3.1.4 Hortobágy és a Tisza túlsó partja – Der Hortobágy und das Land jenseits der Theiß

---

3.1.4 Hortobágy és a Tisza túlsó partja – Der Hortobágy und das Land jenseits der Theiß

1. A hortobágyi kilencíves híd egy sík táj felett ível át, ahol a víz nem mindig ott áll, ahol a szem várná. – Die Neunbogenbrücke von Hortobágy spannt sich über eine flache Landschaft, in der Wasser nicht immer dort steht, wo der Blick es erwartet.

2. Ívei egy mélyedés felett vezetnek át, de a valódi tágasság a műtömeg túloldalán kezdődik. – Ihre Bögen führen über eine Senke, doch die eigentliche Weite beginnt jenseits des Bauwerks.

3. Ott rövid fű, nedves rétek, lapos mélyedések és sós talajok terülnek el egy szinte végtelen égbolt alatt. – Dort liegen kurze Gräser, feuchte Wiesen, flache Mulden und salzige Böden unter einem fast ungebrochenen Himmel.

4. Ez a keverék teszi Hortobágyot a magyar puszta legismertebb képévé. – Diese Mischung macht den Hortobágy zum bekanntesten Bild der ungarischen Puszta.

5. A „puszta” szó azonban sem egyetlen tájat, sem üres vadont nem jelöl. – Das Wort Puszta bezeichnet jedoch weder eine einzige Landschaft noch eine leere Wildnis.

6. A Nagyalföld nyílt legelőterületeit jelenti, amelyek megjelenése a természeti adottságokból és a több évszázados hasznosításból alakult ki. – Es meint offene Weidegebiete der Großen Tiefebene, deren Aussehen aus natürlichen Bedingungen und jahrhundertelanger Nutzung hervorging.

7. Hortobágy különösen jól szemlélteti ezt az összefüggést. – Der Hortobágy zeigt diese Verbindung besonders deutlich.

8. Síksága valós, de látszólagos egyformasága megtévesztő. – Seine Ebenheit ist real, aber seine scheinbare Gleichförmigkeit täuscht.

9. Már a kis magasságkülönbségek is eldöntik, hogy az esővíz lefolyik-e, ideiglenesen megmarad-e, vagy beszivárog-e a talajba. – Schon kleine Höhenunterschiede entscheiden darüber, ob Regenwasser abläuft, zeitweise stehen bleibt oder im Boden versickert.

10. Alig néhány lépés alatt száraz füves területek, sós foltok és nedves mélyedések váltakozhatnak. – Auf wenigen Schritten können trockene Grasflächen, salzige Flecken und feuchte Senken wechseln.

11. Egyes alacsonyan fekvő területeken a talajvíz közel van a felszínhez. – In manchen tiefliegenden Bereichen liegt das Grundwasser nahe an der Oberfläche.

12. Meleg, száraz időszakokban a víz a talaj finom pórusain keresztül felfelé szivárog. – Während warmer, trockener Perioden steigt Wasser durch feine Poren im Boden nach oben.

13. Ott elpárolog, míg az oldott sók visszamaradnak. – Dort verdunstet es, während gelöste Salze zurückbleiben.

14. Ha ez a folyamat megismétlődik, a sók felhalmozódnak a talaj felső rétegében. – Wiederholt sich dieser Vorgang, reichern sich Salze im Oberboden an.

15. Sok növény számára ezután nehézséget jelent a víz felvétele, annak ellenére, hogy a talaj időnként nedvesnek tűnik. – Für viele Pflanzen wird es dann schwierig, Wasser aufzunehmen, obwohl der Boden zeitweise nass wirkt.

16. A speciális sós talajra alkalmazkodott növényeknek ez jobban sikerül, mint a fáknak vagy a közönséges réti gyógynövényeknek. – Spezialisierten Salzpflanzen gelingt das besser als Bäumen oder gewöhnlichen Wiesenkräutern.

17. Így alakulnak ki nyílt, rövidfüvű területek, amelyek növényállománya a talaj kémiai összetételét tükrözi. – So entstehen offene, kurzrasige Flächen, deren Pflanzenbestand die chemische Beschaffenheit des Bodens erkennen lässt.

18. Ez a folyamat részben magyarázza a fák szűkösségét, de nem az egész pusztát. – Dieser Vorgang erklärt einen Teil der Baumarmut, aber nicht die gesamte Puszta.

19. Az áradások, a legeltetés, a kaszálás és az emberi hasznosítás hosszú története is hozzájárult a táj alakulásához. – Auch Überflutungen, Beweidung, Mahd und die lange Geschichte menschlicher Nutzung haben die Gestalt der Landschaft mitgeprägt.

20. A nyílt jelleg ezért sem pusztán természetes állapot, sem pusztán az emberi munka eredménye. – Die Offenheit ist deshalb weder bloß Naturzustand noch bloß Ergebnis menschlicher Arbeit.

21. A Hortobágy sós legelők, magasabban fekvő füves területek, rétek, nádasok és vizes élőhelyek mozaikja. – Die Hortobágy ist ein Mosaik aus salzigen Weiden, höher gelegenen Grasflächen, Wiesen, Röhrichten und Feuchtgebieten.

22. Vízviszonyai az évszakok között és évről évre változnak. – Ihre Wasserverhältnisse schwanken zwischen den Jahreszeiten und von einem Jahr zum nächsten.

23. Árvíz vagy esős időszakok után olyan mélyedések is megtarthatják a vizet, amelyek nyáron száraznak és repedezettnek tűnnek. – Nach Hochwasser oder regenreichen Perioden können Senken Wasser halten, die im Sommer trocken und rissig erscheinen.

24. A csatornák, gátak és a vízelvezetés megváltoztatták a vízháztartást, különösen miután a folyókat szabályozták és az árterületeket korlátozták. – Kanäle, Dämme und Entwässerung veränderten den Wasserhaushalt, besonders nachdem Flüsse reguliert und Überschwemmungsflächen eingeschränkt worden waren.

25. Ennek következtében a korábbi vizes élőhelyek egyes részeit gyepterületté vagy szántóterületté alakították át. – Teile ehemaliger Feuchtgebiete wurden dadurch in Grasland oder Ackerland umgewandelt.

26. Ugyanakkor a táj egyes részein eltűnt az a víz, amely korábban rendszeresen eloszlott a területeken. – Zugleich verlor die Landschaft an manchen Stellen Wasser, das zuvor regelmäßig über die Flächen verteilt worden war.

27. A védelmi és gondozási intézkedések ma arra irányulnak, hogy a vizet célzottabban visszatartsák, és a megfelelő élőhelyeket újra támogassák. – Schutz und Pflege versuchen heute, Wasser gezielter zurückzuhalten und geeignete Lebensräume wieder zu unterstützen.

28. Az ilyen beavatkozások a helyi viszonyokhoz igazodnak, és azok változásával együtt változnak. – Solche Eingriffe richten sich nach den örtlichen Bedingungen und verändern sich mit ihnen.

29. A Hortobágyi Nemzeti Park ma e táj nagy részét védi. – Der Nationalpark Hortobágy schützt heute große Teile dieser Landschaft.

30. A terület emellett az UNESCO világörökség része, és kulturális tájként is elismert. – Das Gebiet gehört außerdem zum UNESCO-Welterbe und ist als Kulturlandschaft anerkannt.

31. Ez az elismerés nem az érintetlen természetet díjazza, hanem a legeltetés és a környezet közötti hosszú távú kölcsönhatást. – Diese Auszeichnung würdigt nicht eine unberührte Natur, sondern die lange Wechselwirkung von Weidewirtschaft und Umwelt.

32. Régészeti leletek és hagyományos legeltetési formák tanúsítják, hogy ez a gazdálkodási mód évszázadok óta jelen van a régióban. – Archäologische Spuren und traditionelle Weideformen verankern diese Nutzung über viele Jahrhunderte in der Region.

33. A szarvasmarhák, juhok és lovak olyan gyepterületeket használtak, amelyek rendszeres szántóföldi gazdálkodásra csak korlátozottan voltak alkalmasak. – Rinder, Schafe und Pferde nutzten Grasflächen, die sich für regelmäßigen Ackerbau nur begrenzt eigneten.

34. A legelő állatok olyan növényeket fogyasztanak, amelyeket az emberek közvetlenül nem tudnak élelemként felhasználni. – Weidetiere verwerten Pflanzen, die Menschen nicht unmittelbar als Nahrung nutzen können.

35. Mozgásuk és szelektív táplálkozásuk viszont befolyásolja, hogy mely növények maradnak meg gyakrabban. – Ihre Bewegung und ihr selektives Fressen beeinflussen wiederum, welche Pflanzen häufig bleiben.

36. Egy magára hagyott terület nem alakul automatikusan zárt erdővé. – Eine Fläche, die sich selbst überlassen wird, entwickelt sich nicht automatisch zu einem geschlossenen Wald.

37. A talaj, a víz és az olyan zavaró tényezők, mint a legeltetés, együttesen határozzák meg, hogy megjelennek-e cserjések. – Boden, Wasser und Störungen wie Beweidung bestimmen gemeinsam, ob Gehölze aufkommen.

38. A mai gondozásnak ezért figyelembe kell vennie mind a természetes folyamatokat, mind a legelőtáj kulturális értékét. – Die heutige Pflege muss daher sowohl natürliche Prozesse als auch den kulturellen Wert der Weidelandschaft berücksichtigen.

39. Ez nem visszatérés egy változatlan ősi állapotba. – Sie ist keine Rückkehr zu einem unveränderlichen Urzustand.

40. Ez egy meghatározott, történelmileg kialakult tájat tart nyitott állapotban. – Sie hält eine bestimmte, historisch gewachsene Landschaft offen.

41. A pásztorkultúra is látható maradt ezen a területen. – Auch die Hirtenkultur ist in diesem Raum sichtbar geblieben.

42. A húzókútak, az állatitatók, az idényi szállások és az egyes vendéglők jelzik az emberi útvonalakat a tágas térségben. – Ziehbrunnen, Viehtränken, saisonale Unterkünfte und einzelne Gasthäuser markieren menschliche Wege durch die Weite.

43. A Kilencívű híd a tizenkilencedik században épült, és a Hortobágy meghatározó építményei közé tartozik. – Die Neunbogenbrücke wurde im neunzehnten Jahrhundert gebaut und gehört zu den prägenden Bauwerken des Hortobágy.

44. Mérete úgy is értelmezhető, mint válasz egy olyan tájra, amelynek vízvezető mélyedései megnehezíthették a közlekedést. – Ihre Größe lässt sich auch als Antwort auf eine Landschaft lesen, deren wasserführende Senken Verkehrswege erschweren konnten.

45. Egy építmény itt nem csupán a mérnöki művészetről árulkodik, hanem arról a gyakorlati nehézségről is, hogy hogyan lehet átkelni egy sík és időnként vizes síkságon. – Ein Bauwerk erzählt hier nicht allein von Ingenieurkunst, sondern auch von der praktischen Schwierigkeit, eine flache und zeitweise nasse Ebene zu durchqueren.

46. A pásztorkultúra azonban nem a modern világ romantikus ellentéte. – Die Hirtenlandschaft ist dennoch kein romantisches Gegenbild zur modernen Welt.

47. Megőrzése tervezést, vízgazdálkodást és gazdaságilag fenntartható hasznosítást igényel. – Ihre Erhaltung verlangt Planung, Wassersteuerung und eine wirtschaftlich tragfähige Nutzung.

48. Az ilyen döntésekért a hatóságok, a földtulajdonosok és a gazdálkodók felelnek. – Die Verantwortung für solche Entscheidungen liegt bei Behörden, Flächeneigentümern und Bewirtschaftern.

49. A védettségi státusz és a gazdálkodási szabályok jelenleg érvényesek, de változhatnak. – Schutzstatus und Managementregeln gelten gegenwärtig und können sich ändern.

50. Hosszú távú feladat marad a nyílt élőhelyek megőrzése anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk azok vízfüggőségét. – Die langfristige Aufgabe bleibt, offene Lebensräume zu erhalten, ohne ihre Wasserabhängigkeit zu übergehen.

51. A Tisza keleti partján kezdődik Tiszántúl, szó szerint a folyón túli vidék. – Östlich der Theiß beginnt das Tiszántúl, wörtlich das Land jenseits des Flusses.

52. A név a nyugati területek perspektívájából írja le a fekvést. – Der Name beschreibt die Lage aus der Perspektive der westlich gelegenen Landesteile.

53. Egy kiterjedt régiót jelöl, nem pedig egy egységes síkságot, ahol mindenhol azonos a talaj. – Er bezeichnet eine weite Region und keine einheitliche Ebene mit überall gleichem Boden.

54. Északon a Nyírség a szél által formált homokdűnéivel éles kontrasztot képez a laposabb gyepterületekkel. – Im Norden bildet die Nyírség mit ihren vom Wind geformten Sandrücken einen deutlichen Gegenpol zu den flacheren Grasländern.

55. Az ilyen magasabban fekvő területek között mély folyóvölgyek és egykori árterületek helyezkednek el. – Zwischen solchen höher liegenden Bereichen liegen tiefe Flussniederungen und ehemalige Überschwemmungsflächen.

56. Tovább dél felé a Körös és a Maros folyórendszerei tagolják az síkságot. – Weiter südlich gliedern die Flusssysteme von Körös und Maros die Ebene.

57. Völgyeik és árterületeik megtörik a folytonos, száraz sztyeppe benyomását. – Ihre Täler und Auen unterbrechen den Eindruck einer durchgehenden, trockenen Steppe.

58. Itt is találhatók sós talajok, de ezek termékeny löszterületek, homok, nedves rétek és szántóföldek mellett helyezkednek el. – Auch hier finden sich Salzböden, doch sie liegen neben fruchtbaren Lössflächen, Sand, Feuchtwiesen und Ackerland.

59. A táj nyílt, de talajai és vízfolyásai számos regionális különbséget hoznak létre. – Die Landschaft ist offen, aber ihre Böden und Wasserwege schaffen zahlreiche regionale Unterschiede.

60. Tiszántúl így a síkságon belül egy önálló világot alkot, anélkül, hogy elzárt sziget lenne. – Das Tiszántúl ist damit eine eigene Welt innerhalb der Tiefebene, ohne eine abgeschlossene Insel zu sein.

61. A Tisza hosszú időn át alakította ezt a világot. – Die Theiß hat diese Welt über lange Zeit mitgestaltet.

62. Természetes medrében széles íveket írt le az alföldön. – In ihrem natürlichen Lauf zog sie weite Bögen durch das Tiefland.

63. A meander egy folyami kanyar, amely akkor alakul ki, amikor a víz a külső íven erősebben erodál, a belső íven pedig anyagot rak le. – Ein Mäander ist eine Flussschlinge, die sich bildet, wenn das Wasser am Außenbogen stärker erodiert und am Innenbogen Material ablagert.

64. Hosszú időn át ezek az ívek oldalirányban vándorolnak, és új medreket nyithatnak. – Über lange Zeit wandern solche Bögen seitwärts und können neue Läufe eröffnen.

65. Az árvizek iszapot és vizet terjesztettek szét a széles alföldön, és elhagyott ágakat, nedves réteket és termékeny üledékeket hagytak maguk után. – Hochwasser verteilte Schlamm und Wasser über eine breite Niederung und hinterließ Altarme, feuchte Wiesen und fruchtbare Ablagerungen.

66. A folyó ezért nem csupán egy medret alakított ki, hanem egy egész széles, változatos élőhelyekből álló övezetet. – Der Fluss formte daher nicht nur ein Bett, sondern eine ganze breite Zone wechselnder Lebensräume.

67. A tizenkilencedik században a Tisza számos szakaszát kiegyenesítették és gátakkal határolták. – Im neunzehnten Jahrhundert wurden viele Abschnitte der Theiß begradigt und durch Deiche begrenzt.

68. A rövidebb folyószakaszok és a védett területek megkönnyítették a mezőgazdaságot és a településépítést. – Die kürzeren Flussläufe und geschützten Flächen erleichterten Landwirtschaft und Siedlung.

69. Ugyanakkor csökkentették a nagy területek rendszeres kapcsolatát a folyóvízzel. – Sie verringerten zugleich die regelmäßige Verbindung großer Flächen mit dem Flusswasser.

70. A régi kanyarulatok és árterületek a korábbi dinamika nyomaként megmaradtak a tájban. – Alte Mäander und Überflutungsräume blieben als Spuren der früheren Dynamik in der Landschaft zurück.

71. Ezek a változások magyarázzák, miért függnek a mai vizes élőhelyek gyakran a vízellátástól és a célzott gondozástól. – Diese Veränderungen erklären, warum heutige Feuchtgebiete oft auf Wasserzufuhr und gezielte Pflege angewiesen sind.

72. Segítenek megérteni azt is, hogy a száraz nyári kép miért nem tükrözi a síkság teljes ökológiai funkcióját. – Sie helfen auch zu verstehen, warum ein trockenes Sommerbild nicht die ganze ökologische Funktion der Ebene zeigt.

73. Számos vonuló madár használja a tavakat, mocsarakat és elárasztott réteket pihenő- és táplálkozóhelyként. – Viele Zugvögel nutzen die Teiche, Sümpfe und überschwemmten Wiesen als Rast- und Nahrungsplätze.

74. Azok számára a madarak számára, amelyek az északi fészkelőhelyek és a déli telelőhelyek között vándorolnak, az ilyen közbenső állomások döntő jelentőségűek. – Für Vögel, die zwischen Brutgebieten im Norden und Überwinterungsgebieten im Süden wandern, sind solche Zwischenstationen entscheidend.

75. Hortobágy különösen a madárvonulás idején fontos pihenőhely a darvak, a libák és más vízimadarak számára. – Hortobágy ist besonders während des Vogelzugs ein wichtiger Rastplatz für Kraniche, Gänse und andere Wasservögel.

76. Egy pihenőhely jelentősége nem csupán a méretétől függ. – Die Bedeutung eines Rastplatzes hängt nicht allein von seiner Größe ab.

77. Döntő fontosságú az is, hogy a megfelelő időben rendelkezésre áll-e táplálék, biztonságos pihenőhelyek és sekély vizek. – Entscheidend ist auch, ob zu passender Zeit Nahrung, sichere Ruheplätze und flache Gewässer vorhanden sind.

78. A változó vízszintek ezért élőhelyeket teremthetnek, ugyanakkor korlátozhatják azok hasznosságát bizonyos fajok számára. – Wechselnde Wasserstände können daher Lebensräume schaffen und zugleich ihren Nutzen für bestimmte Arten begrenzen.

79. A védelmi programoknak figyelembe kell venniük ezt az időbeli dinamikát. – Schutzprogramme müssen diese zeitliche Dynamik berücksichtigen.

80. Az európai vonulási folyosón belüli elhelyezkedés összeköti a síkságot a távoli fészkelő- és telelőhelyekkel. – Die Lage im Zugkorridor Europas verbindet die Ebene mit weit entfernten Brut- und Wintergebieten.

81. Hortobágy és Tiszántúl példája jól mutatja, hogy egy síkságnak milyen kevés köze van az ürességhez. – Der Hortobágy und das Tiszántúl zeigen, wie wenig eine Ebene mit Leere zu tun hat.

82. Tágasságát a számos kis domb, talaj, vízút és hasznosítási forma adja. – Ihre Weite entsteht aus einer Vielzahl kleiner Höhen, Böden, Wasserwege und Nutzungsformen.

83. Néha a só gátolja a fák növekedését, néha az árvíz határozza meg a rét alakját, máshol pedig egy homokdomb irányítja a víz útját. – Manchmal hält Salz Bäume zurück, manchmal entscheidet Hochwasser über die Gestalt einer Wiese, und andernorts lenkt ein Sandrücken den Weg des Wassers.

84. A Tisza már jóval az emberi gátak megépítése előtt nyomot hagyott ebben a rendszerben. – Die Theiß hat lange vor menschlichen Dämmen ihre Spuren in dieser Ordnung hinterlassen.

85. Az emberek megváltoztatták, ugyanakkor továbbra is függnek a feltételeitől. – Menschen haben sie verändert und sind zugleich von ihren Bedingungen abhängig geblieben.

86. A kőhíd ezért többet is áthidal, mint egy völgyet. – Die steinerne Brücke überspannt deshalb mehr als eine Senke.

87. Olyan vidéken halad át, amelynek nyitottsága a vízből és a sóból éppúgy fakad, mint a legeltetésből. – Sie führt über ein Land, dessen Offenheit aus Wasser und Salz ebenso hervorgegangen ist wie aus Weidewirtschaft.

88. A hídról nézve a síkság üresnek tűnik, de horizontja a talaj, a víz és az élet finoman összehangolt szerkezetét rejti. – Von der Brücke aus erscheint die Ebene leer, doch ihr Horizont verbirgt ein fein abgestimmtes Gefüge aus Boden, Wasser und Leben.

(aufklappen)magyar

1. A hortobágyi kilencíves híd egy sík táj felett ível át, ahol a víz nem mindig ott áll, ahol a szem várná.

2. Ívei egy mélyedés felett vezetnek át, de a valódi tágasság a műtömeg túloldalán kezdődik.

3. Ott rövid fű, nedves rétek, lapos mélyedések és sós talajok terülnek el egy szinte végtelen égbolt alatt.

4. Ez a keverék teszi Hortobágyot a magyar puszta legismertebb képévé.

5. A „puszta” szó azonban sem egyetlen tájat, sem üres vadont nem jelöl.

6. A Nagyalföld nyílt legelőterületeit jelenti, amelyek megjelenése a természeti adottságokból és a több évszázados hasznosításból alakult ki.

7. Hortobágy különösen jól szemlélteti ezt az összefüggést.

8. Síksága valós, de látszólagos egyformasága megtévesztő.

9. Már a kis magasságkülönbségek is eldöntik, hogy az esővíz lefolyik-e, ideiglenesen megmarad-e, vagy beszivárog-e a talajba.

10. Alig néhány lépés alatt száraz füves területek, sós foltok és nedves mélyedések váltakozhatnak.

11. Egyes alacsonyan fekvő területeken a talajvíz közel van a felszínhez.

12. Meleg, száraz időszakokban a víz a talaj finom pórusain keresztül felfelé szivárog.

13. Ott elpárolog, míg az oldott sók visszamaradnak.

14. Ha ez a folyamat megismétlődik, a sók felhalmozódnak a talaj felső rétegében.

15. Sok növény számára ezután nehézséget jelent a víz felvétele, annak ellenére, hogy a talaj időnként nedvesnek tűnik.

16. A speciális sós talajra alkalmazkodott növényeknek ez jobban sikerül, mint a fáknak vagy a közönséges réti gyógynövényeknek.

17. Így alakulnak ki nyílt, rövidfüvű területek, amelyek növényállománya a talaj kémiai összetételét tükrözi.

18. Ez a folyamat részben magyarázza a fák szűkösségét, de nem az egész pusztát.

19. Az áradások, a legeltetés, a kaszálás és az emberi hasznosítás hosszú története is hozzájárult a táj alakulásához.

20. A nyílt jelleg ezért sem pusztán természetes állapot, sem pusztán az emberi munka eredménye.

21. A Hortobágy sós legelők, magasabban fekvő füves területek, rétek, nádasok és vizes élőhelyek mozaikja.

22. Vízviszonyai az évszakok között és évről évre változnak.

23. Árvíz vagy esős időszakok után olyan mélyedések is megtarthatják a vizet, amelyek nyáron száraznak és repedezettnek tűnnek.

24. A csatornák, gátak és a vízelvezetés megváltoztatták a vízháztartást, különösen miután a folyókat szabályozták és az árterületeket korlátozták.

25. Ennek következtében a korábbi vizes élőhelyek egyes részeit gyepterületté vagy szántóterületté alakították át.

26. Ugyanakkor a táj egyes részein eltűnt az a víz, amely korábban rendszeresen eloszlott a területeken.

27. A védelmi és gondozási intézkedések ma arra irányulnak, hogy a vizet célzottabban visszatartsák, és a megfelelő élőhelyeket újra támogassák.

28. Az ilyen beavatkozások a helyi viszonyokhoz igazodnak, és azok változásával együtt változnak.

29. A Hortobágyi Nemzeti Park ma e táj nagy részét védi.

30. A terület emellett az UNESCO világörökség része, és kulturális tájként is elismert.

31. Ez az elismerés nem az érintetlen természetet díjazza, hanem a legeltetés és a környezet közötti hosszú távú kölcsönhatást.

32. Régészeti leletek és hagyományos legeltetési formák tanúsítják, hogy ez a gazdálkodási mód évszázadok óta jelen van a régióban.

33. A szarvasmarhák, juhok és lovak olyan gyepterületeket használtak, amelyek rendszeres szántóföldi gazdálkodásra csak korlátozottan voltak alkalmasak.

34. A legelő állatok olyan növényeket fogyasztanak, amelyeket az emberek közvetlenül nem tudnak élelemként felhasználni.

35. Mozgásuk és szelektív táplálkozásuk viszont befolyásolja, hogy mely növények maradnak meg gyakrabban.

36. Egy magára hagyott terület nem alakul automatikusan zárt erdővé.

37. A talaj, a víz és az olyan zavaró tényezők, mint a legeltetés, együttesen határozzák meg, hogy megjelennek-e cserjések.

38. A mai gondozásnak ezért figyelembe kell vennie mind a természetes folyamatokat, mind a legelőtáj kulturális értékét.

39. Ez nem visszatérés egy változatlan ősi állapotba.

40. Ez egy meghatározott, történelmileg kialakult tájat tart nyitott állapotban.

41. A pásztorkultúra is látható maradt ezen a területen.

42. A húzókútak, az állatitatók, az idényi szállások és az egyes vendéglők jelzik az emberi útvonalakat a tágas térségben.

43. A Kilencívű híd a tizenkilencedik században épült, és a Hortobágy meghatározó építményei közé tartozik.

44. Mérete úgy is értelmezhető, mint válasz egy olyan tájra, amelynek vízvezető mélyedései megnehezíthették a közlekedést.

45. Egy építmény itt nem csupán a mérnöki művészetről árulkodik, hanem arról a gyakorlati nehézségről is, hogy hogyan lehet átkelni egy sík és időnként vizes síkságon.

46. A pásztorkultúra azonban nem a modern világ romantikus ellentéte.

47. Megőrzése tervezést, vízgazdálkodást és gazdaságilag fenntartható hasznosítást igényel.

48. Az ilyen döntésekért a hatóságok, a földtulajdonosok és a gazdálkodók felelnek.

49. A védettségi státusz és a gazdálkodási szabályok jelenleg érvényesek, de változhatnak.

50. Hosszú távú feladat marad a nyílt élőhelyek megőrzése anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk azok vízfüggőségét.

51. A Tisza keleti partján kezdődik Tiszántúl, szó szerint a folyón túli vidék.

52. A név a nyugati területek perspektívájából írja le a fekvést.

53. Egy kiterjedt régiót jelöl, nem pedig egy egységes síkságot, ahol mindenhol azonos a talaj.

54. Északon a Nyírség a szél által formált homokdűnéivel éles kontrasztot képez a laposabb gyepterületekkel.

55. Az ilyen magasabban fekvő területek között mély folyóvölgyek és egykori árterületek helyezkednek el.

56. Tovább dél felé a Körös és a Maros folyórendszerei tagolják az síkságot.

57. Völgyeik és árterületeik megtörik a folytonos, száraz sztyeppe benyomását.

58. Itt is találhatók sós talajok, de ezek termékeny löszterületek, homok, nedves rétek és szántóföldek mellett helyezkednek el.

59. A táj nyílt, de talajai és vízfolyásai számos regionális különbséget hoznak létre.

60. Tiszántúl így a síkságon belül egy önálló világot alkot, anélkül, hogy elzárt sziget lenne.

61. A Tisza hosszú időn át alakította ezt a világot.

62. Természetes medrében széles íveket írt le az alföldön.

63. A meander egy folyami kanyar, amely akkor alakul ki, amikor a víz a külső íven erősebben erodál, a belső íven pedig anyagot rak le.

64. Hosszú időn át ezek az ívek oldalirányban vándorolnak, és új medreket nyithatnak.

65. Az árvizek iszapot és vizet terjesztettek szét a széles alföldön, és elhagyott ágakat, nedves réteket és termékeny üledékeket hagytak maguk után.

66. A folyó ezért nem csupán egy medret alakított ki, hanem egy egész széles, változatos élőhelyekből álló övezetet.

67. A tizenkilencedik században a Tisza számos szakaszát kiegyenesítették és gátakkal határolták.

68. A rövidebb folyószakaszok és a védett területek megkönnyítették a mezőgazdaságot és a településépítést.

69. Ugyanakkor csökkentették a nagy területek rendszeres kapcsolatát a folyóvízzel.

70. A régi kanyarulatok és árterületek a korábbi dinamika nyomaként megmaradtak a tájban.

71. Ezek a változások magyarázzák, miért függnek a mai vizes élőhelyek gyakran a vízellátástól és a célzott gondozástól.

72. Segítenek megérteni azt is, hogy a száraz nyári kép miért nem tükrözi a síkság teljes ökológiai funkcióját.

73. Számos vonuló madár használja a tavakat, mocsarakat és elárasztott réteket pihenő- és táplálkozóhelyként.

74. Azok számára a madarak számára, amelyek az északi fészkelőhelyek és a déli telelőhelyek között vándorolnak, az ilyen közbenső állomások döntő jelentőségűek.

75. Hortobágy különösen a madárvonulás idején fontos pihenőhely a darvak, a libák és más vízimadarak számára.

76. Egy pihenőhely jelentősége nem csupán a méretétől függ.

77. Döntő fontosságú az is, hogy a megfelelő időben rendelkezésre áll-e táplálék, biztonságos pihenőhelyek és sekély vizek.

78. A változó vízszintek ezért élőhelyeket teremthetnek, ugyanakkor korlátozhatják azok hasznosságát bizonyos fajok számára.

79. A védelmi programoknak figyelembe kell venniük ezt az időbeli dinamikát.

80. Az európai vonulási folyosón belüli elhelyezkedés összeköti a síkságot a távoli fészkelő- és telelőhelyekkel.

81. Hortobágy és Tiszántúl példája jól mutatja, hogy egy síkságnak milyen kevés köze van az ürességhez.

82. Tágasságát a számos kis domb, talaj, vízút és hasznosítási forma adja.

83. Néha a só gátolja a fák növekedését, néha az árvíz határozza meg a rét alakját, máshol pedig egy homokdomb irányítja a víz útját.

84. A Tisza már jóval az emberi gátak megépítése előtt nyomot hagyott ebben a rendszerben.

85. Az emberek megváltoztatták, ugyanakkor továbbra is függnek a feltételeitől.

86. A kőhíd ezért többet is áthidal, mint egy völgyet.

87. Olyan vidéken halad át, amelynek nyitottsága a vízből és a sóból éppúgy fakad, mint a legeltetésből.

88. A hídról nézve a síkság üresnek tűnik, de horizontja a talaj, a víz és az élet finoman összehangolt szerkezetét rejti.

(aufklappen)német

1. Die Neunbogenbrücke von Hortobágy spannt sich über eine flache Landschaft, in der Wasser nicht immer dort steht, wo der Blick es erwartet.

2. Ihre Bögen führen über eine Senke, doch die eigentliche Weite beginnt jenseits des Bauwerks.

3. Dort liegen kurze Gräser, feuchte Wiesen, flache Mulden und salzige Böden unter einem fast ungebrochenen Himmel.

4. Diese Mischung macht den Hortobágy zum bekanntesten Bild der ungarischen Puszta.

5. Das Wort Puszta bezeichnet jedoch weder eine einzige Landschaft noch eine leere Wildnis.

6. Es meint offene Weidegebiete der Großen Tiefebene, deren Aussehen aus natürlichen Bedingungen und jahrhundertelanger Nutzung hervorging.

7. Der Hortobágy zeigt diese Verbindung besonders deutlich.

8. Seine Ebenheit ist real, aber seine scheinbare Gleichförmigkeit täuscht.

9. Schon kleine Höhenunterschiede entscheiden darüber, ob Regenwasser abläuft, zeitweise stehen bleibt oder im Boden versickert.

10. Auf wenigen Schritten können trockene Grasflächen, salzige Flecken und feuchte Senken wechseln.

11. In manchen tiefliegenden Bereichen liegt das Grundwasser nahe an der Oberfläche.

12. Während warmer, trockener Perioden steigt Wasser durch feine Poren im Boden nach oben.

13. Dort verdunstet es, während gelöste Salze zurückbleiben.

14. Wiederholt sich dieser Vorgang, reichern sich Salze im Oberboden an.

15. Für viele Pflanzen wird es dann schwierig, Wasser aufzunehmen, obwohl der Boden zeitweise nass wirkt.

16. Spezialisierten Salzpflanzen gelingt das besser als Bäumen oder gewöhnlichen Wiesenkräutern.

17. So entstehen offene, kurzrasige Flächen, deren Pflanzenbestand die chemische Beschaffenheit des Bodens erkennen lässt.

18. Dieser Vorgang erklärt einen Teil der Baumarmut, aber nicht die gesamte Puszta.

19. Auch Überflutungen, Beweidung, Mahd und die lange Geschichte menschlicher Nutzung haben die Gestalt der Landschaft mitgeprägt.

20. Die Offenheit ist deshalb weder bloß Naturzustand noch bloß Ergebnis menschlicher Arbeit.

21. Die Hortobágy ist ein Mosaik aus salzigen Weiden, höher gelegenen Grasflächen, Wiesen, Röhrichten und Feuchtgebieten.

22. Ihre Wasserverhältnisse schwanken zwischen den Jahreszeiten und von einem Jahr zum nächsten.

23. Nach Hochwasser oder regenreichen Perioden können Senken Wasser halten, die im Sommer trocken und rissig erscheinen.

24. Kanäle, Dämme und Entwässerung veränderten den Wasserhaushalt, besonders nachdem Flüsse reguliert und Überschwemmungsflächen eingeschränkt worden waren.

25. Teile ehemaliger Feuchtgebiete wurden dadurch in Grasland oder Ackerland umgewandelt.

26. Zugleich verlor die Landschaft an manchen Stellen Wasser, das zuvor regelmäßig über die Flächen verteilt worden war.

27. Schutz und Pflege versuchen heute, Wasser gezielter zurückzuhalten und geeignete Lebensräume wieder zu unterstützen.

28. Solche Eingriffe richten sich nach den örtlichen Bedingungen und verändern sich mit ihnen.

29. Der Nationalpark Hortobágy schützt heute große Teile dieser Landschaft.

30. Das Gebiet gehört außerdem zum UNESCO-Welterbe und ist als Kulturlandschaft anerkannt.

31. Diese Auszeichnung würdigt nicht eine unberührte Natur, sondern die lange Wechselwirkung von Weidewirtschaft und Umwelt.

32. Archäologische Spuren und traditionelle Weideformen verankern diese Nutzung über viele Jahrhunderte in der Region.

33. Rinder, Schafe und Pferde nutzten Grasflächen, die sich für regelmäßigen Ackerbau nur begrenzt eigneten.

34. Weidetiere verwerten Pflanzen, die Menschen nicht unmittelbar als Nahrung nutzen können.

35. Ihre Bewegung und ihr selektives Fressen beeinflussen wiederum, welche Pflanzen häufig bleiben.

36. Eine Fläche, die sich selbst überlassen wird, entwickelt sich nicht automatisch zu einem geschlossenen Wald.

37. Boden, Wasser und Störungen wie Beweidung bestimmen gemeinsam, ob Gehölze aufkommen.

38. Die heutige Pflege muss daher sowohl natürliche Prozesse als auch den kulturellen Wert der Weidelandschaft berücksichtigen.

39. Sie ist keine Rückkehr zu einem unveränderlichen Urzustand.

40. Sie hält eine bestimmte, historisch gewachsene Landschaft offen.

41. Auch die Hirtenkultur ist in diesem Raum sichtbar geblieben.

42. Ziehbrunnen, Viehtränken, saisonale Unterkünfte und einzelne Gasthäuser markieren menschliche Wege durch die Weite.

43. Die Neunbogenbrücke wurde im neunzehnten Jahrhundert gebaut und gehört zu den prägenden Bauwerken des Hortobágy.

44. Ihre Größe lässt sich auch als Antwort auf eine Landschaft lesen, deren wasserführende Senken Verkehrswege erschweren konnten.

45. Ein Bauwerk erzählt hier nicht allein von Ingenieurkunst, sondern auch von der praktischen Schwierigkeit, eine flache und zeitweise nasse Ebene zu durchqueren.

46. Die Hirtenlandschaft ist dennoch kein romantisches Gegenbild zur modernen Welt.

47. Ihre Erhaltung verlangt Planung, Wassersteuerung und eine wirtschaftlich tragfähige Nutzung.

48. Die Verantwortung für solche Entscheidungen liegt bei Behörden, Flächeneigentümern und Bewirtschaftern.

49. Schutzstatus und Managementregeln gelten gegenwärtig und können sich ändern.

50. Die langfristige Aufgabe bleibt, offene Lebensräume zu erhalten, ohne ihre Wasserabhängigkeit zu übergehen.

51. Östlich der Theiß beginnt das Tiszántúl, wörtlich das Land jenseits des Flusses.

52. Der Name beschreibt die Lage aus der Perspektive der westlich gelegenen Landesteile.

53. Er bezeichnet eine weite Region und keine einheitliche Ebene mit überall gleichem Boden.

54. Im Norden bildet die Nyírség mit ihren vom Wind geformten Sandrücken einen deutlichen Gegenpol zu den flacheren Grasländern.

55. Zwischen solchen höher liegenden Bereichen liegen tiefe Flussniederungen und ehemalige Überschwemmungsflächen.

56. Weiter südlich gliedern die Flusssysteme von Körös und Maros die Ebene.

57. Ihre Täler und Auen unterbrechen den Eindruck einer durchgehenden, trockenen Steppe.

58. Auch hier finden sich Salzböden, doch sie liegen neben fruchtbaren Lössflächen, Sand, Feuchtwiesen und Ackerland.

59. Die Landschaft ist offen, aber ihre Böden und Wasserwege schaffen zahlreiche regionale Unterschiede.

60. Das Tiszántúl ist damit eine eigene Welt innerhalb der Tiefebene, ohne eine abgeschlossene Insel zu sein.

61. Die Theiß hat diese Welt über lange Zeit mitgestaltet.

62. In ihrem natürlichen Lauf zog sie weite Bögen durch das Tiefland.

63. Ein Mäander ist eine Flussschlinge, die sich bildet, wenn das Wasser am Außenbogen stärker erodiert und am Innenbogen Material ablagert.

64. Über lange Zeit wandern solche Bögen seitwärts und können neue Läufe eröffnen.

65. Hochwasser verteilte Schlamm und Wasser über eine breite Niederung und hinterließ Altarme, feuchte Wiesen und fruchtbare Ablagerungen.

66. Der Fluss formte daher nicht nur ein Bett, sondern eine ganze breite Zone wechselnder Lebensräume.

67. Im neunzehnten Jahrhundert wurden viele Abschnitte der Theiß begradigt und durch Deiche begrenzt.

68. Die kürzeren Flussläufe und geschützten Flächen erleichterten Landwirtschaft und Siedlung.

69. Sie verringerten zugleich die regelmäßige Verbindung großer Flächen mit dem Flusswasser.

70. Alte Mäander und Überflutungsräume blieben als Spuren der früheren Dynamik in der Landschaft zurück.

71. Diese Veränderungen erklären, warum heutige Feuchtgebiete oft auf Wasserzufuhr und gezielte Pflege angewiesen sind.

72. Sie helfen auch zu verstehen, warum ein trockenes Sommerbild nicht die ganze ökologische Funktion der Ebene zeigt.

73. Viele Zugvögel nutzen die Teiche, Sümpfe und überschwemmten Wiesen als Rast- und Nahrungsplätze.

74. Für Vögel, die zwischen Brutgebieten im Norden und Überwinterungsgebieten im Süden wandern, sind solche Zwischenstationen entscheidend.

75. Hortobágy ist besonders während des Vogelzugs ein wichtiger Rastplatz für Kraniche, Gänse und andere Wasservögel.

76. Die Bedeutung eines Rastplatzes hängt nicht allein von seiner Größe ab.

77. Entscheidend ist auch, ob zu passender Zeit Nahrung, sichere Ruheplätze und flache Gewässer vorhanden sind.

78. Wechselnde Wasserstände können daher Lebensräume schaffen und zugleich ihren Nutzen für bestimmte Arten begrenzen.

79. Schutzprogramme müssen diese zeitliche Dynamik berücksichtigen.

80. Die Lage im Zugkorridor Europas verbindet die Ebene mit weit entfernten Brut- und Wintergebieten.

81. Der Hortobágy und das Tiszántúl zeigen, wie wenig eine Ebene mit Leere zu tun hat.

82. Ihre Weite entsteht aus einer Vielzahl kleiner Höhen, Böden, Wasserwege und Nutzungsformen.

83. Manchmal hält Salz Bäume zurück, manchmal entscheidet Hochwasser über die Gestalt einer Wiese, und andernorts lenkt ein Sandrücken den Weg des Wassers.

84. Die Theiß hat lange vor menschlichen Dämmen ihre Spuren in dieser Ordnung hinterlassen.

85. Menschen haben sie verändert und sind zugleich von ihren Bedingungen abhängig geblieben.

86. Die steinerne Brücke überspannt deshalb mehr als eine Senke.

87. Sie führt über ein Land, dessen Offenheit aus Wasser und Salz ebenso hervorgegangen ist wie aus Weidewirtschaft.

88. Von der Brücke aus erscheint die Ebene leer, doch ihr Horizont verbirgt ein fein abgestimmtes Gefüge aus Boden, Wasser und Leben.