3.4.3 Vulkanikus eredet és karsztvilág (Aggtelek) – Vulkanische Herkunft und Karstwelt (Aggtelek)

---

3.4.3 Vulkanikus eredet és karsztvilág (Aggtelek) – Vulkanische Herkunft und Karstwelt (Aggtelek)

1. A Baradla-barlang bejáratánál a napfény a látogató mögött marad, míg egy patak a sötétségbe vezet. – Am Eingang der Baradla-Höhle bleibt das Tageslicht hinter dem Besucher zurück, während ein Bach in die Dunkelheit führt.

2. Ami itt egy keskeny földalatti járatként kezdődik, egy olyan tájhoz tartozik, amelynek legfontosabb alakzatai felülről nem láthatók. – Was hier wie ein schmaler unterirdischer Gang beginnt, gehört zu einer Landschaft, deren wichtigste Formen sich dem Blick von oben entziehen.

3. Aggtelek Magyarország északi részén, a szlovák határ közelében fekszik, egy dombos, erdős mészkővidéken. – Aggtelek liegt im Norden Ungarns nahe der slowakischen Grenze, in einem hügeligen, bewaldeten Gebiet aus Kalkstein.

4. A falvak kicsik, az utak csendes völgyeken haladnak át, a réteken pedig világos sziklafelületek és erdős dombok emelkednek ki. – Die Dörfer sind klein, die Wege führen durch stille Täler, und über den Wiesen steigen helle Felsflächen und bewaldete Höhen auf.

5. E dombok alatt barlangok, aknák és földalatti vízfolyások hálózata húzódik. – Unter diesen Höhen liegt ein Geflecht aus Höhlen, Schächten und unterirdischen Wasserläufen.

6. Ez nem egyetlen hatalmas esemény műve, hanem számos lassú folyamat eredménye. – Es ist nicht das Werk eines einzelnen gewaltigen Ereignisses, sondern das Ergebnis vieler langsamer Vorgänge.

7. Az esővíz, a talaj, a kőzet és az idő együttesen egy második tájat hoztak létre. – Regenwasser, Boden, Gestein und Zeit haben gemeinsam eine zweite Landschaft geschaffen.

8. Hogy megértsük kialakulásukat, először a mészkövet kell megvizsgálnunk, amelyből az Aggteleki-karszt nagy része áll. – Um ihre Entstehung zu verstehen, muss man zunächst den Kalkstein betrachten, aus dem ein großer Teil des Aggteleker Karsts besteht.

9. Ez túlnyomórészt egy ősi tenger üledékeiből keletkezett, amelyben mésztartalmú kagylóhéjak és egyéb üledékek gyűltek össze. – Er entstand überwiegend aus Ablagerungen eines urzeitlichen Meeres, in dem sich kalkhaltige Schalen und andere Sedimente sammelten.

10. A geológiai idő folyamán ezek az üledékek szilárd kőzetrétegekké alakultak, majd később megemelkedtek, összecsukódtak és összetörtek. – Im Lauf geologischer Zeit wurden diese Ablagerungen zu festen Gesteinsschichten und später gehoben, gefaltet und zerbrochen.

11. A rétegek nem maradtak mindenhol azonos magasságúak vagy sértetlenek. – Die Schichten blieben dabei nicht überall gleich hoch oder unversehrt.

12. Hasadékok és repedések szelik át a sziklát, és behatolási pontokat biztosítanak a víz számára. – Klüfte und Risse durchziehen den Fels und geben dem Wasser Eintrittsstellen.

13. A mész keménynek és tartósnak tűnik, de enyhén savas víz hatására oldódik. – Kalk wirkt hart und dauerhaft, doch sein Verhalten gegenüber leicht saurem Wasser macht ihn löslich.

14. Az eső a levegőn és a talajon keresztül haladva szén-dioxidot vesz fel. – Regen nimmt auf seinem Weg durch die Luft und den Boden Kohlendioxid auf.

15. A humuszban gazdag talajban további szén-dioxid is hozzáadódik, amely a szerves anyagok bomlása során keletkezik. – Im humusreichen Boden kommt weiteres Kohlendioxid hinzu, das bei der Zersetzung organischer Stoffe entsteht.

16. A víz így gyenge szénsavat képez, amely képes a mészkőt megtámadni. – Das Wasser bildet dadurch eine schwache Kohlensäure, die Kalkstein angreifen kann.

17. Nem egész sziklatömböket old fel egyszerre, hanem először a meglévő legfinomabb repedéseket tágítja ki. – Sie löst nicht ganze Felsblöcke auf einmal, sondern erweitert zunächst die feinsten vorhandenen Risse.

18. Minden vízáramlás elvihet belőle egy kis mészet. – Jeder Wasserschub kann darin etwas Kalk mitnehmen.

19. Hosszú idő alatt a hajszálrepedésekből keskeny hasadékok, a hasadékokból kis járatok, a járatokból pedig átjárható barlangok alakulnak ki. – Über lange Zeit werden aus Haarrissen schmale Spalten, aus Spalten kleine Gänge und aus Gängen passierbare Höhlen.

20. A víz által kialakított, oldható kőzetekből álló táj kialakulását karsztosodásnak nevezzük. – Diese Formung einer löslichen Gesteinslandschaft durch Wasser heißt Verkarstung.

21. A kifejezés egyaránt utal a felszín alatti folyamatokra, valamint a felszínen látható jellegzetes alakzatokra. – Der Begriff bezeichnet sowohl Vorgänge im Untergrund als auch auffällige Formen an der Oberfläche.

22. Egy karsztfennsíkon az eső gyorsan beszivároghat a hasadékokba, ahelyett, hogy hosszú ideig a felszínen folyna el. – Auf einem Karstplateau kann Regen rasch in Spalten versickern, statt lange oberirdisch abzufließen.

23. Ezáltal a völgyek mellett száraz magaslatok alakulnak ki, ahol a víz források formájában újra a felszínre tör. – Dadurch entstehen trockene Höhen neben Tälern, in denen Wasser an Quellen wieder austritt.

24. Ahol a felszín tölcsérszerűen süllyed, arról dolináról beszélünk. – Wo sich die Oberfläche trichterförmig absenkt, spricht man von einer Doline.

25. Egyes dolinák kicsik és sekélyek, mások pedig összegyűjtik a felszíni vizet, és a felszín alá vezetik. – Manche Dolinen sind klein und flach, andere sammeln Oberflächenwasser und leiten es in den Untergrund.

26. Egy patak, amely egy ilyen nyílásba tűnik el, máshol egy karsztforrásból újra a felszínre törhet. – Ein Bach, der in einer solchen Öffnung verschwindet, kann anderswo aus einer Karstquelle wieder hervortreten.

27. A kettő közötti út nem mindig egyenes, és nem lehet kizárólag a felszín alapján követni. – Der Weg dazwischen ist nicht immer geradlinig und lässt sich nicht allein von der Oberfläche ablesen.

28. A barlangok ezért egy vízrendszer részei, nem csupán üregek a sziklában. – Höhlen sind deshalb Teil eines Wassersystems, nicht bloß Hohlräume im Fels.

29. A Baradla-barlang különösen lenyűgözően szemlélteti ezt az összefüggést. – Die Baradla-Höhle zeigt diesen Zusammenhang besonders eindrucksvoll.

30. A barlang több kilométeren át húzódik a mészkőben, és összeköttetésben áll a szlovák oldalon található Domica-barlanggal. – Sie erstreckt sich über viele Kilometer durch den Kalkstein und ist mit der Domica-Höhle auf slowakischer Seite verbunden.

31. Együtt alkotják az Aggteleki- és a Szlovák-karszt legismertebb, határokon átnyúló barlangrendszerét. – Zusammen bilden sie den bekanntesten grenzüberschreitenden Höhlenzug des Aggteleker und Slowakischen Karsts.

32. Az államhatár, amely a felszínen rendezi az adminisztrációt és a mindennapi életet, nem állítja meg a föld alatti vizet. – Die Staatsgrenze, die an der Oberfläche Verwaltung und Alltag ordnet, hält das unterirdische Wasser nicht auf.

33. Egy barlangrendszer átnyúlhat egy politikai határjelzésen, mert a kőzet és a víz régebbi térbeli szabályokat követ. – Ein Höhlensystem kann über ein politisches Grenzzeichen hinweg zusammenhängen, weil Gestein und Wasser älteren räumlichen Regeln folgen.

34. A barlangrendszerek azonban nem egyszerű terv szerint alakulnak ki. – Die Höhlenzüge entstehen jedoch nicht nach einem einfachen Plan.

35. A víz a meglévő gyenge pontokat választja ki, követi a lejtőket, és tovább változtatja az útját, amint új repedések nyílnak meg. – Wasser wählt vorhandene Schwächezonen, folgt Gefällen und verändert den Weg weiter, sobald sich neue Risse öffnen.

36. Egyes szakaszokon folyamatosan folyik egy patak, máshol a víz csak eső után vagy a hóolvadás idején válik láthatóvá. – In manchen Abschnitten fließt ein Bach dauerhaft, in anderen wird Wasser nur nach Regen oder während der Schneeschmelze sichtbar.

37. A nagyvíz üledéket szállíthat, elárasztja a járatokat, és gyorsan megváltoztathatja a bennük uralkodó körülményeket. – Hochwasser kann Sediment transportieren, Gänge überfluten und die Bedingungen im Inneren rasch verändern.

38. Maga a barlang is őrzi a régebbi vízszintek és a korábbi lefolyási útvonalak nyomait. – Auch die Höhle selbst bewahrt Spuren älterer Wasserstände und früherer Abflusswege.

39. Egy mai járat ezért már nem feltétlenül egyezik meg azzal az útvonalával, amelyen a víz egykor a barlangot tágította. – Ein heutiger Gang muss daher nicht mehr dem Weg entsprechen, auf dem das Wasser einst die Höhle erweiterte.

40. Amikor a víz a barlang mennyezetéről csepeg, a korábban oldott mész egy része újra lerakódik. – Wenn Wasser von der Höhlendecke tropft, setzt sich ein Teil des zuvor gelösten Kalks wieder ab.

41. A cseppből kilépve szén-dioxid távozik, és a mész kalcium-karbonátként kicsapódhat. – Beim Austritt aus dem Tropfen entweicht Kohlendioxid, und der Kalk kann als Kalziumkarbonat ausfallen.

42. Ha egy ilyen lerakódás képződik a mennyezeten, cseppkő (stalaktit) jön létre. – Wächst ein solcher Absatz an der Decke, entsteht ein Stalaktit.

43. Ha a mész a csepppont alatt, a padlón rakódik le, cseppkőoszlop (stalagmit) növekszik. – Baut sich der Kalk am Boden unter dem Tropfpunkt auf, wächst ein Stalagmit.

44. Ha a két forma találkozik, idővel oszlop alakulhat ki. – Treffen beide Formen zusammen, kann mit der Zeit eine Säule entstehen.

45. A látható képződmények többnyire lassan és változó ütemben növekednek. – Die sichtbaren Gebilde wachsen meist langsam und in wechselndem Tempo.

46. Fejlődésük többek között a cseppmennyiségtől, a víz kémiai összetételétől, a légmozgástól és az éghajlattól függ. – Ihre Entwicklung hängt unter anderem von Tropfmenge, Wasserchemie, Luftbewegung und Klima ab.

47. Ezért félrevezető lenne egy minden cseppkőre érvényes egységes növekedési ütemet megadni. – Eine feste Rate für alle Tropfsteine wäre deshalb irreführend.

48. Egyes lerakódások hosszú idő alatt csak keveset nőnek, mások kedvező körülmények között gyorsabban növekednek. – Manche Ablagerungen legen über lange Zeit nur wenig zu, andere wachsen unter günstigen Bedingungen schneller.

49. Minden réteg rögzítheti a víz és a környezet változásait. – Jede Schicht kann dabei Veränderungen des Wassers und der Umwelt festhalten.

50. A cseppkövek így egyszerre tájformák és archívumok is, még ha értelmezésük pontos vizsgálatokat is igényel. – Tropfsteine sind somit zugleich Landschaftsformen und Archive, auch wenn ihre Deutung genaue Untersuchungen verlangt.

51. Aggtelek nem csupán az egyes barlangok mérete miatt figyelemre méltó. – Aggtelek ist nicht nur wegen der Größe einzelner Höhlen bemerkenswert.

52. Szűk területen különböző barlangtípusok és karsztformák helyezkednek el egymás közelében. – Auf engem Raum liegen unterschiedliche Höhlentypen und Formen des Karsts nahe beieinander.

53. Ide tartoznak az aktív vízbarlangok, a kiszáradt régi járatok, aknák és üregek, amelyeket beomlások alakítottak át. – Dazu gehören aktive Wasserhöhlen, trockene alte Gänge, Schächte und Hohlräume, die durch Einsturz verändert wurden.

54. Az üledékek és a felszíni alakzatok nyomokat őriznek olyan éghajlati viszonyokról, amelyek jóval a mai táj kialakulása előtt fennálltak. – Sedimente und Oberflächenformen bewahren Hinweise auf Klimabedingungen, die weit vor der heutigen Landschaft lagen.

55. Egyes alakzatok melegebb, nedvesebb időszakokra vezethetők vissza, másokat pedig hidegebb körülmények között alakítottak át. – Einige Formen gehen auf wärmere, feuchtere Phasen zurück, andere wurden unter kälteren Bedingungen umgearbeitet.

56. A régió így betekintést enged a karszt hosszú fejlődésébe a változó éghajlati viszonyok között. – Die Region erlaubt damit einen Blick auf die lange Entwicklung des Karsts unter wechselnden Klimaten.

57. Ez a történet messze túlnyúlik a mai barlangjáratok kialakulásának idején. – Diese Geschichte reicht weit über die Entstehungszeit der heutigen Höhlengänge hinaus.

58. A karszt emellett egy saját határokkal és lehetőségekkel rendelkező élőhely is. – Der Karst ist außerdem ein Lebensraum mit eigenen Grenzen und Möglichkeiten.

59. Az állandóan sötét barlangokban nincsenek olyan növények, amelyek napfény hatására növekednek. – In dauerhaft dunklen Höhlen gibt es keine Pflanzen, die mit Sonnenlicht wachsen.

60. Az élelem helyette vízzel, besodródott anyagokkal vagy a külvilágból bejutó állatokkal jut be a barlangokba. – Nahrung gelangt stattdessen mit Wasser, eingeschwemmtem Material oder Tieren aus der Außenwelt hinein.

61. A denevérek a barlangokat szálláshelyként használják, míg a speciális kisállatok a nedves, fénytelen területeken élnek. – Fledermäuse nutzen Höhlen als Quartiere, und spezialisierte Kleintiere leben in feuchten, lichtlosen Bereichen.

62. Az ilyen fajok száma és elterjedése nagymértékben függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a felszínnel való kapcsolattól. – Die Zahl und Verteilung solcher Arten hängt stark von Temperatur, Feuchtigkeit und der Verbindung zur Oberfläche ab.

63. Az emberi használat nyomai is messzire nyúlnak vissza. – Auch Spuren menschlicher Nutzung reichen weit zurück.

64. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberek különböző korszakokban felkeresték a barlangokat és azok bejáratait. – Archäologische Funde belegen, dass Menschen Höhlen und ihre Eingänge in verschiedenen Epochen aufsuchten.

65. Ezek többek között menedékhelyként szolgáltak, valamint olyan helyekként, ahol a tevékenységek nyomokat hagytak hátra. – Sie dienten unter anderem als Schutzräume und Orte, an denen Tätigkeiten Spuren hinterließen.

66. Az ilyen leletekből nem lehet egyértelműen következtetni az egyes emberek mindennapi életére vagy gondolataira. – Aus solchen Funden lässt sich nicht ohne Weiteres auf den Alltag oder die Gedanken einzelner Menschen schließen.

67. Ugyanakkor azt mutatják, hogy az alvilág hosszú ideig része volt az emberi életnek ebben a régióban. – Sie zeigen jedoch, dass die Unterwelt lange Teil des menschlichen Lebens in dieser Region war.

68. A barlangok ma védett területek, ugyanakkor látogathatók is. – Die Höhlen sind heute geschützt und zugleich für Besucher zugänglich.

69. A vezetett túrák a rendszer kiválasztott szakaszait teszik hozzáférhetővé, míg nagy része érintetlen marad. – Führungen erschließen ausgewählte Abschnitte, während große Teile des Systems unberührt bleiben.

70. Ez a korlátozás azért szükséges, mert a barlangok érzékenyen reagálnak a változásokra. – Diese Begrenzung ist notwendig, weil Höhlen auf Veränderungen empfindlich reagieren.

71. A hulladékok, a szennyvíz, az intenzív mezőgazdaság vagy a talajerózió olyan anyagokat juttathatnak a vízbe, amelyek beszivárognak a mészkőbe. – Abfälle, Abwasser, intensive Landwirtschaft oder Bodenerosion können Stoffe in das Wasser eintragen, das in den Kalk einsickert.

72. Egy mezőn található szennyező anyag ezért a föld alatt is következményekkel járhat, még akkor is, ha a két hely közötti út nem látható. – Ein Schadstoff auf einem Feld kann deshalb Folgen unter der Erde haben, auch wenn der Weg zwischen beiden Orten nicht sichtbar ist.

73. Aki meg akarja védeni a barlangterületet, annak ezért a felszíni vízgyűjtő területet is szem előtt kell tartania. – Wer den Höhlenraum schützen will, muss folglich auch das Einzugsgebiet an der Oberfläche im Blick behalten.

74. Az Aggteleki és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. – Die Höhlen des Aggteleker und Slowakischen Karsts stehen seit 1995 auf der UNESCO-Welterbeliste.

75. A világörökség Magyarország és Szlovákia közös természeti területét foglalja magában, amelynek védelme határokon átnyúló együttműködést igényel. – Das Welterbe umfasst ein gemeinsames Naturgebiet Ungarns und der Slowakei, dessen Schutz grenzüberschreitende Zusammenarbeit erfordert.

76. A felvételkor 712 barlangot regisztráltak; mára az UNESCO több mint 1 000 ismert barlangot sorol fel. – Bei der Einschreibung waren 712 Höhlen erfasst; inzwischen nennt die UNESCO mehr als 1.000 bekannte Höhlen.

77. Ezek a számok az adott időpontban dokumentált állományt jelzik, és a további kutatások eredményeként változhatnak. – Diese Zahlen bezeichnen den jeweils dokumentierten Bestand und können sich mit weiterer Erforschung ändern.

78. Az UNESCO mind a barlangok formáinak sokféleségét, mind a terület rendkívül jól olvasható geológiai történetét elismeri. – Die UNESCO würdigt sowohl die Vielfalt der Höhlenformen als auch die ungewöhnlich gut lesbare geologische Geschichte des Gebiets.

79. A védettségi státusz nem jelenti azt, hogy minden felhasználás kizárt lenne. – Der Schutzstatus bedeutet nicht, dass jede Nutzung ausgeschlossen wäre.

80. Inkább azt követeli meg, hogy a változásokat úgy irányítsák, hogy a vízfolyások, a kőzetek és az élőhelyek megmaradjanak. – Er verlangt vielmehr, Veränderungen so zu steuern, dass Wasserwege, Gestein und Lebensräume erhalten bleiben.

81. Ezen a ponton érthetővé válik a különbség az északi vulkáni hegyvidékekhez képest is. – An dieser Stelle wird auch der Unterschied zu den vulkanischen Gebirgen des Nordens verständlich.

82. Ott a láva és a kihűlt kőzetek olyan hegyvonulatokat alakítottak ki, amelyek ellenálltak az eróziónak. – Dort formten Lava und erkaltete Gesteine Höhenzüge, die der Abtragung widerstanden.

83. Aggtelek földalatti világa viszont elsősorban azért jött létre, mert a víz feloldotta a mészkövet, és kiszélesítette a meglévő hasadékokat. – Aggteleks Unterwelt dagegen entstand vor allem, weil Wasser Kalkstein löste und vorhandene Risse ausweitete.

84. A vulkáni kőzetek és a mészkő egyaránt markáns magasságokat képesek alkotni, de a vizet nagyon különböző módon vezetik el. – Vulkanische Gesteine und Kalk können beide markante Höhen tragen, doch sie führen Wasser auf sehr verschiedene Weise.

85. A mészkőben az eső eltűnhet a talajban, míg más kőzetekben hosszabb ideig a felszínen marad, vagy forrásokat táplál. – Auf Kalk kann Regen im Untergrund verschwinden, während er in anderen Gesteinen länger an der Oberfläche bleibt oder Quellen speist.

86. Ez az ellentét nem szigorú szabály, hiszen a hasadékok, a rétegek és a helyi viszonyok megváltoztatják a víz útját. – Der Gegensatz ist keine starre Regel, denn Klüfte, Schichten und örtliche Bedingungen verändern den Wasserweg.

87. De ez magyarázza, miért mutatnak a szomszédos hegyvidéki területek olyan különböző felszíni és földalatti alakzatokat. – Er erklärt aber, warum benachbarte Gebirgsräume so verschiedene Oberflächen und unterirdische Formen zeigen.

88. Aggtelekben a hegy nem egyszerűen egy szilárd tömeg, hanem egy áteresztő test, amely felveszi, továbbítja és újra leadja a vizet. – In Aggtelek ist der Berg nicht einfach eine feste Masse, sondern ein durchlässiger Körper, der Wasser aufnimmt, leitet und wieder abgibt.

89. Ami felül erdőként, réteként és sziklás gerincetként jelenik meg, az alul járatként, patakként és üledékként folytatódik. – Was oben als Wald, Wiese und felsiger Rücken erscheint, setzt sich unten als Gang, Bach und Ablagerung fort.

90. A legszembetűnőbb táj ezért csupán egy mű felső fele marad, amelyet a víz a sötétben tovább formál. – Die sichtbarste Landschaft bleibt deshalb nur die obere Hälfte eines Werkes, das Wasser im Dunkeln weiterformt.

(aufklappen)magyar

1. A Baradla-barlang bejáratánál a napfény a látogató mögött marad, míg egy patak a sötétségbe vezet.

2. Ami itt egy keskeny földalatti járatként kezdődik, egy olyan tájhoz tartozik, amelynek legfontosabb alakzatai felülről nem láthatók.

3. Aggtelek Magyarország északi részén, a szlovák határ közelében fekszik, egy dombos, erdős mészkővidéken.

4. A falvak kicsik, az utak csendes völgyeken haladnak át, a réteken pedig világos sziklafelületek és erdős dombok emelkednek ki.

5. E dombok alatt barlangok, aknák és földalatti vízfolyások hálózata húzódik.

6. Ez nem egyetlen hatalmas esemény műve, hanem számos lassú folyamat eredménye.

7. Az esővíz, a talaj, a kőzet és az idő együttesen egy második tájat hoztak létre.

8. Hogy megértsük kialakulásukat, először a mészkövet kell megvizsgálnunk, amelyből az Aggteleki-karszt nagy része áll.

9. Ez túlnyomórészt egy ősi tenger üledékeiből keletkezett, amelyben mésztartalmú kagylóhéjak és egyéb üledékek gyűltek össze.

10. A geológiai idő folyamán ezek az üledékek szilárd kőzetrétegekké alakultak, majd később megemelkedtek, összecsukódtak és összetörtek.

11. A rétegek nem maradtak mindenhol azonos magasságúak vagy sértetlenek.

12. Hasadékok és repedések szelik át a sziklát, és behatolási pontokat biztosítanak a víz számára.

13. A mész keménynek és tartósnak tűnik, de enyhén savas víz hatására oldódik.

14. Az eső a levegőn és a talajon keresztül haladva szén-dioxidot vesz fel.

15. A humuszban gazdag talajban további szén-dioxid is hozzáadódik, amely a szerves anyagok bomlása során keletkezik.

16. A víz így gyenge szénsavat képez, amely képes a mészkőt megtámadni.

17. Nem egész sziklatömböket old fel egyszerre, hanem először a meglévő legfinomabb repedéseket tágítja ki.

18. Minden vízáramlás elvihet belőle egy kis mészet.

19. Hosszú idő alatt a hajszálrepedésekből keskeny hasadékok, a hasadékokból kis járatok, a járatokból pedig átjárható barlangok alakulnak ki.

20. A víz által kialakított, oldható kőzetekből álló táj kialakulását karsztosodásnak nevezzük.

21. A kifejezés egyaránt utal a felszín alatti folyamatokra, valamint a felszínen látható jellegzetes alakzatokra.

22. Egy karsztfennsíkon az eső gyorsan beszivároghat a hasadékokba, ahelyett, hogy hosszú ideig a felszínen folyna el.

23. Ezáltal a völgyek mellett száraz magaslatok alakulnak ki, ahol a víz források formájában újra a felszínre tör.

24. Ahol a felszín tölcsérszerűen süllyed, arról dolináról beszélünk.

25. Egyes dolinák kicsik és sekélyek, mások pedig összegyűjtik a felszíni vizet, és a felszín alá vezetik.

26. Egy patak, amely egy ilyen nyílásba tűnik el, máshol egy karsztforrásból újra a felszínre törhet.

27. A kettő közötti út nem mindig egyenes, és nem lehet kizárólag a felszín alapján követni.

28. A barlangok ezért egy vízrendszer részei, nem csupán üregek a sziklában.

29. A Baradla-barlang különösen lenyűgözően szemlélteti ezt az összefüggést.

30. A barlang több kilométeren át húzódik a mészkőben, és összeköttetésben áll a szlovák oldalon található Domica-barlanggal.

31. Együtt alkotják az Aggteleki- és a Szlovák-karszt legismertebb, határokon átnyúló barlangrendszerét.

32. Az államhatár, amely a felszínen rendezi az adminisztrációt és a mindennapi életet, nem állítja meg a föld alatti vizet.

33. Egy barlangrendszer átnyúlhat egy politikai határjelzésen, mert a kőzet és a víz régebbi térbeli szabályokat követ.

34. A barlangrendszerek azonban nem egyszerű terv szerint alakulnak ki.

35. A víz a meglévő gyenge pontokat választja ki, követi a lejtőket, és tovább változtatja az útját, amint új repedések nyílnak meg.

36. Egyes szakaszokon folyamatosan folyik egy patak, máshol a víz csak eső után vagy a hóolvadás idején válik láthatóvá.

37. A nagyvíz üledéket szállíthat, elárasztja a járatokat, és gyorsan megváltoztathatja a bennük uralkodó körülményeket.

38. Maga a barlang is őrzi a régebbi vízszintek és a korábbi lefolyási útvonalak nyomait.

39. Egy mai járat ezért már nem feltétlenül egyezik meg azzal az útvonalával, amelyen a víz egykor a barlangot tágította.

40. Amikor a víz a barlang mennyezetéről csepeg, a korábban oldott mész egy része újra lerakódik.

41. A cseppből kilépve szén-dioxid távozik, és a mész kalcium-karbonátként kicsapódhat.

42. Ha egy ilyen lerakódás képződik a mennyezeten, cseppkő (stalaktit) jön létre.

43. Ha a mész a csepppont alatt, a padlón rakódik le, cseppkőoszlop (stalagmit) növekszik.

44. Ha a két forma találkozik, idővel oszlop alakulhat ki.

45. A látható képződmények többnyire lassan és változó ütemben növekednek.

46. Fejlődésük többek között a cseppmennyiségtől, a víz kémiai összetételétől, a légmozgástól és az éghajlattól függ.

47. Ezért félrevezető lenne egy minden cseppkőre érvényes egységes növekedési ütemet megadni.

48. Egyes lerakódások hosszú idő alatt csak keveset nőnek, mások kedvező körülmények között gyorsabban növekednek.

49. Minden réteg rögzítheti a víz és a környezet változásait.

50. A cseppkövek így egyszerre tájformák és archívumok is, még ha értelmezésük pontos vizsgálatokat is igényel.

51. Aggtelek nem csupán az egyes barlangok mérete miatt figyelemre méltó.

52. Szűk területen különböző barlangtípusok és karsztformák helyezkednek el egymás közelében.

53. Ide tartoznak az aktív vízbarlangok, a kiszáradt régi járatok, aknák és üregek, amelyeket beomlások alakítottak át.

54. Az üledékek és a felszíni alakzatok nyomokat őriznek olyan éghajlati viszonyokról, amelyek jóval a mai táj kialakulása előtt fennálltak.

55. Egyes alakzatok melegebb, nedvesebb időszakokra vezethetők vissza, másokat pedig hidegebb körülmények között alakítottak át.

56. A régió így betekintést enged a karszt hosszú fejlődésébe a változó éghajlati viszonyok között.

57. Ez a történet messze túlnyúlik a mai barlangjáratok kialakulásának idején.

58. A karszt emellett egy saját határokkal és lehetőségekkel rendelkező élőhely is.

59. Az állandóan sötét barlangokban nincsenek olyan növények, amelyek napfény hatására növekednek.

60. Az élelem helyette vízzel, besodródott anyagokkal vagy a külvilágból bejutó állatokkal jut be a barlangokba.

61. A denevérek a barlangokat szálláshelyként használják, míg a speciális kisállatok a nedves, fénytelen területeken élnek.

62. Az ilyen fajok száma és elterjedése nagymértékben függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a felszínnel való kapcsolattól.

63. Az emberi használat nyomai is messzire nyúlnak vissza.

64. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberek különböző korszakokban felkeresték a barlangokat és azok bejáratait.

65. Ezek többek között menedékhelyként szolgáltak, valamint olyan helyekként, ahol a tevékenységek nyomokat hagytak hátra.

66. Az ilyen leletekből nem lehet egyértelműen következtetni az egyes emberek mindennapi életére vagy gondolataira.

67. Ugyanakkor azt mutatják, hogy az alvilág hosszú ideig része volt az emberi életnek ebben a régióban.

68. A barlangok ma védett területek, ugyanakkor látogathatók is.

69. A vezetett túrák a rendszer kiválasztott szakaszait teszik hozzáférhetővé, míg nagy része érintetlen marad.

70. Ez a korlátozás azért szükséges, mert a barlangok érzékenyen reagálnak a változásokra.

71. A hulladékok, a szennyvíz, az intenzív mezőgazdaság vagy a talajerózió olyan anyagokat juttathatnak a vízbe, amelyek beszivárognak a mészkőbe.

72. Egy mezőn található szennyező anyag ezért a föld alatt is következményekkel járhat, még akkor is, ha a két hely közötti út nem látható.

73. Aki meg akarja védeni a barlangterületet, annak ezért a felszíni vízgyűjtő területet is szem előtt kell tartania.

74. Az Aggteleki és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján.

75. A világörökség Magyarország és Szlovákia közös természeti területét foglalja magában, amelynek védelme határokon átnyúló együttműködést igényel.

76. A felvételkor 712 barlangot regisztráltak; mára az UNESCO több mint 1 000 ismert barlangot sorol fel.

77. Ezek a számok az adott időpontban dokumentált állományt jelzik, és a további kutatások eredményeként változhatnak.

78. Az UNESCO mind a barlangok formáinak sokféleségét, mind a terület rendkívül jól olvasható geológiai történetét elismeri.

79. A védettségi státusz nem jelenti azt, hogy minden felhasználás kizárt lenne.

80. Inkább azt követeli meg, hogy a változásokat úgy irányítsák, hogy a vízfolyások, a kőzetek és az élőhelyek megmaradjanak.

81. Ezen a ponton érthetővé válik a különbség az északi vulkáni hegyvidékekhez képest is.

82. Ott a láva és a kihűlt kőzetek olyan hegyvonulatokat alakítottak ki, amelyek ellenálltak az eróziónak.

83. Aggtelek földalatti világa viszont elsősorban azért jött létre, mert a víz feloldotta a mészkövet, és kiszélesítette a meglévő hasadékokat.

84. A vulkáni kőzetek és a mészkő egyaránt markáns magasságokat képesek alkotni, de a vizet nagyon különböző módon vezetik el.

85. A mészkőben az eső eltűnhet a talajban, míg más kőzetekben hosszabb ideig a felszínen marad, vagy forrásokat táplál.

86. Ez az ellentét nem szigorú szabály, hiszen a hasadékok, a rétegek és a helyi viszonyok megváltoztatják a víz útját.

87. De ez magyarázza, miért mutatnak a szomszédos hegyvidéki területek olyan különböző felszíni és földalatti alakzatokat.

88. Aggtelekben a hegy nem egyszerűen egy szilárd tömeg, hanem egy áteresztő test, amely felveszi, továbbítja és újra leadja a vizet.

89. Ami felül erdőként, réteként és sziklás gerincetként jelenik meg, az alul járatként, patakként és üledékként folytatódik.

90. A legszembetűnőbb táj ezért csupán egy mű felső fele marad, amelyet a víz a sötétben tovább formál.

(aufklappen)német

1. Am Eingang der Baradla-Höhle bleibt das Tageslicht hinter dem Besucher zurück, während ein Bach in die Dunkelheit führt.

2. Was hier wie ein schmaler unterirdischer Gang beginnt, gehört zu einer Landschaft, deren wichtigste Formen sich dem Blick von oben entziehen.

3. Aggtelek liegt im Norden Ungarns nahe der slowakischen Grenze, in einem hügeligen, bewaldeten Gebiet aus Kalkstein.

4. Die Dörfer sind klein, die Wege führen durch stille Täler, und über den Wiesen steigen helle Felsflächen und bewaldete Höhen auf.

5. Unter diesen Höhen liegt ein Geflecht aus Höhlen, Schächten und unterirdischen Wasserläufen.

6. Es ist nicht das Werk eines einzelnen gewaltigen Ereignisses, sondern das Ergebnis vieler langsamer Vorgänge.

7. Regenwasser, Boden, Gestein und Zeit haben gemeinsam eine zweite Landschaft geschaffen.

8. Um ihre Entstehung zu verstehen, muss man zunächst den Kalkstein betrachten, aus dem ein großer Teil des Aggteleker Karsts besteht.

9. Er entstand überwiegend aus Ablagerungen eines urzeitlichen Meeres, in dem sich kalkhaltige Schalen und andere Sedimente sammelten.

10. Im Lauf geologischer Zeit wurden diese Ablagerungen zu festen Gesteinsschichten und später gehoben, gefaltet und zerbrochen.

11. Die Schichten blieben dabei nicht überall gleich hoch oder unversehrt.

12. Klüfte und Risse durchziehen den Fels und geben dem Wasser Eintrittsstellen.

13. Kalk wirkt hart und dauerhaft, doch sein Verhalten gegenüber leicht saurem Wasser macht ihn löslich.

14. Regen nimmt auf seinem Weg durch die Luft und den Boden Kohlendioxid auf.

15. Im humusreichen Boden kommt weiteres Kohlendioxid hinzu, das bei der Zersetzung organischer Stoffe entsteht.

16. Das Wasser bildet dadurch eine schwache Kohlensäure, die Kalkstein angreifen kann.

17. Sie löst nicht ganze Felsblöcke auf einmal, sondern erweitert zunächst die feinsten vorhandenen Risse.

18. Jeder Wasserschub kann darin etwas Kalk mitnehmen.

19. Über lange Zeit werden aus Haarrissen schmale Spalten, aus Spalten kleine Gänge und aus Gängen passierbare Höhlen.

20. Diese Formung einer löslichen Gesteinslandschaft durch Wasser heißt Verkarstung.

21. Der Begriff bezeichnet sowohl Vorgänge im Untergrund als auch auffällige Formen an der Oberfläche.

22. Auf einem Karstplateau kann Regen rasch in Spalten versickern, statt lange oberirdisch abzufließen.

23. Dadurch entstehen trockene Höhen neben Tälern, in denen Wasser an Quellen wieder austritt.

24. Wo sich die Oberfläche trichterförmig absenkt, spricht man von einer Doline.

25. Manche Dolinen sind klein und flach, andere sammeln Oberflächenwasser und leiten es in den Untergrund.

26. Ein Bach, der in einer solchen Öffnung verschwindet, kann anderswo aus einer Karstquelle wieder hervortreten.

27. Der Weg dazwischen ist nicht immer geradlinig und lässt sich nicht allein von der Oberfläche ablesen.

28. Höhlen sind deshalb Teil eines Wassersystems, nicht bloß Hohlräume im Fels.

29. Die Baradla-Höhle zeigt diesen Zusammenhang besonders eindrucksvoll.

30. Sie erstreckt sich über viele Kilometer durch den Kalkstein und ist mit der Domica-Höhle auf slowakischer Seite verbunden.

31. Zusammen bilden sie den bekanntesten grenzüberschreitenden Höhlenzug des Aggteleker und Slowakischen Karsts.

32. Die Staatsgrenze, die an der Oberfläche Verwaltung und Alltag ordnet, hält das unterirdische Wasser nicht auf.

33. Ein Höhlensystem kann über ein politisches Grenzzeichen hinweg zusammenhängen, weil Gestein und Wasser älteren räumlichen Regeln folgen.

34. Die Höhlenzüge entstehen jedoch nicht nach einem einfachen Plan.

35. Wasser wählt vorhandene Schwächezonen, folgt Gefällen und verändert den Weg weiter, sobald sich neue Risse öffnen.

36. In manchen Abschnitten fließt ein Bach dauerhaft, in anderen wird Wasser nur nach Regen oder während der Schneeschmelze sichtbar.

37. Hochwasser kann Sediment transportieren, Gänge überfluten und die Bedingungen im Inneren rasch verändern.

38. Auch die Höhle selbst bewahrt Spuren älterer Wasserstände und früherer Abflusswege.

39. Ein heutiger Gang muss daher nicht mehr dem Weg entsprechen, auf dem das Wasser einst die Höhle erweiterte.

40. Wenn Wasser von der Höhlendecke tropft, setzt sich ein Teil des zuvor gelösten Kalks wieder ab.

41. Beim Austritt aus dem Tropfen entweicht Kohlendioxid, und der Kalk kann als Kalziumkarbonat ausfallen.

42. Wächst ein solcher Absatz an der Decke, entsteht ein Stalaktit.

43. Baut sich der Kalk am Boden unter dem Tropfpunkt auf, wächst ein Stalagmit.

44. Treffen beide Formen zusammen, kann mit der Zeit eine Säule entstehen.

45. Die sichtbaren Gebilde wachsen meist langsam und in wechselndem Tempo.

46. Ihre Entwicklung hängt unter anderem von Tropfmenge, Wasserchemie, Luftbewegung und Klima ab.

47. Eine feste Rate für alle Tropfsteine wäre deshalb irreführend.

48. Manche Ablagerungen legen über lange Zeit nur wenig zu, andere wachsen unter günstigen Bedingungen schneller.

49. Jede Schicht kann dabei Veränderungen des Wassers und der Umwelt festhalten.

50. Tropfsteine sind somit zugleich Landschaftsformen und Archive, auch wenn ihre Deutung genaue Untersuchungen verlangt.

51. Aggtelek ist nicht nur wegen der Größe einzelner Höhlen bemerkenswert.

52. Auf engem Raum liegen unterschiedliche Höhlentypen und Formen des Karsts nahe beieinander.

53. Dazu gehören aktive Wasserhöhlen, trockene alte Gänge, Schächte und Hohlräume, die durch Einsturz verändert wurden.

54. Sedimente und Oberflächenformen bewahren Hinweise auf Klimabedingungen, die weit vor der heutigen Landschaft lagen.

55. Einige Formen gehen auf wärmere, feuchtere Phasen zurück, andere wurden unter kälteren Bedingungen umgearbeitet.

56. Die Region erlaubt damit einen Blick auf die lange Entwicklung des Karsts unter wechselnden Klimaten.

57. Diese Geschichte reicht weit über die Entstehungszeit der heutigen Höhlengänge hinaus.

58. Der Karst ist außerdem ein Lebensraum mit eigenen Grenzen und Möglichkeiten.

59. In dauerhaft dunklen Höhlen gibt es keine Pflanzen, die mit Sonnenlicht wachsen.

60. Nahrung gelangt stattdessen mit Wasser, eingeschwemmtem Material oder Tieren aus der Außenwelt hinein.

61. Fledermäuse nutzen Höhlen als Quartiere, und spezialisierte Kleintiere leben in feuchten, lichtlosen Bereichen.

62. Die Zahl und Verteilung solcher Arten hängt stark von Temperatur, Feuchtigkeit und der Verbindung zur Oberfläche ab.

63. Auch Spuren menschlicher Nutzung reichen weit zurück.

64. Archäologische Funde belegen, dass Menschen Höhlen und ihre Eingänge in verschiedenen Epochen aufsuchten.

65. Sie dienten unter anderem als Schutzräume und Orte, an denen Tätigkeiten Spuren hinterließen.

66. Aus solchen Funden lässt sich nicht ohne Weiteres auf den Alltag oder die Gedanken einzelner Menschen schließen.

67. Sie zeigen jedoch, dass die Unterwelt lange Teil des menschlichen Lebens in dieser Region war.

68. Die Höhlen sind heute geschützt und zugleich für Besucher zugänglich.

69. Führungen erschließen ausgewählte Abschnitte, während große Teile des Systems unberührt bleiben.

70. Diese Begrenzung ist notwendig, weil Höhlen auf Veränderungen empfindlich reagieren.

71. Abfälle, Abwasser, intensive Landwirtschaft oder Bodenerosion können Stoffe in das Wasser eintragen, das in den Kalk einsickert.

72. Ein Schadstoff auf einem Feld kann deshalb Folgen unter der Erde haben, auch wenn der Weg zwischen beiden Orten nicht sichtbar ist.

73. Wer den Höhlenraum schützen will, muss folglich auch das Einzugsgebiet an der Oberfläche im Blick behalten.

74. Die Höhlen des Aggteleker und Slowakischen Karsts stehen seit 1995 auf der UNESCO-Welterbeliste.

75. Das Welterbe umfasst ein gemeinsames Naturgebiet Ungarns und der Slowakei, dessen Schutz grenzüberschreitende Zusammenarbeit erfordert.

76. Bei der Einschreibung waren 712 Höhlen erfasst; inzwischen nennt die UNESCO mehr als 1.000 bekannte Höhlen.

77. Diese Zahlen bezeichnen den jeweils dokumentierten Bestand und können sich mit weiterer Erforschung ändern.

78. Die UNESCO würdigt sowohl die Vielfalt der Höhlenformen als auch die ungewöhnlich gut lesbare geologische Geschichte des Gebiets.

79. Der Schutzstatus bedeutet nicht, dass jede Nutzung ausgeschlossen wäre.

80. Er verlangt vielmehr, Veränderungen so zu steuern, dass Wasserwege, Gestein und Lebensräume erhalten bleiben.

81. An dieser Stelle wird auch der Unterschied zu den vulkanischen Gebirgen des Nordens verständlich.

82. Dort formten Lava und erkaltete Gesteine Höhenzüge, die der Abtragung widerstanden.

83. Aggteleks Unterwelt dagegen entstand vor allem, weil Wasser Kalkstein löste und vorhandene Risse ausweitete.

84. Vulkanische Gesteine und Kalk können beide markante Höhen tragen, doch sie führen Wasser auf sehr verschiedene Weise.

85. Auf Kalk kann Regen im Untergrund verschwinden, während er in anderen Gesteinen länger an der Oberfläche bleibt oder Quellen speist.

86. Der Gegensatz ist keine starre Regel, denn Klüfte, Schichten und örtliche Bedingungen verändern den Wasserweg.

87. Er erklärt aber, warum benachbarte Gebirgsräume so verschiedene Oberflächen und unterirdische Formen zeigen.

88. In Aggtelek ist der Berg nicht einfach eine feste Masse, sondern ein durchlässiger Körper, der Wasser aufnimmt, leitet und wieder abgibt.

89. Was oben als Wald, Wiese und felsiger Rücken erscheint, setzt sich unten als Gang, Bach und Ablagerung fort.

90. Die sichtbarste Landschaft bleibt deshalb nur die obere Hälfte eines Werkes, das Wasser im Dunkeln weiterformt.