1. Fekvés és tér: Magyarország a Kárpát-medencében – Lage und Raum: Ungarn im Karpatenbecken

---

1. Fekvés és tér: Magyarország a Kárpát-medencében – Lage und Raum: Ungarn im Karpatenbecken

1. Közép-Európa domborzati térképén az Alpok és a Kárpátok között egy széles, alacsony domborzatú övezet tűnik fel. – Auf einer Reliefkarte Mitteleuropas fällt zwischen Alpen und Karpaten eine breite Zone niedrigen Geländes auf.

2. A Kárpátok északon és keleten széles ívet írnak le körülötte, míg nyugaton az Alpok, délen pedig a Dinarid-hegység egészíti ki a nagyobb keretet. – Die Karpaten ziehen im Norden und Osten einen weiten Bogen darum, während im Westen die Alpen und im Süden die Dinariden den größeren Rahmen ergänzen.

3. Magyarország államhatára csak ritkán követi ezt a hegyvidéki keretet. – Ungarns Staatsgrenze folgt diesem Gebirgsrahmen nur selten.

4. Többnyire beljebb halad, egy olyan térségen keresztül, amely a magassági térképen a politikai határokon túl is folytatódik. – Sie verläuft überwiegend weiter innen, durch einen Raum, der sich auf der Höhenkarte über die politischen Linien hinweg fortsetzt.

5. Aki kizárólag az ország körvonalait nézi, az ezért Magyarország elhelyezkedésének egy lényeges részét figyelmen kívül hagyja. – Wer ausschließlich den Landesumriss betrachtet, übersieht deshalb einen wesentlichen Teil der Lage Ungarns.

6. Az állam egy medencében fekszik, amelynek összefüggései messze túlnyúlnak a területén. – Der Staat liegt in einem Becken, dessen Zusammenhänge weit über sein Gebiet hinausreichen.

7. A földrajzi medence a környezetéhez képest alacsonyabban fekvő terület, amelyet magasabb domborzatok vesznek körül. – Ein geografisches Becken ist ein gegenüber seiner Umgebung tiefer liegender Raum, der von höherem Gelände eingefasst wird.

8. A kifejezés itt nem egyenletesen kimélyedett mélyedést jelöl. – Das Wort bezeichnet hier keine gleichmäßig ausgehöhlte Mulde.

9. Belsejében dombok, közepes magasságú hegyvidékek és kisebb medencék is találhatók, külső kerete pedig széles átmenetekkel és átjárókkal rendelkezik. – Im Inneren liegen auch Hügel, Mittelgebirge und kleinere Becken, und der äußere Rahmen besitzt breite Übergänge sowie Durchlässe.

10. A Nagyalföld tehát e térség fontos része, de nem az egész térség. – Die Große Tiefebene, auf Ungarisch Alföld, ist also ein wichtiger Teil dieses Raums, aber nicht der ganze Raum.

11. A tál képe segít megérteni a belső rész és a perem közötti magasságkülönbséget. – Das Bild einer Schüssel hilft, den Höhenunterschied zwischen Innerem und Rand zu verstehen.

12. Téves elképzelés, ha zárt peremet és egyetlen legmélyebb pontot képzelünk el. – Es führt in die Irre, sobald man sich einen geschlossenen Rand und einen einzigen tiefsten Punkt vorstellt.

13. Magyarország területe körülbelül 93 000 négyzetkilométer, így területét tekintve nagyságrendjében megegyezik Portugáliával. – Ungarn umfasst rund 93 000 Quadratkilometer und liegt damit der Fläche nach in derselben Größenordnung wie Portugal.

14. A tágabb természeti térben elfoglalt helyzete szempontjából azonban sokkal meghatározóbb, hogy az ország nagy része alacsonyan fekszik. – Für seine Lage im größeren Naturraum ist jedoch entscheidender, dass weite Teile des Landes niedrig liegen.

15. Területének több mint négyötöde 200 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. – Mehr als vier Fünftel seines Staatsgebiets befinden sich unter 200 Metern über dem Meeresspiegel.

16. A tengerszint feletti magasság azonban nem árul el semmit arról, hogy milyen közel van a legközelebbi part. – Die Höhenangabe sagt allerdings nichts darüber aus, wie nahe die nächste Küste liegt.

17. Az alacsonyan fekvő belső síkságok és a tenger között nagy távolságok és magas hegyláncok húzódhatnak. – Zwischen niedrigen Binnenebenen und dem Meer können große Entfernungen und hohe Gebirgszüge liegen.

18. Magyarország síkságait egy elágazó folyórendszer vezeti le, amelynek vize csak az ország határain kívül éri el a tengert. – Ungarns Ebenen entwässern über ein verzweigtes Flusssystem, dessen Wasser das Meer erst außerhalb des Landes erreicht.

19. E rendszer legfontosabb összekötő eleme a Duna. – Die wichtigste Verbindung in diesem System bildet die Donau, die auf Ungarisch Duna heißt.

20. A Duna már a Kárpát-medencén kívüli területekről, köztük az Alpok egyes részeiről is hoz magával vizet. – Sie bringt bereits Wasser aus Gebieten mit, die außerhalb des Karpatenbeckens liegen, darunter Teile der Alpen.

21. Északnyugaton éri el a medencét, majd többnyire déli irányban halad át Magyarországon. – Im Nordwesten erreicht sie das Becken und durchquert anschließend Ungarn überwiegend in südlicher Richtung.

22. Tovább keletre folyik a Tisza, amelynek forrásvidéke az ukrán Kárpátokban található. – Weiter östlich fließt die Theiß, ungarisch Tisza, deren Quellgebiet in den ukrainischen Karpaten liegt.

23. Mellékfolyói összekötik a Magyar Alpok síkságát több szomszédos állam hegyvidéki és dombos tájaival. – Ihre Nebenflüsse verbinden die ungarische Tiefebene mit Gebirgs- und Hügellandschaften mehrerer Nachbarstaaten.

24. A Tisza csak Szerbiában ömlik a Dunába, így a két nagy vízfolyás Magyarországon kívül egyesül. – Erst in Serbien mündet die Theiß in die Donau, sodass sich die beiden großen Wasserachsen außerhalb Ungarns vereinigen.

25. Már ez a folyás is megmutatja, miért nem esnek egybe az államterület és a földrajzi összefüggések. – Schon dieser Verlauf zeigt, warum Staatsgebiet und geografischer Zusammenhang nicht deckungsgleich sind.

26. A folyók a lejtést, azaz az útjuk mentén fennálló magasságkülönbséget követik. – Die Flüsse folgen dem Gefälle, also dem Höhenunterschied entlang ihres Weges.

27. Eközben nem egy geometriai középpont felé tartanak, hanem egy folyamatos utat keresnek a mélyebb területek felé. – Sie streben dabei nicht auf einen geometrischen Mittelpunkt zu, sondern suchen einen durchgehenden Weg in tieferes Gelände.

28. A vízgyűjtő terület az a terület, amelyről a lefolyó víz egy adott folyóba és annak mellékfolyóiba ömlik. – Ein Einzugsgebiet umfasst die Fläche, deren abfließendes Wasser einem bestimmten Fluss und seinen Nebenflüssen zufließt.

29. Az egész magyar államterület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. – Das gesamte ungarische Staatsgebiet gehört zum Einzugsgebiet der Donau.

30. Ebből kapcsolat alakul ki olyan települések között, amelyek a politikai térképen egymástól távol helyezkedhetnek el. – Daraus entsteht eine Verbindung zwischen Orten, die auf der politischen Karte weit auseinanderliegen können.

31. A hegyvidéken bekövetkező csapadékesemény befolyásolhatja a síkság vízszintjét, annak ellenére, hogy a kettő között több határ is húzódik. – Ein Niederschlagsereignis im Gebirge kann den Wasserstand in einer Ebene beeinflussen, obwohl zwischen beiden mehrere Grenzen verlaufen.

32. Az alsó folyáson való elhelyezkedés ezért azt jelenti, hogy a helyi viszonyok egy része máshol alakul ki. – Die Lage am Unterlauf bedeutet deshalb, dass ein Teil der örtlichen Bedingungen andernorts entsteht.

33. A víz saját tömege mellett kőzetanyagot is szállít. – Das Wasser transportiert neben seiner eigenen Masse auch Gesteinsmaterial.

34. Ahol egy folyó meredekebb terepről érkezik az alföldre, és áramlása lelassul, ott kavicsot, homokot és finomabb részecskéket rakhat le. – Wo ein Fluss aus steilerem Gelände in eine Ebene gelangt und seine Strömung nachlässt, kann er Kies, Sand und feinere Teilchen ablagern.

35. Az ilyen lerakódásokat üledéknek nevezzük. – Solche Ablagerungen heißen Sedimente.

36. Hosszú idő alatt hozzájárulnak az alacsonyabban fekvő területek feltöltéséhez és felszínük átalakításához. – Über lange Zeiträume tragen sie dazu bei, tiefer liegende Räume aufzufüllen und ihre Oberfläche umzugestalten.

37. A síkság ezért nem csupán egy üres terület a hegyek között, hanem a hegyekben zajló folyamatok eredménye is. – Die Ebene ist deshalb keine leere Fläche zwischen den Bergen, sondern auch ein Ergebnis von Vorgängen in ihnen.

38. Hogy milyen talajok alakulnak ki rajta, és hogyan tudják az emberek azokat hasznosítani, az emellett az éghajlattól, a növényzettől, a talajvíztől és a gazdálkodástól is függ. – Welche Böden darauf entstehen und wie Menschen sie nutzen können, hängt zusätzlich von Klima, Vegetation, Grundwasser und Bewirtschaftung ab.

39. Az alacsony fekvésű területekből korántsem mindenhol ugyanolyan termékeny szántótalaj alakul ki. – Aus niedrigem Gelände folgt keineswegs überall derselbe fruchtbare Ackerboden.

40. Az emberek számára egy kiterjedt síkság elsősorban azt a lehetőséget kínálja, hogy nagy magasságkülönbségek nélküli utakat alakítsanak ki. – Für Menschen bietet eine weite Ebene zunächst die Möglichkeit, Wege ohne große Höhenunterschiede anzulegen.

41. Egy alacsony hágó vagy egy folyóvölgy egyúttal megkönnyítheti a hegyvidék szélén való átkelést. – Ein niedriger Pass oder ein Flusstal kann zugleich den Übergang durch einen Gebirgsrand erleichtern.

42. Ezáltal a domborzat bizonyos helyeken összpontosítja a kapcsolatokat, míg más útvonalakat nehezebbé tesz. – Dadurch bündelt das Relief Verbindungen an bestimmten Stellen, während es andere Strecken aufwendiger macht.

43. Az építési és utazási költségek azonban attól is függenek, hogy egy útnak át kell-e kelnie egy folyón, vizes talajon vagy egy sűrűn beépített városon. – Die Kosten des Bauens und Reisens hängen aber auch davon ab, ob ein Weg einen Fluss, vernässten Boden oder eine dicht bebaute Stadt queren muss.

44. Egy egyenes vonal a térképen ezért még nem jelenti azt, hogy az a legkedvezőbb összeköttetés. – Eine gerade Linie auf der Karte ist daher noch keine günstige Verbindung.

45. A medence olyan lehetőségeket kínál, amelyek tényleges kihasználása technikai eszközöket és társadalmi döntéseket feltételez. – Das Becken eröffnet Möglichkeiten, deren tatsächliche Nutzung technische Mittel und gesellschaftliche Entscheidungen voraussetzt.

46. Budapesten a Duna mentén megfigyelhető ez a kapcsolat a táj és az emberi alkotás között. – In Budapest lässt sich diese Beziehung zwischen Landschaft und menschlicher Gestaltung an der Donau erkennen.

47. A nyugati oldalon emelkednek a budai dombok, míg a folyótól keletre terül el Pest síkabb része. – Auf der westlichen Seite steigen die Hügel von Buda an, während sich östlich des Flusses die flachere Seite von Pest ausbreitet.

48. A két part egy városhoz tartozik, de összeköttetésüknek át kell hidalnia a folyót. – Die beiden Ufer gehören zu einer Stadt, doch ihre Verbindung muss den Strom überwinden.

49. A híd a térbeli közelséget közvetlenül használható összeköttetéssé teszi. – Eine Brücke macht aus der räumlichen Nähe eine unmittelbar nutzbare Verbindung.

50. A folyó egyrészt közlekedési útvonalat kínál a medre mentén, másrészt akadályt jelent a folyóval keresztirányú forgalom számára. – Der Fluss bietet zugleich einen Verkehrsweg entlang seines Laufs und ein Hindernis für den Verkehr quer dazu.

51. Az, hogy partjain egy nagy főváros jött létre, ezért nem magyarázható kizárólag a terep alakjával. – Dass an seinen Ufern eine große Hauptstadt entstand, erklärt sich deshalb nicht allein aus der Form des Geländes.

52. A politikai funkciók, a gazdasági koncentráció és a közlekedési hálózatok kiépítése fokozták ennek a helyszínnek a lehetőségeit. – Politische Funktionen, wirtschaftliche Konzentration und der Ausbau der Verkehrsnetze haben die Möglichkeiten dieses Standorts verstärkt.

53. A légtömegek számára a tágabb térség hasonlóan átjárható, mint a víz és a közlekedés számára, bár más szabályok szerint. – Ähnlich durchlässig wie für Wasser und Verkehr ist der größere Rahmen für Luftmassen, allerdings nach anderen Regeln.

54. A hegyvidékek kényszeríthetik a levegőt emelkedésre, átirányíthatják áramlását és megváltoztathatják a csapadék eloszlását. – Gebirge können Luft zum Aufsteigen zwingen, ihre Strömung umlenken und die Verteilung des Niederschlags verändern.

55. Az időjárást azonban nem tartják teljesen távol, mint egy fal. – Sie halten Wetter jedoch nicht wie eine Mauer vollständig fern.

56. Magyarország az atlanti, kontinentális és mediterrán légtömegek hatáskörében fekszik, amelyek változó találkozása határozza meg az időjárását. – Ungarn liegt im Einflussbereich atlantischer, kontinentaler und mediterraner Luftmassen, deren wechselndes Zusammentreffen sein Wetter prägt.

57. A belföldi fekvés és a domborzat együttesen hatnak, anélkül, hogy az ország minden részén azonos feltételeket teremtenének. – Die Binnenlage und das Relief wirken dabei zusammen, ohne überall im Land dieselben Bedingungen hervorzubringen.

58. A szárazföld belsejében a nyári meleg és a korlátozott csapadék megnehezítheti a növények vízellátását. – Im Inneren können sommerliche Wärme und begrenzter Niederschlag die Wasserversorgung von Pflanzen erschweren.

59. Az a képzelet, hogy egy tál egyszerűen felfogja és visszatartja a hőt, nem lenne elégséges magyarázat erre. – Die Vorstellung einer Schüssel, die Wärme einfach auffängt und festhält, wäre dafür eine unzureichende Erklärung.

60. A víz esetében különösen nyilvánvalóvá válik, hogy egy kedvező fekvés függőségeket is teremt. – Beim Wasser wird besonders deutlich, dass eine günstige Lage auch Abhängigkeiten schafft.

61. A nagyobb vízgyűjtő területekről érkező mellékfolyók vizet biztosíthatnak, ha a vizsgált helyen kevés eső esik. – Zufluss aus größeren Einzugsgebieten kann Wasser bereitstellen, wenn am betrachteten Ort wenig Regen fällt.

62. Ugyanez az összefüggés erős csapadék esetén árhullámot okozhat a folyó felső szakaszán. – Derselbe Zusammenhang kann bei starkem Niederschlag flussaufwärts eine Hochwasserwelle heranführen.

63. Síkságon a víz gyakran lassan folyik le, és a kis magasságkülönbségek döntik el, mely területeket árasztja el. – In flachem Gelände fließt Wasser häufig langsam ab, und kleine Höhenunterschiede entscheiden darüber, welche Flächen überflutet werden.

64. A gátak, a visszatartó területek és a szabályozott folyómedrek megváltoztatják ezeket a viszonyokat, de nem szüntetik meg a kapcsolatot a felső folyással. – Deiche, Rückhalteräume und geregelte Flussläufe verändern diese Verhältnisse, beseitigen aber die Verbindung zum Oberlauf nicht.

65. Aki egy folyó melletti települést akar megvédeni, annak ezért a közvetlen környezetén túlra is tekintenie kell. – Wer eine Siedlung am Fluss schützen will, muss deshalb über ihre unmittelbare Umgebung hinausblicken.

66. A vízgyűjtő terület belső összeköttetése a haszon, a kockázat és a közös felelősség gyakorlati összefüggése. – Die innere Verbindung des Beckens ist ein praktischer Zusammenhang von Nutzen, Risiko und gemeinsamer Verantwortung.

67. Egy országtérképen ezt az összefüggést olyan vonalak szelik át, amelyek más feladatokat látnak el. – Auf einer Staatskarte wird dieser Zusammenhang von Linien durchschnitten, die andere Aufgaben erfüllen.

68. A határok határozzák meg, hol kezdődik és hol végződik az állami joghatóság. – Grenzen legen fest, wo staatliche Zuständigkeit beginnt und endet.

69. Magyarországnak hét szomszédos állama van, és több határszakasza olyan tájakon halad át, ahol a domborzat nem változik jelentősen. – Ungarn hat sieben Nachbarstaaten, und mehrere seiner Grenzabschnitte durchqueren Landschaften ohne ausgeprägten Wechsel der Geländeform.

70. Más helyeken folyókat jelöltek ki határvonalnak. – An anderen Stellen wurden Flüsse zu Grenzlinien bestimmt.

71. Ott is politikai döntés eredményeként jött létre a határ, hiszen a víz nem hordoz magában állami hovatartozást. – Auch dort entstand die Grenze durch eine politische Festlegung, denn Wasser trägt keine staatliche Zugehörigkeit in sich.

72. A természeti tér magyarázza a térbeli viszonyokat, de nem dönti el, hogy egy terület jogilag kinek tartozzon. – Ein Naturraum erklärt räumliche Beziehungen, entscheidet aber nicht darüber, wem ein Gebiet rechtlich gehören soll.

73. A vízgyűjtő-medence egységéből ezért nem vezethető le az egységes államra vonatkozó igény. – Aus der Einheit eines Beckens lässt sich deshalb kein Anspruch auf einen einheitlichen Staat ableiten.

74. E térség mai felosztását jelentősen az első világháború utáni békeszerződések határozzák meg. – Die heutige Aufteilung dieses Raums ist wesentlich durch die Friedensordnung nach dem Ersten Weltkrieg geprägt.

75. A trianoni szerződés 1920-ban új határokat szabott Magyarországnak. – Der Vertrag von Trianon legte 1920 neue Grenzen für Ungarn fest.

76. Az ezzel járó veszteségeket és átszervezéseket az érintett országokban eltérő módon emlékeznek meg és értelmezik politikailag. – Die damit verbundenen Verluste und Neuordnungen werden in den betroffenen Ländern unterschiedlich erinnert und politisch gedeutet.

77. Földrajzi szempontból elsősorban az a döntő, hogy az új államhatár megszakította a meglévő táji, közlekedési és települési összefüggéseket. – Für die geografische Betrachtung ist zunächst entscheidend, dass die neue Staatsgrenze bestehende Landschafts-, Verkehrs- und Siedlungszusammenhänge durchschnitt.

78. Nem mindenhol esett egybe az állampolgárság és a nyelvi térségek határa. – Sie brachte Staatszugehörigkeit und Sprachräume nicht überall zur Deckung.

79. Ez azonban nem teszi a határt sem valótlanná, sem földrajzilag jelentéktelenné, hiszen megváltoztatja a hatásköröket és a cserefeltételeket. – Das macht die Grenze weder unwirklich noch geografisch bedeutungslos, denn sie verändert Zuständigkeiten und die Bedingungen des Austauschs.

80. Egy mező a vonal mindkét oldalán hasonlóan nézhet ki, miközben használata eltérő szabályoknak van alávetve. – Ein Feld kann auf beiden Seiten einer Linie ähnlich aussehen, während seine Nutzung unterschiedlichen Regeln unterliegt.

81. A nyílt terep ráadásul nem jelent magától értetődő védelmi akadályt. – Offenes Gelände bietet außerdem keine selbstverständliche Schutzbarriere.

82. Ahol egy síkság átnyúlik az országhatáron, az emberek és az áruk elvileg magas hegyek leküzdése nélkül is továbbhaladhatnak. – Wo eine Ebene über die Landesgrenze hinweg weiterläuft, können Menschen und Waren grundsätzlich ohne die Überwindung eines hohen Gebirges weiterziehen.

83. Hogy ez valóban könnyen megvalósítható-e, azt a közlekedési útvonalak, az ellenőrzések és a politikai kapcsolatok is meghatározzák. – Ob dies tatsächlich leicht möglich ist, bestimmen zusätzlich Verkehrswege, Kontrollen und politische Beziehungen.

84. A földrajzi nyitottság ezért sem tartós átjárhatóságot, sem elkerülhetetlen fenyegetést nem jelent. – Geografische Offenheit bedeutet daher weder dauerhafte Durchlässigkeit noch zwangsläufige Bedrohung.

85. Ez egy térbeli feltételt jelöl, amelynek következményei a történelmi körülmények függvényében változnak. – Sie bezeichnet eine räumliche Voraussetzung, deren Folgen sich mit den historischen Umständen verändern.

86. Magyarország sebezhetősége ebben az értelemben abban is rejlik, hogy fontos mellékfolyók és összeköttetések a saját joghatósága határain túl kezdődnek. – Die Verletzlichkeit Ungarns liegt in diesem Sinn auch darin, dass wichtige Zuflüsse und Verbindungen jenseits seiner eigenen Zuständigkeit beginnen.

87. Ehhez hozzájön a belföldi elhelyezkedés is, hiszen Magyarországnak nincs tengerpartja. – Hinzu kommt die Binnenlage, denn Ungarn besitzt keine Meeresküste.

88. A tengeri kikötőbe vezető szállításnak ezért más államok területén kell áthaladnia. – Ein Transport zu einem Seehafen muss deshalb andere Staaten durchqueren.

89. A Duna lefelé haladva összeköti az országot a Fekete-tengerrel, a Majna és a Rajna csatorna- és folyórendszerén keresztül pedig az Északi-tengerrel is. – Die Donau verbindet das Land flussabwärts mit dem Schwarzen Meer und über das Kanal- und Flusssystem von Main und Rhein auch mit der Nordsee.

90. Így egy vízi út nyúlik be az ország belsejébe, amelynek használata azonban a vízállástól, a létesítményektől és a nemzetközi megállapodásoktól függ. – Damit reicht ein Wasserweg ins Landesinnere, dessen Nutzung allerdings von Wasserständen, Anlagen und internationalen Vereinbarungen abhängt.

91. A közutak és a vasutak kiegészítik ezeket a kapcsolatokat, és a nagyobb hegyvidéki keretben található átkelőhelyeken keresztül vezetnek. – Straßen und Eisenbahnen ergänzen diese Verbindungen und führen durch Übergänge im größeren Gebirgsrahmen.

92. Magyarország elhelyezkedése így lehetővé teszi a forgalmat más európai térségek között, ugyanakkor a hozzáférési útvonalak megbízhatóságát is fontossá teszi. – Ungarns Lage ermöglicht so Verkehr zwischen anderen europäischen Räumen und macht zugleich die Zuverlässigkeit der Zugänge wichtig.

93. Egy tranzitország nem csupán egy olyan terület, amelyen mások áthaladnak, hanem egy olyan tér, ahol kapcsolatokat kell fenntartani és átkelőhelyeket kell szervezni. – Ein Durchgangsland ist nicht bloß eine Fläche, über die andere hinwegfahren, sondern ein Raum, in dem Verbindungen unterhalten und Übergänge organisiert werden müssen.

94. A medence alakú földrajz egyszerre nyújt lehetőségeket és függőségeket az országnak. – Die Beckenform gibt dem Land Möglichkeiten und Abhängigkeiten zugleich.

95. Víz útján köti össze a hegyvidékeket és a síkságokat, irányítja az utakat, és egy helyen hozott döntéseket más helyeken is érvényessé tesz. – Sie verbindet Gebirge und Ebenen durch Wasser, lenkt Wege und macht Entscheidungen an einem Ort für andere Orte wirksam.

96. Az emberek megváltoztatják ezeket a kapcsolatokat, de térbeli adottságaikat nem szüntethetik meg tetszés szerint. – Menschen verändern diese Beziehungen, können aber ihre räumlichen Voraussetzungen nicht beliebig aufheben.

97. A domborzati térképen a nagyobb keret látható marad, még akkor is, ha elrejtjük az országhatárokat. – Auf der Reliefkarte bleibt der größere Rahmen sichtbar, auch wenn man die Staatsgrenzen ausblendet.

98. Ha újra bejelöljük őket, Magyarország egy olyan térség részeként jelenik meg, amelynek határait és kapcsolatait másokkal osztja meg. – Zeichnet man sie wieder ein, erscheint Ungarn als Teil eines Raums, dessen Ränder und Verbindungen es mit anderen teilt.

99. A szomszédos országban hulló eső nem idegen vízként éri el a magyar alföldet, hanem ugyanazon folyórendszer mellékfolyójaként. – Der Regen, der in einem Nachbarland fällt, erreicht die ungarische Ebene nicht als fremdes Wasser, sondern als Zufluss desselben Flusssystems.

(aufklappen)magyar

1. Közép-Európa domborzati térképén az Alpok és a Kárpátok között egy széles, alacsony domborzatú övezet tűnik fel.

2. A Kárpátok északon és keleten széles ívet írnak le körülötte, míg nyugaton az Alpok, délen pedig a Dinarid-hegység egészíti ki a nagyobb keretet.

3. Magyarország államhatára csak ritkán követi ezt a hegyvidéki keretet.

4. Többnyire beljebb halad, egy olyan térségen keresztül, amely a magassági térképen a politikai határokon túl is folytatódik.

5. Aki kizárólag az ország körvonalait nézi, az ezért Magyarország elhelyezkedésének egy lényeges részét figyelmen kívül hagyja.

6. Az állam egy medencében fekszik, amelynek összefüggései messze túlnyúlnak a területén.

7. A földrajzi medence a környezetéhez képest alacsonyabban fekvő terület, amelyet magasabb domborzatok vesznek körül.

8. A kifejezés itt nem egyenletesen kimélyedett mélyedést jelöl.

9. Belsejében dombok, közepes magasságú hegyvidékek és kisebb medencék is találhatók, külső kerete pedig széles átmenetekkel és átjárókkal rendelkezik.

10. A Nagyalföld tehát e térség fontos része, de nem az egész térség.

11. A tál képe segít megérteni a belső rész és a perem közötti magasságkülönbséget.

12. Téves elképzelés, ha zárt peremet és egyetlen legmélyebb pontot képzelünk el.

13. Magyarország területe körülbelül 93 000 négyzetkilométer, így területét tekintve nagyságrendjében megegyezik Portugáliával.

14. A tágabb természeti térben elfoglalt helyzete szempontjából azonban sokkal meghatározóbb, hogy az ország nagy része alacsonyan fekszik.

15. Területének több mint négyötöde 200 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el.

16. A tengerszint feletti magasság azonban nem árul el semmit arról, hogy milyen közel van a legközelebbi part.

17. Az alacsonyan fekvő belső síkságok és a tenger között nagy távolságok és magas hegyláncok húzódhatnak.

18. Magyarország síkságait egy elágazó folyórendszer vezeti le, amelynek vize csak az ország határain kívül éri el a tengert.

19. E rendszer legfontosabb összekötő eleme a Duna.

20. A Duna már a Kárpát-medencén kívüli területekről, köztük az Alpok egyes részeiről is hoz magával vizet.

21. Északnyugaton éri el a medencét, majd többnyire déli irányban halad át Magyarországon.

22. Tovább keletre folyik a Tisza, amelynek forrásvidéke az ukrán Kárpátokban található.

23. Mellékfolyói összekötik a Magyar Alpok síkságát több szomszédos állam hegyvidéki és dombos tájaival.

24. A Tisza csak Szerbiában ömlik a Dunába, így a két nagy vízfolyás Magyarországon kívül egyesül.

25. Már ez a folyás is megmutatja, miért nem esnek egybe az államterület és a földrajzi összefüggések.

26. A folyók a lejtést, azaz az útjuk mentén fennálló magasságkülönbséget követik.

27. Eközben nem egy geometriai középpont felé tartanak, hanem egy folyamatos utat keresnek a mélyebb területek felé.

28. A vízgyűjtő terület az a terület, amelyről a lefolyó víz egy adott folyóba és annak mellékfolyóiba ömlik.

29. Az egész magyar államterület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik.

30. Ebből kapcsolat alakul ki olyan települések között, amelyek a politikai térképen egymástól távol helyezkedhetnek el.

31. A hegyvidéken bekövetkező csapadékesemény befolyásolhatja a síkság vízszintjét, annak ellenére, hogy a kettő között több határ is húzódik.

32. Az alsó folyáson való elhelyezkedés ezért azt jelenti, hogy a helyi viszonyok egy része máshol alakul ki.

33. A víz saját tömege mellett kőzetanyagot is szállít.

34. Ahol egy folyó meredekebb terepről érkezik az alföldre, és áramlása lelassul, ott kavicsot, homokot és finomabb részecskéket rakhat le.

35. Az ilyen lerakódásokat üledéknek nevezzük.

36. Hosszú idő alatt hozzájárulnak az alacsonyabban fekvő területek feltöltéséhez és felszínük átalakításához.

37. A síkság ezért nem csupán egy üres terület a hegyek között, hanem a hegyekben zajló folyamatok eredménye is.

38. Hogy milyen talajok alakulnak ki rajta, és hogyan tudják az emberek azokat hasznosítani, az emellett az éghajlattól, a növényzettől, a talajvíztől és a gazdálkodástól is függ.

39. Az alacsony fekvésű területekből korántsem mindenhol ugyanolyan termékeny szántótalaj alakul ki.

40. Az emberek számára egy kiterjedt síkság elsősorban azt a lehetőséget kínálja, hogy nagy magasságkülönbségek nélküli utakat alakítsanak ki.

41. Egy alacsony hágó vagy egy folyóvölgy egyúttal megkönnyítheti a hegyvidék szélén való átkelést.

42. Ezáltal a domborzat bizonyos helyeken összpontosítja a kapcsolatokat, míg más útvonalakat nehezebbé tesz.

43. Az építési és utazási költségek azonban attól is függenek, hogy egy útnak át kell-e kelnie egy folyón, vizes talajon vagy egy sűrűn beépített városon.

44. Egy egyenes vonal a térképen ezért még nem jelenti azt, hogy az a legkedvezőbb összeköttetés.

45. A medence olyan lehetőségeket kínál, amelyek tényleges kihasználása technikai eszközöket és társadalmi döntéseket feltételez.

46. Budapesten a Duna mentén megfigyelhető ez a kapcsolat a táj és az emberi alkotás között.

47. A nyugati oldalon emelkednek a budai dombok, míg a folyótól keletre terül el Pest síkabb része.

48. A két part egy városhoz tartozik, de összeköttetésüknek át kell hidalnia a folyót.

49. A híd a térbeli közelséget közvetlenül használható összeköttetéssé teszi.

50. A folyó egyrészt közlekedési útvonalat kínál a medre mentén, másrészt akadályt jelent a folyóval keresztirányú forgalom számára.

51. Az, hogy partjain egy nagy főváros jött létre, ezért nem magyarázható kizárólag a terep alakjával.

52. A politikai funkciók, a gazdasági koncentráció és a közlekedési hálózatok kiépítése fokozták ennek a helyszínnek a lehetőségeit.

53. A légtömegek számára a tágabb térség hasonlóan átjárható, mint a víz és a közlekedés számára, bár más szabályok szerint.

54. A hegyvidékek kényszeríthetik a levegőt emelkedésre, átirányíthatják áramlását és megváltoztathatják a csapadék eloszlását.

55. Az időjárást azonban nem tartják teljesen távol, mint egy fal.

56. Magyarország az atlanti, kontinentális és mediterrán légtömegek hatáskörében fekszik, amelyek változó találkozása határozza meg az időjárását.

57. A belföldi fekvés és a domborzat együttesen hatnak, anélkül, hogy az ország minden részén azonos feltételeket teremtenének.

58. A szárazföld belsejében a nyári meleg és a korlátozott csapadék megnehezítheti a növények vízellátását.

59. Az a képzelet, hogy egy tál egyszerűen felfogja és visszatartja a hőt, nem lenne elégséges magyarázat erre.

60. A víz esetében különösen nyilvánvalóvá válik, hogy egy kedvező fekvés függőségeket is teremt.

61. A nagyobb vízgyűjtő területekről érkező mellékfolyók vizet biztosíthatnak, ha a vizsgált helyen kevés eső esik.

62. Ugyanez az összefüggés erős csapadék esetén árhullámot okozhat a folyó felső szakaszán.

63. Síkságon a víz gyakran lassan folyik le, és a kis magasságkülönbségek döntik el, mely területeket árasztja el.

64. A gátak, a visszatartó területek és a szabályozott folyómedrek megváltoztatják ezeket a viszonyokat, de nem szüntetik meg a kapcsolatot a felső folyással.

65. Aki egy folyó melletti települést akar megvédeni, annak ezért a közvetlen környezetén túlra is tekintenie kell.

66. A vízgyűjtő terület belső összeköttetése a haszon, a kockázat és a közös felelősség gyakorlati összefüggése.

67. Egy országtérképen ezt az összefüggést olyan vonalak szelik át, amelyek más feladatokat látnak el.

68. A határok határozzák meg, hol kezdődik és hol végződik az állami joghatóság.

69. Magyarországnak hét szomszédos állama van, és több határszakasza olyan tájakon halad át, ahol a domborzat nem változik jelentősen.

70. Más helyeken folyókat jelöltek ki határvonalnak.

71. Ott is politikai döntés eredményeként jött létre a határ, hiszen a víz nem hordoz magában állami hovatartozást.

72. A természeti tér magyarázza a térbeli viszonyokat, de nem dönti el, hogy egy terület jogilag kinek tartozzon.

73. A vízgyűjtő-medence egységéből ezért nem vezethető le az egységes államra vonatkozó igény.

74. E térség mai felosztását jelentősen az első világháború utáni békeszerződések határozzák meg.

75. A trianoni szerződés 1920-ban új határokat szabott Magyarországnak.

76. Az ezzel járó veszteségeket és átszervezéseket az érintett országokban eltérő módon emlékeznek meg és értelmezik politikailag.

77. Földrajzi szempontból elsősorban az a döntő, hogy az új államhatár megszakította a meglévő táji, közlekedési és települési összefüggéseket.

78. Nem mindenhol esett egybe az állampolgárság és a nyelvi térségek határa.

79. Ez azonban nem teszi a határt sem valótlanná, sem földrajzilag jelentéktelenné, hiszen megváltoztatja a hatásköröket és a cserefeltételeket.

80. Egy mező a vonal mindkét oldalán hasonlóan nézhet ki, miközben használata eltérő szabályoknak van alávetve.

81. A nyílt terep ráadásul nem jelent magától értetődő védelmi akadályt.

82. Ahol egy síkság átnyúlik az országhatáron, az emberek és az áruk elvileg magas hegyek leküzdése nélkül is továbbhaladhatnak.

83. Hogy ez valóban könnyen megvalósítható-e, azt a közlekedési útvonalak, az ellenőrzések és a politikai kapcsolatok is meghatározzák.

84. A földrajzi nyitottság ezért sem tartós átjárhatóságot, sem elkerülhetetlen fenyegetést nem jelent.

85. Ez egy térbeli feltételt jelöl, amelynek következményei a történelmi körülmények függvényében változnak.

86. Magyarország sebezhetősége ebben az értelemben abban is rejlik, hogy fontos mellékfolyók és összeköttetések a saját joghatósága határain túl kezdődnek.

87. Ehhez hozzájön a belföldi elhelyezkedés is, hiszen Magyarországnak nincs tengerpartja.

88. A tengeri kikötőbe vezető szállításnak ezért más államok területén kell áthaladnia.

89. A Duna lefelé haladva összeköti az országot a Fekete-tengerrel, a Majna és a Rajna csatorna- és folyórendszerén keresztül pedig az Északi-tengerrel is.

90. Így egy vízi út nyúlik be az ország belsejébe, amelynek használata azonban a vízállástól, a létesítményektől és a nemzetközi megállapodásoktól függ.

91. A közutak és a vasutak kiegészítik ezeket a kapcsolatokat, és a nagyobb hegyvidéki keretben található átkelőhelyeken keresztül vezetnek.

92. Magyarország elhelyezkedése így lehetővé teszi a forgalmat más európai térségek között, ugyanakkor a hozzáférési útvonalak megbízhatóságát is fontossá teszi.

93. Egy tranzitország nem csupán egy olyan terület, amelyen mások áthaladnak, hanem egy olyan tér, ahol kapcsolatokat kell fenntartani és átkelőhelyeket kell szervezni.

94. A medence alakú földrajz egyszerre nyújt lehetőségeket és függőségeket az országnak.

95. Víz útján köti össze a hegyvidékeket és a síkságokat, irányítja az utakat, és egy helyen hozott döntéseket más helyeken is érvényessé tesz.

96. Az emberek megváltoztatják ezeket a kapcsolatokat, de térbeli adottságaikat nem szüntethetik meg tetszés szerint.

97. A domborzati térképen a nagyobb keret látható marad, még akkor is, ha elrejtjük az országhatárokat.

98. Ha újra bejelöljük őket, Magyarország egy olyan térség részeként jelenik meg, amelynek határait és kapcsolatait másokkal osztja meg.

99. A szomszédos országban hulló eső nem idegen vízként éri el a magyar alföldet, hanem ugyanazon folyórendszer mellékfolyójaként.

(aufklappen)német

1. Auf einer Reliefkarte Mitteleuropas fällt zwischen Alpen und Karpaten eine breite Zone niedrigen Geländes auf.

2. Die Karpaten ziehen im Norden und Osten einen weiten Bogen darum, während im Westen die Alpen und im Süden die Dinariden den größeren Rahmen ergänzen.

3. Ungarns Staatsgrenze folgt diesem Gebirgsrahmen nur selten.

4. Sie verläuft überwiegend weiter innen, durch einen Raum, der sich auf der Höhenkarte über die politischen Linien hinweg fortsetzt.

5. Wer ausschließlich den Landesumriss betrachtet, übersieht deshalb einen wesentlichen Teil der Lage Ungarns.

6. Der Staat liegt in einem Becken, dessen Zusammenhänge weit über sein Gebiet hinausreichen.

7. Ein geografisches Becken ist ein gegenüber seiner Umgebung tiefer liegender Raum, der von höherem Gelände eingefasst wird.

8. Das Wort bezeichnet hier keine gleichmäßig ausgehöhlte Mulde.

9. Im Inneren liegen auch Hügel, Mittelgebirge und kleinere Becken, und der äußere Rahmen besitzt breite Übergänge sowie Durchlässe.

10. Die Große Tiefebene, auf Ungarisch Alföld, ist also ein wichtiger Teil dieses Raums, aber nicht der ganze Raum.

11. Das Bild einer Schüssel hilft, den Höhenunterschied zwischen Innerem und Rand zu verstehen.

12. Es führt in die Irre, sobald man sich einen geschlossenen Rand und einen einzigen tiefsten Punkt vorstellt.

13. Ungarn umfasst rund 93 000 Quadratkilometer und liegt damit der Fläche nach in derselben Größenordnung wie Portugal.

14. Für seine Lage im größeren Naturraum ist jedoch entscheidender, dass weite Teile des Landes niedrig liegen.

15. Mehr als vier Fünftel seines Staatsgebiets befinden sich unter 200 Metern über dem Meeresspiegel.

16. Die Höhenangabe sagt allerdings nichts darüber aus, wie nahe die nächste Küste liegt.

17. Zwischen niedrigen Binnenebenen und dem Meer können große Entfernungen und hohe Gebirgszüge liegen.

18. Ungarns Ebenen entwässern über ein verzweigtes Flusssystem, dessen Wasser das Meer erst außerhalb des Landes erreicht.

19. Die wichtigste Verbindung in diesem System bildet die Donau, die auf Ungarisch Duna heißt.

20. Sie bringt bereits Wasser aus Gebieten mit, die außerhalb des Karpatenbeckens liegen, darunter Teile der Alpen.

21. Im Nordwesten erreicht sie das Becken und durchquert anschließend Ungarn überwiegend in südlicher Richtung.

22. Weiter östlich fließt die Theiß, ungarisch Tisza, deren Quellgebiet in den ukrainischen Karpaten liegt.

23. Ihre Nebenflüsse verbinden die ungarische Tiefebene mit Gebirgs- und Hügellandschaften mehrerer Nachbarstaaten.

24. Erst in Serbien mündet die Theiß in die Donau, sodass sich die beiden großen Wasserachsen außerhalb Ungarns vereinigen.

25. Schon dieser Verlauf zeigt, warum Staatsgebiet und geografischer Zusammenhang nicht deckungsgleich sind.

26. Die Flüsse folgen dem Gefälle, also dem Höhenunterschied entlang ihres Weges.

27. Sie streben dabei nicht auf einen geometrischen Mittelpunkt zu, sondern suchen einen durchgehenden Weg in tieferes Gelände.

28. Ein Einzugsgebiet umfasst die Fläche, deren abfließendes Wasser einem bestimmten Fluss und seinen Nebenflüssen zufließt.

29. Das gesamte ungarische Staatsgebiet gehört zum Einzugsgebiet der Donau.

30. Daraus entsteht eine Verbindung zwischen Orten, die auf der politischen Karte weit auseinanderliegen können.

31. Ein Niederschlagsereignis im Gebirge kann den Wasserstand in einer Ebene beeinflussen, obwohl zwischen beiden mehrere Grenzen verlaufen.

32. Die Lage am Unterlauf bedeutet deshalb, dass ein Teil der örtlichen Bedingungen andernorts entsteht.

33. Das Wasser transportiert neben seiner eigenen Masse auch Gesteinsmaterial.

34. Wo ein Fluss aus steilerem Gelände in eine Ebene gelangt und seine Strömung nachlässt, kann er Kies, Sand und feinere Teilchen ablagern.

35. Solche Ablagerungen heißen Sedimente.

36. Über lange Zeiträume tragen sie dazu bei, tiefer liegende Räume aufzufüllen und ihre Oberfläche umzugestalten.

37. Die Ebene ist deshalb keine leere Fläche zwischen den Bergen, sondern auch ein Ergebnis von Vorgängen in ihnen.

38. Welche Böden darauf entstehen und wie Menschen sie nutzen können, hängt zusätzlich von Klima, Vegetation, Grundwasser und Bewirtschaftung ab.

39. Aus niedrigem Gelände folgt keineswegs überall derselbe fruchtbare Ackerboden.

40. Für Menschen bietet eine weite Ebene zunächst die Möglichkeit, Wege ohne große Höhenunterschiede anzulegen.

41. Ein niedriger Pass oder ein Flusstal kann zugleich den Übergang durch einen Gebirgsrand erleichtern.

42. Dadurch bündelt das Relief Verbindungen an bestimmten Stellen, während es andere Strecken aufwendiger macht.

43. Die Kosten des Bauens und Reisens hängen aber auch davon ab, ob ein Weg einen Fluss, vernässten Boden oder eine dicht bebaute Stadt queren muss.

44. Eine gerade Linie auf der Karte ist daher noch keine günstige Verbindung.

45. Das Becken eröffnet Möglichkeiten, deren tatsächliche Nutzung technische Mittel und gesellschaftliche Entscheidungen voraussetzt.

46. In Budapest lässt sich diese Beziehung zwischen Landschaft und menschlicher Gestaltung an der Donau erkennen.

47. Auf der westlichen Seite steigen die Hügel von Buda an, während sich östlich des Flusses die flachere Seite von Pest ausbreitet.

48. Die beiden Ufer gehören zu einer Stadt, doch ihre Verbindung muss den Strom überwinden.

49. Eine Brücke macht aus der räumlichen Nähe eine unmittelbar nutzbare Verbindung.

50. Der Fluss bietet zugleich einen Verkehrsweg entlang seines Laufs und ein Hindernis für den Verkehr quer dazu.

51. Dass an seinen Ufern eine große Hauptstadt entstand, erklärt sich deshalb nicht allein aus der Form des Geländes.

52. Politische Funktionen, wirtschaftliche Konzentration und der Ausbau der Verkehrsnetze haben die Möglichkeiten dieses Standorts verstärkt.

53. Ähnlich durchlässig wie für Wasser und Verkehr ist der größere Rahmen für Luftmassen, allerdings nach anderen Regeln.

54. Gebirge können Luft zum Aufsteigen zwingen, ihre Strömung umlenken und die Verteilung des Niederschlags verändern.

55. Sie halten Wetter jedoch nicht wie eine Mauer vollständig fern.

56. Ungarn liegt im Einflussbereich atlantischer, kontinentaler und mediterraner Luftmassen, deren wechselndes Zusammentreffen sein Wetter prägt.

57. Die Binnenlage und das Relief wirken dabei zusammen, ohne überall im Land dieselben Bedingungen hervorzubringen.

58. Im Inneren können sommerliche Wärme und begrenzter Niederschlag die Wasserversorgung von Pflanzen erschweren.

59. Die Vorstellung einer Schüssel, die Wärme einfach auffängt und festhält, wäre dafür eine unzureichende Erklärung.

60. Beim Wasser wird besonders deutlich, dass eine günstige Lage auch Abhängigkeiten schafft.

61. Zufluss aus größeren Einzugsgebieten kann Wasser bereitstellen, wenn am betrachteten Ort wenig Regen fällt.

62. Derselbe Zusammenhang kann bei starkem Niederschlag flussaufwärts eine Hochwasserwelle heranführen.

63. In flachem Gelände fließt Wasser häufig langsam ab, und kleine Höhenunterschiede entscheiden darüber, welche Flächen überflutet werden.

64. Deiche, Rückhalteräume und geregelte Flussläufe verändern diese Verhältnisse, beseitigen aber die Verbindung zum Oberlauf nicht.

65. Wer eine Siedlung am Fluss schützen will, muss deshalb über ihre unmittelbare Umgebung hinausblicken.

66. Die innere Verbindung des Beckens ist ein praktischer Zusammenhang von Nutzen, Risiko und gemeinsamer Verantwortung.

67. Auf einer Staatskarte wird dieser Zusammenhang von Linien durchschnitten, die andere Aufgaben erfüllen.

68. Grenzen legen fest, wo staatliche Zuständigkeit beginnt und endet.

69. Ungarn hat sieben Nachbarstaaten, und mehrere seiner Grenzabschnitte durchqueren Landschaften ohne ausgeprägten Wechsel der Geländeform.

70. An anderen Stellen wurden Flüsse zu Grenzlinien bestimmt.

71. Auch dort entstand die Grenze durch eine politische Festlegung, denn Wasser trägt keine staatliche Zugehörigkeit in sich.

72. Ein Naturraum erklärt räumliche Beziehungen, entscheidet aber nicht darüber, wem ein Gebiet rechtlich gehören soll.

73. Aus der Einheit eines Beckens lässt sich deshalb kein Anspruch auf einen einheitlichen Staat ableiten.

74. Die heutige Aufteilung dieses Raums ist wesentlich durch die Friedensordnung nach dem Ersten Weltkrieg geprägt.

75. Der Vertrag von Trianon legte 1920 neue Grenzen für Ungarn fest.

76. Die damit verbundenen Verluste und Neuordnungen werden in den betroffenen Ländern unterschiedlich erinnert und politisch gedeutet.

77. Für die geografische Betrachtung ist zunächst entscheidend, dass die neue Staatsgrenze bestehende Landschafts-, Verkehrs- und Siedlungszusammenhänge durchschnitt.

78. Sie brachte Staatszugehörigkeit und Sprachräume nicht überall zur Deckung.

79. Das macht die Grenze weder unwirklich noch geografisch bedeutungslos, denn sie verändert Zuständigkeiten und die Bedingungen des Austauschs.

80. Ein Feld kann auf beiden Seiten einer Linie ähnlich aussehen, während seine Nutzung unterschiedlichen Regeln unterliegt.

81. Offenes Gelände bietet außerdem keine selbstverständliche Schutzbarriere.

82. Wo eine Ebene über die Landesgrenze hinweg weiterläuft, können Menschen und Waren grundsätzlich ohne die Überwindung eines hohen Gebirges weiterziehen.

83. Ob dies tatsächlich leicht möglich ist, bestimmen zusätzlich Verkehrswege, Kontrollen und politische Beziehungen.

84. Geografische Offenheit bedeutet daher weder dauerhafte Durchlässigkeit noch zwangsläufige Bedrohung.

85. Sie bezeichnet eine räumliche Voraussetzung, deren Folgen sich mit den historischen Umständen verändern.

86. Die Verletzlichkeit Ungarns liegt in diesem Sinn auch darin, dass wichtige Zuflüsse und Verbindungen jenseits seiner eigenen Zuständigkeit beginnen.

87. Hinzu kommt die Binnenlage, denn Ungarn besitzt keine Meeresküste.

88. Ein Transport zu einem Seehafen muss deshalb andere Staaten durchqueren.

89. Die Donau verbindet das Land flussabwärts mit dem Schwarzen Meer und über das Kanal- und Flusssystem von Main und Rhein auch mit der Nordsee.

90. Damit reicht ein Wasserweg ins Landesinnere, dessen Nutzung allerdings von Wasserständen, Anlagen und internationalen Vereinbarungen abhängt.

91. Straßen und Eisenbahnen ergänzen diese Verbindungen und führen durch Übergänge im größeren Gebirgsrahmen.

92. Ungarns Lage ermöglicht so Verkehr zwischen anderen europäischen Räumen und macht zugleich die Zuverlässigkeit der Zugänge wichtig.

93. Ein Durchgangsland ist nicht bloß eine Fläche, über die andere hinwegfahren, sondern ein Raum, in dem Verbindungen unterhalten und Übergänge organisiert werden müssen.

94. Die Beckenform gibt dem Land Möglichkeiten und Abhängigkeiten zugleich.

95. Sie verbindet Gebirge und Ebenen durch Wasser, lenkt Wege und macht Entscheidungen an einem Ort für andere Orte wirksam.

96. Menschen verändern diese Beziehungen, können aber ihre räumlichen Voraussetzungen nicht beliebig aufheben.

97. Auf der Reliefkarte bleibt der größere Rahmen sichtbar, auch wenn man die Staatsgrenzen ausblendet.

98. Zeichnet man sie wieder ein, erscheint Ungarn als Teil eines Raums, dessen Ränder und Verbindungen es mit anderen teilt.

99. Der Regen, der in einem Nachbarland fällt, erreicht die ungarische Ebene nicht als fremdes Wasser, sondern als Zufluss desselben Flusssystems.