4.3.2 Mikroklímák: Balaton, városok, síkságok – Kleinklimata: Balaton, Städte, Ebenen

1. Tiszta, szélcsendes nyári estéken a sűrűn beépített budapesti belváros gyakran hosszabb ideig marad meleg, mint a nyílt környék.

2. A mezőkön már csökken a hőmérséklet, míg a falak és az utcák még mindig leadják a felhalmozott hőt.

3. Mindkét hely ugyanazon légtömeg hatása alatt áll.

4. Ennek ellenére az éjszaka eltérően alakul, mert a talaj közvetlenül feletti levegő nagyon különböző felületekkel találkozik.

5. Egy időjárási térkép a nagy területű viszonyokat mutatja, de nem minden hűvös völgyet és minden felmelegedett udvart.

6. Az ilyen helyi különbségek a hőmérséklet mellett a szélre és a páratartalomra is kihatnak.

7. Ha ezek hasonló körülmények között hosszú évek során megismétlődnek, akkor meghatározzák egy hely mikroklímáját.

8. A kifejezés itt a kis területek éghajlati sajátosságait jelöli, az egyes kertektől kezdve a partvidékig vagy egy városrészig.

9. A döntő határ gyakran a különböző felületek között húzódik.

10. A napenergia felmelegítheti a talajt, elraktározódhat egy épület szerkezetében, vagy elpárologtathatja a vizet.

11. Ami elpárolog, az eleinte nem áll rendelkezésre a felület közvetlen felmelegítéséhez.

12. Éjszaka a felületek láthatatlan sugárzás formájában adnak le hőt, és egyúttal hőt cserélnek a levegővel.

13. Hogy milyen gyorsan hűlnek le, az anyaguktól, nedvességtartalmuktól és a korábban felvett energiától függ.

14. A víz hőkapacitása nagy, ezért hőmérsékletének emeléséhez sok energia szükséges.

15. Ezen felül az áramlások és a szél általi keveredés elosztja a hőt a tóban.

16. Ezért hőmérséklete általában kevésbé gyorsan követi a nappal és az éjszaka közötti váltakozást, mint egy száraz szárazföldi felület hőmérséklete.

17. A Balatonon, a Nyugat-Magyarországon fekvő Balatoni-tavon ez a tulajdonság kiterjedt környékre hat.

18. A tó azonban sekély, átlagos mélysége körülbelül három méter.

19. Nagy vízfelületét ezért nem szabad összetéveszteni egy mély tó hatalmas hőtároló képességével.

20. Az ilyen tavakhoz képest a Balaton időjárásváltozáskor viszonylag gyorsan felmelegedhet vagy lehűlhet.

21. A szomszédos szárazföldhöz képest napi hőmérséklet-változása azonban enyhébb marad.

22. Ha egy napsütéses napon a szárazföld hőmérséklete gyorsan emelkedik, a vízből érkező hűvösebb levegő korlátozhatja a part közvetlen közelében történő felmelegedést.

23. Éjszaka a még meleg víz hőt adhat át a fölötte lévő levegőnek.

24. Hogy ebből mennyi jut el egy ingatlanig, azt többek között a szél iránya, a parttól való távolság és a domborzat határozza meg.

25. Tavasszal, a hideg évszak után a víz gyakran hűvösebb, mint a nap folyamán felmelegedett környezet.

26. Ha a szél a tó felől fúj, egy napsütéses tavaszi nap a parton ezért lényegesen hűvösebbnek érezhető, mint a szárazföld belsejében.

27. Ősszel ez az arány gyakran megfordul, mert a szárazföld gyorsabban hűl le, mint a tó.

28. Ilyenkor a víz közelsége lassíthatja az éjszakai lehűlést.

29. Megfelelő körülmények között ezáltal csökken a fagyveszély egy hasonló, de a tó hatásától mentes helyszínhez képest.

30. Ez azonban nem garantálja a fagymentes éjszakákat.

31. Ha nagy kiterjedésű hideg levegő áramlik be, a Balaton partja is ki van téve ennek a légtömegnek.

32. Ráadásul egy védett, a víz közelében fekvő völgy hidegebb lehet, mint egy magasabban fekvő, jobban szellőző hely.

33. A víz és a szárazföld közötti hőmérséklet-különbség akár saját légáramlást is kiválthat.

34. Napos napon a szárazföld feletti levegő felmelegszik, tágul és emelkedik.

35. Kedvező körülmények között a talaj közelében hűvösebb levegő áramlik be a tóból.

36. Ez a tavi szellő egy helyi légáramlás része, amelynek során a levegő nagyobb magasságban visszaáramolhat.

37. Éjszaka a szárazföld gyorsabban hűl le, míg a víz viszonylag meleg marad.

38. Ekkor a parttól a tó felé szárazföldi szellő alakulhat ki.

39. Ez a váltakozás különösen jól megfigyelhető gyenge, nagy kiterjedésű áramlás és elegendő hőmérséklet-különbség esetén.

40. Erős szél vagy áthaladó front felülírhatja ezt a mintázatot, így a napi irányváltás elmarad.

41. A part menti éghajlat részben magyarázza a Balaton-vidéki szőlőtermesztés kedvező feltételeit.

42. Az északi part lejtőin a víz közelségéhez hozzáadódik a nap felé való tájolás is.

43. Ugyanazon időjárási körülmények között egy déli fekvésű lejtő általában több közvetlen napenergiát kap, mint egy északi fekvésű lejtő.

44. Egy megfelelő lejtőn éjszaka a lehűlt levegő el is áramolhat, ahelyett, hogy a szőlősorok között maradna.

45. Döntő fontosságú azonban, hogy a domborzati alakzatok vagy akadályok gátolják-e ezt az áramlást.

46. A szőlőültetvény mikroklímája tehát több olyan tulajdonságnak köszönhető, amelyek egymást erősíthetik vagy éppen ellentétes hatást is gyakorolhatnak.

47. Az idegenforgalom szempontjából a meleg víz, a nyári meleg és az időnként hűsítő part menti szellő szintén jelentős tényezők.

48. Ugyanez a szellő, amely kellemmé teszi az ott-tartózkodást, ugyanakkor megváltoztatja a vízen uralkodó szélviszonyokat is, ezért vitorlázáskor mindennapi figyelmet kell fordítani rá.

49. A városban a hőtárolás más formát ölt.

50. Az aszfalt, a falazat és a beton napközben energiát vesz fel, és ennek egy részét csak naplemente után adja vissza.

51. Ugyanakkor a lezárt felületeken az eső gyakran gyorsan a csatornahálózatba jut, ahelyett, hogy a talajban maradna későbbi párolgás céljára.

52. Ahol nincsenek növények és nedves talaj, ott egy fontos hűtési út kevésbé hatékony.

53. A magas épületek között ráadásul az égbolt kisebb része látható.

54. A felületek ott hősugárzásuk egy részét a szomszédos falakkal cserélik ki, ami egy nyílt területhez képest lassíthatja az éjszakai lehűlést.

55. A forgalom, az épületek és a légkondicionáló berendezések további hőt bocsátanak ki.

56. Ebből a kölcsönhatásból alakul ki a városi hősziget, vagyis a beépített területek hőmérsékleti többlete a kevésbé beépített környező területekhez képest.

57. Budapesten ez a hőfok-többlet különösen jelentős az éjszakai lehűlés szempontjából.

58. A különbségek leginkább tiszta égbolt és gyenge szél esetén válnak szembetűnővé, mert ilyenkor a nyílt környék gyorsan veszít hőjéből.

59. A felhők korlátozzák ezt a lehűlést, míg az erős szél jobban átkeveri a levegőt.

60. A hőszigetnek ezért nincs állandó kiterjedése, és nincs éles határa az utolsó házsor mentén.

61. A fővároson belül is sűrű beépítés, parkok, víztestek és ritkán beépített lakóövezetek váltakoznak egymással.

62. Ehhez jönnek még a budai dombok és a síkabb pesti oldal közötti magasságkülönbségek.

63. Két városrész hőmérsékletének összehasonlításakor ezért egyszerre kell figyelembe venni a beépítettséget és a tengerszint feletti magasságot.

64. Egy árnyékos budapesti kert napközben kellemesebb lehet, mint egy árnyék nélküli, száraz mező a városon kívül.

65. A tárgyilagos értékeléshez egyértelműnek kell lennie, hogy melyik hőmérsékletre van szó.

66. A műhold a látható felületek – például egy tető vagy egy út – hőmérsékletét méri.

67. Ezzel szemben egy meteorológiai állomás meghatározott feltételek mellett méri a levegő hőmérsékletét, általában körülbelül két méterrel a talaj felett.

68. A forró útburkolat lényegesen melegebb lehet, mint a fölötte lévő levegő.

69. Ezért a felszíni hőszigetre vonatkozó adatok nem értelmezhetők közvetlenül a lakosok számára érzékelhető további levegőhőmérsékletként.

70. Még egy napsütötte házfalon elhelyezett hőmérő sem nyújt megbízható összehasonlítási alapot egy árnyékos helyen, például egy réten végzett méréssel.

71. Aki a hősziget változását kívánja megállapítani, annak összehasonlítható mérésekre van szüksége, és figyelembe kell vennie az adott időjárási körülményeket.

72. Egy különösen forró városi környezet önmagában még nem bizonyítja a környező területekhez viszonyított hőmérsékleti különbség növekedését.

73. A 1901 és 2024 közötti időszakra vonatkozó magyar mérési sorozatok azt mutatják, hogy a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé váltak.

74. Ez a kiterjedt felmelegedés hatással van a meglévő városi éghajlatra, és emeli azt a hőmérsékleti szintet, amelyről egy utca vagy egy belső udvar este lehűl.

75. Ha az éjszakák melegek maradnak, a lakások is elveszítik részben azt a képességüket, hogy a nap folyamán felvett hőt újra leadják.

76. A további burkolás tovább súlyosbíthatja a helyi körülményeket, míg a hatékony zöldterületek kialakítása javíthat rajtuk.

77. Az azonban, hogy a város és a környék közötti hőmérséklet-különbség önmagában növekszik-e, egy külön kérdés, amelyre csak megfelelő mérési sorozatok alapján lehet választ adni.

78. A fák árnyékukkal és a leveleiken keresztül történő vízpárolgással járulnak hozzá a hűtéshez.

79. Kiszáradt talaj esetén kevesebb víz áll rendelkezésre ehhez a párolgáshoz, még akkor is, ha a lombkorona továbbra is árnyékot vet.

80. A zöldterületek hűtő hatása ezért mind kialakításuktól, mind vízellátásuktól függ.

81. Ezzel szemben a nyílt magyar alföldről széles kilátás nyílik az égre, és sok helyen alig nyújt védelmet a magas növényzet.

82. Tiszta, szélcsendes időben a talaj és a növények felülete éjszaka erősen lehűlhet.

83. Először a felületek veszítenek hőt, majd lehűtik a közvetlenül felettük lévő levegőt.

84. Így lapos, hideg légréteg alakulhat ki, míg néhány méterrel magasabban még enyhébb marad a hőmérséklet.

85. A magassággal járó szokásos hőmérséklet-változás ezen fordított jelenségét hőmérsékleti inverziónak nevezik.

86. Ilyenkor már a terep csekély magasságbeli különbségei is jelentős szerepet játszhatnak.

87. A lehűlt, sűrűbb levegő enyhe lejtőkön a mélyebb területek felé áramlik, és a mélyedésekben gyűlhet össze.

88. Ezzel szemben egy teljesen sík felületen nem feltétlenül gyűlik össze a hideg levegő az áramlás miatt, még akkor sem, ha a helyszínen erősen lehűl.

89. Tavasszal ez a különbség döntő lehet abban, hogy a fiatal növények fagykárosodást szenvednek-e.

90. A leveleken vagy a talajközeli hajtásokon a hőmérséklet már fagypont alá süllyedhet, noha két méteres magasságban végzett mérés még pozitív értékeket mutat.

91. A nedves levegő lehűlésekor emellett elérheti a harmatpontot is, azaz azt a hőmérsékletet, amelyen a vízgőz kondenzálódni kezd.

92. Ha sok apró, lebegő vízcsepp keletkezik, köd alakul ki.

93. Ezért a nedves alföldi területek megfelelő időjárási körülmények között különösen hajlamosak a köd kialakulására, míg a szárazság önmagában nem eredményez ködöt.

94. Az erősebb szél átkeverheti a hideg, talajközeli réteget, és így csökkentheti az ilyen helyi hőmérsékleti különbségeket.

95. A tópartok, a házcsoportok és a mezők így ugyanarra az időjárásváltozásra különböző hőmérsékletekkel, áramlásokkal és páratartalmi viszonyokkal reagálnak.

96. Aki egy tiszta nyári estén Budapestről a nyílt vidék felé indul, a hőmérsékletváltozásban megtapasztalja annak a hőnek a következményeit, amelyet a falak tárolnak, a mezők pedig már régóta az ég felé bocsátottak ki.

1. An klaren, windschwachen Sommerabenden bleibt die dicht bebaute Innenstadt Budapests häufig länger warm als das offene Umland.

2. Auf den Feldern sinkt die Temperatur bereits, während Mauern und Straßen noch gespeicherte Wärme abgeben.

3. Beide Orte liegen unter derselben Luftmasse.

4. Dennoch entwickelt sich die Nacht unterschiedlich, weil die Luft unmittelbar über dem Boden auf sehr verschiedene Unterlagen trifft.

5. Eine Wetterkarte zeigt die großräumigen Bedingungen, aber nicht jede kühle Mulde und jeden aufgeheizten Innenhof.

6. Solche örtlichen Unterschiede betreffen neben der Temperatur auch Wind und Feuchtigkeit.

7. Wiederholen sie sich unter vergleichbaren Bedingungen über viele Jahre, prägen sie das Kleinklima eines Ortes.

8. Der Ausdruck bezeichnet hier die klimatischen Besonderheiten kleiner Räume, vom einzelnen Garten bis zu einem Uferbereich oder Stadtviertel.

9. Die entscheidende Grenze verläuft dabei häufig zwischen verschiedenen Oberflächen.

10. Sonnenenergie kann einen Boden erwärmen, in einem Baukörper gespeichert werden oder Wasser verdunsten lassen.

11. Was in die Verdunstung geht, steht zunächst nicht für die unmittelbare Erwärmung der Oberfläche zur Verfügung.

12. Nachts geben die Oberflächen Wärme als unsichtbare Strahlung ab und tauschen zugleich Wärme mit der Luft aus.

13. Wie schnell sie abkühlen, hängt von ihrem Material, ihrer Feuchtigkeit und der zuvor aufgenommenen Energie ab.

14. Wasser besitzt eine hohe Wärmekapazität, benötigt also viel Energie, um seine Temperatur zu erhöhen.

15. Zusätzlich verteilen Strömungen und die Durchmischung durch Wind die Wärme im See.

16. Deshalb folgt seine Temperatur dem Wechsel zwischen Tag und Nacht meist weniger rasch als die Temperatur einer trockenen Landoberfläche.

17. Am Balaton, dem Plattensee in Westungarn, wirkt diese Eigenschaft auf eine ausgedehnte Umgebung ein.

18. Der See ist allerdings flach, mit einer mittleren Tiefe von ungefähr drei Metern.

19. Seine große Wasserfläche darf deshalb nicht mit dem gewaltigen Wärmespeicher eines tiefen Sees verwechselt werden.

20. Gegenüber solchen Seen kann sich der Balaton bei einem Wetterwechsel vergleichsweise rasch erwärmen oder abkühlen.

21. Gegenüber dem angrenzenden Land bleibt sein täglicher Temperaturgang dennoch gedämpft.

22. Steigt die Landtemperatur an einem sonnigen Tag schnell, kann kühlere Luft vom Wasser die Erwärmung unmittelbar am Ufer begrenzen.

23. Nachts kann das noch warme Wasser Wärme an die darüberliegende Luft abgeben.

24. Wie viel davon ein Grundstück erreicht, bestimmen unter anderem Windrichtung, Uferabstand und die Geländeform.

25. Im Frühjahr ist das Wasser nach der kalten Jahreszeit häufig kühler als die tagsüber erwärmte Umgebung.

26. Bei Wind vom See kann sich ein sonniger Frühlingstag am Strand daher deutlich frischer anfühlen als weiter landeinwärts.

27. Im Herbst kehrt sich das Verhältnis oft um, weil das Land rascher auskühlt als der See.

28. Dann kann die Nähe zum Wasser die nächtliche Abkühlung bremsen.

29. Unter passenden Bedingungen sinkt dadurch das Frostrisiko gegenüber einem vergleichbaren Standort ohne Seeeinfluss.

30. Eine Garantie für frostfreie Nächte ist das nicht.

31. Strömt großräumig kalte Luft heran, bleibt auch das Balatonufer dieser Luftmasse ausgesetzt.

32. Zudem kann eine geschützte Senke unweit des Wassers kälter werden als ein höher gelegener, besser durchlüfteter Standort.

33. Der Temperaturunterschied zwischen Wasser und Land kann sogar eine eigene Luftströmung antreiben.

34. An einem sonnigen Tag erwärmt sich die Luft über dem Land, dehnt sich aus und steigt auf.

35. In Bodennähe strömt dann unter günstigen Bedingungen kühlere Luft vom See nach.

36. Diese Seebrise ist Teil einer örtlichen Zirkulation, bei der die Luft in größerer Höhe wieder zurückströmen kann.

37. Nachts kühlt das Land schneller ab, während das Wasser vergleichsweise warm bleibt.

38. Nun kann eine Landbrise vom Ufer zum See entstehen.

39. Besonders deutlich wird dieser Wechsel bei schwacher großräumiger Strömung und ausreichenden Temperaturunterschieden.

40. Ein kräftiger Wind oder eine durchziehende Wetterfront kann das Muster überlagern, sodass der tägliche Richtungswechsel ausbleibt.

41. Das Uferklima erklärt einen Teil der günstigen Bedingungen für Weinbau am Balaton.

42. An Hängen des Nordufers kommt zur Nähe des Wassers die Ausrichtung zur Sonne hinzu.

43. Ein nach Süden gerichteter Hang erhält bei gleichem Wetter meist mehr direkte Sonnenenergie als ein nach Norden gerichteter Hang.

44. Auf einem geeigneten Hang kann nachts außerdem abgekühlte Luft abfließen, statt zwischen den Reben liegen zu bleiben.

45. Entscheidend ist allerdings, ob Geländeformen oder Hindernisse diesen Abfluss blockieren.

46. Der Weinberg verdankt sein Kleinklima somit mehreren Eigenschaften, die sich verstärken oder auch entgegenwirken können.

47. Für den Fremdenverkehr sind warmes Wasser, sommerliche Wärme und eine zeitweise kühlende Uferbrise ebenfalls bedeutsam.

48. Die gleiche Brise, die den Aufenthalt angenehm macht, verändert jedoch auch die Windbedingungen auf dem Wasser und gehört deshalb zur alltäglichen Aufmerksamkeit beim Segeln.

49. In der Stadt erhält die Wärmespeicherung eine andere Gestalt.

50. Asphalt, Mauerwerk und Beton nehmen tagsüber Energie auf und geben einen Teil davon erst nach Sonnenuntergang wieder ab.

51. Gleichzeitig gelangt Regen auf versiegelten Flächen häufig rasch in die Kanalisation, statt im Boden für spätere Verdunstung verfügbar zu bleiben.

52. Wo Pflanzen und feuchte Böden fehlen, fällt damit ein wichtiger Kühlungsweg schwächer aus.

53. Zwischen hohen Häusern ist zudem ein kleinerer Ausschnitt des Himmels sichtbar.

54. Die Oberflächen tauschen dort einen Teil ihrer Wärmestrahlung mit benachbarten Wänden aus, was die nächtliche Abkühlung gegenüber einer offenen Fläche bremsen kann.

55. Verkehr, Gebäude und Klimaanlagen liefern zusätzliche Abwärme.

56. Aus diesem Zusammenspiel entsteht die städtische Wärmeinsel, also ein Temperaturüberschuss bebauter Bereiche gegenüber ihrem weniger bebauten Umland.

57. In Budapest ist dieser Überschuss besonders für die nächtliche Abkühlung bedeutsam.

58. Am stärksten können die Unterschiede bei klarem Himmel und schwachem Wind hervortreten, weil das offene Umland dann rasch Wärme verliert.

59. Wolken begrenzen diese Auskühlung, während kräftiger Wind die Luft stärker durchmischt.

60. Die Wärmeinsel besitzt daher keine unveränderliche Stärke und keine scharfe Grenze entlang der letzten Häuserzeile.

61. Auch innerhalb der Hauptstadt wechseln dichte Bebauung, Parks, Wasserflächen und locker bebaute Wohngebiete einander ab.

62. Hinzu kommen die Höhenunterschiede zwischen den Budaer Hügeln und der flacheren Pester Seite.

63. Ein Temperaturvergleich zwischen zwei Stadtteilen muss deshalb Bebauung und Höhenlage zugleich berücksichtigen.

64. Ein schattiger Garten in Budapest kann tagsüber angenehmer sein als ein unbeschattetes, trockenes Feld außerhalb der Stadt.

65. Für eine sachliche Bewertung muss außerdem klar sein, welche Temperatur gemeint ist.

66. Ein Satellit erfasst die Temperatur der sichtbaren Oberflächen, etwa eines Daches oder einer Straße.

67. Eine Wetterstation misst dagegen die Lufttemperatur unter festgelegten Bedingungen, üblicherweise ungefähr zwei Meter über dem Boden.

68. Ein heißer Straßenbelag kann erheblich wärmer sein als die Luft darüber.

69. Deshalb lassen sich Angaben zur Oberflächenwärmeinsel nicht unmittelbar als zusätzliche Lufttemperatur für die Bewohner lesen.

70. Auch ein Thermometer an einer besonnten Hauswand liefert keinen verlässlichen Vergleich mit einer geschützten Messung auf einer Wiese.

71. Wer die Veränderung einer Wärmeinsel feststellen will, braucht vergleichbare Messungen und muss die jeweiligen Wetterbedingungen berücksichtigen.

72. Ein besonders heißes Stadtbild allein belegt noch keinen zunehmenden Temperaturabstand zum Umland.

73. Ungarische Messreihen für den Zeitraum von 1901 bis 2024 zeigen, dass Hitzewellen häufiger und intensiver geworden sind.

74. Diese großräumige Erwärmung trifft auf das vorhandene Stadtklima und erhöht das Temperaturniveau, von dem aus eine Straße oder ein Innenhof am Abend abkühlt.

75. Bleiben die Nächte warm, verlieren auch Wohnungen einen Teil ihrer Möglichkeit, die tagsüber aufgenommene Wärme wieder abzugeben.

76. Zusätzliche Versiegelung kann die örtlichen Bedingungen weiter verschärfen, während wirksame Begrünung sie verbessern kann.

77. Ob der Temperaturunterschied zwischen Stadt und Umland selbst zunimmt, ist jedoch eine eigene Frage, die sich nur mit passenden Messreihen beantworten lässt.

78. Bäume helfen durch Schatten und durch die Verdunstung von Wasser über ihre Blätter.

79. Bei ausgetrocknetem Boden steht für diese Verdunstung weniger Wasser zur Verfügung, auch wenn die Krone weiterhin Schatten wirft.

80. Die kühlende Wirkung einer Grünfläche hängt deshalb sowohl von ihrer Gestaltung als auch von ihrer Wasserversorgung ab.

81. Die offene ungarische Tiefebene besitzt demgegenüber einen weiten Blick zum Himmel und vielerorts wenig Schutz durch hohe Vegetation.

82. Unter klaren, windschwachen Bedingungen können Boden und Pflanzenoberflächen dort nachts stark auskühlen.

83. Zuerst verlieren die Oberflächen Wärme, danach kühlen sie die Luft unmittelbar darüber ab.

84. So kann sich eine flache kalte Luftschicht bilden, während es einige Meter höher noch milder bleibt.

85. Diese Umkehr des üblichen Temperaturverlaufs mit der Höhe heißt Temperaturinversion.

86. Schon geringe Höhenunterschiede im Gelände können dann wichtig werden.

87. Abgekühlte, dichtere Luft fließt auf schwachen Gefällen in tiefere Bereiche und kann sich in Mulden sammeln.

88. Eine völlig ebene Fläche sammelt dagegen nicht zwangsläufig Kaltluft durch Zufluss, auch wenn sie an Ort und Stelle stark auskühlt.

89. Im Frühjahr kann dieser Unterschied darüber entscheiden, ob junge Pflanzen Frostschäden erleiden.

90. Die Temperatur an Blättern oder bodennahen Trieben kann bereits unter den Gefrierpunkt sinken, obwohl eine Messung in zwei Metern Höhe noch positive Werte zeigt.

91. Feuchte Luft kann beim Abkühlen außerdem den Taupunkt erreichen, jene Temperatur, bei der Wasserdampf zu kondensieren beginnt.

92. Entstehen viele winzige schwebende Wassertröpfchen, bildet sich Nebel.

93. Deshalb sind feuchte Niederungen bei geeigneter Wetterlage besonders nebelanfällig, während Trockenheit allein keinen Nebel hervorbringt.

94. Stärkerer Wind kann die kalte bodennahe Schicht durchmischen und solche örtlichen Unterschiede verringern.

95. Seeufer, Häuserblock und Feld reagieren somit auf denselben Wetterwechsel mit unterschiedlichen Temperaturen, Strömungen und Feuchtigkeitsverhältnissen.

96. Wer an einem klaren Sommerabend aus Budapest ins offene Umland fährt, erlebt im Temperaturwechsel die Folgen der Wärme, die Mauern speichern und Felder längst an den Himmel abgegeben haben.