4.2.3 Az éghajlatváltozás Magyarországon – Der Klimawandel in Ungarn

1. A magyar hőmérsékleti sorozatban a 2024-es év jelentősen magasabb értékkel tűnik ki: az országos átlagban körülbelül 2,2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991–2020-as összehasonlítási időszakban.

2. E szám mögött egy egész ország mérési adatai állnak, nem pedig egy különösen napos házfalon elhelyezett hőmérő.

3. A hűvösebb hónapok is beleszámítanak az éves átlagba.

4. Egy ilyen kiugrás elsősorban egy adott évet és annak sajátos időjárási viszonyait jellemzi.

5. A hosszú távú alakulás csak akkor ismerhető fel, ha sok évet egymás mellé állítunk, és ingadozásaikat együttesen értékeljük.

6. Magyarország esetében a HungaroMet meteorológiai szolgálat által az 1901–2024 közötti időszakra vonatkozóan elvégzett trendszámítás az éves átlaghőmérséklet körülbelül 1,6 Celsius-fokos emelkedését mutatja.

7. A 2024-es magas érték tehát egy olyan háttér előtt áll, amely már önmagában is eltolódott.

8. Az időjárás egy adott helyen és egy adott időpontban fennálló légköri állapotot jelenti.

9. Az éghajlat ezzel szemben az ilyen állapotok hosszabb időtartamokra kiterjedő eloszlását írja le, beleértve azok átlagértékeit, ingadozásait és szélsőségeit is.

10. Erre a célra gyakran harmincéves összehasonlító időszakokat használnak.

11. Az éghajlat felmelegedése ezért nem jelenti azt, hogy minden nyárnak forróbbnak kell lennie, mint az előzőnek.

12. A felmelegedés megváltoztatja annak a valószínűségét, hogy bizonyos hőmérsékletek bekövetkezzenek.

13. Továbbra is előfordulhatnak hideg hetek, míg a szokatlanul forró hetek könnyebben bekövetkezhetnek.

14. A különbség hasonló ahhoz, ami egy egyszeri kockadobás és egy módosított kocka között fennáll, amelynek oldalai már nem egyformán gyakran jönnek ki; az időjárás esetében azonban számos, egymással összefüggő fizikai folyamat hat, nem pedig egy egyszerű véletlenszerű mechanizmus.

15. A jelenlegi globális felmelegedés oka tudományosan egyértelműen bizonyított: az emberi tevékenységek növelik az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben.

16. Különösen a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése szabadít fel további szén-dioxidot.

17. Ehhez jönnek még további üvegházhatású gázok, köztük a különböző emberi forrásokból származó metán.

18. A Föld felszíne elnyeli a napenergiát, és láthatatlan hősugárzás formájában adja vissza az energiát.

19. Az üvegházhatású gázok elnyelik ennek a sugárzásnak egy részét, és maguk is különböző irányokba sugároznak, többek között vissza a felszín felé is.

20. Ha koncentrációjuk emelkedik, kezdetben azonos hőmérséklet mellett kevesebb energia távozik az űrbe.

21. A felszín és az alsó légkör felmelegszik, amíg az energialeadás ismét meg nem felel a megváltozott energiamérlegnek.

22. Természetes ingadozások fedik el ezt a folyamatot, de nem magyarázzák a megfigyelt hosszú távú globális felmelegedést.

23. Magyarország Európa belsejében fekszik, és egy túlnyomórészt szárazföldi területekből álló térséghez tartozik.

24. A szárazföld globális átlagban erősebben melegszik fel, mint az óceánok, amelyek nagy víztömegei sok hőt képesek felvenni és átkeverni.

25. A Kárpát-medence elhelyezkedése tovább befolyásolja, hogy a légtömegek, a csapadék és a talajnedvesség hogyan hatnak egymásra regionális szinten.

26. A hegyvidéki keret azonban nem teszi Magyarországot zárt tartálygá, amelyben a globális felmelegedés egyszerűen felhalmozódik.

27. A levegő országhatárokon át cserélődik, és az időjárást továbbra is a változó magas- és alacsony nyomású területek határozzák meg.

28. A különös sebezhetőség inkább abból fakad, hogy a szárazabb alföldi területeken már a jelenlegi körülmények között is nyári vízhiány lép fel.

29. A további hő ott megváltoztatja az amúgy is szűkös vízháztartást.

30. A változás különösen jól látható a nyári hőségben.

31. A HungaroMet egy általánosan használt hőmérsékleti mutatóként számolja azokat a napokat, amikor a napi átlaghőmérséklet eléri a legalább 25 Celsius-fokot.

32. Itt egy egész nap átlagáról van szó, nem csupán a forró délutáni hőmérsékletről.

33. 2024-re országos átlagban 36 ilyen napot számoltak.

34. A trendszámítás szerint éves számuk a 21. század eleje óta 2024-ig több mint kilenc nappal nőtt.

35. A tájak között azonban jelentős különbségek vannak: a déli Nagy-alföldet erősebben érinti a jelenség, mint a középhegységek magasabban fekvő területeit.

36. Ha az általános hőmérsékleti szint emelkedik, ugyanazok a nyári időjárási viszonyok magasabb hőmérsékleteket eredményezhetnek, és a hőhullámok nagyobb terhet jelenthetnek.

37. Az emberek számára a napi maximum mellett az is számít, hogy az éjszaka hűvösséget hoz-e.

38. Ha az épületek és az utak éjszaka leadják a napközben felhalmozódott hőt, a városi hősziget fokozza a már amúgy is meleg nyár terhelését.

39. Ez alatt a sűrűn beépített városi területek magasabb hőmérsékletét értjük a környező területekhez képest.

40. Budapesten ezért a kiterjedt felmelegedés és a helyi hőtárolás egymásra hatással lehet.

41. Az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a szabadban dolgozók különösen érzékenyek a hőségre.

42. Egy országos átlag alig árul el valamit arról, hogy mennyire melegszik fel egy tetőtéri lakás, vagy mennyire lehet kipihenni magát egy éjszakai műszak alatt.

43. A következmények tehát a lakhatási körülményektől, a munkaidőtől és a hűvös helyiségekhez való hozzáféréstől is függenek.

44. A mezőgazdasági területeken a többlethő egyidejűleg hat a víz rendelkezésre állására is.

45. A párolgás a víz levegőbe való átjutását jelenti; a növények emellett a leveleiken keresztül is leadnak vizet.

46. Ezek a folyamatok együttesen a talaj vízháztartásából jelentős vízveszteséget eredményeznek.

47. Elegendő vízkészlet esetén a magasabb hőmérséklet fokozhatja a párolgást, amelyben a sugárzás, a szél és a levegő páratartalma is szerepet játszik.

48. Ha viszont a talaj kiszáradt, alig tud már vizet leadni.

49. Ilyenkor kevesebb energia fordítódik a párolgásra, és több energia melegíti a felszínt és a felette lévő levegőt.

50. Ez a visszacsatolás kölcsönösen fokozhatja a hőséget és a talajszárazságot.

51. Ezért a növények jobban szenvedhetnek a vízhiánytól, még akkor is, ha az éves csapadékmennyiség nem csökken egyértelműen.

52. Az esőzések esetében a megfigyelt alakulás valóban kevésbé egyenes vonalú, mint a hőmérséklet esetében.

53. Az országos éves csapadékmennyiség tekintetében a HungaroMet 1901–2024 között enyhe csökkenést jelez, amely azonban statisztikailag nem egyértelműen igazolható.

54. Ez azt jelenti, hogy a nagy természetes ingadozásokhoz képest ez a változás nem bizonyítható megbízhatóan.

55. Ebből sem az következik, hogy mindenhol ugyanannyi eső esik, sem az, hogy az esőzések időbeli eloszlása ne változna.

56. Az éves csapadékmennyiségek összefoglalják a csapadékos és a száraz hónapokat, és ezáltal elrejthetik azokat a különbségeket, amelyek a termés szempontjából döntő jelentőségűek.

57. Emellett az ország különböző részei eltérő módon reagálnak.

58. Az a megállapítás, hogy Magyarország minden régiójában és minden évszakban egyformán szárazabbá válik, ezért túlzottan általános lenne.

59. Többet árul el az egyes csapadékos napok és a száraz időszakok vizsgálata.

60. Az 1901–2020 közötti országos elemzésben csökkent azoknak a napoknak a száma, amikor legalább egy milliméter csapadék hullott, míg a nagy mennyiségű csapadékot hozó napok gyakorisága nőtt.

61. Ugyanakkor meghosszabbodott az a leghosszabb éves időszak, amelyben naponta kevesebb mint egy milliméter csapadék hullott.

62. A csapadékos napok átlagos csapadékmennyisége is nőtt nyáron.

63. Ha viszont csak az 1981–2020 közötti időszakot vesszük figyelembe, ezek közül a mutatók közül néhány más irányt mutat, amelyek ráadásul statisztikailag sem egyértelműen igazolhatók.

64. A hosszú és a rövidebb időtartam tehát nem minden részletében ugyanazt a képet mutatja.

65. Ebből nem lehet általános következtetést levonni az összes zivatar számának növekedésére vagy az egyes aszályok folyamatos meghosszabbodására vonatkozóan.

66. Annak, hogy az erősebb esőzések és a növekvő szárazság együtt járhatnak, fizikai oka van.

67. Magasabb hőmérsékleten több vízgőz fér el, mielőtt a levegő telítetté válna.

68. Egyébként azonos körülmények között ez a telítési érték a tipikus talajközeli hőmérsékletek mellett minden további Celsius-fokkal körülbelül hét százalékkal emelkedik.

69. Ez egy fizikai összefüggés, nem pedig egy magyar falu csapadékmennyiségére vonatkozó szabály.

70. Először is rendelkezésre kell állnia a nedvességnek, és a levegőnek fel kell emelkednie és lehűlnie ahhoz, hogy felhők és csapadék keletkezzenek.

71. Ha ezek a feltételek teljesülnek, egy melegebb, nedves légtömeg bőségesebb heves esőt eredményezhet.

72. Ha ezek hiányoznak, a magas hőmérséklet ellenére sem esik eső.

73. A magasabb páratartalom-potenciálból önmagában tehát sem meghatározott számú zivatar, sem meghatározott jégeső-tendencia nem következik.

74. A talaj számára nagy különbséget jelent, hogy milyen formában érkezik a víz.

75. Egy heves zápor gyorsabban juttathat vizet a talajba, mint amennyit a felszín fel tud venni, különösen tömörödött vagy lezárt felületeken.

76. Egy része ekkor a felszínen folyik el, és elmoshatja a talajt, vagy helyi áradásokat okozhat.

77. A hosszabb ideig tartó, mérsékelt eső megfelelő talajviszonyok mellett nagyobb eséllyel hatol be a gyökérzónába.

78. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a területen rövid időn belül egymást követik a szárazság és a heves esőzések okozta károk.

79. A 2022-es súlyos aszály különösen a Közép-Alföldet és a Tisza keleti partvidékét érintette.

80. Ez az esemény láthatóvá teszi a térbeli sebezhetőséget, de önmagában még nem bizonyít hosszú távú tendenciát.

81. Ahhoz, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, mennyire tette a klímaváltozás egy adott eseményt valószínűbbé vagy hevesebbé, külön vizsgálatra van szükség.

82. A melegebb éghajlat sem szünteti meg a telet.

83. A 1901–2020 közötti magyar mérési sorozatok ugyan kevesebb fagyos napot, azaz olyan napot mutatnak, amikor a legalacsonyabb hőmérséklet nulla Celsius-fok alatt volt.

84. Az egyes hideghullámok azonban továbbra is lehetségesek.

85. A gyümölcsfák esetében a tavaszi hőhullámok előrehozhatják a fejlődést, így az érzékeny virágok korábban nyílnak ki.

86. Ha ezt követően fagy érkezik, károsodások keletkezhetnek, annak ellenére, hogy az éghajlat összességében melegebbé vált.

87. A veszély tehát a növények fejlődésének és a hideg időjárás időbeli egybeesésétől függ, és nem határozható meg kizárólag az éves fagyos napok számából.

88. A következő évtizedekre vonatkozóan a klímamodellek fizikai összefüggések alapján számolják ki a lehetséges fejleményeket.

89. Ezek összekapcsolják a légkört, a szárazföld felszínét és a klímarendszer egyéb elemeit, és különböző emberi kibocsátási forgatókönyveket feltételeznek.

90. Az ilyen forgatókönyvek feltételes jövőképek, nem pedig egy adott nyári nap időjárásának előrejelzései.

91. A HungaroMet által 2024-ben közzétett elemzés 2071–2100-ra 1971–2000-hez képest további felmelegedést jelez, amelynek mértéke a kibocsátási alakulástól és a használt modelltől függ.

92. A csapadék tekintetében a számítások kevésbé egyeznek meg egymással.

93. A jelentésben elemzett négy regionális modellszámítás közül kettő az országos átlagban kevesebb nyári csapadékot jelez a század végére, kettő viszont többet.

94. A többi évszakra vonatkozóan ezek a számítások növekedésre utalnak, anélkül, hogy ebből minden helyre ugyanaz a változás következne.

95. Egy adott megyére vonatkozóan a pontos mennyiségek és bizonyos száraz időszakok jövőbeli időtartama bizonytalanabb, mint az alapvető felmelegedési tendencia.

96. Ezek a bizonytalansági különbségek döntő jelentőségűek a tervezés szempontjából, mivel egy stabil hőmérsékleti tendencia más következtetéseket tesz lehetővé, mint egy helyileg bizonytalan csapadékváltozás.

97. A mezőgazdaságban az alkalmazkodás azt jelentheti, hogy a vetési időpontokat, a fajtákat és a talajgazdálkodást a megváltozott feltételekhez igazítják.

98. A talajvíz jobb tárolása segíthet áthidalni a száraz heteket, de nem szünteti meg a tetszőleges hosszúságú aszályt.

99. Az öntözés stabilizálhatja a terméshozamokat, feltéve, hogy elegendő víz áll rendelkezésre.

100. Ha sok gazdaság száraz időszakban kiegészítő vizet vesz ki, az azonban esetleg fokozhatja a versenyt más felhasználási formákkal és az ökoszisztémák vízszükségletével.

101. A városokban az árnyék, a megfelelő zöldterületek és az építészeti hővédelem csökkenthetik a terhelést.

102. Az ilyen alkalmazkodási intézkedések csökkentik a károkat, míg a felmelegedés korlátozása a globális üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését igényli.

103. Az ember által okozott felmelegedés hosszú távú stabilizálása érdekében a globális szén-dioxid-kibocsátásnak legalább nettó nulla szintre kell csökkennie, vagyis a fennmaradó kibocsátást a légkörből történő tartós eltávolítással kell kiegyenlíteni.

104. Az, hogy a jövőben mekkora lesz a terhelés Magyarországon, egyaránt függ a helyi döntésektől és a globális fejleményektől.

105. A mérési sorozat jellege már jóval azelőtt megváltozik, hogy az egyes nyarak eltérő képet mutatnának.

106. Egy forró év továbbra is forró év marad, de jelentőségét az határozza meg, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok között milyen gyakran fordulnak elő hasonló évek.

107. Aki évtizedekre előre tervez egy istállót, lakóházat vagy vízellátó rendszert, annak ezért olyan gyakorisági értékekkel kell számolnia, amelyek a használati idő alatt tovább változhatnak.

108. Egy közelmúltbeli összehasonlítási időszak gyakran jobban leírja a jelenet, mint a korábbi nyarakra vonatkozó emlékek, de még nem jelent szilárd mércét a jövőre nézve.

109. A hőmérsékleti görbén továbbra is hűvösebb és melegebb évek követik egymást.

110. Az ingadozások megmaradnak, miközben kiindulási szintjük emelkedik.

111. Ami a mindennapokban egy további forró éjszakaként vagy gyorsabban kiszáradó talajként jelentkezik, az a hosszú sorozatban annak az eltolódásaként jelenik meg, amire általában számítani lehetett.

1. In der ungarischen Temperaturreihe fällt das Jahr 2024 durch einen deutlich erhöhten Wert auf: Im Landesmittel war es rund 2,2 Grad Celsius wärmer als im Vergleichszeitraum 1991–2020.

2. Hinter dieser Zahl stehen Messungen aus einem ganzen Land, nicht das Thermometer an einer besonders sonnigen Hauswand.

3. Auch die kühlen Monate gehen in das Jahresmittel ein.

4. Ein solcher Ausschlag beschreibt zunächst ein einzelnes Jahr mit seinen besonderen Wetterlagen.

5. Die langfristige Entwicklung lässt sich erst erkennen, wenn viele Jahre nebeneinanderstehen und ihre Schwankungen gemeinsam ausgewertet werden.

6. Für Ungarn ergibt die Trendberechnung des Wetterdienstes HungaroMet über den Zeitraum 1901–2024 eine Erwärmung des Jahresmittels um rund 1,6 Grad Celsius.

7. Der hohe Wert von 2024 steht damit vor einem Hintergrund, der sich selbst bereits verschoben hat.

8. Wetter bezeichnet den Zustand der Atmosphäre an einem bestimmten Ort und zu einer bestimmten Zeit.

9. Klima beschreibt dagegen die Verteilung solcher Zustände über längere Zeiträume, einschließlich ihrer Mittelwerte, Schwankungen und Extreme.

10. Häufig werden dafür dreißigjährige Vergleichszeiträume verwendet.

11. Eine Erwärmung des Klimas bedeutet deshalb nicht, dass jeder Sommer heißer als der vorherige sein muss.

12. Sie verändert die Wahrscheinlichkeit, mit der bestimmte Temperaturen auftreten.

13. Kalte Wochen bleiben möglich, während ungewöhnlich heiße Wochen leichter erreicht werden.

14. Der Unterschied ähnelt dem zwischen einem einzelnen Würfelwurf und einem veränderten Würfel, dessen Seiten nicht mehr gleich häufig fallen; beim Wetter wirken allerdings zahlreiche miteinander verbundene physikalische Prozesse statt eines einfachen Zufallsmechanismus.

15. Die Ursache der gegenwärtigen globalen Erwärmung ist wissenschaftlich eindeutig belegt: Menschliche Aktivitäten erhöhen die Konzentration von Treibhausgasen in der Atmosphäre.

16. Vor allem die Verbrennung von Kohle, Erdöl und Erdgas setzt zusätzliches Kohlendioxid frei.

17. Hinzu kommen weitere Treibhausgase, darunter Methan aus unterschiedlichen menschlichen Quellen.

18. Die Erdoberfläche nimmt Sonnenenergie auf und gibt Energie als unsichtbare Wärmestrahlung wieder ab.

19. Treibhausgase absorbieren einen Teil dieser Strahlung und strahlen selbst in verschiedene Richtungen, auch zurück zur Oberfläche.

20. Steigt ihre Konzentration, entweicht bei zunächst gleicher Temperatur weniger Energie ins Weltall.

21. Oberfläche und untere Atmosphäre erwärmen sich, bis die Energieabgabe wieder zur veränderten Energiebilanz passt.

22. Natürliche Schwankungen überlagern diese Entwicklung, erklären aber nicht die beobachtete langfristige globale Erwärmung.

23. Ungarn liegt im Inneren Europas und gehört zu einem überwiegend von Landflächen geprägten Raum.

24. Land erwärmt sich im globalen Mittel stärker als die Ozeane, deren große Wassermassen viel Wärme aufnehmen und durchmischen können.

25. Die Lage im Karpatenbecken beeinflusst zusätzlich, wie Luftmassen, Niederschlag und Bodenfeuchte regional zusammenwirken.

26. Der Gebirgsrahmen macht Ungarn jedoch nicht zu einem geschlossenen Behälter, in dem sich die globale Erwärmung einfach ansammelt.

27. Luft wird über die Landesgrenzen hinweg ausgetauscht, und wechselnde Hoch- und Tiefdruckgebiete bestimmen weiterhin das Wetter.

28. Die besondere Verwundbarkeit entsteht vielmehr daraus, dass in den trockeneren Tiefländern schon unter bisherigen Bedingungen sommerliche Wasserdefizite auftreten.

29. Zusätzliche Wärme verändert dort eine ohnehin knappe Bilanz.

30. Besonders deutlich zeigt sich der Wandel an der sommerlichen Hitze.

31. HungaroMet zählt für einen gebräuchlichen Hitzeindikator die Tage, an denen die Tagesmitteltemperatur mindestens 25 Grad Celsius erreicht.

32. Gemeint ist der Mittelwert eines ganzen Tages, nicht bloß die Temperatur am heißen Nachmittag.

33. Für 2024 wurden im Landesdurchschnitt 36 solcher Tage ermittelt.

34. Nach der Trendberechnung nahm ihre jährliche Zahl seit Beginn des einundzwanzigsten Jahrhunderts bis 2024 um mehr als neun Tage zu.

35. Dabei unterscheiden sich die Landschaften erheblich: Die südliche Große Tiefebene ist stärker betroffen als höher gelegene Gebiete der Mittelgebirge.

36. Steigt das allgemeine Temperaturniveau, können dieselben sommerlichen Wetterlagen höhere Temperaturen hervorbringen und Hitzewellen stärker belasten.

37. Für Menschen zählt neben dem Tagesmaximum auch, ob die Nacht Abkühlung bringt.

38. Wenn Gebäude und Straßen die tagsüber gespeicherte Wärme nachts abgeben, verstärkt die städtische Wärmeinsel die Belastung eines bereits warmen Sommers.

39. Damit ist die höhere Temperatur dicht bebauter Stadtgebiete gegenüber ihrem Umland gemeint.

40. In Budapest können sich großräumige Erwärmung und örtliche Wärmespeicherung deshalb überlagern.

41. Ältere Menschen, Personen mit Vorerkrankungen und Menschen, die im Freien arbeiten, sind gegenüber Hitze besonders verletzlich.

42. Ein Landesmittel sagt wenig darüber aus, wie heiß eine Dachwohnung wird oder wie viel Erholung während einer Nachtschicht möglich ist.

43. Die Folgen hängen somit auch von Wohnbedingungen, Arbeitszeiten und dem Zugang zu kühlen Räumen ab.

44. Auf einem Feld wirkt zusätzliche Wärme zugleich auf die Wasserverfügbarkeit.

45. Verdunstung bezeichnet den Übergang von Wasser in die Luft; Pflanzen geben außerdem Wasser über ihre Blätter ab.

46. Zusammen bilden diese Vorgänge einen wesentlichen Abfluss aus dem Wasserhaushalt des Bodens.

47. Bei ausreichender Wasserverfügbarkeit kann höhere Temperatur die Verdunstung verstärken, wobei auch Strahlung, Wind und Luftfeuchtigkeit mitwirken.

48. Ist der Boden ausgetrocknet, kann er dagegen kaum noch Wasser abgeben.

49. Dann wird weniger Energie für Verdunstung verbraucht und mehr Energie erwärmt die Oberfläche und die darüberliegende Luft.

50. Diese Rückkopplung kann Hitze und Bodentrockenheit gegenseitig verstärken.

51. Deshalb können Pflanzen stärker unter Wassermangel leiden, auch wenn die jährliche Niederschlagsmenge nicht eindeutig abnimmt.

52. Beim Regen ist die beobachtete Entwicklung tatsächlich weniger geradlinig als bei der Temperatur.

53. Für die landesweite Jahresmenge weist HungaroMet über 1901–2024 eine leichte Abnahme aus, die statistisch jedoch nicht eindeutig gesichert ist.

54. Das bedeutet, dass sich diese Veränderung gegenüber den großen natürlichen Schwankungen nicht zuverlässig nachweisen lässt.

55. Daraus folgt weder, dass überall gleich viel Regen fällt, noch dass sich sein zeitlicher Ablauf nicht verändert.

56. Jahresmengen fassen nasse und trockene Monate zusammen und können dadurch Unterschiede verdecken, die für eine Ernte entscheidend sind.

57. Auch reagieren verschiedene Landesteile unterschiedlich.

58. Die Behauptung, Ungarn werde in jeder Region und jeder Jahreszeit gleichmäßig trockener, wäre deshalb zu grob.

59. Aufschlussreicher ist der Blick auf einzelne Niederschlagstage und trockene Abschnitte.

60. In der landesweiten Auswertung für 1901–2020 nahm die Zahl der Tage mit mindestens einem Millimeter Niederschlag ab, während Tage mit hohen Niederschlagsmengen häufiger wurden.

61. Zugleich verlängerte sich der längste jährliche Abschnitt, in dem täglich weniger als ein Millimeter fiel.

62. Auch die durchschnittliche Regenmenge je Niederschlagstag nahm im Sommer zu.

63. Betrachtet man hingegen nur 1981–2020, zeigen einige dieser Größen andere Richtungen, die zudem statistisch nicht eindeutig gesichert sind.

64. Das lange und das kürzere Zeitfenster erzählen also nicht in allen Einzelheiten dieselbe Geschichte.

65. Eine generelle Zunahme sämtlicher Gewitter oder eine stetige Verlängerung jeder Dürre lässt sich daraus nicht ableiten.

66. Dass stärkere Regenfälle und zunehmende Trockenbelastung zusammenpassen können, hat einen physikalischen Grund.

67. Bei höherer Temperatur ist mehr Wasserdampf möglich, bevor die Luft gesättigt ist.

68. Unter sonst gleichen Bedingungen steigt dieser Sättigungswert bei typischen bodennahen Temperaturen um ungefähr sieben Prozent je zusätzlichem Grad Celsius.

69. Das ist ein physikalischer Zusammenhang, keine Vorschrift für die Regenmenge eines ungarischen Dorfes.

70. Feuchtigkeit muss zunächst verfügbar sein, und Luft muss aufsteigen und abkühlen, damit Wolken und Niederschlag entstehen.

71. Sind diese Voraussetzungen erfüllt, kann eine wärmere, feuchte Luftmasse ergiebigeren Starkregen hervorbringen.

72. Bleiben sie aus, fällt trotz hoher Temperatur kein Regen.

73. Aus dem höheren Feuchtigkeitspotenzial allein folgt daher weder eine bestimmte Gewitterzahl noch ein bestimmter Hageltrend.

74. Für den Boden macht es einen großen Unterschied, wie das Wasser ankommt.

75. Ein heftiger Guss kann schneller Wasser liefern, als die Oberfläche aufnehmen kann, besonders auf verdichteten oder versiegelten Flächen.

76. Ein Teil fließt dann oberirdisch ab und kann Erde forttragen oder örtliche Überflutungen verursachen.

77. Länger anhaltender mäßiger Regen hat unter geeigneten Bodenbedingungen bessere Chancen, in den Wurzelraum einzudringen.

78. Deshalb können Trockenheit und Starkregenschäden in derselben Landschaft kurz nacheinander auftreten.

79. Die schwere Dürre von 2022 betraf besonders die zentrale Große Tiefebene und Gebiete östlich der Theiß.

80. Dieses Ereignis macht die räumliche Verwundbarkeit sichtbar, beweist für sich allein aber noch keinen langfristigen Trend.

81. Für die Frage, wie stark der Klimawandel ein bestimmtes Ereignis wahrscheinlicher oder heftiger machte, braucht es eine eigene Untersuchung.

82. Auch ein wärmeres Klima beseitigt den Winter nicht.

83. Die ungarischen Messreihen für 1901–2020 zeigen zwar weniger Frosttage, also Tage mit einer Mindesttemperatur unter null Grad Celsius.

84. Einzelne Kälteeinbrüche bleiben dennoch möglich.

85. Für Obstbäume kann zusätzliche Frühjahrswärme die Entwicklung vorverlegen, sodass empfindliche Blüten früher erscheinen.

86. Trifft anschließend Frost ein, können Schäden entstehen, obwohl das Klima insgesamt wärmer geworden ist.

87. Die Gefahr hängt somit vom zeitlichen Zusammentreffen von Pflanzenentwicklung und Kälte ab und lässt sich nicht allein aus der jährlichen Zahl der Frosttage bestimmen.

88. Für die kommenden Jahrzehnte berechnen Klimamodelle mögliche Entwicklungen aus physikalischen Zusammenhängen.

89. Sie verknüpfen Atmosphäre, Landoberfläche und weitere Teile des Klimasystems und setzen unterschiedliche Verläufe der menschlichen Emissionen voraus.

90. Solche Szenarien sind bedingte Zukunftsbilder, keine Vorhersagen des Wetters an einem bestimmten Sommertag.

91. Eine 2024 veröffentlichte Auswertung von HungaroMet zeigt für 2071–2100 gegenüber 1971–2000 eine weitere Erwärmung, deren Ausmaß vom Emissionsverlauf und vom verwendeten Modell abhängt.

92. Beim Niederschlag stimmen die Berechnungen weniger eng überein.

93. Von vier darin ausgewerteten regionalen Modellrechnungen ergeben zwei im Landesmittel weniger Sommerniederschlag zum Jahrhundertende, zwei dagegen mehr.

94. Für die übrigen Jahreszeiten deuten diese Rechnungen auf Zunahmen hin, ohne dass daraus für jeden Ort dieselbe Veränderung folgt.

95. Für einen einzelnen Landkreis sind genaue Mengen und die künftige Dauer bestimmter Trockenperioden unsicherer als die grundlegende Erwärmungsrichtung.

96. Diese Unterschiede in der Sicherheit sind für Planung entscheidend, weil eine robuste Wärmetendenz andere Aussagen erlaubt als eine örtlich unsichere Regenänderung.

97. In der Landwirtschaft kann Anpassung bedeuten, Saattermine, Sorten und Bodenbewirtschaftung an veränderte Bedingungen anzupassen.

98. Eine bessere Speicherung von Bodenwasser kann helfen, trockene Wochen zu überbrücken, beseitigt aber keine beliebig lange Dürre.

99. Bewässerung kann Ernten stabilisieren, sofern ausreichend Wasser verfügbar ist.

100. Entnehmen viele Betriebe während einer Trockenperiode zusätzlich Wasser, verschärft sich jedoch möglicherweise die Konkurrenz mit anderen Nutzungen und mit dem Wasserbedarf von Ökosystemen.

101. In Städten können Schatten, geeignete Begrünung und baulicher Hitzeschutz die Belastung vermindern.

102. Solche Anpassungen senken Schäden, während die Begrenzung der Erwärmung eine Verringerung der weltweiten Treibhausgasemissionen erfordert.

103. Für die langfristige Stabilisierung der menschengemachten Erwärmung müssen die globalen Kohlendioxidemissionen mindestens netto null erreichen, also müssen verbleibende Emissionen durch dauerhafte Entnahme aus der Atmosphäre ausgeglichen werden.

104. Wie groß die Belastung in Ungarn künftig wird, hängt damit sowohl von lokalen Entscheidungen als auch von einer weltweiten Entwicklung ab.

105. Die Messreihe verändert ihren Charakter lange bevor jeder einzelne Sommer anders aussieht.

106. Ein heißes Jahr bleibt ein heißes Jahr, aber seine Bedeutung hängt davon ab, wie häufig ähnliche Jahre im veränderten Klima auftreten.

107. Wer einen Stall, ein Wohnhaus oder eine Wasserversorgung für Jahrzehnte plant, muss deshalb mit Häufigkeiten rechnen, die sich während dieser Nutzungsdauer weiter verschieben können.

108. Ein jüngerer Vergleichszeitraum beschreibt die Gegenwart oft besser als die Erinnerung an frühere Sommer, bildet aber noch keinen festen Maßstab für die Zukunft.

109. Auf der Temperaturkurve stehen weiterhin kühlere und wärmere Jahre nebeneinander.

110. Die Schwankungen bleiben, während ihre Ausgangslage steigt.

111. Was sich im Alltag als zusätzliche heiße Nacht oder schneller austrocknender Boden zeigt, erscheint in der langen Reihe als Verschiebung dessen, worauf man sich gewöhnlich verlassen konnte.