereklyeként tisztelik. – Die rechte Hand Stephans, die Heilige Rechte, wird bis heute als Reliquie verehrt.

64. Ez az ő maradandó szentségének látható jelképének számít. – Sie gilt als sichtbares Zeichen seiner bleibenden Heiligkeit.

65. A kutatások arra intik, hogy különbséget tegyünk a történelmi mag és a legendás kiegészítések között. – Die Forschung mahnt zur Unterscheidung zwischen historischem Kern und legendärer Ausschmückung.

66. Jámborságáról szóló információk nagy része lelki építő jellegű, nem történelmi forrásokból származik. – Vieles über seine Frömmigkeit stammt aus erbaulichen, nicht historischen Quellen.

67. Figyelembe kell venni a szentség politikai hasznát a dinasztia számára. – Der politische Nutzen der Heiligkeit für die Dynastie ist dabei zu bedenken.

68. Ugyanakkor sok minden szól István valódi, személyes hitbeli meggyőződése mellett. – Gleichwohl spricht vieles für eine echte persönliche Glaubensüberzeugung Stephans.

69. Következetes cselekedeteit aligha lehet kizárólag hatalmi számításokkal magyarázni. – Sein konsequentes Handeln lässt sich kaum allein aus Machtkalkül erklären.

70. Így Istvánban az államalapító elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jámbor, szent királlyal. – So verbindet sich in Stephan der Staatsgründer untrennbar mit dem frommen, heiligen König.

(aufklappen)magyar

1. Apjával, Gézával ellentétben – aki külsőleg keresztény maradt, de belsőleg pogány maradt – István magáévá tette a hitet: személyes kereszténysége nem csupán politikai eszköz volt, hanem belső meggyőződés.

2. Apjával, Gézával ellentétben – aki külsőleg keresztény maradt, de belsőleg pogány maradt – István magáévá tette a hitet.

3. Ez a személyes jámborság megkülönböztette őt elődje pusztán taktikai jellegű valláspolitikájától.

4. A források egy olyan uralkodó képét rajzolják meg, akinek a hit valódi szívügye volt.

5. Ezeket azonban óvatosan kell értelmezni, mivel többségük csak szentté avatása után keletkezett.

6. A Szt. István-legendák szenthez méltó életmódként idealizálják jámborságát.

7. Mindazonáltal felismerhető benne a valódi vallási meggyőződés magja.

8. István keresztény neveltetése a nyugati egyházi személyek által nyújtott oktatásban gyökerezett.

9. Olyan személyek, mint a prágai Adalbert püspök, már gyermekkora óta közvetítették neki a hitet.

10. Ez a korai oktatás tartósan meghatározta vallási beállítottságát.

11. A hit számára uralkodói önképének alapjává vált.

12. István királyi méltóságát keresztény szolgálatnak és isteni megbízatásnak tekintette.

13. A királyt Isten által kinevezett egyházvédőnek tartotta.

14. Ez a felfogás összekapcsolta a személyes jámborságot az uralkodói tisztséggel.

15. A legendák napi imádkozásról és rendszeres istentiszteletről számolnak be.

16. Állítólag István nagy áhítattal vett részt a misén.

17. Éjszakánként felállt imádkozni, és alázatosan meghajolt Isten előtt.

18. Az ilyen beszámolók a középkori szentek életrajzainak mintáját követik.

19. Hangsúlyozzák a hatalmas uralkodó személyes alázatosságát.

20. Visszatérő motívum a szegények iránti jótékonyság.

21. Állítólag István ajándékokkal látta el a rászorulókat és alamizsnát osztott.

22. A hagyomány szerint álruhában keveredett a szegények közé, hogy segítsen nekik.

23. Az ilyen anekdoták aláhúzzák az alázatos keresztény király ideálját.

24. Olyan uralkodót mutatnak be, aki hatalmát a felebarát iránti szeretet szolgálatába állítja.

25. A jótékonyság a középkori gondolkodásban a keresztény erények központi elemének számított.

26. Ez egyszerre volt a jámborság kifejeződése és a megszentelődés eszköze.

27. István jámborsága alapítványaiban is megnyilvánult.

28. Templomokat, kolostorokat és egyházmegyéket alapított az egész országban.

29. A székesfehérvári bazilika az egyik legjelentősebb alapítványa volt.

30. Az ilyen építmények Isten dicsőségét és az alapító lelki üdvösségét szolgálták.

31. Az alapítványok létrehozásában és az adományozásban a jámborság ötvöződött a hatalom reprezentációjával.

32. A zarándokok támogatása is vallási meggyőződéséből fakadt.

33. István zarándokszállásokat építtetett, és biztosította az utakat a Szentföld felé.

34. Állítólag az ő kezdeményezésére zarándokházak épültek Rómában, Jeruzsálemben és Konstantinápolyban.

35. Ezek az alapítványok az egész kereszténység jámbor támogatójaként mutatták be őt.

36. Kegyességének egyik különleges vonása a Szűz Mária iránti tisztelet volt.

37. Állítólag István a Szűz Mária védelmére bízta birodalmát.

38. Az országnak Mária számára történő felajánlása később a Mária-hagyomány részeként nyert jelentőséget.

39. Magyarország ettől kezdve Szent Mária országának, Regnum Marianumnak számított.

40. A hagyomány szerint István halálos ágyán átadta a koronát Máriának.

41. Ezzel a királyságot emberi védelem helyett mennyei védelem alá helyezte.

42. Ez a gesztus ötvözte a személyes jámborságot az állami szimbolikával.

43. Ez a gesztus a királyságot Máriának szentelt, szent birodalomként értelmezte.

44. István szentségről alkotott felfogását kora határozta meg.

45. A középkorban a szentség példamutató keresztény életmódot jelentett.

46. Ehhez tartozott az alázat, a jótékonyság, az imádság és az egyház védelme.

47. A szent uralkodó a világi hatalmat a lelki tökéletességgel ötvözte.

48. István tudatosan törekedett erre a jámbor király ideáljára.

49. Személyes kereszténysége így a megszentelődésre irányult.

50. Súlyos sorscsapások keményen próbára tették jámborságát.

51. Fia, Imre halála mély személyes válságként érte.

52. A legendák szerint István alázatosan viselte ezt a veszteséget.

53. Állítólag alázatosan alávetette magát Isten akaratának.

54. Ezt az alázatot a tökéletes keresztény jámborság jelének tekintették.

55. A hagyomány szerint a király a szenvedés közepette is megőrizte hitét.

56. Saját halálát jámbor, nyugodt halálként írják le.

57. A hagyomány szerint István Mária mennybemenetele ünnepén halt meg.

58. Ez az összefüggés még inkább megerősítette a szenthez méltó jámborság benyomását.

59. 1083-ban I. László király uralkodása alatt Istvánt szentté avatták.

60. Így az államalapító lett Magyarország első nemzeti szentje.

61. A szentté avatás megerősítette a jámbor, szent királyról kialakult képet.

62. Személyes keresztény hite így személyen felüli példaképpé vált.

63. István jobb kezét, a Szent Jobbot, a mai napig ereklyeként tisztelik.

64. Ez az ő maradandó szentségének látható jelképének számít.

65. A kutatások arra intik, hogy különbséget tegyünk a történelmi mag és a legendás kiegészítések között.

66. Jámborságáról szóló információk nagy része lelki építő jellegű, nem történelmi forrásokból származik.

67. Figyelembe kell venni a szentség politikai hasznát a dinasztia számára.

68. Ugyanakkor sok minden szól István valódi, személyes hitbeli meggyőződése mellett.

69. Következetes cselekedeteit aligha lehet kizárólag hatalmi számításokkal magyarázni.

70. Így Istvánban az államalapító elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jámbor, szent királlyal.

(aufklappen)német

1. Anders als sein Vater Géza, der äußerlich Christ und innerlich Heide blieb, hatte Stephan den Glauben verinnerlicht – sein persönliches Christentum war nicht nur politisches Werkzeug, sondern innere Überzeugung.

2. Anders als sein Vater Géza, der äußerlich Christ und innerlich Heide blieb, hatte Stephan den Glauben verinnerlicht.

3. Diese persönliche Frömmigkeit unterschied ihn von der bloß taktischen Religionspolitik seines Vorgängers.

4. Die Quellen zeichnen das Bild eines Herrschers, dem der Glaube ein echtes Anliegen war.

5. Sie sind allerdings mit Vorsicht zu lesen, da sie meist erst nach seiner Heiligsprechung entstanden.

6. Die Stephanslegenden idealisieren seine Frömmigkeit im Sinne eines heiligmäßigen Lebens.

7. Dennoch lässt sich ein Kern echter religiöser Überzeugung erkennen.

8. Stephans christliche Prägung wurzelte in seiner Erziehung durch westliche Geistliche.

9. Männer wie der Prager Bischof Adalbert vermittelten ihm den Glauben von Kindheit an.

10. Diese frühe Unterweisung formte seine religiöse Haltung nachhaltig.

11. Der Glaube wurde für ihn zur Grundlage seines Selbstverständnisses als Herrscher.

12. Stephan verstand seine königliche Würde als christlichen Dienst und göttlichen Auftrag.

13. Der König galt ihm als von Gott eingesetzter Schützer der Kirche.

14. Diese Vorstellung verband persönliche Frömmigkeit mit dem Herrscheramt.

15. Die Legenden berichten von täglichem Gebet und regelmäßigem Gottesdienst.

16. Stephan soll der Messe mit großer Andacht beigewohnt haben.

17. Er soll sich nachts zum Gebet erhoben und in Demut vor Gott gebeugt haben.

18. Solche Berichte folgen dem Muster der mittelalterlichen Heiligenviten.

19. Sie betonen die persönliche Demut des mächtigen Herrschers.

20. Ein wiederkehrendes Motiv ist die Mildtätigkeit gegenüber den Armen.

21. Stephan soll Bedürftige beschenkt und Almosen verteilt haben.

22. Der Überlieferung nach mischte er sich verkleidet unter die Armen, um zu helfen.

23. Solche Anekdoten unterstreichen das Ideal des demütigen christlichen Königs.

24. Sie zeigen den Herrscher, der seine Macht in den Dienst der Nächstenliebe stellt.

25. Die Mildtätigkeit galt im mittelalterlichen Denken als zentrale christliche Tugend.

26. Sie war zugleich Ausdruck von Frömmigkeit und Mittel der Heiligung.

27. Stephans Frömmigkeit zeigte sich auch in seinen Stiftungen.

28. Er gründete Kirchen, Klöster und Bistümer im ganzen Land.

29. Die Basilika von Székesfehérvár war eine seiner bedeutendsten Stiftungen.

30. Solche Bauten dienten der Ehre Gottes und dem Seelenheil des Stifters.

31. Im Stiften und Schenken verband sich Frömmigkeit mit Herrschaftsrepräsentation.

32. Auch die Förderung von Pilgern entsprang seiner religiösen Haltung.

33. Stephan ließ Pilgerherbergen errichten und sicherte die Wege zum Heiligen Land.

34. Pilgerhäuser sollen auf seine Veranlassung in Rom, Jerusalem und Konstantinopel entstanden sein.

35. Diese Stiftungen zeigten ihn als frommen Förderer der gesamten Christenheit.

36. Ein besonderer Zug seiner Frömmigkeit war die Verehrung der Gottesmutter Maria.

37. Stephan soll sein Reich dem Schutz der Jungfrau Maria anvertraut haben.

38. Diese Weihe des Landes an Maria wurde später als Marianische Tradition bedeutsam.

39. Ungarn galt fortan als das Land der heiligen Maria, als Regnum Marianum.

40. Der Überlieferung nach übergab Stephan auf dem Sterbebett die Krone Maria.

41. Damit stellte er das Reich unter himmlischen statt unter menschlichen Schutz.

42. Diese Geste verband persönliche Frömmigkeit mit staatlicher Symbolik.

43. Sie deutete das Königreich als ein Marien geweihtes, heiliges Reich.

44. Stephans Verständnis von Heiligkeit war von seiner Zeit geprägt.

45. Heiligkeit bedeutete im Mittelalter vorbildliche christliche Lebensführung.

46. Dazu gehörten Demut, Mildtätigkeit, Gebet und der Schutz der Kirche.

47. Ein heiliger Herrscher verband weltliche Macht mit geistlicher Vollkommenheit.

48. Stephan strebte bewusst nach diesem Ideal des frommen Königs.

49. Sein persönliches Christentum war somit auf Heiligung ausgerichtet.

50. Schwere Schicksalsschläge prüften seine Frömmigkeit auf harte Weise.

51. Der Tod seines Sohnes Emmerich traf ihn als tiefe persönliche Krise.

52. Die Legenden berichten, Stephan habe diesen Verlust in Ergebung getragen.

53. Er soll sich dem Willen Gottes demütig gefügt haben.

54. Diese Ergebung galt als Zeichen vollendeter christlicher Frömmigkeit.

55. Auch im Leiden bewahrte der König der Überlieferung nach seinen Glauben.

56. Sein eigenes Sterben wird als frommer, gefasster Tod geschildert.

57. Stephan starb der Überlieferung nach am Fest Mariä Himmelfahrt.

58. Dieser Zusammenhang verstärkte den Eindruck heiligmäßiger Frömmigkeit.

59. Im Jahr 1083 wurde Stephan unter König Ladislaus I. heiliggesprochen.

60. Damit wurde der Staatsgründer zum ersten Nationalheiligen Ungarns.

61. Die Heiligsprechung bestätigte das Bild des frommen, heiligen Königs.

62. Sein persönliches Christentum wurde so zum überpersönlichen Vorbild.

63. Die rechte Hand Stephans, die Heilige Rechte, wird bis heute als Reliquie verehrt.

64. Sie gilt als sichtbares Zeichen seiner bleibenden Heiligkeit.

65. Die Forschung mahnt zur Unterscheidung zwischen historischem Kern und legendärer Ausschmückung.

66. Vieles über seine Frömmigkeit stammt aus erbaulichen, nicht historischen Quellen.

67. Der politische Nutzen der Heiligkeit für die Dynastie ist dabei zu bedenken.

68. Gleichwohl spricht vieles für eine echte persönliche Glaubensüberzeugung Stephans.

69. Sein konsequentes Handeln lässt sich kaum allein aus Machtkalkül erklären.

70. So verbindet sich in Stephan der Staatsgründer untrennbar mit dem frommen, heiligen König.