8 Geschichte Ungarns lang

1. Kevés uralkodói döntés változtatta meg olyan alaposan egy nép sorsát, mint az, amelyet a magyar fejedelmi udvar a 10. század végén hozott.

2. Lechfeld után nyilvánvalóvá vált, hogy a régi életforma gazdasági alapja elapadt, és új utat kell keresni.

3. Ez az út a kereszténységen keresztül vezetett, mégpedig nem hitbuzgalomból, hanem józan politikai számításból.

4. Korabeli Európában ugyanis pogány uralkodó nem lehetett egyenrangú tárgyalópartner.

5. Diplomáciai kapcsolat, dinasztikus házasság és nemzetközi elismerés egyaránt a keresztvízhez kötődött.

6. Emellett a hittérítés a belső hatalom eszköze is volt, hiszen az új vallás új engedelmességet követelt.

7. Két nagyhatalom versengett a magyarok megnyeréséért, Bizánc és a Német-római Birodalom.

8. Bizánci befolyás kezdetben erősebbnek látszott, hiszen már a 950-es években megkeresztelkedett néhány törzsi vezető.

9. Erdélyben Hierotheosz püspök működése nyomán görög rítusú közösségek jöttek létre.

10. Ilyen alapítás volt a veszprémvölgyi apácakolostor, amelynek görög nyelvű oklevele máig fennmaradt.

11. Végül mégis a nyugati irány győzött, elsősorban földrajzi és politikai okokból.

12. Bizánc túl messze volt, ráadásul a Balkánon a bolgárokkal volt elfoglalva.

13. Bajorország viszont közvetlen szomszéd volt, ahonnan papok, kézművesek és lovagok egyaránt érkezhettek.

14. Géza fejedelem uralkodása alatt, körülbelül 972-től, gyorsult fel a folyamat.

15. Ő maga a quedlinburgi birodalmi gyűlésre követeket küldött 973-ban, ami nyílt politikai fordulatot jelentett.

16. Sankt Gallen-i Bruno püspök érkezett ezután az országba, hogy a fejedelmi udvart megtérítse.

17. Géza fel is vette a keresztséget, ám a régi isteneknek is tovább áldozott.

18. Thietmar krónikás szerint erre azt válaszolta, hogy elég gazdag ahhoz, hogy két istennek is áldozzon.

19. Efféle kettősség nem ritkaság, hanem a megtérési korszakok tipikus átmeneti állapota.

20. Géza legfontosabb lépése mégsem a hite volt, hanem a hatalom összpontosítása.

21. Riválisait kíméletlenül félreállította, és a krónikák szerint sok vért ontott.

22. Fegyveres kíséretét idegen lovagokkal erősítette meg, akik csak tőle függtek.

23. Nyugati kapcsolatait dinasztikus házassággal is megerősítette, amikor fiát bajor hercegnővel jegyezte el.

24. Gizella, II. Henrik bajor herceg lánya, 996 körül érkezett Magyarországra.

25. Kíséretében papok, lovagok és mesteremberek jöttek, akik hosszú távon meghatározták az udvar arculatát.

26. Vejkje és Vajk néven ismert fiát a keresztségben István névre keresztelték.

27. Névválasztás nem véletlen, hiszen Szent István az első vértanú, a hit első harcosa volt.

28. Géza 997-ben halt meg, és ezzel kezdetét vette a döntő évtized.

29. Trónutódlás körül azonnal kirobbant a konfliktus, mert két elv ütközött egymással.

30. Régi sztyeppei szokásjog szerint a nemzetség legidősebb férfitagját illette a hatalom.

31. Nyugati keresztény felfogás viszont az apáról fiúra szálló örökösödést részesítette előnyben.

32. Koppány, a somogyi úr, az előbbire hivatkozott, és igényt formált a fejedelemségre.

33. Hagyomány szerint Géza özvegyét, Saroltot is feleségül kívánta venni, ami a levirátus régi szokását követte.

34. István seregét főként nyugati páncélos lovagok alkották, Vecelin és Hont-Pázmány vezetésével.

35. Veszprém közelében került sor a döntő ütközetre 997-ben vagy röviddel utána.

36. Koppány elesett, holttestét pedig felnégyelték, és négy vár kapujára függesztették ki.

37. Ilyen elrettentés a korszak szokásos politikai nyelve volt, nem pedig kirívó kegyetlenség.

38. Győzelem után István hozzálátott a legfontosabb feladathoz, a királyi cím megszerzéséhez.

39. Ehhez koronára volt szükség, koronát pedig csak a pápa vagy a császár adhatott.

40. Asztrik apátot küldte Rómába, ahol II. Szilveszter pápa jóváhagyta a kérést.

41. Koronázásra 1000 karácsonyán vagy 1001 első napjaiban került sor Esztergomban.

42. Pápai koronával az ország közvetlenül Rómához kötődött, nem pedig a császár hűbérese lett.

43. Ennek a részletnek évszázadokon át óriási jelentősége maradt a magyar államjogban.

44. Szent Korona néven ismert ékszer viszont nem azonos a koronázási koronával.

45. Mai vizsgálatok szerint két különböző részből állították össze, valamikor a 12. század körül.

46. Felső, latin feliratú abroncs és alsó, görög feliratú korona alkotja együtt a mai tárgyat.

47. Ferde kereszt a tetején későbbi sérülés eredménye, nem pedig eredeti szándék.

48. Királyság megteremtése azonban nemcsak jelvényeken múlt, hanem intézményeken.

49. Vármegyerendszer bevezetése volt a legfontosabb újítás, amely az egész országot behálózta.

50. Minden vármegye központja egy vár volt, élén a király által kinevezett ispánnal.

51. Ispán szedte az adót, ítélkezett és hadba vezette a megye fegyvereseit.

52. Bevételek egyharmada őt illette, kétharmad a királyi kincstárba folyt be.

53. Ez a rendszer nem hűbériség volt, hanem hivatalnoki szervezet, amely visszavonható tisztségeken alapult.

54. Ebben rejlik a magyar államszervezet egyik legfontosabb sajátossága a korabeli Európán belül.

55. Királyi birtok kiterjedése tette lehetővé ezt a modellt, hiszen a föld nagyobb része az uralkodóé volt.

56. Becslések szerint a megművelhető terület kétharmada fölött rendelkezett közvetlenül a király.

57. Ebből fakadóan az uralkodói hatalom sokkal erősebb volt, mint a nyugati királyságok többségében.

58. Egyházszervezet kiépítése a másik pillér volt, és párhuzamosan haladt a világival.

59. Tíz egyházmegye jött létre, közülük kettő érsekség, Esztergom és Kalocsa.

60. Esztergom kapta az elsőbbséget, és érseke koronázta a mindenkori királyt.

61. Törvény írta elő, hogy minden tíz falu közösen építsen templomot és tartson papot.

62. Vasárnapi templomba járás kötelezővé vált, a mulasztást pedig veréssel büntették.

63. Bencés apátságok alapítása szintén ekkor indult, elsőként Pannonhalma 996-ban.

64. Szerzetesek nemcsak imádkoztak, hanem írtak, gyógyítottak és mezőgazdasági eljárásokat honosítottak meg.

65. Írásbeliség latin nyelven indult meg, és ezzel az ország belépett Európa írott kultúrájába.

66. Régi rovásjelek használata visszaszorult, bár teljesen sosem tűnt el.

67. Törvényhozás két könyvben maradt fenn, összesen mintegy ötven cikkellyel.

68. Rendelkezések nagy része a tulajdon védelmét, a házasságot és a vallásgyakorlatot szabályozta.

69. Lopás büntetése különösen szigorú volt, visszaesés esetén akár csonkítás is járhatott érte.

70. Pogány szokások gyakorlását ugyancsak tiltották, például a temetkezést a régi rítus szerint.

71. Szabad emberek jogi helyzetét viszont védték, ami a szolgaságtól való különbséget hangsúlyozta.

72. Fia számára írt Intelmek című mű a korszak legérdekesebb szövege, bár szerzősége vitatott.

73. Benne szerepel az a gondolat, hogy az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és törékeny.

74. Ezt a mondatot később sokféleképpen értelmezték, gyakran mai fogalmakat vetítve vissza.

75. Eredeti értelme inkább gyakorlati volt, hiszen a betelepülő lovagok és papok szaktudására szükség volt.

76. Idegen származású családok valóban tömegesen érkeztek, német, olasz, francia és cseh területekről.

77. Belső ellenállás azonban nem szűnt meg a koronázással, hanem évtizedekig tartott.

78. Erdélyben a Gyula nevű vagy címet viselő rokon 1003-ban került szembe a királlyal.

79. Legyőzése után Erdély betagozódott a királyságba, és sóbányái királyi jövedelemmé váltak.

80. Marosvár ura, Ajtony, bolgár és bizánci kapcsolatokkal rendelkezett, és vámot szedett a sószállítmányokra.

81. Ellene Csanád vezetett hadjáratot, valamikor 1008 és 1028 között.

82. Győzelem után a terület Csanád vármegye néven lett a királyi szervezet része.

83. Külpolitikában István óvatosan, de határozottan lépett fel a szomszédokkal szemben.

84. II. Konrád császár 1030-as támadását taktikai visszavonulással és felperzselt földdel verte vissza.

85. Békekötéskor a határ a Lajta és a Morva folyók vonalán állandósult.

86. Zarándokutak megnyitása ugyancsak jelentős tett volt, mert az ország Jeruzsálem felé vezető útvonalra került.

87. Szárazföldi út Nyugat-Európából ettől kezdve a Duna mentén, magyar területen vezetett keresztre.

88. Zarándokházakat alapítottak Rómában, Konstantinápolyban, Ravennában és Jeruzsálemben is.

89. Kereskedelem és pénzverés szintén az új rend jele volt, hiszen az első magyar dénárok ekkor készültek.

90. Ezüstpénzek felirata a király nevét és a regia civitas kifejezést hordozta.

91. Dinasztikus jövő azonban tragikusan alakult, ami az egész életművet veszélybe sodorta.

92. Imre herceg, a kijelölt utód, 1031-ben vadászbaleset áldozata lett.

93. Halála után nem maradt alkalmas örökös, mert a rokonság többi tagja szembenállt a királlyal.

94. Vazul, az unokatestvér, a régi rend híve volt, ezért megvakíttatták és fülébe ólmot öntöttek.

95. Ez a döntés máig vitatott, és nem bizonyos, hogy maga a király rendelte el.

96. Vazul fiai, András, Béla és Levente, külföldre menekültek, és később visszatértek.

97. Utódnak végül a velencei rokon, Orseolo Péter jelöltetett ki, ami idegen befolyást sejtetett.

98. István 1038 augusztusában halt meg, uralkodása tehát csaknem négy évtizedig tartott.

99. Halálát követően azonnal trónviszályok robbantak ki, és az ország majdnem visszazuhant a széttagoltságba.

100. Pogánylázadás tört ki 1046-ban Vata vezetésével, amely papokat és templomokat pusztított.

101. Gellért püspököt ekkor a Duna partján ölték meg, egy szikláról letaszítva.

102. Második, kisebb lázadás 1061-ben követte az elsőt, majd a mozgalom végleg elhalt.

103. Fontos tanulság, hogy az új rend végül nem a fegyver, hanem a nemzedékváltás miatt győzött.

104. Első Andrástól kezdve minden uralkodó István örökségére hivatkozott, még a lázadókkal szemben is.

105. Szentté avatás 1083-ban történt, I. László király kezdeményezésére.

106. Ugyanekkor avatták szentté Imre herceget és Gellért püspököt is.

107. Politikai célja nyilvánvaló volt, hiszen a dinasztia szentségével legitimálta saját uralmát.

108. Ereklyeként őrzött jobb kéz kultusza ekkor kezdődött, és máig fennmaradt.

109. Mérlegre téve az államalapítás nem egyetlen esemény volt, hanem legalább háromnemzedéknyi folyamat.

110. Géza kezdte, István végrehajtotta, utódai pedig megszilárdították a művet.

111. Nyereség vitathatatlan volt, hiszen a magyarok elkerülték az avarok és a besenyők sorsát.

112. Veszteség sem elhanyagolható, mert a régi hitvilág, a nemzetségi rend és a szabadság egy része odaveszett.

113. Sztyeppei örökségből mégis sok megmaradt, például a lovaskultúra és a katonai szervezet elemei.

114. Nyelv is megmaradt, ami a hasonló helyzetbe került népek többségéről nem mondható el.

115. Bolgárok, akik szláv környezetbe kerültek, elveszítették török nyelvüket néhány évszázad alatt.

116. Magyar nyelv fennmaradása részben a lakosság számarányával, részben az állam korai szilárdságával magyarázható.

117. Egyházi és udvari nyelvként ugyanakkor évszázadokig a latin uralkodott.

118. Ebből következik, hogy a magyar írásbeliség lassan és későn indult meg.

119. Halotti beszéd, az első összefüggő magyar nyelvemlék, csak a 12. század végén keletkezett.

120. Európai beilleszkedés következményei a mindennapokban is megjelentek, nem csupán a politikában.

121. Falvak helyben maradtak, mert a templomépítés és a tizedfizetés helyhez kötötte a lakosságot.

122. Földművelés súlya megnőtt, az állattartás pedig fokozatosan kiegészítő ággá vált.

123. Vetésforgó, malom és vasekevas terjedése együtt járt a szerzetesi gazdálkodással.

124. Népesség lassan növekedni kezdett, ami a következő évszázad felívelésének alapja lett.

125. Városi élet ugyanakkor még alig létezett, hiszen a vásárhelyek csak csírái voltak a későbbi városoknak.

126. Kereszténység terjedése ellenére a régi hiedelmek tovább éltek, gyakran keresztény köntösben.

127. Táltosokról még a 13. századi egyházi tilalmak is megemlékeznek, ami továbbélésüket bizonyítja.

128. Népi gyógyítás, ráolvasás és jóslás szokásai a falvakban évszázadokig fennmaradtak.

129. Rokonságelnevezések és a régi jogszokások szintén sokáig kimutathatók a forrásokban.

130. Ilyen értelemben a keresztényesítés nem törés volt, hanem hosszú átfedés két világ között.

131. Történeti mérleg szempontjából István műve két dolgot teremtett meg egyszerre.

132. Egyfelől egy erős központi hatalmat, amely a következő két évszázadban példátlan stabilitást adott.

133. Másfelől egy kulturális irányválasztást, amely Magyarországot a latin Európához kötötte.

134. Ezt a döntést sem a tatárjárás, sem az oszmán hódítás nem tudta visszafordítani.

135. Ország ezzel belépett abba az évszázadba, amelyben királyai már nem a fennmaradásért, hanem európai befolyásért küzdöttek.

1. Wenige Herrscherentscheidungen haben das Schicksal eines Volkes so gründlich verändert wie jene, die der ungarische Fürstenhof am Ende des 10. Jahrhunderts traf.

2. Nach dem Lechfeld war offenkundig geworden, dass die wirtschaftliche Grundlage der alten Lebensform versiegt war und ein neuer Weg gesucht werden musste.

3. Dieser Weg führte über das Christentum, und zwar nicht aus Frömmigkeitseifer, sondern aus nüchternem politischem Kalkül.

4. Im damaligen Europa konnte ein heidnischer Herrscher nämlich kein gleichrangiger Verhandlungspartner sein.

5. Diplomatische Beziehungen, dynastische Ehen und internationale Anerkennung waren gleichermaßen an das Taufwasser gebunden.

6. Daneben war die Mission auch ein Instrument innerer Macht, denn der neue Glaube verlangte neuen Gehorsam.

7. Zwei Großmächte wetteiferten um die Gewinnung der Ungarn, Byzanz und das Römisch-Deutsche Reich.

8. Der byzantinische Einfluss schien anfangs stärker, denn schon in den fünfziger Jahren ließen sich einige Stammesführer taufen.

9. In Siebenbürgen entstanden im Gefolge der Tätigkeit von Bischof Hierotheos Gemeinschaften griechischen Ritus.

10. Eine solche Gründung war das Nonnenkloster im Veszprémer Tal, dessen griechischsprachige Urkunde bis heute erhalten ist.

11. Am Ende setzte sich dennoch die westliche Richtung durch, vor allem aus geographischen und politischen Gründen.

12. Byzanz lag zu weit entfernt und war auf dem Balkan überdies mit den Bulgaren beschäftigt.

13. Bayern hingegen war unmittelbarer Nachbar, von wo Priester, Handwerker und Ritter gleichermaßen kommen konnten.

14. Unter der Herrschaft von Fürst Géza, ungefähr ab 972, beschleunigte sich der Prozess.

15. Er selbst entsandte 973 Gesandte zum Reichstag von Quedlinburg, was eine offene politische Wende bedeutete.

16. Bischof Bruno von Sankt Gallen kam daraufhin ins Land, um den Fürstenhof zu bekehren.

17. Géza empfing die Taufe auch tatsächlich, opferte jedoch weiterhin ebenso den alten Göttern.

18. Nach dem Chronisten Thietmar antwortete er darauf, er sei reich genug, um zwei Göttern zu opfern.

19. Eine derartige Doppelgleisigkeit ist keine Seltenheit, sondern der typische Übergangszustand von Bekehrungsepochen.

20. Gézas wichtigster Schritt war dennoch nicht sein Glaube, sondern die Bündelung der Macht.

21. Seine Rivalen räumte er rücksichtslos beiseite, und den Chroniken zufolge vergoss er viel Blut.

22. Sein bewaffnetes Gefolge verstärkte er mit fremden Rittern, die allein von ihm abhingen.

23. Seine westlichen Beziehungen festigte er auch durch eine dynastische Ehe, indem er seinen Sohn mit einer bayerischen Herzogstochter verlobte.

24. Gisela, die Tochter des bayerischen Herzogs Heinrich II., kam um 996 nach Ungarn.

25. In ihrem Gefolge kamen Priester, Ritter und Handwerker, die das Gesicht des Hofes langfristig prägten.

26. Sein unter dem Namen Vajk bekannter Sohn erhielt in der Taufe den Namen Stephan.

27. Die Namenswahl war kein Zufall, denn der heilige Stephanus war der erste Märtyrer, der erste Kämpfer des Glaubens.

28. Géza starb 997, und damit begann das entscheidende Jahrzehnt.

29. Um die Thronfolge brach sofort ein Konflikt aus, weil zwei Prinzipien aufeinanderprallten.

30. Nach altem Steppengewohnheitsrecht stand die Macht dem ältesten männlichen Mitglied der Sippe zu.

31. Die westliche christliche Auffassung bevorzugte dagegen die Erbfolge vom Vater auf den Sohn.

32. Koppány, der Herr von Somogy, berief sich auf Ersteres und erhob Anspruch auf das Fürstentum.

33. Der Überlieferung nach wollte er auch Gézas Witwe Sarolt heiraten, was dem alten Brauch des Levirats entsprach.

34. Stephans Heer bestand vor allem aus westlichen gepanzerten Rittern unter Führung von Vecelin sowie Hont und Pázmány.

35. In der Nähe von Veszprém kam es 997 oder kurz danach zur Entscheidungsschlacht.

36. Koppány fiel, seinen Leichnam vierteilte man und hängte die Teile an die Tore von vier Burgen.

37. Eine solche Abschreckung war die übliche politische Sprache der Epoche und keine ausufernde Grausamkeit.

38. Nach dem Sieg machte sich Stephan an die wichtigste Aufgabe, den Erwerb der Königswürde.

39. Dazu bedurfte es einer Krone, und eine Krone konnte nur der Papst oder der Kaiser verleihen.

40. Er sandte Abt Astrik nach Rom, wo Papst Silvester II. das Ersuchen billigte.

41. Die Krönung fand zu Weihnachten 1000 oder in den ersten Tagen des Jahres 1001 in Gran statt.

42. Mit der päpstlichen Krone band sich das Land unmittelbar an Rom, statt Lehnsmann des Kaisers zu werden.

43. Diesem Detail blieb im ungarischen Staatsrecht über Jahrhunderte hinweg gewaltige Bedeutung.

44. Das als Heilige Krone bekannte Kleinod ist allerdings nicht identisch mit der Krönungskrone.

45. Nach heutigen Untersuchungen setzte man sie irgendwann um das 12. Jahrhundert aus zwei verschiedenen Teilen zusammen.

46. Ein oberer Reif mit lateinischer Inschrift und eine untere Krone mit griechischer Inschrift bilden zusammen den heutigen Gegenstand.

47. Das schiefe Kreuz auf der Spitze ist die Folge einer späteren Beschädigung, nicht ursprüngliche Absicht.

48. Die Schaffung eines Königreichs hing jedoch nicht von Insignien ab, sondern von Institutionen.

49. Die Einführung des Komitatssystems war die wichtigste Neuerung, die das ganze Land überzog.

50. Das Zentrum jedes Komitats war eine Burg, an deren Spitze ein vom König ernannter Gespan stand.

51. Der Gespan zog die Steuern ein, sprach Recht und führte die Bewaffneten des Komitats ins Feld.

52. Ein Drittel der Einnahmen stand ihm zu, zwei Drittel flossen in die königliche Schatzkammer.

53. Dieses System war kein Lehnswesen, sondern eine Beamtenorganisation, die auf widerrufbaren Ämtern beruhte.

54. Darin liegt eine der wichtigsten Besonderheiten der ungarischen Staatsorganisation innerhalb des damaligen Europa.

55. Der Umfang des Königsguts machte dieses Modell möglich, denn der größte Teil des Bodens gehörte dem Herrscher.

56. Schätzungen zufolge verfügte der König unmittelbar über zwei Drittel des nutzbaren Bodens.

57. Daraus ergab sich, dass die Herrschermacht weit stärker war als in den meisten westlichen Königreichen.

58. Der Aufbau der Kirchenorganisation war die zweite Säule und verlief parallel zur weltlichen.

59. Zehn Bistümer entstanden, darunter zwei Erzbistümer, Gran und Kalocsa.

60. Gran erhielt den Vorrang, und sein Erzbischof krönte den jeweiligen König.

61. Ein Gesetz schrieb vor, dass je zehn Dörfer gemeinsam eine Kirche bauen und einen Priester unterhalten sollten.

62. Der sonntägliche Kirchgang wurde verpflichtend, das Versäumnis bestrafte man mit Prügel.

63. Auch die Gründung von Benediktinerabteien begann in dieser Zeit, als erste Pannonhalma im Jahr 996.

64. Mönche beteten nicht nur, sondern schrieben, heilten und führten landwirtschaftliche Verfahren ein.

65. Die Schriftlichkeit setzte in lateinischer Sprache ein, und damit trat das Land in die Schriftkultur Europas ein.

66. Der Gebrauch der alten Kerbzeichen ging zurück, verschwand allerdings nie vollständig.

67. Die Gesetzgebung ist in zwei Büchern mit insgesamt etwa fünfzig Artikeln überliefert.

68. Der größte Teil der Bestimmungen regelte den Schutz des Eigentums, die Ehe und die Religionsausübung.

69. Die Strafe für Diebstahl war besonders streng, im Wiederholungsfall konnte sie sogar Verstümmelung bedeuten.

70. Die Ausübung heidnischer Bräuche verbot man ebenfalls, etwa die Bestattung nach altem Ritus.

71. Die Rechtsstellung freier Menschen schützte man dagegen, was den Unterschied zur Unfreiheit betonte.

72. Die für seinen Sohn verfasste Schrift der Ermahnungen ist der interessanteste Text der Epoche, wenngleich ihre Verfasserschaft umstritten ist.

73. Darin findet sich der Gedanke, dass ein Land mit nur einer Sprache und einem Brauchtum schwach und zerbrechlich sei.

74. Diesen Satz hat man später auf vielerlei Weise gedeutet, oft unter Rückprojektion heutiger Begriffe.

75. Sein ursprünglicher Sinn war eher praktisch, denn das Fachwissen zuwandernder Ritter und Priester wurde gebraucht.

76. Familien fremder Herkunft kamen tatsächlich in großer Zahl, aus deutschen, italienischen, französischen und böhmischen Gebieten.

77. Der innere Widerstand hörte mit der Krönung indes nicht auf, sondern hielt jahrzehntelang an.

78. In Siebenbürgen geriet der Verwandte namens oder mit dem Titel Gyula 1003 mit dem König in Konflikt.

79. Nach seiner Niederwerfung wurde Siebenbürgen dem Königreich eingegliedert, und seine Salzbergwerke wurden königliche Einkünfte.

80. Der Herr von Marosvár, Ajtony, verfügte über bulgarische und byzantinische Verbindungen und erhob Zoll auf die Salztransporte.

81. Gegen ihn führte Csanád einen Feldzug, irgendwann zwischen 1008 und 1028.

82. Nach dem Sieg wurde das Gebiet unter dem Namen Komitat Csanád Teil der königlichen Organisation.

83. In der Außenpolitik trat Stephan gegenüber den Nachbarn vorsichtig, aber entschieden auf.

84. Den Angriff Kaiser Konrads II. im Jahr 1030 wehrte er mit taktischem Rückzug und verbrannter Erde ab.

85. Beim Friedensschluss verfestigte sich die Grenze an der Linie von Leitha und March.

86. Die Öffnung der Pilgerwege war ebenfalls eine bedeutende Tat, weil das Land an die Route nach Jerusalem geriet.

87. Der Landweg aus Westeuropa führte von da an entlang der Donau über ungarisches Gebiet.

88. Pilgerhäuser gründete man in Rom, Konstantinopel, Ravenna und auch in Jerusalem.

89. Handel und Münzprägung waren gleichfalls Zeichen der neuen Ordnung, denn die ersten ungarischen Denare entstanden in dieser Zeit.

90. Die Aufschrift der Silbermünzen trug den Namen des Königs und den Ausdruck regia civitas.

91. Die dynastische Zukunft nahm allerdings einen tragischen Verlauf, was das gesamte Lebenswerk in Gefahr brachte.

92. Herzog Emmerich, der bestimmte Nachfolger, wurde 1031 Opfer eines Jagdunfalls.

93. Nach seinem Tod blieb kein geeigneter Erbe, weil die übrigen Mitglieder der Verwandtschaft dem König feindlich gegenüberstanden.

94. Vazul, der Vetter, war ein Anhänger der alten Ordnung, deshalb blendete man ihn und goss ihm Blei in die Ohren.

95. Diese Entscheidung ist bis heute umstritten, und es ist nicht sicher, dass der König sie selbst anordnete.

96. Vazuls Söhne András, Béla und Levente flohen ins Ausland und kehrten später zurück.

97. Zum Nachfolger bestimmte man schließlich den venezianischen Verwandten Peter Orseolo, was fremden Einfluss ahnen ließ.

98. Stephan starb im August 1038, seine Herrschaft währte also fast vier Jahrzehnte.

99. Nach seinem Tod brachen sofort Thronstreitigkeiten aus, und das Land fiel beinahe in die Zersplitterung zurück.

100. Ein Heidenaufstand brach 1046 unter Vata aus, der Priester und Kirchen vernichtete.

101. Bischof Gerhard tötete man damals am Donauufer, indem man ihn von einem Felsen hinabstieß.

102. Ein zweiter, kleinerer Aufstand folgte 1061, danach erlosch die Bewegung endgültig.

103. Eine wichtige Lehre besteht darin, dass die neue Ordnung am Ende nicht durch die Waffen, sondern durch den Generationenwechsel siegte.

104. Von Andreas I. an berief sich jeder Herrscher auf Stephans Erbe, sogar gegenüber den Aufständischen.

105. Die Heiligsprechung erfolgte 1083 auf Betreiben König Ladislaus’ I.

106. Zur selben Zeit sprach man auch Herzog Emmerich und Bischof Gerhard heilig.

107. Der politische Zweck lag auf der Hand, denn mit der Heiligkeit der Dynastie legitimierte er die eigene Herrschaft.

108. Der Kult der als Reliquie bewahrten rechten Hand begann damals und hat sich bis heute erhalten.

109. Auf die Waage gelegt war die Staatsgründung kein einzelnes Ereignis, sondern ein Prozess von mindestens drei Generationen.

110. Géza begann, Stephan vollzog es, und seine Nachfolger festigten das Werk.

111. Der Gewinn war unbestreitbar, denn die Ungarn entgingen dem Schicksal der Awaren und Petschenegen.

112. Auch der Verlust ist nicht gering, denn die alte Glaubenswelt, die Sippenordnung und ein Teil der Freiheit gingen verloren.

113. Vom Steppenerbe blieb dennoch vieles erhalten, etwa die Reiterkultur und Elemente der Heeresorganisation.

114. Die Sprache blieb ebenfalls erhalten, was sich von den meisten Völkern in vergleichbarer Lage nicht sagen lässt.

115. Die Bulgaren, die in slawische Umgebung gerieten, verloren ihre türkische Sprache binnen weniger Jahrhunderte.

116. Das Fortbestehen der ungarischen Sprache erklärt sich teils aus dem Zahlenverhältnis der Bevölkerung, teils aus der frühen Festigkeit des Staates.

117. Als Kirchen- und Hofsprache herrschte gleichwohl jahrhundertelang das Lateinische.

118. Daraus folgt, dass die ungarische Schriftlichkeit langsam und spät in Gang kam.

119. Die Grabrede, das erste zusammenhängende ungarische Sprachdenkmal, entstand erst am Ende des 12. Jahrhunderts.

120. Die Folgen der europäischen Eingliederung zeigten sich auch im Alltag, nicht nur in der Politik.

121. Dörfer blieben an ihrem Ort, weil Kirchenbau und Zehntpflicht die Bevölkerung ortsfest machten.

122. Das Gewicht des Ackerbaus nahm zu, die Viehhaltung wurde allmählich zum ergänzenden Zweig.

123. Die Verbreitung von Fruchtwechsel, Mühle und eisernem Pflugschar ging mit der klösterlichen Wirtschaft einher.

124. Die Bevölkerung begann langsam zu wachsen, was die Grundlage des Aufschwungs im folgenden Jahrhundert bildete.

125. Städtisches Leben gab es demgegenüber kaum, denn die Marktorte waren nur Keime der späteren Städte.

126. Trotz der Ausbreitung des Christentums lebten die alten Vorstellungen weiter, häufig im christlichen Gewand.

127. Von den táltos-Gestalten sprechen noch kirchliche Verbote des 13. Jahrhunderts, was ihr Fortleben belegt.

128. Bräuche der Volksheilkunde, der Besprechung und der Wahrsagerei hielten sich in den Dörfern jahrhundertelang.

129. Verwandtschaftsbezeichnungen und alte Rechtsgewohnheiten lassen sich in den Quellen ebenfalls lange nachweisen.

130. In diesem Sinn war die Christianisierung kein Bruch, sondern eine lange Überlappung zweier Welten.

131. Aus der Sicht der historischen Bilanz schuf Stephans Werk zweierlei zugleich.

132. Zum einen eine starke Zentralmacht, die in den folgenden zwei Jahrhunderten eine beispiellose Stabilität verlieh.

133. Zum anderen eine kulturelle Richtungswahl, die Ungarn an das lateinische Europa band.

134. Weder der Mongolensturm noch die osmanische Eroberung konnten diese Entscheidung rückgängig machen.

135. Das Land trat damit in jenes Jahrhundert ein, in dem seine Könige nicht mehr ums Überleben, sondern um europäischen Einfluss kämpften.