10.3.3 A régiók és az uniós szint – Die Regionen und die EU-Ebene

1. Magyarországon egy építési táblán egymás mellett szerepelhet a magyar címer és az Európai Unió tizenkét csillaga, miközben támogatott térségként olyan régiót neveznek meg, amelyet a mindennapi életben alig nevez valaki önálló vidéknek.

2. Ebből a látszólagos ellentmondásból kitűnik, hogy egy állam egyszerre több térképet is használ.

3. A történelmi megyéket ábrázoló térkép a politikai hovatartozásokat rendezi.

4. Egy nagyobb térkép a megyéket régiókká csoportosítja, hogy a statisztikák összehasonlíthatóak legyenek, és a fejlesztési programok tervezhetők legyenek.

5. Ezek a régiók nem egyszerűen nagyobb megyék.

6. Magyarországon elsősorban a tervezés és a statisztika szintjéhez tartoznak.

7. Az Európai Unióhoz fűződő legfontosabb kapcsolatukat a NUTS rövidítés jelöli.

8. A NUTS egy francia kifejezés rövidítése, amely magyarul nagyjából a „statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája” jelentést hordoz.

9. A rendszert azért hozták létre, hogy a különböző államokból származó gazdasági és társadalmi adatokat összehasonlítható térbeli szinteken lehessen értékelni.

10. Ebben az összefüggésben egy régió elsősorban statisztikai egység, és nem feltétlenül egy saját parlamenttel rendelkező kormányzati egység.

11. Az Európai Unió három NUTS-szintet különböztet meg.

12. A NUTS 1 nagy társadalmi-gazdasági térségeket jelöl.

13. A NUTS 2 képezi az alapvető regionális szintet számos elemzés és a kohéziós politika számára.

14. A NUTS 3 kisebb térségeket foglal magában, amelyek pontosabb elemzések elvégzésére alkalmasak.

15. Magyarországon a hét nagy NUTS 1-es térség nem a megyéknek felel meg, hanem nagyobb csoportosításoknak.

16. A magyar tervezési és statisztikai régiók alapvetően a NUTS 2-es szinthez tartoznak.

17. A megyék az európai rendszerben lényegében a NUTS 3-szintet alkotják.

18. Ezek alatt helyi egységekként a községek és városok helyezkednek el.

19. A szintek tehát egymásra épülnek, anélkül, hogy ugyanazt a feladatot látnák el.

20. Éppen ez az egymásra épülés teszi a közigazgatási földrajzot bonyolultabbá, mint amit egy egyszerű politikai térkép alapján feltételezni lehetne.

21. Magyarországot kezdetben hét tervezési és statisztikai régióra osztották fel.

22. Ez a felosztás részben a meglévő megyei határokhoz igazodott, de nem egy mindenütt kialakult regionális tudatosságot tükrözött.

23. 2018. január 1-jétől a korábbi Közép-Magyarország régiót külön, Budapest és Pest néven vezetik.

24. Ezáltal a hatályos felosztás szerint Magyarország nyolc NUTS-2 régióból áll.

25. Ezek közé tartozik Budapest, Pest, Közép-Duna-vidék, Nyugat-Duna-vidék, Dél-Duna-vidék, Észak-Magyarország, az Északi Nagy-alföld és a Déli Nagy-alföld.

26. Közép-Duna-vidék Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékből áll.

27. Nyugat-Duna-vidék Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában.

28. Dél-Duna-vidék Baranya, Somogy és Tolna megyékből áll.

29. Észak-Magyarország magában foglalja Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket.

30. Az Északi Nagyalföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll.

31. A Déli Nagyalföld Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket foglalja magában.

32. Budapest önálló régiót alkot, bár a főváros térségileg szorosan összefonódik a körülötte fekvő Pest megyével.

33. Pest szintén önálló régiót alkot, bár számos települése gazdasági és közlekedési szempontból Budapest felé orientálódik.

34. Ez a felosztás statisztikailag jobban láthatóvá teszi a főváros és a környéke közötti gazdasági különbségeket.

35. Ugyanakkor problémát is okoz, mert egy közös agglomeráció két támogatási és összehasonlítási térségre szakad szét.

36. Egy közigazgatási határ tehát átvághat egy funkcionális városi régión.

37. Az ingázók, az áruforgalom és a közszolgáltatások nem tartják be a Budapest és Pest közötti határt.

38. A statisztikai határokat ezért mindig eszközként kell értelmezni, nem pedig a társadalmi tér teljes leképezéseként.

39. Pontosságuk attól függ, hogy milyen kérdésre kell velük választ adni.

40. A bruttó hazai termék számításához egy régió hasznos lehet, a napi közlekedési hálózat tervezéséhez viszont túl durva lehet.

41. Az EU a NUTS-rendszert használja a regionális adatok gyűjtésére, összehasonlítására és a politikai programok térbeli elrendezésére.

42. Ilyen egységek nélkül nehéz lenne megállapítani, hogy egy régió gazdasági szempontból elmarad-e az európai átlagtól.

43. Ehhez többek között az egy főre jutó bruttó hazai terméket veszik figyelembe.

44. Ez a mutató egy terület gazdasági termelését írja le, de önmagában nem árulja el, hogy az egyes háztartások mennyire jómódúak.

45. Az ingázók ott dolgozhatnak, ahol a termelést számolják, és egy másik régióban lakhatnak.

46. A vállalati nyereségek, az árkülönbségek és a jövedelemeloszlás is csak hiányosan tükröződnek ebben a számban.

47. Ennek ellenére a regionális bruttó hazai termék az európai támogatási politika egyik fontos kritériumaként szolgál.

48. A kohéziós politika célja az Unióon belüli gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése.

49. A támogatásokat ezért nem egyszerűen egyenletesen osztják el az ország minden részére.

50. A támogatások összege és az érvényes szabályok többek között a régió fejlettségi kategóriájától és az adott támogatási időszaktól függenek.

51. A 2021–2027-es támogatási időszakra vonatkozóan a kohéziós politika többek között a kevésbé fejlett, az átmeneti és a fejlettebb régiókat különbözteti meg.

52. A besorolás az Európai Unió átlagához viszonyítva történik.

53. Ezért ez nem egy régió örök tulajdonsága.

54. Ha egy régió gazdasága vagy az európai átlag megváltozik, a támogatási kategóriája is változhat.

55. Ezenkívül az összehasonlítási értékeket bizonyos időközönként frissítik.

56. Egy támogatási program ezért mindig egy meghatározott politikai és statisztikai időszakot ír le.

57. A besorolás önmagában nem dönti el, hogy egy projekt értelmes-e.

58. Befolyásolja azonban, hogy mely programok állnak rendelkezésre, mekkora lehet a társfinanszírozás mértéke, és mely célokat kell különösen indokolni.

59. Ily módon egy látszólag jelentéktelen határ jelentős pénzmozgásokról dönthet.

60. Az út mellett álló építési tábla tehát egy olyan számítás látható felülete, amely adatokkal, küszöbértékekkel és támogatási szabályokkal dolgozik.

61. A régiókat nem azért hozták létre, mert Magyarország hirtelen nyolc új tájat fedezett volna fel.

62. Döntő céljuk az volt, hogy összekapcsolják a nemzeti tervezést az összehasonlítható térségek európai rendszerével.

63. Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt ez az összekapcsolhatóság politikai és gyakorlati szempontból is különösen fontos lett.

64. A nagyobb térségek jobban tükrözték a fejlődési különbségeket, mint az egyes kis települések.

65. Ugyanakkor elég nagyok voltak ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek más tagállamok regionális szintjeivel.

66. Az EU ezzel nem írta elő Magyarországnak minden egyes belső határt részletesen.

67. Ugyanakkor olyan statisztikai rendszert követelt meg, amely közös szabályok szerint működik.

68. A magyar törvények és kormányhatározatok határozták meg, hogy ezt a rendszert hogyan valósítják meg és fejlesztik tovább az országban.

69. A régiók tehát egy európai keretfeltételek között hozott nemzeti döntés eredményei.

70. Kialakulásuk sem pusztán külső irányítás eredménye, sem pedig teljesen független magyar kezdeményezés volt.

71. A feszültség különösen jól látható a korábbi, Budapestet és Pestet magában foglaló közös régió esetében.

72. Budapest gazdaságát erőteljesen jellemzik a szolgáltatások, a közigazgatás, a felsőoktatási intézmények és a nemzetközi vállalatok.

73. Pest viszont gyorsan növekvő külvárosokat, valamint vidéki és strukturálisan gyengébb térségeket is magában foglal.

74. Amíg mindkét területet együtt értékelték, az erős főváros felfelé húzta a környező területek átlagértékeit.

75. Ez elrejtette Pest különleges helyzetét az európai támogatási összehasonlításban.

76. A 2018 óta fennálló szétválasztás láthatóbbá tette a különbségeket, és megváltoztatta az értékelés statisztikai alapját.

77. Ezzel azonban nem oldotta meg automatikusan a környék problémáit.

78. Ugyanakkor más pozíciót biztosított számukra a regionális politikában.

79. Ezen példán láthatóvá válik, hogy egy új felosztás nem csupán a térképet változtatja meg.

80. Azt is megváltoztatja, hogy mely egyenlőtlenségeket lehet számba venni, megnevezni és politikailag indokolni.

81. A régiók történelmi megítélése ennek ellenére továbbra is gyenge.

82. Sokan inkább egy megyéhez, városhoz, tájhoz vagy községhez kötik a hovatartozásukat.

83. Egy olyan név, mint az Alföld, a Bakony vagy a Mecsek, a mindennapi életben több tájékozódási pontot nyújthat, mint egy tervezési régió elnevezése.

84. A nagy régiók ráadásul különböző tájakat, településformákat és gazdasági térségeket foglalnak magukban.

85. Nyugat-Tran-Duna például Ausztria közelsége és az ipari folyosók jellemzik, de a régió nem minden része profitál ebből egyformán.

86. A Déli Nagyalföldön nagy mezőgazdasági térségek, városok és perifériás falvak találkoznak egymással.

87. Egy közös statisztika láthatóvá teheti ezeket a különbségeket, de nem tudja azokat megszüntetni.

88. Sőt, el is fedheti az ellentéteket, ha egy jómódú rész felhúzza egy szegényebb környezet átlagát.

89. Ezért egy átgondolt regionális politika keretében a kisebb egységeket és az egyes településeket is figyelembe veszik.

90. A NUTS-2 régió csak egy mérce a sok közül.

91. Az európai szint tehát nem úgy avatkozik be Magyarországon, hogy minden polgármesteri hivatalt felváltana.

92. Szabályok, összehasonlító adatok, programok, valamint a pénzeszközök igénylésének és kiadásának feltételei révén fejt ki hatást.

93. A nemzeti hatóságok ezeket az előírásokat programokká, pályázati felhívásokká és projektekké alakítják át.

94. A megyék, városok, községek, vállalatok és egyéb szervezetek ezután megkísérlik e keretek között finanszírozni a terveiket.

95. Az európai statisztikától egy felújított útig vezető út ezért hosszú, és nem feltétlenül vezet sikerre.

96. A támogatási ígéret és a tartós haszon között ott áll a tervezés, a saját források, az igazgatási kapacitás, valamint az a kérdés, hogy az emberek és a vállalkozások valóban igénybe veszik-e az ajánlatot.

97. Megépülhet egy támogatott csarnok anélkül, hogy a környékén elegendő munkahely jönne létre.

98. Egy új út javíthatja a megközelíthetőséget, de egyúttal még könnyebben elcsábíthatja a fiatalokat egy távoli központ felé.

99. Az európai regionális politika lehetőségeket teremthet, de rendeletekkel nem hozhat létre társadalmi kötődést egy régióban.

100. Hatása attól függ, hogy a különböző szintek mennyire működnek együtt, és hogy a támogatott projektek illeszkednek-e a helyszínen fennálló tényleges körülményekhez.

101. Magyarország régiói ezért sem puszta vonalak az EU-térképen, sem pedig teljes jogú új tartományok.

102. Olyan metszéspontok, ahol a történelmi térségek, az állami tervezés és az európai statisztika találkoznak.

103. Határaik kevésbé hordoznak emlékeket, mint a megyék, de a pénz és a figyelem elosztása szempontjából nagyon jelentős következményekkel járhatnak.

104. Ezekben egy modern politikai földrajzi forma nyilvánul meg, amely nem csupán azt kérdezi, ki melyik országhoz tartozik.

105. Azt is megkérdezi, milyen léptékben mérik a szegénységet, a növekedést, a közlekedést és a fejlődést.

106. A lépték határozza meg, mely különbségek tűnnek fel, és melyek tűnnek el az átlagban.

107. Így Magyarország legújabb közigazgatási térképe nem érthető meg kizárólag a táj alapján.

108. A térkép abból a kísérletből született, hogy egy történelmileg kialakult országot beillesztsenek egy közös európai összehasonlító rendszerbe.

109. A támogatási terven szereplő határ ezért mesterséges, de következményei nagyon is valósak lehetnek.

110. Magyarország ezen a ponton nem azért osztja fel újra területét, mert folyói vagy hegyei ezt követelik, hanem azért, mert egy nagyobb szövetségnek tudnia kell, hogyan számolják és támogatják területeit.

1. Auf einem Bauschild in Ungarn können das ungarische Wappen und die zwölf Sterne der Europäischen Union nebeneinander stehen, während als Fördergebiet eine Region genannt wird, die im Alltag kaum jemand als eigene Landschaft bezeichnet.

2. An dieser scheinbaren Unstimmigkeit lässt sich ablesen, dass ein Staat mehrere Karten zugleich benutzt.

3. Die Karte der historischen Komitate ordnet politische Zugehörigkeiten.

4. Eine größere Karte fasst Komitate zu Regionen zusammen, damit Statistiken vergleichbar und Entwicklungsprogramme planbar werden.

5. Diese Regionen sind nicht einfach größere Komitate.

6. Sie gehören in Ungarn vor allem zur Ebene der Planung und Statistik.

7. Ihre wichtigste Verbindung zur Europäischen Union trägt das Kürzel NUTS.

8. NUTS steht für eine französische Bezeichnung, die auf Deutsch etwa Nomenklatur der Gebietseinheiten für die Statistik bedeutet.

9. Das System wurde geschaffen, damit wirtschaftliche und soziale Daten aus verschiedenen Staaten auf vergleichbaren räumlichen Ebenen ausgewertet werden können.

10. Eine Region ist in diesem Zusammenhang zunächst eine statistische Einheit und nicht automatisch eine Regierung mit eigenem Parlament.

11. Die Europäische Union unterscheidet drei NUTS-Ebenen.

12. NUTS 1 bezeichnet große sozioökonomische Räume.

13. NUTS 2 bildet die grundlegende regionale Ebene für viele Analysen und für die Kohäsionspolitik.

14. NUTS 3 umfasst kleinere Räume, die für genauere Diagnosen geeignet sind.

15. In Ungarn entsprechen die sieben großen NUTS-1-Räume nicht den Komitaten, sondern größeren Zusammenfassungen.

16. Die ungarischen Planungs- und Statistikregionen gehören grundsätzlich zur NUTS-2-Ebene.

17. Die Komitate beziehungsweise Vármegyék bilden im europäischen Raster im Wesentlichen die NUTS-3-Ebene.

18. Unterhalb davon liegen die Gemeinden und Städte als lokale Einheiten.

19. Die Ebenen liegen also übereinander, ohne dieselbe Aufgabe zu haben.

20. Gerade diese Überlagerung macht die Verwaltungsgeografie komplizierter, als eine einzige politische Landkarte vermuten lässt.

21. Ungarn wurde zunächst in sieben Planungs- und Statistikregionen gegliedert.

22. Diese Einteilung orientierte sich teilweise an bestehenden Komitatsgrenzen, folgte aber keinem überall gewachsenen Regionalbewusstsein.

23. Seit dem 1. Januar 2018 wird die frühere Region Mittelungarn getrennt als Budapest und Pest geführt.

24. Dadurch besteht Ungarn nach der geltenden Einteilung aus acht NUTS-2-Regionen.

25. Zu ihnen gehören Budapest, Pest, Mitteltransdanubien, Westtransdanubien, Südtransdanubien, Nordungarn, die Nördliche Große Tiefebene und die Südliche Große Tiefebene.

26. Mitteltransdanubien setzt sich aus Fejér, Komárom-Esztergom und Veszprém zusammen.

27. Westtransdanubien umfasst Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala.

28. Südtransdanubien besteht aus Baranya, Somogy und Tolna.

29. Nordungarn umfasst Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves und Nógrád.

30. Die Nördliche Große Tiefebene besteht aus Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok und Szabolcs-Szatmár-Bereg.

31. Die Südliche Große Tiefebene umfasst Bács-Kiskun, Békés und Csongrád-Csanád.

32. Budapest bildet eine eigene Region, obwohl die Hauptstadt räumlich eng mit dem sie umgebenden Komitat Pest verflochten ist.

33. Pest bildet ebenfalls eine eigene Region, obwohl viele seiner Gemeinden wirtschaftlich und verkehrlich auf Budapest ausgerichtet sind.

34. Diese Trennung macht die wirtschaftlichen Unterschiede zwischen Hauptstadt und Umland statistisch sichtbarer.

35. Zugleich erzeugt sie ein Problem, weil ein gemeinsamer Ballungsraum in zwei Förder- und Vergleichsräume zerfällt.

36. Eine administrative Grenze kann also eine funktionale Stadtregion durchschneiden.

37. Pendler, Warenströme und Versorgungseinrichtungen halten sich nicht an die Linie zwischen Budapest und Pest.

38. Statistische Grenzen müssen deshalb immer als Werkzeuge verstanden werden, nicht als vollständige Abbilder des sozialen Raumes.

39. Ihre Genauigkeit hängt davon ab, welche Frage mit ihnen beantwortet werden soll.

40. Für die Zählung von Bruttoinlandsprodukten kann eine Region nützlich sein, für die Planung eines täglichen Verkehrsnetzes kann sie zu grob sein.

41. Die EU verwendet NUTS, um regionale Daten zu sammeln, zu vergleichen und politische Programme räumlich zu ordnen.

42. Ohne solche Einheiten wäre schwer zu bestimmen, ob eine Region gegenüber dem europäischen Durchschnitt wirtschaftlich zurückliegt.

43. Dazu wird unter anderem das Bruttoinlandsprodukt pro Einwohner betrachtet.

44. Diese Kennzahl beschreibt die wirtschaftliche Produktion eines Raumes, sagt aber nicht allein, wie wohlhabend jeder Haushalt ist.

45. Pendler können dort arbeiten, wo die Produktion gezählt wird, und in einer anderen Region wohnen.

46. Auch Unternehmensgewinne, Preisunterschiede und die Verteilung der Einkommen bleiben in dieser Zahl nur unvollständig sichtbar.

47. Trotzdem dient das regionale Bruttoinlandsprodukt als ein wichtiges Kriterium der europäischen Förderpolitik.

48. Die Kohäsionspolitik soll wirtschaftliche, soziale und territoriale Unterschiede innerhalb der Union verringern.

49. Fördermittel werden deshalb nicht einfach gleichmäßig auf alle Landesteile verteilt.

50. Ihre Höhe und die geltenden Regeln hängen unter anderem von der Entwicklungskategorie einer Region und vom jeweiligen Förderzeitraum ab.

51. Für die Förderperiode 2021 bis 2027 unterscheidet die Kohäsionspolitik unter anderem weniger entwickelte, Übergangs- und stärker entwickelte Regionen.

52. Die Einordnung wird im Verhältnis zum Durchschnitt der Europäischen Union vorgenommen.

53. Sie ist daher keine ewige Eigenschaft einer Landschaft.

54. Wenn sich die Wirtschaft einer Region oder der europäische Durchschnitt verändert, kann sich auch ihre Förderkategorie verändern.

55. Außerdem werden die Vergleichswerte in bestimmten Abständen aktualisiert.

56. Ein Förderprogramm beschreibt deshalb immer eine bestimmte politische und statistische Zeitspanne.

57. Die Einteilung entscheidet nicht allein darüber, ob ein Projekt sinnvoll ist.

58. Sie beeinflusst aber, welche Programme offenstehen, wie hoch die Kofinanzierung ausfallen kann und welche Ziele besonders begründet werden müssen.

59. Auf diese Weise kann eine unscheinbare Grenze über beträchtliche Geldströme entscheiden.

60. Das Bauschild am Straßenrand ist dann die sichtbare Oberfläche einer Rechnung, die mit Daten, Schwellenwerten und Förderregeln arbeitet.

61. Die Regionen wurden nicht geschaffen, weil Ungarn plötzlich acht neue Landschaften entdeckt hätte.

62. Ihr entscheidender Zweck war die Verbindung von nationaler Planung mit einer europäischen Ordnung vergleichbarer Räume.

63. Der Beitritt zur Europäischen Union machte diese Anschlussfähigkeit politisch und praktisch besonders wichtig.

64. Größere Räume konnten Entwicklungsunterschiede besser abbilden als einzelne kleine Gemeinden.

65. Zugleich waren sie groß genug, um mit den regionalen Ebenen anderer Mitgliedstaaten verglichen zu werden.

66. Die EU schrieb Ungarn damit nicht jede innere Grenze im Einzelnen vor.

67. Sie verlangte jedoch eine statistische Ordnung, die nach gemeinsamen Regeln funktioniert.

68. Ungarische Gesetze und Regierungsentscheidungen bestimmten, wie diese Ordnung im Land umgesetzt und fortentwickelt wurde.

69. Die Regionen sind daher das Ergebnis einer nationalen Entscheidung unter europäischen Rahmenbedingungen.

70. Ihre Entstehung war weder eine reine Fremdsteuerung noch eine vollständig unabhängige ungarische Erfindung.

71. Besonders deutlich zeigt sich die Spannung an der früheren gemeinsamen Region von Budapest und Pest.

72. Budapest ist wirtschaftlich stark von Dienstleistungen, Verwaltung, Hochschulen und internationalen Unternehmen geprägt.

73. Pest enthält dagegen sowohl schnell wachsende Vororte als auch ländliche und strukturschwächere Räume.

74. Solange beide Gebiete gemeinsam ausgewertet wurden, konnte die starke Hauptstadt die Durchschnittswerte des Umlands nach oben ziehen.

75. Das konnte die besondere Lage von Pest im europäischen Fördervergleich verdecken.

76. Die Trennung seit 2018 machte die Unterschiede sichtbarer und veränderte die statistische Grundlage für die Bewertung.

77. Sie löste damit nicht automatisch die Probleme des Umlands.

78. Sie gab ihnen aber eine andere Position in der regionalen Politik.

79. An diesem Beispiel wird sichtbar, dass ein neuer Zuschnitt nicht nur eine Karte verändert.

80. Er verändert auch, welche Ungleichheit gezählt, benannt und politisch begründet werden kann.

81. Die historische Wahrnehmung der Regionen bleibt trotzdem schwach.

82. Viele Menschen verbinden ihre Zugehörigkeit eher mit einem Komitat, einer Stadt, einer Landschaft oder einer Gemeinde.

83. Ein Name wie Alföld, Bakony oder Mecsek kann im Alltag mehr Orientierung geben als die Bezeichnung einer Planungsregion.

84. Die großen Regionen schneiden zudem unterschiedliche Landschaften, Siedlungsformen und Wirtschaftsräume zusammen.

85. Westtransdanubien ist beispielsweise durch die Nähe zu Österreich und durch industrielle Korridore geprägt, aber nicht jeder Teil der Region profitiert gleich stark davon.

86. In der Südlichen Großen Tiefebene treffen große Agrarräume, Städte und periphere Dörfer aufeinander.

87. Eine gemeinsame Statistik kann diese Unterschiede sichtbar machen, aber sie kann sie nicht beseitigen.

88. Sie kann sogar Gegensätze verdecken, wenn ein wohlhabender Teil den Durchschnitt einer ärmeren Umgebung hebt.

89. Deshalb werden für eine sorgfältige Regionalpolitik auch kleinere Einheiten und einzelne Gemeinden betrachtet.

90. Die NUTS-2-Region ist ein Maßstab unter mehreren.

91. Die europäische Ebene greift also nicht dadurch in Ungarn ein, dass sie jedes Rathaus ersetzt.

92. Sie wirkt durch Regeln, Vergleichszahlen, Programme und die Bedingungen, unter denen Geld beantragt und ausgegeben werden kann.

93. Nationale Behörden übersetzen diese Vorgaben in Programme, Ausschreibungen und Projekte.

94. Komitate, Städte, Gemeinden, Unternehmen und andere Träger versuchen anschließend, innerhalb dieses Rahmens Vorhaben zu finanzieren.

95. Der Weg von einer europäischen Statistik zu einer erneuerten Straße ist deshalb lang und nicht automatisch erfolgreich.

96. Zwischen Förderzusage und dauerhaftem Nutzen liegen Planung, Eigenmittel, Verwaltungskapazität und die Frage, ob Menschen und Betriebe das Angebot tatsächlich nutzen.

97. Eine geförderte Halle kann gebaut werden, ohne dass in ihrer Umgebung genügend Arbeitsplätze entstehen.

98. Eine neue Straße kann den Zugang verbessern, aber zugleich junge Menschen noch leichter in ein entferntes Zentrum führen.

99. Europäische Regionalpolitik kann Möglichkeiten schaffen, aber sie kann die soziale Bindung einer Region nicht per Verordnung herstellen.

100. Ihre Wirkung hängt davon ab, wie gut die verschiedenen Ebenen zusammenarbeiten und ob die geförderten Projekte zu den tatsächlichen Bedingungen vor Ort passen.

101. Die Regionen Ungarns sind deshalb weder bloße Linien auf einer EU-Karte noch vollwertige neue Provinzen.

102. Sie sind eine Schnittstelle, an der historische Räume, staatliche Planung und europäische Statistik aufeinandertreffen.

103. Ihre Grenzen tragen weniger Erinnerung als die Komitate, können aber für die Verteilung von Geld und Aufmerksamkeit sehr folgenreich sein.

104. In ihnen zeigt sich eine moderne Form politischer Geografie, die nicht nur fragt, wer zu welchem Land gehört.

105. Sie fragt auch, in welchem Maßstab Armut, Wachstum, Verkehr und Entwicklung gezählt werden.

106. Der Maßstab bestimmt, welche Unterschiede ins Auge fallen und welche im Durchschnitt verschwinden.

107. Damit wird die jüngste Verwaltungskarte Ungarns nicht aus seiner Landschaft allein verständlich.

108. Sie entstand aus dem Versuch, ein historisch gewachsenes Land in ein gemeinsames europäisches Vergleichssystem einzupassen.

109. Die Grenze auf dem Förderplan ist daher künstlich, aber ihre Folgen können sehr wirklich sein.

110. Ungarn teilt sich an dieser Stelle nicht neu ein, weil seine Flüsse oder Berge es verlangen, sondern weil ein größerer Verbund wissen muss, wie seine Räume gezählt und unterstützt werden.