2.2.1 Magassági szintek: az alföldtől a középhegységig – Höhenstufen: von der Tiefebene zum Mittelgebirge

---

2.2.1 Magassági szintek: az alföldtől a középhegységig – Höhenstufen: von der Tiefebene zum Mittelgebirge

1. Gyöngyös déli részén fekvő szántóföldi síkság és a Mátra erdős magaslatai között a táj rövid távolságon belül alapvetően megváltozik. – Zwischen der Ackerebene südlich von Gyöngyös und den bewaldeten Höhen der Mátra verändert sich die Landschaft auf kurzer Strecke grundlegend.

2. Lent kiterjedt mezők terülnek el, a hegy lábánál szőlőültetvények húzódnak a lejtőkön, feljebb pedig az erdők zárják le a tájat. – Unten liegen ausgedehnte Felder, am Gebirgsfuß ziehen sich Weinlagen über die Hänge, weiter oben schließen sich die Wälder.

3. A síkság és a hegyvidék ugyanahhoz a medencéhez tartoznak. – Die Ebene und das Gebirge gehören demselben Beckenraum an.

4. Ennek ellenére a növényzet, a víz és az emberek számára nagyon eltérő feltételeket kínálnak. – Trotzdem bieten sie Pflanzen, Wasser und Menschen sehr unterschiedliche Bedingungen.

5. A változás nem csak a csúcson kezdődik. – Der Wechsel beginnt nicht erst am Gipfel.

6. Már az első lejtős területek is megváltoztatják, merre folyik az esővíz, és milyen erősen melegíti a nap a talajt. – Schon die ersten geneigten Flächen verändern, wohin Regenwasser fließt und wie stark die Sonne den Boden erwärmt.

7. Így Magyarország magassági lépcsőzete szinte úgy olvasható, mint egy felnyitott tájkép-metszet. – Auf diesem Weg lässt sich Ungarns Höhenstaffelung beinahe wie ein aufgeschlagener Landschaftsquerschnitt lesen.

8. A magassági szintek alatt a tengerszint feletti hasonló magasságú területeket értjük, amelyek elsőrendű rendszert hoznak a domborzatba. – Mit Höhenstufen sind Bereiche ähnlicher Höhe über dem Meeresspiegel gemeint, die eine erste Ordnung in das Gelände bringen.

9. Magyarország esetében a 200 méteres határ különösen sokatmondó. – Für Ungarn ist die Grenze von 200 Metern besonders aufschlussreich.

10. A Magyar Nemzeti Atlasz értékelése szerint az ország területének körülbelül 82 százaléka, azaz valamivel több mint négyötöde e határ alatt fekszik. – Nach der Auswertung des ungarischen Nationalatlas liegen rund 82 Prozent der Landesfläche darunter, also etwas mehr als vier Fünftel.

11. Az alacsony fekvésű területek így alkotják az ország térbeli alapját. – Die niedrigen Flächen bilden damit den räumlichen Grundbestand des Landes.

12. E felett dombos tájak és hegyláncok terülnek el, amelyek legmagasabb pontjai alig haladják meg az ezer métert. – Oberhalb davon liegen Hügellandschaften und Gebirgszüge, deren höchste Teile nur wenig über tausend Meter hinausreichen.

13. Átlagos irányadó értéknek tekintve a dombvidékek magassága gyakran 200 és 500 méter között mozog. – Als grobe Orientierung lässt sich das Hügelland vielfach zwischen etwa 200 und 500 Metern einordnen.

14. Ezek a számok azonban nem jelölnek folytonos tájhatárokat. – Diese Zahlen markieren jedoch keine durchgehenden Landschaftsgrenzen.

15. Egyes dombok magassága 200 méter alatt marad, míg egy-egy közepes hegyvidék egyes részei nem érik el az 500 métert. – Manche Hügel bleiben unter 200 Metern, und manche Teile eines Mittelgebirges erreichen keine 500 Meter.

16. Ennek oka egy olyan különbségben rejlik, amelyet egy puszta magassági térkép könnyen elrejt. – Der Grund dafür liegt in einem Unterschied, den eine reine Höhenkarte leicht verdeckt.

17. Az abszolút magasság a tengerszinthez viszonyított távolságot írja le. – Die absolute Höhe beschreibt den Abstand zum Meeresspiegel.

18. A relatív magasság viszont azt írja le, hogy egy hegygerinc vagy csúcs mennyivel emelkedik ki közvetlen környezetéből. – Die relative Höhe beschreibt dagegen, wie weit sich ein Rücken oder Gipfel über seine unmittelbare Umgebung erhebt.

19. Egy csak mérsékelten magas fekvésű táj ezért meredek lejtőkkel és mélyen bevágott völgyekkel rendelkezhet. – Eine nur mäßig hoch gelegene Landschaft kann deshalb steile Hänge und tief eingeschnittene Täler besitzen.

20. Ezzel szemben egy magas fekvésű terület nagyobb szakaszokon szinte sík lehet. – Umgekehrt kann eine hoch gelegene Fläche über größere Strecken fast eben sein.

21. Domborzatnak nevezzük a Föld felszínének alakjait és magasságkülönbségeit, nem csupán a tengerszint feletti elhelyezkedésüket. – Relief nennt man die Formen und Höhenunterschiede der Erdoberfläche, nicht allein ihre Lage über dem Meer.

22. Egy hegyvidéket ezért a tagoltsága, kőzetösszetétele és összefüggő magassági vonulatai alapján is fel lehet ismerni. – Ein Gebirge erkennt man deshalb auch an seiner Gliederung, seinem Gesteinsbau und seinen zusammenhängenden Höhenzügen.

23. A Nagyalföld, magyarul Alföld, a keleti és déli részek nagy részét foglalja el. – Die Große Tiefebene, ungarisch Alföld, nimmt weite Teile des Ostens und Südens ein.

24. A Kisalföld északnyugaton fekszik, és egy további nagy kiterjedésű, alacsony fekvésű területet alkot. – Die Kleine Tiefebene, Kisalföld, liegt im Nordwesten und bildet einen weiteren großen Bereich niedrigen Landes.

25. Közöttük és mellettük dombok és közepes magasságú hegyvidékek húzódnak. – Dazwischen und daneben erstrecken sich Hügel und Mittelgebirge.

26. A Duna nyugati oldalán, Transdanubiában, kiterjedt dombvidékek váltakoznak a Transdanubiai Középhegységgel. – Westlich der Donau, in Transdanubien, wechseln ausgedehnte Hügellandschaften mit dem Transdanubischen Mittelgebirge.

27. Északon az Északi Középhegység több szakaszban húzódik a Nagy Alföld szélén. – Im Norden zieht sich das Nördliche Mittelgebirge in mehreren Abschnitten am Rand der Großen Tiefebene entlang.

28. Dél-Transdanubiában is kiemelkednek a hegyvonulatok, például a Mecsek, az alacsonyabb területekből. – Auch im südlichen Transdanubien stehen Gebirgszüge wie der Mecsek aus niedrigerem Gelände heraus.

29. Aki Magyarországot egyik országhatártól a másikig átszel, nem emelkedik tehát folyamatosan magasabbra. – Wer Ungarn von einer Landesgrenze zur anderen durchquert, steigt folglich nicht stetig höher.

30. Egy hegyvonulatot ismét egy medence követhet, egy dombvidéket pedig ismét egy síkság. – Auf einen Höhenzug kann wieder ein Becken folgen, auf eine Hügellandschaft erneut eine Ebene.

31. Ez a mintázat a Pannóniai-medence kialakulásához kapcsolódik, amely az a geológiai medenceterület, amelyben Magyarország fekszik. – Dieses Muster hängt mit der Entstehung des Pannonischen Beckens zusammen, des geologischen Beckenraums, in dem Ungarn liegt.

32. A földkéreg mozgásai süllyedt területeket hoztak létre, míg más részek viszonylag magasabban maradtak, vagy később emelkedtek. – Bewegungen der Erdkruste schufen abgesunkene Bereiche, während andere Teile relativ höher blieben oder später angehoben wurden.

33. A süllyedések nagy mennyiségű üledéket, azaz lerakódott anyagot – például homokot, iszapot és agyagot – vettek fel. – Die Senken nahmen große Mengen an Sedimenten auf, also abgelagertem Material wie Sand, Schluff und Ton.

34. A folyók a környező hegyekből szállították ide az ilyen anyagokat, és széles területeken osztották szét őket. – Flüsse führten solches Material aus den umliegenden Gebirgen heran und verteilten es über breite Flächen.

35. A korábbi tavak, majd később a szél is hozzájárultak az üledékrétegek kialakulásához. – Frühere Seen und später auch der Wind trugen zur Ausbildung der Ablagerungsdecken bei.

36. A magasabban fekvő területeket egyidejűleg az időjárás hatása és az erózió alakította át. – Die höher gelegenen Bereiche wurden zugleich durch Verwitterung und Abtragung umgeformt.

37. Ahol az ellenálló kőzet lassabban kopott el, mint a környezete, ott jellegzetes domborulatok maradhattak fenn. – Wo widerstandsfähiges Gestein langsamer abgetragen wurde als seine Umgebung, konnten markante Erhebungen erhalten bleiben.

38. Az ilyen, eltérő eróziós folyamatok által kiemelt alakzatokat kiemelkedő domboknak nevezzük. – Solche durch unterschiedliche Abtragung hervorgehobenen Formen nennt man Härtlinge.

39. A magyar középhegységek azonban nem egyszerűen egyetlen ősi hegység megmaradt maradványai. – Die ungarischen Mittelgebirge sind allerdings nicht einfach die übrig gebliebenen Wurzeln eines einzigen uralten Gebirges.

40. Kőzeteik és keletkezésük története jelentősen eltér egymástól. – Ihre Gesteine und ihre Entstehungsgeschichten unterscheiden sich erheblich.

41. A Bükkben és a Duna-menti középhegység egyes részein a mészkő és a dolomit játszik fontos szerepet, míg a Mátrát jelentősen vulkáni kőzetek jellemzik. – Im Bükk und in Teilen des Transdanubischen Mittelgebirges spielen Kalkstein und Dolomit eine wichtige Rolle, während die Mátra wesentlich durch vulkanische Gesteine geprägt ist.

42. A kőzetblokkok emelkedése és szétesése is hozzájárult a mai alakhoz. – Auch die Hebung und Zerlegung von Gesteinsblöcken hat zur heutigen Gestalt beigetragen.

43. Egyes dombok akár viszonylag fiatal üledékekből is állnak, amelyekbe a patakok vájták völgyeiket. – Manche Hügel bestehen sogar aus vergleichsweise jungen Ablagerungen, in die Bäche ihre Täler eingeschnitten haben.

44. A magasabb területeknek ezért nem kell feltétlenül különösen régi vagy különösen kemény kőzettel rendelkezniük. – Hohes Gelände muss deshalb weder besonders altes noch besonders hartes Gestein besitzen.

45. A sík területek tengerében elhelyezkedő szigetek képe szemléletesen írja le a magasságok eloszlását, de nem magyarázza minden hegyet ugyanúgy. – Das Bild von Inseln in einem Meer niedriger Flächen beschreibt die Verteilung der Höhen anschaulich, erklärt aber nicht jeden Berg auf dieselbe Weise.

46. Ráadásul ezek közül a „szigetek” közül sok nem önálló kúpokat, hanem hosszabb, tagolt hegyláncokat alkot. – Zudem bilden viele dieser „Inseln“ längere, gegliederte Züge statt einzelner freistehender Kegel.

47. Az alföldön a magasságbeli különbségek gyakran csak akkor tűnnek fel, ha odafigyelünk a vízre. – In der Tiefebene fallen Höhenunterschiede oft erst auf, wenn man auf das Wasser achtet.

48. Egy lapos mélyedés eső után hosszabb ideig maradhat nedves, mint egy szomszédos gerinc, bár mindkettő ugyanazt a magassági színt viseli egy kis térképen. – Eine flache Senke kann nach Regen länger nass bleiben als ein benachbarter Rücken, obwohl beide auf einer kleinen Karte dieselbe Höhenfarbe tragen.

49. Itt a lejtés, azaz a magasság csökkenése egy szakasz mentén a döntő tényező. – Entscheidend ist hier das Gefälle, also die Abnahme der Höhe entlang einer Strecke.

50. Kis lejtés esetén a víz lassan folyik le, és ahol a talaj rosszul veszi fel, ott a felszínen gyűlhet össze. – Bei geringem Gefälle fließt Wasser langsam ab, und wo der Boden es schlecht aufnimmt, kann es sich an der Oberfläche sammeln.

51. A magasabban fekvő homokos területek viszont vízhiányt szenvedhetnek, mert az eső gyorsan beszivárog, és a talaj keveset tárol belőle. – Höher gelegene Sandflächen können dagegen unter Wassermangel leiden, weil Regen rasch versickert und der Boden wenig davon speichert.

52. Így már a legalacsonyabb magassági szintben is vannak száraz és nedves helyek. – Schon innerhalb der niedrigsten Höhenstufe gibt es somit trockene und feuchte Standorte.

53. Kedvező talajviszonyok mellett a kiterjedt, enyhén lejtő területek lehetővé teszik a búza, a kukorica és a napraforgó kiterjedt termesztését. – Auf günstigen Böden ermöglichen die weiten, wenig geneigten Flächen ausgedehnten Ackerbau mit Weizen, Mais und Sonnenblumen.

54. Ahol a nedvesség, a talajsó vagy egyéb korlátozások megnehezítik a hasznosítást, ott a rétek és legelők alkalmasabbak lehetnek. – Wo Nässe, Salz im Boden oder andere Einschränkungen die Nutzung erschweren, können Wiesen und Weiden geeigneter sein.

55. Amint a terep dombosabbá válik, ez a tágas térszerkezet kisebb területekre tagolódik. – Sobald das Gelände hügelig wird, zerfällt diese breite Flächenordnung in kleinere Räume.

56. A hegygerincek, lejtők és völgymedrek most már szorosan egymás mellett helyezkednek el, de vízháztartásuk és napsugárzásuk tekintetében eltérnek egymástól. – Rücken, Hänge und Talböden liegen nun dicht nebeneinander, doch sie unterscheiden sich in Wasserhaushalt und Sonneneinstrahlung.

57. Egy déli fekvésű lejtő az év folyamán több közvetlen napenergiát kap, mint egy hasonló északi lejtő. – Ein nach Süden gerichteter Hang empfängt im Jahresverlauf mehr direkte Sonnenenergie als ein vergleichbarer Nordhang.

58. Erősebben felmelegedhet és gyorsabban kiszáradhat. – Er kann sich stärker erwärmen und schneller austrocknen.

59. Megfelelő helyeken ez kedvez a szőlőtermesztésnek, feltéve, hogy a talaj, a csapadék és a fagyveszély is megfelelő. – In geeigneten Lagen begünstigt das den Weinbau, sofern Boden, Niederschlag und das Risiko von Frost ebenfalls passen.

60. A magasabb fekvés önmagában tehát még nem teszi jóvá egy szőlőültetvényt. – Der höhere Standort allein macht eine Weinlage also noch nicht gut.

61. A szántóföldek, szőlőültetvények, rétek és erdőrészek között sok helyen változatos használati mintázat alakul ki. – Zwischen Äckern, Weinbergen, Wiesen und Waldstücken entsteht vielerorts ein wechselndes Nutzungsmuster.

62. Ugyanakkor a lejtők érzékenyebbé válnak a talajerózióra, azaz a talaj víz vagy szél általi elszállítására. – Zugleich werden die Hänge empfindlicher gegen Bodenerosion, den Abtransport von Boden durch Wasser oder Wind.

63. Ha az eső védtelen, lejtős talajon folyik le, finom részecskéket vihet magával lefelé a lejtőn, és éppen a lejtő felső részét fosztja meg termékeny talajtól. – Fließt Regen über ungeschützte geneigte Erde, kann er feine Teilchen hangabwärts tragen und gerade den oberen Hang an fruchtbarem Boden verarmen lassen.

64. A magasság növekedésével a levegő is változik, de ez az összefüggés nem szigorú törvény, amely minden nap érvényes. – Mit zunehmender Höhe verändert sich auch die Luft, doch dieser Zusammenhang ist kein starres Gesetz für jeden Tag.

65. Hosszú távú átlagban a magyar középhegységek magasabb részei hűvösebbek, mint a szomszédos síkságok. – Im längerfristigen Mittel sind die höheren Teile der ungarischen Mittelgebirge kühler als die benachbarten Tiefebenen.

66. Ezáltal gyakran lerövidül az az időszak, amelyben a melegre szoruló növények jól növekedhetnek. – Dadurch verkürzt sich häufig die Zeit, in der wärmebedürftige Pflanzen gut wachsen können.

67. A hegyek mentén felemelkedő nedves levegő kitágul és lehűl. – Feuchte Luft, die an einem Gebirge aufsteigen muss, dehnt sich aus und kühlt ab.

68. A vízgőz ezután felhőcseppekké kondenzálódhat, ami elősegíti a csapadék kialakulását. – Wasserdampf kann dann zu Wolkentröpfchen kondensieren, wodurch Niederschlag begünstigt wird.

69. Az 1991 és 2020 közötti referencia-időszakra vonatkozóan a Magyar Meteorológiai Szolgálat a legszárazabb közép-alföldi területeken körülbelül 500–550 milliméter éves csapadékmennyiséget jelzett. – Für den Bezugszeitraum 1991 bis 2020 weist der ungarische Wetterdienst in den trockensten zentralen Tieflandgebieten ungefähr 500 bis 550 Millimeter Jahresniederschlag aus.

70. Ezzel szemben a különösen csapadékos hegyvidéki területeken és a délnyugat egyes részein a hosszú távú átlag szerint több mint 800 milliméter csapadék hullik. – Besonders niederschlagsreiche Gebirgslagen und Teile des Südwestens erhalten im langjährigen Mittel dagegen mehr als 800 Millimeter.

71. Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméter felületen. – Ein Millimeter Niederschlag entspricht einem Liter Wasser auf einem Quadratmeter Fläche.

72. Az, hogy a délnyugat is magas értékeket ér el, rámutat arra, hogy a magassággal önmagában nem lehet teljes mértékben megmagyarázni a jelenséget: ugyanolyan fontos, hogy milyen irányból érkezik a nedves levegő. – Dass auch der Südwesten hohe Werte erreicht, zeigt die Grenze einer Erklärung allein durch die Höhe: Ebenso wichtig ist, aus welcher Richtung feuchte Luft herangeführt wird.

73. A hőmérséklet is felforgathatja azt a látszólag egyszerű sorrendet, hogy alul meleg, felül hideg van. – Auch die Temperatur kann die vermeintlich einfache Reihenfolge von warm unten und kalt oben umkehren.

74. Tiszta, szélcsendes éjszakákon a talajközeli légrétegek erősen lehűlnek, és a hideg levegő lefelé áramolhat a völgyekbe. – In klaren, windarmen Nächten kühlen bodennahe Luftschichten stark aus, und kalte Luft kann hangabwärts in Senken strömen.

75. Ott felhalmozódik, így a völgyfenék átmenetileg hidegebb lehet, mint egy magasabban fekvő lejtő. – Dort sammelt sie sich, sodass ein Talboden vorübergehend kälter sein kann als ein höher gelegener Hang.

76. Az ilyen hideglevegő-felhalmozódások jelentőséggel bírnak a fagyérzékeny növénykultúrák számára. – Solche Kaltluftansammlungen sind für frostempfindliche Kulturen bedeutsam.

77. Egy lejtő ezért nagyobb tengerszint feletti magassága ellenére is időnként előnyt élvezhet a völggyel szemben. – Ein Hang kann deshalb trotz seiner größeren Höhe zeitweise einen Vorteil gegenüber dem Tal besitzen.

78. A magassági szintek hasznos keretet nyújtanak, de csak a terepen belüli elhelyezkedés magyarázza meg az egyes állományok helyzetét. – Höhenstufen liefern einen brauchbaren Rahmen, aber erst die Lage im Gelände erklärt den einzelnen Standort.

79. Egy mező vagy gyümölcsös esetében nem csak a magassági térképen szereplő szám számít, hanem az is, hogy nyílt lejtőn vagy zárt völgyben fekszik-e. – Für ein Feld oder einen Obstgarten zählt nicht nur die Zahl auf der Höhenkarte, sondern auch, ob es auf einem offenen Hang oder in einer geschlossenen Mulde liegt.

80. A közepes hegyvidékeken a összefüggő erdők sok helyen meghatározó tájjellegzetességgé válnak. – In den Mittelgebirgen werden zusammenhängende Wälder vielerorts zu einem bestimmenden Landschaftsmerkmal.

81. A Bükkben a melegebb, alacsonyabban fekvő lejtőkön gyakran tölgyerdők nőnek, míg a hűvösebb és nedvesebb területeken a bükkfák kedvezőbb feltételeket találnak. – Im Bükk wachsen an wärmeren, tieferen Hängen häufig Eichenwälder, während kühlere und feuchtere Bereiche Buchen begünstigen.

82. Közöttük megfelelő körülmények között tölgy-cserepes bükk erdők jelennek meg. – Dazwischen treten unter passenden Bedingungen Eichen-Hainbuchen-Wälder auf.

83. Ezek az átmenetek nem futnak vízszintes vonalakként minden hegy körül. – Diese Übergänge verlaufen nicht wie waagerechte Linien um jeden Berg.

84. A lejtő iránya, a kőzet és a helyi nedvesség eltolják őket, és az erdőgazdálkodás is megváltoztatta az állományok összetételét. – Hangrichtung, Gestein und lokale Feuchte verschieben sie, und auch die Forstwirtschaft hat die Zusammensetzung der Bestände verändert.

85. Egy árnyékos lejtőn egy erdőtársulás alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fordulhat elő, mint a napos ellenoldalon. – An einem schattigen Hang kann eine Waldgesellschaft tiefer vorkommen als auf der sonnigen Gegenseite.

86. Az erdővel együtt változik a talajon a fény és a nedvesség, valamint a talajon bomló lomb mennyisége és fajtája is. – Mit dem Wald ändern sich Licht und Feuchtigkeit am Boden ebenso wie die Menge und Art des Laubs, das dort verrottet.

87. A magassági gradáció így az éghajlaton keresztül hat a növényzetre, a növényzeten keresztül pedig visszahat a talajképződésre. – Die Höhenstaffelung wirkt somit über das Klima auf die Vegetation und über die Vegetation zurück auf die Bodenbildung.

88. Mindazonáltal a magassági adatból nem lehet egy konkrét talajtípust levezetni. – Dennoch lässt sich aus einer Höhenangabe keine bestimmte Bodenart ablesen.

89. A löszön, egy finom, túlnyomórészt a szél által lerakott anyagon, az alföld egyes részein humuszban gazdag fekete talajok alakulhattak ki. – Auf Löss, einem feinen, überwiegend vom Wind abgelagerten Material, konnten sich in Teilen der Tiefebenen humusreiche Schwarzerden entwickeln.

90. A humusz átalakult szerves anyagból áll, és elősegíti a víz és a tápanyagok tárolását. – Humus besteht aus umgewandeltem organischem Material und unterstützt die Speicherung von Wasser und Nährstoffen.

91. Ugyanazon magassági szint homokos területei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és a nedves völgyekben a talajvíz befolyásolja a talajképződést. – Sandige Flächen derselben Höhenstufe besitzen andere Eigenschaften, und in feuchten Senken beeinflusst das Grundwasser die Bodenbildung.

92. Erdő alatt és erősebb átnedvesedés esetén gyakran barna talajok alakulnak ki, amelyek más anyagáthelyeződéseket mutatnak. – Unter Wald und bei stärkerer Durchfeuchtung entstehen vielfach braune Böden mit anderen Stoffverlagerungen.

93. Sziklás, meredek lejtőkön a talajréteg vékony maradhat, mert az elhordott anyag gyorsabban veszik el, mint ahogy új talaj keletkezik. – Auf felsigen, steilen Hängen kann die Bodendecke dünn bleiben, weil abgetragenes Material schneller verloren geht, als neuer Boden entsteht.

94. A hasznosítás szempontjából ezért a magasság, a lejtés, az alapkőzet és a víz együttesen hatnak. – Für die Nutzung wirken daher Höhe, Neigung, Ausgangsgestein und Wasser gemeinsam.

95. Ez a kölcsönhatás azokat a területeket is meghatározza, ahol az emberek laknak és mozognak. – Diese Verbindung prägt auch die Räume, in denen Menschen wohnen und sich bewegen.

96. Az alacsony, enyhén lejtő területek bőséges helyet kínálnak településeknek, közlekedési útvonalaknak és mezőgazdasági hasznosításnak. – Niedrige, wenig geneigte Flächen bieten viel Platz für Siedlungen, Verkehrswege und landwirtschaftliche Nutzung.

97. Ennek megfelelően a lakosság nagy része síkságokon, alacsony medencékben és völgyekben él. – Ein großer Teil der Bevölkerung lebt entsprechend in den Ebenen, in niedrigen Becken und in Talräumen.

98. Az alacsony tengerszint feletti magasság azonban önmagában nem magyarázza a sűrűn lakott tájat, hiszen a munkahelyek, a közlekedési összeköttetések és a városok történelme ugyanolyan döntő jelentőségűek. – Die geringe Höhe allein erklärt jedoch keine dicht besiedelte Landschaft, denn Arbeitsplätze, Verkehrsverbindungen und die Geschichte der Städte sind ebenso entscheidend.

99. A hegyvidéken belül az utak és a települések többsége a völgyekben koncentrálódik, míg a meredek lejtők és a magasabb hegygerincek gyakrabban erdős maradnak. – Innerhalb der Gebirge bündeln sich Straßen und viele Siedlungen in den Tälern, während steile Hänge und höhere Rücken häufiger bewaldet bleiben.

100. A hegyalja különösen kedvező fekvésű lehet, mivel ott találkoznak a hasznosítható lejtők, a síkabb területek és a közlekedési útvonalak. – Der Gebirgsfuß kann besonders günstig liegen, weil dort nutzbare Hanglagen, ebenere Flächen und Verkehrswege zusammentreffen.

101. Így például a Gyöngyös melletti szőlővidék egy átmeneti térséghez tartozik, amelynek lehetőségei éppen a különböző magasságú területek szomszédságából fakadnak. – So gehört die Weinlandschaft bei Gyöngyös zu einem Übergangsraum, dessen Möglichkeiten gerade aus der Nachbarschaft verschiedener Höhen entstehen.

102. Onnan nézve az erdős Mátra egyértelműen kiemelkedik a szántóföldek felett. – Von dort aus erscheint die bewaldete Mátra als deutliche Erhebung über dem Ackerland.

103. Az ország egészét ábrázoló térképen azonban ez csupán egy korlátozott mértékű megszakítása az alacsony területeknek: Magyarország domborzata nem lépcsőszerűen helyezkedik el, hanem egyes hegygerincekkel és hegyláncokkal szakítja meg a kiterjedt, alacsony területeket. – Auf der Karte des ganzen Landes bleibt sie dennoch eine begrenzte Unterbrechung der niedrigen Flächen: Ungarns Höhen ordnen sich nicht zu einer Treppe, sondern unterbrechen die weiten niedrigen Flächen mit einzelnen Rücken und Gebirgszügen.

(aufklappen)magyar

1. Gyöngyös déli részén fekvő szántóföldi síkság és a Mátra erdős magaslatai között a táj rövid távolságon belül alapvetően megváltozik.

2. Lent kiterjedt mezők terülnek el, a hegy lábánál szőlőültetvények húzódnak a lejtőkön, feljebb pedig az erdők zárják le a tájat.

3. A síkság és a hegyvidék ugyanahhoz a medencéhez tartoznak.

4. Ennek ellenére a növényzet, a víz és az emberek számára nagyon eltérő feltételeket kínálnak.

5. A változás nem csak a csúcson kezdődik.

6. Már az első lejtős területek is megváltoztatják, merre folyik az esővíz, és milyen erősen melegíti a nap a talajt.

7. Így Magyarország magassági lépcsőzete szinte úgy olvasható, mint egy felnyitott tájkép-metszet.

8. A magassági szintek alatt a tengerszint feletti hasonló magasságú területeket értjük, amelyek elsőrendű rendszert hoznak a domborzatba.

9. Magyarország esetében a 200 méteres határ különösen sokatmondó.

10. A Magyar Nemzeti Atlasz értékelése szerint az ország területének körülbelül 82 százaléka, azaz valamivel több mint négyötöde e határ alatt fekszik.

11. Az alacsony fekvésű területek így alkotják az ország térbeli alapját.

12. E felett dombos tájak és hegyláncok terülnek el, amelyek legmagasabb pontjai alig haladják meg az ezer métert.

13. Átlagos irányadó értéknek tekintve a dombvidékek magassága gyakran 200 és 500 méter között mozog.

14. Ezek a számok azonban nem jelölnek folytonos tájhatárokat.

15. Egyes dombok magassága 200 méter alatt marad, míg egy-egy közepes hegyvidék egyes részei nem érik el az 500 métert.

16. Ennek oka egy olyan különbségben rejlik, amelyet egy puszta magassági térkép könnyen elrejt.

17. Az abszolút magasság a tengerszinthez viszonyított távolságot írja le.

18. A relatív magasság viszont azt írja le, hogy egy hegygerinc vagy csúcs mennyivel emelkedik ki közvetlen környezetéből.

19. Egy csak mérsékelten magas fekvésű táj ezért meredek lejtőkkel és mélyen bevágott völgyekkel rendelkezhet.

20. Ezzel szemben egy magas fekvésű terület nagyobb szakaszokon szinte sík lehet.

21. Domborzatnak nevezzük a Föld felszínének alakjait és magasságkülönbségeit, nem csupán a tengerszint feletti elhelyezkedésüket.

22. Egy hegyvidéket ezért a tagoltsága, kőzetösszetétele és összefüggő magassági vonulatai alapján is fel lehet ismerni.

23. A Nagyalföld, magyarul Alföld, a keleti és déli részek nagy részét foglalja el.

24. A Kisalföld északnyugaton fekszik, és egy további nagy kiterjedésű, alacsony fekvésű területet alkot.

25. Közöttük és mellettük dombok és közepes magasságú hegyvidékek húzódnak.

26. A Duna nyugati oldalán, Transdanubiában, kiterjedt dombvidékek váltakoznak a Transdanubiai Középhegységgel.

27. Északon az Északi Középhegység több szakaszban húzódik a Nagy Alföld szélén.

28. Dél-Transdanubiában is kiemelkednek a hegyvonulatok, például a Mecsek, az alacsonyabb területekből.

29. Aki Magyarországot egyik országhatártól a másikig átszel, nem emelkedik tehát folyamatosan magasabbra.

30. Egy hegyvonulatot ismét egy medence követhet, egy dombvidéket pedig ismét egy síkság.

31. Ez a mintázat a Pannóniai-medence kialakulásához kapcsolódik, amely az a geológiai medenceterület, amelyben Magyarország fekszik.

32. A földkéreg mozgásai süllyedt területeket hoztak létre, míg más részek viszonylag magasabban maradtak, vagy később emelkedtek.

33. A süllyedések nagy mennyiségű üledéket, azaz lerakódott anyagot – például homokot, iszapot és agyagot – vettek fel.

34. A folyók a környező hegyekből szállították ide az ilyen anyagokat, és széles területeken osztották szét őket.

35. A korábbi tavak, majd később a szél is hozzájárultak az üledékrétegek kialakulásához.

36. A magasabban fekvő területeket egyidejűleg az időjárás hatása és az erózió alakította át.

37. Ahol az ellenálló kőzet lassabban kopott el, mint a környezete, ott jellegzetes domborulatok maradhattak fenn.

38. Az ilyen, eltérő eróziós folyamatok által kiemelt alakzatokat kiemelkedő domboknak nevezzük.

39. A magyar középhegységek azonban nem egyszerűen egyetlen ősi hegység megmaradt maradványai.

40. Kőzeteik és keletkezésük története jelentősen eltér egymástól.

41. A Bükkben és a Duna-menti középhegység egyes részein a mészkő és a dolomit játszik fontos szerepet, míg a Mátrát jelentősen vulkáni kőzetek jellemzik.

42. A kőzetblokkok emelkedése és szétesése is hozzájárult a mai alakhoz.

43. Egyes dombok akár viszonylag fiatal üledékekből is állnak, amelyekbe a patakok vájták völgyeiket.

44. A magasabb területeknek ezért nem kell feltétlenül különösen régi vagy különösen kemény kőzettel rendelkezniük.

45. A sík területek tengerében elhelyezkedő szigetek képe szemléletesen írja le a magasságok eloszlását, de nem magyarázza minden hegyet ugyanúgy.

46. Ráadásul ezek közül a „szigetek” közül sok nem önálló kúpokat, hanem hosszabb, tagolt hegyláncokat alkot.

47. Az alföldön a magasságbeli különbségek gyakran csak akkor tűnnek fel, ha odafigyelünk a vízre.

48. Egy lapos mélyedés eső után hosszabb ideig maradhat nedves, mint egy szomszédos gerinc, bár mindkettő ugyanazt a magassági színt viseli egy kis térképen.

49. Itt a lejtés, azaz a magasság csökkenése egy szakasz mentén a döntő tényező.

50. Kis lejtés esetén a víz lassan folyik le, és ahol a talaj rosszul veszi fel, ott a felszínen gyűlhet össze.

51. A magasabban fekvő homokos területek viszont vízhiányt szenvedhetnek, mert az eső gyorsan beszivárog, és a talaj keveset tárol belőle.

52. Így már a legalacsonyabb magassági szintben is vannak száraz és nedves helyek.

53. Kedvező talajviszonyok mellett a kiterjedt, enyhén lejtő területek lehetővé teszik a búza, a kukorica és a napraforgó kiterjedt termesztését.

54. Ahol a nedvesség, a talajsó vagy egyéb korlátozások megnehezítik a hasznosítást, ott a rétek és legelők alkalmasabbak lehetnek.

55. Amint a terep dombosabbá válik, ez a tágas térszerkezet kisebb területekre tagolódik.

56. A hegygerincek, lejtők és völgymedrek most már szorosan egymás mellett helyezkednek el, de vízháztartásuk és napsugárzásuk tekintetében eltérnek egymástól.

57. Egy déli fekvésű lejtő az év folyamán több közvetlen napenergiát kap, mint egy hasonló északi lejtő.

58. Erősebben felmelegedhet és gyorsabban kiszáradhat.

59. Megfelelő helyeken ez kedvez a szőlőtermesztésnek, feltéve, hogy a talaj, a csapadék és a fagyveszély is megfelelő.

60. A magasabb fekvés önmagában tehát még nem teszi jóvá egy szőlőültetvényt.

61. A szántóföldek, szőlőültetvények, rétek és erdőrészek között sok helyen változatos használati mintázat alakul ki.

62. Ugyanakkor a lejtők érzékenyebbé válnak a talajerózióra, azaz a talaj víz vagy szél általi elszállítására.

63. Ha az eső védtelen, lejtős talajon folyik le, finom részecskéket vihet magával lefelé a lejtőn, és éppen a lejtő felső részét fosztja meg termékeny talajtól.

64. A magasság növekedésével a levegő is változik, de ez az összefüggés nem szigorú törvény, amely minden nap érvényes.

65. Hosszú távú átlagban a magyar középhegységek magasabb részei hűvösebbek, mint a szomszédos síkságok.

66. Ezáltal gyakran lerövidül az az időszak, amelyben a melegre szoruló növények jól növekedhetnek.

67. A hegyek mentén felemelkedő nedves levegő kitágul és lehűl.

68. A vízgőz ezután felhőcseppekké kondenzálódhat, ami elősegíti a csapadék kialakulását.

69. Az 1991 és 2020 közötti referencia-időszakra vonatkozóan a Magyar Meteorológiai Szolgálat a legszárazabb közép-alföldi területeken körülbelül 500–550 milliméter éves csapadékmennyiséget jelzett.

70. Ezzel szemben a különösen csapadékos hegyvidéki területeken és a délnyugat egyes részein a hosszú távú átlag szerint több mint 800 milliméter csapadék hullik.

71. Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméter felületen.

72. Az, hogy a délnyugat is magas értékeket ér el, rámutat arra, hogy a magassággal önmagában nem lehet teljes mértékben megmagyarázni a jelenséget: ugyanolyan fontos, hogy milyen irányból érkezik a nedves levegő.

73. A hőmérséklet is felforgathatja azt a látszólag egyszerű sorrendet, hogy alul meleg, felül hideg van.

74. Tiszta, szélcsendes éjszakákon a talajközeli légrétegek erősen lehűlnek, és a hideg levegő lefelé áramolhat a völgyekbe.

75. Ott felhalmozódik, így a völgyfenék átmenetileg hidegebb lehet, mint egy magasabban fekvő lejtő.

76. Az ilyen hideglevegő-felhalmozódások jelentőséggel bírnak a fagyérzékeny növénykultúrák számára.

77. Egy lejtő ezért nagyobb tengerszint feletti magassága ellenére is időnként előnyt élvezhet a völggyel szemben.

78. A magassági szintek hasznos keretet nyújtanak, de csak a terepen belüli elhelyezkedés magyarázza meg az egyes állományok helyzetét.

79. Egy mező vagy gyümölcsös esetében nem csak a magassági térképen szereplő szám számít, hanem az is, hogy nyílt lejtőn vagy zárt völgyben fekszik-e.

80. A közepes hegyvidékeken a összefüggő erdők sok helyen meghatározó tájjellegzetességgé válnak.

81. A Bükkben a melegebb, alacsonyabban fekvő lejtőkön gyakran tölgyerdők nőnek, míg a hűvösebb és nedvesebb területeken a bükkfák kedvezőbb feltételeket találnak.

82. Közöttük megfelelő körülmények között tölgy-cserepes bükk erdők jelennek meg.

83. Ezek az átmenetek nem futnak vízszintes vonalakként minden hegy körül.

84. A lejtő iránya, a kőzet és a helyi nedvesség eltolják őket, és az erdőgazdálkodás is megváltoztatta az állományok összetételét.

85. Egy árnyékos lejtőn egy erdőtársulás alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fordulhat elő, mint a napos ellenoldalon.

86. Az erdővel együtt változik a talajon a fény és a nedvesség, valamint a talajon bomló lomb mennyisége és fajtája is.

87. A magassági gradáció így az éghajlaton keresztül hat a növényzetre, a növényzeten keresztül pedig visszahat a talajképződésre.

88. Mindazonáltal a magassági adatból nem lehet egy konkrét talajtípust levezetni.

89. A löszön, egy finom, túlnyomórészt a szél által lerakott anyagon, az alföld egyes részein humuszban gazdag fekete talajok alakulhattak ki.

90. A humusz átalakult szerves anyagból áll, és elősegíti a víz és a tápanyagok tárolását.

91. Ugyanazon magassági szint homokos területei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és a nedves völgyekben a talajvíz befolyásolja a talajképződést.

92. Erdő alatt és erősebb átnedvesedés esetén gyakran barna talajok alakulnak ki, amelyek más anyagáthelyeződéseket mutatnak.

93. Sziklás, meredek lejtőkön a talajréteg vékony maradhat, mert az elhordott anyag gyorsabban veszik el, mint ahogy új talaj keletkezik.

94. A hasznosítás szempontjából ezért a magasság, a lejtés, az alapkőzet és a víz együttesen hatnak.

95. Ez a kölcsönhatás azokat a területeket is meghatározza, ahol az emberek laknak és mozognak.

96. Az alacsony, enyhén lejtő területek bőséges helyet kínálnak településeknek, közlekedési útvonalaknak és mezőgazdasági hasznosításnak.

97. Ennek megfelelően a lakosság nagy része síkságokon, alacsony medencékben és völgyekben él.

98. Az alacsony tengerszint feletti magasság azonban önmagában nem magyarázza a sűrűn lakott tájat, hiszen a munkahelyek, a közlekedési összeköttetések és a városok történelme ugyanolyan döntő jelentőségűek.

99. A hegyvidéken belül az utak és a települések többsége a völgyekben koncentrálódik, míg a meredek lejtők és a magasabb hegygerincek gyakrabban erdős maradnak.

100. A hegyalja különösen kedvező fekvésű lehet, mivel ott találkoznak a hasznosítható lejtők, a síkabb területek és a közlekedési útvonalak.

101. Így például a Gyöngyös melletti szőlővidék egy átmeneti térséghez tartozik, amelynek lehetőségei éppen a különböző magasságú területek szomszédságából fakadnak.

102. Onnan nézve az erdős Mátra egyértelműen kiemelkedik a szántóföldek felett.

103. Az ország egészét ábrázoló térképen azonban ez csupán egy korlátozott mértékű megszakítása az alacsony területeknek: Magyarország domborzata nem lépcsőszerűen helyezkedik el, hanem egyes hegygerincekkel és hegyláncokkal szakítja meg a kiterjedt, alacsony területeket.

(aufklappen)német

1. Zwischen der Ackerebene südlich von Gyöngyös und den bewaldeten Höhen der Mátra verändert sich die Landschaft auf kurzer Strecke grundlegend.

2. Unten liegen ausgedehnte Felder, am Gebirgsfuß ziehen sich Weinlagen über die Hänge, weiter oben schließen sich die Wälder.

3. Die Ebene und das Gebirge gehören demselben Beckenraum an.

4. Trotzdem bieten sie Pflanzen, Wasser und Menschen sehr unterschiedliche Bedingungen.

5. Der Wechsel beginnt nicht erst am Gipfel.

6. Schon die ersten geneigten Flächen verändern, wohin Regenwasser fließt und wie stark die Sonne den Boden erwärmt.

7. Auf diesem Weg lässt sich Ungarns Höhenstaffelung beinahe wie ein aufgeschlagener Landschaftsquerschnitt lesen.

8. Mit Höhenstufen sind Bereiche ähnlicher Höhe über dem Meeresspiegel gemeint, die eine erste Ordnung in das Gelände bringen.

9. Für Ungarn ist die Grenze von 200 Metern besonders aufschlussreich.

10. Nach der Auswertung des ungarischen Nationalatlas liegen rund 82 Prozent der Landesfläche darunter, also etwas mehr als vier Fünftel.

11. Die niedrigen Flächen bilden damit den räumlichen Grundbestand des Landes.

12. Oberhalb davon liegen Hügellandschaften und Gebirgszüge, deren höchste Teile nur wenig über tausend Meter hinausreichen.

13. Als grobe Orientierung lässt sich das Hügelland vielfach zwischen etwa 200 und 500 Metern einordnen.

14. Diese Zahlen markieren jedoch keine durchgehenden Landschaftsgrenzen.

15. Manche Hügel bleiben unter 200 Metern, und manche Teile eines Mittelgebirges erreichen keine 500 Meter.

16. Der Grund dafür liegt in einem Unterschied, den eine reine Höhenkarte leicht verdeckt.

17. Die absolute Höhe beschreibt den Abstand zum Meeresspiegel.

18. Die relative Höhe beschreibt dagegen, wie weit sich ein Rücken oder Gipfel über seine unmittelbare Umgebung erhebt.

19. Eine nur mäßig hoch gelegene Landschaft kann deshalb steile Hänge und tief eingeschnittene Täler besitzen.

20. Umgekehrt kann eine hoch gelegene Fläche über größere Strecken fast eben sein.

21. Relief nennt man die Formen und Höhenunterschiede der Erdoberfläche, nicht allein ihre Lage über dem Meer.

22. Ein Gebirge erkennt man deshalb auch an seiner Gliederung, seinem Gesteinsbau und seinen zusammenhängenden Höhenzügen.

23. Die Große Tiefebene, ungarisch Alföld, nimmt weite Teile des Ostens und Südens ein.

24. Die Kleine Tiefebene, Kisalföld, liegt im Nordwesten und bildet einen weiteren großen Bereich niedrigen Landes.

25. Dazwischen und daneben erstrecken sich Hügel und Mittelgebirge.

26. Westlich der Donau, in Transdanubien, wechseln ausgedehnte Hügellandschaften mit dem Transdanubischen Mittelgebirge.

27. Im Norden zieht sich das Nördliche Mittelgebirge in mehreren Abschnitten am Rand der Großen Tiefebene entlang.

28. Auch im südlichen Transdanubien stehen Gebirgszüge wie der Mecsek aus niedrigerem Gelände heraus.

29. Wer Ungarn von einer Landesgrenze zur anderen durchquert, steigt folglich nicht stetig höher.

30. Auf einen Höhenzug kann wieder ein Becken folgen, auf eine Hügellandschaft erneut eine Ebene.

31. Dieses Muster hängt mit der Entstehung des Pannonischen Beckens zusammen, des geologischen Beckenraums, in dem Ungarn liegt.

32. Bewegungen der Erdkruste schufen abgesunkene Bereiche, während andere Teile relativ höher blieben oder später angehoben wurden.

33. Die Senken nahmen große Mengen an Sedimenten auf, also abgelagertem Material wie Sand, Schluff und Ton.

34. Flüsse führten solches Material aus den umliegenden Gebirgen heran und verteilten es über breite Flächen.

35. Frühere Seen und später auch der Wind trugen zur Ausbildung der Ablagerungsdecken bei.

36. Die höher gelegenen Bereiche wurden zugleich durch Verwitterung und Abtragung umgeformt.

37. Wo widerstandsfähiges Gestein langsamer abgetragen wurde als seine Umgebung, konnten markante Erhebungen erhalten bleiben.

38. Solche durch unterschiedliche Abtragung hervorgehobenen Formen nennt man Härtlinge.

39. Die ungarischen Mittelgebirge sind allerdings nicht einfach die übrig gebliebenen Wurzeln eines einzigen uralten Gebirges.

40. Ihre Gesteine und ihre Entstehungsgeschichten unterscheiden sich erheblich.

41. Im Bükk und in Teilen des Transdanubischen Mittelgebirges spielen Kalkstein und Dolomit eine wichtige Rolle, während die Mátra wesentlich durch vulkanische Gesteine geprägt ist.

42. Auch die Hebung und Zerlegung von Gesteinsblöcken hat zur heutigen Gestalt beigetragen.

43. Manche Hügel bestehen sogar aus vergleichsweise jungen Ablagerungen, in die Bäche ihre Täler eingeschnitten haben.

44. Hohes Gelände muss deshalb weder besonders altes noch besonders hartes Gestein besitzen.

45. Das Bild von Inseln in einem Meer niedriger Flächen beschreibt die Verteilung der Höhen anschaulich, erklärt aber nicht jeden Berg auf dieselbe Weise.

46. Zudem bilden viele dieser „Inseln“ längere, gegliederte Züge statt einzelner freistehender Kegel.

47. In der Tiefebene fallen Höhenunterschiede oft erst auf, wenn man auf das Wasser achtet.

48. Eine flache Senke kann nach Regen länger nass bleiben als ein benachbarter Rücken, obwohl beide auf einer kleinen Karte dieselbe Höhenfarbe tragen.

49. Entscheidend ist hier das Gefälle, also die Abnahme der Höhe entlang einer Strecke.

50. Bei geringem Gefälle fließt Wasser langsam ab, und wo der Boden es schlecht aufnimmt, kann es sich an der Oberfläche sammeln.

51. Höher gelegene Sandflächen können dagegen unter Wassermangel leiden, weil Regen rasch versickert und der Boden wenig davon speichert.

52. Schon innerhalb der niedrigsten Höhenstufe gibt es somit trockene und feuchte Standorte.

53. Auf günstigen Böden ermöglichen die weiten, wenig geneigten Flächen ausgedehnten Ackerbau mit Weizen, Mais und Sonnenblumen.

54. Wo Nässe, Salz im Boden oder andere Einschränkungen die Nutzung erschweren, können Wiesen und Weiden geeigneter sein.

55. Sobald das Gelände hügelig wird, zerfällt diese breite Flächenordnung in kleinere Räume.

56. Rücken, Hänge und Talböden liegen nun dicht nebeneinander, doch sie unterscheiden sich in Wasserhaushalt und Sonneneinstrahlung.

57. Ein nach Süden gerichteter Hang empfängt im Jahresverlauf mehr direkte Sonnenenergie als ein vergleichbarer Nordhang.

58. Er kann sich stärker erwärmen und schneller austrocknen.

59. In geeigneten Lagen begünstigt das den Weinbau, sofern Boden, Niederschlag und das Risiko von Frost ebenfalls passen.

60. Der höhere Standort allein macht eine Weinlage also noch nicht gut.

61. Zwischen Äckern, Weinbergen, Wiesen und Waldstücken entsteht vielerorts ein wechselndes Nutzungsmuster.

62. Zugleich werden die Hänge empfindlicher gegen Bodenerosion, den Abtransport von Boden durch Wasser oder Wind.

63. Fließt Regen über ungeschützte geneigte Erde, kann er feine Teilchen hangabwärts tragen und gerade den oberen Hang an fruchtbarem Boden verarmen lassen.

64. Mit zunehmender Höhe verändert sich auch die Luft, doch dieser Zusammenhang ist kein starres Gesetz für jeden Tag.

65. Im längerfristigen Mittel sind die höheren Teile der ungarischen Mittelgebirge kühler als die benachbarten Tiefebenen.

66. Dadurch verkürzt sich häufig die Zeit, in der wärmebedürftige Pflanzen gut wachsen können.

67. Feuchte Luft, die an einem Gebirge aufsteigen muss, dehnt sich aus und kühlt ab.

68. Wasserdampf kann dann zu Wolkentröpfchen kondensieren, wodurch Niederschlag begünstigt wird.

69. Für den Bezugszeitraum 1991 bis 2020 weist der ungarische Wetterdienst in den trockensten zentralen Tieflandgebieten ungefähr 500 bis 550 Millimeter Jahresniederschlag aus.

70. Besonders niederschlagsreiche Gebirgslagen und Teile des Südwestens erhalten im langjährigen Mittel dagegen mehr als 800 Millimeter.

71. Ein Millimeter Niederschlag entspricht einem Liter Wasser auf einem Quadratmeter Fläche.

72. Dass auch der Südwesten hohe Werte erreicht, zeigt die Grenze einer Erklärung allein durch die Höhe: Ebenso wichtig ist, aus welcher Richtung feuchte Luft herangeführt wird.

73. Auch die Temperatur kann die vermeintlich einfache Reihenfolge von warm unten und kalt oben umkehren.

74. In klaren, windarmen Nächten kühlen bodennahe Luftschichten stark aus, und kalte Luft kann hangabwärts in Senken strömen.

75. Dort sammelt sie sich, sodass ein Talboden vorübergehend kälter sein kann als ein höher gelegener Hang.

76. Solche Kaltluftansammlungen sind für frostempfindliche Kulturen bedeutsam.

77. Ein Hang kann deshalb trotz seiner größeren Höhe zeitweise einen Vorteil gegenüber dem Tal besitzen.

78. Höhenstufen liefern einen brauchbaren Rahmen, aber erst die Lage im Gelände erklärt den einzelnen Standort.

79. Für ein Feld oder einen Obstgarten zählt nicht nur die Zahl auf der Höhenkarte, sondern auch, ob es auf einem offenen Hang oder in einer geschlossenen Mulde liegt.

80. In den Mittelgebirgen werden zusammenhängende Wälder vielerorts zu einem bestimmenden Landschaftsmerkmal.

81. Im Bükk wachsen an wärmeren, tieferen Hängen häufig Eichenwälder, während kühlere und feuchtere Bereiche Buchen begünstigen.

82. Dazwischen treten unter passenden Bedingungen Eichen-Hainbuchen-Wälder auf.

83. Diese Übergänge verlaufen nicht wie waagerechte Linien um jeden Berg.

84. Hangrichtung, Gestein und lokale Feuchte verschieben sie, und auch die Forstwirtschaft hat die Zusammensetzung der Bestände verändert.

85. An einem schattigen Hang kann eine Waldgesellschaft tiefer vorkommen als auf der sonnigen Gegenseite.

86. Mit dem Wald ändern sich Licht und Feuchtigkeit am Boden ebenso wie die Menge und Art des Laubs, das dort verrottet.

87. Die Höhenstaffelung wirkt somit über das Klima auf die Vegetation und über die Vegetation zurück auf die Bodenbildung.

88. Dennoch lässt sich aus einer Höhenangabe keine bestimmte Bodenart ablesen.

89. Auf Löss, einem feinen, überwiegend vom Wind abgelagerten Material, konnten sich in Teilen der Tiefebenen humusreiche Schwarzerden entwickeln.

90. Humus besteht aus umgewandeltem organischem Material und unterstützt die Speicherung von Wasser und Nährstoffen.

91. Sandige Flächen derselben Höhenstufe besitzen andere Eigenschaften, und in feuchten Senken beeinflusst das Grundwasser die Bodenbildung.

92. Unter Wald und bei stärkerer Durchfeuchtung entstehen vielfach braune Böden mit anderen Stoffverlagerungen.

93. Auf felsigen, steilen Hängen kann die Bodendecke dünn bleiben, weil abgetragenes Material schneller verloren geht, als neuer Boden entsteht.

94. Für die Nutzung wirken daher Höhe, Neigung, Ausgangsgestein und Wasser gemeinsam.

95. Diese Verbindung prägt auch die Räume, in denen Menschen wohnen und sich bewegen.

96. Niedrige, wenig geneigte Flächen bieten viel Platz für Siedlungen, Verkehrswege und landwirtschaftliche Nutzung.

97. Ein großer Teil der Bevölkerung lebt entsprechend in den Ebenen, in niedrigen Becken und in Talräumen.

98. Die geringe Höhe allein erklärt jedoch keine dicht besiedelte Landschaft, denn Arbeitsplätze, Verkehrsverbindungen und die Geschichte der Städte sind ebenso entscheidend.

99. Innerhalb der Gebirge bündeln sich Straßen und viele Siedlungen in den Tälern, während steile Hänge und höhere Rücken häufiger bewaldet bleiben.

100. Der Gebirgsfuß kann besonders günstig liegen, weil dort nutzbare Hanglagen, ebenere Flächen und Verkehrswege zusammentreffen.

101. So gehört die Weinlandschaft bei Gyöngyös zu einem Übergangsraum, dessen Möglichkeiten gerade aus der Nachbarschaft verschiedener Höhen entstehen.

102. Von dort aus erscheint die bewaldete Mátra als deutliche Erhebung über dem Ackerland.

103. Auf der Karte des ganzen Landes bleibt sie dennoch eine begrenzte Unterbrechung der niedrigen Flächen: Ungarns Höhen ordnen sich nicht zu einer Treppe, sondern unterbrechen die weiten niedrigen Flächen mit einzelnen Rücken und Gebirgszügen.