2.1.3 A vulkanizmus – Der Vulkanismus

1. A Balaton, a magyar Plattensee északi partján emelkedik a Badacsony széles vállakkal és viszonylag lapos csúcsrégióval.

2. Erdős magaslatai alatt szőlőültetvények terülnek el, felettük sötét bazaltsziklák emelkednek ki.

3. A hegy alakját egy vulkánnak köszönheti, de nem egy teljesen megmaradt vulkáni kúp.

4. Ellenálló kőzetrétege megvédte a talaj egy részét, miközben a környező területeket az erózió elvitte.

5. Ami ma magasra emelkedik a szomszédos területek felett, az ezért megőrizte a korábbi táj magasságának egy részét is.

6. A vulkán felépült, majd az erózió később kiemelte a hegyet a környező területek közül.

7. Ebből a kettős keletkezésből látható, miért olyan különbözőek Magyarország ősi tűzhegyei.

8. A Badacsony kőzete egykor a Föld belsejéből származó forró olvadt kőzet volt.

9. Amíg az ilyen olvadt kőzet a felszín alatt marad, magmának nevezzük; ha kitör, akkor lávának hívjuk.

10. A földkéreg alatti felső földköpeny azonban túlnyomórészt szilárd kőzetből áll, és nem képez folytonos folyékony láva-tengert.

11. Megfelelő körülmények között ásványi alkotóelemeinek csak egy része olvad meg.

12. Ha forró köpenykőzet emelkedik fel, a rá nehezedő nyomás csökken, így további melegítés nélkül is részben megolvadhat.

13. A keletkező olvadt kőzet összegyűlhet, és hasadékokon keresztül felfelé mozoghat.

14. A kéregben keletkező repedés ehhez utat nyit, de önmagában még nem eredményez magma kialakulását.

15. Magyarországon a későbbi vulkanizmus nagy része a Pannon-medence kialakulásához kapcsolódik, amely a Kárpátok íve belsejében elterülő kiterjedt süllyedési terület.

16. A medence kialakulása során a földkéreg és az alatta fekvő szilárd köpeny egyes részei megnyúltak és elvékonyodtak.

17. Ezáltal a forró köpenyanyag magasabbra emelkedhetett, és a megváltozott nyomásviszonyok elősegítették az olvadt anyagok kialakulását.

18. Ugyanakkor a kéregtömbök mozgása felemelkedési útvonalakat nyitott meg.

19. Ezek a folyamatok összefüggésben álltak a lemezek mozgásával és a hegyképződéssel a Kárpátok tágabb térségében.

20. Az is, hogy korábban egy földlemez kőzetei egy másik alá süllyedtek, megváltoztatta egyes, később megolvadó köpenyterületek összetételét.

21. A vulkanizmus ezért nem redukálható arra az egyszerű képletre, hogy vékony kéreg alatt mindenhol szükségszerűen vulkán keletkezik.

22. A felszín felé haladva a magma a kéregben megrekedhetett, kristályokat képezhetett, és más olvadt anyagokkal keveredhetett.

23. Néhányuk hőt szolgáltatott, amelynek hatására a kéregkőzetek is részben megolvadtak.

24. Így keletkeztek különböző összetételű olvadt anyagok, amelyekből többek között bazalt, andezit és riolit alakult ki.

25. A bazalt többnyire sötét színű, és viszonylag kevés szilícium-dioxidot tartalmaz, amely számos kőzet alapvető kémiai alkotóeleme.

26. Az andezit összetételében a bazalt és a szilícium-dioxidban gazdagabb riolit között helyezkedik el.

27. A szilícium-dioxid-tartalom növekedésével egy olvadt kőzet egyébként hasonló körülmények között általában viszkózusabbá válik.

28. A vulkán kitörésének módja azonban a hőmérsékletétől, kristályaitól, az oldott gázoktól és a vízzel való esetleges érintkezéstől is függ.

29. A felfelé haladás során a nyomás csökken, és a korábban oldott gázok buborékokat képezhetnek, amelyek kitágulnak.

30. Ha ezek nehezen tudnak távozni, az olvadt kőzet egy robbanásszerű kitörés során apró részecskékre szakadhat szét.

31. A vulkáni hamu ezért nem égési maradvány, mint például a fatűz hamuja, hanem finoman aprított vulkáni anyag.

32. A megszilárdult hamuüledékekből tufa keletkezik.

33. A gáz, hamu és nagyobb kődarabokból álló, különösen forró keverékek a talajszint közelében is áramolhatnak a terepen.

34. Megszilárdult üledékeiket ignimbritnek nevezik, és hatalmas kőtakarókat képezhetnek.

35. Az ilyen üledékek Észak-Magyarországon azt mutatják, hogy a vulkanizmus sokkal többet hagyott hátra, mint csupán egyes hegyeket, amelyek közepén egy kráter található.

36. A Pannon-medencében a nagy robbanásos kitörések különösen kifejezett fázisa körülbelül tizennyolc és tizennégy millió évvel ezelőtt volt.

37. Ez az időszak a miocénbe esik, a Föld történetének egy olyan szakaszába, amelyben a medence alapvetően átalakult.

38. Még egy millió év is tízezer, egyenként száz éves emberi életet jelent, így az ilyen kitörések között olyan időtartamok is eltelhetnek, amelyek a mindennapi életben alig elképzelhetők.

39. A Bükk déli peremén világos riolit tufák kerülnek a felszínre, amelyek ebből a vulkanikus múltból származnak.

40. Jelenlétük azonban nem teszi a Bükköt túlnyomórészt vulkanikus hegyvidékké, mivel nagy része régebbi üledékes kőzetekből, például mészkőből áll.

41. A hamuréteg messze eshet a kitörés helyszínétől, és beboríthatja a már meglévő talajt.

42. A vulkanikus kőzetek elterjedése és a korábbi kitörési központok elhelyezkedése ezért két különböző térképet alkot.

43. Észak-Magyarországon viszont a Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a Mátra alkotnak nagyobb hegyvidéki tömegeket, amelyek jelentős vulkáni kőzetarányt tartalmaznak.

44. A keletebbre fekvő Zempléni-hegység is azok közé a tájak közé tartozik, amelyek felépítését a vulkanizmus jelentősen meghatározta.

45. A Mátrában többek között andezitrétegek váltakoznak megszilárdult vulkáni törmeléklerakódásokkal.

46. Az ismételt kitörések hosszú idő alatt hatalmas kőzetrétegeket építettek fel ott.

47. Egy ilyen, különböző kitörési termékekből álló felépítés jellemző a réteges vulkánokra.

48. A mai hegyvidékek azonban több vulkáni alkotóelemet foglalnak magukban, és nem értelmezhetők egyszerűen egy-egy megmaradt kúpként.

49. Ahol egykor a magma hasadékokban megszilárdult, vagy ahol a viszkózus láva a kitörési pont felett tornyosult, ott további, saját alakú és ellenállóképességű testek keletkeztek.

50. A kitörések befejezése után a patakok, az eső, a fagy és a lejtőmozgások hatással voltak ezekre a heterogén kőzetmasszákra.

51. Az erózió alatt az anyag eltávolítását és szállítását értjük, például folyó víz által.

52. A mállás gyakran előbb meglazítja a kőzetet, azáltal, hogy szétbontja vagy kémiailag megváltoztatja ásványi alkotóelemeit.

53. A patakok elsősorban azokat a területeket mélyítik el, ahol hasadékok, törött szikla vagy könnyebben elhordható rétegek megkönnyítik az útjukat.

54. Az ellenálló részek hosszabb ideig megmaradnak, és gerincekként, sziklafalakként vagy egyedi kiemelkedések formájában tűnnek ki.

55. A későbbi emelkedések és a törésvonalak mentén bekövetkező mozgások is megváltoztatták a magasságokat, és új lejtőket alakítottak ki a vízfolyások számára.

56. A mai völgyek és csúcsok tehát sem a legutóbbi kitörés változatlan lenyomatai, sem kizárólag annak feltárt belseje.

57. A Balaton nyugati és északi részén található bazaltos vulkáni tájak más nagyságrendet mutatnak, és sok esetben fiatalabb keletkezésűek.

58. Itt a kitörések számos kisebb központra oszlottak el, ahelyett, hogy mindenhol nagy, hosszú élettartamú réteges vulkánokat építettek volna ki.

59. A kifolyó láva mellett szerepet játszottak azok a robbanások is, amelyek során a felszálló magma érintkezésbe került a talajvízzel.

60. A víz ekkor hirtelen elpárolgott, és hozzájárult a magma és a környező kőzetek aprításához.

61. A Tihanyi-félsziget őrzi az ilyen, víz által befolyásolt kitörések üledékeit.

62. Vulkanikus alakzatai jóval a mai Balaton kialakulása előtt jöttek létre, ezért nem magyarázhatók a mai tó területén történt kitörésekkel.

63. A tó és a vulkáni táj térben összetartoznak, de kialakulásuk története eltérő.

64. A Balaton északnyugati részéhez közeli Tapolcai-medencében találhatók a jól ismert bazalthegyek: Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc.

65. Lávájuk helyenként befedte a medence területén található, viszonylag könnyen erodálódó régebbi üledékeket.

66. A vulkánok kialvása után a védtelen szomszédos területek az erózió hatására magasságukat vesztették.

67. A bazaltburkolatok alatt viszont többet megőrzött ebből az aljzatból.

68. Így jöttek létre jellegzetes maradékhegyek, amelyeket magyarul tanúhegynek neveznek, szó szerint „tanúhegy”.

69. Ezek egy korábbi felszínt tanúsítanak, anélkül, hogy annak magasságát és alakját mindenhol változatlanul megőriznék.

70. Egy ilyen hegy tehát nem egyszerűen egy kődugó a korábbi kráterben, hanem állhat egy vulkáni védőburkolatból és egy védett talapzatból.

71. Egyes bazaltsziklákon sokszögű oszlopok állnak egymás mellett, ami különösen lenyűgöző a Szent György-hegyen.

72. Ezek akkor alakultak ki, amikor a már megszilárdult forró kőzet tovább hűlt és összehúzódott.

73. Ennek során repedések keletkeztek, amelyek oszlopszerű testekre tagolták a bazaltot.

74. A gyakran szinte függőleges elhelyezkedés összefügg azzal az iránygal, amelyben a hő távozott a kőzet testéből.

75. Az oszlopok tehát nem különálló, magasra lövellő lávasugarak.

76. A Hegyestűn, Zánka és Monoszló között egy kőbánya feltárta egy egykori vulkán belsejében található, oszlopokra tagolt bazalttestet.

77. Az ilyen feltárások közvetlenül mutatják, hogy a természetes erózió mellett az emberi kitermelés is döntő szerepet játszik abban, hogy egy tűzhegy mely részei válnak láthatóvá.

78. Magyarország ősi vulkáni építményei kialudtnak tekinthetők, és jelenleg nincs aktív vulkán az országban.

79. Ennek ellenére a Pannon-medence alatti talaj sok helyen szokatlanul meleg.

80. Ez a hő nagyrészt a szilárd külső földkéreg elvékonyodásával és az ebből adódó, a mélyből származó hőáramlással függ össze.

81. A termálvíz olyan felszín alatti víz, amely ott melegedett fel, és forrásokból vagy fúrásokon keresztül jut a felszínre.

82. A kőzet pórusaiban vagy hasadékaiban keringhet, és eközben oldott anyagokat vehet fel.

83. Ezért egy meleg, ásványi anyagokban gazdag forrás önmagában nem bizonyíték egy még aktív vulkánra vagy egy közeli magmakamrára.

84. A víz hőmérsékletét, ásványianyag-tartalmát és a vulkáni múltat minden esetben a helyi viszonyok figyelembevételével kell összefüggésbe hozni.

85. A vulkáni tevékenység alatt és után forró, ásványi anyagokkal telített vizek vándorolhattak a hasadékokban, és lehűléskor vagy kémiai reakciók során ásványi anyagokat ülepíthettek le.

86. Az ilyen folyamatok a Mátra egyes részein hozzájárultak az érclelőhelyek kialakulásához.

87. Az érintett oldatok egyúttal megváltoztatták a környező kőzetet is, amelynek színe és összetétele ezért nem mindig kizárólag az eredeti magmától függ.

88. A felszínen további átalakulás kezdődik, amikor a víz és a levegő a vulkáni ásványokat mállásnak teszi ki.

89. Ebből olyan talaj keletkezhet, amelyben a felszabadult tápanyagok a növények rendelkezésére állnak.

90. A Badacsony és a Tokaji régió szőlőültetvényei olyan tájakat használnak ki, amelyek talaját és altalaját vulkáni kőzetek is alakították.

91. Alkalmasságuk azonban nem pusztán a „vulkáni” szóból fakad, hanem a kőzet, a talajfejlődés, a vízellátás, a lejtés, az éghajlat és a gazdálkodás együttes hatásának eredménye.

92. A házak, utak és pincék is felhasználták e geológiai múlt anyagait.

93. A kemény bazaltokból és andezitekből építő- és útépítő anyagot nyertek, míg egyes tufák könnyebben megmunkálhatók voltak.

94. A tokaji borvidéken sok pincét főként vulkáni kőzetekbe vájtak.

95. Ahol a kőbányák nagy mennyiségű kőzetet termeltek ki, egyúttal megváltoztatták azoknak a hegyeknek a kontúrjait is, amelyek kőzetét hasznosították.

96. A Badacsony-hegyen ezért a korábbi vulkáni tevékenység, a lassú erózió és az emberi kihasználás egyetlen tájban találkozik.

97. Széles kúpja nemcsak megszilárdult lávát őriz, hanem védi azoknak a régi üledékeknek a maradványait is, amelyeket a környéken már rég elmosott a víz.

98. A régi vulkán ma különösen jól felismerhető, mert a víz nagyon hosszú idő alatt elmosta mindazt, ami az ellenálló kőzete mellett feküdt.

1. Am Nordufer des Balaton, des ungarischen Plattensees, erhebt sich der Badacsony mit breiten Schultern und einem vergleichsweise flachen Gipfelbereich.

2. Unterhalb seiner bewaldeten Höhen liegen Weinberge, darüber treten dunkle Basaltfelsen hervor.

3. Der Berg verdankt seine Gestalt einem Vulkan, doch er ist kein vollständig erhaltener Vulkankegel.

4. Seine widerstandsfähige Gesteinskappe schützte einen Teil des Untergrunds, während die Umgebung abgetragen wurde.

5. Was heute hoch über den Nachbarflächen liegt, bewahrt deshalb auch etwas von einer früheren Landschaftshöhe.

6. Der Vulkan baute auf, und die Abtragung arbeitete den Berg anschließend aus seiner Umgebung heraus.

7. An dieser doppelten Entstehung lässt sich erkennen, warum Ungarns alte Feuerberge so unterschiedlich aussehen.

8. Das Gestein des Badacsony war einmal eine heiße Schmelze aus dem Erdinneren.

9. Solange solches geschmolzene Gestein unter der Oberfläche bleibt, heißt es Magma; tritt es aus, nennt man es Lava.

10. Der obere Erdmantel unter der Erdkruste besteht allerdings überwiegend aus festem Gestein und bildet kein durchgehendes Meer flüssiger Lava.

11. Unter geeigneten Bedingungen schmilzt nur ein Teil seiner Mineralbestandteile.

12. Steigt heißes Mantelgestein auf, nimmt der auf ihm lastende Druck ab, wodurch es auch ohne zusätzliche Erwärmung teilweise schmelzen kann.

13. Die entstehende Schmelze kann sich sammeln und durch Spalten nach oben bewegen.

14. Ein Bruch in der Kruste schafft dafür einen möglichen Weg, erzeugt aber für sich genommen noch kein Magma.

15. In Ungarn hängt ein großer Teil des jüngeren Vulkanismus mit der Entstehung des Pannonischen Beckens zusammen, des weiten Senkungsraums innerhalb des Karpatenbogens.

16. Während sich dieses Becken entwickelte, wurden die Erdkruste und Teile des darunterliegenden festen Mantels gedehnt und ausgedünnt.

17. Heißes Mantelmaterial konnte dadurch höher aufsteigen, und die veränderten Druckverhältnisse begünstigten die Bildung von Schmelzen.

18. Gleichzeitig öffneten die Bewegungen der Krustenblöcke Aufstiegswege.

19. Diese Vorgänge waren mit den Plattenbewegungen und der Gebirgsbildung im weiteren Karpatenraum verbunden.

20. Auch die frühere Versenkung von Gestein einer Erdplatte unter eine andere hatte die Zusammensetzung mancher später aufschmelzenden Mantelbereiche verändert.

21. Der Vulkanismus lässt sich deshalb nicht auf die einfache Formel reduzieren, überall unter dünner Kruste müsse zwangsläufig ein Vulkan entstehen.

22. Auf dem Weg zur Oberfläche konnten Magmen in der Kruste verweilen, Kristalle bilden und sich mit anderen Schmelzen vermischen.

23. Manche lieferten Wärme, durch die auch Krustengestein teilweise aufschmolz.

24. So entstanden Schmelzen verschiedener Zusammensetzung, aus denen unter anderem Basalt, Andesit und Rhyolith hervorgingen.

25. Basalt ist meist dunkel und enthält vergleichsweise wenig Siliziumdioxid, einen grundlegenden chemischen Baustein vieler Gesteine.

26. Andesit liegt in seiner Zusammensetzung zwischen Basalt und dem siliziumdioxidreicheren Rhyolith.

27. Mit steigendem Siliziumdioxidgehalt wird eine Schmelze unter sonst ähnlichen Bedingungen gewöhnlich zähflüssiger.

28. Wie ein Vulkan ausbricht, hängt aber außerdem von seiner Temperatur, seinen Kristallen, den gelösten Gasen und einem möglichen Kontakt mit Wasser ab.

29. Beim Aufstieg sinkt der Druck, und zuvor gelöste Gase können Blasen bilden, die sich ausdehnen.

30. Können sie nur schwer entweichen, kann die Schmelze bei einer explosiven Eruption in kleine Teilchen zerrissen werden.

31. Vulkanische Asche ist daher kein Verbrennungsrest wie die Asche eines Holzfeuers, sondern fein zerkleinertes vulkanisches Material.

32. Aus verfestigten Ascheablagerungen entsteht Tuff.

33. Besonders heiße Gemische aus Gas, Asche und größeren Gesteinsstücken können auch bodennah über das Gelände strömen.

34. Ihre verfestigten Ablagerungen heißen Ignimbrite und können mächtige Gesteinsdecken bilden.

35. Solche Ablagerungen in Nordungarn zeigen, dass Vulkanismus weit mehr hinterließ als einzelne Berge mit einem Schlot in der Mitte.

36. Eine besonders ausgeprägte Phase großer explosiver Eruptionen im Pannonischen Becken lag ungefähr zwischen achtzehn und vierzehn Millionen Jahren vor heute.

37. Dieser Zeitraum fällt in das Miozän, einen Abschnitt der Erdgeschichte, in dem sich das Becken grundlegend umgestaltete.

38. Selbst eine Million Jahre umfasst zehntausend Menschenleben von jeweils hundert Jahren, sodass zwischen solchen Ausbrüchen Zeiträume liegen können, die im Alltag kaum vorstellbar sind.

39. Am Südrand des Bükk treten helle rhyolithische Tuffe an die Oberfläche, die aus dieser vulkanisch geprägten Vergangenheit stammen.

40. Ihre Anwesenheit macht den Bükk selbst jedoch nicht zu einem überwiegend vulkanischen Gebirge, denn große Teile bestehen aus älteren Sedimentgesteinen wie Kalkstein.

41. Eine Aschedecke kann weit vom Ausbruchsort entfernt liegen und einen schon vorhandenen Untergrund überziehen.

42. Die Verbreitung vulkanischer Gesteine und die Lage ehemaliger Ausbruchszentren sind deshalb zwei verschiedene Karten.

43. Im nördlichen Ungarn bilden dagegen das Börzsöny, das Visegráder Gebirge und die Mátra größere Gebirgsmassen mit bedeutenden vulkanischen Gesteinsanteilen.

44. Auch das weiter östlich gelegene Zempléner Gebirge gehört zu den Landschaften, deren Aufbau der Vulkanismus wesentlich geprägt hat.

45. In der Mátra wechseln unter anderem Andesitlagen mit verfestigten vulkanischen Trümmerablagerungen.

46. Wiederholte Ausbrüche bauten dort über längere Zeit mächtige Gesteinsfolgen auf.

47. Ein solcher Aufbau aus unterschiedlichen Ausbruchsprodukten ist charakteristisch für einen Schichtvulkan.

48. Die heutigen Gebirge umfassen jedoch mehrere vulkanische Bauteile und lassen sich nicht einfach als jeweils ein erhalten gebliebener Kegel lesen.

49. Wo einst Magma in Spalten erstarrte oder sich zähe Lava über einem Austritt auftürmte, entstanden zusätzlich Körper mit eigener Form und Widerstandskraft.

50. Nach dem Ende der Ausbrüche griffen Bäche, Regen, Frost und Hangbewegungen diese ungleichartigen Gesteinsmassen an.

51. Unter Abtragung oder Erosion versteht man die Entfernung und den Transport von Material, etwa durch fließendes Wasser.

52. Verwitterung lockert zuvor häufig das Gestein, indem sie es zerlegt oder seine Mineralbestandteile chemisch verändert.

53. Ein Bach vertieft bevorzugt Zonen, in denen Klüfte, zerbrochener Fels oder leichter abtragbare Schichten seinen Weg erleichtern.

54. Widerstandsfähige Partien bleiben länger stehen und treten als Rücken, Felswände oder einzelne Erhebungen hervor.

55. Auch spätere Hebungen und Bewegungen an Brüchen veränderten die Höhen und gaben den Gewässern neue Gefälle.

56. Die heutigen Täler und Gipfel sind damit weder eine unveränderte Aufnahme des letzten Ausbruchs noch ausschließlich dessen freigelegtes Inneres.

57. Die basaltischen Vulkanlandschaften westlich und nördlich des Balaton zeigen eine andere Größenordnung und vielfach eine jüngere Entstehung.

58. Hier verteilten sich die Ausbrüche auf zahlreiche kleinere Zentren, statt überall große, langlebige Schichtvulkane aufzubauen.

59. Neben austretender Lava spielten Explosionen eine Rolle, bei denen aufsteigendes Magma mit Grundwasser in Berührung kam.

60. Das Wasser konnte dabei schlagartig verdampfen und zur Zerkleinerung von Magma und umgebendem Gestein beitragen.

61. Die Halbinsel Tihany bewahrt Ablagerungen solcher wasserbeeinflussten Eruptionen.

62. Ihre vulkanischen Formen entstanden lange vor dem heutigen Balaton und lassen sich deshalb nicht als Ausbrüche in den heutigen See erklären.

63. Der See und die Vulkanlandschaft gehören räumlich zusammen, haben aber unterschiedliche Entstehungsgeschichten.

64. Im Tapolcaer Becken nahe dem nordwestlichen Balaton liegen die bekannten Basaltberge Badacsony, Szent György-hegy und Csobánc.

65. Ihre Lava überdeckte örtlich vergleichsweise leicht abtragbare ältere Ablagerungen des Beckenraums.

66. Nach dem Erlöschen der Vulkane verloren die ungeschützten Nachbarflächen durch Erosion an Höhe.

67. Unter den Basaltdecken blieb dagegen mehr von diesem Untergrund erhalten.

68. So entstanden markante Restberge, die im Ungarischen tanúhegy heißen, wörtlich „Zeugenberg“.

69. Sie bezeugen eine frühere Geländeoberfläche, ohne deren Höhe und Gestalt überall unverändert festzuhalten.

70. Ein solcher Berg ist also nicht einfach ein steinerner Pfropfen im ehemaligen Schlot, sondern kann aus einer vulkanischen Schutzkappe und einem geschützten Sockel bestehen.

71. An manchen Basaltfelsen stehen vieleckige Säulen nebeneinander, besonders eindrucksvoll am Szent György-hegy.

72. Sie bildeten sich, als bereits erstarrtes heißes Gestein weiter abkühlte und sich zusammenzog.

73. Dabei entstanden Risse, die den Basalt in säulenartige Körper gliederten.

74. Die häufig annähernd senkrechte Stellung hängt mit der Richtung zusammen, in der die Wärme aus dem Gesteinskörper entwich.

75. Die Säulen sind somit keine einzeln hochgeschossenen Lavastrahlen.

76. Am Hegyestű zwischen Zánka und Monoszló legte ein Steinbruch einen säulig gegliederten Basaltkörper im Inneren eines ehemaligen Vulkans frei.

77. Solche Aufschlüsse zeigen unmittelbar, dass neben natürlicher Abtragung auch menschlicher Abbau entscheidet, welche Teile eines Feuerbergs sichtbar werden.

78. Die alten Vulkanbauten Ungarns gelten als erloschen, und es gibt im Land keinen gegenwärtig ausbrechenden Vulkan.

79. Dennoch ist der Untergrund des Pannonischen Beckens vielerorts ungewöhnlich warm.

80. Diese Wärme hängt wesentlich mit der Ausdünnung seiner festen äußeren Erdhülle und dem dadurch begünstigten Wärmefluss aus der Tiefe zusammen.

81. Thermalwasser ist unterirdisches Wasser, das dort erwärmt wurde und an Quellen oder durch Bohrungen zur Oberfläche gelangt.

82. Es kann in Gesteinsporen oder Klüften zirkulieren und dabei gelöste Stoffe aufnehmen.

83. Deshalb ist eine warme, mineralreiche Quelle für sich genommen kein Beweis für einen noch tätigen Vulkan oder eine benachbarte Magmakammer.

84. Wasserwärme, Mineralgehalt und vulkanische Vergangenheit müssen jeweils anhand der örtlichen Verhältnisse miteinander in Beziehung gesetzt werden.

85. Während und nach der vulkanischen Tätigkeit konnten heiße, mineralbeladene Wässer durch Spalten wandern und beim Abkühlen oder durch chemische Reaktionen Minerale absetzen.

86. Solche Vorgänge wirkten in Teilen der Mátra an der Entstehung von Erzvorkommen mit.

87. Die beteiligten Lösungen veränderten zugleich das umgebende Gestein, dessen Farbe und Zusammensetzung deshalb nicht immer allein vom ursprünglichen Magma bestimmt werden.

88. An der Oberfläche beginnt eine weitere Umwandlung, wenn Wasser und Luft vulkanische Minerale verwittern lassen.

89. Daraus kann Boden entstehen, in dem freigesetzte Nährstoffe Pflanzen zur Verfügung stehen.

90. Weinlagen am Badacsony und in der Region Tokaj nutzen Landschaften, deren Böden und Untergrund durch vulkanische Gesteine mitgeprägt sind.

91. Ihre Eignung ergibt sich jedoch erst aus dem Zusammenwirken von Gestein, Bodenentwicklung, Wasserversorgung, Hanglage, Klima und Bewirtschaftung, nicht aus dem Wort „vulkanisch“ allein.

92. Auch Häuser, Wege und Keller nahmen Material aus dieser geologischen Vergangenheit auf.

93. Harte Basalte und Andesite wurden als Bau- und Straßenmaterial gewonnen, während sich manche Tuffe leichter bearbeiten ließen.

94. In der Weinregion Tokaj wurden viele Keller in überwiegend vulkanische Gesteine geschlagen.

95. Wo Steinbrüche große Mengen entnahmen, veränderten sie zugleich die Umrisse jener Berge, deren Gestein sie nutzten.

96. Am Badacsony treffen deshalb ehemalige vulkanische Tätigkeit, langsame Abtragung und menschliche Nutzung in einer einzigen Landschaft zusammen.

97. Seine breite Kappe bewahrt nicht nur erstarrte Lava, sondern schützt auch einen Rest der alten Ablagerungen, die ringsum längst abgetragen sind.

98. Der alte Vulkan ist heute besonders deutlich zu erkennen, weil das Wasser über sehr lange Zeit entfernte, was neben seinem widerstandsfähigen Gestein lag.