8.3.3 Pécs, az egyetemi városok és a déli régió – Pécs, die Universitätsstädte und der Süden

---

8.3.3 Pécs, az egyetemi városok és a déli régió – Pécs, die Universitätsstädte und der Süden

1. Pécs Széchenyi téren egymás mellett áll egy keresztény múlttal rendelkező mecset, barokk házak és hátizsákos fiatalok. – Auf dem Széchenyi tér von Pécs stehen eine Moschee mit christlicher Vergangenheit, barocke Häuser und junge Menschen mit Rucksäcken dicht beieinander.

2. Ebben a képben már megmutatkoznak azok a három erők, amelyek a városnak sajátos arculatát adják: a történelem, a kultúra és az oktatás. – In diesem Bild liegen bereits die drei Kräfte, die der Stadt ihr besonderes Gesicht geben: Geschichte, Kultur und Bildung.

3. Pécs a Mecsek déli peremén fekszik, ahol a lejtők a Dél-Duna-vidék tájába torkollanak. – Pécs liegt am Südrand des Mecsek, wo die Hänge in die Landschaft Südtransdanubiens auslaufen.

4. Ezáltal a város térbeli jellege eltér a Nagyalföld sík mezőgazdasági központjaitól. – Die Stadt hat dadurch einen anderen räumlichen Charakter als die flachen Agrarzentren der Großen Tiefebene.

5. Utcái helyenként a hegy felé emelkednek, míg dél felé a kilátás nyitottabb és enyhébb térségek felé tágul. – Ihre Straßen steigen stellenweise zum Berg an, während sich nach Süden der Blick in offenere und mildere Räume weitet.

6. Ez a fekvés nem csupán táji hátteret jelent. – Diese Lage ist nicht bloß eine landschaftliche Kulisse.

7. Hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a közlekedés, az éghajlat, a városkép és a gazdasági lehetőségek alakulásában. – Sie hat Verkehr, Klima, Stadtbild und wirtschaftliche Möglichkeiten über lange Zeit mitgeprägt.

8. Pécs ma Dél-Tánulánföld legfontosabb központja, és egyben olyan hely, amelynek jelentősége nem merül ki egyetlen feladatban sem. – Pécs ist heute das wichtigste Zentrum Südtransdanubiens und zugleich ein Ort, dessen Bedeutung nicht in einer einzigen Aufgabe aufgeht.

9. A város közigazgatási székhely, oktatási központ, kulturális helyszín, kórházi központ és regionális szolgáltatási központ. – Die Stadt ist Verwaltungssitz, Bildungszentrum, Kulturort, Krankenhausstandort und regionaler Dienstleistungsplatz.

10. Különleges ereje éppen e funkciók összekapcsolódásából fakad. – Ihre besondere Stärke entsteht gerade aus der Verbindung dieser Funktionen.

11. A legrégebbi látható réteg a római korra nyúlik vissza. – Die älteste sichtbare Schicht reicht in die römische Zeit zurück.

12. Akkoriban a Mecsek lábánál feküdt Sopianae városa, a Pannóniai tartomány fontos útjainak kereszteződésénél. – Damals lag am Fuß des Mecsek die Stadt Sopianae, an einem Treffpunkt wichtiger Wege in der Provinz Pannonien.

13. A mai város területének alatt fekvő kora keresztény nekropolisz a 4. századból származó sírkamrákat és kápolnákat őriz. – Die frühchristliche Nekropole unter dem heutigen Stadtgebiet bewahrt Grabkammern und Kapellen aus dem vierten Jahrhundert.

14. Falfestményei és szokatlan építészeti formája miatt 2000-ben az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította. – Ihre Wandbilder und ihre ungewöhnliche Bauform machten sie im Jahr 2000 zu einer UNESCO-Welterbestätte.

15. A modern utcák alatt tehát egy régészeti tér húzódik, amely egy olyan városról mesél, amelynek története nem a magyar középkorral kezdődött. – Unter den modernen Straßen liegt damit ein archäologischer Raum, der von einer Stadt erzählt, deren Geschichte nicht mit dem ungarischen Mittelalter begann.

16. A középkorban Pécs püspöki székhely és szellemi központ lett. – Im Mittelalter wurde Pécs Bischofssitz und ein geistiges Zentrum.

17. Nagy Lajos király 1367-ben ott alapította a középkori Magyar Királyság területén az első egyetemet. – König Ludwig der Große gründete dort 1367 die erste Universität auf dem Gebiet des mittelalterlichen ungarischen Königreichs.

18. Ez az alapítás nem jelenti azt, hogy a mai egyetem azóta megszakítás nélkül működik. – Diese Gründung bedeutete nicht, dass die heutige Universität ohne Unterbrechung seit jenem Jahr besteht.

19. Ugyanakkor tartós emléket teremtett, és szilárd kulturális alapot biztosított Pécsnek, mint oktatási városnak. – Sie schuf aber eine dauerhafte Erinnerung und eine starke kulturelle Begründung für Pécs als Bildungsstadt.

20. A 15. században Janus Pannonius humanista megerősítette a város hírnevét az irodalom és a tudás fellegváraként. – Der Humanist Janus Pannonius verstärkte im fünfzehnten Jahrhundert den Ruf der Stadt als Ort von Literatur und Gelehrsamkeit.

21. Az oszmán uralom sem csupán rombolás nyomait hagyta maga után. – Auch die osmanische Herrschaft hinterließ keine bloße Zerstörungsschicht.

22. A mecsetek, fürdők és egyéb építmények átalakították a belvárost, és délkelet-európai hangulatot kölcsönöztek a városnak. – Moscheen, Bäder und andere Bauformen veränderten das Zentrum und fügten der Stadt eine südosteuropäische Erinnerung hinzu.

23. Később ehhez hozzáadódtak a Habsburgok, a németek, a horvátok, a szerbek és a zsidók hatásai. – Später kamen habsburgische, deutsche, kroatische, serbische und jüdische Einflüsse hinzu.

24. Pécs ezért soha nem volt csupán egyetlen nemzeti narratíva kőbe vésett megtestesülése. – Pécs war deshalb nie nur die steinerne Verkörperung einer einzigen nationalen Erzählung.

25. Kulturális sajátossága inkább azon alapul, hogy különböző korszakok és csoportok látható nyomokat hagytak hátra. – Seine kulturelle Eigenart beruht vielmehr darauf, dass verschiedene Zeiten und Gruppen sichtbare Spuren hinterlassen haben.

26. Ez magyarázza, miért írják le a várost a magyar kontextusban gyakran különösen nyitottnak és mediterrán jellegűnek. – Das erklärt, warum die Stadt im ungarischen Zusammenhang oft als besonders offen und mediterran beschrieben wird.

27. A „mediterrán” kifejezés itt nem egy pontosan körülhatárolt éghajlati övezetet jelöl. – „Mediterran“ bezeichnet hier kein exakt abgegrenztes Klimagebiet.

28. Inkább a délebbi fényhatás, a környéken folyó szőlőtermesztés, a közélet és a Balkán-térségekhez fűződő történelmi közelség keverékét jelenti. – Gemeint ist eine Mischung aus südlicherer Lichtwirkung, Weinbau in der Umgebung, öffentlichem Leben und einer historischen Nähe zu den Balkanräumen.

29. Ez a megnevezés tehát egy városképet és egy észlelést jelöl, nem pedig egyszerű természettudományos kategóriát. – Diese Bezeichnung ist also ein Stadtbild und eine Wahrnehmung, keine einfache naturwissenschaftliche Kategorie.

30. Éppen ez a határozatlanság teszi hasznossá, amennyiben nem keverik össze egy teljes éghajlati leírással. – Gerade diese Grenze macht sie nützlich, solange sie nicht mit einer vollständigen Klimabeschreibung verwechselt wird.

31. A tizenkilencedik és a huszadik században Pécset az ipar is meghatározóan befolyásolta. – Im neunzehnten und zwanzigsten Jahrhundert wurde Pécs zusätzlich von Industrie geprägt.

32. A Mecsekből származó szén, majd később az uránérc munkahelyeket, külvárosokat és műszaki infrastruktúrákat teremtett. – Kohle aus dem Mecsek und später Uranerz schufen Arbeitsplätze, Vorstädte und technische Infrastrukturen.

33. A bányászat virágkorában a lakosság száma erőteljesen nőtt. – In der Hochphase der Bergbauwirtschaft wuchs die Einwohnerzahl stark.

34. Az új városrészek, mint például Uránváros és Kertváros, egy olyan várost jelképeztek, amely akkoriban a gyárakban, a bányákban és az állami tervezésben látta a jövőjét. – Neue Stadtteile wie Uránváros und Kertváros standen für eine Stadt, die ihre Zukunft damals in Fabriken, Schächten und staatlicher Planung sah.

35. A bányászat gazdasági erőt adott Pécsnek, ugyanakkor a várost olyan nyersanyagokhoz kötötte, amelyek jelentősége nem volt tartósan biztosított. – Der Bergbau gab Pécs wirtschaftliche Kraft, band die Stadt aber auch an Rohstoffe, deren Bedeutung nicht dauerhaft gesichert war.

36. Az 1989-es politikai és gazdasági átalakulás után sok ipari munkahely megszűnt. – Nach dem politischen und wirtschaftlichen Umbruch von 1989 brachen viele industrielle Arbeitsplätze weg.

37. Az utolsó szénbányát 2004-ben zárták be. – Die letzte Kohlegrube wurde 2004 geschlossen.

38. Ezzel Pécs elvesztette régi anyagi alapjainak egy részét, és újra kellett alapoznia regionális szerepét. – Damit verlor Pécs einen Teil seiner alten materiellen Grundlage und musste seine regionale Rolle neu begründen.

39. Az átalakulás nem ment egyenes úton, és időnként magas munkanélküliséget, valamint elvándorlást eredményezett. – Der Wandel verlief nicht geradlinig und brachte zeitweise hohe Arbeitslosigkeit sowie Abwanderung mit sich.

40. A mai város ezért egyben a bányászatot meghaladó gazdaság utáni nehéz keresés eredménye is. – Die heutige Stadt ist deshalb auch das Ergebnis einer schwierigen Suche nach einer Wirtschaft jenseits des Bergbaus.

41. Ezen a keresés során az egyetem több lett, mint pusztán egy oktatási intézmény. – In dieser Suche wurde die Universität zu mehr als einer Bildungseinrichtung.

42. A mai Pécsi Egyetem gyökerei 1367-ben nyúlnak vissza, intézményként azonban több későbbi fejlődési lépés és egyesülés eredményeként jött létre. – Die heutige Universität Pécs hat Wurzeln in der Gründung von 1367, entstand institutionell aber aus mehreren späteren Entwicklungsschritten und Zusammenschlüssen.

43. Tíz karral rendelkezik, és több mint 20 000 hallgatójával Magyarország nagy felsőoktatási intézményei közé tartozik. – Sie umfasst zehn Fakultäten und gehört mit mehr als 20 000 Studierenden zu den großen Hochschulen Ungarns.

44. A pontos szám évről évre változik, és attól függ, hogy mely hallgatói csoportokat veszik figyelembe. – Die genaue Zahl verändert sich von Jahr zu Jahr und hängt davon ab, welche Studierendengruppen gezählt werden.

45. Nem annyira az egyes számok a döntőek, hanem inkább az a nagyságrend, amellyel az egyetem befolyásolja a városi életet. – Entscheidend ist weniger die einzelne Zahl als die Größenordnung, in der die Hochschule das städtische Leben beeinflusst.

46. A hallgatóknak lakásokra, közlekedésre, könyvtárakra, vendéglátóhelyekre, egészségügyi szolgáltatásokra, valamint szabadidős és kulturális tevékenységekhez szükséges helyiségekre van szükségük. – Studierende brauchen Wohnungen, Verkehr, Bibliotheken, Gaststätten, Gesundheitsangebote und Räume für Freizeit und Kultur.

47. Az oktatók, kutatók és alkalmazottak egyúttal speciális szolgáltatások iránti keresletet is generálnak. – Lehrende, Forschende und Beschäftigte erzeugen zugleich eine Nachfrage nach spezialisierten Dienstleistungen.

48. Egy egyetem tehát nem csupán előadótermekben zajló oktatást jelent. – Eine Universität bringt daher nicht nur Unterricht in Hörsälen hervor.

49. Napi szinten emberek, ötletek, jövedelem és nemzetközi kapcsolatok áramlását generálja. – Sie erzeugt einen täglichen Strom von Menschen, Ideen, Einkommen und internationalen Kontakten.

50. Pécsen ez az áramlás ráépül a város régebbi szerkezetére, ahelyett, hogy teljesen felváltaná azt. – In Pécs legt sich dieser Strom über eine ältere Stadtstruktur, statt sie vollständig zu ersetzen.

51. Ez teszi láthatóvá a különbséget egy egyetemi város és egy puszta felsőoktatási város között. – Das macht den Unterschied zwischen einer Universitätsstadt und einer bloßen Hochschulstadt sichtbar.

52. Egy puszta felsőoktatási város befogadhatná hallgatóit anélkül, hogy az oktatási intézmény jelentősen megváltoztatná a város önképét. – Eine bloße Hochschulstadt könnte ihre Studierenden aufnehmen, ohne dass die Bildungseinrichtung das Selbstbild der Stadt stark verändert.

53. Pécsen viszont az egyetem beavatkozik a kultúrába, a városfejlesztésbe, a kutatásba, az egészségügyi ellátásba és a külső megítélésbe. – In Pécs greift die Universität dagegen in Kultur, Stadtentwicklung, Forschung, Gesundheitsversorgung und Außenwahrnehmung ein.

54. Klinikái ötvözik az akadémiai képzést a regionális orvosi ellátással. – Ihre Kliniken verbinden akademische Ausbildung mit regionaler medizinischer Versorgung.

55. A bölcsész- és kultúrtudományi szakok közvetlen kapcsolatban állnak a múzeumokkal, levéltárakkal és történelmi helyszínekkel. – Ihre geistes- und kulturwissenschaftlichen Fächer stehen in einem unmittelbaren Verhältnis zu Museen, Archiven und historischen Orten.

56. A műszaki és természettudományi szakok kapcsolatokat teremtenek vállalatokkal, hatóságokkal és kutatási projektekkel. – Technische und naturwissenschaftliche Fächer eröffnen Kontakte zu Unternehmen, Behörden und Forschungsprojekten.

57. Az egyetem így a város lakosságszámán túlra, a régióba is kiterjeszti a város hatását. – Die Hochschule verlängert dadurch die Stadt über ihre Einwohnerzahl hinaus in die Region.

58. Sokan érkeznek Pécsre diplomáért, kezelésért, konferenciára vagy együttműködés céljából. – Viele Menschen kommen für einen Abschluss, eine Behandlung, eine Konferenz oder eine Zusammenarbeit nach Pécs.

59. Mások a tanulmányok befejezése után is maradnak, ha megfelelő munkát és megfizethető lakást találnak. – Andere bleiben nach dem Studium, wenn sie eine passende Arbeit und eine bezahlbare Wohnung finden.

60. Megint mások a diploma megszerzése után a fővárosba vagy külföldre költöznek, és magukkal viszik a megszerzett tudásukat. – Wieder andere ziehen nach dem Abschluss in die Hauptstadt oder ins Ausland und nehmen ihr erworbenes Wissen mit.

61. Ebben rejlik az egyetemi városok kettős hatása. – Darin liegt die doppelte Wirkung akademischer Städte.

62. Fiatalon tartják a helyet, mert minden évben új évfolyamok érkeznek. – Sie halten einen Ort jung, weil jedes Jahr neue Jahrgänge eintreffen.

63. Ugyanakkor sebezhetővé is teszik, mert e fiatal lakosság egy része soha nem telepedik le véglegesen. – Sie machen ihn zugleich verletzlich, weil ein Teil dieser jungen Bevölkerung nie dauerhaft ansässig wird.

64. Az egyetem enyhítheti az ipari munkahelyek elvesztését, de nem tudja azt teljes mértékben kompenzálni. – Die Universität kann den Verlust industrieller Arbeitsplätze abfedern, aber sie kann ihn nicht vollständig ausgleichen.

65. Az oktatás másfajta jólétet teremt, mint egy gyár. – Bildung schafft einen anderen Wohlstand als eine Fabrik.

66. Ez inkább a tudáson, a bizalmon, a hálózatokon és a hosszú távú kapcsolatokon alapul. – Sie beruht stärker auf Wissen, Vertrauen, Netzwerken und langfristigen Beziehungen.

67. Haszna ezért gyakran nem egy-egy gyárkapuban vagy egy könnyen számszerűsíthető termelési mennyiségben nyilvánul meg. – Ihr Nutzen zeigt sich deshalb oft nicht in einem einzelnen Werkstor oder einer leicht zählbaren Produktionsmenge.

68. Gyengesége abban rejlik, hogy a jól képzett emberek máshol is felajánlhatják képességeiket. – Ihre Schwäche besteht darin, dass gut ausgebildete Menschen ihre Fähigkeiten an anderen Orten anbieten können.

69. Pécs számára sokat jelent, hogy a hallgatói jelenlétből tartós kutatási tevékenység, vállalkozásalapítás és foglalkoztatás alakul-e ki. – Für Pécs hängt viel davon ab, ob aus studentischer Anwesenheit dauerhafte Forschung, Unternehmensgründung und Beschäftigung entstehen.

70. Ez a kérdés nyitott marad, és a felsőoktatási politikával, a munkaerőpiaccal és a regionális gazdasággal együtt változik. – Diese Frage bleibt offen und verändert sich mit Hochschulpolitik, Arbeitsmarkt und regionaler Wirtschaft.

71. Pécs nem egyedül áll ezzel a tapasztalattal. – Pécs steht mit dieser Erfahrung nicht allein.

72. Magyarország déli részén Szeged alkot egy második nagy felsőoktatási központot, saját történelemmel és saját térbeli logikával. – Im Süden Ungarns bildet Szeged ein zweites großes Hochschulzentrum mit eigener Geschichte und eigener räumlicher Logik.

73. Szeged a Tisza partján, a déli határ közelében fekszik, és erőteljesebben hat rá a folyó, az alföld, valamint a délkeleti térségbe vezető összeköttetések. – Szeged liegt an der Theiß nahe der südlichen Grenze und ist stärker vom Fluss, von der Ebene und von den Verbindungen in den südöstlichen Raum geprägt.

74. A város az 1879-es nagy árvíz után széles utcákkal és kör alakú parkokkal újjáépült. – Die Stadt entwickelte sich nach der großen Überschwemmung von 1879 mit breiten Straßen und ringförmigen Anlagen neu.

75. Városi alaprajza ezért különösen jól szemlélteti, hogyan lehet egy katasztrófát hosszú távon városépítészeti renddé alakítani. – Ihr Stadtgrundriss zeigt deshalb besonders deutlich, wie eine Katastrophe langfristig in eine städtebauliche Ordnung übersetzt werden kann.

76. A szegedi egyetem ma, mintegy 25 000 hallgatójával és számos nemzetközi hallgatójával, a városi élet elengedhetetlen része. – Die Universität von Szeged ist heute mit ungefähr 25 000 Studierenden und zahlreichen internationalen Studierenden ein wesentlicher Teil des Stadtlebens.

77. Az orvostudomány és a természettudományok ott kiemelt szerepet töltenek be, ami a város tudományos hagyományaihoz is kapcsolódik. – Medizin und Naturwissenschaften besitzen dort eine besondere Sichtbarkeit, die auch mit der wissenschaftlichen Tradition der Stadt verbunden ist.

78. Szeged ennek köszönhetően olyan városnak tűnik, ahol az egyetem nem a periférián helyezkedik el, hanem behatol a közélet központjába. – Szeged wirkt dadurch wie eine Stadt, in der die Hochschule nicht am Rand liegt, sondern in das öffentliche Zentrum hineinreicht.

79. Míg Pécs egyetemét a Mecsekkel, a sokrétű óvárossal és az ipari örökséggel köti össze, addig Szeged a folyami tájjal, az síksággal és a határ menti elhelyezkedéssel kapcsolja össze azt. – Während Pécs seine Universität mit dem Mecsek, der vielschichtigen Altstadt und dem industriellen Erbe verbindet, verbindet Szeged sie mit Flusslandschaft, Ebene und Grenzlage.

80. Mindkét város azt mutatja, hogy az egyetem nem mindenhol ugyanazt a várost hozza létre. – Beide Städte zeigen, dass Universität nicht überall dieselbe Stadt hervorbringt.

81. Egy kisebb példa Kaposvár, Dél-Tánulán. – Ein kleineres Beispiel ist Kaposvár im südlichen Transdanubien.

82. A város jóval kisebb, mint Pécs és Szeged, de Somogy megyében fontos közigazgatási, oktatási és ellátási feladatokat lát el. – Die Stadt ist deutlich kleiner als Pécs und Szeged, erfüllt aber für Somogy wichtige Verwaltungs-, Bildungs- und Versorgungsaufgaben.

83. Főiskolai intézményei és egyetemi telephelyei ezért nem képesek ugyanolyan nemzetközi vonzerőt kifejteni, mint a két nagy egyetem. – Ihre Hochschuleinrichtungen und Hochschulstandorte können daher nicht dieselbe internationale Sogwirkung entfalten wie die beiden großen Universitäten.

84. Mindazonáltal másfajta munkahelyeket, kapcsolati hálót és kulturális tevékenységeket kínálnak a városnak, mint amilyenekkel egy pusztán közigazgatási központ rendelkezne. – Dennoch geben sie der Stadt ein anderes Angebot an Arbeitsplätzen, Kontakten und kulturellen Aktivitäten, als es ein reiner Verwaltungsort hätte.

85. Délen tehát az akadémiai élet több különböző szintre oszlik el. – Im Süden verteilt sich akademisches Leben somit auf mehrere Größenordnungen.

86. Vannak nagy, nemzetközi hatókörű teljes körű egyetemek, regionális felsőoktatási telephelyek és szűkebb szakirányú intézmények. – Es gibt große Volluniversitäten mit internationaler Reichweite, regionale Hochschulstandorte und Einrichtungen mit engerer fachlicher Spezialisierung.

87. Ez a sokszínűség ellensúlyként hat a budapesti koncentrációval szemben. – Diese Vielfalt wirkt wie ein Gegengewicht zur Konzentration auf Budapest.

88. Ez azonban nem szünteti meg a fővárosi centralitást. – Sie beseitigt die Hauptstadtzentralität jedoch nicht.

89. Számos különösen specializált tanulmányi program, kutatóintézet és kulturális karrier esetében Budapest továbbra is a vonzóbb célpont marad. – Für viele besonders spezialisierte Studiengänge, Forschungsstellen und kulturelle Karrieren bleibt Budapest der stärkere Anziehungspunkt.

90. A déli egyetemi városok ezért regionális központok lehetnek anélkül, hogy második fővárossá válnának. – Südliche Universitätsstädte können deshalb regionale Zentren sein, ohne zu einer zweiten Hauptstadt zu werden.

91. A déli régió gazdasági hangulata egyébként is eltér az ipari jellegű északi térségektől. – Der Süden besitzt außerdem eine andere wirtschaftliche Grundstimmung als die industriell geprägten Räume des Nordens.

92. A szőlőtermesztés, a mezőgazdaság, az egészségügy, az idegenforgalom, a kultúra és a szolgáltatások itt szorosabban összefonódnak. – Weinbau, Landwirtschaft, Gesundheitswesen, Tourismus, Kultur und Dienstleistungen greifen hier stärker ineinander.

93. Ez a keverék kevésbé idézi fel egy egyetlen domináns termelési környezet képét. – Diese Mischung erzeugt weniger das Bild einer einzigen dominierenden Produktionslandschaft.

94. Ez ellenállóbbá teheti a városokat egy-egy iparág hanyatlása ellen. – Sie kann die Städte widerstandsfähiger gegen den Niedergang eines einzelnen Industriezweigs machen.

95. Ugyanakkor számos kisebb függőséget is eredményez, amelyek együttesen nem feltétlenül fejtenek ki ugyanolyan gazdasági erőt, mint egy nagy ipari konszern. – Sie führt aber auch zu vielen kleineren Abhängigkeiten, die zusammen nicht automatisch dieselbe wirtschaftliche Kraft wie ein großer Industriekonzern entwickeln.

96. Az egyetem így horgonyként szolgál, de nem helyettesíti a többi regionális funkciót. – Die Universität wird dadurch zum Anker, aber nicht zum Ersatz für jede andere regionale Funktion.

97. Tudást juttathat a környezetbe, ha a vállalatok, az önkormányzatok és a kutatóintézetek együttműködnek egymással. – Sie kann Wissen in die Umgebung tragen, wenn Unternehmen, Kommunen und Forschungseinrichtungen miteinander arbeiten.

98. Nemzetközi szinten is láthatóvá teheti a déli régiót, ha más országokból érkező hallgatók és kutatók tartós kapcsolatokat építenek ki. – Sie kann den Süden international sichtbar machen, wenn Studierende und Forschende aus anderen Ländern dauerhaft Beziehungen aufbauen.

99. Kulturálisan is felélénkítheti a várost, ha tagjai nem csupán a campus és a lakásuk között ingáznak. – Sie kann die Stadt kulturell beleben, wenn ihre Mitglieder nicht nur zwischen Campus und Wohnung pendeln.

100. Pécs ezért minden évben újra megkapja gazdagságát az érkező évfolyamokkal, és ezt minden évben újra meg kell őriznie, ha az oktatásból valóban jövőt akar teremteni a város számára. – Pécs empfängt seinen Reichtum deshalb jedes Jahr neu mit jedem Jahrgang, der kommt, und muss ihn jedes Jahr neu halten, wenn aus Bildung auch Zukunft für die Stadt werden soll.

(aufklappen)magyar

1. Pécs Széchenyi téren egymás mellett áll egy keresztény múlttal rendelkező mecset, barokk házak és hátizsákos fiatalok.

2. Ebben a képben már megmutatkoznak azok a három erők, amelyek a városnak sajátos arculatát adják: a történelem, a kultúra és az oktatás.

3. Pécs a Mecsek déli peremén fekszik, ahol a lejtők a Dél-Duna-vidék tájába torkollanak.

4. Ezáltal a város térbeli jellege eltér a Nagyalföld sík mezőgazdasági központjaitól.

5. Utcái helyenként a hegy felé emelkednek, míg dél felé a kilátás nyitottabb és enyhébb térségek felé tágul.

6. Ez a fekvés nem csupán táji hátteret jelent.

7. Hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a közlekedés, az éghajlat, a városkép és a gazdasági lehetőségek alakulásában.

8. Pécs ma Dél-Tánulánföld legfontosabb központja, és egyben olyan hely, amelynek jelentősége nem merül ki egyetlen feladatban sem.

9. A város közigazgatási székhely, oktatási központ, kulturális helyszín, kórházi központ és regionális szolgáltatási központ.

10. Különleges ereje éppen e funkciók összekapcsolódásából fakad.

11. A legrégebbi látható réteg a római korra nyúlik vissza.

12. Akkoriban a Mecsek lábánál feküdt Sopianae városa, a Pannóniai tartomány fontos útjainak kereszteződésénél.

13. A mai város területének alatt fekvő kora keresztény nekropolisz a 4. századból származó sírkamrákat és kápolnákat őriz.

14. Falfestményei és szokatlan építészeti formája miatt 2000-ben az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította.

15. A modern utcák alatt tehát egy régészeti tér húzódik, amely egy olyan városról mesél, amelynek története nem a magyar középkorral kezdődött.

16. A középkorban Pécs püspöki székhely és szellemi központ lett.

17. Nagy Lajos király 1367-ben ott alapította a középkori Magyar Királyság területén az első egyetemet.

18. Ez az alapítás nem jelenti azt, hogy a mai egyetem azóta megszakítás nélkül működik.

19. Ugyanakkor tartós emléket teremtett, és szilárd kulturális alapot biztosított Pécsnek, mint oktatási városnak.

20. A 15. században Janus Pannonius humanista megerősítette a város hírnevét az irodalom és a tudás fellegváraként.

21. Az oszmán uralom sem csupán rombolás nyomait hagyta maga után.

22. A mecsetek, fürdők és egyéb építmények átalakították a belvárost, és délkelet-európai hangulatot kölcsönöztek a városnak.

23. Később ehhez hozzáadódtak a Habsburgok, a németek, a horvátok, a szerbek és a zsidók hatásai.

24. Pécs ezért soha nem volt csupán egyetlen nemzeti narratíva kőbe vésett megtestesülése.

25. Kulturális sajátossága inkább azon alapul, hogy különböző korszakok és csoportok látható nyomokat hagytak hátra.

26. Ez magyarázza, miért írják le a várost a magyar kontextusban gyakran különösen nyitottnak és mediterrán jellegűnek.

27. A „mediterrán” kifejezés itt nem egy pontosan körülhatárolt éghajlati övezetet jelöl.

28. Inkább a délebbi fényhatás, a környéken folyó szőlőtermesztés, a közélet és a Balkán-térségekhez fűződő történelmi közelség keverékét jelenti.

29. Ez a megnevezés tehát egy városképet és egy észlelést jelöl, nem pedig egyszerű természettudományos kategóriát.

30. Éppen ez a határozatlanság teszi hasznossá, amennyiben nem keverik össze egy teljes éghajlati leírással.

31. A tizenkilencedik és a huszadik században Pécset az ipar is meghatározóan befolyásolta.

32. A Mecsekből származó szén, majd később az uránérc munkahelyeket, külvárosokat és műszaki infrastruktúrákat teremtett.

33. A bányászat virágkorában a lakosság száma erőteljesen nőtt.

34. Az új városrészek, mint például Uránváros és Kertváros, egy olyan várost jelképeztek, amely akkoriban a gyárakban, a bányákban és az állami tervezésben látta a jövőjét.

35. A bányászat gazdasági erőt adott Pécsnek, ugyanakkor a várost olyan nyersanyagokhoz kötötte, amelyek jelentősége nem volt tartósan biztosított.

36. Az 1989-es politikai és gazdasági átalakulás után sok ipari munkahely megszűnt.

37. Az utolsó szénbányát 2004-ben zárták be.

38. Ezzel Pécs elvesztette régi anyagi alapjainak egy részét, és újra kellett alapoznia regionális szerepét.

39. Az átalakulás nem ment egyenes úton, és időnként magas munkanélküliséget, valamint elvándorlást eredményezett.

40. A mai város ezért egyben a bányászatot meghaladó gazdaság utáni nehéz keresés eredménye is.

41. Ezen a keresés során az egyetem több lett, mint pusztán egy oktatási intézmény.

42. A mai Pécsi Egyetem gyökerei 1367-ben nyúlnak vissza, intézményként azonban több későbbi fejlődési lépés és egyesülés eredményeként jött létre.

43. Tíz karral rendelkezik, és több mint 20 000 hallgatójával Magyarország nagy felsőoktatási intézményei közé tartozik.

44. A pontos szám évről évre változik, és attól függ, hogy mely hallgatói csoportokat veszik figyelembe.

45. Nem annyira az egyes számok a döntőek, hanem inkább az a nagyságrend, amellyel az egyetem befolyásolja a városi életet.

46. A hallgatóknak lakásokra, közlekedésre, könyvtárakra, vendéglátóhelyekre, egészségügyi szolgáltatásokra, valamint szabadidős és kulturális tevékenységekhez szükséges helyiségekre van szükségük.

47. Az oktatók, kutatók és alkalmazottak egyúttal speciális szolgáltatások iránti keresletet is generálnak.

48. Egy egyetem tehát nem csupán előadótermekben zajló oktatást jelent.

49. Napi szinten emberek, ötletek, jövedelem és nemzetközi kapcsolatok áramlását generálja.

50. Pécsen ez az áramlás ráépül a város régebbi szerkezetére, ahelyett, hogy teljesen felváltaná azt.

51. Ez teszi láthatóvá a különbséget egy egyetemi város és egy puszta felsőoktatási város között.

52. Egy puszta felsőoktatási város befogadhatná hallgatóit anélkül, hogy az oktatási intézmény jelentősen megváltoztatná a város önképét.

53. Pécsen viszont az egyetem beavatkozik a kultúrába, a városfejlesztésbe, a kutatásba, az egészségügyi ellátásba és a külső megítélésbe.

54. Klinikái ötvözik az akadémiai képzést a regionális orvosi ellátással.

55. A bölcsész- és kultúrtudományi szakok közvetlen kapcsolatban állnak a múzeumokkal, levéltárakkal és történelmi helyszínekkel.

56. A műszaki és természettudományi szakok kapcsolatokat teremtenek vállalatokkal, hatóságokkal és kutatási projektekkel.

57. Az egyetem így a város lakosságszámán túlra, a régióba is kiterjeszti a város hatását.

58. Sokan érkeznek Pécsre diplomáért, kezelésért, konferenciára vagy együttműködés céljából.

59. Mások a tanulmányok befejezése után is maradnak, ha megfelelő munkát és megfizethető lakást találnak.

60. Megint mások a diploma megszerzése után a fővárosba vagy külföldre költöznek, és magukkal viszik a megszerzett tudásukat.

61. Ebben rejlik az egyetemi városok kettős hatása.

62. Fiatalon tartják a helyet, mert minden évben új évfolyamok érkeznek.

63. Ugyanakkor sebezhetővé is teszik, mert e fiatal lakosság egy része soha nem telepedik le véglegesen.

64. Az egyetem enyhítheti az ipari munkahelyek elvesztését, de nem tudja azt teljes mértékben kompenzálni.

65. Az oktatás másfajta jólétet teremt, mint egy gyár.

66. Ez inkább a tudáson, a bizalmon, a hálózatokon és a hosszú távú kapcsolatokon alapul.

67. Haszna ezért gyakran nem egy-egy gyárkapuban vagy egy könnyen számszerűsíthető termelési mennyiségben nyilvánul meg.

68. Gyengesége abban rejlik, hogy a jól képzett emberek máshol is felajánlhatják képességeiket.

69. Pécs számára sokat jelent, hogy a hallgatói jelenlétből tartós kutatási tevékenység, vállalkozásalapítás és foglalkoztatás alakul-e ki.

70. Ez a kérdés nyitott marad, és a felsőoktatási politikával, a munkaerőpiaccal és a regionális gazdasággal együtt változik.

71. Pécs nem egyedül áll ezzel a tapasztalattal.

72. Magyarország déli részén Szeged alkot egy második nagy felsőoktatási központot, saját történelemmel és saját térbeli logikával.

73. Szeged a Tisza partján, a déli határ közelében fekszik, és erőteljesebben hat rá a folyó, az alföld, valamint a délkeleti térségbe vezető összeköttetések.

74. A város az 1879-es nagy árvíz után széles utcákkal és kör alakú parkokkal újjáépült.

75. Városi alaprajza ezért különösen jól szemlélteti, hogyan lehet egy katasztrófát hosszú távon városépítészeti renddé alakítani.

76. A szegedi egyetem ma, mintegy 25 000 hallgatójával és számos nemzetközi hallgatójával, a városi élet elengedhetetlen része.

77. Az orvostudomány és a természettudományok ott kiemelt szerepet töltenek be, ami a város tudományos hagyományaihoz is kapcsolódik.

78. Szeged ennek köszönhetően olyan városnak tűnik, ahol az egyetem nem a periférián helyezkedik el, hanem behatol a közélet központjába.

79. Míg Pécs egyetemét a Mecsekkel, a sokrétű óvárossal és az ipari örökséggel köti össze, addig Szeged a folyami tájjal, az síksággal és a határ menti elhelyezkedéssel kapcsolja össze azt.

80. Mindkét város azt mutatja, hogy az egyetem nem mindenhol ugyanazt a várost hozza létre.

81. Egy kisebb példa Kaposvár, Dél-Tánulán.

82. A város jóval kisebb, mint Pécs és Szeged, de Somogy megyében fontos közigazgatási, oktatási és ellátási feladatokat lát el.

83. Főiskolai intézményei és egyetemi telephelyei ezért nem képesek ugyanolyan nemzetközi vonzerőt kifejteni, mint a két nagy egyetem.

84. Mindazonáltal másfajta munkahelyeket, kapcsolati hálót és kulturális tevékenységeket kínálnak a városnak, mint amilyenekkel egy pusztán közigazgatási központ rendelkezne.

85. Délen tehát az akadémiai élet több különböző szintre oszlik el.

86. Vannak nagy, nemzetközi hatókörű teljes körű egyetemek, regionális felsőoktatási telephelyek és szűkebb szakirányú intézmények.

87. Ez a sokszínűség ellensúlyként hat a budapesti koncentrációval szemben.

88. Ez azonban nem szünteti meg a fővárosi centralitást.

89. Számos különösen specializált tanulmányi program, kutatóintézet és kulturális karrier esetében Budapest továbbra is a vonzóbb célpont marad.

90. A déli egyetemi városok ezért regionális központok lehetnek anélkül, hogy második fővárossá válnának.

91. A déli régió gazdasági hangulata egyébként is eltér az ipari jellegű északi térségektől.

92. A szőlőtermesztés, a mezőgazdaság, az egészségügy, az idegenforgalom, a kultúra és a szolgáltatások itt szorosabban összefonódnak.

93. Ez a keverék kevésbé idézi fel egy egyetlen domináns termelési környezet képét.

94. Ez ellenállóbbá teheti a városokat egy-egy iparág hanyatlása ellen.

95. Ugyanakkor számos kisebb függőséget is eredményez, amelyek együttesen nem feltétlenül fejtenek ki ugyanolyan gazdasági erőt, mint egy nagy ipari konszern.

96. Az egyetem így horgonyként szolgál, de nem helyettesíti a többi regionális funkciót.

97. Tudást juttathat a környezetbe, ha a vállalatok, az önkormányzatok és a kutatóintézetek együttműködnek egymással.

98. Nemzetközi szinten is láthatóvá teheti a déli régiót, ha más országokból érkező hallgatók és kutatók tartós kapcsolatokat építenek ki.

99. Kulturálisan is felélénkítheti a várost, ha tagjai nem csupán a campus és a lakásuk között ingáznak.

100. Pécs ezért minden évben újra megkapja gazdagságát az érkező évfolyamokkal, és ezt minden évben újra meg kell őriznie, ha az oktatásból valóban jövőt akar teremteni a város számára.

(aufklappen)német

1. Auf dem Széchenyi tér von Pécs stehen eine Moschee mit christlicher Vergangenheit, barocke Häuser und junge Menschen mit Rucksäcken dicht beieinander.

2. In diesem Bild liegen bereits die drei Kräfte, die der Stadt ihr besonderes Gesicht geben: Geschichte, Kultur und Bildung.

3. Pécs liegt am Südrand des Mecsek, wo die Hänge in die Landschaft Südtransdanubiens auslaufen.

4. Die Stadt hat dadurch einen anderen räumlichen Charakter als die flachen Agrarzentren der Großen Tiefebene.

5. Ihre Straßen steigen stellenweise zum Berg an, während sich nach Süden der Blick in offenere und mildere Räume weitet.

6. Diese Lage ist nicht bloß eine landschaftliche Kulisse.

7. Sie hat Verkehr, Klima, Stadtbild und wirtschaftliche Möglichkeiten über lange Zeit mitgeprägt.

8. Pécs ist heute das wichtigste Zentrum Südtransdanubiens und zugleich ein Ort, dessen Bedeutung nicht in einer einzigen Aufgabe aufgeht.

9. Die Stadt ist Verwaltungssitz, Bildungszentrum, Kulturort, Krankenhausstandort und regionaler Dienstleistungsplatz.

10. Ihre besondere Stärke entsteht gerade aus der Verbindung dieser Funktionen.

11. Die älteste sichtbare Schicht reicht in die römische Zeit zurück.

12. Damals lag am Fuß des Mecsek die Stadt Sopianae, an einem Treffpunkt wichtiger Wege in der Provinz Pannonien.

13. Die frühchristliche Nekropole unter dem heutigen Stadtgebiet bewahrt Grabkammern und Kapellen aus dem vierten Jahrhundert.

14. Ihre Wandbilder und ihre ungewöhnliche Bauform machten sie im Jahr 2000 zu einer UNESCO-Welterbestätte.

15. Unter den modernen Straßen liegt damit ein archäologischer Raum, der von einer Stadt erzählt, deren Geschichte nicht mit dem ungarischen Mittelalter begann.

16. Im Mittelalter wurde Pécs Bischofssitz und ein geistiges Zentrum.

17. König Ludwig der Große gründete dort 1367 die erste Universität auf dem Gebiet des mittelalterlichen ungarischen Königreichs.

18. Diese Gründung bedeutete nicht, dass die heutige Universität ohne Unterbrechung seit jenem Jahr besteht.

19. Sie schuf aber eine dauerhafte Erinnerung und eine starke kulturelle Begründung für Pécs als Bildungsstadt.

20. Der Humanist Janus Pannonius verstärkte im fünfzehnten Jahrhundert den Ruf der Stadt als Ort von Literatur und Gelehrsamkeit.

21. Auch die osmanische Herrschaft hinterließ keine bloße Zerstörungsschicht.

22. Moscheen, Bäder und andere Bauformen veränderten das Zentrum und fügten der Stadt eine südosteuropäische Erinnerung hinzu.

23. Später kamen habsburgische, deutsche, kroatische, serbische und jüdische Einflüsse hinzu.

24. Pécs war deshalb nie nur die steinerne Verkörperung einer einzigen nationalen Erzählung.

25. Seine kulturelle Eigenart beruht vielmehr darauf, dass verschiedene Zeiten und Gruppen sichtbare Spuren hinterlassen haben.

26. Das erklärt, warum die Stadt im ungarischen Zusammenhang oft als besonders offen und mediterran beschrieben wird.

27. „Mediterran“ bezeichnet hier kein exakt abgegrenztes Klimagebiet.

28. Gemeint ist eine Mischung aus südlicherer Lichtwirkung, Weinbau in der Umgebung, öffentlichem Leben und einer historischen Nähe zu den Balkanräumen.

29. Diese Bezeichnung ist also ein Stadtbild und eine Wahrnehmung, keine einfache naturwissenschaftliche Kategorie.

30. Gerade diese Grenze macht sie nützlich, solange sie nicht mit einer vollständigen Klimabeschreibung verwechselt wird.

31. Im neunzehnten und zwanzigsten Jahrhundert wurde Pécs zusätzlich von Industrie geprägt.

32. Kohle aus dem Mecsek und später Uranerz schufen Arbeitsplätze, Vorstädte und technische Infrastrukturen.

33. In der Hochphase der Bergbauwirtschaft wuchs die Einwohnerzahl stark.

34. Neue Stadtteile wie Uránváros und Kertváros standen für eine Stadt, die ihre Zukunft damals in Fabriken, Schächten und staatlicher Planung sah.

35. Der Bergbau gab Pécs wirtschaftliche Kraft, band die Stadt aber auch an Rohstoffe, deren Bedeutung nicht dauerhaft gesichert war.

36. Nach dem politischen und wirtschaftlichen Umbruch von 1989 brachen viele industrielle Arbeitsplätze weg.

37. Die letzte Kohlegrube wurde 2004 geschlossen.

38. Damit verlor Pécs einen Teil seiner alten materiellen Grundlage und musste seine regionale Rolle neu begründen.

39. Der Wandel verlief nicht geradlinig und brachte zeitweise hohe Arbeitslosigkeit sowie Abwanderung mit sich.

40. Die heutige Stadt ist deshalb auch das Ergebnis einer schwierigen Suche nach einer Wirtschaft jenseits des Bergbaus.

41. In dieser Suche wurde die Universität zu mehr als einer Bildungseinrichtung.

42. Die heutige Universität Pécs hat Wurzeln in der Gründung von 1367, entstand institutionell aber aus mehreren späteren Entwicklungsschritten und Zusammenschlüssen.

43. Sie umfasst zehn Fakultäten und gehört mit mehr als 20 000 Studierenden zu den großen Hochschulen Ungarns.

44. Die genaue Zahl verändert sich von Jahr zu Jahr und hängt davon ab, welche Studierendengruppen gezählt werden.

45. Entscheidend ist weniger die einzelne Zahl als die Größenordnung, in der die Hochschule das städtische Leben beeinflusst.

46. Studierende brauchen Wohnungen, Verkehr, Bibliotheken, Gaststätten, Gesundheitsangebote und Räume für Freizeit und Kultur.

47. Lehrende, Forschende und Beschäftigte erzeugen zugleich eine Nachfrage nach spezialisierten Dienstleistungen.

48. Eine Universität bringt daher nicht nur Unterricht in Hörsälen hervor.

49. Sie erzeugt einen täglichen Strom von Menschen, Ideen, Einkommen und internationalen Kontakten.

50. In Pécs legt sich dieser Strom über eine ältere Stadtstruktur, statt sie vollständig zu ersetzen.

51. Das macht den Unterschied zwischen einer Universitätsstadt und einer bloßen Hochschulstadt sichtbar.

52. Eine bloße Hochschulstadt könnte ihre Studierenden aufnehmen, ohne dass die Bildungseinrichtung das Selbstbild der Stadt stark verändert.

53. In Pécs greift die Universität dagegen in Kultur, Stadtentwicklung, Forschung, Gesundheitsversorgung und Außenwahrnehmung ein.

54. Ihre Kliniken verbinden akademische Ausbildung mit regionaler medizinischer Versorgung.

55. Ihre geistes- und kulturwissenschaftlichen Fächer stehen in einem unmittelbaren Verhältnis zu Museen, Archiven und historischen Orten.

56. Technische und naturwissenschaftliche Fächer eröffnen Kontakte zu Unternehmen, Behörden und Forschungsprojekten.

57. Die Hochschule verlängert dadurch die Stadt über ihre Einwohnerzahl hinaus in die Region.

58. Viele Menschen kommen für einen Abschluss, eine Behandlung, eine Konferenz oder eine Zusammenarbeit nach Pécs.

59. Andere bleiben nach dem Studium, wenn sie eine passende Arbeit und eine bezahlbare Wohnung finden.

60. Wieder andere ziehen nach dem Abschluss in die Hauptstadt oder ins Ausland und nehmen ihr erworbenes Wissen mit.

61. Darin liegt die doppelte Wirkung akademischer Städte.

62. Sie halten einen Ort jung, weil jedes Jahr neue Jahrgänge eintreffen.

63. Sie machen ihn zugleich verletzlich, weil ein Teil dieser jungen Bevölkerung nie dauerhaft ansässig wird.

64. Die Universität kann den Verlust industrieller Arbeitsplätze abfedern, aber sie kann ihn nicht vollständig ausgleichen.

65. Bildung schafft einen anderen Wohlstand als eine Fabrik.

66. Sie beruht stärker auf Wissen, Vertrauen, Netzwerken und langfristigen Beziehungen.

67. Ihr Nutzen zeigt sich deshalb oft nicht in einem einzelnen Werkstor oder einer leicht zählbaren Produktionsmenge.

68. Ihre Schwäche besteht darin, dass gut ausgebildete Menschen ihre Fähigkeiten an anderen Orten anbieten können.

69. Für Pécs hängt viel davon ab, ob aus studentischer Anwesenheit dauerhafte Forschung, Unternehmensgründung und Beschäftigung entstehen.

70. Diese Frage bleibt offen und verändert sich mit Hochschulpolitik, Arbeitsmarkt und regionaler Wirtschaft.

71. Pécs steht mit dieser Erfahrung nicht allein.

72. Im Süden Ungarns bildet Szeged ein zweites großes Hochschulzentrum mit eigener Geschichte und eigener räumlicher Logik.

73. Szeged liegt an der Theiß nahe der südlichen Grenze und ist stärker vom Fluss, von der Ebene und von den Verbindungen in den südöstlichen Raum geprägt.

74. Die Stadt entwickelte sich nach der großen Überschwemmung von 1879 mit breiten Straßen und ringförmigen Anlagen neu.

75. Ihr Stadtgrundriss zeigt deshalb besonders deutlich, wie eine Katastrophe langfristig in eine städtebauliche Ordnung übersetzt werden kann.

76. Die Universität von Szeged ist heute mit ungefähr 25 000 Studierenden und zahlreichen internationalen Studierenden ein wesentlicher Teil des Stadtlebens.

77. Medizin und Naturwissenschaften besitzen dort eine besondere Sichtbarkeit, die auch mit der wissenschaftlichen Tradition der Stadt verbunden ist.

78. Szeged wirkt dadurch wie eine Stadt, in der die Hochschule nicht am Rand liegt, sondern in das öffentliche Zentrum hineinreicht.

79. Während Pécs seine Universität mit dem Mecsek, der vielschichtigen Altstadt und dem industriellen Erbe verbindet, verbindet Szeged sie mit Flusslandschaft, Ebene und Grenzlage.

80. Beide Städte zeigen, dass Universität nicht überall dieselbe Stadt hervorbringt.

81. Ein kleineres Beispiel ist Kaposvár im südlichen Transdanubien.

82. Die Stadt ist deutlich kleiner als Pécs und Szeged, erfüllt aber für Somogy wichtige Verwaltungs-, Bildungs- und Versorgungsaufgaben.

83. Ihre Hochschuleinrichtungen und Hochschulstandorte können daher nicht dieselbe internationale Sogwirkung entfalten wie die beiden großen Universitäten.

84. Dennoch geben sie der Stadt ein anderes Angebot an Arbeitsplätzen, Kontakten und kulturellen Aktivitäten, als es ein reiner Verwaltungsort hätte.

85. Im Süden verteilt sich akademisches Leben somit auf mehrere Größenordnungen.

86. Es gibt große Volluniversitäten mit internationaler Reichweite, regionale Hochschulstandorte und Einrichtungen mit engerer fachlicher Spezialisierung.

87. Diese Vielfalt wirkt wie ein Gegengewicht zur Konzentration auf Budapest.

88. Sie beseitigt die Hauptstadtzentralität jedoch nicht.

89. Für viele besonders spezialisierte Studiengänge, Forschungsstellen und kulturelle Karrieren bleibt Budapest der stärkere Anziehungspunkt.

90. Südliche Universitätsstädte können deshalb regionale Zentren sein, ohne zu einer zweiten Hauptstadt zu werden.

91. Der Süden besitzt außerdem eine andere wirtschaftliche Grundstimmung als die industriell geprägten Räume des Nordens.

92. Weinbau, Landwirtschaft, Gesundheitswesen, Tourismus, Kultur und Dienstleistungen greifen hier stärker ineinander.

93. Diese Mischung erzeugt weniger das Bild einer einzigen dominierenden Produktionslandschaft.

94. Sie kann die Städte widerstandsfähiger gegen den Niedergang eines einzelnen Industriezweigs machen.

95. Sie führt aber auch zu vielen kleineren Abhängigkeiten, die zusammen nicht automatisch dieselbe wirtschaftliche Kraft wie ein großer Industriekonzern entwickeln.

96. Die Universität wird dadurch zum Anker, aber nicht zum Ersatz für jede andere regionale Funktion.

97. Sie kann Wissen in die Umgebung tragen, wenn Unternehmen, Kommunen und Forschungseinrichtungen miteinander arbeiten.

98. Sie kann den Süden international sichtbar machen, wenn Studierende und Forschende aus anderen Ländern dauerhaft Beziehungen aufbauen.

99. Sie kann die Stadt kulturell beleben, wenn ihre Mitglieder nicht nur zwischen Campus und Wohnung pendeln.

100. Pécs empfängt seinen Reichtum deshalb jedes Jahr neu mit jedem Jahrgang, der kommt, und muss ihn jedes Jahr neu halten, wenn aus Bildung auch Zukunft für die Stadt werden soll.