8.1 A településhálózat – Das Siedlungsnetz

1. Magyarország település térképén a Duna és a Tisza között nagy települési területek tűnnek fel, amelyeket messziről szántóföldek és szétszórt parasztházak vesznek körül.

2. A délnyugati dombvidéken viszont sok kisebb településnév sorakozik egymás mellett.

3. Mindkét mintázat ugyanahhoz az országhoz tartozik, de a lakóhelyeket eltérő módon szervezi.

4. A síkságon hosszú utcák alacsony házakkal alkothatnak egy települést, amelynek kiterjedése első ránézésre jobban szembetűnik, mint a központja.

5. A házcsoportok között nagyobb távolságok vannak, míg a mezőn kívül elszórt lakóhelyek jelennek meg.

6. A dombvidék hasonló feladatokat oszt szét több, gyakran lényegesen kisebb település között.

7. Aki csak egy település lakosságszámát ismeri, az ezért még keveset tud arról, hogy lakói hogyan szervezik a mindennapjaikat.

8. Ehhez azt is tudni kell, hogy melyik más településekre jutnak el, és miért mennek oda.

9. Az ilyen kapcsolatokból alakul ki a településhálózat.

10. Csomópontjai a falvak és városok, összeköttetéseit pedig a közlekedési útvonalak, az áruforgalom és az emberek útjai alkotják.

11. A „hálózat” szó tehát többet jelent, mint pusztán pontok halmaza egy térképen.

12. Egy kis település a szomszédos településsel egy közös iskola révén, egy távolabbi várossal pedig a munkahelyek révén állhat kapcsolatban.

13. Egy speciális orvosi vizsgálat miatt az út esetleg még tovább vezet.

14. A különböző feladatok eltérő térbeli kereteket határoznak meg.

15. A kapcsolatok sem egymással, sem a közigazgatási határokkal nem fedik egymást teljes mértékben.

16. Egy település így egyszerre több térbeli összefüggéshez is tartozik.

17. A településhelyek első előnyei gyakran nagyon kézzelfoghatók voltak.

18. A víznek elérhetőnek kellett lennie anélkül, hogy minden árvíz veszélyeztette volna a házakat.

19. A folyami tájakon a magasabban fekvő partvidékek lakóhelyként szolgálhattak, míg az alföldi területek legelőket vagy más hasznosítható területeket nyújtottak.

20. A folyón átvezető átkelőhelyek összekötötték az utakat, mivel az emberek és az áruk csak bizonyos helyeken jutottak át biztonságosan.

21. Ott kereskedelem alakulhatott ki, még akkor is, ha a környező talajok nem mindenhol voltak különösen termékenyek.

22. Az útkereszteződések is igényt teremtettek az ellátásra, a szállásra és a szolgáltatásokra.

23. A hegyvidéki területeken a völgyek és a hágók erőteljesebben irányították a forgalmat, mint a nyílt síkságon.

24. Egy helyszín értéke így a természeti tér és az emberi hasznosítás kölcsönhatásából fakadt.

25. Egy kedvező helyszín azonban nem feltétlenül vált várossá.

26. A biztonság, a tulajdonviszonyok, a politikai jogok, valamint az uralkodók vagy a közösségek döntései befolyásolták, hogy mi lett belőle.

27. Egy piac több embert vonzott, ha az eladók és a vevők megbízható szabályokra számíthattak.

28. A közigazgatás rendszeres látogatókat és olyan tevékenységeket hozott magával, amelyek nem függtek kizárólag a környező mezők terméshozamától.

29. Később a vasút megváltoztatta a földrajzi előnyöket, mivel egy vasútállomás összekötötte a települést a nagyobb piacokkal.

30. Egy meglévő kereskedelmi központ profitálhatott ebből, míg egy másikat egy új vonal megkerült.

31. A település mai mérete ezért nem közvetlen mércéje a talaj eredeti minőségének.

32. Ebben számos, egymásra épülő döntés rejlik, amelyek időnként a korábbi előnyöket semmissé tették.

33. A Nagy Alföld esetében emellett a pusztítás és az újratelepítés története is fontos szerepet játszott.

34. Az oszmán uralom és az azzal járó háborúk számos régebbi település eltűnését okozták.

35. A fejlődés térben eltérő módon zajlott le, és nem redukálható egyetlen okra.

36. Az Alföld egyes részein a lakosság és a mezőgazdasági hasznosítás nagyobb településekre koncentrálódott, amelyek kiterjedt községi területekkel rendelkeztek.

37. A községi terület az adott településhez tartozó terület, amely messze túlnyúlhat a beépített utcák határain.

38. Ennek következtében nagy mezőgazdasági területek és legelők ugyanazon a települési egységhez tartoztak, bár a lakóövezettől messze voltak.

39. Ebből a kapcsolatból alakultak ki az agrárvárosok, amelyek gazdasága erősen a mezőgazdaságra és a termékeik kereskedelmére épült.

40. A város és a vidék itt nem voltak egymástól élesen elválasztott világok.

41. Ehhez a mintához tartoznak a tanyák, amelyek egyedül vagy kis csoportokban elhelyezkedő tanyák a zárt településmagon kívül.

42. Történelmileg sokuk szorosan egy nagyobb anyatelepüléshez kötődött.

43. Lehetővé tették a távoli területek művelését, és kezdetben a településen lévő lakóhely mellett is fennmaradhattak.

44. Egy magányos ház a mezőn ezért nem feltétlenül jelentett teljesen önálló falut.

45. A lakóhelyek térbeli szétszóródása inkább egy nagy, közösen szervezett település részét képezhette.

46. A mezőgazdaság és a közigazgatás későbbi változásai átalakították ezeket a kapcsolatokat, és egyes szétszórt települési területekből új községek alakultak ki.

47. Más tanyák elvesztették eredeti mezőgazdasági funkciójukat, vagy új rendeltetést kaptak.

48. A mai képet ezért nem lehet kizárólag két ház közötti távolság alapján magyarázni.

49. A dombvidékeken és a középhegységi területek egyes részein elterjedt a kisebb egységekből álló településszerkezet.

50. A völgyek, a hegyvonulatok és a helyileg korlátozott hasznosítható területek sok esetben kedveztek a kisebb települések kialakulásának.

51. Ez nem jelenti azt, hogy minden falu pontosan illeszkedne egy természetes tájba.

52. Itt is a tulajdonviszonyok története, a közlekedési útvonalak és a politikai változások hatottak a települések eloszlására.

53. 2026. január 1-jén a magyar statisztikai hivatal országszerte 1 177, 500 lakosnál kevesebb lakosú községet és várost számlált.

54. Összesen körülbelül 301 000 ember élt ott, vagyis lényegesen kevesebb, mint amit ezeknek a településeknek a nagy száma feltételezni enged.

55. A térképen szereplő sok pont ezért a lakosság csupán egy kis részét jelenti.

56. A közszolgáltatások szervezése szempontjából éppen ez az eloszlás jelentősen fontos lehet.

57. Egy kis falu képes fenntartani egy boltot, anélkül hogy elegendő keresletet biztosítana számos szaküzlet számára.

58. Egy speciális intézménynek általában több felhasználóra van szüksége, mint egy mindennapi alapellátásnak.

59. A nagyobb települések ezért olyan szolgáltatásokat összpontosítanak, amelyeket a környékbeli lakosok is igénybe vesznek.

60. A földrajztudomány egy ilyen ellátási helyet központi településnek nevez.

61. A „központi” kifejezés itt egy funkciót jelöl, és nem feltétlenül a geometriai középpontban való elhelyezkedést.

62. Egy vidék szélén fekvő város is lehet a térség legfontosabb központja, ha ott futnak össze a közlekedési útvonalak.

63. Hatásköre azokat a településeket foglalja magában, ahonnan az emberek rendszeresen érkeznek oda bizonyos szolgáltatások igénybevétele céljából.

64. Ennek határa általában nem éles, mert a szomszédos központok különböző szolgáltatásokat nyújtanak, és vonzerejük egymást átfedi.

65. Ebből a különbségből adódik a városi hierarchia, vagyis a települések méretük és feladataik hatókörének megfelelő rangsorolása.

66. Egy kisváros egy korlátozott környék mindennapi életét szervezheti, míg egy nagyobb város speciális szolgáltatásokat nyújt egy tágabb térség számára.

67. A lakosságszám segít a besorolásban, de önmagában nem elegendő jellemző.

68. Egy egyetemi város más kapcsolatrendszerrel rendelkezik, mint egy hasonló méretű, nagyváros környékén fekvő lakóhely.

69. Még a „város” jogi cím sem jelzi automatikusan, hogy milyen szolgáltatások állnak ténylegesen rendelkezésre a helyszínen.

70. Magyarországon Budapest különösen jelentősen kiemelkedik a többi központ közül.

71. 2026 elején a fővárosban körülbelül 1,68 millióan éltek, Debrecenben, a második legnagyobb városban, körülbelül 202 000-en.

72. Ez a méretbeli különbség a csúcson tapasztalható rendkívüli koncentrációt mutatja, de önmagában még nem bizonyítja, hogy az ország többi részén hiányos lenne az ellátás.

73. Budapest erős pozíciója a közigazgatás, a közlekedés és a gazdasági lehetőségek hosszú időn át tartó összpontosulásából alakult ki.

74. Az első világháború utáni határváltozásokkal korábbi kapcsolatok is hozzáadódtak, amelyek megszakadtak vagy új irányt vettek.

75. A megmaradt magyar államterület megtartotta nagy fővárosát, míg a korábbi királyság több jelentős városa a határain kívülre került.

76. Ezáltal a mai határszakaszok egyes részein a központok és a környékük között kialakult kapcsolatok megszakadtak.

77. A határ ugyanis nem csupán a hatásköröket változtatja meg, hanem meghosszabbíthatja az utakat és megnehezítheti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

78. A Magyarországon belüli regionális városok ilyen körülmények között saját ellátási feladatokat kaptak.

79. Jelentőségüket ezért nem lehet megfelelően leírni pusztán a fővárostól való távolság alapján.

80. Sok település számára elsősorban az a döntő, hogy melyik elérhető központ ötvözi a munkalehetőségeket, az oktatást és az egészségügyi szolgáltatásokat.

81. Az elérhetőséget jobban lehet időben és erőfeszítésben kifejezni, mint pusztán kilométerekben.

82. A rövid légvonalbeli távolság kevés segítséget nyújt, ha hiányzik a folyón való átkelés, vagy a járat csak ritkán közlekedik.

83. Ezzel szemben egy közvetlen vasútvonal a mindennapi életben szorosan összekötheti a távolabbi településeket.

84. Az ingázás, azaz a lakóhely és a munkahely vagy az oktatási intézmény közötti rendszeres utazás láthatóvá teszi ezt az összefonódást.

85. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy faluban lakjanak, és mégis kihasználják a város által kínált lehetőségeket.

86. Ugyanakkor az ilyen közlekedési útvonalaktól való növekvő függőség hátrányosan érintheti azokat, akik nem rendelkeznek autóval, vagy kedvezőtlen időpontokban kénytelenek utazni.

87. Ugyanaz a településhálózat ezért különböző emberek számára különböző cselekvési lehetőségeket kínál.

88. Hatékonysága abban is megnyilvánul, hogy a mindennapi utazások aránytalan erőfeszítés nélkül megvalósíthatók-e.

89. A települési kapcsolatok rugalmasak maradnak, még akkor is, ha a helynevek évszázadok óta fennállnak.

90. Az új munkahelyek szorosabb kapcsolatot teremthetnek egy település és a szomszédos város között, míg egy iskola vagy üzlet megszűnése meghosszabbítja az eddig rövid utakat.

91. A városi agglomerációba való költözés is megváltoztatja a szerkezetet, mivel a lakosság és a munkahelyek nem feltétlenül ugyanazon a helyen növekednek.

92. A községi határok csak hiányosan tükrözik ezt a mindennapi kiterjedést.

93. Egy ésszerű elemzésnek ezért különbséget kell tennie a beépített település, annak közigazgatási területe és tényleges kapcsolatai között.

94. A Duna és a Tisza közötti térképen a nagy települési területek és a szétszórt tanyák eleinte változatlanok maradnak.

95. Csak a piacokhoz, munkahelyekhez, iskolákhoz és orvosi rendelőkhöz vezető utak teszik őket összefüggő szerkezetté.

96. Egy ház elhelyezkedése azt mutatja, hol lakik valaki; az elérhető egyéb helyek pedig azt, hogy milyen teret ölel fel ez az élet.

1. Auf einer Siedlungskarte Ungarns fallen zwischen Donau und Theiß große Ortsflächen auf, die von weitem Ackerland und verstreuten Gehöften umgeben sind.

2. Im südwestlichen Hügelland stehen dagegen viele kleinere Ortsnamen dicht nebeneinander.

3. Beide Muster gehören zu demselben Land, doch sie ordnen das Wohnen auf unterschiedliche Weise.

4. In der Ebene können lange Straßen mit niedrigen Häusern einen Ort bilden, dessen Ausdehnung zunächst mehr auffällt als sein Zentrum.

5. Zwischen den Häusergruppen liegen größere Entfernungen, während draußen im Feld einzelne Wohnstellen erscheinen.

6. Das Hügelland verteilt vergleichbare Aufgaben auf mehr, oft deutlich kleinere Siedlungen.

7. Wer nur die Einwohnerzahl eines Ortes kennt, erfährt deshalb noch wenig darüber, wie seine Bewohner den Alltag organisieren.

8. Dazu muss man auch wissen, welche anderen Orte sie erreichen und wofür sie dorthin fahren.

9. Ein Siedlungsnetz entsteht aus solchen Beziehungen.

10. Seine Knoten sind Dörfer und Städte, seine Verbindungen bestehen aus Verkehrswegen, Warenströmen und den Wegen der Menschen.

11. Das Wort Netz meint also mehr als eine Ansammlung von Punkten auf einer Karte.

12. Eine kleine Gemeinde kann mit dem Nachbarort durch eine gemeinsame Schule verbunden sein und mit einer entfernteren Stadt durch Arbeitsplätze.

13. Für eine besondere ärztliche Untersuchung führt der Weg möglicherweise noch weiter.

14. Verschiedene Aufgaben spannen unterschiedliche Räume auf.

15. Die Verbindungen decken sich weder vollständig miteinander noch mit den Verwaltungsgrenzen.

16. Ein Ort gehört dadurch gleichzeitig zu mehreren räumlichen Zusammenhängen.

17. Die ersten Vorteile einer Siedlungsstelle waren oft sehr handfest.

18. Wasser musste erreichbar sein, ohne dass jedes Hochwasser die Häuser bedrohte.

19. In Flusslandschaften konnten höher gelegene Uferbereiche Wohnen ermöglichen, während die Niederungen Weiden oder andere nutzbare Flächen boten.

20. Ein Übergang über einen Fluss bündelte Wege, weil Menschen und Güter nur an bestimmten Stellen sicher hinübergelangten.

21. Dort konnte sich Handel entwickeln, selbst wenn die umliegenden Böden nicht überall besonders ertragreich waren.

22. Auch eine Straßenkreuzung schuf Nachfrage nach Versorgung, Unterkunft und Dienstleistungen.

23. In bergigeren Gebieten lenkten Täler und Pässe den Verkehr stärker als in der offenen Ebene.

24. Der Wert eines Standorts ergab sich damit aus dem Zusammenspiel von Naturraum und menschlicher Nutzung.

25. Ein günstiger Platz musste jedoch nicht zwangsläufig zur Stadt werden.

26. Sicherheit, Eigentumsverhältnisse, politische Rechte und die Entscheidungen von Herrschern oder Gemeinden beeinflussten, was aus ihm entstand.

27. Ein Markt konnte mehr Menschen anziehen, wenn Verkäufer und Käufer mit verlässlichen Regeln rechnen durften.

28. Verwaltung brachte regelmäßige Besucher und Tätigkeiten hinzu, die vom Ertrag der umliegenden Felder allein nicht abhingen.

29. Später veränderten Eisenbahnen die Lagevorteile, weil ein Bahnhof einen Ort an größere Märkte anschloss.

30. Ein bestehender Handelsplatz konnte davon profitieren, während ein anderer durch eine neue Strecke umgangen wurde.

31. Die heutige Ortsgröße ist deshalb kein unmittelbares Maß für die ursprüngliche Qualität des Bodens.

32. In ihr stecken viele Entscheidungen, die aufeinander aufbauten und gelegentlich frühere Vorteile entwerteten.

33. Für die Große Tiefebene, ungarisch Alföld, spielte außerdem die Geschichte der Zerstörung und Wiederbesiedlung eine wichtige Rolle.

34. Die osmanische Herrschaft und die damit verbundenen Kriege ließen zahlreiche ältere Siedlungen verschwinden.

35. Die Entwicklung verlief räumlich unterschiedlich und lässt sich nicht auf eine einzige Ursache reduzieren.

36. In Teilen der Ebene konzentrierten sich Bevölkerung und landwirtschaftliche Nutzung auf größere Orte mit weiten Gemarkungen.

37. Eine Gemarkung ist das zu einem Ort gehörende Gebiet, das weit über die bebauten Straßen hinausreichen kann.

38. Große Feldflächen und Weiden lagen dadurch innerhalb desselben örtlichen Zusammenhangs, obwohl sie vom Wohnkern weit entfernt waren.

39. Aus dieser Verbindung gingen Agrarstädte hervor, deren Wirtschaft stark auf Landwirtschaft und dem Handel mit ihren Erzeugnissen beruhte.

40. Stadt und Land waren hier keine sauber getrennten Welten.

41. Zu diesem Muster gehören die Tanyas, einzeln oder in kleinen Gruppen gelegene Gehöfte außerhalb des geschlossenen Ortskerns.

42. Historisch waren viele von ihnen eng an einen größeren Mutterort gebunden.

43. Sie ermöglichten die Bewirtschaftung entfernter Flächen und konnten zunächst neben einem Wohnsitz im Ort bestehen.

44. Ein einzelnes Dach im Feld bedeutete daher nicht unbedingt ein vollständig selbstständiges Dorf.

45. Die räumliche Streuung des Wohnens konnte vielmehr Teil einer großen, gemeinsam organisierten Siedlung sein.

46. Spätere Veränderungen der Landwirtschaft und Verwaltung wandelten diese Beziehungen, und aus manchen Streusiedlungsgebieten entstanden neue Gemeinden.

47. Andere Gehöfte verloren ihre ursprüngliche landwirtschaftliche Aufgabe oder erhielten neue Nutzungen.

48. Das heutige Bild lässt sich deshalb nicht allein aus der Entfernung zwischen zwei Häusern erklären.

49. In den Hügelgebieten und Teilen des Mittelgebirgsraums ist ein kleinteiligeres Ortsgefüge verbreitet.

50. Täler, Höhenzüge und örtlich begrenzte nutzbare Flächen begünstigten vielfach kleinere Siedlungen.

51. Das bedeutet nicht, dass jedes Dorf genau in einen natürlichen Landschaftsraum passt.

52. Auch hier wirkten Besitzgeschichte, Verkehrswege und politische Veränderungen auf die Ortsverteilung ein.

53. Am 1. Januar 2026 zählte die ungarische Statistik landesweit 1 177 Gemeinden und Städte mit weniger als 500 Einwohnern.

54. Zusammen lebten dort rund 301 000 Menschen, also wesentlich weniger, als die große Zahl dieser Orte vermuten lässt.

55. Viele Punkte auf der Karte stehen folglich nur für einen kleinen Teil der Bevölkerung.

56. Für die Organisation öffentlicher Dienstleistungen kann gerade diese Verteilung erhebliches Gewicht haben.

57. Ein kleines Dorf kann einen Laden tragen, ohne genügend Nachfrage für zahlreiche Fachgeschäfte zu bieten.

58. Eine spezialisierte Einrichtung braucht in der Regel mehr Nutzer als eine alltägliche Grundversorgung.

59. Größere Orte bündeln deshalb Leistungen, die auch Menschen aus der Umgebung nutzen.

60. Die Geografie nennt einen solchen Versorgungsort einen zentralen Ort.

61. Zentral bedeutet hier eine Funktion und nicht zwingend die Lage in der geometrischen Mitte.

62. Eine Stadt am Rand einer Landschaft kann ihr wichtigstes Zentrum sein, wenn dort die Verkehrswege zusammenlaufen.

63. Ihr Einzugsbereich umfasst die Orte, aus denen Menschen regelmäßig wegen bestimmter Angebote zu ihr kommen.

64. Er besitzt meist keine scharfe Grenze, weil benachbarte Zentren unterschiedliche Leistungen anbieten und ihre Anziehung sich überlagert.

65. Aus diesen Unterschieden ergibt sich eine Städtehierarchie, also eine Staffelung der Orte nach Größe und Reichweite ihrer Aufgaben.

66. Eine Kleinstadt kann den Alltag eines begrenzten Umlands organisieren, während eine größere Stadt spezialisierte Versorgung für einen weiteren Raum bereitstellt.

67. Die Einwohnerzahl hilft bei der Einordnung, reicht aber nicht als einziges Merkmal aus.

68. Ein Hochschulstandort hat andere Verbindungen als ein ähnlich großer Wohnort im Umfeld einer Metropole.

69. Auch der rechtliche Titel Stadt sagt nicht automatisch, welche Leistungen vor Ort tatsächlich vorhanden sind.

70. In Ungarn überragt Budapest die übrigen Zentren besonders deutlich.

71. Anfang 2026 lebten in der Hauptstadt rund 1,68 Millionen Menschen, in Debrecen als zweitgrößter Stadt rund 202 000.

72. Diese Größenlücke zeigt die außergewöhnliche Konzentration an der Spitze, beweist aber für sich genommen noch keine mangelhafte Versorgung jedes anderen Landesteils.

73. Die starke Stellung Budapests entstand aus der Bündelung von Verwaltung, Verkehr und wirtschaftlichen Möglichkeiten über lange Zeiträume.

74. Mit den Grenzveränderungen nach dem Ersten Weltkrieg kamen frühere Verbindungen hinzu, die unterbrochen oder neu ausgerichtet wurden.

75. Das verbliebene ungarische Staatsgebiet behielt seine große Hauptstadt, während mehrere bedeutende Städte des früheren Königreichs außerhalb seiner Grenzen lagen.

76. An manchen heutigen Grenzabschnitten wurden dadurch gewachsene Beziehungen zwischen Zentren und ihrem Umland zerschnitten.

77. Eine Grenze verändert nämlich nicht nur Zuständigkeiten, sondern kann Wege verlängern und den Zugang zu Angeboten erschweren.

78. Die regionalen Städte innerhalb Ungarns gewannen unter diesen Bedingungen eigene Versorgungsaufgaben.

79. Ihre Bedeutung lässt sich daher nicht angemessen als bloßer Abstand zur Hauptstadt beschreiben.

80. Für viele Orte ist zunächst entscheidend, welches erreichbare Zentrum Arbeit, Bildung und medizinische Leistungen verbindet.

81. Erreichbarkeit lässt sich besser in Zeit und Aufwand ausdrücken als allein in Kilometern.

82. Eine kurze Luftlinie hilft wenig, wenn ein Flussübergang fehlt oder eine Verbindung nur selten fährt.

83. Umgekehrt kann eine direkte Bahnstrecke entferntere Orte im Alltag eng zusammenführen.

84. Pendeln, also das regelmäßige Reisen zwischen Wohnort und Arbeits- oder Ausbildungsort, macht diese Verflechtung sichtbar.

85. Es ermöglicht Menschen, im Dorf zu wohnen und Angebote einer Stadt zu nutzen.

86. Zugleich kann eine wachsende Abhängigkeit von solchen Wegen diejenigen benachteiligen, die kein Auto besitzen oder zu ungünstigen Zeiten reisen müssen.

87. Das gleiche Siedlungsnetz bietet verschiedenen Menschen deshalb unterschiedliche Handlungsmöglichkeiten.

88. Seine Leistungsfähigkeit zeigt sich auch daran, ob alltägliche Wege ohne unverhältnismäßigen Aufwand gelingen.

89. Siedlungsbeziehungen bleiben beweglich, selbst wenn Ortsnamen über Jahrhunderte bestehen.

90. Neue Arbeitsplätze können einen Ort stärker mit einer Nachbarstadt verbinden, während der Verlust einer Schule oder eines Geschäfts bisher kurze Wege verlängert.

91. Auch der Umzug ins städtische Umland verändert das Gefüge, denn Wohnbevölkerung und Arbeitsplätze wachsen dabei nicht unbedingt am gleichen Ort.

92. Gemeindegrenzen bilden diese alltägliche Ausdehnung nur unvollständig ab.

93. Eine sinnvolle Betrachtung muss deshalb zwischen dem bebauten Ort, seinem Verwaltungsgebiet und seinen tatsächlichen Verbindungen unterscheiden.

94. Auf der Karte zwischen Donau und Theiß bleiben die großen Siedlungsflächen und verstreuten Gehöfte zunächst dieselben.

95. Erst die Wege zu Märkten, Arbeitsstätten, Schulen und Arztpraxen machen aus ihnen ein zusammenhängendes Gefüge.

96. Die Lage eines Hauses zeigt, wo jemand wohnt; die erreichbaren anderen Orte zeigen, welchen Raum dieses Leben umfasst.