4.2.2 Tél, fagyok és viharok – Winter, Fröste und Stürme

1. 2017 januárjában Magyarországon hosszabb ideig tartó súlyos hideg uralkodott, annak ellenére, hogy az ország jóval délebbre fekszik a skandináv téli tájaknál.

2. Az ismétlődő hideglevegő-beáramlások biztosították az utánpótlást, de a már beáramlott levegő ezek között nem tűnt el egyszerűen.

3. A Kárpát-medencében újra és újra tartós hideglevegő-rétegek alakultak ki, amelyek meghosszabbították a hideg időszakot.

4. Egy ilyen tél nem magyarázható pusztán a földrajzi szélességgel.

5. Döntő fontosságú az is, hogy honnan érkezik a levegő, mennyire hűl le a talajszinten, és hogy a szél kicseréli-e azt.

6. Így előfordulhat, hogy a síkság felett nedves, fagyos légréteg fekszik, míg a magasabban fekvő lejtők kiemelkednek belőle, és enyhébb időjárást élveznek.

7. Magyarország Európa belsejében fekszik, távol az óceán közvetlen kiegyenlítő hatásától.

8. A víz nagy mennyiségű hőt tárol, és azt lassan adja le, míg a szárazföldi felület gyorsabban hűl le.

9. Télen ezért Kelet-Európa kiterjedt szárazföldi területei hideg levegő forrásává válnak.

10. Ha a magasnyomású és alacsonynyomású területek eloszlása keleti vagy északkeleti áramlást kedvez, ez a levegő eljuthat Magyarországra.

11. Északról és északnyugatról is hideg légtömegek jutnak be az országba.

12. A Magyarországra érkező hideghullámnak tehát nem feltétlenül Szibériából kell származnia, és nem is mindig ugyanazon az útvonalon halad.

13. A származási hely teremti meg a kiindulási feltételeket; az, hogy ezután mi történik a medencében, dönti el a fagy időtartamát és helyi intenzitását.

14. Egy tiszta téli éjszakán a talaj láthatatlan sugárzás formájában ad le hőt.

15. Ha nincsenek felhők, amelyek ennek a sugárzásnak egy részét elnyelik és hőt sugároznak vissza, a felszín különösen erősen lehűl.

16. A közvetlenül felette lévő levegő is hőt veszít a hideg talajjal való érintkezés révén.

17. Gyenge szél esetén ez a levegő csak kis mértékben keveredik a magasabb rétegekből érkező melegebb levegővel.

18. A hosszú éjszakák időt adnak ennek a lehűlésnek, míg a nappal alacsonyan álló téli nap csak korlátozott mértékben ellensúlyozza azt.

19. Így a súlyos hideg helyben is fokozódhat, miután a tényleges hideglevegő-beáramlás már régóta véget ért.

20. A fagy ekkor egyszerre a levegőbeáramlás és a helyi hőveszteség eredménye.

21. Azonos nyomás mellett a hideg levegő sűrűbb, mint a meleg.

22. A lejtőkön ezért a talaj közelében lehűlt levegő lefelé áramolhat, és völgyekben vagy völgytalajokon gyűlhet össze.

23. Nagyobb léptékben a hegyekkel körülvett medencei elhelyezkedés elősegíti, hogy a hideg levegőréteg bent maradjon.

24. Egy tál képe szemléletesen ábrázolja ezt a felhalmozódást, de ennek határai egyértelműek.

25. A levegő nem víz, és a hegyvonulat széle nem képez zárt falat.

26. Az áramlatok átkelhetnek rajta, vagy alacsonyabb területeken keresztül behatolhatnak, és az erős szél felkeverheti vagy kiszoríthatja a felhalmozódott hideg levegőt.

27. A medence alakja elősegíti bizonyos időjárási helyzetek kialakulását; azonban nem ez egyedül határozza meg a telet.

28. Általában az alsó légkörben a magasság növekedésével hidegebb lesz.

29. Ha a talaj közelében egy hideg réteg fekszik a melegebb levegő alatt, ez a hőmérsékleti változás megfordul.

30. A meteorológusok ezt a fordulatot hőmérsékleti inverziónak nevezik.

31. A rétegződés stabil, mert a sűrűbb hideg levegő lent marad, és egy gyenge, felfelé irányuló légáramlást gyorsan ismét lelassít.

32. Egy magasnyomású terület alatt emellett a süllyedő levegő a magasabb rétegekben felmelegedhet, és fokozhatja az inverziót.

33. Egy hideg levegőréteget ilyenkor még a felső határa felett található enyhe levegő sem tud könnyen eltüntetni.

34. Egy völgyben fekvő hely esetében ezért nem csak az számít, hogy milyen légtömeg fekszik Európa felett, hanem az is, hogy az időjárás melyik rétegben alakul ki.

35. Ha a talajközeli levegő elegendő vízgőzt tartalmaz, a lehűlés köd kialakulásához vezethet.

36. Ekkor a vízgőz apró, lebegő cseppekké kondenzálódik, amint a levegő telítetté válik.

37. A köd tehát egy földközeli felhő.

38. Ebből alacsony felhőtakaró alakulhat ki, amely alatt csak kevés napenergia éri el a felszínt.

39. Ez megnehezíti a nappali felmelegedést, és hozzájárul a hideg réteg fennmaradásához.

40. A köd azonban nem feltétlenül jelent fagyot, és inverzió köd nélkül is fennállhat.

41. Ha a túlhűtött ködcseppek az ágakra vagy vezetékekre fagyva rögzülnek, jégpikkelyek keletkeznek.

42. Fehér bevonata másképp keletkezik, mint a déré, amelynél a vízgőz közvetlenül jégkristályokká alakul egy hideg felületen.

43. A fagy erőssége még ugyanazon a tájon belül is a helyszíntől függ.

44. Egy védett völgy egy szélcsendes éjszakán lényegesen hidegebb lehet, mint egy szomszédos lejtő, ahonnan a hideg levegő eláramlik.

45. A mérés magassága is fontos.

46. Az időjárás-jelentésekben a légi fagy általában nulla fok alatti hőmérsékletet jelent körülbelül két méteres magasságban.

47. Közvetlenül a talaj felett már fagyhat, míg két méteres magasságban még pozitív hőmérsékletet mérnek.

48. A talajközeli hideg értelmében vett talajfagy viszont nem egyenlő a mélyen átfagyott talajjal.

49. Az, hogy a fagy milyen mélyre hatol be a talajba, többek között annak időtartamától és a meglévő hótakarótól függ.

50. A laza hóréteg szigetelő hatású, és megvédheti a növényeket és a talajt a lényegesen hidegebb levegőtől.

51. Az enyhe levegő visszatérése újra és újra megszakítja az ilyen fagyos időszakokat.

52. Az alacsony nyomású területek, amelyek nyugati áramlatokkal haladnak át Európán, viszonylag enyhe atlanti levegőt hozhatnak Magyarországra.

53. Ekkor emelkednek a hőmérsékletek, a hó elolvad, és a szilárd fehér felületből nedves talaj lesz.

54. Néha a felmelegedés eleinte csak a magasabb légrétegeket éri el.

55. Alul még mindig fennáll a hideg, mert a meleg levegő a sűrűbb hideg levegő felett lebeg.

56. Csak az erősebb szél, a légáramlás irányának megváltozása vagy a tartós felmelegedés tisztítja meg a talajközeli réteget.

57. Az olvadás ezért nem mindig jelent egyidejű változást az egész országban vagy minden magasságban.

58. Éppen a talajszintjén bekövetkező késleltetett felmelegedés teremt veszélyes átmeneti fázist.

59. Ha a hópelyhek egy kellően meleg légrétegen haladnak át, elolvadnak és esőcseppekké válnak.

60. Alatta áthaladhatnak egy vékony, nulla fok alatti hőmérsékletű rétegen, és mégis folyékony állapotban maradhatnak.

61. Az ilyen vizet alulhűtöttnek nevezik.

62. Ha a cseppek fagyos utakra, ágakra vagy vezetékekre érnek, hirtelen megfagyhatnak, és sima jégréteget képezhetnek.

63. Ez a fagyos eső, amelyet gyakran jégesőnek is neveznek.

64. Ha viszont az alsó hideg réteg elég vastag és hideg, a cseppek már az ütközés előtt jégszemcsékké fagyhatnak.

65. A csapadék típusát tehát a felhő és a talaj közötti teljes hőmérsékleti alakulás határozza meg, nem csupán a hőmérőn látható érték.

66. A fagyos eső beboríthatja a közlekedési utakat anélkül, hogy egy szembetűnő hótakaró figyelmeztetne a veszélyre.

67. A hidakon az útburkolat alulról is lehűl, ezért ott különösen könnyen kialakulhat a jegesedés.

68. Ha a jégréteg a fák és az elektromos vezetékek felületén tovább növekszik, súlya növeli a mechanikai terhelést.

69. A szokásos olvadás után az olvadékvíz egy következő fagyos éjszakán újra megfagyhat.

70. Ehhez az újbóli csúszósodáshoz nincs szükség jégesőre.

71. A közlekedés és az ellátás szempontjából a problémák ezért gyakran az állapotok változásakor jelentkeznek: hóból vízbe, vízből jégbe, vagy védett hideg levegőből viharos keveredésbe.

72. Egy fagypont közeli hőmérsékletű téli nap e tekintetben nehezebb lehet, mint egy egyenletesen hideg nap.

73. Az erős szél nem egyszerűen a meleg és a hideg levegő ütközéséből keletkezik.

74. Közvetlen hajtóereje a légnyomás térbeli különbségei, amelyek hatását a Föld forgása és a talajjal való súrlódás módosítja.

75. Minél nagyobb a nyomáskülönbség egy bizonyos távolságon, annál erősebbé válhat a légáramlás.

76. A kifejezett hőmérsékleti ellentétek azonban elősegítik az alacsony nyomású területek kialakulását vagy erősödését.

77. Frontjaikon, azaz a különböző légtömegek közötti átmeneti zónákban a szél iránya és a hőmérséklet gyorsan megváltozhat.

78. Nyílt területeken viszonylag kevés akadály fékezi a talajközeli szelet, még akkor is, ha ott semmiképpen sem fúj súrlódásmentesen.

79. Heves széllökések felkavarhatják a havat, csökkenthetik a látótávolságot, és a lejtőkön vagy az utak mentén hótorlaszokat halmozhatnak fel.

80. A 2013. március közepén bekövetkezett hóvihar jól mutatta, milyen szoros összefüggés van a csapadék, a szél és a domborzat között.

81. Március 14-én és 15-én egy a Földközi-tenger térségéből érkező, egyre erősödő ciklon súlyos téli időjárási körülményeket hozott Magyarországra.

82. Duna-vidéken, az ország Duna-nyugati részén a havazás és a viharos északi szél veszélyes hótorlaszokat eredményezett.

83. A Balaton környékén a legerősebb mért széllökések helyenként meghaladták a száz kilométert óránként.

84. Északkeleten a vezetékekre tapadó nedves hó vezetéktöréseket és hosszabb ideig tartó áramkimaradásokat okozott.

85. A legnagyobb hómennyiségek és a legsúlyosabb hótorlaszok nem feltétlenül ugyanazon a helyen jelentek meg, mivel a szél áthelyezte a már lehullott havat.

86. Egy ilyen vihar egy konkrét időjárási esemény; ebből önmagában nem lehet következtetni a viharok gyakoriságának növekedésére.

87. A fagyveszély nem ér véget a legsötétebb hónapokkal.

88. Tavasszal az enyhe napok elősegíthetik a rügyek és virágok fejlődését, miközben további hideglevegő-beáramlások még mindig lehetségesek.

89. A kinyílt gyümölcsvirágok lényegesen fagyérzékenyebbek, mint ugyanazon fa télen nyugalmi állapotban lévő rügyei.

90. Az, hogy károsodik-e, a gyümölcsfajtától, annak fejlődési szakaszától, az elért hőmérséklettől és a hideg időtartamától függ.

91. 2021 tavaszán a Magyar Meteorológiai Szolgálat ismételt fagyokat dokumentált, amelyek jelentős károkat okoztak elsősorban a gyümölcstermesztésben.

92. Az ilyen késői fagyok akár újonnan beáramló hideg levegő, akár éjszakai lehűlés következtében is kialakulhatnak, és mindkét folyamat együtt is hatással lehet.

93. Egy napos, szélcsendes nap ezért még nem garantálja a fagymentes éjszakát.

94. Egy völgyben fekvő gyümölcsös számára egy tiszta tavaszi éjszaka különösen kedvezőtlen lehet, mert ott gyűlik össze a hideg levegő.

95. Egy megfelelő lejtőn a hideg levegő lefolyása csökkentheti a fagyveszélyt, anélkül hogy teljesen megszüntetné azt.

96. Nagy kiterjedésű hideglevegő-beáramlás és erős szél esetén ez a helyi előny jelentőségét veszti.

97. Hogy mely helyszínek különösen fagyveszélyesek, az tehát attól is függ, hogyan alakul ki a hideg.

98. Hasonlóképpen nem minden tél követi a hó, a fagy, majd az olvadás szokásos sorrendjét.

99. Az 1991 és 2020 közötti éghajlati időszakban Magyarországon átlagosan január volt a leghidegebb hónap, de egyes években a három téli hónap bármelyike elfoglalhatta ezt a helyet.

100. A gyakorisági adatok és az átlagértékek sok telet összegeznek; nem határozzák meg egy adott év alakulását.

101. A síkság felett elterülő fagyos ködréteg tehát nem csupán az északi levegő jele, sem pedig a naptár elkerülhetetlen következménye.

102. Akkor keletkezik és marad fenn, ha a levegőbeáramlás, a lehűlés, a páratartalom és a gyenge keveredés együttesen fennállnak.

103. Ugyanaz a hegyvidéki keret, amely nyáron korlátozhatja a légcserét, télen elősegíti a talajközeli hideg fennmaradását.

104. Hatása azonban az áramlással együtt változik.

105. Ha a levegőben elegendő mozgás alakul ki, eltűnhet az a hideg réteg, amely korábban több napig is a mezők és települések felett lebegett.

106. A köd feletti napsütötte lejtő és az alatta fagyott út ekkor nem két különböző télhez tartoznak, hanem ugyanazon légkör két rétegéhez.

1. Im Januar 2017 hielt sich in Ungarn über längere Zeit strenge Kälte, obwohl das Land weit südlich der skandinavischen Winterlandschaften liegt.

2. Wiederholte Kaltlufteinbrüche lieferten den Nachschub, doch die einmal eingeströmte Luft verschwand zwischen ihnen nicht einfach wieder.

3. Im Karpatenbecken bildeten sich immer wieder beständige Kaltluftschichten, die den kalten Witterungsabschnitt verlängerten.

4. Die geografische Breite allein erklärt einen solchen Winter nicht.

5. Entscheidend ist auch, woher die Luft kommt, wie stark sie sich am Boden abkühlt und ob der Wind sie wieder austauscht.

6. So kann über der Ebene eine feuchte, frostige Luftschicht liegen, während höher gelegene Hänge aus ihr herausragen und milderes Wetter erleben.

7. Ungarn liegt im Inneren Europas, fern vom unmittelbar ausgleichenden Einfluss eines Ozeans.

8. Wasser speichert große Wärmemengen und gibt sie langsam wieder ab, während sich eine Landoberfläche rascher abkühlt.

9. Im Winter werden die ausgedehnten Landflächen Osteuropas deshalb zu einem Herkunftsgebiet kalter Luft.

10. Wenn die Verteilung von Hochdruckgebieten und Tiefdruckgebieten eine östliche oder nordöstliche Strömung begünstigt, kann diese Luft Ungarn erreichen.

11. Auch aus Norden und Nordwesten gelangen kalte Luftmassen ins Land.

12. Ein ungarischer Kälteeinbruch muss daher weder aus Sibirien stammen noch stets denselben Weg nehmen.

13. Die Herkunft schafft die Ausgangsbedingungen; was anschließend im Becken geschieht, entscheidet über Dauer und örtliche Schärfe des Frostes.

14. In einer klaren Winternacht gibt der Boden Wärme als unsichtbare Strahlung ab.

15. Fehlen Wolken, die einen Teil dieser Strahlung aufnehmen und Wärme zurückstrahlen, kühlt die Oberfläche besonders stark aus.

16. Die unmittelbar darüberliegende Luft verliert durch den Kontakt mit dem kalten Boden ebenfalls Wärme.

17. Bei schwachem Wind wird sie nur wenig mit wärmerer Luft aus höheren Schichten vermischt.

18. Die langen Nächte geben dieser Abkühlung Zeit, während die tief stehende Wintersonne tagsüber nur begrenzt gegensteuert.

19. Damit kann strenge Kälte auch vor Ort verstärkt werden, nachdem der eigentliche Kaltlufteinbruch längst vorüber ist.

20. Der Frost ist dann das Ergebnis von Luftzufuhr und örtlichem Wärmeverlust zugleich.

21. Kalte Luft ist bei gleichem Druck dichter als warme Luft.

22. An Hängen kann bodennah abgekühlte Luft deshalb talwärts fließen und sich in Mulden oder Talböden sammeln.

23. Im größeren Maßstab begünstigt die von Gebirgen umgebene Beckenlage, dass sich eine kalte Luftschicht im Inneren hält.

24. Das Bild einer Schüssel macht diese Ansammlung anschaulich, hat aber eine klare Grenze.

25. Luft ist kein Wasser, und der Gebirgsrand bildet keine geschlossene Wand.

26. Strömungen können ihn überqueren oder durch niedrigere Bereiche eindringen, und kräftiger Wind kann die angesammelte Kaltluft durchmischen oder verdrängen.

27. Die Beckenform erleichtert bestimmte Wetterlagen; sie bestimmt den Winter nicht allein.

28. Normalerweise wird es in der unteren Atmosphäre mit zunehmender Höhe kälter.

29. Liegt am Boden eine kalte Schicht unter wärmerer Luft, kehrt sich dieser Temperaturverlauf um.

30. Meteorologen nennen diese Umkehr eine Temperaturinversion.

31. Die Schichtung ist stabil, weil die dichtere kalte Luft unten bleibt und ein schwacher aufsteigender Luftstoß rasch wieder gebremst wird.

32. Unter einem Hochdruckgebiet kann außerdem absinkende Luft in der Höhe wärmer werden und die Inversion verstärken.

33. Eine Kaltluftschicht lässt sich dann selbst durch milde Luft oberhalb ihrer Obergrenze nicht ohne Weiteres beseitigen.

34. Für einen Ort im Tal zählt deshalb nicht nur, welche Luftmasse über Europa liegt, sondern auch, in welcher Schicht sein Wetter stattfindet.

35. Enthält die bodennahe Luft genügend Wasserdampf, kann die Abkühlung Nebel entstehen lassen.

36. Dabei kondensiert Wasserdampf zu winzigen schwebenden Tröpfchen, sobald die Luft gesättigt ist.

37. Nebel ist also eine Wolke am Boden.

38. Aus ihm kann sich eine niedrige Wolkendecke entwickeln, unter der nur wenig Sonnenenergie die Oberfläche erreicht.

39. Das erschwert die Erwärmung am Tag und hilft, die kalte Schicht zu erhalten.

40. Nebel bedeutet allerdings nicht zwangsläufig Frost, und eine Inversion kann auch ohne Nebel bestehen.

41. Frieren unterkühlte Nebeltröpfchen an Zweigen oder Leitungen fest, entsteht Raueis.

42. Dessen weißer Belag hat eine andere Entstehung als Reif, bei dem Wasserdampf unmittelbar zu Eiskristallen an einer kalten Oberfläche wird.

43. Wie stark der Frost ausfällt, hängt selbst innerhalb derselben Landschaft vom Standort ab.

44. Eine geschützte Mulde kann in einer windstillen Nacht deutlich kälter werden als ein benachbarter Hang, von dem die Kaltluft abfließt.

45. Auch die Höhe der Messung ist wichtig.

46. In Wetterberichten bezeichnet Luftfrost gewöhnlich eine Temperatur unter null Grad in etwa zwei Metern Höhe.

47. Unmittelbar über dem Boden kann es bereits frieren, während in zwei Metern Höhe noch eine positive Temperatur gemessen wird.

48. Bodenfrost im Sinn bodennaher Kälte ist wiederum nicht gleichbedeutend mit einem tief durchgefrorenen Erdboden.

49. Wie weit Frost in den Boden eindringt, hängt unter anderem von seiner Dauer und von einer vorhandenen Schneedecke ab.

50. Eine lockere Schneeschicht isoliert und kann Pflanzen und Boden gegen wesentlich kältere Luft schützen.

51. Die Rückkehr milder Luft unterbricht solche Frostperioden immer wieder.

52. Tiefdruckgebiete, die mit westlichen Strömungen über Europa ziehen, können verhältnismäßig milde atlantische Luft nach Ungarn führen.

53. Dann steigen die Temperaturen, Schnee schmilzt, und aus einer festen weißen Oberfläche wird nasser Boden.

54. Manchmal erreicht die Erwärmung zunächst nur die höheren Luftschichten.

55. Unten hält sich die Kälte noch, weil die warme Luft über die dichtere kalte Luft aufgleitet.

56. Erst stärkerer Wind, eine veränderte Strömungsrichtung oder anhaltende Erwärmung räumen die bodennahe Schicht aus.

57. Tauwetter ist deshalb nicht immer ein gleichzeitiger Wechsel im ganzen Land oder in allen Höhen.

58. Gerade die verzögerte Erwärmung am Boden schafft eine gefährliche Zwischenphase.

59. Fallen Schneeflocken durch eine ausreichend warme Luftschicht, schmelzen sie zu Regentropfen.

60. Darunter können sie eine dünne Schicht mit Temperaturen unter null Grad durchqueren und trotzdem flüssig bleiben.

61. Solches Wasser heißt unterkühlt.

62. Treffen die Tropfen auf gefrorene Straßen, Äste oder Leitungen, können sie schlagartig festfrieren und eine glatte Eisschicht bilden.

63. Dies ist gefrierender Regen, häufig auch Eisregen genannt.

64. Ist die untere kalte Schicht dagegen ausreichend mächtig und kalt, können die Tropfen schon vor dem Aufprall zu Eiskörnern gefrieren.

65. Für die Niederschlagsart ist somit der gesamte Temperaturverlauf zwischen Wolke und Boden maßgeblich, nicht allein der Wert am Thermometer.

66. Gefrierender Regen kann Verkehrswege überziehen, ohne dass eine auffällige Schneedecke vor seiner Gefahr warnt.

67. Auf Brücken kühlt die Fahrbahn auch von unten aus, weshalb dort Vereisung besonders leicht auftreten kann.

68. Wächst der Eisbelag an Bäumen und Stromleitungen weiter, erhöht sein Gewicht die mechanische Belastung.

69. Nach gewöhnlichem Tauwetter kann zudem das Schmelzwasser in einer folgenden Frostnacht wieder gefrieren.

70. Diese erneute Glätte braucht keinen Eisregen.

71. Für Verkehr und Versorgung entstehen die Probleme daher häufig beim Wechsel der Zustände: von Schnee zu Wasser, von Wasser zu Eis oder von geschützter Kaltluft zu stürmischer Durchmischung.

72. Ein Wintertag mit Temperaturen nahe dem Gefrierpunkt kann in dieser Hinsicht schwieriger sein als ein gleichmäßig kalter Tag.

73. Kräftiger Wind entsteht nicht einfach dadurch, dass warme und kalte Luft zusammenstoßen.

74. Sein unmittelbarer Antrieb sind räumliche Unterschiede des Luftdrucks, deren Wirkung durch die Erdrotation und die Reibung am Untergrund verändert wird.

75. Je größer der Druckunterschied über eine bestimmte Entfernung ist, desto stärker kann die Luftströmung werden.

76. Ausgeprägte Temperaturgegensätze helfen jedoch, Tiefdruckgebiete entstehen zu lassen oder zu verstärken.

77. An ihren Fronten, den Übergangszonen zwischen unterschiedlichen Luftmassen, können sich Windrichtung und Temperatur rasch ändern.

78. Auf offenen Feldern bremsen vergleichsweise wenige Hindernisse den bodennahen Wind, auch wenn er dort keineswegs reibungsfrei weht.

79. Heftige Böen können Schnee aufwirbeln, die Sicht verkürzen und ihn an Böschungen oder Straßen zu Verwehungen anhäufen.

80. Wie eng Niederschlag, Wind und Gelände zusammenwirken, zeigte der Schneesturm Mitte März 2013.

81. Am vierzehnten und fünfzehnten März brachte ein sich verstärkendes Tief aus dem Mittelmeerraum Ungarn schwere winterliche Wetterbedingungen.

82. In Transdanubien, dem Landesteil westlich der Donau, verbanden sich Schneefall und stürmischer Nordwind zu gefährlichen Schneeverwehungen.

83. Rund um den Balaton überschritten die stärksten gemessenen Böen bei diesem Ereignis stellenweise hundert Kilometer pro Stunde.

84. Im Nordosten verursachte an Leitungen haftender nasser Schnee Leitungsbrüche und länger andauernde Stromausfälle.

85. Die größten Schneemengen und die schwersten Verwehungen mussten dabei nicht am selben Ort auftreten, weil der Wind den bereits gefallenen Schnee verlagerte.

86. Ein solcher Sturm ist ein konkretes Wetterereignis; aus ihm allein lässt sich keine zunehmende Sturmhäufigkeit ableiten.

87. Die Gefahr des Frostes endet nicht mit den dunkelsten Monaten.

88. Im Frühjahr können milde Tage die Entwicklung von Knospen und Blüten voranbringen, während weitere Kaltlufteinbrüche noch möglich sind.

89. Eine offene Obstblüte ist erheblich frostempfindlicher als die ruhenden Knospen desselben Baumes im Winter.

90. Ob sie Schaden nimmt, hängt von der Obstart, ihrem Entwicklungsstadium, der erreichten Temperatur und der Dauer der Kälte ab.

91. Im Frühjahr 2021 dokumentierte der ungarische Wetterdienst wiederholte Fröste mit erheblichen Schäden vor allem in Obstkulturen.

92. Solche Spätfröste können sowohl durch neu herangeführte kalte Luft als auch durch nächtliche Auskühlung entstehen, und beide Prozesse können zusammenwirken.

93. Ein sonniger, windstiller Tag bietet deshalb noch keine Gewähr für eine frostfreie Nacht.

94. Für einen Obstgarten in einer Senke kann eine klare Frühlingsnacht besonders ungünstig sein, weil sich dort Kaltluft sammelt.

95. An einem passenden Hang kann ihr Abfluss das Frostrisiko vermindern, ohne es vollständig zu beseitigen.

96. Bei einem großräumigen Kaltlufteinbruch mit kräftigem Wind verliert dieser örtliche Vorteil an Bedeutung.

97. Welche Standorte besonders frostgefährdet sind, hängt somit auch davon ab, wie die Kälte entsteht.

98. Ebenso gehört nicht jeder Winter zu einem festen Ablauf aus Schnee, Frost und anschließendem Tauwetter.

99. In der Klimaperiode von 1991 bis 2020 war der Januar in Ungarn im Mittel der kälteste Monat, doch in einzelnen Jahren konnte jeder der drei Wintermonate diese Stellung einnehmen.

100. Häufigkeiten und Mittelwerte beschreiben viele Winter zusammen; sie legen den Verlauf eines bestimmten Jahres nicht fest.

101. Die frostige Nebelschicht über der Ebene ist damit weder ein bloßes Zeichen nördlicher Luft noch eine unvermeidliche Folge des Kalenders.

102. Sie entsteht und bleibt bestehen, wenn Luftzufuhr, Auskühlung, Feuchtigkeit und schwache Durchmischung zusammenpassen.

103. Derselbe Gebirgsrahmen, der den Austausch im Sommer begrenzen kann, begünstigt im Winter die Beständigkeit bodennaher Kälte.

104. Seine Wirkung verändert sich jedoch mit der Strömung.

105. Kommt genügend Bewegung in die Luft, kann die kalte Schicht verschwinden, die zuvor mehrere Tage über Feldern und Ortschaften lag.

106. Der sonnige Hang über dem Nebel und die gefrorene Straße darunter gehören dann nicht zu zwei verschiedenen Wintern, sondern zu zwei Stockwerken derselben Atmosphäre.