3.2.4 A Dél-Tornádói-hegység (Mecsek és Villány) – Das südtransdanubische Bergland (Mecsek und Villány)

1. A Nagyharsány melletti Szársomlyón a magyar őszirózsa már tél közepén is virágozhat.

2. Ez a kis növény, amelynek tudományos neve Colchicum hungaricum, itt általában december vége és február közepe között nyitja ki virágait.

3. Magyarországon ez a természetes előfordulás a hegyre korlátozódik.

4. Nem egy meleg tengerparton, hanem a szárazföld belsejében, a horvát határ közelében található.

5. Ugyanazon hegy másik oldalán már más életkörülmények uralkodnak.

6. Míg a déli lejtőn nyílt sziklahézagok terülnek el, az északi oldalon tölgyek, gyertyánok és ezüsthársak alkotta erdő található.

7. E két oldal között rejlik a dél-dunai hegyvidék egyik meghatározó jellemzője: a kis térbeli különbségek nagy ökológiai következményekkel járhatnak.

8. A Mecsek és a Villány-hegység Dél-Duna-vidék déli részén, azaz a Duna nyugati oldalán fekvő magyar területen emelkedik.

9. Mindkettő Baranya megyében található, amely egy dél-magyarországi közigazgatási terület.

10. A Mecsek Pécstől északra egy kiterjedt, túlnyomórészt erdős hegyvidéket alkot, gerincekkel, bevágott völgyekkel és számos forrással.

11. Legmagasabb csúcsa, a Zengő, körülbelül 682 méterrel emelkedik a tengerszint felett.

12. Tovább dél felé, Siklós és Villány közelében egy lényegesen alacsonyabb hegylánc húzódik nagyjából nyugatról kelet felé.

13. Ennek legmagasabb hegye a körülbelül 442 méter magas Szársomlyó, amely jelentősen kiemelkedik a laposabb előteréből.

14. A két hegyvidék nem alkot összefüggő láncot, hanem különálló domborulatokként jelenik meg a dombokból, medencékből és síkságokból álló tájban.

15. Magasságuk nem elegendő ahhoz, hogy magashegyi éghajlatot teremtsen, de ahhoz igen, hogy szűk területen belül éghajlati zónákat alakítson ki.

16. A déli peremvidéken a Magyarországon belüli viszonylag déli fekvés és a meleg légáramlatok hatása ötvöződik a helyileg kedvező lejtőformákkal.

17. Ugyanakkor a régió továbbra is elérhető a kontinentális hideg levegő és a nyugati irányból érkező nedvesebb levegő számára.

18. A „szubmediterrán” megnevezés ezért itt mediterrán hatást jelöl, nem pedig a Földközi-tengeri térség teljes éghajlatát.

19. Különösen bizonyos meleg helyszínekre és növényviláguk egyes részeire vonatkozik.

20. A hó, a fagy és az erős téli hideghullámok ezzel teljes mértékben összeegyeztethetők.

21. Aki az egész hegyvidéket hőszigetnek nevezi, annak tehát különbséget kell tennie a napos peremterületei, a magasabb hegygerincek és a hűvös völgyek között.

22. Az egyes lejtők esetében elsősorban a kitettség, azaz a felület irányultsága a meghatározó.

23. Az északi féltekén délben a Nap déli irányban áll, így egy kedvezően lejtő déli lejtő meredekebb szögben fogadja a sugarakat, mint egy északi lejtő.

24. Különösen alacsony napállás esetén ez a szög jelentősen befolyásolja a felvett energia mennyiségét.

25. Ugyanaz a sugárzás a kevésbé kedvezően tájolt felületen nagyobb területre oszlik el.

26. A talaj és a szabadon fekvő kövek ezért jobban felmelegedhetnek a napos lejtőn, és a hő egy részét később újra leadhatják.

27. Ez azonban nem teszi a sziklát korlátlanul hatékony kályhává, hiszen éjszaka ő is hőt veszít a környezetébe.

28. Egy hegygerinc emellett csökkentheti bizonyos szelek közvetlen hatását, feltéve, hogy a helyszín a védett oldalán fekszik.

29. Egy alacsony hegylánc azonban nem nyújt biztos védelmet egy nagy kiterjedésű, beáramló hideg levegőtömeg ellen.

30. Ugyanilyen fontos a lejtőn belüli elhelyezkedés is.

31. Tiszta, szélcsendes éjszakákon a talajközeli levegő lehűl, sűrűbbé válik, és lefelé áramolhat a lejtőn.

32. Ha egy mélyedésben vagy völgytalajon gyűlik össze, ott hideglevegő-tó alakul ki.

33. Ez alatt nem víztestet értünk, hanem hideg levegő felhalmozódását a melegebb légrétegek alatt.

34. Ilyen körülmények között egy valamivel magasabban fekvő lejtő enyhébb maradhat, mint a közvetlenül alatta lévő legalacsonyabb pont.

35. Az a egyszerű elképzelés, hogy lent mindig meleg van, fent pedig mindig hideg, éppen ilyen éjszakákon nem állja meg a helyét, ezért egy szőlőültetvény vagy gyümölcsös esetében az is számít, hogy a hideg levegő el tud-e áramlani.

36. A települések közötti különbséghez hozzájárul a talajszerkezet.

37. A Villányi-hegység elsősorban mészkőből és dolomitból áll, amelyek túlnyomórészt ősi tengerek üledékeiből keletkeztek.

38. A földkéreg mozgásai deformálták és eltolódtak a rétegek, míg az erózió alakította ki a hegygerincek mai formáját.

39. A Mecsekben a kőzetösszetétel változatosabb, mivel ott a mészkövek mellett homokkövek és egyéb kőzetfajták is előfordulnak.

40. A nyugati Mecseken található Jakab-hegyen homokkő és konglomerátum látható, ahol a konglomerátum egymással összekötött kavicsokból álló kőzetet jelöl.

41. Az ebből kialakult sziklatornyok láthatóan eltérnek a mészkőben kialakult oldódási formáktól.

42. A kőzet itt nem csupán a szikla színét határozza meg, hanem azt is, hogyan mozog a víz, és milyen talajok alakulnak ki.

43. A mészkőben a kissé savas víz a hasadékok mentén beszivároghat, és lassan feloldhatja a kőzetet.

44. Ebből a folyamatból keletkezik a karszt, egy olyan táj, amelyet földalatti vízfolyások, barlangok és a felszínen gyakran egyenetlenül elosztott vízellátás jellemez.

45. Egy száraz lejtő ezért olyan talajréteg felett helyezkedhet el, amelyben a víz tovább vándorol.

46. Számos lejtőn emellett lösz is található, egy finom üledék, amelyet eredetileg a szél fújt ide.

47. Ahol ebből mélyebb talajok alakultak ki, a növényeknek általában nagyobb, gyökérzetük számára alkalmas tér áll rendelkezésre, mint a szinte csupasz sziklán.

48. A meredek területek könnyebben veszítenek talajt a kimosódás miatt, míg a lejtő alján lerakódott anyag megerősítheti a talajréteget.

49. Két szomszédos szőlőültetvény ezért hasonló napsugárzás ellenére is nagyon eltérő vízellátással rendelkezhet.

50. Ezek a különbségek a Mecsek-erdőt is jellemzik.

51. A kedvezőbb, nedvesebb helyeken bükkösök nőnek, míg a melegebb és szárazabb területeken inkább a tölgyek dominálnak.

52. A hegygerincek nem egyszerűen két éghajlati zónát választanak el egymástól, hanem számos kis élőhelyből álló rendszert.

53. Az árnyékos völgyekben a gyengébb napsugárzás és a zárt lombkorona csökkenti a talaj felmelegedését.

54. A melegebb területeken viszont olyan növények fordulnak elő, amelyek elterjedési területe inkább déli irányba koncentrálódik, például az örökzöld szúrós egérbogyó.

55. Az ilyen fajok mediterrán hatást jeleznek anélkül, hogy mindenhol ugyanolyan hőmérsékletnek kellene uralkodnia.

56. A Mecsek-hegységben tehát nincs egységes „déli erdő”, hanem olyan erdőtársulások, amelyek összetétele a nedvességtartalom, a talaj és a domborzat függvényében változik.

57. Déli lejtőin a szőlőültetvények mellett gyümölcsösök és esztergányerecske-állományok is előfordulnak.

58. A gesztenye azonban jól példázza, hogy miért nem magyarázza a meleg önmagában a hasznosítást, hiszen egyidejűleg megfelelő, nem túl mésztartalmú talajra is szüksége van.

59. A déli fekvés itt megkönnyíti bizonyos növénykultúrák termesztését, anélkül hogy azokat Magyarország többi részén elvileg kizárná.

60. Az altalaj még egy másik, kevésbé idilli hasznosítási módot is meghatározott ennek a hegyvidéknek.

61. A Mecsekben széntartalmú rétegek találhatók, amelyek elsősorban a kora jura korszakból származó üledékekhez kapcsolódnak.

62. Akkoriban növényi maradványok gyűltek össze a nedves folyó-, delta- és mocsári tájakon, amelyek eltemetődtek, és a földtörténet során szénné alakultak át.

63. A szénréteg egy ilyen, összefüggő, széntartalmú kőzetréteg.

64. A kőszén hosszú ideig ipari jelentőséget kölcsönzött a Pécs és Komló környékének.

65. A bányák, a meddőhalmok és a bányásztelepek ezzel egyidejűleg a látható tájat is megváltoztatták.

66. A lelőhelyek feletti erdő és az alattuk lévő munkavilág ugyanahhoz a tájhoz tartozott, még akkor is, ha a túraútvonalról csak egy részét lehetett látni.

67. Pécs, németül Fünfkirchen néven is ismert, a Mecsek déli lábánál fekszik, és összeköti a nyílt előteret a emelkedő hegyoldalakkal.

68. A bányászat különösen a tizenkilencedik és a huszadik században erősítette meg e hely gazdasági jelentőségét.

69. Ez azonban nem magyarázza a város kialakulását, sem teljes történetét.

70. Már 1367-ben egyetemet alapítottak itt, jóval a szén ipari kitermelésének megkezdése előtt.

71. A mai egyetemi városnak tehát olyan oktatási története van, amely nem vezethető vissza a szénlelőhelyeire.

72. Komlóban 2000-ben szűnt meg a föld alatti szénbányászat, Pécs város története szerint pedig 2004-ben állt le a fennmaradó szénkitermelés.

73. A bányászcsaládok számára a bezárások a munkahelyek és a megszokott szakmák elvesztését jelentették, míg a települések és a korábbi üzemterületek továbbra is a térben őrizték az ipari múltat.

74. A Mecsek nyugati részén a 20. század második felében megkezdődött az uránérc-bányászat is.

75. Az érc kitermelése és feldolgozása ott 1955-től 1997-ig folyt.

76. Pécsnek még egy Uránváros nevű városrésze is lett, amelynek kialakulása ehhez az iparághoz kapcsolódott.

77. A kitermelés befejezése után a aknákat biztosítani kellett, a meddőhányókat át kellett alakítani, az ércfeldolgozásból származó maradványokat pedig le kellett fedni.

78. A rekultiváció itt azt jelenti, hogy a károsodott területeket stabilizálják és újra használhatóvá teszik, nem pedig azt, hogy a korábbi tájat teljes mértékben helyreállítsák.

79. A 2026-os állapot szerint a vízkezelés, a környezetfigyelés és a rekultivált területek gondozása továbbra is a korábbi uránbányászat utókezelésének részét képezi.

80. Az, hogy egy egykori üzemtelephelyet újra beültettek növényzettel, ezért önmagában még nem sokat árul el arról, hogy milyen feladatok maradnak fenn a felszín alatt.

81. A Villányi-hegységben ugyanez a kapcsolat a terep és a hasznosítás között egy másik munkakörnyezetbe vezet.

82. A dél felé nyíló lejtők kedvező feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez, mivel a vegetációs időszakban sok napfényt tudnak felvenni.

83. Villány különösen vörösborairól ismert, amelyek fontos szőlőfajtái közé tartozik a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Portugieser.

84. A későbben érő fajták esetében egy kellően hosszú, meleg vegetációs időszak dönthet arról, hogy a szőlő eléri-e a kívánt érettségi fokot.

85. A napfényben gazdag lejtő elősegíti ezt a folyamatot, ugyanakkor a vízhiány egyúttal korlátozhatja is azt.

86. Tovább nyugatra, a Siklós környéki részen a fehérbor is jelentős szerepet játszik.

87. Tehát már ezen a kis borvidéken belül is eltérő a gazdálkodás, noha a hegyvonulatok egy áttekintő térképen szinte egyetlen vonalként jelennek meg.

88. A szőlő azonban sem közvetlenül a mészkőből, sem kizárólag az éghajlatból nem nő.

89. Feltételei a talajmélység, a vízellátottság, a lejtés és a szőlőtermelők döntéseinek együttes hatásából fakadnak – egy olyan helyi összetételből, amelyet a szőlőtermesztésben gyakran „terroir”-nak neveznek.

90. A meredek lejtőkön egy heves eső elmoshatja a szőlősorok közötti védtelen talajt, míg a talajborítás lassítja az eróziót, szárazság idején azonban egyúttal a szőlővel is versenyezhet a vízért.

91. Maga a meleg fekvés is mérlegelést igényel, hiszen az erős hőség és a korai érés nem minden kívánt borfajtának egyformán kedvező.

92. A híres dűlő ezért nem természetes sikergarancia, hanem olyan helyszín, amelynek előnyeit megfelelő gazdálkodással kell érvényre juttatni.

93. A Szársomlyón az ilyen gazdálkodási érdekek különösen érzékeny természetes élőhelyekkel találkoznak.

94. A nyílt sziklahalmon olyan növényeknek nyújt helyet, amelyek megbirkóznak a sekély talajjal, az intenzív napsugárzással és az időszakos vízhiánnyal.

95. Egy sűrű erdő más körülményeket teremtene számukra, mivel megváltoztatná a fényviszonyokat, a hőmérsékletet és a versenyviszonyokat.

96. A magyar örökzöld az egyik legszembetűnőbb tanúja ennek a különleges élőhelyi kombinációnak.

97. A 2026-os állapot szerint a Szársomlyó szigorú természetvédelmi oltalom alatt áll, és a belépés szakértői vezetéshez kötött.

98. A Nyugati- és Keleti-Mecsek egyes részei is tájvédelmi területté vannak nyilvánítva.

99. A védelem itt azt jelenti, hogy megőrzik bizonyos területek sajátosságait, ahelyett, hogy az egész hegyvidéket egyetlen tájképre szabnák.

100. Egy szőlőültetvény, egy árnyas bükkös és egy nyílt mészkőlejtő eltérő kezelést igényel, mivel életkörülményeik különbözőek.

101. A Szársomlyón tapasztalható téli virágzás tehát valami pontosabbat mutat, mint a Földközi-tenger állítólagos kiterjedése.

102. Azt mutatja, hogy egy növény hogyan talál egy adott helyen olyan feltételeket, amelyek az ország többi részén hiányoznak.

103. Ehhez a regionális hatásoknak és néhány négyzetméter terület jellemzőinek össze kell illeszkedniük.

104. A hegy nem tolja Magyarországot dél felé, de újraelosztja a hőt, az árnyékot és a vizet.

105. A hegy másik oldalán ugyanaz a tengerszint feletti magasság más napfényviszonyok mellett elegendő ahhoz, hogy egy másik élőhely alakuljon ki.

106. Ezen területek közötti határ nem egy államhatár mentén húzódik, és nem is egy meghatározott földrajzi szélességi körön.

107. Átvezethet egy egyetlen hegygerincen, amelynek egyik oldalán a téli virágzás látható, a másikon pedig az erdő nő.

1. Am Szársomlyó bei Nagyharsány kann die Ungarische Zeitlose bereits mitten im Winter blühen.

2. Die kleine Pflanze, deren wissenschaftlicher Name Colchicum hungaricum lautet, öffnet ihre Blüten hier gewöhnlich zwischen Ende Dezember und Mitte Februar.

3. Innerhalb Ungarns ist dieses natürliche Vorkommen auf den Berg beschränkt.

4. Es liegt nicht an einer warmen Meeresküste, sondern im Binnenland, nahe der kroatischen Grenze.

5. Schon die andere Seite desselben Berges bietet andere Lebensbedingungen.

6. Während am Südhang offene Felsrasen wachsen, trägt die Nordseite Wald mit Eichen, Hainbuchen und Silberlinden.

7. Zwischen diesen beiden Seiten liegt eine der entscheidenden Eigenschaften des südtransdanubischen Berglands: Kleine räumliche Unterschiede können große ökologische Folgen haben.

8. Der Mecsek und die Villány-Berge erheben sich im Süden Transdanubiens, also im ungarischen Land westlich der Donau.

9. Beide liegen im Komitat Baranya, einem Verwaltungsgebiet im südlichen Ungarn.

10. Der Mecsek bildet nördlich von Pécs einen ausgedehnten, überwiegend bewaldeten Gebirgskörper mit Rücken, eingeschnittenen Tälern und zahlreichen Quellen.

11. Sein höchster Gipfel, der Zengő, erreicht rund 682 Meter über dem Meeresspiegel.

12. Weiter südlich zieht sich bei Siklós und Villány ein wesentlich niedrigerer Bergzug ungefähr von Westen nach Osten.

13. Dessen höchster Berg ist der rund 442 Meter hohe Szársomlyó, der aus seinem flacheren Vorland deutlich aufragt.

14. Die beiden Gebirge bilden keine ununterbrochene Kette, sondern getrennte Erhebungen in einer Landschaft aus Hügeln, Becken und Ebenen.

15. Ihre Höhen reichen nicht aus, um ein Hochgebirgsklima zu erzeugen, wohl aber, um das Klima auf engem Raum zu gliedern.

16. An den südlichen Rändern verbinden sich die relativ südliche Lage innerhalb Ungarns und der Einfluss warmer Luftströmungen mit örtlich günstigen Hangformen.

17. Zugleich bleibt die Region für kontinentale Kaltluft und für feuchtere Luft aus westlichen Richtungen erreichbar.

18. Die Bezeichnung „submediterran“ beschreibt hier deshalb einen mediterranen Einfluss, nicht das vollständige Klima des Mittelmeerraums.

19. Sie trifft besonders auf bestimmte warme Standorte und auf Teile ihrer Pflanzenwelt zu.

20. Schnee, Frost und starke winterliche Kälteeinbrüche sind damit durchaus vereinbar.

21. Wer das gesamte Bergland als Wärmeinsel bezeichnet, muss also zwischen seinen sonnigen Rändern, seinen höheren Rücken und seinen kühlen Tälern unterscheiden.

22. Am einzelnen Hang entscheidet zunächst die Exposition, also die Richtung, in die seine Oberfläche weist.

23. Auf der Nordhalbkugel steht die Sonne mittags im Süden, sodass ein günstig geneigter Südhang ihre Strahlen steiler empfängt als ein Nordhang.

24. Besonders bei niedrigem Sonnenstand verändert dieser Winkel die aufgenommene Energie beträchtlich.

25. Die gleiche Strahlung verteilt sich auf der weniger günstig ausgerichteten Fläche über einen größeren Bereich.

26. Boden und offenliegende Steine können sich am Sonnenhang deshalb stärker erwärmen und einen Teil der Wärme später wieder abgeben.

27. Das macht aus dem Fels keinen unbegrenzt wirksamen Ofen, denn nachts verliert auch er Wärme an seine Umgebung.

28. Ein Bergrücken kann außerdem die unmittelbare Einwirkung bestimmter Winde mindern, sofern der Standort auf seiner geschützten Seite liegt.

29. Gegen eine großräumig einströmende Kaltluftmasse bietet ein niedriger Gebirgszug jedoch keinen sicheren Schutz.

30. Ebenso wichtig ist die Lage innerhalb des Hangs.

31. In klaren, windarmen Nächten kühlt die bodennahe Luft ab, wird dichter und kann hangabwärts fließen.

32. Sammelt sie sich in einer Mulde oder einem Talboden, entsteht dort ein Kaltluftsee.

33. Damit ist kein Gewässer gemeint, sondern eine Ansammlung kalter Luft unter wärmeren Luftschichten.

34. Ein etwas höher gelegener Hang kann unter diesen Bedingungen milder bleiben als der tiefste Punkt unmittelbar darunter.

35. Die einfache Vorstellung, unten sei es stets warm und oben stets kalt, versagt gerade in solchen Nächten, weshalb für einen Weinberg oder einen Obstgarten auch zählt, ob kalte Luft abfließen kann.

36. Zum Unterschied zwischen den Standorten trägt der Untergrund bei.

37. Die Villány-Berge bestehen vor allem aus Kalkstein und Dolomit, Gesteinen, die überwiegend aus Ablagerungen alter Meere hervorgingen.

38. Bewegungen der Erdkruste verformten und versetzten die Schichten, während die Abtragung die heutige Gestalt der Rücken herausarbeitete.

39. Im Mecsek ist der Aufbau vielfältiger, denn dort kommen neben Kalkgesteinen auch Sandsteine und weitere Gesteinsarten vor.

40. Am Jakab-hegy im westlichen Mecsek treten Sandstein und Konglomerat hervor, wobei Konglomerat ein Gestein aus miteinander verfestigten Geröllen bezeichnet.

41. Die daraus geformten Felstürme unterscheiden sich sichtbar von den Lösungsformen im Kalk.

42. Gestein bestimmt hier nicht bloß die Farbe eines Felsens, sondern auch, wie Wasser sich bewegt und welche Böden entstehen.

43. Im Kalk kann leicht säurehaltiges Wasser entlang von Klüften versickern und das Gestein langsam auflösen.

44. Aus diesem Vorgang entsteht Karst, eine Landschaft mit unterirdischen Wasserwegen, Höhlen und häufig ungleich verteilter Wasserversorgung an der Oberfläche.

45. Ein trockener Hang kann daher über einem Untergrund liegen, in dem Wasser weiterwandert.

46. An vielen Hängen lagert außerdem Löss, ein feines Sediment, das ursprünglich vom Wind herangeweht wurde.

47. Wo daraus tiefere Böden entstanden, steht Pflanzen meist ein größerer durchwurzelbarer Raum zur Verfügung als auf fast nacktem Fels.

48. Steile Flächen verlieren Boden leichter durch Abschwemmung, während tiefer am Hang abgelagertes Material die Bodendecke verstärken kann.

49. Zwei benachbarte Weinberge können deshalb trotz ähnlicher Sonneneinstrahlung sehr unterschiedlich mit Wasser versorgt sein.

50. Diese Unterschiede prägen auch den Mecsekwald.

51. Auf günstigeren, feuchteren Standorten wachsen Buchenwälder, während wärmere und trockenere Bereiche stärker von Eichen geprägt sind.

52. Die Rücken trennen dabei nicht einfach zwei Klimazonen, sondern ein Gefüge aus vielen kleinen Standorten.

53. In schattigen Tälern vermindern geringere Einstrahlung und das geschlossene Blätterdach die Erwärmung des Bodens.

54. Auf wärmeren Flächen treten dagegen Pflanzen mit südlicherem Verbreitungsschwerpunkt auf, etwa der immergrüne Stechende Mäusedorn.

55. Solche Arten machen einen mediterranen Einfluss erkennbar, ohne dass dafür überall dieselben Temperaturen herrschen müssten.

56. Der Mecsek trägt somit keinen einheitlichen „südlichen Wald“, sondern Waldgesellschaften, deren Zusammensetzung mit Feuchte, Boden und Gelände wechselt.

57. An seinen Südhängen treten neben Weinbergen auch Obstgärten und Bestände von Edelkastanien auf.

58. Die Kastanie zeigt allerdings, warum Wärme allein keine Nutzung erklärt, denn sie braucht zugleich einen geeigneten, nicht stark kalkhaltigen Boden.

59. Die südliche Lage erleichtert hier bestimmte Kulturen, ohne sie im übrigen Ungarn grundsätzlich auszuschließen.

60. Der Untergrund bestimmte noch eine andere, weniger idyllische Nutzung dieses Berglands.

61. Im Mecsek liegen kohleführende Schichten, die vor allem mit Ablagerungen aus dem frühen Jura verbunden sind.

62. Damals sammelten sich Pflanzenreste in feuchten Fluss-, Delta- und Sumpflandschaften, wurden überdeckt und im Lauf der Erdgeschichte zu Kohle umgewandelt.

63. Ein Kohleflöz ist eine solche zusammenhängende kohlehaltige Schicht im Gestein.

64. Die Steinkohle gab dem Raum um Pécs und Komló über lange Zeit eine industrielle Bedeutung.

65. Schachtanlagen, Halden und Bergarbeitersiedlungen veränderten dabei auch das sichtbare Gelände.

66. Der Wald über den Lagerstätten und die Arbeitswelt darunter gehörten zur gleichen Landschaft, selbst wenn man vom Wanderweg aus nur einen Teil davon erkennen konnte.

67. Pécs, auf Deutsch auch Fünfkirchen genannt, liegt am südlichen Fuß des Mecsek und verbindet die offene Vorlandschaft mit den ansteigenden Berghängen.

68. Der Bergbau verstärkte besonders im neunzehnten und zwanzigsten Jahrhundert die wirtschaftliche Bedeutung dieses Standorts.

69. Er erklärt jedoch nicht die Entstehung der Stadt oder ihre gesamte Geschichte.

70. Schon 1367 wurde hier eine Universität gegründet, lange vor der industriellen Erschließung der Kohle.

71. Die heutige Universitätsstadt hat damit eine Bildungsgeschichte, die sich nicht aus ihren Lagerstätten ableiten lässt.

72. In Komló endete der unterirdische Kohleabbau im Jahr 2000, und nach der Stadtgeschichte von Pécs kam dort die verbliebene Kohleförderung 2004 zum Erliegen.

73. Für die Bergarbeiterfamilien bedeuteten die Schließungen den Verlust von Arbeitsplätzen und vertrauten Berufen, während Siedlungen und ehemalige Betriebsflächen die industrielle Vergangenheit weiter im Raum festhielten.

74. Im westlichen Mecsek kam in der zweiten Hälfte des zwanzigsten Jahrhunderts der Uranerzbergbau hinzu.

75. Die Gewinnung und Verarbeitung des Erzes lief dort von 1955 bis 1997.

76. Pécs erhielt sogar einen Stadtteil namens Uránváros, wörtlich „Uranstadt“, dessen Entstehung mit dieser Industrie verbunden war.

77. Nach dem Ende der Förderung mussten Schächte gesichert, Halden umgestaltet und Rückstände der Erzaufbereitung abgedeckt werden.

78. Rekultivierung bedeutet hier, geschädigte Flächen zu stabilisieren und wieder nutzbar zu machen, nicht die frühere Landschaft vollständig zurückzugewinnen.

79. Nach dem Stand von 2026 gehören Wasserbehandlung, Umweltüberwachung und die Pflege sanierter Flächen weiterhin zur Nachsorge des früheren Uranbergbaus.

80. Dass ein ehemaliger Betriebsstandort wieder begrünt ist, sagt deshalb allein noch wenig darüber aus, welche Aufgaben unter seiner Oberfläche fortbestehen.

81. An den Villány-Bergen führt derselbe Zusammenhang von Gelände und Nutzung in eine andere Arbeitswelt.

82. Die nach Süden geöffneten Hänge bieten günstige Voraussetzungen für Reben, weil sie während der Wachstumszeit viel Strahlung aufnehmen können.

83. Villány ist besonders für Rotweine bekannt, zu deren wichtigen Rebsorten Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot und Portugieser gehören.

84. Für später reifende Sorten kann eine ausreichend lange warme Wachstumszeit darüber entscheiden, ob die Trauben die gewünschte Reife erreichen.

85. Ein sonnenreicher Hang unterstützt diesen Prozess, doch fehlendes Wasser kann ihn zugleich begrenzen.

86. Weiter westlich, im Teilgebiet um Siklós, hat auch der Weißwein eine bedeutende Stellung.

87. Schon innerhalb dieses kleinen Weinraums unterscheiden sich also die Nutzungen, obwohl die Bergzüge auf einer Übersichtskarte fast wie eine einzige Linie erscheinen.

88. Der Wein wächst dabei weder unmittelbar aus dem Kalkstein noch allein aus dem Klima.

89. Seine Voraussetzungen entstehen aus dem Zusammenwirken von Bodentiefe, Wasserangebot, Hanglage und den Entscheidungen der Winzer, einem örtlichen Gefüge, das im Weinbau häufig „Terroir“ genannt wird.

90. Auf steilen Hängen kann ein heftiger Regen ungeschützten Boden zwischen den Rebzeilen forttragen, während eine Begrünung die Abschwemmung bremst, bei Trockenheit aber zugleich mit den Reben um Wasser konkurrieren kann.

91. Auch der warme Standort selbst verlangt Abwägungen, denn starke Hitze und frühe Reife sind nicht für jede gewünschte Weinart gleichermaßen günstig.

92. Die berühmte Lage ist deshalb keine natürliche Erfolgsgarantie, sondern ein Standort, dessen Vorteile durch passende Bewirtschaftung wirksam werden müssen.

93. Am Szársomlyó treffen solche Nutzungsinteressen auf besonders empfindliche natürliche Lebensräume.

94. Der offene Felsrasen bietet Pflanzen Platz, die mit flachgründigem Boden, intensiver Strahlung und zeitweiligem Wassermangel zurechtkommen.

95. Ein dichter Wald würde ihnen andere Bedingungen schaffen, weil er Licht, Temperatur und Konkurrenzverhältnisse verändert.

96. Die Ungarische Zeitlose gehört zu den auffälligsten Zeugen dieser besonderen Standortkombination.

97. Nach dem Stand von 2026 steht der Szársomlyó unter strengem Naturschutz, und der Zugang ist an fachkundige Führung gebunden.

98. Auch Teile des westlichen und östlichen Mecsek sind als Landschaftsschutzgebiete ausgewiesen.

99. Schutz bedeutet hier, die Eigenart bestimmter Flächen zu erhalten, statt das gesamte Bergland auf ein einziges Landschaftsbild festzulegen.

100. Ein Weinberg, ein schattiger Buchenwald und ein offener Kalkhang brauchen unterschiedliche Formen des Umgangs, weil ihre Lebensbedingungen verschieden sind.

101. Die winterliche Blüte am Szársomlyó zeigt damit etwas Genaueres als einen vermeintlichen Ausläufer des Mittelmeers.

102. Sie zeigt, wie eine Pflanze an einem bestimmten Ort Bedingungen findet, die ihr im übrigen Land fehlen.

103. Dafür müssen regionale Einflüsse und die Eigenschaften weniger Quadratmeter zusammenpassen.

104. Der Berg verlegt Ungarn nicht nach Süden, aber er verteilt Wärme, Schatten und Wasser neu.

105. Auf seiner anderen Seite genügt dieselbe Höhe unter anderer Sonneneinstrahlung, um einen anderen Lebensraum entstehen zu lassen.

106. Die Grenze zwischen diesen Räumen verläuft nicht entlang einer Staatsgrenze und auch nicht auf einer bestimmten geografischen Breite.

107. Sie kann über einen einzigen Rücken führen, auf dessen einer Seite die Winterblüte steht und auf dessen anderer der Wald wächst.