10.2.2 Nagyvárosi agglomerációk és vidéki térségek – Ballungsräume und ländlicher Raum

1. A 2022-es népszámláláskor Pest megyének több lakosa volt, mint 2011-ben, míg Budapest lakossága ugyanebben az időszakban csökkent.

2. A megye egy közigazgatási egység, amely itt a főváros környékének nagy részét magában foglalja.

3. Aki csak a városhatárt veszi figyelembe, abból a főváros jelentőségének csökkenését következtethetné ki.

4. Valójában az emberek lakóhelyüket a városon kívülre helyezhetik át, és továbbra is Budapesten dolgozhatnak, tanulhatnak vagy vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat.

5. Egy város területi kiterjedése ezért nem ott ér véget, ahol a városhatár-tábla áll.

6. Agyagterületéhez azok a környező települések is tartoznak, amelyek szorosan összefonódnak vele.

7. Döntő jelentőségűek a lakóhely, a munkahely és az ellátási pontok közötti mindennapi útvonalak.

8. Egy növekvő külvárosi település és egy zsugorodó belváros ugyanazon fejlődés részei lehetnek.

9. A lakosságnak a külvárosokba történő elvándorlását szuburbanizációnak nevezzük.

10. Ez eltér a távoli régiókból a fővárosi térségbe irányuló bevándorlástól, bár mindkét folyamat egyszerre is zajlhat.

11. A családok például a belvároson kívül nagyobb lakóterületet, kertet vagy számukra megfizethető házat keresnek.

12. Választásuk azonban attól is függ, hogy onnan el tudják-e érni a munkahelyüket.

13. Egy vasúti összeköttetéssel rendelkező falu ezért gazdasági szempontból szorosabban kapcsolódhat Budaporthoz, mint egy közelebbi kisvároshoz.

14. A térképen vidéki területnek tűnik, a mindennapi életben azonban a városi térséghez tartozik.

15. Ez magyarázza, miért túl durva Magyarország esetében a növekvő városok és a zsugorodó falvak egyszerű szembeállítása.

16. Nem minden falu veszít lakosságot, és nem minden város nyer.

17. A központok vonzereje gyakran a szélesebb körű munkalehetőségekkel kezdődik.

18. Ahol sok vállalkozás működik szűk területen, a munkavállalók könnyebben találnak megfelelő állást, a vállalatok pedig alkalmas munkatársakat.

19. A munkahely elvesztése ilyenkor kevésbé kényszeríti az azonnali költözésre, mivel más munkáltatók továbbra is elérhetők maradnak.

20. A felsőoktatási intézmények az oktatás, a kutatás és a személyes kapcsolatok révén bővítik ezt a munkaerőpiacot.

21. A kórházak, a hatóságok és a speciális szolgáltatások megerősítik a központ jelentőségét a környező területek számára.

22. A földrajzi közelség emellett megkönnyíti a vállalatok, beszállítók és szakemberek közötti együttműködést.

23. A koncentráció ilyen előnyeit agglomerációs előnyöknek nevezik.

24. Ezek a számos intézmény és ember közötti kapcsolatokból fakadnak, nem csupán a magas lakosságszámból.

25. Ezekből az előnyökből önmagát erősítő fejlődés alakulhat ki.

26. Az új munkahelyek vonzzák az embereket, a további lakosok pedig lakások, üzletek és szolgáltatások iránti keresletet teremtenek.

27. Ez a kereslet viszont újabb foglalkoztatási lehetőségeket nyit meg.

28. Egy vállalkozás egy ilyen helyszínen nemcsak ügyfeleket talál, hanem már meglévő közlekedési útvonalakat és üzleti partnereket is.

29. Ezáltal a központ melletti döntés kevésbé tűnik kockázatosnak, mint egy gyengén kiépített helyszínen való letelepedés.

30. Egyedi vállalkozás számára ez a választás gyakran érthető, még akkor is, ha ez mélyíti a regionális egyenlőtlenségeket.

31. Magyarországon a főváros különösen sok ilyen egymással összekapcsolódó funkcióval rendelkezik.

32. Emellett olyan regionális központok, mint Győr, Debrecen vagy Szeged, saját munkaerőpiacokat alkotnak, amelyek hatóköre és dinamikája eltérő.

33. A vidéken a visszafordulási folyamat gyakran jóval az utolsó üzlet bezárása előtt megkezdődik.

34. Egy fiatal eleinte képzés vagy tanulmányok céljából hagyja el szülőhelyét.

35. Az, hogy visszatér-e, többek között a megfelelő munkahelyektől, a lakhatási lehetőségektől és a későbbi család ellátásának biztosításától függ.

36. Ha ezek közül bármelyik feltétel hiányzik, az átmeneti távollétből végleges elköltözés lesz.

37. Ezáltal a hátramaradó lakosság elöregedhet, még akkor is, ha nem minden idős lakos szeretne ugyanazon a helyen maradni.

38. Ugyanakkor sok településen több ember hal meg, mint amennyi gyermek születik.

39. Ezt a természetes népességcsökkenést meg kell különböztetni a kivándorlásból eredő veszteségektől.

40. Mindkét folyamat átfedhet egymást, de a csökkenő lakosságszám önmagában nem bizonyítja a kivándorlást.

41. A kevesebb lakos miatt megváltoznak a mindennapi szolgáltatások feltételei.

42. Egy üzletnek személyzetet, épületet és áruellátást kell fizetnie, még akkor is, ha egyre kevesebb vásárló jön.

43. Egy iskolának tanárokra és megfelelő helyiségekre van szüksége, még akkor is, ha az osztályai kisebbek lesznek.

44. A buszjáratok esetében a költségek kevesebb utasra oszlanak el.

45. Ilyen körülmények között a működés drágulhat, vagy a szolgáltatás minősége romolhat.

46. A bezárás vagy összevonás ezért lehetséges következmény, de nem automatikusan bekövetkező természeti törvény.

47. Az állami finanszírozás, a helyi döntések és a szomszédos települések ellátása befolyásolják a kimenetelt.

48. Hogy egy adott iskola, rendelő vagy közlekedési kapcsolat rendelkezésre áll-e, azt mindig az adott helyre és időszakra vonatkozóan kell vizsgálni.

49. Ha egy szolgáltatás megszűnik, a lakosok igénye nem szűnik meg vele együtt.

50. A bevásárlás a legközelebbi városba helyeződik át, az iskolába vezető út meghosszabbodik, és az orvoshoz való látogatás további tervezést igényel.

51. Aki rendelkezik autóval és egészséges, az eleinte még képes megbirkózni ezekkel a változásokkal.

52. Az alacsony jövedelmű, mozgáskorlátozott vagy jogosítvány nélküli emberek számára azonban nagyobb akadályok merülnek fel.

53. Még egy térképen rövid út is nehézséget jelenthet, ha az oda- és visszaút nem illeszkedik a megbeszélt időponthoz.

54. Az ellátási hiány ezért az időt és a hozzáférést éppúgy érinti, mint a rendelkezésre álló intézmények számát.

55. A családok lakóhelyük kiválasztásakor figyelembe veszik ezeket a nehézségeket.

56. Így egy szolgáltatás megszűnése további elköltözéseket eredményezhet, és ezzel gyengítheti a fennmaradó szolgáltatások alapját.

57. A mezőgazdaság önmagában gyakran nem képes ezt a folyamatot visszafordítani.

58. A gépek lehetővé teszik, hogy viszonylag kevés munkaerővel nagy területeket műveljenek meg.

59. Ezért előfordulhat, hogy egy intenzíven hasznosított mező egy falu mellett fekszik, amelynek lakossága ennek ellenére csökken.

60. A táj hasznosítása és egy település gazdasági életképessége két különböző dolog.

61. További foglalkoztatási lehetőségek nyílhatnak a kézművességben, a mezőgazdasági termékek feldolgozásában vagy az idegenforgalomban.

62. Az azonban, hogy ezek a tevékenységek elegendő jövedelmet biztosítanak-e, a kereslettől, a képzettségtől és az elérhetőségtől függ.

63. Egy vonzó üdülőhelynek más lehetőségei vannak, mint egy távoli településnek, amely nem rendelkezik hasonló látogatói forgalommal.

64. A vidéki térség tehát nem egységes gazdasági térség, hanem nagyon különböző helyi kapcsolatokból és feltételekből áll.

65. A vidéki települések lakossága sem mindenhol illeszkedik a kizárólag elöregedő falu képébe.

66. Egyes helyeken sok gyermek él, míg a jól képzett felnőtteknek csak csekély szakmai kilátásaik vannak.

67. A 2022-es népszámlálás emellett különösen magas arányt mutatott a gyermekes háztartások tekintetében a főváros vonzáskörzetében.

68. Ott a feladat az lehet, hogy további óvodai helyeket és tantermeket biztosítsanak.

69. Egy másik településen viszont az intézményeknek a csökkenő tanulói létszámmal kell megbirkózniuk.

70. Az országos átlag eltakarja ezeket az egymással ellentétes igényeket.

71. Még ugyanazon a megyén belül is előfordulhat, hogy egy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező település növekszik, míg egy távoli település lakosságát veszíti.

72. A szolgáltatások biztosítása szempontjából ezért a kis területi fejlődés fontosabb, mint egy általános besorolás, mint például város vagy vidék.

73. A külvárosi növekedés nem oldja meg automatikusan a nagyvárosi agglomeráció nehézségeit.

74. Az új lakóövezeteknek vízvezetékekre, szennyvízelvezetésre és utakra van szükségük, de gondozási és közösségi tevékenységekhez szükséges helyekre is.

75. Ha a lakások gyorsabban épülnek, mint ahogy ezek a szolgáltatások rendelkezésre állnak, a meglévő intézmények nyomás alá kerülnek.

76. Ugyanakkor a növekvő telek- és lakásárak az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat távolabbi helyszínekre kényszeríthetik.

77. Egy olcsóbb ház nem feltétlenül jelent alacsonyabb összköltségeket, ha naponta hosszú utazásokra van szükség.

78. A munkába járás pénzt és időt igényel, és megnehezítheti a családok mindennapi életét.

79. A nagy forgalmú bekötőutakon dugók alakulnak ki, míg a sűrűn beépített városrészek a közlekedési zajtól szenvedhetnek.

80. A növekedés így az új lehetőségek mellett olyan költségeket is generál, amelyek a különböző lakosokat egyenlőtlenül érintik.

81. A nagyvárosi agglomeráció és a vidéki térségek között ezért fontos kapcsolatot teremt a közlekedés.

82. Egy megbízható vonat vagy busz lehetővé teheti, hogy valaki faluban lakjon, és mégis eljusson a városi munkahelyére.

83. Ennek köszönhetően a képzés vagy a munkahelyváltás nem feltétlenül jár együtt állandó költözéssel.

84. Ezzel szemben a jobb közlekedési összeköttetés néha elősegíti a nagyvárosi agglomeráció terjeszkedését, mivel további lakóhelyek válnak vonzóvá az ingázók számára.

85. A közlekedés tehát nem olyan eszköz, amely mindenhol ugyanazt a hatást váltja ki.

86. Különösen fontosak a jól összehangolt menetrendek, a könnyen megközelíthető megállók és a lakosok tényleges célállomásaihoz vezető összeköttetések.

87. Egy új út csak korlátozott mértékben segít egy autóval nem rendelkező háztartásnak.

88. A közlekedési kapcsolat minősége is döntő szerepet játszik abban, hogy a távolság leküzdhető útvonal marad-e, vagy napi korlátot jelent.

89. A politikának egyszerre kell kezelnie ezeket a különböző következményeket.

90. A növekvő településeken összehangolhatja a lakásépítést és az infrastruktúrát, ahelyett, hogy csupán további beépíthető területeket jelölne ki.

91. A ritkán lakott területeken a közös használatú létesítmények vagy a mobil szolgáltatások lerövidíthetik az utakat anélkül, hogy minden faluban minden speciális szolgáltatást biztosítani kellene.

92. A digitális szolgáltatások megkönnyíthetik az egyes hatósági ügyintézéseket vagy tanácsadásokat, de nem helyettesíthetik sem a vizsgálatokat, sem a technika kezeléséhez szükséges ismeretek hiányát.

93. Az ilyen megoldások a települési határokon átnyúló együttműködést igényelnek, mivel a munkába járás útvonalai és az ellátási területek nem követik ezeket a határokat.

94. Ugyanígy nem tekinthető a fejlődés versenynek sem, amelyben minden város nyereségét közvetlenül egy adott falutól vonja el.

95. A születések, a halálesetek, a nemzetközi migráció és az agglomeráción belüli költözések szintén szerepet játszanak.

96. A döntő tényező továbbra is a lehetőségekhez való hozzáférés: egy falu nem attól lesz élhető, hogy emberek laknak ott, hanem attól, hogy onnan kiindulva tudják élni az életüket.

1. Bei der Volkszählung 2022 hatte das Komitat Pest mehr Einwohner als 2011, während die Bevölkerung Budapests im selben Zeitraum zurückgegangen war.

2. Das Komitat ist eine Verwaltungseinheit, die hier große Teile des Hauptstadtumlands umfasst.

3. Wer nur die Stadtgrenze betrachtet, könnte daraus einen Bedeutungsverlust der Hauptstadt ableiten.

4. Tatsächlich können Menschen ihren Wohnort nach außen verlagern und weiterhin in Budapest arbeiten, studieren oder medizinische Leistungen nutzen.

5. Die räumliche Ausdehnung einer Stadt endet deshalb nicht dort, wo ihr Ortsschild steht.

6. Zu ihrem Ballungsraum gehören auch umliegende Siedlungen, die eng mit ihr verflochten sind.

7. Entscheidend sind die alltäglichen Wege zwischen Wohnung, Arbeitsplatz und Versorgung.

8. Eine wachsende Vorortgemeinde und eine schrumpfende Kernstadt können Teile derselben Entwicklung sein.

9. Diese Verlagerung von Wohnbevölkerung ins Umland heißt Suburbanisierung.

10. Sie unterscheidet sich von der Zuwanderung aus einer abgelegenen Region in den Hauptstadtbereich, obwohl beide Bewegungen gleichzeitig stattfinden können.

11. Familien suchen außerhalb der Kernstadt beispielsweise mehr Wohnfläche, einen Garten oder ein für sie bezahlbares Haus.

12. Ihre Wahl hängt jedoch auch davon ab, ob sie von dort ihre Arbeitsplätze erreichen.

13. Ein Dorf mit Bahnanschluss kann deshalb wirtschaftlich enger an Budapest gebunden sein als an eine näher gelegene Kleinstadt.

14. Auf der Karte erscheint es ländlich, im Tagesablauf gehört es zum städtischen Raum.

15. Das erklärt, warum die einfache Gegenüberstellung wachsender Städte und schrumpfender Dörfer für Ungarn zu grob ist.

16. Nicht jedes Dorf verliert Bevölkerung, und nicht jede Stadt gewinnt sie.

17. Die Anziehung der Zentren beginnt häufig mit einem größeren Angebot an Arbeit.

18. Wo viele Betriebe auf engem Raum tätig sind, finden Beschäftigte eher eine passende Stelle und Unternehmen eher geeignete Mitarbeiter.

19. Ein Arbeitsplatzverlust zwingt dann weniger leicht zum sofortigen Umzug, weil andere Arbeitgeber erreichbar bleiben.

20. Hochschulen erweitern diesen Arbeitsmarkt um Ausbildung, Forschung und persönliche Kontakte.

21. Krankenhäuser, Behörden und spezialisierte Dienstleistungen verstärken die Bedeutung des Zentrums für sein Umland.

22. Räumliche Nähe erleichtert außerdem die Zusammenarbeit zwischen Unternehmen, Zulieferern und Fachleuten.

23. Solche Vorteile der Konzentration werden als Agglomerationsvorteile bezeichnet.

24. Sie entstehen aus Verbindungen zwischen vielen Einrichtungen und Menschen, nicht allein aus einer hohen Einwohnerzahl.

25. Aus diesen Vorteilen kann eine sich selbst verstärkende Entwicklung entstehen.

26. Neue Arbeitsplätze ziehen Menschen an, und zusätzliche Einwohner schaffen Nachfrage nach Wohnungen, Geschäften und Dienstleistungen.

27. Diese Nachfrage eröffnet wiederum Beschäftigungsmöglichkeiten.

28. Ein Unternehmen findet an einem solchen Standort nicht nur Kunden, sondern auch bereits vorhandene Verkehrswege und Geschäftspartner.

29. Die Entscheidung für das Zentrum erscheint dadurch weniger riskant als die Ansiedlung an einem schwach erschlossenen Ort.

30. Für einen einzelnen Betrieb ist diese Wahl oft nachvollziehbar, auch wenn sie das regionale Gefälle vertieft.

31. Die Hauptstadt besitzt in Ungarn besonders viele dieser miteinander verbundenen Funktionen.

32. Daneben bilden regionale Zentren wie Győr, Debrecen oder Szeged eigene Arbeitsmärkte, deren Reichweite und Dynamik sich unterscheiden.

33. Die Gegenbewegung beginnt auf dem Land häufig lange vor der Schließung des letzten Geschäfts.

34. Ein junger Mensch verlässt den Heimatort zunächst für eine Ausbildung oder ein Studium.

35. Ob er zurückkehrt, hängt unter anderem von passenden Arbeitsplätzen, Wohnmöglichkeiten und der Versorgung einer späteren Familie ab.

36. Fehlt eine dieser Voraussetzungen, wird aus einer vorübergehenden Abwesenheit ein dauerhafter Wegzug.

37. Die zurückbleibende Bevölkerung kann dadurch älter werden, selbst wenn nicht jeder ältere Bewohner am selben Ort bleiben möchte.

38. Zugleich sterben in vielen Gemeinden mehr Menschen, als Kinder geboren werden.

39. Dieser natürliche Bevölkerungsrückgang ist von Wanderungsverlusten zu unterscheiden.

40. Beide Prozesse können sich überlagern, doch eine schrumpfende Einwohnerzahl beweist für sich allein keine Abwanderung.

41. Mit weniger Einwohnern verändern sich die Bedingungen für alltägliche Angebote.

42. Ein Laden muss Personal, Gebäude und Warenlieferungen bezahlen, auch wenn immer weniger Kunden kommen.

43. Eine Schule benötigt Lehrkräfte und geeignete Räume, selbst wenn ihre Klassen kleiner werden.

44. Bei Buslinien verteilt sich der Aufwand auf weniger Fahrgäste.

45. Unter solchen Bedingungen kann der Betrieb teurer werden oder die Qualität des Angebots leiden.

46. Eine Schließung oder Zusammenlegung ist deshalb eine mögliche Folge, aber kein automatisch eintretendes Naturgesetz.

47. Staatliche Finanzierung, örtliche Entscheidungen und die Versorgung benachbarter Gemeinden beeinflussen den Ausgang.

48. Ob eine bestimmte Schule, Praxis oder Verbindung verfügbar ist, muss immer für den jeweiligen Ort und Zeitraum geprüft werden.

49. Verschwindet ein Angebot, endet der Bedarf der Bewohner nicht mit ihm.

50. Der Einkauf wandert in die nächste Stadt, der Schulweg verlängert sich, und ein Arztbesuch verlangt zusätzliche Planung.

51. Wer ein Auto besitzt und gesund ist, kann manche dieser Veränderungen zunächst auffangen.

52. Für Menschen mit wenig Geld, eingeschränkter Beweglichkeit oder ohne Führerschein entstehen größere Hürden.

53. Auch ein kurzer Weg auf der Landkarte kann schwierig sein, wenn Hin- und Rückfahrt nicht zum Termin passen.

54. Die Versorgungslücke betrifft deshalb Zeit und Zugang ebenso wie die Zahl vorhandener Einrichtungen.

55. Familien berücksichtigen diese Schwierigkeiten bei ihrer Wohnortwahl.

56. So kann der Verlust eines Angebots weitere Fortzüge begünstigen und damit die Grundlage der verbleibenden Angebote schwächen.

57. Landwirtschaft allein kann diesen Prozess häufig nicht umkehren.

58. Maschinen erlauben es, große Flächen mit vergleichsweise wenigen Arbeitskräften zu bewirtschaften.

59. Ein intensiv genutztes Feld kann deshalb neben einem Dorf liegen, dessen Bevölkerung dennoch zurückgeht.

60. Landschaftliche Nutzung und wirtschaftliche Tragfähigkeit einer Siedlung sind verschiedene Dinge.

61. Zusätzliche Beschäftigung kann im Handwerk, in der Verarbeitung landwirtschaftlicher Erzeugnisse oder im Tourismus entstehen.

62. Ob solche Tätigkeiten genügend Einkommen schaffen, hängt jedoch von Nachfrage, Qualifikation und Erreichbarkeit ab.

63. Ein attraktiver Ferienort hat andere Möglichkeiten als eine abgelegene Gemeinde ohne vergleichbare Besucherströme.

64. Der ländliche Raum ist somit kein einheitlicher Wirtschaftsraum, sondern besteht aus sehr unterschiedlichen örtlichen Verbindungen und Voraussetzungen.

65. Auch die Bevölkerung ländlicher Gemeinden passt nicht überall in das Bild eines ausschließlich alternden Dorfes.

66. In manchen Orten leben viele Kinder, während gut ausgebildete Erwachsene nur geringe berufliche Perspektiven finden.

67. Die Volkszählung 2022 zeigte außerdem besonders hohe Anteile von Haushalten mit Kindern im Einzugsbereich der Hauptstadt.

68. Dort kann die Aufgabe darin bestehen, zusätzliche Kindergartenplätze und Schulräume bereitzustellen.

69. In einer anderen Gemeinde müssen Einrichtungen dagegen mit sinkenden Schülerzahlen umgehen.

70. Eine landesweite Durchschnittszahl verdeckt diese gegensätzlichen Anforderungen.

71. Selbst innerhalb desselben Komitats kann eine gut angebundene Gemeinde wachsen, während ein entfernter Ort Einwohner verliert.

72. Für die Versorgung zählt deshalb die kleinräumige Entwicklung mehr als ein pauschales Etikett wie Stadt oder Land.

73. Das Wachstum im Umland löst die Schwierigkeiten des Ballungsraums nicht automatisch.

74. Neue Wohngebiete benötigen Wasserleitungen, Abwasserentsorgung und Straßen, aber auch Räume für Betreuung und Begegnung.

75. Wenn Wohnungen schneller entstehen als diese Angebote, geraten bestehende Einrichtungen unter Druck.

76. Zugleich können steigende Grundstücks- und Wohnungspreise Haushalte mit geringerem Einkommen an weiter entfernte Standorte drängen.

77. Ein günstigeres Haus bedeutet dann nicht unbedingt geringere Gesamtkosten, wenn täglich lange Fahrten anfallen.

78. Der Weg zur Arbeit beansprucht Geld und Zeit und kann den Familienalltag erschweren.

79. An stark belasteten Zufahrten entstehen Staus, während dicht bebaute Viertel unter Verkehrslärm leiden können.

80. Wachstum erzeugt damit neben neuen Möglichkeiten auch Kosten, die unterschiedliche Bewohner ungleich treffen.

81. Zwischen Ballungsraum und ländlichem Raum verläuft deshalb eine wichtige Verbindung über den Verkehr.

82. Ein verlässlicher Zug oder Bus kann es ermöglichen, im Dorf zu wohnen und dennoch einen städtischen Arbeitsplatz zu erreichen.

83. Dadurch muss eine Ausbildung oder ein Stellenwechsel nicht immer zum dauerhaften Umzug führen.

84. Umgekehrt verstärkt eine bessere Anbindung bisweilen die Ausdehnung des Ballungsraums, weil weitere Wohnstandorte für Pendler attraktiv werden.

85. Verkehr ist also kein Hebel, der überall dieselbe Wirkung hat.

86. Besonders wichtig sind abgestimmte Fahrpläne, erreichbare Haltestellen und Verbindungen zu den tatsächlichen Zielen der Bewohner.

87. Eine neue Straße hilft einem Haushalt ohne Auto nur begrenzt.

88. Die Qualität der Verbindung entscheidet mit darüber, ob Entfernung eine überwindbare Strecke oder eine tägliche Grenze wird.

89. Politik muss mit diesen unterschiedlichen Folgen zugleich umgehen.

90. In wachsenden Gemeinden kann sie Wohnungsbau und Infrastruktur aufeinander abstimmen, statt nur zusätzliche Bauflächen auszuweisen.

91. In dünn besiedelten Gegenden können gemeinsam genutzte Einrichtungen oder mobile Angebote Wege verkürzen, ohne jeden spezialisierten Dienst in jedem Dorf vorzuhalten.

92. Digitale Leistungen können einzelne Behördengänge oder Beratungen erleichtern, ersetzen jedoch weder eine Untersuchung noch fehlende Kenntnisse im Umgang mit Technik.

93. Solche Lösungen verlangen Zusammenarbeit über Gemeindegrenzen hinweg, weil Arbeitswege und Versorgungsgebiete diesen Grenzen nicht folgen.

94. Ebenso wenig lässt sich die Entwicklung als Wettbewerb begreifen, in dem jede Stadt ihren Gewinn unmittelbar einem bestimmten Dorf wegnimmt.

95. Geburten, Sterbefälle, internationale Wanderung und Umzüge innerhalb eines Ballungsraums wirken ebenfalls mit.

96. Die entscheidende Verbindung bleibt der Zugang zu Möglichkeiten: Ein Dorf wird nicht schon dadurch lebenswert, dass Menschen dort wohnen, sondern dadurch, dass sie von dort aus ihr Leben führen können.