3.1 – Literatur lang

3.1 – A felvilágosodás eszméi Európában és Magyarországon – Die Ideen der Aufklärung in Europa und in Ungarn

1. A 18. századi felvilágosodás új kapcsolatot teremtett az értelem, a tapasztalat, az irodalom és a társadalmi változás gondolata között. – Die Aufklärung des 18. Jahrhunderts schuf eine neue Verbindung zwischen Vernunft, Erfahrung, Literatur und der Vorstellung gesellschaftlicher Veränderung.

2. Jelentősége nem abban állt, hogy minden régi hagyományt egyszerre elutasított, hanem abban, hogy egyre több örökölt nézetet tett vizsgálat és vita tárgyává. – Ihre Bedeutung lag nicht darin, alle alten Traditionen auf einmal abzulehnen, sondern darin, immer mehr überlieferte Auffassungen zum Gegenstand von Prüfung und Diskussion zu machen.

3. A korszak gondolkodói azt vallották, hogy az ember saját értelmével is képes megismerni a világot, és nem kell minden kérdésben kizárólag a tekintélyekre támaszkodnia. – Die Denker der Epoche vertraten die Auffassung, dass der Mensch die Welt auch durch seine eigene Vernunft erkennen könne und sich nicht in jeder Frage ausschließlich auf Autoritäten stützen müsse.

4. Ez a szemlélet az irodalom feladatát is megváltoztatta, mert a műveknek nemcsak gyönyörködtetniük, hanem tanítaniuk, bírálniuk és hasznos ismereteket közvetíteniük is kellett. – Diese Sichtweise veränderte auch die Aufgabe der Literatur, denn Werke sollten nicht nur erfreuen, sondern auch belehren, kritisieren und nützliche Kenntnisse vermitteln.

5. Magyarországon a felvilágosodás ezért egyszerre lett irodalmi irányzat, művelődési program és a magyar nyelv jövőjéről folytatott vita. – In Ungarn wurde die Aufklärung deshalb zugleich zu einer literarischen Strömung, einem Bildungsprogramm und einer Debatte über die Zukunft der ungarischen Sprache.

6. Európában a felvilágosodás a 17. századi természettudományos és filozófiai változásokból nőtt ki, de igazi kulturális erejét a 18. században érte el. – In Europa ging die Aufklärung aus den naturwissenschaftlichen und philosophischen Veränderungen des 17. Jahrhunderts hervor, entfaltete ihre eigentliche kulturelle Kraft jedoch im 18. Jahrhundert.

7. Francis Bacon tapasztalati módszere, Isaac Newton természettörvényei és John Locke ismeretelmélete azt sugallták, hogy a világ érthető és rendszeresen vizsgálható. – Francis Bacons empirische Methode, Isaac Newtons Naturgesetze und John Lockes Erkenntnistheorie legten nahe, dass die Welt verständlich und systematisch erforschbar sei.

8. A francia gondolkodók közül Montesquieu a hatalom működését, Voltaire a vallási türelmetlenséget, Rousseau pedig a társadalom és az egyén viszonyát vizsgálta új módon. – Unter den französischen Denkern untersuchte Montesquieu die Funktionsweise der Macht, Voltaire die religiöse Intoleranz und Rousseau das Verhältnis zwischen Gesellschaft und Individuum auf neue Weise.

9. Diderot és munkatársai az Enciklopédiában nemcsak tudást gyűjtöttek össze, hanem azt is megmutatták, hogy az ismeretek rendszerezése társadalmi jelentőségű vállalkozás lehet. – Diderot und seine Mitarbeiter sammelten in der Enzyklopädie nicht nur Wissen, sondern zeigten auch, dass dessen Ordnung ein gesellschaftlich bedeutsames Unternehmen sein konnte.

10. Kant később a felvilágosodást az önálló gondolkodás bátorságával kapcsolta össze, miközben hangsúlyozta az értelem nyilvános használatának fontosságát. – Kant verband die Aufklärung später mit dem Mut zum selbstständigen Denken und betonte zugleich die Bedeutung des öffentlichen Gebrauchs der Vernunft.

11. A felvilágosodás azonban nem alkotott egységes filozófiai rendszert, mert képviselői sok kérdésben eltérően gondolkodtak. – Die Aufklärung bildete jedoch kein einheitliches philosophisches System, denn ihre Vertreter dachten in vielen Fragen unterschiedlich.

12. Egyesek a vallást ésszerűbbé akarták tenni, mások az egyházi intézményeket bírálták, de csak kevesen jutottak el a vallás teljes elutasításáig. – Einige wollten die Religion vernünftiger gestalten, andere kritisierten kirchliche Institutionen, doch nur wenige gelangten zu einer vollständigen Ablehnung der Religion.

13. Közös törekvésük inkább a tudatlanság, az előítélet, a fanatizmus és az önkény korlátozása volt. – Ihr gemeinsames Bestreben richtete sich eher gegen Unwissenheit, Vorurteile, Fanatismus und Willkür.

14. Ebből következett az oktatás, a vallási türelem, a jogbiztonság és a közhasznú tudományok iránti fokozott érdeklődés. – Daraus ergab sich ein verstärktes Interesse an Bildung, religiöser Toleranz, Rechtssicherheit und gemeinnützigen Wissenschaften.

15. Az irodalomban mindez új műfajokat és új hangnemeket támogatott, köztük az esszét, a szatírát, a filozófiai elbeszélést, a társadalmi drámát és az érzelmes regényt. – In der Literatur förderte all dies neue Gattungen und Tonlagen, darunter Essay, Satire, philosophische Erzählung, gesellschaftliches Drama und empfindsamen Roman.

16. Az eszmék könyvek, fordítások, levelezések, egyetemek, utazások és személyes kapcsolatok révén jutottak el egyik országból a másikba. – Die Ideen gelangten durch Bücher, Übersetzungen, Briefwechsel, Universitäten, Reisen und persönliche Kontakte von einem Land in ein anderes.

17. Emiatt a felvilágosodás nem egyszerűen Franciaországból terjedt szét, hanem több európai központ egymásra hatásából alakult ki. – Deshalb verbreitete sich die Aufklärung nicht einfach von Frankreich aus, sondern entstand aus der Wechselwirkung mehrerer europäischer Zentren.

18. Anglia, Franciaország, a német államok, Hollandia és Svájc eltérő politikai és vallási környezetben formálták ugyanazokat az alapkérdéseket. – England, Frankreich, die deutschen Staaten, die Niederlande und die Schweiz gestalteten dieselben Grundfragen in unterschiedlichen politischen und religiösen Umgebungen.

19. A magyar felvilágosodás is ilyen közvetítések eredménye volt, ezért nem tekinthető külföldi minták egyszerű másolatának. – Auch die ungarische Aufklärung war das Ergebnis solcher Vermittlungen und kann daher nicht als bloße Kopie ausländischer Vorbilder gelten.

20. Az európai gondolatokat a Magyar Királyság és Erdély saját társadalmi, nyelvi és politikai viszonyai között kellett értelmezni. – Die europäischen Gedanken mussten unter den besonderen gesellschaftlichen, sprachlichen und politischen Verhältnissen des Königreichs Ungarn und Siebenbürgens gedeutet werden.

21. A 18. századi Magyarország a Habsburg Monarchia része volt, miközben rendi intézményei, felekezeti hagyományai és területi különbségei továbbra is erősen meghatározták kulturális életét. – Das Ungarn des 18. Jahrhunderts war Teil der Habsburgermonarchie, während seine ständischen Institutionen, konfessionellen Traditionen und regionalen Unterschiede das kulturelle Leben weiterhin stark prägten.

22. Az új eszmék ezért nem egy kialakult polgári nyilvánosságba érkeztek, hanem főként nemesekből, papokból, tanárokból, hivatalnokokból és diákokból álló művelt körökbe. – Die neuen Ideen trafen deshalb nicht auf eine bereits entwickelte bürgerliche Öffentlichkeit, sondern vor allem auf gebildete Kreise aus Adligen, Geistlichen, Lehrern, Beamten und Studenten.

23. Bécs különösen fontos közvetítő központ lett, mert a magyar nemesség és értelmiség számos tagja ott találkozott a birodalom új kulturális és politikai törekvéseivel. – Wien wurde zu einem besonders wichtigen Vermittlungszentrum, weil dort zahlreiche Angehörige des ungarischen Adels und der Intelligenz mit den neuen kulturellen und politischen Bestrebungen des Reiches in Berührung kamen.

24. Ugyanakkor Pozsony, Pest és Buda, Kassa, Debrecen, Kolozsvár és más városok is saját irodalmi és oktatási hálózatokat építettek ki. – Zugleich bauten auch Pressburg, Pest und Buda, Kaschau, Debrecen, Klausenburg und andere Städte eigene literarische und schulische Netzwerke auf.

25. A kulturális élet többnyelvű volt, hiszen a latin, a német és a magyar mellett más nyelvek is fontos szerepet játszottak az ország különböző közösségeiben. – Das kulturelle Leben war mehrsprachig, denn neben Latein, Deutsch und Ungarisch spielten auch weitere Sprachen in den verschiedenen Gemeinschaften des Landes eine wichtige Rolle.

26. A latin továbbra is erős maradt a tudományban és a felsőbb oktatásban, míg a német nyelv az udvarhoz, a birodalmi igazgatáshoz és a városi kultúra egy részéhez kapcsolódott. – Latein blieb in Wissenschaft und höherer Bildung weiterhin stark, während Deutsch mit dem Hof, der Reichsverwaltung und einem Teil der städtischen Kultur verbunden war.

27. A magyar nyelv hívei ezért nemcsak szép verseket akartak írni, hanem olyan nyelvet kívántak kialakítani, amely a tudomány, a filozófia, a színház és a közélet fogalmait is pontosan ki tudja fejezni. – Die Verfechter des Ungarischen wollten deshalb nicht nur schöne Gedichte schreiben, sondern eine Sprache entwickeln, die auch die Begriffe von Wissenschaft, Philosophie, Theater und öffentlichem Leben genau ausdrücken konnte.

28. Ilyen értelemben a nyelv ügye a kulturális önállóság kérdésévé vált, bár a korszak szerzői továbbra is természetesen használtak több nyelvet. – In diesem Sinne wurde die Sprachfrage zu einer Frage kultureller Selbstständigkeit, obwohl die Autoren der Epoche weiterhin selbstverständlich mehrere Sprachen verwendeten.

29. A magyar irodalomtörténet gyakran 1772-t tekinti jelképes fordulópontnak, mert ebben az évben jelentek meg Bessenyei György első fontos művei Bécsben. – Die ungarische Literaturgeschichte betrachtet häufig das Jahr 1772 als symbolischen Wendepunkt, weil in diesem Jahr die ersten bedeutenden Werke György Bessenyeis in Wien erschienen.

30. Ez a dátum nem a felvilágosodás hirtelen kezdetét jelenti, hanem azt a pillanatot, amikor egy új irodalmi és nyelvi program már jól látható formát kapott. – Dieses Datum bezeichnet nicht den plötzlichen Beginn der Aufklärung, sondern den Augenblick, in dem ein neues literarisches und sprachliches Programm eine deutlich erkennbare Form annahm.

31. Bessenyei György és a bécsi magyar testőrírók a műveltség terjesztését, az anyanyelv fejlesztését és a korszerű műfajok meghonosítását egymással összefüggő feladatnak tekintették. – György Bessenyei und die ungarischen Gardisten-Schriftsteller in Wien betrachteten die Verbreitung von Bildung, die Entwicklung der Muttersprache und die Einführung moderner Gattungen als zusammenhängende Aufgaben.

32. Programjuk szerint a szélesebb műveltség csak akkor válhatott valóban társadalmi erővé, ha az ismeretek magyarul is hozzáférhetővé váltak. – Nach ihrem Programm konnte umfassendere Bildung erst dann zu einer wirklichen gesellschaftlichen Kraft werden, wenn Kenntnisse auch auf Ungarisch zugänglich wurden.

33. A fordítás ezért nem másodlagos munka volt, hanem az új fogalmak, stílusok és műfajok átvételének egyik legfontosabb eszköze. – Übersetzen war deshalb keine zweitrangige Arbeit, sondern eines der wichtigsten Mittel zur Übernahme neuer Begriffe, Stile und Gattungen.

34. A dráma, az elbeszélő próza, a filozófiai értekezés és az ismeretterjesztő mű egyaránt hozzájárult a magyar irodalmi nyelv lehetőségeinek bővítéséhez. – Drama, erzählende Prosa, philosophische Abhandlung und populärwissenschaftliches Werk trugen gleichermaßen zur Erweiterung der Möglichkeiten der ungarischen Literatursprache bei.

35. Az állami reformok szintén segítették a művelődés átalakulását, amire az 1777-es Ratio Educationis oktatási rendelete jó példát kínál. – Auch staatliche Reformen förderten den Wandel des Bildungswesens, wofür die Unterrichtsordnung Ratio Educationis von 1777 ein gutes Beispiel bietet.

36. A felvilágosult abszolutizmus azonban ellentmondásos rendszer volt, mert a hasznos tudást és a korszerűbb igazgatást úgy támogatta, hogy közben nem mondott le az uralkodói hatalom központosításáról. – Der aufgeklärte Absolutismus war jedoch ein widersprüchliches System, weil er nützliches Wissen und eine modernere Verwaltung förderte, ohne auf die Zentralisierung der monarchischen Macht zu verzichten.

37. II. József 1781-es türelmi rendelete nagyobb mozgásteret adott több nem katolikus felekezetnek, ezért a vallási türelem eszméje gyakorlati politikai jelentőséget is kapott. – Das Toleranzpatent Josephs II. von 1781 gewährte mehreren nichtkatholischen Konfessionen größere Freiräume, wodurch die Idee religiöser Toleranz auch praktische politische Bedeutung gewann.

38. Ezzel szemben az 1784-es nyelvrendelet a németet kívánta az igazgatás egységes nyelvévé tenni, ami ellenállást váltott ki, és közvetve a magyar nyelv ügyét is erősítette. – Demgegenüber sollte die Sprachverordnung von 1784 Deutsch zur einheitlichen Verwaltungssprache machen, was Widerstand hervorrief und indirekt auch die Sache der ungarischen Sprache stärkte.

39. A korszak irodalma így egyszerre kapcsolódott a központi reformokhoz és az azokkal szemben kialakuló nemzeti, rendi vagy nyelvi ellenálláshoz. – Die Literatur der Epoche war somit zugleich mit den zentralen Reformen und mit dem dagegen entstehenden nationalen, ständischen oder sprachlichen Widerstand verbunden.

40. Az új nyilvánosság kialakulásában döntő szerepet játszott a nyomtatott sajtó, mert rendszeres kapcsolatot teremtett az egymástól távol élő olvasók és szerzők között. – Bei der Entstehung einer neuen Öffentlichkeit spielte die gedruckte Presse eine entscheidende Rolle, weil sie regelmäßige Verbindungen zwischen räumlich voneinander getrennten Lesern und Autoren herstellte.

41. Az 1780-ban Pozsonyban megindult Magyar Hírmondó híreket, ismereteket és irodalmi anyagokat közvetített, miközben tudatosan szolgálta a magyar nyelv fejlesztését. – Der 1780 in Pressburg gegründete „Magyar Hírmondó“ vermittelte Nachrichten, Kenntnisse und literarische Beiträge und förderte zugleich bewusst die Entwicklung der ungarischen Sprache.

42. Az 1788-ban Kassán megjelent Magyar Museum már olyan magyar nyelvű irodalmi folyóirat volt, amely szerzőket kapcsolt össze, műveket közölt és az irodalmi ízlés alakítására törekedett. – Das 1788 in Kaschau erschienene „Magyar Museum“ war bereits eine ungarischsprachige Literaturzeitschrift, die Autoren miteinander verband, Werke veröffentlichte und den literarischen Geschmack zu prägen suchte.

43. A folyóiratok körül szerkesztők, fordítók, levelezők és olvasók hálózatai jöttek létre, ezért az irodalom fokozatosan szervezett közösségi tevékenységgé vált. – Um die Zeitschriften entstanden Netzwerke aus Redakteuren, Übersetzern, Korrespondenten und Lesern, wodurch Literatur allmählich zu einer organisierten gemeinschaftlichen Tätigkeit wurde.

44. A sajtó ugyanakkor cenzúra alatt működött, és az olvasóközönség még viszonylag szűk volt, ezért az új nyilvánosság lehetőségei korlátozottak maradtak. – Die Presse arbeitete zugleich unter Zensur, und das Lesepublikum war noch verhältnismäßig klein, weshalb die Möglichkeiten der neuen Öffentlichkeit begrenzt blieben.

45. Mindezek ellenére megjelent az igény a rendszeres irodalmi bírálatra, a művek összehasonlítására és a szerzői teljesítmény nyilvános megítélésére. – Dennoch entstand das Bedürfnis nach regelmäßiger Literaturkritik, nach dem Vergleich von Werken und nach einer öffentlichen Beurteilung schriftstellerischer Leistungen.

46. A felvilágosodás magyar irodalma nem egyetlen stílust követett, hanem a klasszicizmus, a rokokó, a szentimentalizmus és a népiesség különböző elemeit kapcsolta össze. – Die ungarische Literatur der Aufklärung folgte nicht einem einzigen Stil, sondern verband unterschiedliche Elemente von Klassizismus, Rokoko, Sentimentalismus und Volkstümlichkeit.

47. Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és más szerzők eltérő módon válaszoltak arra a kérdésre, hogyan lehet a magyar irodalmat európai színvonalúvá és társadalmilag hasznossá tenni. – György Bessenyei, János Batsányi, Ferenc Kazinczy, Mihály Csokonai Vitéz und andere Autoren beantworteten auf unterschiedliche Weise die Frage, wie die ungarische Literatur europäisches Niveau erreichen und gesellschaftlich nützlich werden könne.

48. A korszak legnagyobb eredménye ezért nem egy kész és egységes program megvalósítása volt, hanem új intézmények, műfajok, viták és nyelvi lehetőségek megteremtése. – Die größte Leistung der Epoche bestand deshalb nicht in der Verwirklichung eines fertigen und einheitlichen Programms, sondern in der Schaffung neuer Institutionen, Gattungen, Debatten und sprachlicher Möglichkeiten.

49. Ezek a változások előkészítették a szervezett nyelvújítást, a reformkor kulturális mozgalmait és a modern magyar nemzeti irodalom kialakulását. – Diese Veränderungen bereiteten die organisierte Spracherneuerung, die kulturellen Bewegungen des Reformzeitalters und die Entstehung der modernen ungarischen Nationalliteratur vor.

50. A következő fejezetek az európai gondolkodók, a magyarországi befogadás, valamint a folyóiratok és az irodalmi élet példáin keresztül mutatják be részletesebben, hogyan vált a felvilágosodás eszméje magyar kulturális programmá. – Die folgenden Kapitel zeigen anhand der europäischen Denker, der Aufnahme in Ungarn sowie der Zeitschriften und des literarischen Lebens genauer, wie die Idee der Aufklärung zu einem ungarischen Kulturprogramm wurde.