4.1.2 Hőmérséklet és éves ingadozás – Temperatur und Jahresgang

1. A szegedi városperemről származó meteorológiai állomás adatai szerint a leghidegebb és a legmelegebb havi átlag között 22,5 Celsius-fok a különbség.

2. Ez az érték az 1991–2020 közötti időszakra vonatkozik, és a hosszú távú átlagértékek közötti különbséget írja le, nem pedig két egyes nap közötti eltérést.

3. Ott átlagosan január volt a leghidegebb hónap, augusztus pedig a legmelegebb.

4. Egy hőmérő ugyanabban az évben sokkal nagyobb hőmérsékleti tartományt is átélhet, ha egy fagyos téli éjszakához egy forró nyári délután is társul.

5. Már a havi átlagok közötti különbség is jól mutatja azonban, milyen különbözőek azok a körülmények, amelyek között az emberek és a növények ugyanazon a helyen élnek.

6. A nyári meleg éppúgy hozzátartozik ehhez az éghajlathoz, mint a téli hideg lehetősége.

7. Döntő fontosságú, hogy hogyan alakul ki a kettő közötti váltás.

8. Az alapritmust a Föld tengelyének dőlésszöge határozza meg.

9. A magyar nyár folyamán a Nap magasabban áll a horizont felett, és a hosszú napok több időt biztosítanak a Föld felszínének a sugárzási energia felvételére.

10. Télen a napfény laposabb szögben érkezik, és nagyobb felületen oszlik el.

11. Ugyanakkor a napok rövidülnek, míg az éjszakák hosszabbodnak.

12. A Föld és a Nap közötti különböző távolság nem magyarázza ezeket az évszakokat.

13. Ugyanez az évszakváltás az azonos földrajzi szélességű európai partvidékeken is megfigyelhető.

14. Az, hogy a magyar szárazföld belsejében ez a hőmérsékletben erőteljesebben nyilvánul meg, lényegében a szárazföld és a víz arányával függ össze.

15. A víz nagy mennyiségű hőt képes felvenni anélkül, hogy olyan gyorsan felmelegedne, mint a száraz talajfelület.

16. A tengerben ráadásul az áramlatok és a keveredés a felvett energiát nagyobb víztömegekre osztják szét.

17. A szárazföldi felületek gyorsabban reagálnak a megváltozott sugárzási egyenlegre, vagyis a felvett és leadott energia közötti különbségre.

18. A partközeli levegő ezért egy hőtároló hatása alatt áll, amely tompítja a nyári felmelegedést, és télen még hőt ad le.

19. Magyarországnak nincs ilyen közvetlen kapcsolata a tengerrel.

20. Itt a közép-európai szárazföldi területek és a más régiókból érkező légtömegek határozzák meg erőteljesebben a hőmérsékletet.

21. Kontinentalitásnak nevezzük a kiterjedt szárazföldi területek hatását, amely többek között a nyár és a tél közötti nagyobb hőmérséklet-különbségben nyilvánul meg.

22. A tengertől való távolság azonban nem olyan szabályozó tényező, amely mindenhol ugyanazt a hatást váltja ki.

23. A szelek a tengeri levegőt messze a szárazföld belsejébe juttathatják, és enyhíthetik a hőmérsékleti kontrasztot.

24. Magyarország felett az ilyen hatások felváltakoznak olyan légtömegekkel, amelyek nagy szárazföldi területek felett melegedtek fel vagy hűltek le.

25. Egy olyan tél, amelyben gyakran áramlik be enyhe levegő, ezért jelentősen eltérhet egy olyan téltől, amelyben hosszan tartó hideg időszakok vannak.

26. Az éghajlat leírásához a meteorológusok több évet vesznek figyelembe együttesen.

27. Az 1991–2020 közötti éghajlati referencia-időszak harminc évet ölel fel, és egységes alapot nyújt a helyek és az évszakok közötti összehasonlításhoz.

28. Ez egy referenciaérték, nem pedig egy adott év időjárására vonatkozó ígéret.

29. Országos átlagban az éves átlaghőmérséklet ebben a referencia-időszakban körülbelül 10,8 Celsius-fok volt.

30. Ezt a nyári átlaghőmérséklet (kb. 20,8 fok) és a téli átlaghőmérséklet (kb. 0,4 fok) alkotja.

31. Nyár alatt itt júniusra, júliusra és augusztusra, tél alatt pedig decemberre, januárra és februárra értjük.

32. Ezek a számok a hűvös éjszakákat és a meleg napokat, valamint a különböző tájakat egyaránt átlagolják.

33. A körülbelül 21 fokos nyári átlag éppúgy nem zárja ki a 30 fokot jelentősen meghaladó forró délutánokat, mint ahogy a fagypont közeli téli átlag sem zárja ki a súlyos éjszakai fagyokat.

34. Ezzel szemben a téli érték sem jelenti azt, hogy az ország három hónapig fagyos maradna.

35. Az olvadás az évszakok változásának része.

36. Nyáron a nap először a talajt melegíti fel, amely a hőt a fölötte lévő levegőnek adja át.

37. Felhőtlen időjárás esetén sok sugárzás éri el a felszínt.

38. Ha a talaj nedves, a párolgás elhasználja ennek az energiának egy részét, ahelyett, hogy azt közvetlenül a felmelegedéshez rendelkezésre bocsátaná.

39. Ha a talaj kiszárad, az energia nagyobb része felmelegítheti a felszínt és a talajközeli levegőt.

40. Egy hosszabb ideig tartó magasnyomású időjárás elősegítheti az ilyen körülményeket, mivel a süllyedő levegő gyakran megnehezíti a felhők kialakulását.

41. A nyomás önmagában azonban nem okoz hőséget.

42. A levegő eredete, a talajnedvesség és az időjárási helyzet időtartama is döntő szerepet játszik ebben.

43. A Kárpátok medencéje nem egy zárt sütő, hanem egy olyan táj, amelynek hőegyensúlya folyamatosan kapcsolatban áll a környező légkörrel.

44. A Nap legmagasabb állása és a legnagyobb átlagos hőmennyiség időben nem esik egybe.

45. A nyári napforduló után a felszín eleinte továbbra is több energiát képes felvenni, mint amennyit lead, annak ellenére, hogy a napok már rövidülnek.

46. A talaj és a víztestek a tárolt hővel hozzájárulnak ehhez a késleltetéshez.

47. A hosszú távú magyar éghajlati viszonyok között a legmelegebb időszak ezért általában július végén és augusztus elején van.

48. Éjszaka is hő szabadul fel, így egy forró nap nem feltétlenül jár együtt egy ugyanolyan forró éjszakával.

49. A felhők, a szél és a páratartalom befolyásolják, hogy reggelre mennyire csökken a hőmérséklet.

50. A test pihenése szempontjából ezért jelentős különbséget jelent, hogy az éjszaka hűvösséget hoz-e, vagy a meleg továbbra is fennmarad.

51. Télen a sugárzási egyenleg gyakran megfordul.

52. A gyenge nap csak korlátozott mértékben pótolja azt az energiát, amelyet a talaj a hosszú éjszakák alatt elveszít.

53. Ha a felszín lehűl, a közvetlenül hozzá szomszédos levegőt is lehűti.

54. Egyébként azonos körülmények között a hideg levegő sűrűbb, mint a meleg, és lejtőkön alacsonyabb magasságokba áramolhat.

55. Ott különösen akkor gyűlik össze, ha a szél alig keveri át a légrétegeket.

56. Ezen a talajközeli hideg levegő felett melegebb levegő helyezkedhet el, így a hőmérséklet a magassággal kezdetben emelkedik.

57. A szokásos hőmérsékleti viszonyok ilyen megfordulását inverziónak nevezzük.

58. Ez gátolja a vertikális légcserét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a hideg hosszabb ideig a talaj közelében maradjon.

59. Magyarországon egy ilyen hideg levegőréteg a medence belsejének nagy részét beboríthatja.

60. A domborzat elősegíti a hideg levegő felhalmozódását, de nem állítja meg minden légmozgást.

61. Erősebb szél vagy a nagy léptékű időjárási helyzet változása megváltoztathatja a rétegződést, és kiszoríthatja a hideg levegőt.

62. Ha köd vagy alacsony felhőzet alakul ki, nappal kevesebb napenergia éri el a talajt.

63. Ilyenkor a síkság hideg maradhat, míg a ködös légréteg felett fekvő magasabban fekvő helyeken enyhébb időjárás uralkodik.

64. Az országos hosszú távú átlag szerint január a leghidegebb hónap, de egy-egy évben december vagy február is elfoglalhatja ezt a helyet.

65. Éppen a téli hőmérsékletek ingadoznak az egyes évek között erősebben, mint a nyári hónapok hőmérsékletei.

66. Az ilyen inverziós helyzeteken kívül a magasabban fekvő területek általában hűvösebbek, mint az alföldek.

67. A tengerszint feletti magasság így felülírja a közös évszakos ritmust.

68. A Nagyalföldön tapasztalható meleg időszak nem feltétlenül jár ugyanolyan hőmérsékletekkel a Mátrában.

69. A déli és az északkeleti országrészek közötti különbségek sem redukálhatók pusztán a tengertől való távolságra.

70. A tengerszint feletti magasság és a változó levegőáramlás együttesen hatnak.

71. Egy konkrét hely esetében ezért az országos átlag önmagában nem elegendő.

72. Aki egy kert vagy építési telek hőmérsékleti viszonyait szeretné felmérni, annak figyelembe kell vennie a hely helyi elhelyezkedését is.

73. Tavasszal a rendelkezésre álló napenergia gyorsan növekszik, miközben az északi régiókból továbbra is hideg levegő juthat be Magyarországra.

74. Ezáltal az enyhe napok és az újabb hidegfrontok rövid időn belül egymást követhetik.

75. A légtömegek váltakozása esetén a hőmérséklet rövid időn belül jelentősen csökkenhet.

76. Egy napos hét ezért nem zárja ki megbízhatóan a fagyveszélyt.

77. Ősszel a napenergia ismét csökken, de a felhalmozódott hő és az enyhe levegő beáramlása meghosszabbíthatja a meleg időszakokat.

78. Ugyanakkor a tiszta éjszakák már érezhetően hűvösek lehetnek.

79. A tavasz és az ősz tehát nem hiányzó évszakok, még akkor sem, ha a hirtelen időjárásváltozások miatt az átmenet néha meglepően rövidnek tűnik.

80. A gyümölcsfák számára ez a változás akkor válik veszélyessé, ha a meleg felgyorsította a fejlődést, majd fagy következik.

81. A zárt, nyugalmi állapotban lévő rügyek általában ellenállóbbak, mint a kinyílt virágok és a fiatal gyümölcsök.

82. A kár mértéke a növényfajtól, a fejlődési stádiumtól, a legalacsonyabb hőmérséklettől és a hideg időtartamától függ.

83. Eközben egy tiszta éjszakán a virágok a hősugárzás miatt hidegebbé válhatnak, mint a levegő, amelyet egy körülbelül két méter magasságban elhelyezett meteorológiai állomás mér.

84. Egy kedvező napi átlagérték ilyenkor kevés információt ad a napkelte előtti veszélyes órákról.

85. A gyümölcsös elhelyezkedése befolyásolja a kockázatot, mivel a hideg levegő egy völgyben nehezebben tud eláramlani, mint egy megfelelő lejtőn.

86. A később virágzó fajták csökkenthetik az érzékeny fejlődési szakaszok és a késői fagyok közötti átfedést, anélkül, hogy biztos védelmet nyújtanának.

87. Egy lakóépületnek is meg kell birkóznia a nagy hőmérséklet-ingadozásokkal.

88. A hőszigetelés télen lassítja a hőveszteséget, nyáron pedig a hőbejutást az épületburkolaton keresztül.

89. A napfénynek kitett ablakok ennek ellenére erősen felmelegíthetik a helyiségeket, ezért a külső napvédőnek megvan a maga szerepe.

90. A tömör falak tárolják a hőt, és késleltetve adják le, de egy hosszú forró időszak alatt maguk is felmelegedhetnek.

91. Az éjszakai szellőztetés csak akkor segít a lehűlésben, ha a külső levegő valóban hűvösebb, mint a beltéri levegő.

92. A ruházat és a szabadtéri munka tekintetében is a nap adott időpontjának körülményei számítanak jobban, mint a havi átlag.

93. Egy enyhe tavaszi délutáni levegő nem semlegesíti a fagyos reggel hatását.

94. Az 1991–2020 közötti referenciaértékek olyan időszakot írnak le, amelynek hőmérsékleti viszonyai nem feltétlenül maradnak változatlanok.

95. A magyar mérési sorozatokban kimutatható egy hosszú távú felmelegedés, amely minden évszakra kiterjed.

96. Egyetlen hideg tél éppúgy nem cáfolja ezt a tendenciát, mint ahogy egyetlen forró délután sem bizonyítja azt önmagában.

97. A növekvő átlaghőmérsékletek ráadásul nem szüntetik meg a nappal és az éjszaka, illetve az évszakok közötti különbségeket.

98. A gyümölcsvirágzás szempontjából továbbra is döntő fontosságú, hogy az érzékeny növényi szövetek és a fagy időben egybeesnek-e.

99. A szegedi havi átlagok közötti tartomány ezért többet jelent, mint két egymástól távol eső számot.

100. Ugyanazon a helyen egy háznak meg kell őriznie a meleget és el kell hárítania a hideget, míg egy gyümölcsfa hetekig tartó kedvező hőmérséklet után egyetlen fagyos éjszaka alatt elveszítheti jövőbeli termését.

1. In den Klimadaten der Wetterstation am Stadtrand von Szeged liegen zwischen dem kältesten und dem wärmsten Monatsmittel 22,5 Grad Celsius.

2. Dieser Wert bezieht sich auf den Zeitraum 1991–2020 und beschreibt einen Unterschied zwischen langjährigen Durchschnittswerten, nicht zwischen zwei einzelnen Tagen.

3. Der kälteste Monat war dort im Mittel der Januar, der wärmste der August.

4. Ein Thermometer kann im selben Jahr eine weit größere Spanne durchlaufen, wenn zu einer frostigen Winternacht ein heißer Sommernachmittag hinzukommt.

5. Schon der Abstand der Monatsmittel zeigt jedoch, wie verschieden die Bedingungen sind, unter denen Menschen und Pflanzen an demselben Ort leben.

6. Die sommerliche Wärme gehört ebenso zu diesem Klima wie die Möglichkeit winterlicher Kälte.

7. Entscheidend ist, wie der Wechsel zwischen beiden zustande kommt.

8. Den Grundtakt gibt die Neigung der Erdachse vor.

9. Während des ungarischen Sommers steht die Sonne höher über dem Horizont, und die langen Tage verschaffen der Erdoberfläche mehr Zeit, Strahlungsenergie aufzunehmen.

10. Im Winter trifft das Sonnenlicht flacher ein und verteilt sich über eine größere Fläche.

11. Zugleich verkürzen sich die Tage, während die Nächte länger werden.

12. Die unterschiedliche Entfernung der Erde von der Sonne erklärt diese Jahreszeiten nicht.

13. Derselbe jahreszeitliche Wechsel wirkt auch an europäischen Küsten auf ähnlicher geografischer Breite.

14. Dass er sich im ungarischen Binnenland stärker in der Temperatur ausdrückt, hängt wesentlich mit dem Verhältnis von Land und Wasser zusammen.

15. Wasser kann viel Wärme aufnehmen, ohne sich so rasch zu erwärmen wie eine trockene Bodenoberfläche.

16. Im Meer verteilen Strömungen und Durchmischung die aufgenommene Energie außerdem über größere Wassermengen.

17. Landoberflächen reagieren schneller auf eine veränderte Strahlungsbilanz, also auf den Unterschied zwischen aufgenommener und abgegebener Energie.

18. Küstennahe Luft steht deshalb unter dem Einfluss eines Wärmespeichers, der die sommerliche Erwärmung dämpft und im Winter noch Wärme abgibt.

19. Ungarn besitzt keinen solchen unmittelbaren Kontakt zum Meer.

20. Hier prägen die Landflächen Mitteleuropas und die aus anderen Regionen herangeführten Luftmassen die Temperatur stärker.

21. Kontinentalität nennt man den Einfluss der ausgedehnten Landmassen, der sich unter anderem in einem größeren Unterschied zwischen Sommer und Winter zeigt.

22. Die Entfernung zum Meer ist dabei kein Regler, der überall dieselbe Wirkung erzeugt.

23. Winde können maritime Luft weit ins Landesinnere bringen und den Temperaturgegensatz abschwächen.

24. Über Ungarn wechseln solche Einflüsse mit Luftmassen, die sich über großen Landflächen erwärmt oder abgekühlt haben.

25. Ein Winter mit häufigem Zustrom milder Luft kann deshalb erheblich anders ausfallen als einer mit lang anhaltenden Kälteperioden.

26. Um das Klima zu beschreiben, betrachten Meteorologen viele Jahre gemeinsam.

27. Die Klimanormalperiode 1991–2020 umfasst dreißig Jahre und bietet eine einheitliche Grundlage für Vergleiche zwischen Orten und Jahreszeiten.

28. Sie ist eine Bezugsgröße, kein Versprechen für das Wetter eines bestimmten Jahres.

29. Im Landesmittel betrug die Jahresdurchschnittstemperatur während dieser Bezugsperiode rund 10,8 Grad Celsius.

30. Dahinter standen ein Sommermittel von ungefähr 20,8 Grad und ein Wintermittel von etwa 0,4 Grad.

31. Mit Sommer sind hier Juni, Juli und August gemeint, mit Winter Dezember, Januar und Februar.

32. Diese Zahlen mitteln kühle Nächte und warme Tage ebenso wie verschiedene Landschaften.

33. Ein Sommermittel von rund 21 Grad schließt heiße Nachmittage deutlich über 30 Grad ebenso wenig aus, wie ein Wintermittel nahe dem Gefrierpunkt strengen Nachtfrost ausschließt.

34. Umgekehrt bedeutet der Winterwert auch nicht, dass das Land drei Monate lang gefroren bleibt.

35. Tauwetter gehört zum Jahresgang dazu.

36. Im Sommer erwärmt die Sonne zunächst den Boden, der Wärme an die darüberliegende Luft abgibt.

37. Bei wolkenarmen Wetterlagen erreicht viel Strahlung die Oberfläche.

38. Ist der Boden feucht, verbraucht die Verdunstung einen Teil dieser Energie, statt sie unmittelbar für die Erwärmung verfügbar zu machen.

39. Trocknet er aus, kann ein größerer Anteil die Oberfläche und die bodennahe Luft aufheizen.

40. Eine länger anhaltende Hochdrucklage kann solche Bedingungen begünstigen, weil absinkende Luft die Wolkenbildung häufig erschwert.

41. Der Druck allein macht die Hitze jedoch nicht.

42. Auch die Herkunft der Luft, die Bodenfeuchte und die Dauer der Wetterlage entscheiden darüber.

43. Das Karpatenbecken ist kein verschlossener Backofen, sondern ein Landschaftsraum, dessen Wärmehaushalt ständig mit der umgebenden Atmosphäre verbunden bleibt.

44. Der höchste Sonnenstand und die größte mittlere Wärme fallen zeitlich nicht zusammen.

45. Nach der Sommersonnenwende kann die Oberfläche zunächst weiterhin mehr Energie aufnehmen, als sie abgibt, obwohl die Tage bereits kürzer werden.

46. Boden und Gewässer tragen mit gespeicherter Wärme zu dieser Verzögerung bei.

47. Im langjährigen ungarischen Jahresgang liegt die wärmste Zeit daher gewöhnlich Ende Juli und Anfang August.

48. Auch nachts wird Wärme abgegeben, sodass ein heißer Tag nicht zwangsläufig eine ebenso heiße Nacht nach sich zieht.

49. Wolken, Wind und Luftfeuchtigkeit beeinflussen, wie stark die Temperatur bis zum Morgen sinkt.

50. Für die Erholung des Körpers macht es deshalb einen erheblichen Unterschied, ob die Nacht Abkühlung bringt oder die Wärme anhält.

51. Im Winter kehrt sich die Strahlungsbilanz häufig um.

52. Die schwache Sonne ersetzt nur begrenzt die Energie, die der Boden während der langen Nächte verliert.

53. Kühlt die Oberfläche ab, kühlt sie auch die unmittelbar angrenzende Luft.

54. Unter sonst gleichen Bedingungen ist kalte Luft dichter als warme und kann an Hängen in tiefere Lagen fließen.

55. Dort sammelt sie sich besonders dann, wenn wenig Wind die Luftschichten durchmischt.

56. Über dieser bodennahen Kaltluft kann wärmere Luft liegen, sodass die Temperatur mit der Höhe zunächst zunimmt.

57. Eine solche Umkehr des gewöhnlichen Temperaturverlaufs heißt Inversion.

58. Sie hemmt den vertikalen Austausch und kann dazu beitragen, dass die Kälte über längere Zeit am Boden bleibt.

59. In Ungarn kann eine solche Kaltluftschicht große Teile des Beckeninneren erfassen.

60. Das Relief begünstigt ihre Ansammlung, doch es hält nicht jede Luftbewegung auf.

61. Stärkerer Wind oder ein Wechsel der großräumigen Wetterlage kann die Schichtung verändern und die kalte Luft verdrängen.

62. Bilden sich Nebel oder tiefe Wolken, erreicht tagsüber zudem weniger Sonnenenergie den Boden.

63. Dann kann die Ebene kalt bleiben, während höher gelegene Orte oberhalb der trüben Luftschicht milderes Wetter erleben.

64. Der Januar ist im landesweiten langjährigen Mittel der kälteste Monat, doch in einem einzelnen Jahr können Dezember oder Februar diese Stellung einnehmen.

65. Gerade die Wintertemperaturen schwanken zwischen den Jahren stärker als die Temperaturen der Sommermonate.

66. Außerhalb solcher Inversionslagen sind die höheren Landschaften gewöhnlich kühler als die Tiefebenen.

67. Die Höhenlage überlagert damit den gemeinsamen jahreszeitlichen Takt.

68. Ein warmer Abschnitt in der Großen Tiefebene muss in der Mátra nicht dieselben Temperaturen bringen.

69. Auch die Unterschiede zwischen den südlichen und den nordöstlichen Landesteilen lassen sich nicht auf einen einzigen Abstand zum Meer reduzieren.

70. Höhenlage und wechselnde Luftzufuhr wirken zusammen.

71. Für einen konkreten Ort reicht deshalb das Landesmittel allein nicht aus.

72. Wer die Temperaturverhältnisse eines Gartens oder Baugrundstücks einschätzen möchte, muss zusätzlich seine örtliche Lage betrachten.

73. Im Frühjahr nimmt die verfügbare Sonnenenergie rasch zu, während kalte Luft aus nördlichen Regionen weiterhin nach Ungarn gelangen kann.

74. Dadurch können milde Tage und erneute Kälterückfälle dicht aufeinanderfolgen.

75. Bei einem Wechsel der Luftmassen kann die Temperatur innerhalb kurzer Zeit deutlich sinken.

76. Eine sonnige Woche beendet das Frostrisiko deshalb nicht zuverlässig.

77. Im Herbst nimmt die Sonnenenergie wieder ab, doch gespeicherte Wärme und milde Luftzufuhr können warme Abschnitte verlängern.

78. Klare Nächte können gleichzeitig bereits empfindlich kühl werden.

79. Frühjahr und Herbst sind somit keine fehlenden Jahreszeiten, auch wenn abrupte Wetterwechsel einen Übergang manchmal überraschend kurz erscheinen lassen.

80. Für Obstbäume wird dieser Wechsel gefährlich, wenn Wärme die Entwicklung vorangetrieben hat und anschließend Frost folgt.

81. Geschlossene, ruhende Knospen sind meist widerstandsfähiger als geöffnete Blüten und junge Früchte.

82. Wie groß ein Schaden wird, hängt von Pflanzenart, Entwicklungsstadium, tiefster Temperatur und Dauer der Kälte ab.

83. Dabei können Blüten in einer klaren Nacht durch Wärmeabstrahlung kälter werden als die Luft, die eine Wetterstation in etwa zwei Metern Höhe misst.

84. Ein günstiger Tagesmittelwert sagt dann wenig über die gefährlichen Stunden vor Sonnenaufgang aus.

85. Die Lage einer Obstanlage beeinflusst das Risiko, weil Kaltluft in einer Mulde schlechter abfließen kann als an einem geeigneten Hang.

86. Später blühende Sorten können die Überschneidung empfindlicher Entwicklungsstadien mit späten Frösten verringern, ohne einen sicheren Schutz zu bieten.

87. Auch ein Wohnhaus muss den großen Temperaturwechsel bewältigen.

88. Wärmedämmung verlangsamt im Winter den Wärmeverlust und im Sommer den Wärmeeintrag durch die Gebäudehülle.

89. Sonnenbeschienene Fenster können Räume dennoch stark erwärmen, weshalb außen liegender Sonnenschutz einen eigenen Zweck erfüllt.

90. Massive Wände speichern Wärme und geben sie zeitversetzt ab, können während einer langen heißen Periode aber selbst warm werden.

91. Nachtlüftung hilft beim Abkühlen nur dann, wenn die Außenluft tatsächlich kühler ist als die Raumluft.

92. Für Kleidung und Arbeit im Freien zählen ebenfalls die Bedingungen zur jeweiligen Tageszeit stärker als ein Monatsmittel.

93. Eine milde Frühlingsnachmittagsluft macht den frostigen Morgen nicht ungeschehen.

94. Die Bezugswerte von 1991–2020 beschreiben einen Zeitraum, dessen Temperaturverhältnisse sich nicht unverändert fortsetzen müssen.

95. In den ungarischen Messreihen ist eine langfristige Erwärmung nachweisbar, die alle Jahreszeiten betrifft.

96. Ein einzelner kalter Winter widerlegt diesen Verlauf ebenso wenig, wie ein einzelner heißer Nachmittag ihn allein belegt.

97. Steigende Mitteltemperaturen lassen außerdem die Unterschiede zwischen Tag und Nacht oder zwischen den Jahreszeiten nicht verschwinden.

98. Für die Obstblüte bleibt entscheidend, ob empfindliches Pflanzengewebe und Frost zeitlich zusammentreffen.

99. Die Spanne in Szegeds Monatsmitteln steht deshalb für mehr als zwei weit auseinanderliegende Zahlen.

100. An demselben Ort muss ein Haus Wärme bewahren und Wärme abhalten, während ein Obstbaum nach Wochen günstiger Wärme in einer einzigen Frostnacht seine künftige Ernte verlieren kann.