4.1.3 A csapadék és eloszlása – Niederschlag und seine Verteilung

1. 2022 nyarán a Magyar Alfejedelem nagy részén hosszú ideig alig esett jelentősebb eső, szeptemberben azonban a helyzet megfordult.

2. Délkeleten és északkeleten sok helyen kétszer-háromszor annyi csapadék hullott, mint az 1991–2020 közötti évek szeptemberi átlaga.

3. A már károsodott nyári növénykultúrák számára ez a nedvesség túl későn érkezett.

4. Az újonnan bevetett mezőkre viszont jótékony hatással volt.

5. Ugyanaz az eső tehát a növények fejlődési stádiumától függően eltérő jelentőségű volt.

6. Ebből az ellentétből felismerhető a magyarországi csapadék egyik alapvető problémája: az éves összeg még nem árulja el, mikor áll rendelkezésre a víz.

7. Ugyanígy azt sem árulja el, mely mezők esetében döntő fontosságú ez.

8. A csapadék minden olyan vizet magában foglal, amely a felhőkből a Föld felszínére hullik, vagyis az eső mellett a havat és a jégesőt is.

9. Mennyiségét általában milliméterben adják meg.

10. Egy milliméter egy liter víznek felel meg egy négyzetméter talajon.

11. Ha egy csapadékmérő tíz millimétert mér, akkor számítás szerint tíz liter hullott erre a területre.

12. Az évi 500 milliméteres összeg tehát fél méter vastag vízrétegnek felel meg, feltéve, hogy semmi sem folyna el, sem párologna el.

13. A természetben természetesen nem alakul ki ilyen réteg.

14. A víz beszivárog, elfolyik, elpárolog, vagy a növények felveszik, és visszajuttatják a levegőbe.

15. Az 1991–2020 közötti éghajlati időszakban az éves átlagos csapadékmennyiség Magyarországon túlnyomórészt 500 és 800 milliméter között mozgott.

16. Különösen csapadékos volt a délnyugat és a magasabb hegyvidéki területek, ahol például a Bükkben meghaladta a 800 millimétert is.

17. A legszárazabb összefüggő területek közé viszont a Zagyva, a Tisza és a Hármas-Körös mentén fekvő síkságok tartoztak, ahol a csapadékmennyiség körülbelül 500–550 milliméter volt.

18. A Hármas-Körös az ország délkeleti részén több Körös-folyó egyesült alsó szakasza.

19. Magyarország száraz magja tehát korántsem csak a keleti államhatár mentén helyezkedik el.

20. Ide tartozik a központi Nagy-alföld is.

21. Összességében a csapadékmennyiség délnyugatról északkelet felé csökkenő tendenciát mutat, de a domborzat megváltoztatja ezt a mintázatot.

22. Európa számos nedves partvidéki és hegyvidéki régiójához képest a magyar medencében viszonylag kevés csapadék hullik.

23. Ebben a tengerektől való távolság ugyanolyan szerepet játszik, mint a környező hegyvidékek.

24. A nedvesség többek között az Atlanti-óceánról és a Földközi-tengeri térségből érkező légáramlatokkal jut el Magyarországra.

25. Az azonban, hogy ebből eső lesz-e, nem csupán attól függ, mennyi vízgőzt szállít a levegő.

26. A levegőnek elegendő mértékben lehűlnie is kell ahhoz, hogy a vízgőz felhőcseppekké vagy jégkristályokká alakuljon.

27. Ez gyakran emelkedés közben történik.

28. Egy nedves légtömeg ezért áthaladhat egy helyen anélkül, hogy ott bőséges esőt hagyna maga után.

29. Ha egy légáramlat hegyoldalnak ütközik, a levegő egy része felfelé irányul.

30. A csökkenő légnyomás hatására a levegő kitágul, és közben lehűl.

31. Ha a levegő telítetté válik, kondenzáció lép fel, vagyis a vízgőz folyékony vízzé alakul.

32. A növekvő felhőcseppekből és jégrészecskékből végül csapadék keletkezhet.

33. Ezt a domborzat által elősegített csapadékot emelkedési esőnek nevezik.

34. A hegyvidék szél felé néző oldalán ezért gyakran több csapadék hullik, mint a szélnek háttal lévő oldalán.

35. Magyarország középhegységei is általában több csapadékot kapnak az ilyen emelkedés miatt, mint a szomszédos alacsonyabban fekvő területek.

36. A hegygerinc túloldalán a levegő ismét süllyedhet és felmelegedhet.

37. Ezzel csökken a relatív páratartalma, és a felhők feloszlhatnak.

38. A relatív páratartalom azt írja le, hogy a levegő az adott hőmérsékleten mennyire közel van a telítettséghez.

39. Ha egy hegyvonulat mögötti terület emiatt szárazabb marad, akkor esőárnyékról beszélünk.

40. Az Alpok és a Kárpátok íve ilyen módon befolyásolják a nedves levegő útját a medencébe.

41. Ugyanakkor nem alkotnak zárt falat, amely minden felhőtől elvonja a vizet.

42. A hatás a széliránytól, a hegyek magasságától és az időjárási viszonyoktól függ, ezért az esőárnyék csak részben magyarázza a magyarországi csapadékeloszlást.

43. Eső akkor is keletkezhet, ha légtömegek találkoznak egy fronton.

44. A front a különböző tulajdonságú, különösen eltérő hőmérsékletű légtömegek közötti átmeneti zóna.

45. Ha a melegebb levegő a hidegebb fölé emelkedik, lehűl, és felhőket képezhet.

46. Az ilyen frontok gyakran hoznak csapadékot nagyobb, összefüggő területekre.

47. A Földközi-tengeri térségből érkező alacsony nyomású területek szintén nedves levegőt és hosszabb ideig tartó esőt hozhatnak Magyarországra.

48. Pályájuk is meghatározó szerepet játszik abban, hogy az ország mely részei kapnak sok csapadékot.

49. Ezért egy-egy csapadékos időjárási helyzet átmenetileg megfordíthatja a szokásos térbeli eloszlást.

50. A hosszú távú átlagértékeket tartalmazó csapadék térkép tehát a tipikus viszonyokat mutatja, és nem egy rögzített eloszlási törvényt.

51. Egy általában száraz hely egy adott hónapban több esőt kaphat, mint egy általában nedves.

52. Még a szomszédos mezők sem feltétlenül kapnak ugyanannyi csapadékot.

53. Ez különösen jól látható a záporok és zivatarok esetében.

54. Az esőzónák kicsiek lehetnek, és élesen határolt széleik lehetnek.

55. Egy mérőállomás eleinte csak a saját helyszínén mért csapadékot rögzíti, míg egy egész tájterület lefedéséhez számos mérésre van szükség.

56. Az országos átlag még erőteljesebben kiegyenlíti az ilyen ellentéteket.

57. Az éves változás is egy statisztikai mintázat.

58. Az 1991–2020-as éghajlati időszakban az országos átlag szerint különösen sok csapadék hullott május és július között, különösen kevés pedig január és március között.

59. A késői tavasz és a kora nyár így gyakran csapadékos, anélkül, hogy ebből megbízható esős évszakot lehetne levezetni.

60. Erős napsugárzás hatására a talaj felmelegszik, és hőt ad át a felette lévő levegőnek.

61. Megfelelő körülmények között ez a levegő emelkedik, miközben a nedvesség felhőkké kondenzálódik.

62. Ezt a felmelegedés által hajtott légmozgást konvekciónak nevezzük.

63. Ha magasra emelkedő zivatarfelhők alakulnak ki, azok rövid idő alatt jelentős mennyiségű vizet bocsáthatnak ki.

64. A nyári csapadékmaximum ezért egybeeshet ugyanazon nyár hosszú száraz időszakával.

65. Néhány heves zivatar növeli a havi összeget, bár sok napon egy csepp sem esik.

66. Egy másik hónap számos gyengébb esőzés révén érheti el ugyanezt az összeget.

67. Egy kiszáradt szántóföld számára ez a két eloszlás nem egyenértékű.

68. A csapadék intenzitása azt a mennyiséget jelöli, amely egy meghatározott időn belül hullik.

69. Ez különbözteti meg a lassan beszivárgó, hosszan tartó esőt a rövid záportól.

70. A vízellátás megbízhatósága szempontjából az is számít, hogy két bőséges esőzés között mennyi ideig marad a talaj utánpótlás nélkül, és mennyi víz veszik el e szünet alatt.

71. Ha egy magasnyomású terület tartósan fennáll, a süllyedő levegő hosszabb ideig gátolhatja a felhők kialakulását.

72. A Nap ugyan hőt szolgáltat a talajról felemelkedő levegő számára, de ez önmagában nem elegendő a bőséges esőfelhők kialakulásához.

73. Ez magyarázza, miért maradhat száraz akár hetekig az a szezon is, amely statisztikailag esősnek számít.

74. Késő nyáron az ilyen szünetek különösen megterhelőek lehetnek, mivel a hőség és a már kimerült talajtartalékok egyidejűleg jelentkeznek.

75. Ebből azonban nem következik, hogy augusztus rendszerint száraz lenne.

76. Ilyenkor is előfordulhat, hogy frontok vagy zivatarok bőséges esőt hoznak.

77. Az ősz sem tekinthető végig száraz évszaknak.

78. A régebbi éghajlati leírások gyakran említik egy második csapadékmaximumot novemberben, amely az 1991–2020 közötti országos átlagban már nem rajzolódott ki egyértelműen.

79. Szeptember és október ebben a referencia-időszakban a korábbi normál időszakokhoz képest nedvesebbé vált.

80. Aki az éves változásokat írja le, annak ezért meg kell neveznie a vizsgált időszakot, ahelyett, hogy egy egyszer megrajzolt görbét időtlennek tekintene.

81. A hűvös hónapokban a növények általában kevesebb vizet fogyasztanak, és a párolgás is kisebb, mint nyáron.

82. Ezért egy viszonylag szerény téli csapadék is fontos lehet a talajvízkészlet feltöltése szempontjából.

83. A hó szintén része ennek a mérlegnek, még akkor is, ha a benne lévő víz csak olvadáskor válik folyékony formában elérhetővé.

84. Az, hogy mennyi olvadékvíz szivárog el, többek között attól függ, hogy a talaj fagyott-e, és milyen gyorsan olvad el a hótakaró.

85. Ha az ősz és a tél száraz marad, egy mező bizonyos körülmények között már hiányállapotban kezdi meg a növekedési időszakot.

86. Ilyenkor a tavaszi esőnek egyszerre kell fedeznie a folyamatos igényt és pótolnia a hiányzó készleteket.

87. Egy átlagosan csapadékos kora nyár nem tudja automatikusan kiegyenlíteni ezt az előzményt, különösen akkor, ha az eső csak akkor kezdődik, miután a növények már vízhiányt szenvedtek.

88. Egy szántóföld esetében elsősorban az a csapadékmennyiség számít, amely a gyökerekkel átszőtt talajban marad, és amelyet a növények fel tudnak használni.

89. Ezt az arányt hatékony csapadéknak nevezik.

90. Ha a víz gyorsabban hullik, mint ahogy a talaj fel tudja venni, egy része a felszínen lefolyik.

91. A talaj tömörödése vagy az iszaposodott felszín tovább nehezítheti ezt a felszívódást.

92. Lejtőn a lefolyó víz magával ragadhatja a talajt, míg máshol pocsolyák maradnak hátra.

93. Az erős eső ezért nem feltétlenül haszontalan, de a mért teljes mennyisége sem feltétlenül jut a gyökerekhez.

94. Még az egyenletes eső is részben beszivároghat a gyökérzónába, és ott eleinte elérhetetlenné válhat az adott növénykultúra számára.

95. A homokos talajok általában kevesebb, a növények számára felvehető vizet tárolnak, mint a jó szerkezetű agyagos talajok.

96. Egy alacsony víztároló képességű mező ezért eső után gyorsabban kerülhet ismét vízhiányba.

97. Hogy ez milyen mértékben történik, a gyökérmélységtől, a növényállománytól és az időjárástól is függ, így ugyanaz az esőmentes időszak két szomszédos szántóföldön eltérő következményekkel járhat.

98. A kukoricának például virágzása és az azt követő magképződés során elegendő vízellátásra van szüksége.

99. Az ebben a fejlődési szakaszban elmaradt csapadékot egy későbbi esőzéssel nem lehet tetszés szerint pótolni.

100. Az a kérdés, hogy hol van a legnagyobb szükség az esőre, ezért nem válaszolható meg kizárólag a csapadék térkép alapján.

101. Ehhez a talajra, a növénykultúrára és az időpontra is figyelni kell.

102. A 2022-es év különösen jól rávilágított erre az időbeli függőségre.

103. A Magyar Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai elemzése szerint elmaradt a korán nyári időszak, amely egyébként gyakran csapadékos, miközben az Alföldön fokozódott a szárazság.

104. Júliusban az aszály Transdanubia nagy részét is érintette.

105. Csak augusztus vége felé és szeptemberben érkezett széles körben bőséges csapadék, ami kedvező feltételeket teremtett az őszi vetéshez.

106. Az éves összmennyiség is jelentősen ingadozik, ezért a hosszú távú átlag sem biztos alsó határt, sem a következő évre várható mennyiséget nem jelzi.

107. Egyetlen évből nem lehet hosszú távú csapadék-trendet levezetni.

108. Ez azonban megmutatja, miért nem írja le kielégítően sem az éves mennyiség, sem egy késői eső a növények növekedése alatti vízellátást.

109. Magyarország szárazsága nem redukálható pusztán az eső szeszélyére: a mennyiség, a térbeli eloszlás és az időzítés együttesen hatnak.

110. A 2022-es szeptemberi eső ugyanarra a területre hullott, mint az előzőleg elmaradt nyári csapadék, de a mezőkön más jövőt talált.

1. Im Sommer 2022 fiel in weiten Teilen der ungarischen Tiefebene über lange Zeit kaum ergiebiger Regen, doch im September kehrte sich das Bild um.

2. Im Südosten und Nordosten kam vielerorts zweieinhalb- bis dreimal so viel Niederschlag zusammen wie im Septembermittel der Jahre 1991–2020.

3. Für die bereits geschädigten Sommerkulturen kam diese Feuchtigkeit zu spät.

4. Den neu bestellten Feldern konnte sie dagegen helfen.

5. Derselbe Regen hatte damit je nach Entwicklungsstand der Pflanzen einen anderen Wert.

6. An diesem Gegensatz lässt sich ein Grundproblem des ungarischen Niederschlags erkennen: Die Jahressumme sagt noch nicht, wann Wasser verfügbar ist.

7. Ebenso wenig verrät sie, auf welchen Feldern es ankommt.

8. Niederschlag umfasst alles Wasser, das aus Wolken auf die Erdoberfläche fällt, also neben Regen auch Schnee und Hagel.

9. Seine Menge wird gewöhnlich in Millimetern angegeben.

10. Ein Millimeter entspricht einem Liter Wasser auf einem Quadratmeter Boden.

11. Wenn ein Regenmesser zehn Millimeter erfasst, sind auf diese Fläche rechnerisch zehn Liter gefallen.

12. Eine jährliche Summe von 500 Millimetern entspricht somit einer Wasserschicht von einem halben Meter, sofern nichts abfließen oder verdunsten würde.

13. In der Landschaft entsteht diese Schicht natürlich nicht.

14. Das Wasser versickert, fließt ab, verdunstet oder wird von Pflanzen aufgenommen und wieder an die Luft abgegeben.

15. Für die Klimaperiode 1991–2020 lagen die mittleren jährlichen Niederschlagsmengen in Ungarn überwiegend zwischen etwa 500 und 800 Millimetern.

16. Besonders feucht waren der Südwesten und höhere Berglagen, wobei beispielsweise im Bükk auch mehr als 800 Millimeter erreicht wurden.

17. Zu den trockensten zusammenhängenden Gebieten gehörten dagegen die Niederungen entlang von Zagyva, Theiß und Hármas-Körös mit ungefähr 500 bis 550 Millimetern.

18. Die Hármas-Körös ist der vereinigte Unterlauf mehrerer Körös-Flüsse im südöstlichen Landesteil.

19. Ungarns trockener Kern liegt also keineswegs einfach an seiner östlichen Staatsgrenze.

20. Auch die zentrale Große Tiefebene gehört dazu.

21. Insgesamt nimmt der Niederschlag tendenziell vom Südwesten nach Nordosten ab, doch das Relief verändert dieses Muster.

22. Verglichen mit vielen feuchten Küsten- und Gebirgsregionen Europas erhält das ungarische Becken eher wenig Niederschlag.

23. Der Abstand zu den Meeren spielt dabei ebenso eine Rolle wie die Gebirge in seiner Umgebung.

24. Feuchtigkeit erreicht Ungarn mit Luftströmungen unter anderem vom Atlantik und aus dem Mittelmeerraum.

25. Ob daraus Regen wird, hängt jedoch nicht allein davon ab, wie viel Wasserdampf die Luft mitführt.

26. Die Luft muss auch ausreichend abkühlen, damit Wasserdampf zu Wolkentröpfchen oder Eiskristallen wird.

27. Häufig geschieht das beim Aufsteigen.

28. Eine feuchte Luftmasse kann deshalb einen Ort passieren, ohne dort ergiebigen Regen abzugeben.

29. Trifft eine Strömung auf einen Gebirgshang, wird ein Teil der Luft nach oben gelenkt.

30. Mit abnehmendem Luftdruck dehnt sie sich aus und kühlt dabei ab.

31. Wird die Luft gesättigt, setzt Kondensation ein, also der Übergang von Wasserdampf zu flüssigem Wasser.

32. Aus wachsenden Wolkentröpfchen und Eisteilchen kann schließlich Niederschlag entstehen.

33. Diesen durch das Gelände begünstigten Niederschlag nennt man Steigungsregen.

34. Auf der dem Wind zugewandten Seite eines Gebirges fällt deshalb häufig mehr Wasser als auf seiner windabgewandten Seite.

35. Auch Ungarns Mittelgebirge erhalten durch solche Hebung im Allgemeinen mehr Niederschlag als benachbarte Tieflagen.

36. Jenseits eines Gebirgskamms kann die Luft wieder absinken und sich erwärmen.

37. Ihre relative Feuchtigkeit nimmt dabei ab, und Wolken können sich auflösen.

38. Die relative Feuchtigkeit beschreibt, wie nahe die Luft bei ihrer jeweiligen Temperatur an der Sättigung liegt.

39. Bleibt eine Gegend hinter einem Gebirge dadurch trockener, spricht man von einem Regenschatten.

40. Die Alpen und der Karpatenbogen beeinflussen auf diese Weise den Weg feuchter Luft ins Becken.

41. Sie bilden allerdings keine geschlossene Wand, die jeder Wolke ihr Wasser abnimmt.

42. Die Wirkung hängt von Windrichtung, Gebirgshöhe und Wetterlage ab, weshalb der Regenschatten nur einen Teil der ungarischen Niederschlagsverteilung erklärt.

43. Regen kann außerdem entstehen, wenn Luftmassen an einer Wetterfront aufeinandertreffen.

44. Eine Front ist eine Übergangszone zwischen Luftmassen mit unterschiedlichen Eigenschaften, insbesondere unterschiedlicher Temperatur.

45. Wird wärmere Luft über kältere gehoben, kühlt sie ab und kann Wolken bilden.

46. Solche Fronten bringen häufig Niederschlag über größere zusammenhängende Flächen.

47. Tiefdruckgebiete aus dem Mittelmeerraum können ebenfalls feuchte Luft und länger anhaltenden Regen nach Ungarn führen.

48. Ihre Zugbahn entscheidet mit darüber, welche Landesteile viel Wasser erhalten.

49. Deshalb kann eine einzelne nasse Wetterlage das übliche räumliche Gefälle vorübergehend umkehren.

50. Eine Niederschlagskarte mit langjährigen Mittelwerten zeigt folglich typische Verhältnisse und kein festes Verteilungsgesetz.

51. Ein gewöhnlich trockener Ort kann in einem bestimmten Monat mehr Regen erhalten als ein gewöhnlich feuchter.

52. Selbst benachbarte Felder müssen nicht dieselbe Menge bekommen.

53. Besonders deutlich wird das bei Schauern und Gewittern.

54. Ihre Regengebiete können klein sein und scharf begrenzte Ränder haben.

55. Eine Messstation erfasst zunächst das Wasser an ihrem Standort, während die Versorgung eines ganzen Landschaftsraums viele Messungen verlangt.

56. Der Landesdurchschnitt glättet solche Gegensätze noch stärker.

57. Auch der Jahresgang ist ein statistisches Muster.

58. In der Klimaperiode 1991–2020 fiel im Landesmittel besonders viel Niederschlag zwischen Mai und Juli, besonders wenig zwischen Januar und März.

59. Das späte Frühjahr und der Frühsommer sind somit häufig regenreich, ohne dass sich daraus eine verlässliche Regenzeit ableiten ließe.

60. Mit kräftiger Sonneneinstrahlung erwärmt sich der Boden und gibt Wärme an die darüberliegende Luft ab.

61. Unter geeigneten Bedingungen steigt diese Luft auf, wobei Feuchtigkeit zu Wolken kondensiert.

62. Diese durch Erwärmung angetriebene Luftbewegung heißt Konvektion.

63. Entwickeln sich hochreichende Gewitterwolken, können sie in kurzer Zeit beträchtliche Wassermengen abgeben.

64. Ein sommerliches Niederschlagsmaximum kann deshalb mit langen trockenen Abschnitten im selben Sommer zusammenfallen.

65. Einige kräftige Gewitter erhöhen die Monatssumme, obwohl an vielen Tagen kein Tropfen fällt.

66. Ein anderer Monat kann dieselbe Summe durch zahlreiche schwächere Regenfälle erreichen.

67. Für einen ausgetrockneten Acker sind diese beiden Verteilungen nicht gleichwertig.

68. Die Niederschlagsintensität bezeichnet die Menge, die innerhalb einer bestimmten Zeit fällt.

69. Sie unterscheidet den langsam durchdringenden Landregen vom kurzen Guss.

70. Für die Verlässlichkeit der Wasserversorgung zählt außerdem, wie lange der Boden zwischen zwei ergiebigen Regenfällen ohne Nachschub bleibt und wie viel Wasser während dieser Pause verloren geht.

71. Hält sich ein Hochdruckgebiet, kann absinkende Luft die Wolkenbildung über längere Zeit unterdrücken.

72. Die Sonne liefert dann zwar Wärme für aufsteigende Luft am Boden, doch diese allein genügt nicht für ergiebige Regenwolken.

73. So erklärt sich, weshalb auch die statistisch regenreiche Jahreszeit über Wochen trocken bleiben kann.

74. Im Spätsommer können solche Pausen besonders belastend werden, weil Wärme und bereits verbrauchte Bodenreserven zusammentreffen.

75. Ein regelmäßig trockener August ist daraus jedoch nicht abzuleiten.

76. Auch dann können Fronten oder Gewitter ausgiebigen Regen bringen.

77. Ebenso wenig bildet der Herbst eine durchgehend trockene Jahreszeit.

78. Ältere Klimabeschreibungen nennen häufig ein zweites Niederschlagsmaximum im November, das sich im Landesmittel für 1991–2020 nicht mehr deutlich abzeichnete.

79. September und Oktober waren in dieser Bezugsperiode gegenüber früheren Normalperioden feuchter geworden.

80. Wer den Jahresgang beschreibt, muss deshalb den untersuchten Zeitraum nennen, statt eine einmal gezeichnete Kurve für zeitlos zu halten.

81. In den kühlen Monaten verbrauchen Pflanzen meist weniger Wasser, und auch die Verdunstung ist geringer als im Sommer.

82. Deshalb kann ein vergleichsweise bescheidener Winterregen für die Auffüllung des Bodenspeichers wichtig sein.

83. Schnee gehört ebenfalls zu dieser Bilanz, auch wenn sein Wasser erst beim Schmelzen in flüssiger Form verfügbar wird.

84. Wie viel Schmelzwasser versickert, hängt unter anderem davon ab, ob der Boden gefroren ist und wie schnell die Schneedecke taut.

85. Bleiben Herbst und Winter trocken, startet ein Feld unter Umständen schon mit einem Defizit in die Wachstumszeit.

86. Dann muss der Frühlingsregen zugleich laufenden Bedarf decken und fehlende Vorräte ersetzen.

87. Ein durchschnittlich nasser Frühsommer kann diese Vorgeschichte nicht automatisch ausgleichen, besonders wenn der Regen erst einsetzt, nachdem Pflanzen bereits unter Wassermangel gelitten haben.

88. Für einen Acker zählt vor allem der Teil des Regens, der im durchwurzelten Boden bleibt und von den Pflanzen genutzt werden kann.

89. Diesen Anteil bezeichnet man als wirksamen Niederschlag.

90. Fällt Wasser schneller, als der Boden es aufnehmen kann, fließt ein Teil oberflächlich ab.

91. Bodenverdichtung oder eine verschlämmte Oberfläche können diese Aufnahme zusätzlich behindern.

92. Auf einem Hang kann abfließendes Wasser Boden mitreißen, während anderswo Pfützen stehen bleiben.

93. Ein Starkregen ist deshalb nicht zwangsläufig nutzlos, aber seine gesamte gemessene Menge kommt den Wurzeln auch nicht zwangsläufig zugute.

94. Selbst ein gleichmäßiger Regen kann teilweise unter den Wurzelraum sickern und dort für die betreffende Kultur zunächst unerreichbar werden.

95. Sandige Böden speichern im Allgemeinen weniger pflanzenverfügbares Wasser als gut strukturierte lehmige Böden.

96. Ein Feld mit geringem Speicher kann deshalb nach einem Regen schneller wieder unter Wassermangel geraten.

97. Wie stark das geschieht, hängt zusätzlich von Wurzeltiefe, Pflanzenbestand und Witterung ab, sodass dieselbe Regenpause auf zwei benachbarten Äckern unterschiedliche Folgen haben kann.

98. Mais braucht beispielsweise während seiner Blüte und der anschließenden Kornbildung eine ausreichende Wasserversorgung.

99. Ein fehlender Regen in dieser Entwicklungsphase lässt sich durch einen späteren Guss nicht beliebig nachholen.

100. Die Frage, wo Regen am dringendsten gebraucht wird, beantwortet sich daher nicht allein aus der Niederschlagskarte.

101. Sie verlangt auch einen Blick auf Boden, Kultur und Zeitpunkt.

102. Das Jahr 2022 machte diese zeitliche Abhängigkeit besonders deutlich.

103. Nach der agrometeorologischen Auswertung des ungarischen Wetterdienstes blieb die sonst häufig regenreiche Frühsommerphase aus, während die Trockenheit in der Tiefebene zunahm.

104. Im Juli erfasste die Dürre auch große Teile Transdanubiens.

105. Erst gegen Ende August und im September traf verbreitet reichlicher Regen ein, der günstige Bedingungen für die Herbstsaat schuf.

106. Auch die jährliche Gesamtmenge schwankt erheblich, weshalb ein langjähriger Mittelwert weder eine sichere Untergrenze noch eine zu erwartende Lieferung für das nächste Jahr bezeichnet.

107. Aus einem einzelnen Jahr lässt sich kein langfristiger Niederschlagstrend ableiten.

108. Es zeigt aber, weshalb weder die Jahresmenge noch ein später Regen die Versorgung während des Pflanzenwachstums hinreichend beschreiben.

109. Die Trockenheit Ungarns lässt sich nicht bloß auf eine Laune des Regens reduzieren: Menge, räumliche Verteilung und Zeitpunkt wirken zusammen.

110. Der Septemberregen von 2022 fiel auf dasselbe Land wie die zuvor ausgebliebene Sommerfeuchtigkeit, doch auf den Feldern traf er eine andere Zukunft an.