modjor.de

3.6.1 – Literatur lang


3.6.1 – Rokokó költészet: Tartózkodó kérelem („Zurückhaltende Bitte“) – Rokoko-Dichtung: „Tartózkodó kérelem“ („Zurückhaltende Bitte“)


# Länge: 50 (sehr enger Fokus: ein einzelnes Rokoko-Gedicht Csokonais)

1. A Tartózkodó kérelem Csokonai Vitéz Mihály egyik legismertebb és legkecsesebb rokokó verse. – „A Tartózkodó kérelem“ (Die zurückhaltende Bitte) ist eines der bekanntesten und anmutigsten Rokoko-Gedichte von Mihály Csokonai Vitéz.

2. A vers a Lilla-korszak szerelmi költészetéhez tartozik, és a boldog remény időszakát idézi. – Das Gedicht gehört zur Liebesdichtung der Lilla-Epoche und ruft die Zeit der glücklichen Hoffnung herauf.

3. A rokokó a 18. századi művészet könnyed, játékos és díszes stílusa, amely a bájt és az eleganciát helyezi előtérbe. – Das Rokoko ist der leichte, spielerische und zierliche Stil der Kunst des 18. Jahrhunderts, der die Anmut und die Eleganz in den Vordergrund stellt.

4. Ez a stílus a nagy szenvedélyek helyett a finom érzelmeket, a miniatűr formákat és a kecses mozgást kedveli. – Dieser Stil bevorzugt statt der großen Leidenschaften die feinen Gefühle, die miniaturhaften Formen und die anmutige Bewegung.

5. Csokonai verse tökéletesen megtestesíti a rokokó szellemét, mert a szerelmi vágyat könnyed, játékos formában szólaltatja meg. – Csokonais Gedicht verkörpert vollkommen den Geist des Rokoko, weil es das Liebesverlangen in einer leichten, spielerischen Form zum Klingen bringt.

6. A vers címe önmagában is a rokokó udvarias, finom világára utal, mert a kérést tartózkodással enyhíti. – Der Titel des Gedichts verweist bereits für sich auf die höfliche, feine Welt des Rokoko, weil er die Bitte durch Zurückhaltung mildert.

7. A cím ellentmondása, a kérés és a tartózkodás egyszerre, jól kifejezi a szerelmi vallomás finom feszültségét. – Der Widerspruch des Titels, Bitte und Zurückhaltung zugleich, drückt die feine Spannung des Liebesbekenntnisses gut aus.

8. A beszélő egyszerre vágyakozik és óvatoskodik, mert nem akarja szavaival megsérteni a szeretett lény érzékenységét. – Der Sprecher verlangt und zögert zugleich, weil er die Empfindsamkeit des geliebten Wesens nicht mit seinen Worten verletzen will.

9. A vers a szerelem gyötrő tüzének képével indul, amely a beszélő szívét emészti. – Das Gedicht beginnt mit dem Bild des quälenden Feuers der Liebe, das das Herz des Sprechers verzehrt.

10. A „hatalmas szerelemnek megemésztő tüze“ képe a szenvedélyt érzékelteti, mégis finom, stilizált formában. – Das Bild vom „verzehrenden Feuer der mächtigen Liebe“ veranschaulicht die Leidenschaft, dennoch in feiner, stilisierter Form.

11. A tűz motívuma a szerelmi költészet régi hagyományából származik, de Csokonai kecses könnyedséggel újítja meg. – Das Motiv des Feuers stammt aus der alten Tradition der Liebesdichtung, doch Csokonai erneuert es mit anmutiger Leichtigkeit.

12. A beszélő nem tragikus szenvedélyről, hanem édes gyötrelemről beszél, amely inkább gyönyörűség, mint fájdalom. – Der Sprecher spricht nicht von tragischer Leidenschaft, sondern von süßer Qual, die eher Wonne als Schmerz ist.

13. A vers zeneisége rendkívüli, mert a rövid sorok és a lágy ritmus szinte dallamként hatnak. – Die Musikalität des Gedichts ist außergewöhnlich, weil die kurzen Zeilen und der weiche Rhythmus fast wie eine Melodie wirken.

14. Csokonai a magyar nyelv hangzását olyan finoman kezeli, hogy a vers énekelhető könnyedséggel árad. – Csokonai behandelt den Klang der ungarischen Sprache so fein, dass das Gedicht mit sangbarer Leichtigkeit dahinströmt.

15. E zeneiség a rokokó egyik alapvető vonása, mert e stílus a művészetet a báj és a harmónia jegyében műveli. – Diese Musikalität ist ein grundlegender Zug des Rokoko, weil dieser Stil die Kunst im Zeichen der Anmut und der Harmonie betreibt.

16. A vers képei apró, kecses és bájos elemekből épülnek, amelyek a rokokó miniatűr világát idézik. – Die Bilder des Gedichts bauen sich aus kleinen, anmutigen und lieblichen Elementen auf, die die miniaturhafte Welt des Rokoko heraufbeschwören.

17. A beszélő a szeretett lényt gyengéd, hízelgő szavakkal szólítja meg, és kéri viszonzását. – Der Sprecher wendet sich mit zarten, schmeichelnden Worten an das geliebte Wesen und erbittet seine Erwiderung.

18. A megszólítás sohasem tolakodó vagy heves, hanem mindig udvarias, könnyed és tapintatos. – Die Anrede ist niemals aufdringlich oder heftig, sondern stets höflich, leicht und taktvoll.

19. E finomság a rokokó társasági kultúrájának tükre, amelyben az udvariasság és a báj a legfőbb érték. – Diese Feinheit ist ein Spiegel der geselligen Kultur des Rokoko, in der die Höflichkeit und die Anmut die höchsten Werte sind.

20. A vers a szerelmi kérést szinte tánclépésszerű könnyedséggel adja elő, amelyben minden szó a helyén van. – Das Gedicht trägt die Liebesbitte mit fast tanzschrittartiger Leichtigkeit vor, in der jedes Wort an seinem Platz steht.

21. Csokonai a szenvedély és a fegyelem tökéletes egyensúlyát teremti meg, mert az érzelem sohasem lép ki a forma keretei közül. – Csokonai schafft das vollkommene Gleichgewicht von Leidenschaft und Disziplin, weil das Gefühl niemals aus dem Rahmen der Form heraustritt.

22. E fegyelmezettség nem hidegséget jelent, hanem a művészi tudatosság és az ízlés diadalát. – Diese Beherrschtheit bedeutet keine Kälte, sondern den Triumph des künstlerischen Bewusstseins und des Geschmacks.

23. A vers a szerelmi vágyat mértéktartó, elegáns formába öltözteti, ezért sohasem válik közönségessé vagy túlzóvá. – Das Gedicht kleidet das Liebesverlangen in eine maßvolle, elegante Form, weshalb es niemals gewöhnlich oder übertrieben wird.

24. A rokokó ízlése éppen ezt a finom mértéket kívánja meg, amelyben az érzelem művészetté nemesedik. – Der Geschmack des Rokoko verlangt gerade dieses feine Maß, in dem sich das Gefühl zur Kunst veredelt.

25. A vers rövidsége is a rokokó jellemzője, mert e stílus a kicsiny, tökéletesen megformált alkotásokat kedveli. – Auch die Kürze des Gedichts ist ein Merkmal des Rokoko, weil dieser Stil die kleinen, vollkommen gestalteten Werke bevorzugt.

26. Csokonai néhány sorba sűríti a szerelmi vallomás teljes finomságát és zeneiségét. – Csokonai verdichtet in wenige Zeilen die ganze Feinheit und Musikalität des Liebesbekenntnisses.

27. A kis forma itt nem korlát, hanem éppen a tökéletesség lehetősége, mert minden elem gondosan megmunkált. – Die kleine Form ist hier keine Schranke, sondern gerade die Möglichkeit der Vollkommenheit, weil jedes Element sorgfältig ausgearbeitet ist.

28. A vers minden szava, ritmusa és képe a báj és a harmónia benyomását erősíti. – Jedes Wort, jeder Rhythmus und jedes Bild des Gedichts verstärkt den Eindruck der Anmut und der Harmonie.

29. Csokonai e versben a magyar nyelvet a rokokó eszményének megfelelően kecsessé, lággyá és zeneivé formálja. – Csokonai formt in diesem Gedicht die ungarische Sprache dem Ideal des Rokoko entsprechend anmutig, weich und musikalisch.

30. E nyelvi teljesítmény azt bizonyítja, hogy a magyar költészet képes volt a legfinomabb európai stílust is elsajátítani. – Diese sprachliche Leistung beweist, dass die ungarische Dichtung auch den feinsten europäischen Stil sich anzueignen vermochte.

31. A Tartózkodó kérelem így nemcsak szerelmi vers, hanem a magyar nyelv hajlékonyságának ragyogó bizonyítéka is. – „A Tartózkodó kérelem“ ist so nicht nur ein Liebesgedicht, sondern auch ein glänzender Beweis für die Geschmeidigkeit der ungarischen Sprache.

32. A vers hangneme derűs és játékos, mert a boldog remény időszakában született. – Der Ton des Gedichts ist heiter und spielerisch, weil es in der Zeit der glücklichen Hoffnung entstand.

33. A beszélő szerelme még nem szenvedett csalódást, ezért a vers a boldogság könnyed reményét sugározza. – Die Liebe des Sprechers hat noch keine Enttäuschung erlitten, weshalb das Gedicht die leichte Hoffnung des Glücks ausstrahlt.

34. E derűs alaphangulat élesen elüt Csokonai kései, elégikus szerelmi verseitől. – Diese heitere Grundstimmung hebt sich scharf von Csokonais späten, elegischen Liebesgedichten ab.

35. A Tartózkodó kérelem tehát a Lilla-korszak boldog, felhőtlen szakaszát képviseli. – „A Tartózkodó kérelem“ vertritt somit den glücklichen, wolkenlosen Abschnitt der Lilla-Epoche.

36. A vers a szerelmet nem tragédiaként, hanem édes, kellemes és felemelő élményként ábrázolja. – Das Gedicht stellt die Liebe nicht als Tragödie dar, sondern als süßes, angenehmes und erhebendes Erlebnis.

37. E könnyedség és derű a rokokó életérzésének középpontja, amely a világot szépnek és élvezetesnek látja. – Diese Leichtigkeit und Heiterkeit sind der Mittelpunkt des Lebensgefühls des Rokoko, das die Welt als schön und genussvoll sieht.

38. Csokonai verse azt bizonyítja, hogy a felvilágosodás korában a szerelem az élet örömének természetes része lehetett. – Csokonais Gedicht beweist, dass die Liebe im Zeitalter der Aufklärung ein natürlicher Teil der Lebensfreude sein konnte.

39. A vers a testi és lelki vonzalmat egyaránt megjeleníti, de mindig finoman és tapintattal. – Das Gedicht stellt die körperliche und die seelische Zuneigung gleichermaßen dar, jedoch stets fein und taktvoll.

40. A rokokó szemérmesen kezeli az érzékiséget, mert az utalást és a sejtetést többre tartja a nyílt kimondásnál. – Das Rokoko behandelt die Sinnlichkeit sittsam, weil es die Andeutung und die Ahnung höher schätzt als das offene Aussprechen.

41. Csokonai éppen ezt a finom sejtetést valósítja meg tökéletesen a Tartózkodó kérelemben. – Csokonai verwirklicht gerade diese feine Andeutung vollkommen in „A Tartózkodó kérelem“.

42. A vers minden sora óvatosan közelít a vágyhoz, de sohasem lépi át a jó ízlés határát. – Jede Zeile des Gedichts nähert sich vorsichtig dem Verlangen, überschreitet aber niemals die Grenze des guten Geschmacks.

43. E mértéktartás teszi a verset klasszikussá, mert az érzelem és a forma tökéletes összhangban áll benne. – Dieses Maßhalten macht das Gedicht klassisch, weil das Gefühl und die Form darin in vollkommenem Einklang stehen.

44. A Tartózkodó kérelem a magyar rokokó líra egyik legszebb és legjellemzőbb darabja. – „A Tartózkodó kérelem“ ist eines der schönsten und charakteristischsten Stücke der ungarischen Rokoko-Lyrik.

45. A vers zeneisége miatt később számos zeneszerző megzenésítette, és népszerű dallá vált. – Wegen seiner Musikalität vertonten es später zahlreiche Komponisten, und es wurde zu einem beliebten Lied.

46. E dallamos jelleg bizonyítja, hogy a rokokó költészet és a zene mennyire közel áll egymáshoz. – Dieser melodische Charakter beweist, wie nahe die Rokoko-Dichtung und die Musik einander stehen.

47. Csokonai verse a szót és a hangzást olyan egységbe olvasztja, hogy a vers szinte önmagától zenévé válik. – Csokonais Gedicht verschmilzt das Wort und den Klang zu einer solchen Einheit, dass das Gedicht fast von selbst zur Musik wird.

48. E teljesítmény a költő rendkívüli formaérzékét és nyelvi mesterségbeli tudását dicséri. – Diese Leistung lobt das außergewöhnliche Formgefühl des Dichters und seine sprachliche handwerkliche Meisterschaft.

49. A Tartózkodó kérelem így a magyar felvilágosodás könnyed, kecses és zenei költészetének mintapéldája. – „A Tartózkodó kérelem“ ist so ein Musterbeispiel der leichten, anmutigen und musikalischen Dichtung der ungarischen Aufklärung.

50. Csokonai e rövid versben mutatja meg, hogy a legfinomabb érzelmet is a legmagasabb művészi tökéllyel lehet megformálni. – Csokonai zeigt in diesem kurzen Gedicht, dass auch das feinste Gefühl mit der höchsten künstlerischen Vollendung gestaltet werden kann.

(aufklappen)magyar

1. A Tartózkodó kérelem Csokonai Vitéz Mihály egyik legismertebb és legkecsesebb rokokó verse.

2. A vers a Lilla-korszak szerelmi költészetéhez tartozik, és a boldog remény időszakát idézi.

3. A rokokó a 18. századi művészet könnyed, játékos és díszes stílusa, amely a bájt és az eleganciát helyezi előtérbe.

4. Ez a stílus a nagy szenvedélyek helyett a finom érzelmeket, a miniatűr formákat és a kecses mozgást kedveli.

5. Csokonai verse tökéletesen megtestesíti a rokokó szellemét, mert a szerelmi vágyat könnyed, játékos formában szólaltatja meg.

6. A vers címe önmagában is a rokokó udvarias, finom világára utal, mert a kérést tartózkodással enyhíti.

7. A cím ellentmondása, a kérés és a tartózkodás egyszerre, jól kifejezi a szerelmi vallomás finom feszültségét.

8. A beszélő egyszerre vágyakozik és óvatoskodik, mert nem akarja szavaival megsérteni a szeretett lény érzékenységét.

9. A vers a szerelem gyötrő tüzének képével indul, amely a beszélő szívét emészti.

10. A „hatalmas szerelemnek megemésztő tüze“ képe a szenvedélyt érzékelteti, mégis finom, stilizált formában.

11. A tűz motívuma a szerelmi költészet régi hagyományából származik, de Csokonai kecses könnyedséggel újítja meg.

12. A beszélő nem tragikus szenvedélyről, hanem édes gyötrelemről beszél, amely inkább gyönyörűség, mint fájdalom.

13. A vers zeneisége rendkívüli, mert a rövid sorok és a lágy ritmus szinte dallamként hatnak.

14. Csokonai a magyar nyelv hangzását olyan finoman kezeli, hogy a vers énekelhető könnyedséggel árad.

15. E zeneiség a rokokó egyik alapvető vonása, mert e stílus a művészetet a báj és a harmónia jegyében műveli.

16. A vers képei apró, kecses és bájos elemekből épülnek, amelyek a rokokó miniatűr világát idézik.

17. A beszélő a szeretett lényt gyengéd, hízelgő szavakkal szólítja meg, és kéri viszonzását.

18. A megszólítás sohasem tolakodó vagy heves, hanem mindig udvarias, könnyed és tapintatos.

19. E finomság a rokokó társasági kultúrájának tükre, amelyben az udvariasság és a báj a legfőbb érték.

20. A vers a szerelmi kérést szinte tánclépésszerű könnyedséggel adja elő, amelyben minden szó a helyén van.

21. Csokonai a szenvedély és a fegyelem tökéletes egyensúlyát teremti meg, mert az érzelem sohasem lép ki a forma keretei közül.

22. E fegyelmezettség nem hidegséget jelent, hanem a művészi tudatosság és az ízlés diadalát.

23. A vers a szerelmi vágyat mértéktartó, elegáns formába öltözteti, ezért sohasem válik közönségessé vagy túlzóvá.

24. A rokokó ízlése éppen ezt a finom mértéket kívánja meg, amelyben az érzelem művészetté nemesedik.

25. A vers rövidsége is a rokokó jellemzője, mert e stílus a kicsiny, tökéletesen megformált alkotásokat kedveli.

26. Csokonai néhány sorba sűríti a szerelmi vallomás teljes finomságát és zeneiségét.

27. A kis forma itt nem korlát, hanem éppen a tökéletesség lehetősége, mert minden elem gondosan megmunkált.

28. A vers minden szava, ritmusa és képe a báj és a harmónia benyomását erősíti.

29. Csokonai e versben a magyar nyelvet a rokokó eszményének megfelelően kecsessé, lággyá és zeneivé formálja.

30. E nyelvi teljesítmény azt bizonyítja, hogy a magyar költészet képes volt a legfinomabb európai stílust is elsajátítani.

31. A Tartózkodó kérelem így nemcsak szerelmi vers, hanem a magyar nyelv hajlékonyságának ragyogó bizonyítéka is.

32. A vers hangneme derűs és játékos, mert a boldog remény időszakában született.

33. A beszélő szerelme még nem szenvedett csalódást, ezért a vers a boldogság könnyed reményét sugározza.

34. E derűs alaphangulat élesen elüt Csokonai kései, elégikus szerelmi verseitől.

35. A Tartózkodó kérelem tehát a Lilla-korszak boldog, felhőtlen szakaszát képviseli.

36. A vers a szerelmet nem tragédiaként, hanem édes, kellemes és felemelő élményként ábrázolja.

37. E könnyedség és derű a rokokó életérzésének középpontja, amely a világot szépnek és élvezetesnek látja.

38. Csokonai verse azt bizonyítja, hogy a felvilágosodás korában a szerelem az élet örömének természetes része lehetett.

39. A vers a testi és lelki vonzalmat egyaránt megjeleníti, de mindig finoman és tapintattal.

40. A rokokó szemérmesen kezeli az érzékiséget, mert az utalást és a sejtetést többre tartja a nyílt kimondásnál.

41. Csokonai éppen ezt a finom sejtetést valósítja meg tökéletesen a Tartózkodó kérelemben.

42. A vers minden sora óvatosan közelít a vágyhoz, de sohasem lépi át a jó ízlés határát.

43. E mértéktartás teszi a verset klasszikussá, mert az érzelem és a forma tökéletes összhangban áll benne.

44. A Tartózkodó kérelem a magyar rokokó líra egyik legszebb és legjellemzőbb darabja.

45. A vers zeneisége miatt később számos zeneszerző megzenésítette, és népszerű dallá vált.

46. E dallamos jelleg bizonyítja, hogy a rokokó költészet és a zene mennyire közel áll egymáshoz.

47. Csokonai verse a szót és a hangzást olyan egységbe olvasztja, hogy a vers szinte önmagától zenévé válik.

48. E teljesítmény a költő rendkívüli formaérzékét és nyelvi mesterségbeli tudását dicséri.

49. A Tartózkodó kérelem így a magyar felvilágosodás könnyed, kecses és zenei költészetének mintapéldája.

50. Csokonai e rövid versben mutatja meg, hogy a legfinomabb érzelmet is a legmagasabb művészi tökéllyel lehet megformálni.

(aufklappen)német

1. „A Tartózkodó kérelem“ (Die zurückhaltende Bitte) ist eines der bekanntesten und anmutigsten Rokoko-Gedichte von Mihály Csokonai Vitéz.

2. Das Gedicht gehört zur Liebesdichtung der Lilla-Epoche und ruft die Zeit der glücklichen Hoffnung herauf.

3. Das Rokoko ist der leichte, spielerische und zierliche Stil der Kunst des 18. Jahrhunderts, der die Anmut und die Eleganz in den Vordergrund stellt.

4. Dieser Stil bevorzugt statt der großen Leidenschaften die feinen Gefühle, die miniaturhaften Formen und die anmutige Bewegung.

5. Csokonais Gedicht verkörpert vollkommen den Geist des Rokoko, weil es das Liebesverlangen in einer leichten, spielerischen Form zum Klingen bringt.

6. Der Titel des Gedichts verweist bereits für sich auf die höfliche, feine Welt des Rokoko, weil er die Bitte durch Zurückhaltung mildert.

7. Der Widerspruch des Titels, Bitte und Zurückhaltung zugleich, drückt die feine Spannung des Liebesbekenntnisses gut aus.

8. Der Sprecher verlangt und zögert zugleich, weil er die Empfindsamkeit des geliebten Wesens nicht mit seinen Worten verletzen will.

9. Das Gedicht beginnt mit dem Bild des quälenden Feuers der Liebe, das das Herz des Sprechers verzehrt.

10. Das Bild vom „verzehrenden Feuer der mächtigen Liebe“ veranschaulicht die Leidenschaft, dennoch in feiner, stilisierter Form.

11. Das Motiv des Feuers stammt aus der alten Tradition der Liebesdichtung, doch Csokonai erneuert es mit anmutiger Leichtigkeit.

12. Der Sprecher spricht nicht von tragischer Leidenschaft, sondern von süßer Qual, die eher Wonne als Schmerz ist.

13. Die Musikalität des Gedichts ist außergewöhnlich, weil die kurzen Zeilen und der weiche Rhythmus fast wie eine Melodie wirken.

14. Csokonai behandelt den Klang der ungarischen Sprache so fein, dass das Gedicht mit sangbarer Leichtigkeit dahinströmt.

15. Diese Musikalität ist ein grundlegender Zug des Rokoko, weil dieser Stil die Kunst im Zeichen der Anmut und der Harmonie betreibt.

16. Die Bilder des Gedichts bauen sich aus kleinen, anmutigen und lieblichen Elementen auf, die die miniaturhafte Welt des Rokoko heraufbeschwören.

17. Der Sprecher wendet sich mit zarten, schmeichelnden Worten an das geliebte Wesen und erbittet seine Erwiderung.

18. Die Anrede ist niemals aufdringlich oder heftig, sondern stets höflich, leicht und taktvoll.

19. Diese Feinheit ist ein Spiegel der geselligen Kultur des Rokoko, in der die Höflichkeit und die Anmut die höchsten Werte sind.

20. Das Gedicht trägt die Liebesbitte mit fast tanzschrittartiger Leichtigkeit vor, in der jedes Wort an seinem Platz steht.

21. Csokonai schafft das vollkommene Gleichgewicht von Leidenschaft und Disziplin, weil das Gefühl niemals aus dem Rahmen der Form heraustritt.

22. Diese Beherrschtheit bedeutet keine Kälte, sondern den Triumph des künstlerischen Bewusstseins und des Geschmacks.

23. Das Gedicht kleidet das Liebesverlangen in eine maßvolle, elegante Form, weshalb es niemals gewöhnlich oder übertrieben wird.

24. Der Geschmack des Rokoko verlangt gerade dieses feine Maß, in dem sich das Gefühl zur Kunst veredelt.

25. Auch die Kürze des Gedichts ist ein Merkmal des Rokoko, weil dieser Stil die kleinen, vollkommen gestalteten Werke bevorzugt.

26. Csokonai verdichtet in wenige Zeilen die ganze Feinheit und Musikalität des Liebesbekenntnisses.

27. Die kleine Form ist hier keine Schranke, sondern gerade die Möglichkeit der Vollkommenheit, weil jedes Element sorgfältig ausgearbeitet ist.

28. Jedes Wort, jeder Rhythmus und jedes Bild des Gedichts verstärkt den Eindruck der Anmut und der Harmonie.

29. Csokonai formt in diesem Gedicht die ungarische Sprache dem Ideal des Rokoko entsprechend anmutig, weich und musikalisch.

30. Diese sprachliche Leistung beweist, dass die ungarische Dichtung auch den feinsten europäischen Stil sich anzueignen vermochte.

31. „A Tartózkodó kérelem“ ist so nicht nur ein Liebesgedicht, sondern auch ein glänzender Beweis für die Geschmeidigkeit der ungarischen Sprache.

32. Der Ton des Gedichts ist heiter und spielerisch, weil es in der Zeit der glücklichen Hoffnung entstand.

33. Die Liebe des Sprechers hat noch keine Enttäuschung erlitten, weshalb das Gedicht die leichte Hoffnung des Glücks ausstrahlt.

34. Diese heitere Grundstimmung hebt sich scharf von Csokonais späten, elegischen Liebesgedichten ab.

35. „A Tartózkodó kérelem“ vertritt somit den glücklichen, wolkenlosen Abschnitt der Lilla-Epoche.

36. Das Gedicht stellt die Liebe nicht als Tragödie dar, sondern als süßes, angenehmes und erhebendes Erlebnis.

37. Diese Leichtigkeit und Heiterkeit sind der Mittelpunkt des Lebensgefühls des Rokoko, das die Welt als schön und genussvoll sieht.

38. Csokonais Gedicht beweist, dass die Liebe im Zeitalter der Aufklärung ein natürlicher Teil der Lebensfreude sein konnte.

39. Das Gedicht stellt die körperliche und die seelische Zuneigung gleichermaßen dar, jedoch stets fein und taktvoll.

40. Das Rokoko behandelt die Sinnlichkeit sittsam, weil es die Andeutung und die Ahnung höher schätzt als das offene Aussprechen.

41. Csokonai verwirklicht gerade diese feine Andeutung vollkommen in „A Tartózkodó kérelem“.

42. Jede Zeile des Gedichts nähert sich vorsichtig dem Verlangen, überschreitet aber niemals die Grenze des guten Geschmacks.

43. Dieses Maßhalten macht das Gedicht klassisch, weil das Gefühl und die Form darin in vollkommenem Einklang stehen.

44. „A Tartózkodó kérelem“ ist eines der schönsten und charakteristischsten Stücke der ungarischen Rokoko-Lyrik.

45. Wegen seiner Musikalität vertonten es später zahlreiche Komponisten, und es wurde zu einem beliebten Lied.

46. Dieser melodische Charakter beweist, wie nahe die Rokoko-Dichtung und die Musik einander stehen.

47. Csokonais Gedicht verschmilzt das Wort und den Klang zu einer solchen Einheit, dass das Gedicht fast von selbst zur Musik wird.

48. Diese Leistung lobt das außergewöhnliche Formgefühl des Dichters und seine sprachliche handwerkliche Meisterschaft.

49. „A Tartózkodó kérelem“ ist so ein Musterbeispiel der leichten, anmutigen und musikalischen Dichtung der ungarischen Aufklärung.

50. Csokonai zeigt in diesem kurzen Gedicht, dass auch das feinste Gefühl mit der höchsten künstlerischen Vollendung gestaltet werden kann.