4.1.1 Magyarország három éghajlati hatás között – Ungarn zwischen drei Klimaeinflüssen

1. 2015. február elején a Magyar Meteorológiai Szolgálat olyan helyzetet írt le, amelyben enyhe levegő áramlott észak felé a Földközi-tenger térségéből, miközben hideg levegő érkezett keletről Európa nagy részére.

2. Magyarország délnyugati részére bőséges csapadékot, nyugati részére pedig esetleg jelentős havazást jósolt.

3. Ezen előrejelzés hátterében a Földközi-tengeri térségből érkező erős alacsonynyomású terület állt.

4. Eredete azonban korántsem ígért mindenhol meleget.

5. Döntő fontosságú volt, hogy a beáramló nedves levegő hol találkozott a már jelen lévő hideggel, és hogyan oszlott el a hőmérséklet a felhő és a talaj között.

6. Már a legkisebb különbségek is eldönthették, hogy eső vagy hó esik-e.

7. Ebből az időjárási helyzetből látható, hogy Magyarország éghajlata miért nem határozható meg kizárólag az európai térképen elfoglalt helyzete alapján.

8. Az ország feletti levegő magában hordozza eredetének és útjának történetét.

9. A meteorológusok egy kiterjedt, hasonló hőmérsékleti és páratartalmi tulajdonságokkal rendelkező légtömeget légtömegnek neveznek.

10. Az ilyen tulajdonságok akkor alakulnak ki, amikor a levegő hosszabb ideig egy nagy terület felett tartózkodik.

11. A tenger felett párolgás révén vízgőzt vehet fel, téli szárazföld felett pedig erősen lehűlhet.

12. Ahogy továbbvándorol, az útja mentén fekvő területek megváltoztatják eredeti jellegét.

13. Ezért a légtömeg nem egy lezárt csomag, amely változatlanul érkezik meg céljához.

14. Magyarország számára elsősorban a nyugati Atlanti-óceán, a keleti kiterjedt szárazföldi területek és a déli Földközi-tengeri térség jelentik a fontos származási és befolyásoló területeket.

15. Ez a három hatás tipikus összefüggéseket ír le, nem pedig teljesen elkülönült levegőfajtákat.

16. Az északi szélességekről érkező levegő is eléri az országot, és útközben a tenger vagy a szárazföld felett tovább változhat.

17. Az atlanti hatás a víz egyik tulajdonságával kezdődik: a víz lassabban melegszik fel, mint a szárazföld, és lassabban is hűl le.

18. Ennek következtében az óceán feletti hőmérsékletek az év folyamán kevésbé ingadoznak, mint a kontinens belsejében.

19. Az Atlanti-óceán felett hosszú ideig tartózkodó levegő ezt a kiegyenlítő hatást hozza magával Európába.

20. Télen olvadást hozhat Magyarországra, annak ellenére, hogy korábban fagy uralkodott.

21. Nyáron érkezése gyakran hűvös időt jelent a felmelegedett síksághoz képest.

22. A „enyhe” kifejezés tehát itt a kontinentális szélsőségekkel szembeni ellentétet jelenti, nem pedig minden esetben meleg levegőt.

23. A levegőben szállított vízgőz elősegíti a felhők kialakulását és a csapadékot, amennyiben a levegő emelkedik és kellő mértékben lehűl.

24. Ezért a nyugati szél sem garantál mindenhol esőt.

25. Az Atlanti-óceántól Magyarországig vezető út jelentős szárazföldi szakaszokon halad át, és az áramlástól függően hegyvidékeken is áthalad.

26. Eközben a levegő nedvességet veszíthet, hőt vehet fel vagy lehűlhet.

27. A magas szélességi fokokról érkező atlanti levegő is kifejezetten hűvös lehet.

28. Eredetük megnevezése ezért nem helyettesíti a jelenlegi hőmérsékletre vonatkozó információt.

29. Mindazonáltal a tenger kiegyenlítő hatása Magyarország nyugati részén általában erősebben érezhető, mint keletebbre.

30. Ott az Atlanti-óceántól vezető út hosszabb, és az áthaladott szárazföldi területek tulajdonságai nagyobb szerepet kapnak.

31. Ennek eredménye nem egy éles éghajlati határ, hanem a jellegzetes viszonyok fokozatos eltolódása.

32. Egy-egy időjárási helyzet azonban eltakarhatja ezt a térbeli különbséget.

33. A kontinentális levegő nagy szárazföldi területek felett alakul ki, amelyek felszíne erőteljesebben reagál az évszakokra, mint a tenger.

34. Télen a talaj és a talajközeli levegő sok hőt veszít, különösen a hosszú, tiszta éjszakák során.

35. A havas területek felett a hideg tovább megmaradhat, mert a hó a napfény nagy részét visszatükrözi.

36. Ha ilyen levegő keleti vagy északkeleti irányból éri el a Kárpátok medencéjét, súlyos fagyot okozhat.

37. Gyakran alacsony vízgőztartalma eleinte korlátozza a csapadék kialakulásának lehetőségét.

38. A hideg önmagában nem eredményez havazást.

39. A havazáshoz nedvességre és a felhőképződéshez szükséges feltételekre is szükség van.

40. Éppen ezért a száraz hideg levegő és máshonnan érkező nedves levegő találkozása jelentős következményekkel járhat.

41. Nyáron a szárazföld hőhatása megfordul.

42. Erős napsugárzás hatására a felszíne gyorsan felmelegszik, és hőt ad át a levegőnek.

43. Száraz talaj esetén kevesebb víz áll rendelkezésre párolgásra, amely egyébként a rendelkezésre álló energia egy részét felhasználná.

44. Ezáltal több energia melegítheti a felszínt és a fölötte lévő levegőt.

45. A hosszabb ideig fennmaradó magasnyomású időjárás elősegíti ezt a folyamatot, ha nincsenek felhők és csapadék.

46. A magyarországi nyári hőség azonban nem feltétlenül keletről érkezik.

47. A meleg levegő déli régiókból is beáramolhat, vagy Közép-Európában maga is tovább melegedhet.

48. A „kontinentális jelleg” elsősorban a nagy szárazföldi területek hatására kialakuló, nyár és tél közötti erősebb ellentétet jelenti, nem pedig minden forró nap eredetét.

49. A mediterrán hatás Magyarországot az Alpoktól délre és a Balkán-térség túlsó oldalán fekvő tengerrel köti össze.

50. Onnan a déli áramlatok enyhe, nedves levegőt vezethetnek a medencébe.

51. Különösen a hűvösebb évszakban a Földközi-tengeri térségből érkező alacsony nyomású területek fontos csapadékforrások.

52. Ősszel a tenger még viszonylag meleg marad, és hőt és vízgőzt tud szolgáltatni a fölötte lévő levegőnek.

53. Az azonban, hogy ez a nedvesség eléri-e Magyarországot, az alacsony nyomású területek kialakulásától és útjától függ.

54. Pályájuk, azaz középpontjuk útvonala is meghatározza, hogy az ország mely részei kapnak csapadékot.

55. Hideg oldalukon a mediterrán alacsony nyomású területek télen havat hozhatnak, ahogyan azt a 2015. februári időjárás-előrejelzés is világosan megmutatta.

56. A mediterrán hatás tehát sem tartósan meleg délt, sem állandó éves esős évszakot nem jelent.

57. Hogy milyen levegő éri el Magyarországot, azt jelentősen befolyásolja a magas- és alacsony nyomású területek elhelyezkedése és mozgása.

58. A légnyomás az a nyomás, amelyet a felette lévő levegő súlya gyakorol.

59. A térbeli nyomáskülönbségek mozgásba hozzák a levegőt, amelynek irányát a Föld forgása eltéríti.

60. Az északi féltekén a levegő egy alacsony nyomású terület körül az óramutató járásával ellentétes irányban, egy magas nyomású terület körül pedig az óramutató járásával megegyező irányban áramlik.

61. Ezért egy Magyarországtól nyugatra elhelyezkedő alacsony nyomású terület déli levegőt hozhat, míg távozása után hűvösebb levegő érkezik egy másik irányból.

62. Alacsony nyomású területeken a levegő gyakran emelkedik, lehűl, és felhőket képez, amikor a vízgőz kondenzálódik.

63. Magas nyomás hatására viszont a levegő nagy területen süllyed, és eközben felmelegszik, ami gyakran gátolja a felhőképződést.

64. Egy téli magasnyomású terület ennek ellenére köddel járhat együtt a fölötte lévő melegebb légréteg miatt.

65. A különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegek között átmeneti zónák helyezkednek el, amelyeket időjárási frontoknak nevezünk.

66. Egy melegfronton a melegebb levegő átsiklik a talaj közelében lévő hidegebb levegő felett.

67. A felemelkedő levegő lehűl, ami kiterjedt felhők és hosszabb ideig tartó csapadék kialakulásához vezethet.

68. Egy hidegfronton a hűvösebb, sűrűbb levegő a melegebb levegő alá tolódik, és felemeli azt.

69. A páratartalomtól és a légkör állapotától függően ez a felemelkedés záport vagy zivatart okozhat.

70. Az időjárásváltozás tehát mozgás és felemelkedés következtében jön létre, nem pedig abból, hogy két éghajlati tényező egyszerűen egymás mellett létezik.

71. A front áthaladása után is tovább változik a beáramló levegő.

72. A nyári síkság felett például újra felmelegedhet, míg a téli hideg talaj felett hőt veszít.

73. Néha a nyomásrendszerek csak lassan mozognak, és egy áramlás napokig fennmarad.

74. Egy szinte helyhez kötött magasnyomás eltérítheti az alacsony nyomású területek szokásos útvonalait, és megnehezítheti azok bejutását egy régióba.

75. A meteorológusok ilyenkor blokkoló időjárási helyzetről beszélnek.

76. Magyarország esetében ez azt jelentheti, hogy a nedves levegő hosszú ideig elmarad, vagy hogy hideg levegő többször is beáramlik.

77. Melyik hatás jelentkezik, az a magasnyomású terület helyzetétől és az évszaktól függ.

78. A Kárpát-medencét körülvevő hegyek emellett megváltoztatják a talajközeli áramlások útját és a csapadék eloszlását.

79. A hegyek részben kényszerítik a beáramló levegőt emelkedésre, míg a szélárnyékos oldalon szárazabb körülmények alakulhatnak ki.

80. A medence azonban nem légmentesen zárt tér, mivel a nagy kiterjedésű áramlások átkelhetnek a hegyeken, és megújíthatják a levegőjét.

81. Az évszakok megváltoztatják a származási területek jellemzőit, és ezzel együtt a hasonló áramlási irányok hatását is.

82. A januári keleti szél egészen más hőmérsékletet hozhat, mint a júliusi keleti szél.

83. A hideg télen a kontinentális légtömegek gyakran kiemelt szerepet játszanak, míg az atlanti áramlatok megszakíthatják az ilyen hideg időszakokat.

84. Nyáron a tengeri levegő szintén fontos tényező marad, még akkor is, ha egy forró, száraz időszak határozza meg az egész nyár jellegét.

85. Ezért téves az a feltételezés, hogy Magyarországot nyáron mindig kontinentális, télen pedig mindig atlanti levegő uralja.

86. Tavasszal és ősszel a változó áramlások különösen különböző légtömegeket hozhatnak egymás után, mivel a tenger és a szárazföld eltérő sebességgel reagál a megváltozott napsugárzásra.

87. Délnyugaton az Atlanti-óceán mellett a Földközi-tengeri térség is erőteljesebben érezteti hatását, míg a keleti síkságok inkább kontinentális jellegűek.

88. A tengerszint feletti magasság és a domborzat megváltoztatja ezt az alapmintát, így az északkeleti nedves hegyvidéki tájat nem lehet egyszerűen egy szárazabb síksággal egyenértékűnek tekinteni.

89. Egy adott nap esetében az a fontos, hogy éppen milyen levegő található Magyarország felett, és melyik áramlik be utána.

90. Az éghajlat szempontjából viszont az számít, hogy milyen gyakran fordulnak elő ilyen helyzetek, mennyi ideig tartanak, és milyen körülményeket eredményeznek évtizedeken át.

91. Az éghajlat ezért az átlagértékek mellett az időjárás jellemző ingadozási tartományát is magában foglalja.

92. Egy száraz nyár éppúgy nem szünteti meg az atlanti hatást, mint ahogy egy esős ősz sem teszi Magyarországot mediterrán országgá.

93. A három hatás nem alkot olyan keveréket, amelynek arányai változatlanok lennének, hanem helytől, évszaktól és a nyomáseloszlástól függően eltérő erősséggel hatnak.

94. Egy szántóföld számára az a döntő, hogy a nedves levegő időben megérkezik-e és valóban esőt hoz-e, nem pedig az, hogy milyen eredetjelölés szerepel az időjárási térképen.

95. Még a meleget hozó levegő is felemelkedhet egy hideg, talajközeli réteg felett, és csapadékát hó formájában hagyja hátra.

96. A medence felett tehát nem egyetlen égtáj dönt, hanem a levegő útja és az a találkozás, amely a már ott lévő levegővel történik.

1. Anfang Februar 2015 beschrieb der ungarische Wetterdienst eine Lage, bei der milde Luft vom Mittelmeerraum nach Norden strömte, während kalte Luft von Osten große Teile Europas erreichte.

2. Für Ungarns Südwesten kündigte er ergiebige Niederschläge an, für den Westen möglicherweise erheblichen Schneefall.

3. Hinter dieser Vorhersage stand ein kräftiges Tiefdruckgebiet aus dem Mittelmeerraum.

4. Seine Herkunft versprach keineswegs überall Wärme.

5. Entscheidend war, wo die herangeführte feuchte Luft auf die vorhandene Kälte traf und wie die Temperatur zwischen Wolke und Boden verteilt war.

6. Schon geringe Unterschiede konnten darüber entscheiden, ob Regen oder Schnee fiel.

7. An dieser Wetterlage lässt sich erkennen, weshalb Ungarns Klima nicht allein aus seiner Lage auf einer Europakarte abzulesen ist.

8. Die Luft über dem Land trägt die Geschichte ihrer Herkunft und ihres Weges mit sich.

9. Meteorologen nennen einen ausgedehnten Luftkörper mit ähnlichen Temperatur- und Feuchtigkeitseigenschaften eine Luftmasse.

10. Solche Eigenschaften bilden sich aus, wenn Luft längere Zeit über einem großen Gebiet verweilt.

11. Über einem Meer kann sie durch Verdunstung Wasserdampf aufnehmen, über einer winterlichen Landfläche stark abkühlen.

12. Wandert sie weiter, verändert der Untergrund entlang ihres Weges ihren ursprünglichen Charakter.

13. Deshalb ist eine Luftmasse kein versiegeltes Paket, das unverändert an seinem Ziel ankommt.

14. Für Ungarn sind vor allem der Atlantik im Westen, die weiten Landflächen im Osten und der Mittelmeerraum im Süden wichtige Herkunfts- und Einflussgebiete.

15. Diese drei Einflüsse beschreiben typische Zusammenhänge, keine vollständig getrennten Luftsorten.

16. Auch Luft aus nördlichen Breiten erreicht das Land und kann unterwegs über Meer oder Festland weiter verändert werden.

17. Der atlantische Einfluss beginnt mit einer Eigenschaft des Wassers: Es erwärmt sich langsamer als Land und kühlt auch langsamer wieder ab.

18. Dadurch schwanken die Temperaturen über dem Ozean im Jahreslauf weniger stark als im Inneren des Kontinents.

19. Luft, die lange über dem Atlantik lag, bringt diese ausgleichende Wirkung nach Europa.

20. Im Winter kann sie Ungarn Tauwetter bescheren, obwohl zuvor Frost herrschte.

21. Im Sommer bedeutet ihre Ankunft häufig Abkühlung gegenüber einer aufgeheizten Ebene.

22. „Mild“ bezeichnet hier also einen Gegensatz zu den kontinentalen Extremen, nicht jederzeit warme Luft.

23. Mitgeführter Wasserdampf begünstigt Wolken und Niederschläge, sofern die Luft aufsteigt und genügend abkühlt.

24. Auch ein Westwind garantiert deshalb nicht an jedem Ort Regen.

25. Der Weg vom Atlantik nach Ungarn führt über beträchtliche Landstrecken und je nach Strömung über Gebirge.

26. Dabei kann die Luft Feuchtigkeit verlieren, Wärme aufnehmen oder sich abkühlen.

27. Atlantische Luft aus hohen Breiten kann auch ausgesprochen kühl eintreffen.

28. Die Bezeichnung ihrer Herkunft ersetzt daher keine Aussage über ihre aktuelle Temperatur.

29. Dennoch bleibt der ausgleichende Einfluss des Meeres im Westen Ungarns im Allgemeinen stärker spürbar als weiter östlich.

30. Dort ist der Weg vom Atlantik länger, und die Eigenschaften der durchströmten Landflächen gewinnen an Gewicht.

31. Das Ergebnis ist kein scharfer Klimasaum, sondern eine allmähliche Verschiebung der typischen Bedingungen.

32. Eine einzelne Wetterlage kann diesen räumlichen Unterschied allerdings überdecken.

33. Kontinentale Luft entsteht über großen Landgebieten, deren Oberfläche auf die Jahreszeiten stärker reagiert als ein Meer.

34. Im Winter verlieren Boden und bodennahe Luft viel Wärme, besonders während langer klarer Nächte.

35. Über schneebedeckten Flächen kann sich die Kälte zusätzlich halten, weil Schnee einen großen Teil des Sonnenlichts zurückwirft.

36. Erreicht solche Luft das Karpatenbecken aus östlicher oder nordöstlicher Richtung, kann sie strengen Frost bringen.

37. Ihr oft geringer Wasserdampfgehalt begrenzt zunächst die Möglichkeiten für Niederschlag.

38. Kälte allein erzeugt keinen Schnee.

39. Für Schneefall müssen Feuchtigkeit und Bedingungen für Wolkenbildung hinzukommen.

40. Gerade das Zusammentreffen trockener Kaltluft mit feuchter Luft anderer Herkunft kann deshalb folgenreich sein.

41. Im Sommer kehrt sich die thermische Rolle des Festlands um.

42. Unter kräftiger Sonneneinstrahlung erwärmt sich seine Oberfläche rasch und gibt Wärme an die Luft ab.

43. Bei trockenen Böden steht weniger Wasser zur Verdunstung bereit, die sonst einen Teil der verfügbaren Energie verbrauchen würde.

44. Dadurch kann mehr Energie die Oberfläche und die darüberliegende Luft erwärmen.

45. Länger anhaltende Hochdrucklagen begünstigen diese Entwicklung, wenn Wolken und Niederschläge ausbleiben.

46. Sommerliche Hitze in Ungarn stammt aber nicht zwangsläufig aus dem Osten.

47. Warme Luft kann auch aus südlichen Regionen herangeführt werden oder sich über Mitteleuropa selbst weiter aufheizen.

48. „Kontinentalität“ bezeichnet vor allem den stärkeren Gegensatz zwischen Sommer und Winter unter dem Einfluss großer Landflächen, nicht die Herkunft jedes heißen Tages.

49. Der mediterrane Einfluss verbindet Ungarn mit einem Meer südlich der Alpen und jenseits der Balkanlandschaften.

50. Von dort können südliche Strömungen milde, feuchte Luft ins Becken führen.

51. Besonders in der kühleren Jahreshälfte sind Tiefdruckgebiete aus dem Mittelmeerraum wichtige Niederschlagsbringer.

52. Im Herbst bleibt das Meer noch vergleichsweise warm und kann der darüberliegenden Luft Wärme und Wasserdampf liefern.

53. Ob diese Feuchtigkeit Ungarn erreicht, hängt jedoch von der Entwicklung und dem Weg der Tiefdruckgebiete ab.

54. Deren Zugbahn, also der Weg ihres Zentrums, bestimmt mit, welche Landesteile Niederschlag erhalten.

55. Auf ihrer kalten Seite können mediterrane Tiefs im Winter Schnee bringen, wie die Wettervorhersage vom Februar 2015 verdeutlichte.

56. Mediterraner Einfluss bedeutet somit weder einen dauerhaft warmen Süden noch eine feste jährliche Regenzeit.

57. Welche Luft Ungarn erreicht, steuern wesentlich die Lage und Bewegung von Hoch- und Tiefdruckgebieten.

58. Luftdruck ist der Druck, den das Gewicht der darüberliegenden Luft ausübt.

59. Räumliche Druckunterschiede setzen Luft in Bewegung, wobei die Erddrehung ihre Richtung ablenkt.

60. Auf der Nordhalbkugel strömt Luft um ein Tief gegen den Uhrzeigersinn und um ein Hoch im Uhrzeigersinn.

61. Deshalb kann ein Tief westlich von Ungarn südliche Luft heranführen, während nach seinem Weiterzug kühlere Luft aus einer anderen Richtung folgt.

62. In Tiefdruckgebieten steigt Luft häufig auf, kühlt ab und bildet Wolken, wenn Wasserdampf kondensiert.

63. Unter Hochdruckeinfluss sinkt Luft dagegen großräumig ab und erwärmt sich dabei, was die Wolkenbildung oft hemmt.

64. Ein winterliches Hoch kann trotzdem mit Nebel unter einer darüberliegenden wärmeren Luftschicht verbunden sein.

65. Zwischen Luftmassen verschiedener Temperatur und Feuchtigkeit liegen Übergangszonen, die als Wetterfronten bezeichnet werden.

66. An einer Warmfront gleitet wärmere Luft über die kältere Luft am Boden.

67. Die aufsteigende Luft kühlt ab, wodurch sich ausgedehnte Wolken und länger anhaltender Niederschlag entwickeln können.

68. An einer Kaltfront schiebt sich kühlere, dichtere Luft unter die wärmere Luft und hebt sie an.

69. Je nach Feuchtigkeit und Zustand der Atmosphäre kann diese Hebung Schauer oder Gewitter auslösen.

70. Der Wetterwechsel entsteht also durch Bewegung und Hebung, nicht dadurch, dass zwei Klimaeinflüsse lediglich nebeneinander vorhanden sind.

71. Auch nach dem Durchzug einer Front verändert sich die neu eingeströmte Luft weiter.

72. Über der sommerlichen Tiefebene kann sie sich beispielsweise wieder erwärmen, während sie über einem winterlich kalten Boden Wärme verliert.

73. Manchmal verlagern sich die Druckgebiete nur langsam, und eine Strömung hält über viele Tage an.

74. Ein nahezu ortsfestes Hoch kann die gewöhnlichen Wege der Tiefdruckgebiete umlenken und ihren Zugang zu einer Region erschweren.

75. Meteorologen sprechen dann von einer blockierenden Wetterlage.

76. Für Ungarn kann das bedeuten, dass feuchte Luft lange ausbleibt oder Kaltluft wiederholt nachströmt.

77. Welche Wirkung eintritt, hängt von der Position des Hochs und von der Jahreszeit ab.

78. Die Berge um das Karpatenbecken verändern zusätzlich die Wege bodennaher Strömungen und die Verteilung der Niederschläge.

79. Sie zwingen anströmende Luft teilweise zum Aufsteigen, während auf der windabgewandten Seite trockenere Bedingungen entstehen können.

80. Das Becken ist dabei kein luftdicht abgeschlossener Raum, denn großräumige Strömungen können die Gebirge überqueren und seine Luft erneuern.

81. Die Jahreszeiten verändern die Eigenschaften der Herkunftsgebiete und damit auch die Wirkung ähnlicher Strömungsrichtungen.

82. Ein Ostwind im Januar kann eine ganz andere Temperatur bringen als ein Ostwind im Juli.

83. In kalten Wintern gewinnen kontinentale Luftmassen häufig besonderes Gewicht, während atlantische Strömungen solche Kälteperioden unterbrechen können.

84. Im Sommer bleibt maritime Luft ebenfalls ein wichtiger Einfluss, auch wenn ein heißer trockener Abschnitt das Bild des ganzen Sommers prägt.

85. Die Vorstellung, Ungarn werde im Sommer stets von kontinentaler und im Winter stets von atlantischer Luft beherrscht, führt deshalb in die Irre.

86. Im Frühjahr und Herbst können wechselnde Strömungen besonders unterschiedliche Luftmassen nacheinander heranführen, weil Meer und Land verschieden schnell auf die veränderte Sonneneinstrahlung reagieren.

87. Im Südwesten macht sich neben dem Atlantik der Mittelmeerraum deutlicher bemerkbar, während die östlichen Ebenen stärker kontinentale Züge tragen.

88. Höhenlage und Gelände verändern dieses Grundmuster, sodass eine feuchte Gebirgslandschaft im Nordosten nicht einfach mit einer trockeneren Ebene gleichgesetzt werden darf.

89. Für einen einzelnen Tag zählt, welche Luft gerade über Ungarn liegt und welche als Nächstes einströmt.

90. Für das Klima zählt dagegen, wie häufig solche Lagen auftreten, wie lange sie dauern und welche Bedingungen sie über Jahrzehnte hervorbringen.

91. Klima umfasst deshalb neben Mittelwerten auch die typische Schwankungsbreite des Wetters.

92. Ein trockener Sommer beseitigt den atlantischen Einfluss ebenso wenig, wie ein regnerischer Herbst Ungarn zu einem Mittelmeerland macht.

93. Die drei Einflüsse bilden auch keine Mischung mit unveränderlichen Anteilen, sondern wirken je nach Ort, Jahreszeit und Druckverteilung unterschiedlich stark.

94. Für einen Acker ist entscheidend, ob feuchte Luft rechtzeitig eintrifft und tatsächlich Regen abgibt, nicht welcher Herkunftsname auf der Wetterkarte steht.

95. Selbst Luft, die Wärme mitbringt, kann über einer kalten bodennahen Schicht aufsteigen und ihren Niederschlag als Schnee hinterlassen.

96. Über dem Becken entscheidet daher nicht eine Himmelsrichtung allein, sondern der Weg der Luft und ihre Begegnung mit dem, was schon da ist.