8.1.2 A városok hierarchiája – Die Städtehierarchie

1. A 2026. január 1-jére vonatkozó magyar városi statisztikában két szám áll közvetlenül egymás alatt, amelyek aligha tűnnek ugyanahhoz a nagyságrendhez tartozónak.

2. Budapestnek kerekítve 1,68 millió lakosa volt, Debrecennek, mint második legnagyobb városnak, körülbelül 202 000.

3. A főváros így jó nyolcszor akkora volt, mint a közvetlenül mögötte álló város.

4. E két város között nem volt más magyar város.

5. A táblázat már az első sorai is egy olyan rést mutatnak, amelyet egy helynevekkel teli térkép könnyen eltakar.

6. Debrecen alatt viszont a városok méretei már lényegesen közelebb kerültek egymáshoz.

7. Szeged következett körülbelül 158 000 lakossal, utána Miskolc és Pécs állt, mindkettő körülbelül 140 000 lakossal, Győr pedig 128 000-rel.

8. Ezek a számok a népesség szerinti rangsort mutatják, de még nem adnak teljes képet a városi hierarchiáról.

9. Ez alatt a városok feladataik hatókörének és sokszínűségének megfelelő rétegződését értjük.

10. Egy kis vidéki város a környező falvak számára bevásárló- és iskolaközpontként szolgálhat.

11. Egy nagyobb város olyan feladatokat is ellát, amelyekhez egy-egy falu ügyfélköre vagy felhasználói száma nem elegendő.

12. Még magasabb szinten állnak azok a központok, amelyek egyetemei, speciális klinikái vagy gazdasági intézményei a közvetlen környéken túlra is kiterjedő hatást gyakorolnak.

13. A hierarchia csúcsán egy metropolisz állhat, amely az egész országot kiszolgálja, és egyúttal nemzetközi kapcsolatokat is ápol.

14. A hierarchia nem jelenti a lakosok értékének rangsorolását.

15. A rétegződés többek között abból adódik, hogy a különböző szolgáltatásokhoz eltérő számú emberre van szükség.

16. A kenyeret gyakran vásárolják, és egy pékségnek ehhez nincs szüksége több száz kilométeres vonzáskörzetre.

17. Egy magasan specializált orvosi kezelésre sokkal ritkábban van szükség, ugyanakkor drága berendezéseket és tapasztalt személyzetet igényel.

18. Az ilyen szolgáltatásokat ezért kevesebb helyszínen lehet összpontosítani.

19. Szolgáltatási körzetük, vagyis az a terület, ahonnan a felhasználók érkeznek, általában nagyobb.

20. Minél ritkábban igényelt és minél költségesebb egy szolgáltatás, annál inkább megéri az oda vezető hosszú utat.

21. A lakóhelyhez közeli számos szolgáltatás és a kevés számú régiókon átnyúló intézmény egy lépcsőzetes rendszert alkot.

22. Ez a rend egy lépcsőhöz hasonlítható, amelyen felfelé haladva csökken a városok száma.

23. A lépcsőfokoknak nem kell azonos magasságúaknak vagy mindenhol azonos szélességűeknek lenniük.

24. Egyes országokban több, különböző feladatokat ellátó nagy központ található, másokban pedig egy különösen domináns főváros.

25. A finoman fokozatos méretbeli sorrend ezért nem természeti törvény, és nem is bizonyíték a lehetőségek igazságos elosztására.

26. Magyarországon azonban feltűnő, milyen kevés különbség van az országos metropolisz és a regionális nagyvárosok között.

27. Hiányzik egy több százezer lakosú városcsoport, amely országos szinten közelebb állna Budaporthoz.

28. A „gyenge középső réteg” kifejezés elsősorban ezt a hiányosságot jelöli, és nem értelmezhető úgy, mintha Magyarországnak ne lennének teljesítőképes közepes városai.

29. Budapestot nagy előnye miatt primátvárosnak nevezik.

30. A kifejezés olyan várost jelöl, amely szokatlanul nagy mértékben kiemelkedik a többi országos városhálózatból.

31. Elsőbbsége nem csupán a lakosságszámra vonatkozik, hanem a politikai döntések és a régiókon átnyúló intézmények koncentrációjára is.

32. Egy nagy minisztérium más feladatot lát el, mint egy város közigazgatása, még akkor is, ha mindkét irodaház hasonlóan néz ki.

33. Hasonlóképpen, egy nemzetközi közlekedési csomópont jelentőségét sem lehet a közvetlen szomszédai számával kifejezni.

34. A főváros ezért nem egyszerűen ugyanazon a helyi ellátási szint legközelebbi magasabb fokán áll.

35. A fővárosban olyan feladatok összpontosulnak, amelyek máshol több nagyváros között oszthatók meg.

36. Ezen csúcs alatt Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr alkotnak fontos regionális központokat.

37. Saját kiemelt területeik vannak, és nem Budapest kicsinyített másolatai.

38. Egy egyetemi város kutatás és oktatás terén messzire sugározhat, míg egy ipari város termelési kapcsolatok révén távoli piacokhoz kapcsolódik.

39. Az ilyen kapcsolatok nem mindig a fővároson keresztül futnak.

40. A közvetlenül kisebb városok is olyan feladatokat látnak el, amelyek pusztán a lakosságszámból nem olvashatók ki.

41. Egy megyei közigazgatási székhely – vagyis egy, a településeken felüli magyar területi egység közigazgatása – például intézményi jelentőségű a saját közigazgatási területén.

42. Ezért olyan városok, mint Székesfehérvár vagy Veszprém, egyes funkcióikban nagyobb hatókört érhetnek el, mint amire lakosságszámuk alapján számítani lehetne.

43. Általánosságban elmondható, hogy a jogi városi státusz és a tényleges központi szerep két különböző dolog.

44. A központi szerep itt egy településnek a saját határain kívüli emberek és intézmények számára betöltött jelentőségét jelenti.

45. A magyar „város” kifejezés egy városi státusszal rendelkező települést jelöl, de önmagában keveset árul el annak felszereltségéről.

46. Egy kis település viselheti a város címet anélkül, hogy széles körű, településen túli szolgáltatásokat kínálna.

47. Ezzel szemben egyes intézmények különleges vonzerőt kölcsönözhetnek egy viszonylag kis településnek.

48. Egy földrajzi vizsgálatnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy milyen szolgáltatások állnak rendelkezésre, és kik veszik igénybe azokat.

49. Attól függően, hogy nagyobb súlyt fektet-e a felsőoktatásra, a kereskedelemre, a közigazgatásra vagy a munkahelyekre, a vizsgálat az egyes településeket eltérő módon sorolhatja be.

50. A csúcson tapasztalható rendkívüli előny nem csupán a mai államterületen alakult ki.

51. Már az első világháború előtt is Budapest jelentősen felülmúlta az akkori Magyar Királyság többi városát a városi funkciók koncentrációja tekintetében.

52. Az 1867-es osztrák–magyar kompromisszumot követően a város a magyar birodalmi rész politikai és gazdasági központjaként további jelentőségre tett szert.

53. Az állami közigazgatás, a nagy közlekedési összeköttetések kiépítése és a közös piac növekvő jelentősége tovább erősítette a város vonzerejét.

54. A vállalatok ott nagy értékesítési piacot és hozzáférést találtak a fontos döntéshozókhoz.

55. Az új munkahelyek pedig viszont növelték a lakások, áruk és szolgáltatások iránti keresletet.

56. A növekedés így megteremtette a további növekedés feltételeit.

57. Az első világháború utáni határváltozások tovább súlyosbították a már korábban is fennálló egyensúlytalanságot.

58. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében az addigi államterület nagy része Magyarországon kívülre került.

59. Olyan városok, mint Pozsony (akkoriban Pozsony) és Kolozsvár (akkoriban Kolozsvár), immár nem tartoztak ugyanahhoz a nemzeti városhálózathoz, mint Budapest.

60. Kassa (magyarul Košice) és Temesvár (magyarul Timișoara) is az új határon túlra került.

61. Természetesen nem szűntek meg városként.

62. Ezentúl azonban más állami feltételek mellett látták el funkcióikat, miközben a közlekedési és közigazgatási kapcsolatokat újrarendezték.

63. Budapest megtartotta pozícióját egy jelentősen kisebb ország fővárosaként.

64. Ezért a Trianoni Szerződés magyarázatot ad a mai méretbeli különbség jelentős részére, de nem Budapest eredeti felemelkedésére.

65. Az államhatár megváltoztatja a hierarchiát, mert újrahatározza azt a területet, amelyen belül az intézmények és a városok egymással kapcsolatban állnak.

66. Egy központ, amely korábban egy egész vidéket ellátott, ezután elszakadhat a környező területek egy részétől.

67. Ugyanakkor az új határokon belül feladatok hárulhatnak a megmaradt városokra.

68. Egy ország méretbeli eloszlását ezért nem lehet úgy kezelni, mint a természeti táj változatlan tulajdonságát.

69. Ez attól is függ, hogy a települési térség mely része tartozik éppen ahhoz az országhoz.

70. Ez Magyarország esetében különösen fontos, mert mai határa átvág egy történelmileg szorosan összefonódó medencét.

71. A mai államok összehasonlításakor figyelembe kell venni ezeket a különböző kialakulási történeteket.

72. A közlekedés is megerősítheti a meglévő előnyt.

73. Ha számos fontos összeköttetés a fővárosba vezet, az utazók és a vállalkozások számára könnyebben elérhetővé válik.

74. Ez az előny megkönnyíti a kapcsolatfelvételt a hatóságokkal, az ügyfelekkel és a szakosodott szolgáltatókkal.

75. Ezáltal nő az ösztönzés arra, hogy további intézményeket telepítsenek oda.

76. Más országrészek közötti kapcsolatok szempontjából viszont egy ilyen orientáció kerülőutakat vagy további átszállásokat jelenthet.

77. A fővárossal való jó összeköttetések ezért nem helyettesítik automatikusan a regionális központok közötti jó összeköttetéseket.

78. Egy városhálózat több alternatívát nyer, ha több település közvetlenül együttműködhet egymással.

79. A településhatáron belüli lakosságszám ebben az összefüggésben csupán korlátozott mérőszám.

80. Ha egy család Budapestről egy külvárosba költözik, a belváros lakossága esetleg csökken, annak ellenére, hogy a családtagok továbbra is ott dolgoznak.

81. A gazdasági összefüggés nem ér véget a településhatárnál.

82. Az ilyen szorosan összefonódó térségekre a földrajztudomány az „agglomeráció” vagy „agglomerációs térség” kifejezést használja.

83. A regionális nagyvárosoknak is van olyan környékük, ahonnan az emberek naponta ingáznak.

84. A 2022-es népszámlálás számos nagy magyar város esetében népességcsökkenést mutatott, miközben a vonzáskörzeteik gyakran növekedtek.

85. Egy csökkenő számérték ezért egyszerre tükrözheti a kivándorlást és a városi régión belüli áttelepülést is.

86. A méretek tisztességes összehasonlításához vagy településeket, vagy összehasonlítható kritériumok alapján kijelölt városi régiókat kell egymással összehasonlítani.

87. A fővároson kívüli mindennapi életben a hierarchia határozza meg, mely útvonalak válnak szükségessé.

88. Sok igényt kielégíthet egy közeli kisváros, másokat viszont csak egy regionális központ.

89. Különösen speciális szolgáltatások esetén az út akár Budapestre is vezethet.

90. A távolság azonban nem csupán egy szám a térképen.

91. Egy megbízható vasúti összeköttetés egy távolabbi helyet is elérhetőbbé tehet, mint egy közeli helyet, ahová ritkán járnak buszok.

92. Az autóval nem rendelkező emberek különösen élesen érzik a kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok következményeit.

93. Egy regionális város ereje ezért abban is megnyilvánul, hogy milyen szolgáltatásokat tesz elérhetővé a környező térség számára.

94. Hogy ezt az egyensúlytalanságot hogyan kell értékelni, továbbra is vitatott kérdés.

95. Egy erős fővárosi központ látható lehet a nemzetközi piacokon, és olyan intézményeket tud fenntartani, amelyeket egy kisebb ország nehezen tudna több helyre elosztani.

96. Ugyanakkor a képzett munkahelyek koncentrációja elvonhatja a többi városból az embereket és a fejlődési lehetőségeket.

97. Pusztán a lakossági különbségből sem a hátrány mértéke, sem a helyes politikai válasz nem vezethető le.

98. A regionális felsőoktatási intézmények, a szakosodott vállalkozások és a jó közlekedési kapcsolatok erősíthetik a régiók szerepét anélkül, hogy mindenhol új egymilliós városok jönnének létre.

99. A döntő kérdés az, hogy egy régió saját erejéből hány fontos döntést és életutat tud támogatni.

100. A rangsorban Budapest és Debrecen között egy magas, betöltetlen szint marad, de az emberek életében az számít, hogy alatta lehetséges-e egy fenntartható felemelkedés.

1. In der ungarischen Städtestatistik für den 1. Januar 2026 stehen zwei Zahlen unmittelbar untereinander, die kaum zur selben Größenordnung zu gehören scheinen.

2. Budapest hatte gerundet 1,68 Millionen Einwohner, Debrecen als zweitgrößte Stadt rund 202.000.

3. Die Hauptstadt war damit gut achtmal so groß wie ihre nächste Verfolgerin.

4. Zwischen diesen beiden Orten lag keine weitere ungarische Stadt.

5. Schon die ersten Zeilen der Tabelle zeigen also eine Lücke, die eine Landkarte voller Ortsnamen leicht verdeckt.

6. Unterhalb von Debrecen rückten die Größen dagegen deutlich enger zusammen.

7. Szeged folgte mit ungefähr 158.000 Einwohnern, danach lagen Miskolc und Pécs jeweils bei rund 140.000 und Győr bei 128.000.

8. Diese Zahlen beschreiben eine Rangfolge nach Bevölkerung, aber noch nicht vollständig die Städtehierarchie.

9. Damit ist die Staffelung von Städten nach der Reichweite und Vielfalt ihrer Aufgaben gemeint.

10. Eine kleine Landstadt kann für umliegende Dörfer ein Einkaufs- und Schulort sein.

11. Eine größere Stadt übernimmt zusätzlich Aufgaben, für die der Kundenkreis oder die Zahl der Nutzer eines einzelnen Dorfes nicht ausreicht.

12. Noch höher stehen Zentren, deren Hochschulen, Spezialkliniken oder wirtschaftliche Einrichtungen weit über die nähere Umgebung hinaus wirken.

13. An der Spitze kann eine Metropole stehen, die das ganze Land und zugleich internationale Beziehungen bedient.

14. Hierarchie bedeutet dabei keine Rangordnung des Wertes ihrer Bewohner.

15. Die Staffelung entsteht unter anderem daraus, dass verschiedene Leistungen unterschiedlich viele Menschen benötigen.

16. Brot wird häufig gekauft, und eine Bäckerei braucht dafür keinen Einzugsbereich von Hunderten Kilometern.

17. Eine hoch spezialisierte medizinische Behandlung wird viel seltener benötigt und verlangt zugleich teure Geräte sowie erfahrenes Personal.

18. Solche Angebote lassen sich deshalb an weniger Standorten bündeln.

19. Ihr Einzugsbereich, also das Gebiet, aus dem Nutzer kommen, ist gewöhnlich größer.

20. Je seltener und aufwendiger eine Leistung ist, desto eher lohnt sich ein weiter Weg zu ihr.

21. Aus vielen wohnungsnahen Angeboten und wenigen überregionalen Einrichtungen entsteht eine gestufte Ordnung.

22. Als Modell lässt sich diese Ordnung mit einer Treppe vergleichen, auf der nach oben hin die Zahl der Städte abnimmt.

23. Die Stufen müssen dabei weder gleich hoch noch überall gleich breit sein.

24. Manche Länder besitzen mehrere große Zentren mit unterschiedlichen Aufgaben, andere eine besonders dominante Hauptstadt.

25. Eine sanft abgestufte Größenfolge ist deshalb kein Naturgesetz und auch kein Beweis für eine gerechte Verteilung von Chancen.

26. In Ungarn fällt jedoch auf, wie wenig zwischen der landesweiten Metropole und den regionalen Großstädten liegt.

27. Es fehlt eine Gruppe von Städten mit mehreren Hunderttausend Einwohnern, die Budapest in der nationalen Größenordnung näherkäme.

28. Der Ausdruck „schwacher Mittelbau“ bezeichnet vor allem diese Lücke und darf nicht als Behauptung verstanden werden, Ungarn habe keine leistungsfähigen Mittelstädte.

29. Budapest wird wegen seines großen Vorsprungs als Primatstadt bezeichnet.

30. Der Begriff meint eine Stadt, die das übrige nationale Städtenetz ungewöhnlich stark überragt.

31. Ihr Vorrang betrifft nicht allein die Einwohnerzahl, sondern auch die Bündelung politischer Entscheidungen und überregionaler Einrichtungen.

32. Ein großes Ministerium erfüllt eine andere Aufgabe als die Verwaltung einer Stadt, selbst wenn beide Bürogebäude ähnlich aussehen.

33. Ebenso lässt sich die Bedeutung eines internationalen Verkehrsknotens nicht durch die Zahl seiner direkten Nachbarn ausdrücken.

34. Die Hauptstadt steht daher nicht einfach auf der nächsten höheren Stufe derselben lokalen Versorgung.

35. In ihr kommen Aufgaben zusammen, die anderswo auf mehrere große Städte verteilt sein können.

36. Unter dieser Spitze bilden Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs und Győr wichtige regionale Zentren.

37. Sie besitzen eigene Schwerpunkte und sind keine verkleinerten Ausgaben Budapests.

38. Ein Hochschulstandort kann in Forschung und Ausbildung weit ausstrahlen, während ein Industriestandort über Produktionsbeziehungen mit entfernten Märkten verbunden ist.

39. Solche Verbindungen verlaufen nicht immer über die Hauptstadt.

40. Auch die nächstkleineren Städte tragen Aufgaben, die sich aus einer bloßen Einwohnerliste nicht ablesen lassen.

41. Ein Sitz der Komitatsverwaltung, also der Verwaltung einer ungarischen Gebietseinheit oberhalb der Gemeinden, besitzt beispielsweise eine institutionelle Bedeutung für sein Verwaltungsgebiet.

42. Städte wie Székesfehérvár oder Veszprém können deshalb in einzelnen Funktionen einen größeren Raum erreichen, als ihre Einwohnerzahl vermuten lässt.

43. Überhaupt sind rechtlicher Stadtstatus und tatsächliche Zentralität zwei verschiedene Dinge.

44. Zentralität bezeichnet hier die Bedeutung eines Ortes für Menschen und Einrichtungen außerhalb seiner eigenen Grenzen.

45. Der ungarische Ausdruck „város“ benennt einen Ort mit Stadtstatus, sagt aber für sich genommen wenig über dessen Ausstattung.

46. Eine kleine Gemeinde kann den Titel Stadt tragen, ohne eine breite Auswahl überörtlicher Dienstleistungen anzubieten.

47. Umgekehrt können einzelne Einrichtungen einem relativ kleinen Ort eine besondere Ausstrahlung geben.

48. Eine geografische Untersuchung muss deshalb prüfen, welche Aufgaben vorhanden sind und wer sie nutzt.

49. Je nachdem, ob sie Hochschulen, Handel, Verwaltung oder Arbeitsplätze stärker gewichtet, kann sie einzelne Orte unterschiedlich einordnen.

50. Der außergewöhnliche Abstand an der Spitze entstand nicht erst im heutigen Staatsgebiet.

51. Schon vor dem Ersten Weltkrieg übertraf Budapest die anderen Städte des damaligen Königreichs Ungarn deutlich in der Bündelung städtischer Funktionen.

52. Nach dem österreichisch-ungarischen Ausgleich von 1867 gewann die Stadt als politisches und wirtschaftliches Zentrum des ungarischen Reichsteils zusätzliche Bedeutung.

53. Die staatliche Verwaltung, der Ausbau großer Verkehrsverbindungen und die wachsende Bedeutung eines gemeinsamen Marktes verstärkten ihre Anziehung.

54. Unternehmen fanden dort einen großen Absatzmarkt und Zugang zu wichtigen Entscheidungsträgern.

55. Weitere Arbeitsplätze erhöhten wiederum die Nachfrage nach Wohnungen, Waren und Dienstleistungen.

56. Wachstum erzeugte damit Voraussetzungen für weiteres Wachstum.

57. Die Grenzänderungen nach dem Ersten Weltkrieg verschärften ein bereits vorhandenes Ungleichgewicht.

58. Der Friedensvertrag von Trianon von 1920 ließ große Teile des bisherigen Staatsgebiets außerhalb Ungarns liegen.

59. Städte wie Bratislava, damals ungarisch Pozsony, und Cluj, ungarisch Kolozsvár, gehörten nun nicht mehr zum selben nationalen Städtenetz wie Budapest.

60. Auch Košice, ungarisch Kassa, und Timișoara, ungarisch Temesvár, lagen jenseits der neuen Grenzen.

61. Sie verschwanden selbstverständlich nicht als Städte.

62. Sie übernahmen ihre Funktionen fortan jedoch unter anderen staatlichen Bedingungen, während Verkehrs- und Verwaltungsbeziehungen neu geordnet wurden.

63. Budapest behielt seine Stellung als Hauptstadt eines deutlich kleineren Landes.

64. Deshalb erklärt Trianon einen wichtigen Teil der heutigen Größenlücke, aber nicht den ursprünglichen Aufstieg Budapests.

65. Eine Staatsgrenze verändert die Hierarchie, weil sie das Gebiet neu festlegt, innerhalb dessen Einrichtungen und Städte miteinander verbunden sind.

66. Ein Zentrum, das zuvor eine ganze Landschaft versorgte, kann danach von einem Teil seines Umlands getrennt sein.

67. Zugleich können innerhalb der neuen Grenzen Aufgaben an verbleibende Städte fallen.

68. Die Größenverteilung eines Landes lässt sich deshalb nicht wie eine unveränderliche Eigenschaft seiner natürlichen Landschaft behandeln.

69. Sie hängt auch davon ab, welcher Ausschnitt des Siedlungsraums gerade zu diesem Land gehört.

70. Das ist bei Ungarn besonders wichtig, weil seine heutige Grenze einen historisch eng verflochtenen Beckenraum durchschneidet.

71. Ein Vergleich heutiger Staaten muss diese unterschiedlichen Entstehungsgeschichten mitdenken.

72. Auch Verkehr kann einen bestehenden Vorsprung verfestigen.

73. Wenn viele wichtige Verbindungen auf eine Hauptstadt zulaufen, wird diese für Reisende und Unternehmen leichter erreichbar.

74. Der Vorteil erleichtert Kontakte zu Behörden, Kunden und spezialisierten Dienstleistern.

75. Damit wächst der Anreiz, weitere Einrichtungen dort anzusiedeln.

76. Für Beziehungen zwischen anderen Landesteilen kann eine solche Ausrichtung dagegen Umwege oder zusätzliche Umstiege bedeuten.

77. Gute Verbindungen zur Hauptstadt ersetzen deshalb nicht automatisch gute Verbindungen zwischen regionalen Zentren.

78. Ein Städtenetz gewinnt an Ausweichmöglichkeiten, wenn mehrere Orte direkt miteinander zusammenarbeiten können.

79. Die Einwohnerzahl innerhalb einer Gemeindegrenze ist dabei nur eine begrenzte Messgröße.

80. Zieht eine Familie aus Budapest in einen Vorort, sinkt möglicherweise die Bevölkerung der Kernstadt, obwohl ihr Arbeitsplatz weiterhin dort liegt.

81. Der wirtschaftliche Zusammenhang endet nicht am Ortsschild.

82. Für solche eng verflochtenen Räume verwendet die Geografie den Begriff Agglomeration oder Ballungsraum.

83. Auch regionale Großstädte besitzen ein Umland, aus dem Menschen täglich pendeln.

84. Die Volkszählung von 2022 zeigte für viele große ungarische Städte einen Bevölkerungsrückgang, während ihre Einzugsgebiete häufig wuchsen.

85. Ein kleiner werdender Zahlenwert kann daher zugleich Abwanderung und eine Verlagerung innerhalb derselben Stadtregion widerspiegeln.

86. Für einen fairen Größenvergleich muss man entweder Gemeinden oder nach vergleichbaren Kriterien abgegrenzte Stadtregionen gegenüberstellen.

87. Für den Alltag außerhalb der Hauptstadt entscheidet die Hierarchie darüber, welche Wege notwendig werden.

88. Viele Bedürfnisse lassen sich in einer nahen Kleinstadt erfüllen, andere erst in einem regionalen Zentrum.

89. Bei besonders spezialisierten Angeboten kann die Reise bis Budapest führen.

90. Dabei ist Entfernung nicht nur eine Zahl auf der Karte.

91. Eine zuverlässige Bahnverbindung kann einen weiter entfernten Ort zugänglicher machen als einen näheren Ort mit seltenen Bussen.

92. Menschen ohne Auto tragen die Folgen ungünstiger Verbindungen besonders deutlich.

93. Die Stärke einer regionalen Stadt zeigt sich deshalb auch darin, welche Aufgaben sie für ihr Umland erreichbar macht.

94. Wie das Ungleichgewicht zu bewerten ist, bleibt umstritten.

95. Ein starkes Hauptstadtzentrum kann auf internationalen Märkten sichtbar sein und Einrichtungen tragen, die ein kleineres Land schwer auf mehrere Orte verteilen könnte.

96. Gleichzeitig kann die Bündelung qualifizierter Arbeitsplätze den übrigen Städten Menschen und Entwicklungsmöglichkeiten entziehen.

97. Aus der Einwohnerlücke allein lässt sich weder der Umfang dieses Nachteils noch die richtige politische Antwort ableiten.

98. Regionale Hochschulen, spezialisierte Betriebe und gute Verkehrsverbindungen können Aufgaben stärken, ohne dass überall eine neue Millionenstadt entsteht.

99. Die entscheidende Frage ist, wie viele wichtige Entscheidungen und Lebenswege eine Region aus eigener Kraft tragen kann.

100. In der Rangliste bleibt zwischen Budapest und Debrecen eine hohe, unbesetzte Stufe stehen, doch im Leben der Menschen zählt, ob darunter ein tragfähiger Aufstieg möglich ist.