2. Aljzat és domborzat: Hogyan alakult ki Magyarország – Untergrund und Relief: Wie Ungarn entstand

1. A Nagyalföld alatt, Magyarország délkeleti részén helyenként öt-hét kilométer vastagságú üledékrétegek fekszenek a régebbi kőzetalapzat felett.

2. Egy fúrásnak ott olyan távolságot kellene megtennie, amely hosszabb, mint sok szomszédos falu közötti út, mielőtt elérné a medence alapját.

3. A felszín ebből a mélységből keveset árul el.

4. A szántóföldek, a folyóparti síkságok és a települések olyan talajon fekszenek, amelynek magasságkülönbségei eltűntek a homok, az iszap és az agyag alatt.

5. Az iszap a durvább homok és a még finomabb agyag közötti finom ásványi szemcséket jelenti.

6. A nagy síkság ezért nem egy lapos medence feltárt talaja, hanem egy hatalmas feltöltés felszíne.

7. A tengerszint feletti csekély magassága és geológiai alapjának mélysége két különböző dolgot ír le.

8. Még egy olyan táj is, ahol kevés a látható magasságkülönbség, mozgalmas keletkezési történettel rendelkezhet.

9. A domborzat, vagyis a földfelszín alakja a magasságaival és mélységeivel, mindig csak e történet jelenlegi állapotát mutatja.

10. Magyarország síkságai alatt süllyedt kőtömbök fekszenek, míg az aljzat más részei dombokként és közepes hegyvidékekként emelkednek ki.

11. Közöttük a folyók és időnként nagy víztestek olyan anyagot rakódtak le, amely más tájak eróziójából származik.

12. Egyes helyeken a vulkanizmus új kőzeteket hozott létre.

13. A mai felszín ezeknek a folyamatoknak az együttes hatására alakult ki, nem pedig egyetlen mozgás eredményeként.

14. Aki csak egy szántó magasságát méri, az ezért még keveset tud meg arról, hogy miért éppen ott terül el egy síkság.

15. A tágabb geológiai keret a Pannon-medence, amelynek központi részét Magyarország foglalja el.

16. Ez a medence túlnyúlik az országhatárokon, és az Alpok, a Kárpátok és a Dinarid-hegység veszi körül.

17. Nem egyenletesen kialakult tálról van szó.

18. Aljzata különböző mélységű részmedencékből és azok között elhelyezkedő dombokból áll, amelyek sok helyen teljesen el vannak rejtve a fiatalabb üledékek alatt.

19. A tál képe segít megérteni az anyagok felhalmozódását, de nem megfelelő, ha sima, mozdulatlan aljzatot feltételez.

20. Ahogy a kitöltődés haladt előre, úgy változott az a tér is, amely befogadni tudta azt.

21. A medence kialakulása körülbelül húszmillió évvel ezelőtt kezdődött, a Föld történetének egy olyan szakaszában, amelyet a geológusok miocénnek neveznek.

22. Egy millió év ezer, egyenként ezer évből álló időtartamot foglal magában; még egy nagyon lassú mozgás is jelentős elmozdulássá halmozódhat fel ilyen időtartamok alatt.

23. A Föld külső szilárd rétege lemezekre oszlik, amelyek egymáshoz képest mozognak.

24. Ehhez a réteghez tartozik a földkéreg és az alatta fekvő földköpeny legfelső szilárd része.

25. Ahol a lemezek ütköznek, a kőzetrétegek összetolódhatnak, és hegyvidékek alakulhatnak ki.

26. Az Alpok és a Kárpátok térségében azonban a magas hegyvonulatok kialakulása egy olyan fejlődési folyamat részét képezte, amelynek során a belső rétegek egyes részei egyidejűleg tágultak.

27. A peremvidéken történő összenyomódás és a mögötte zajló szétnyúlás nem zárják ki egymást, mivel az érintett kéregtömbök oldalirányban elmozdulhatnak és elfordulhatnak.

28. Magyarország esetében ez a tágulás volt döntő jelentőségű.

29. A kőzet szilárd, de a törésvonalak mentén egymáshoz képest elmozdulhat, és a mélységben uralkodó körülmények között hosszú idő alatt lassan alakját is megváltoztathatja.

30. Amikor az aljzat szétnyílt, a felső kéreg darabokra tört, amelyek közül néhány a szomszédos részekhez képest lesüllyedt.

31. Az ilyen elmozdulási felületeket vetőnek nevezik.

32. Ugyanakkor a kéreg összességében vékonyabbá vált.

33. Mivel a vékonyabb kontinentális kéreg kevesebb felhajtóerőt fejt ki a sűrűbb földköpenyhez képest, ez a vékonyodás elősegíti a felszín mélyebb elhelyezkedését.

34. Később a korábban felmelegedett aljzat lehűlése hozzájárult a további süllyedéshez.

35. A folyamatokat kiváltó részleteket továbbra is kutatják, de a nyújtódás és az egyenetlen süllyedés fúrások és geofizikai vizsgálatok révén jól dokumentált.

36. Ezáltal hely szabadult fel az üledékek számára.

37. A víz, a fagy és a kémiai mállás lebontotta a környező magaslatok kőzeteit, míg a folyóvíz a feloldódott és szilárd anyagok egy részét elszállította.

38. Az anyagok elhordását és áthelyeződését eróziónak nevezzük.

39. Egy süllyedő medencében a folyók letették rakományukat, amint szállítóerejük gyengült.

40. A durvább szemcsék megfelelő áramlási körülmények között hamarabb leülepedtek, a finomabbakat viszont tovább szállította az áramlás.

41. Az ilyen folyamatokból származó lerakódásokat üledékeknek nevezzük.

42. Eredetük Magyarország mélyét olyan tájakkal köti össze, amelyek messze a mai határain kívül fekszenek.

43. A feltöltődést korántsem csak a szárazföldön folyó folyók okozták.

44. A medence kialakulása során eleinte tengervíz hatolt be a régió egyes részeibe.

45. Később, a szomszédos tengeri területektől való elválasztódás után kialakult a nagy Pannóniai-tó.

46. Ez időnként enyhén sós volt, és a medence nagy részét elfoglalta.

47. Partjain a folyók anyagot rakódtak le, és deltákat alakítottak ki, azaz elágazó torkolati területeket, amelyek a saját rakományuk lerakódása révén növekednek.

48. Miközben ezek a delták a tóba nyúltak, a finomabb részecskék a mélyebb vízterületekre is eljutottak.

49. Így ugyanazon a helyen egymás után rakódhattak le egy mélyebb tó, egy partközeli terület, végül pedig egy folyóvölgy üledékei.

50. A süllyedés és a feltöltődés hosszú ideig párhuzamosan zajlott.

51. Ha egy részmedence gyorsabban süllyedt, mint ahogy az anyag beérkezett, ott eleinte mélyebb víz maradhatott fenn.

52. Ha viszont az anyagbeáramlás volt túlsúlyban, a sekély part menti területek előrenyomultak, és kiszorították a nyílt vízfelületeket.

53. Ezen felül a régebbi üledékeket a fiatalabb rétegek súlya alatt összenyomták, így azok vastagsága csökkent, és további üledékraktár jött létre.

54. A vastagság itt egy kőzet- vagy üledékcsomag vastagságát jelenti.

55. A kilométer vastagságú feltöltődés ezért nem bizonyítja, hogy ugyanazon a helyen valaha ugyanolyan mély tó feküdt volna.

56. Ez az üledékképződés és a talaj folyamatos mozgásának összesített eredménye.

57. A síkság bizonyos értelemben olyan talajon nőtt ki, amely folyamatosan lefelé húzódott el előle.

58. Ahogy a folyami tájak egyre inkább felváltották a nyílt víztesteket, a feltöltődés más körülmények között folytatódott.

59. A folyók változtatták medrük irányát, új partterületeket halmoztak fel, és az áradások során finom anyagot hagytak hátra.

60. Ezáltal az üledékeket nagyobb területeken osztották szét, ahelyett, hogy csupán egyetlen keskeny sávot építettek volna fel.

61. Később a szél is szállította az anyagot, helyenként dűnéket alakított ki, vagy finom port rakódott le.

62. Egy síkság ezért tartalmazhat homokgerinceket, lapos mélyedéseket és régi folyómedreket, bár távolról szinte vízszintesnek tűnik.

63. A víz számára elegendőek a kis magasságkülönbségek ahhoz, hogy bizonyos útvonalakat részesítsen előnyben, más területeket pedig kihagyjon.

64. A feltűnő sík jelleg egy nagy kiterjedésű eredmény, nem pedig egy geometriailag tökéletes felület.

65. Az, hogy éppen ebben a medencés tájban hegyek emelkednek, nem jelent ellentmondást.

66. Nem minden kőtömb süllyedt le egyformán mélyre, és néhányat később ismét megemelt a föld.

67. Ahol az üledékréteg lekopott, a régebbi kőzetek ismét a felszínre kerültek.

68. A Duna nyugati oldalán fekvő Bakonyban és az északi Bükkben többek között a mészkövek jellemzik a tájat, amelyek jóval a mai medence kialakulása előtt keletkeztek.

69. A mészkő korábbi tengerek üledékeiből is származhat; egy mai hegy ezért nem feltétlenül olyan kőzetből áll, amely már hegyként alakult ki.

70. Az anyag korát és a domborzati forma korát külön kell vizsgálni.

71. A mai közepes magasságú hegyvidékek tehát nem egyszerűen egy egyetlen ősi hegység változatlanul megmaradt maradványai.

72. A kőzet ellenállóképessége is befolyásolja, hogy mely formák maradnak fenn.

73. Egy tömör kőzetmasszívum hasonló körülmények között gyakran lassabban erodálódik, mint a környezetében található laza üledékek.

74. Mindazonáltal a keménység önmagában nem elegendő egy hegy keletkezésének magyarázatához, mivel a felemelkedés, a hasadások és a víz hatása megváltoztatja az eredményt.

75. A mészkő például szilárdsága ellenére is feloldódik enyhén savas vízben.

76. Emiatt eróziójának egy része a föld alatt zajlik.

77. Amikor régebbi kőzetek ma szigetszerűen emelkednek ki a fiatalabb tájakból, ez egyaránt tükrözi mozgásuk történetét és az erózióra adott eltérő reakciójukat.

78. A síkság és a magaslatok nem elkülönült világok, hanem ugyanazon a feltáródási, eróziós és üledékképződési rendszer részei.

79. A süllyedő és feltöltődő medencéhez időnként további kőzetforrások is csatlakoztak.

80. A földkéreg és a felső földköpeny átalakulása elősegítette a magma, azaz a mélyben megolvadt kőzet kialakulását és felemelkedését.

81. Amikor a magma a felszínre jutott, láva keletkezett, robbanásszerű kitörések esetén pedig kivetett kőzetdarabok és hamu is.

82. Az észak-magyarországi Mátra nagy részben miocén kori vulkáni kőzetekből áll.

83. Erdős gerincei ma egy olyan hegyvidéket alkotnak, amelyet a kitörések befejezése után megemelt, felaprózott és lekopasztott a természet.

84. Egy ilyen gerinc ezért nem tekinthető az eredeti vulkáni kúp megbízhatóan megőrzött másának.

85. A vulkanizmus hozta létre az anyagot és a domborzatokat, míg a későbbi folyamatok döntötték el, hogy ezek mely részei maradnak láthatóak.

86. A Balaton északi partján fekvő Badacsonyn ez az összefüggés különösen jól felismerhető.

87. Ott ellenálló bazaltkőzet borítja a Pannóniai-tó korából származó lágyabb üledékeket.

88. A bazalt egy vulkáni kőzet, amely megszilárdult lávából keletkezik.

89. Míg a környező területeket erőteljesebben erodálta az idő, a bazaltréteg megvédte az alatta fekvő rétegek egy részét.

90. A hegy tehát mai alakját nem csupán a vulkáni eredetnek köszönheti, hanem a környező területekről eltűnt anyagnak is.

91. Magyarul az ilyen dombokat „tanúhegyeknek” nevezik.

92. Ezek tanúskodnak arról, hogy a korábbi felszín másképp nézett ki, és hogy helyenként többet őrzött meg belőle, mint a szomszédos területek.

93. A kiterjedés története ott is hatással van, ahol vulkáni kőzetek nem láthatók.

94. A medence nagy részének alatt a földkéreg és a szilárd felső földköpeny elvékonyodott, és viszonylag sok hő áramlik felfelé a mélyből.

95. Ezért a víz a megfelelő mélységű kőzetrétegekben erősen felmelegedhet.

96. Az, hogy kitermelhető-e, attól is függ, hogy ezek a rétegek mennyire áteresztőek, és hogyan áramlik utána a víz.

97. A termálfúrás tehát a geológiai felépítés, a hő és a vízmozgás közötti kapcsolatot tárja fel.

98. Ez nem bizonyítja, hogy az adott hely alatt aktív vulkán található.

99. A talaj hője és a korábbi kitörések látható nyomai ugyan egy közös regionális történelem részét képezik, de nem ugyanaz a jelenség.

100. Ebből a történelemből nem következik semmiféle különös nyugtalanság a jelen pillanatban.

101. Magyarország földrengés-aktivitása regionális összehasonlításban mérsékeltnek számít, bár a felszín alatt továbbra is feszültségek épülnek fel, és alkalmanként felszabadulnak.

102. A lassú emelkedések és süllyedések azonban hosszú időtávon tovább változtathatják a hegyvidékek és a síkságok arányát.

103. Egy folyó esetében a felszín lejtése a meghatározó, míg egy fúrás feltárja a rétegek rejtett elrendezését.

104. Mindkettő ugyanazt a tájat vizsgálja különböző irányokból.

105. Az alföld nyugodt horizontja ezért sem az alapzatának képe, sem pedig egy eseménytelen múlt bizonyítéka.

106. Alatta egy mozgalmas medence kitöltése fekszik, és ennek a kitöltésnek minden egyes métere magyarázza a felszínen látható nyugalom egy-egy darabját.

1. Unter der Großen Tiefebene im Südosten Ungarns liegen stellenweise fünf bis sieben Kilometer mächtige Ablagerungen über dem älteren Gesteinsuntergrund.

2. Eine Bohrung müsste dort eine Strecke zurücklegen, die länger ist als viele Wege zwischen benachbarten Dörfern, bevor sie das Fundament des Beckens erreicht.

3. Von dieser Tiefe verrät die Oberfläche wenig.

4. Äcker, Flussauen und Siedlungen liegen über einem Untergrund, dessen Höhenunterschiede unter Sand, Schluff und Ton verschwunden sind.

5. Schluff bezeichnet feine mineralische Körner zwischen gröberem Sand und noch feinerem Ton.

6. Die große Ebene ist deshalb kein freigelegter Boden einer flachen Mulde, sondern die Oberfläche einer gewaltigen Füllung.

7. Ihre geringe Höhe über dem Meer und die Tiefe ihres geologischen Fundaments beschreiben zwei verschiedene Dinge.

8. Auch eine Landschaft mit wenigen sichtbaren Höhenunterschieden kann eine bewegte Entstehungsgeschichte haben.

9. Das Relief, also die Gestalt der Erdoberfläche mit ihren Höhen und Tiefen, zeigt immer nur den gegenwärtigen Stand dieser Geschichte.

10. Unter Ungarns Ebenen liegen abgesunkene Gesteinsblöcke, während andere Teile des Untergrunds als Hügel und Mittelgebirge hervortreten.

11. Dazwischen haben Flüsse und zeitweise große Gewässer Material abgelagert, das aus der Abtragung anderer Landschaften stammt.

12. An einigen Stellen fügte Vulkanismus neues Gestein hinzu.

13. Die heutige Oberfläche entstand aus dem Zusammenwirken dieser Vorgänge, nicht aus einer einzigen Bewegung.

14. Wer nur die Höhe eines Ackers misst, erfährt daher noch wenig darüber, warum gerade dort eine Ebene liegt.

15. Der größere geologische Rahmen ist das Pannonische Becken, dessen zentralen Bereich Ungarn einnimmt.

16. Dieses Becken reicht über die Staatsgrenzen hinaus und wird von Alpen, Karpaten und Dinariden umgeben.

17. Es ist keine gleichmäßig geformte Schüssel.

18. Sein Untergrund besteht aus unterschiedlich tief liegenden Teilbecken und dazwischenliegenden Schwellen, die vielerorts vollständig unter jüngeren Ablagerungen verborgen sind.

19. Die Vorstellung einer Schüssel hilft, das Sammeln von Material zu verstehen, versagt aber, sobald sie einen glatten, unbeweglichen Boden nahelegt.

20. Während sich die Füllung aufbaute, veränderte sich auch der Raum, der sie aufnehmen konnte.

21. Die Bildung des Beckens setzte vor ungefähr zwanzig Millionen Jahren ein, in einem Abschnitt der Erdgeschichte, den Geologen Miozän nennen.

22. Eine Million Jahre umfasst tausend Zeitspannen von jeweils tausend Jahren; selbst eine sehr langsame Bewegung kann sich über solche Zeiträume zu einer erheblichen Verschiebung summieren.

23. Der äußere feste Bereich der Erde ist in Platten gegliedert, die sich gegeneinander bewegen.

24. Zu diesem Bereich gehören die Erdkruste und der oberste feste Teil des darunterliegenden Erdmantels.

25. Wo Platten zusammenstoßen, können Gesteinspakete zusammengeschoben und Gebirge aufgebaut werden.

26. Im Raum der Alpen und Karpaten gehörte die Entstehung hoher Gebirgsränder jedoch zu einer Entwicklung, bei der sich Teile des Inneren gleichzeitig ausdehnten.

27. Zusammenschieben am Rand und Auseinanderziehen dahinter schließen einander nicht aus, weil sich die beteiligten Krustenblöcke seitlich verlagern und drehen können.

28. Für Ungarn war diese Dehnung entscheidend.

29. Gestein ist fest, kann aber entlang von Brüchen gegeneinander verschoben werden und unter den Bedingungen der Tiefe über lange Zeiträume auch langsam seine Form verändern.

30. Als sich der Untergrund auseinanderzog, zerbrach die obere Kruste in Schollen, von denen einige gegenüber ihren Nachbarn absanken.

31. Solche Verschiebungsflächen heißen Verwerfungen.

32. Zugleich wurde die Kruste insgesamt dünner.

33. Weil eine dünnere kontinentale Kruste weniger Auftrieb gegenüber dem dichteren Erdmantel besitzt, begünstigt diese Ausdünnung eine tiefere Lage ihrer Oberfläche.

34. Später trug die Abkühlung des zuvor erwärmten Untergrunds zu weiterer Absenkung bei.

35. Die Einzelheiten der antreibenden Vorgänge werden weiterhin erforscht, doch die Dehnung und die ungleichmäßige Absenkung sind durch Bohrungen und geophysikalische Untersuchungen gut belegt.

36. Damit entstand Platz für Ablagerungen.

37. Wasser, Frost und chemische Verwitterung zerlegten Gesteine in den umliegenden Höhen, während fließendes Wasser einen Teil des gelösten und festen Materials abtransportierte.

38. Die Abtragung und Verlagerung von Material nennt man Erosion.

39. In einem sinkenden Becken konnten Flüsse ihre Fracht abgeben, sobald ihre Transportkraft nachließ.

40. Gröbere Körner blieben unter entsprechenden Strömungsbedingungen früher liegen, feinere konnten weitergetragen werden.

41. Ablagerungen aus solchen Vorgängen heißen Sedimente.

42. Ihre Herkunft verbindet die Tiefe Ungarns mit Landschaften, die weit außerhalb seiner heutigen Grenzen liegen.

43. Die Füllung wurde keineswegs nur von Flüssen auf trockenem Land aufgeschüttet.

44. Während der Beckenentwicklung drangen zunächst Meeresgewässer in Teile der Region ein.

45. Später entstand nach der Abtrennung von den benachbarten Meeresräumen der große Pannonische See.

46. Er war zeitweise leicht salzhaltig und nahm weite Teile des Beckens ein.

47. An seinen Ufern lagerten Flüsse Material ab und bauten Deltas auf, also verzweigte Mündungsgebiete, die durch die Ablagerung ihrer eigenen Fracht wachsen.

48. Während sich diese Deltas in den See vorschoben, gelangten feinere Teilchen auch in tiefere Wasserbereiche.

49. So konnten sich am selben Ort nacheinander Ablagerungen eines tieferen Sees, eines ufernahen Gebietes und schließlich einer Flussebene übereinanderlegen.

50. Absenkung und Auffüllung liefen über lange Zeit nebeneinander her.

51. Sank ein Teilbecken schneller, als Material eintraf, konnte dort zunächst tieferes Wasser bestehen bleiben.

52. Überwog dagegen die Zufuhr, rückten die flachen Ufergebiete vor und verdrängten die offenen Wasserflächen.

53. Zusätzlich wurden ältere Sedimente unter dem Gewicht jüngerer Schichten zusammengedrückt, sodass ihre Mächtigkeit abnahm und weiterer Ablagerungsraum entstand.

54. Mächtigkeit bedeutet hier die Dicke eines Gesteins- oder Sedimentpakets.

55. Die kilometerdicke Füllung beweist deshalb nicht, dass an derselben Stelle einmal ein ebenso tiefer See gelegen hat.

56. Sie ist das aufsummierte Ergebnis von Ablagerung und fortgesetzter Bewegung des Untergrunds.

57. Die Ebene wuchs gewissermaßen auf einem Boden, der ihr immer wieder nach unten auswich.

58. Als Flusslandschaften zunehmend die offenen Wasserflächen ersetzten, setzte sich die Auffüllung unter anderen Bedingungen fort.

59. Flüsse wechselten ihre Läufe, schütteten neue Uferbereiche auf und ließen bei Überschwemmungen feines Material zurück.

60. Dadurch verteilten sie Sedimente über größere Flächen, statt nur einen einzigen schmalen Streifen aufzubauen.

61. Wind verfrachtete später ebenfalls Material und formte örtlich Dünen oder lagerte feinen Staub ab.

62. Eine Ebene kann deshalb Sandrücken, flache Mulden und alte Flussrinnen enthalten, obwohl sie aus der Ferne fast waagerecht erscheint.

63. Für Wasser reichen geringe Höhenunterschiede, um bestimmte Wege zu bevorzugen und andere Flächen auszusparen.

64. Die auffällige Flachheit ist ein großräumiges Ergebnis, keine geometrisch vollkommene Fläche.

65. Dass ausgerechnet in dieser Beckenlandschaft Gebirge stehen, ist kein Widerspruch.

66. Nicht alle Gesteinsblöcke sanken gleich tief ab, und manche wurden später wieder angehoben.

67. Wo ihre Sedimentdecke abgetragen wurde, kamen ältere Gesteine erneut an die Oberfläche.

68. Im Bakony westlich der Donau und im Bükk im Norden prägen unter anderem Kalksteine die Landschaft, die lange vor der Ausbildung des heutigen Beckens entstanden.

69. Kalkstein kann aus Ablagerungen früherer Meere hervorgehen; ein heutiger Berg besteht daher nicht zwangsläufig aus Gestein, das schon als Berg gebildet wurde.

70. Das Alter des Materials und das Alter einer Geländeform müssen getrennt betrachtet werden.

71. Die heutigen Mittelgebirge sind folglich nicht einfach unverändert stehen gebliebene Reste eines einzigen uralten Gebirges.

72. Auch die Widerstandsfähigkeit eines Gesteins beeinflusst, welche Formen erhalten bleiben.

73. Ein kompakter Gesteinskörper wird unter vergleichbaren Bedingungen oft langsamer abgetragen als lockere Ablagerungen in seiner Umgebung.

74. Dennoch genügt Härte allein nicht zur Erklärung eines Berges, denn Hebung, Klüfte und die Arbeit des Wassers verändern das Ergebnis.

75. Kalkstein etwa kann trotz seiner Festigkeit von schwach saurem Wasser gelöst werden.

76. Ein Teil seiner Abtragung erfolgt deshalb unterirdisch.

77. Wenn ältere Gesteine heute inselartig aus jüngeren Landschaften hervortreten, zeigt sich darin sowohl ihre Bewegungsgeschichte als auch ihre unterschiedliche Reaktion auf Verwitterung.

78. Die Ebene und die Höhen sind keine getrennten Welten, sondern Teile desselben Systems von Freilegen, Abtragen und Ablagern.

79. Zum sinkenden und sich füllenden Becken kam zeitweise eine weitere Quelle von Gestein hinzu.

80. Die Umgestaltung der Kruste und des oberen Erdmantels begünstigte die Bildung und den Aufstieg von Magma, also geschmolzenem Gestein in der Tiefe.

81. Gelangte es an die Oberfläche, entstanden Lava und bei explosiven Ausbrüchen auch ausgeworfene Gesteinsfragmente und Asche.

82. Die Mátra im Norden Ungarns besteht zu großen Teilen aus vulkanischen Gesteinen des Miozäns.

83. Ihre bewaldeten Rücken zeigen heute ein Gebirge, das nach dem Ende der Ausbrüche angehoben, zerschnitten und abgetragen wurde.

84. Ein solcher Rücken ist daher kein zuverlässig erhaltenes Abbild eines ursprünglichen Vulkankegels.

85. Vulkanismus schuf Material und Erhebungen, während spätere Prozesse darüber entschieden, welche Teile davon sichtbar blieben.

86. Am Badacsony am Nordufer des Balaton, des Plattensees, lässt sich dieses Zusammenspiel besonders deutlich erkennen.

87. Dort überdeckt widerstandsfähiges Basaltgestein weichere Ablagerungen aus der Zeit des Pannonischen Sees.

88. Basalt ist ein vulkanisches Gestein, das aus erstarrter Lava entsteht.

89. Während die Umgebung stärker abgetragen wurde, schützte die Basaltdecke einen Teil der darunterliegenden Schichten.

90. Der Berg verdankt seine heutige Gestalt somit nicht allein dem Aufbau durch einen Vulkan, sondern auch dem Verlust von Material ringsum.

91. Im Ungarischen heißen solche Erhebungen „tanúhegyek“, auf Deutsch „Zeugenberge“.

92. Sie bezeugen, dass die frühere Geländeoberfläche anders verlief und dass von ihr örtlich mehr erhalten blieb als in der Nachbarschaft.

93. Die Dehnungsgeschichte wirkt auch dort nach, wo keine vulkanischen Felsen zu sehen sind.

94. Unter großen Teilen des Beckens sind Erdkruste und fester oberer Erdmantel ausgedünnt, und vergleichsweise viel Wärme strömt aus der Tiefe nach oben.

95. Deshalb kann Wasser in geeigneten tiefen Gesteinsschichten stark erwärmt werden.

96. Ob es sich fördern lässt, hängt zusätzlich davon ab, wie durchlässig diese Schichten sind und wie das Wasser nachströmt.

97. Eine Thermalbohrung erschließt also eine Verbindung von geologischem Bau, Wärme und Wasserbewegung.

98. Sie ist kein Beweis dafür, dass unter dem betreffenden Ort ein aktiver Vulkan liegt.

99. Die Wärme des Untergrunds und die sichtbaren Spuren früherer Ausbrüche gehören zu einer gemeinsamen regionalen Geschichte, sind aber nicht dasselbe Phänomen.

100. Aus dieser Geschichte folgt auch keine besondere Unruhe jedes heutigen Augenblicks.

101. Die Erdbebenaktivität Ungarns gilt im regionalen Vergleich als mäßig, obwohl sich im Untergrund weiterhin Spannungen aufbauen und gelegentlich lösen.

102. Langsame Hebungen und Senkungen können das Verhältnis von Gebirgen und Ebenen dennoch über lange Zeiträume weiter verändern.

103. Für einen Fluss zählt dabei die Neigung der Oberfläche, während eine Bohrung die verborgene Anordnung der Schichten erschließt.

104. Beide untersuchen dieselbe Landschaft aus verschiedenen Richtungen.

105. Der ruhige Horizont der Tiefebene ist deshalb weder ein Bild ihres Fundaments noch ein Beweis für eine ereignislose Vergangenheit.

106. Unter ihm liegt die Füllung eines bewegten Beckens, und jeder Meter dieser Füllung erklärt ein Stück der Ruhe, die oben zu sehen ist.